Svájc

¹⁹²³

1919-ben. 590000 hl

1920-ban. 634000 ,,

1921-ben. 920.000 ,, és

1922-ben. 850000 ,, —t

tett ki.

A kivitel visszafejlődése bővebb magya- rázatra nem szorul. A terjedő abolicionizmus a középeurópai államok elszegényedése és kisebb vevőképessége, az északi államok (Norvégia, Dánia, Svédország) elzárkózása, mind olyan momentumok, melyek a kivitelt lényegesen befolyásolják. Az olasz bornak jelenleg legjobb vevője a Svájc. E mellett nagyobb mennyiségeket vásárol még Ausztria és Cseh-Szlovákia is.

Mig az eddigi háború utáni években a ter- melők, ha nagy nehézségek árán is, boruk legnagyobb részét el tudták adni, addig idén az olasz bortermelés igen kritikus időknek néz elébe.

Az idei termés ugyanis várakozáson felül jól ütött ki és a kalkulációk szerint körülbelül 45 millió _hl-t fog eredményezni. Ezzel szem- ben a belföldi fogyasztás és az export kilá- tásai az elmult évaddal szemben nem javul- tak, sőt annyiban rosszabbodtak, hogy az olasz kormány a szeszesitalok kimérésének engedélyezését bizonyos órákhoz kötötte. A kedvezőtlen eladási lehetőségek már éreztetik is hatásukat a must és szóló árának állandó _ hanyatlásával, ami az új bor olcsóbb árala-

kulására enged következtetni.

——393—— 9—12. szám.

Érzékenyen sujtja a jelenlegi állapot a termelőket, kik az olcsóbb árak mellett ajó- val megnövekedett adókat tartoznak elviselni.

E mellett még természetesen az a veszély fenyegeti őket, hogy idén boruk nagyrésze eladatlan marad. Az, hogy az állam a bor- adót —-— még ideiglenesen is — leszállitsa, a mai pénzügyi politika mellett, mely min- den áron helyre akarja állítani az állam—

háztartás egyensúlyát, kizártnak tekinthető.

Ezért az érdekeltek főigyekezete ma odairá—

nyul, hogy a községi borvámok eltörlését el—

érjék. Olaszországban ma 189 község sujtja a bor behozatalát vámmal. Természetes kö- vetkezménye ennek, hogy a bornak vízzel való felhigítása az illető községekben nagy—

mértékben folyik. Az így nyert bortöbbletet,

mely a községi vámot is elkerüli, évi 3—4

millió hl—re becsülik a királyság egész terü- letén. Káros ez a fogyasztóra és károsa ter- melőre, aki kevesebbet és csak a magas szesz—

tartalmú borokat bírja a városokban elhe- lyezni. A termelők kívánsága odairányul, hogy szűnjék meg a községi borvám, melyért az érdekelt községeket az állam egy arányosan kiszámított évi fixummal kártalaníthatná. Hogy az állam se károsodjék, a termelők hajlan- dók volnának magasabb boradót fizetni. Igy meg volna óva az állam és a községek érdeke és lényegesen segítve volna a termelő helyzetén.

A kérdés még eldöntetlen, a termelők azonban, kiknek életbevágó érdekeiről van szó, erősen mozgolódnak.

Svájc.

Suisse.

1923. július—szeptember).

Bem, 1923 október 15-én.

A svájci általános gazdasági helyzetnek az exporttal való szoros kapcsolata révén a közgazdasági szituációt természetszerüleg ez utóbbi lényegesen befolyásolja. A kivitelben pedig a körülbelül egy év előtt megindult javulási processzusban stagnáeíó állván be, az általános gazdasági helyzet is-ezt aképet mutatja, ha a folyó év harmadik negyedének mérlegét megállapítjuk: Az export konjunk- túravonala már nem mutat felmenő tendenciát és —— a jelek után ítélve —— az év végére alig fog lényegesen különbözni az 1922.

évitől. Ezért fel sem tehető, hogy a munka- nélküliség a közeljövőben normális méretet öltsön. Hogy a munkanélküliség az export—

ban beállott stagnáció dacára nem nagyobb

mérvű, az abban leli magyarázatát, hogy több iparág máris, részben export helyett belföldi igényeknek, részben pedig stokkra dolgOzik.

