A magyar gazdaság fejlődésének néhány regionális sajátossága

(1)

A MAGYAR GAZDASÁG FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGA*

Hazánk EU-csatlakozásának előkészítése során törekednünk kell a regionális különbségek csökkentésére, vagy legalábbis növekedésük megállítására. Ennek azonban csak akkor van realitása, ha egyrészt Magyarország képes lesz végrehajtani azokat az intézményi, szervezeti változtatásokat, amelyek alkalmassá teszik a megaján

lott támogatások befogadására, másrészt ha az állam saját forrásainak felhasználásával aktív területi kiegyen

lítő politikát folytat. A szerző tanulmánya a lehetséges és megteendő lépéseket veszi számba.

A z ország kis m éretei ellenére jelen tősek a gazdasági fejlettségbeli k ülönbségek az e g y e s országrészek között.

A g a z d a s á g i f e j l e t t s é g e t ö s s z e f o g l a l ó a n k i f e j e z ő e g y f ő r e j u t ó G D P s z e r i n t - m e l y e t t e r ü l e t i b o n t á s b a n 1 9 9 4 ó t a s z á m o l a K S H - a k ö z p o n ti r é g i ó , e z e n b e lü l a f ő v á r o s s z e r e p e k i u g r ó a n n a g y . Budapest egy főre jutó G D P ter

m elése évről-évre egyre nagyobb mértékben (1994-ben 80% -kal, 1996-ban 86% -kal) haladta m eg az országos átlagot, és így itt keletkezett a b eszerzési áron szám olt országos G D P 34-35% -a. A főváros előbbiekben bem uta

tott túlsúlya biztosítja a közép-m agyarországi régió első helyét a regionális összehasonlításban.

Az egy főre jutó GDP régiónként az országos átlag százalékában, 1994-96

Régió 1994 1995 1996

Közép-Magyarország 146 144 147

Közép-Dunántúl 86 91 92

Nyugat-Dunántúl 101 103 105

Dél-Dunántúl 84 82 80

Észak-Magyarország 70 73 69

Észak-Alföld 74 71 70

Dél-Alföld 83 83 81

Forrás: K S H

A z e g y f ő r e j u t ó G D P 78 százalékpontos k ü l ö n b s é g e a l e g f e j l e t t e b b é s a l e g e l m a r a d o t t a b b r é g i ó k ö z ö t t ig e n n a g y n a k m in ő s í th e t ő , s a legn agyob b problém át az jelen  ti, hogy a f e j l e t t s é g i t á v o l s á g s t a b i l n a k m u ta tk o z ik .

A '90-es évtized első feléb en som m ásan azt lehetett m ondani, hogy a rendszerváltást k övető nagy strukturális átalakulás során m inden k ed vezőn ek m inősíthető g a z

dasági folyam at a főváros és N yugat-, illetve K özép- Dunántúl előn yét növelte, a negatív irányú változások pedig Észak-M agyarország és É szak -A lföld hátrányát fokozták. A z év tized k ö zep e óta annyiban javult a helyzet, hogy önm agához v iszo n y ítv a valam ennyi régió felm utat ném i - legalább részleg es - fejlődést, de ez egyelőre nem elé g sé g e s a hátrányok led olgozásáh oz, legjobb esetben is csak a további lem aradás lassítását, esetleg m egállítását teszi lehetővé.

A G K I R t p r o g n ó z i s a s z e r i n t a z 1 9 9 7 - 9 9 k ö z ö t t i i d ő s z a k b a n m e g v a l ó s u l t , i l l e t v e m e g v a l ó s u l ó G D P n ö v e k e d é s a l a p v e t ő e n h a s o n l ó e l o s z l á s t m u t a t, m in t k o r á b b a n . A z ezekben az években üzem be h elyezett új beruházások hatására ném i arányeltolódás bekövetkez-

* A tanulmány a GKI Rt. 1998. 4. sz. előrejelzése alapján Hegedűs Miklós, Molnár László, Némethné Pál Katalin, Petz Raymund és Zacher László tanulmányainak felhasználásával készült.

VEZETÉSTUDOMÁNY

24

^XXX.^évf1999. 06. SZÁM

(2)

hetett K özép- és N yugat-D unántúl javára. E lképzelhető, hogy ennek nyom án m érséklődött hátránya a k özép-m a

gyarországi régióhoz képest.

A globális h elyzetn él árnyaltabb képet kapunk, ha a fontosabb nem zetgazdasági ágak szerint is áttekintjük a területi változások főbb jelleg zetesség eit.

