T M T 3 0 . évf. 1983/11.
2. A számításokat a Bibliothéques Suisses 1980 című, a?
Office Fédéral dc la Statistique, Hallwylstrasse 15, 3003 Bem, Svájc állal 1981-ben publikált dokumentum adatai alapján végezték,
3. MICHI-L, H . : Auszug aus dem Jahrcsbericht und Rcch- tiung 1980 der Stadt- und Univorsttiitsbibliothck. Bern, 1981. p. 6 - 7 .
F o r d í t o t t a : Roboz Péter
A Magyar Pedagógiai Információs Rendszer információkereső nyelveinek néhány fejlesztési kérdése
Ebben az évben k e z d t ü k cl kidolgozni a Magyar Pedagógiai Információs Rendszer (a továbbiakban:
információs rendszer) koncepcióját. Bár ez a munka még nem fejeződött be, egyes problémák megoldásában h a t á r o z o t t egyetértés alakult k i az érintett intézmények
ben dolgozó szakemberek k ö r é b e n . F vélemények ismeretében megkísérlem röviden összefoglalni az infor
mációs rendszerben alkalmazandó információkereső nyelvek fejlesztésére v o n a t k o z ó főbb elképzeléseinket.
Az információs rendszerben alkalmazandó informá
ciókereső nyelvekkel szemben azt a k ö v e t e l m é n y t támasztjuk, hogy mind a dokumentumok osztályozására, mind pedig indexelésére alkalmasak legyenek. E k é ! funkciót azonban egyazon információkereső nyelvvel nem lehet megfelelően ellátni, ezért e két funkcióra legalább két k ü l ö n b ö z ő információkereső nyelv alkalma
zása szükséges. Ezt a k ö v e t e l m é n y t az a tény támasztja alá. hogy az o s z t á l y o z ó típusú információkereső nyelvek főként az általánosítás magasabb szintjein képesek a dokumentumok nagyobb tematikai csoprtokba rendezé
sét, illetve az ezekbe a csoportokba rendezett dokumen
tumok keresését jó hatásfokkal megoldani, az indexelő típusú információkereső nyelvek viszont elsősorban a finom tematikus m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e k , egy adott téma k ü l ö n b ö z ő megközelítési módjainak és eljárásainak e r e d m é n y e k é n t kialakuló árnyalt eltérések feltárására és az, ezeket t a r t a l m a z ó dukumentumok keresésére alkalma
sak. Végül nem e l h a n y a g o l h a t ó szempont az sem, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges szótárak, szójegyzé
kek, indexelési szabályzatok stb.
Feladatunk tehát lényegében abból áll, hogy az infor
mációs rendszer információkereső nyelveit a fenti elvek
nek megfelelően fejlesszük k i .
Az információkereső nyelvek és nyelvi eszközök kialakítása cs tökéletesítése folyamán figyelembe kell v e n n ü n k az információs rendszer tematikai körébe t a r t o z ó terminológiai változásokat is. Terminológiai ingadozások és m ó d o s u l á s o k minden t e r ü l e t e n megfi
gyelhetők; a pedagógiában és legtöbb h a t á r t e r ü l e t i
t u d o m á n y á b a n , valamint a k ö z o k t a t á s és k ö z m ű v e l ő d é s gyakorlatában azonban - az u t ó b b i évtizedekben lezajlott viharos ü t e m ű fejlődés k ö v e t k e z t é b e n - a terminológiában szinte á t t e k i n t h e t e t l e n helyzet alakult k i .
A bonyolult és szüntelenül változó valóság, a folyamatok, összefüggések teljesebb, á r n y a l t a b b leírásá
ra, megmagyarázására való törekvés, a k u t a t á s o k és publikációk s z á m á n a k növekedése ö n m a g á b a n is előidézi új terminus technikusok bevezetését, már elfogadott szakkifejezések jelentésmódosulásait. A n e m z e t k ö z i kapcsolatok szorosabbá válása, a folyamatos információ
csere kialakulása, az interdiszciplináris megközelítés elterjedése egyaránt a folyamatok és jelenségek átfogó vizsgálatát igényeli. Ennek pedig szinte törvényszerű k ö v e t k e z m é n y e , hogy a k ü l ö n b ö z ő nyelvekből és t u d o m á n y o k b ó l egymásba kölcsönösen á t s z ű r ő d ő szak
kifejezések módosítják az egyes szakterületek termi
nológiáját, részint gazdagítják, részint ..szennyezik", és e/által növelik a terminológiai zűrzavart.