Ez utóbbi momentum következménye persze, hogy előbb-utóbb megint üzemredukeió, és avval párhuzamosan a munkanélküliség erős- bödése áll be. Miután a szükséglet megvan, de a fogyasztó vásárlóereje úgy itt, mint a külföldön gyengült, a termelésnek intenzí- vebbnek és olcsóbbnak kellene lennie, hogy az adott viszonyok között a termelőre nézve eredményes legyen.

Az állami, vagyis szövetségi üzemek ——

amennyire az eddig megjelent kimutatásokból megállapítható — jó eredményt mutatnak fel.

A vámból származó bevétel szeptember hó

végéig kereken 130,000.000 svájci Lfrankot

9—12. szám 394 1923

tett ki, úgyhogy a budgetben az év vé- géig kontemplált 150,000.000—t előreláthatólag 15,000.000vval túl fogja haladni.

Ami a szövetségi postát illeti, úgy az látszólag komolyan igyekszik a deűeites gaz—

dálkodásból kikerülni. A folyó év első nyolc hónapjára eső deficit ugyanis már csak 347598 frankot tesz ki az előző év ugyan—

ezen időszakának 6.611384 frank deticitjével szemben.

A szövetségi távíró és távbeszélő 1923 január 1-től augusztus 30 ig 173406 frank többletet mutat ki. holott az előző év ezen időszaka 33.668 frankos deficittel zár.

A szelvényadő folyó évben januártól au—

gusztusig (bezárólag) 1'7 millióval többet jö- vedelmezett, mint 1922—ben 5 a szövetségi okmánybélyeg bruttó bevétele ugyanazon idő

alatt 11.968358 frankot tesz ki az 1922. év

első nyolt- havának 10,597.478 frankjával szemben.

Az állami iizemekről lévén szó, a szövet- ségi vasutakról is meg kell emlékeznünk.

melyekre nezve a let olyt negyedévben nagy—

fontosságú határozatot hozott a svájci törveny—

hozótestület rendkivüli őszi ülésszaka alkal- mával, amennyiben 60000000 frank szub- venciót engedélyezett a sürgős elektrifikálási

programm megvalósitására.

Forgalom ()rvendetes a szövetségi v()sutak által elért eredmén) . mely azta benyomást kelti, hogy belátható idő)) belül sikeriilniök fog a deficittól szabadulni. Az üzem bevételi több—

letet kezd ugyanis felmutatni. mely pedig főleg nem illetékemelésből származik, hanem inkább takarékosság eredménye. Igaz, hogy a szövetségi vasutak evvel még nem kerültek ki a zátonyloc közül és hogy még megfeszí- tett munkára lesz szükség, míg helyzetük kielégítőnek lesz minősíthető mert a folyó évi költségvetés még 20 milliós veszteségi eg)enl errggel számol és az 1921- iki költségvetés még 2 milliós deficitet vesz fel. már Cpedig mindinkább szükségesnek mutatkozik, hogy a szövetségi vasutak önnönmagukat tartsák fenn.

Ami :) baseli rajnai forgalmat illeti, úgy azt'az ezévi kampányban kivülálló okok ked—

vezőtleníil befolyásolták. A német kikötőkben a hajósok január óta sztrájkolnak, minek ki—

hatása a belga és francia társaságoknál is mutatkozik melyek részben német személy- zetre vannak utalva és a semleges társulatok diszpozieiőit is befobásolják. Ezert Baselben a folyó evben kisebb rajnai forgalomra is számítottak. A változó, kedvezőtlen vízállás is káros befolyással volt a forgalomra, mely-

nek ezévi kampánya a harmadik kvartálissal előreláthatólag le is zárul, a vízállásra való tekintettel. Az ezévi forgalom eddig 39.829 frankot tett ki, mi a multévi egy gyenge negyedének felel meg Kedvező momentum azonban, hogy a völgymenti forgalom kvótája (3559; ) emelkedést mutat és jó auspicinmot képez a jövőre nézve. Haladást jelent :) raj- nai forgalomban azis, hogy az eddigi egy kikötő helyebe három lepett üzembe, még—

pedig: St. Johann lx'leinhiinnigen és a Klyn- beck-szigeti kikötő, és hogy tank- hajók is megjelentek a Rajnán. Az ezévi kampányban különben a szállított anyagok között előszőr szerepel kopra, sprit és pamut.