Ipar - építőipar

Ipar

A z i p a r i t e r m e l é s az utóbbi években igen jelentősen bővült az országban, a z 1 9 9 8 - a s é v i v o lu m e n - n ö v e k e d é s m e g h a la d t a a 1 2 % - o t . 1 9 9 9 -r e m á r k evésb é ked vezőek a kilátások, elsősorban a világgazdaság és ezen belül az EU növekedésének lassulása miatt c s u p á n 6 % k ö r ü li t e r  m e l é s b ő v ü l é s v a ló s z í n ű . E z a z ü te m azonban m ég m indig dinam ikus növekedést jelent.

A z eddigi ipari n övek ed és elo szlá sa nem egyen letes sem az ipar ágazataiban, sem az ország területén.

M egfigyelh ető, hogy a z 1 9 9 8 - a s n ö v e k e d é s l e n d ü l e t é t a k o r á b b a n l a s s ú b b i p a r f e j l ő d é s ű t e r ü l e t e k e n f e l g y o r s u l t t e r m e l é s a d t a . 1999-ben várhatóan tovább nő a külföldi tőke szerep e az ország k eleti rég ió in a k iparában.

U gyanakkor a keleti piacokra orientált vállalkozások súlyosbodó n eh ézségek elé néznek. E két hatás eredő

jeként lassuló, de egyen leteseb b é váló ipari növekedésre számítunk.

Az ipari bruttó termelési érték növekedése volumenindex, előző év azonos időszaka = 100 %

1997. év 1998.

i-ni.

negyedev Régiók

Közép-Magyarország 106,8 107,6

Közép-Dunántúl 148,6 121,9

Nyugat-Dunántúl 128,4 138,2

Dél-Dunántúl 102,8 115,7

Észak-Magyarország 108,7 117,7

Észak-Alföld 106,3 111,9

Dél-Alföld 100,1 105,2

Ipar összesen 111,1 'ÁS 115,6

A z ipar szerepe az eg y es térségek gazdasági helyzetének alakulásában szám os tén yezőtől függ. N yilván a z o k r a a t é r s é g e k r e t u d o t t d i n a m i z á l ó h a t á s t k i f e j t e n i a z e lm ú lt i d ő s z a k i f e l l e n d ü l é s , a h o l e l e v e j e l e n t ő s v o l t a z i p a r s z e r e p e .

A z ipari fejlőd és elsősorban a d u n á n t ú l i régióra kon

centrálódik. A z elm últ évben tovább nőtt a n y u g a t - é s a k ö z é p - d u n á n t ú l i régió súlya a bruttó ipari term elésben, nem változott viszont D é l - D u n á n t ú l é . E zzel szem ben az ö sszes többi régió szerepe csökkent vagy stagnált az ipari term ék e lő á llítá sb a n . A k ö z é p - m a g y a r o r s z á g i térség b en en n ek oka az ipar B u d a p e s t r ő l történő kitelepülési folyam ata, ami term észetes és szükségszerű jelen ség . A térségben egyéb - a jelleg én ek inkább m eg  fe le lő szolgáltatási és távk özlési - korszerű és jö v e d e l

m ező gazdasági tevék en ységek v eszik át a főszerepet, az ipar kiszorulása így itt nem jelen ti a térség gazdasági súlyának csökkenését.

N em állítható ugyanez a többi csök k en ő részesedésű régióról. A z A l f ö l d ugyan m indig is m ezőgazd asági ter

m ékeiről volt híres, de az ehhez k apcsolódó élelm iszer, illetve egyéb agrár-nyersanyagot feld o lg o zó iparnak is erős hagyom ányai voltak errefelé. A z elő z ő rendszer ezt a term észetes fejlődést m esterségesen felgyorsította az iparszerű m ezőgazdaság m egterem tésével, valam int az erőltetett térségi ipartelepítéssel. Sajnos - bár nem m eg

lepő m ódon - a r e n d s z e r v á l t á s t k ö v e t ő á t a l a k u l á s e l s ő á l d o z a t a i a vállalatközponttól távol eső , sem a cég lo g isz  tikai rendszerébe, sem a földrajzi környezethez nem illeszk ed ő és többnyire nem is jö v ed elm ező a l f ö l d i t e l e p  h e l y e k v o lta k . Ezt rövidesen követték a c s a k s z o v j e t p i a  c o n e la d h a t ó á r u k a t t e r m e l ő élelm iszeripari és könnyű

ipari kapacitások. N éhány túlélő szám ára ugyan fe lc sil

lant a remény, hogy „újra m egnyílnak az orosz p iacok”, de a vevők fizetésképtelenné válása rávilágított e tervek tarthatatlanságára.