Az elmondottakat figyelembe véve m e g g y ő z ő d é s ü n k , hogy az információkereső nyelvek fejlesztését össze kell kapcsolni a terminológiai problémák feltárásával. Lénye
ges k ö v e t e l m é n y , hogy tisztázzuk minden indexelő kifejezés kapcsolatrendszerét a v o n a t k o z ó szakkifejezé
sekhez. Ezt folyamatosan érvényesítendő elvnek tekint
j ü k , mivel mind az indexelő nyelv, mind a terminológia szüntelenül változik.
Az említett elvet érvényesítő eljárás pozitív hatással lesz az indexelő nyelv szinonimakezelésére is. ami pedig jelentős a posztkoordinálási lehetőségek feltárása, a
nyelv rugalmasságának fokozása és a legmegfelelőbb indexelő kifejezések kiválasztása s z e m p o n t j á b ó l . Ugyan
akkor ezen eljárás k ö v e t k e z t é b e n t i s z t á z ó d n a k a terminológiai torzulások típusai és dimenziói. Ez pedig elemi feltétele a terminológiai egység kialakításának. Az említett eljárásnak legfőbb előnye azonban abban van:
hogy segítségével az indexelő nyelv szókészletét természetes úton (a dokumentumok feldolgozása, szövegük elemzése során) alakíthatjuk k i . Ezáltal biztosítható az indexelő nyelv és az általa indexelt d o k u m e n t u m á l l o m á n y t a r t a l m á n a k kongruenciája.
Az információs rendszer fejlesztésének első szakaszá
ban ilyen m ó d o n kívánjuk tehát kialakítani az egységes, normalizált indexelő kifejezések jegyzékét, és ennek alkalmazásával és fejlesztésével kívánunk egységes feldolgozási és információkeresési gyakorlatot meghono
sítani.
Nem tekintjük elengedhetetlen k ö v e t e l m é n y n e k az információs rendszerben egyetlen, kizárólagos osztályo
zó típusú információkereső nyelv alkalmazását. Ha azonban az információs rendszerben t ö b b o s z t á l y o z ó típusú információkereső nyelv alkalmazására kerül sor, akkor kötelességünk ezek k o n k o r d a n i c a - t á b l á z a t a i n a k kidolgozása.
4 4 9
Beszámolók, szemlék, köz I s m é n vek
Az információkereső nyelvek tartalmi, strukturális és arányossági kérdései mellett nagy jelentőséget kelt tulajdonítanunk azoknak az eszközöknek és eljárási szabályoknak is, melyek e nyelveknek a rendszerben való egységes alkalmazását biztosítják. E tekintetben legfon
tosabbnak az indexelést és az információkeresést végző szakemberek munkájának összehangolását tartjuk, amely révén biztosítható az információkereső alrendszer kimenetének visszacsatolása a feldolgozó alrendszer bemenetéhez. E visszacsatolás nyújt az indexelöknek valós képet az indexelő nyelv általuk való használatának az információkeresésre gyakorolt hatásairól. Az in
dexelök ezt a kommunikációs csatornát a maguk részéről arra tudják felhasználni, hogy a terminológiai problémák közvetítésével felhívják a keresőkérdések és -profilok megfogalmazóinak figyelmét azokra a tipikus termi
nológiai pontatlanságokra, melyek a felhasználók köré
ben elterjedtek, s melyek korrigálása az információkere
sés pontosságát elősegíti.
A Magyar Pedagógiai Információs Rendszer fejleszté
sének korai szakaszában felismertük a terminológiai és információkereső nyelvi problémák kapcsolódását. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum — számos
külföldi partnerintézménye, köztük az Internationa!