SZoaálpoliti/ra. Szoeíál politika terén a le—

folyt évnegyedben a szöxetségi kormán) kö—

vetkező intézkedései volnának említend ők:

a szövetségi gazdasági département folyó évi július 10-iki körirata a kantonokhoz fiatal—

korúaknak és nőknek az iparban való fog- lalkoztatását illetőleg (1922 március 31-iki törvény),

kormányrendelet (1923 július 5) fiatal- korúak foglalkoztatása szállitási vállalatokban, szövetségi tanácsi határozat szövetségi tisztviselők, alkalmazottak, munkások és azok hátramaradottainak pótilletmény engedélyezése tárgyában (1923 augusztus 29).

szövetségi tanácshatározat a gyári mun—

kára vonatkozó törvény végrehajtó rendele- tének megváltoztatását illetőleg l(9)3 szep- tember 7) és a szövetségi gazdasági départe- ment idevágó körirata (1923 szeptember 17).

Ugyancsak e helyen említendő, hogy a szövetségi kormánynak a munkanélküliek tamo- gatásának visszafejlesztésére vonatkozó folyó évi májusi határozatát, mely ily értelmű intéz—

kedésre jogosítja fel ;) kantonoka), eddig 15 kanton vette igénybe, amennyiben vagy a segélyt leszállította,vagy azt egyáltalán be- szüntette. Az intézkedéshez —— ellenőrzés cél—

jából — a szövetség hozzájárulása szükséges.

Legerelyesebben Nidwalden és Fribourg kan- ton járt el, mely egyelőre az egész segélyt beszüntette, míg () többi kanton bizonyos restrikciókkal a támogatás idejet redukálta lgy például Zürich és St. Gallen 1921 január

1- től számítandó 609 napra, A(rrgau 500 napra

stb. Általában r))egállapíthatt',) hogy a segély beszüntetésének tempója helyenként kisse el- hamarkodott, úgy hogy az érdekeltek önhibá- jukon kívül nyomorba esnek, miért is a ke- resztény-szociális munkásszövetse'g az intéz—

kedés ellen tiltakozott.

Bémnozgalom. A lefolyt negyedévben Svájc- ban egy nagyszabású sztrájk volt és ez a baseli

^{1923 —395—— 0—12._ szam.}

famunkásoké, mely 20 hétig tartott és —— több- ízben megszakadt tárgyalások után ——— október 12-én ért véget.

Ipar.

Szállodat'par. A szállodaipar az, mely arany—

lag legkevésbbé panaszkodik. A lezárult szezon tényleg ked vező volt és jobbnak bizonyult, mintsem azt az érdekeltek vartak.

Az autóipar külkereskedelme megerősö—

dött; az első félévben a behozatal a mult

évivel szemben 39 millió s a kivitel 200000

frank értékű többletet tüntet fel. A behozatal értékének 3/4—e kész személykocsira esik; a motorkerékpár behozatala alig mutat fel jelen—

tős különbséget. Mint szz'tllítő, első helyen Franciaorszag all (7('1 millió), követik: Olasz- ország (3 6 millió), az Egy esiilt- Államok (3 1 millió) és Németország (2 millió). Hogy Német—

ország valutaris viszonyai dacára csak a ne—

gyedik helyet foglalja el a külföldi pótille- tékben (Auslandszusehlag) leli magyarazatat.

A motorkerékpár behozatalaban az első helyet Anglia foglalja el. Mint vevő, itt főleg Spa—

nyolorszag, második helyen Anglia szerepel;

a cikk főleg kész kocsi és autóbusz.

A svájci gépiparban a válság általában piachiany következtében még mindig tart, ki—

vételt a textil-gépipar képez, melynek kivitele örvendetes emelkedést mutat Különösen áll ez a szövöipari gépekre vonatkozólag me—

, lyek exportja a folyó év első nyolc honapJa—

ban a békeidőbeli 42 500 tucatot elérte. A ke—

leslet élénkülése India, Olasz és

ország, Keletazsia, Dél—Amerika, az Egy esült—

Államok és Svédországon kívül főleg Anglia léSZél'Öl konstatalható.

Nehézipar. Az üzlet az év első felében egy kissé megélénkült, de a nyár folyamán a ren- delések kevesbedtek. Ennek dacára a nehéz—

ipar a munkásságot egyenletesebben tudta fog- lalkoztatni, mint az előző évben, bar ezt részben rendes áron aluli eladasokkal tette lehetővé.