Bitreau of Education segítségével — összeállított egy tizenegy nyelvű pedagógiai szótárt. Bár e szótár még további tökéletesítésre szorul, bizonyára hasznos segítsé
get fog nyújtani munkánk során, és hasznos segédeszköz
ként fog szolgálni e szakterület fordítóinak és szakírói
nak is.
A felhasználók igényeinek megfelelő kielégítése, az információs rendszer működésének megítélése egyaránt függ az információkeresés és a szervezési feladatok megoldásától. Bár nagy figyelmet kell fordítanunk az előbbiekre, nem feledkezhetünk meg ez utóbbiakról sem, sőt arról sem, hogy e feladatok egymással is összefüggésben állnak.
A Nemzetközi Dokumentációs Szövetség Ipari Tájékoztató Bizottságának budapesti ülése
A Nemzetközi Dokumentációs Szövetség ( F I D ) 1961- ben az ipari szakirodalmi tájékoztatás nemzetközileg hasznosítható tapasztalatainak összegyűjtésére és elter
jesztésére megalakította Ipari Tájékoztatási Bizottságát (FID/II-Information for Industry).
A 60-as évektől kezdve a bizottság munkájában a magyar részvétel igen aktív volt. Ebben az időben jelentette meg a Bizottság az egyes országok ipari információs forrásintézményeinek és ipari tájékoztató szakfolyóiratainak a jegyzékét. 1976-ban a Bizottság kiterjesztette tevékenységét az iparban dolgozó tájékoz
tató szakemberek - túlnyomórészt mérnökök - (a továbbiakban információs mérnökök) képzésének prob
lémakörével is. Ettől kezdve a Bizottság ülései kétéven
ként egy-egy témakör köré csoportosított 1—2 napos szemináriummal bővültek.
A Bizottság múlt évi ülésén Helsinkiben elfogadta a F I D Magyar Nemzeti Bizottság meghívását, hogy követ
kező ülését és szemináriumát Budapesten tartsa.
Ilyen előzmények után tartották meg a FID/II buda
pesti ülését 1983. szeptember 2 8 - 3 0 . k ö z ö t t . Erre és a kapcsolódó szemináriumra 15 országból érkeztek szak
emberek. Budapesti tartózkodásuk során a szeminárium résztvevői meglátogatták az OMIKK-ot, ahol tapasztalat
csere-megbeszélés keretében megtekintették az OMIKK tevékenységéről szóló filmet is.
A szemináriumon, amelynek fő témaköre az informá
ciós mérnökök képzése volt, 9 előadás hangzott el:
B A S I L I E R , H. (Finnország): Üj szempontok az ipari informá
ciós mérnökök képzésében, különös tekintettel az információ áru jellegére.
BR UNT. A. G. (Dél-afrikai Köztársaság): Milyennek kell lennie az aktív információs mérnöknek?
CHADHA, Y . R. (India): Az információs mérnökök képzésé-
Felhasznált irodalom
MOLNÁR Imre: Az információkezelés fogalomrendszere. Bp.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973. 215 p.
UNGVÁRY Rudolf: Az osztályozás alapjai: Bevezetés az információkereső' nyelvek elméletébe. {Kísérleti oktatási segéd
anyag.) Bp. O S Z K , 1982. 116 p.
P E N N E L L S , D. L : An investigation into the feasibility of establishing a multílingual terminology date base for education.
Strasbourg, Council of Europe, 1983. 72 p.
Budai Tamás (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum)
DOSA, M. L. (USA): Az információs mérnökök által felhasz
nálható információforrások.
HENNING-JENSEN, N. (Dánia): A Dán Műszaki Fejlesitési Szervezet (DTO) szerepe az ipari tájékoztató szakemberek képzésében.
LAUNO. R. (Finnország): A finnországi információs szolgál
tatások tanfolyamain képzett ipaii tájékoztató szakemberek portréja.
LÁZÁR P. (Magyarország): Az ipari tájékoztató szakemberek oktatásának és képzésének néhány kérdése.
U U N G B E R G , S. (Svédország): Az információs szakemberek tevékenysége.
V A J D A E . (Magyarország): Az ipari tájékoztató szakemberek képzésének és a felhasználók információs ismereteinek össze
függései.
Jánszky Lajos (a F I D MNB elnöke)
450