A nehézipar különben a nagy konkurrencia- ről panaszkodik, mely a háború alatt kifej—

lesztette teljesítőképességét s a nagyszabású hazai üzlettől eltekintve még az olcsóbb munkabér és védvam előnyével is rendelke- zik. A nehézipar különben reményeket fűz a szövetségi vasutak elektrifikalasához.

Selyemipar. A nyersanyagbehozatal (selyem- maradék s peignés) és a műselyemé emelkedett ugyan, de a nyersselyemé apadt, vagyis a tulaj- donképeni selyemkelme és szalag produkciója hanyatlik, mig az úgynevezett ,,Schappspin- nerei"—é növekvő tendenciát mutat (Amerika) és a műselyemből készült, vagy azt tartal—

Fi an cia— .

mazó cikkek jelentősége emelkedik. Általa—

ban a helyzet úgy kvalifikalható. hogy a kelme- és szalagszövészetben a 'alság még tart és hogy a varrőselyemipar helyzete sem kedvező, ellenben a ,,Schappspinerei** a krizisen már atvergődött s a ,,Beuteltuch"-termelés hely- zete körülbelül normalis.

Svajc pamutz'pam a legrégibbek egyike;

ezidőszelint a fovlalkozottsaga kielegito a késő őszi idényig, kedvezőtlen a helyzet azonban a finom szövő- és kötőiparban. A munkanél—

küliség a pamntiparban egyelőre ugyan meg—

szűnt, de ismét fenyeget, mert a pamutfonal- és szövetbehozatal folytatólagosan emelkedik s majd elérte a háború előtti mennyiséget.

holott a kivitel még nem normalis. A pamut—

és textilipar különösen az amerikai és német piac elvesztését sínyli és az a körülmény, hgy guasi az angol és kantonalis piac sza—

mara specializálódik, egy oldalúsághoz vezet.

mely a jövőre nézve veszedelmessé válhatik.

A svájci papíripar helyzete altalaban az adott viszonyokhoz mérten nem kedvezőtlen, bár 80 millió kg-os termeléssela fogyasztasi szükségletet túlhaladja. A konkurrencia ezen iparágban nagy és állítólag napról napra nö- vekszik, úgyhogy a gyárak egy része egy ideig mar termelési áron adta cikkeit, a gya"- rak egyike-másika technikai tökéletesítések életbeléptetése által javított helyzetén

A svaici óraipar, melyet legelőször érin-

tett az 1920— 192231 válság, a krízis tetőpont-

jan túl van és lassan lassan visszahődítja a világpiacot azzal a megszorítással, hogy a közép— és keleteurópai piac — a fogyasztók elszegényedése következtében — előtte többé—

kevésbbé még mindig zárva, van. Megnehe—

ziti a javulast a termelők részéről provokált aranarchia mely most odavezetett, hogy a termelők szervezkedniigy ekeznek. Igy a netten—

bnrgi munkaadók egyesületének képviselői elhatáioztak, hogy az őragyárosok szövetsé- gét fogják megalapítani, melynek főfeladata az lesz, hogy a szallítőszervezetekkel kon—

venciókat kössön és 1924 január 1—től az el—

adási arat emelje.

Mezőgazdaság.

A svájci mezőgazdaság helyzete a folyó évben, dacára az érdekeltek soraiból felhangzó panaszoknak, általában véve nem oly kedve- zőtlen, sőt javulást mutat; a svajci mezőgaz- daság a világpiacot illetőleg a legnehezebben már túl van. Ennek dacára itt általában ár- emelési tendencia mutatkozik, melyet a svajci gazdák a svajci mezőgazdaság jövőjének biz-

9—12. szám.

tosítása érdekében arra való utalással köve- telnek, hogy a kisbirtokosok jövedelme nem elegendő. Tény, hogy a kisbirtok bruttó jö- vedelme hektáronként ez évben körülbelül 1000 frank, tény azonban másrészt, hogy az intenzív gazdálkodás költségesebb és hogy a svájci kisgazdák jó része a háború alatt vett földet, vagy bővítette ki birtokát úgyszólván háborús áron, úgyhogy most az állat-, szer- szám- és géptőke jelenlegi magas amortizá- ciós kvótáján kívül részben még a túlűzetett földet terhelő kölcsön kamatával is meg kell birkóznia.

Rendement tekintetében ez éven a svájci kisgazdák általánosságban nem panaszkod- nak, mert bár például széna és sarjút illető—

leg gyengén állanak, a marhaállományfeles- leg javarészén —— már nyárutó óta lassan és tervszerűen járva el — jó ár mellett túlad—

tak, úgyhogy kárt ezirányban nem szenved—

hettek. A mintavásárokon is aránylag sok állat kelt el jó áron s a kivitel kilátásai sem rosszak. Olaszországból különösen élénk a kereslet s Csehországot illetőleg árúoserére számítanak, csak Spanyolországban csalatkoz- tak itt, mivel az beviteli tilalmat rendelt el svájci szarvasmarhára, mert itt néhány köz—

ségben száj- és körömfájás ütött ki.

Termés. A gabonatermés javarésze -—— hála a kedvező időjárásnak —— szárazon került födél alá, úgyhogy kvalitatív eredménye előrelát—

hatólag úgy a termelőket, mint a svájci mal—

mokat ki fogja elégíteni. Az érvényben levő egyezmény alapján a szeptemberben leszállí—

tott gabonáért a nedvességtartalomra való te—

kintettel az árból 30/0, az októberiéből 20/0 és a novemberiéből 10/0 levonás történik, míg a későbbi szállításoknál (január—március) 1—30/0-ig menő pótlékot engedélyez a szö- vetségi kormány a bér- és súlyveszteség cí- mén a termelőnek. Miután az időjárás ked- vező volt, az ,,Eidgenössisehe Getreidever- waltunga a levonandó százalékot redukálni szándékozik.

Szőlő. A folyó évi szőlőtermés nem érte el a multévit, mely rekordtermésnek volt minő- síthető.

Az ezévi hozamot körülbelül 300—v3504000

hl-rel kisebbnek vélik az 1922. éviénél, mi- nőség tekintetében azonban az idei borter- mést átlag mint jó és nagyon jó köztinek tart-

——396——— 1923

ják. Eddig kevés kötés történt ugyan, de az

érdeklődés élénk. A helyzet a német Svájcban azonban kedvezőbb,mert otta régi készletek na- gyobbrészt elfogytak, holott a nyugati Svájc- ban még tekintélyes mennyiség maradt Vissza a multévi termésből. Ami az irányárakat illeti, úgy azok jelenleg következők: vörös jóminő—

ségű bor hl 60—200 frank, közönséges vörös 80—170 frank, fehér jóminőségű 75—120 frank, közönséges 75—130 frank.

Burgonya. A termés sok helyt nem felelt meg a várakozásnak, miután a szárazság kö—

vetkeztében a gumók kicsinyek. Atlagban az országos termést közepestől jóig minősítik.

A közepes átlag: ár, vidék és fajta szerint 11—14 frank pro 100 kg franco állomás, de emelkedőben van, miután a kereslet élénk.

Sárga burgonyáért 1—2 frankkal többet fizet—

nek, mint a vöröshéjúért.

Pénzügy.

A svájci pénzpiac a negyedév végével bizonyos feszültséget mutatott a nagyobb igé- nyek következtében s miután szeptember fo- lyamán rövidlejáratú űzetőeszközők hamaro- san abszorbeáltattak, a magándiszkont príma váltómateriálist illetőleg 37205 körül mozgott, holott egy évvel ezelőtt 10/0-ot tett ki.

Szeptember hó folyamán élénk volt itt Németország részéről a kereslet svájci papír- pénz iránt.

A devizapiac a Ruhr-vidéki passzív ellen- állás beszüntetésével élénkült s a francia frank 34'40—ig emelkedett. Ugyancsak emelkedett a belga frank (29-én felülig), míg London 25'48-ra esett és N eW—York is gyengült, holott a líra 25'70-en tartja magát.

A tőkepiacon a kvartális végén különle—

ges eltolódás nem volt megállapítható. Köl- csönfelfektetés nem történt, s az ipar tőkét nem keres. Befektetési ajánlat híján a ka- matláb leszállítása lett volna várható, de ezt a valntapiac helyzete megakadályozta. Miután a £ közeledett a svájci frankhoz, angol cím- letek kereslete megélénkült s miután a font-, dollár reláció is javult, dollárcímletekbe való befektetések sem voltak ritkák annál is in—

kább, mert a frank vacillálása látszólag so- _ kakat nyugtalanított, bár annak 650/0-os arany- fedezete mellett ily idegesség nem látszik jogosultnak.