A z é s z a k - m a g y a r o r s z á g i régióban a K G ST m egszű  nése után a keleti piacok e lv esztése, valam int a hadiipari term ékek iránti igények zuhanása szinte azonnal s ú ly o s i p a r i v á l s á g h o z vezetett, am elynek k e z e l é s é r e m e g l e  h e t ő s e n s z e r e n c s é t l e n l é p é s e k történtek. A régióban m o  dernizálás és szerkezetváltás helyett elsősorban a h a l d o k  l ó v á l l a l a t o k é l e t b e n t a r t á s á r a ment el jelen tős állami tőke. A vasgyártás végü l is m enthetetlennek bizonyult, a kohókat le kellett állítani. Erre a sorsra jutott a műtrágya- gyártás is. N éhány k evésbé anyag- és energiaigényes - és k evésb é k örn yezetszennyező - ipari tevék en ység m eg tudott maradni. Ma már ezekben a m egyékben is nőnek a beruházások, m eg jelen tek a k ü lfö ld i befek tetők , de ö sszesség éb en itt áll a legrosszabbul az ipari reorganizá

ció.

A jö v ő t illető kilátások szem p on tjáb ól a z e g y e s r é g i ó k b a n m ű k ö d ő i p a r á g a z a t i s z e r k e z e t é n e k é s e x p o r t  o r i e n t á l t s á g n a k van döntő jelen tő ség e. N em elhanyagol

ható a h a t é k o n y s á g i m u t a tó k alakulása sem .

VEZETÉSTUDOMÁNY XXX. ÉVF 1999. 06. SZÁM

25

(3)

Az iparban foglalkoztatottak megoszlása ágazatok szerint Közép-Magyarországon, 1997

A k ö z é p - m a g y a r o r s z á g i r é g i ó - annak ellenére, hogy súlya az iparon belül csök k en - e lég k e d v e z ő i p a r s z e r k e z e t t e l rendelkezik. L egerősebb területei a

v e g y i p a r (itt kapott munkát 1997-ben az ágazat

valam en n yi foglalk oztatottján ak 36% -a), a fa-, papír- és nyom daipar (az ágazati d o lg o zó k 33% - ával) és a g é p i p a r (az ö ssz e s foglalkoztatott 26% - ával).

Az ipar néhány mutatója Közép-Magyarországon 1997-ben, % Részesedés

az összes eszközből

Az export részaránya az értékesítésben

A termelékenység változása az előző évhez képest

29,6 34,5 107,9

Az iparban foglalkoztatottak megoszlása ágazatok szerint a Közép-Dunántúlon, 1997

V ili. e n e r g i a iZ I_ _ _ _ _ _ _ _ _ ____1 G é p i p a r

K o h á s z a t 1

N e m f é m e s á s - - v á n y i t e r m é - k é k g y á r t á s a -

V e g y i p a r P a p í r i p a r 1 T e x t i lip a r ---1

ip a r 1

B á n y á s z a t ~ Z 3

T n i i i

1 6 11 1 6 2 1 2 6 3 1

A K ö z é p - D u n á n t ú l térsége nem véletlenül tartozik az ország leggyorsabban fejlőd ő régiói k özé. A z ágazati szerkezeten belül az igen dinam ikusan n övek vő g é p  i p a r n a k van a legnagyobb súlya. 1997-ben itt d o lg o  zott a gépipari foglalkoztatottak 21 %-a. O rszágosan a legnagyobb súlya azonban a k o h á s z a t é s f é m f e l d o l g o  z á s ágazatban, a b á n y á s z a t b a n és a n e m f é m e s á s v á n y i t e r m é k e k g y á r t á s á n belül van (1997-b en az ágazati d o lg o zó k 24% -ával).

Az ipar néhány mutatója 1997-ben a Közép-Dunántúlon, % Részesedés

14,6 61,3 144,8

2 6 XXX. ÉVF 1999. 06. SZÁM

(4)

Az iparban foglalkoztatottak megoszlása ágazatok szerint a Nyugat-Dunántúlon, 1997

A N y u g a t - D u n á n tú lo n hamarabb indult m eg az ipari növek ed és, mint az ország távolabbi területein.

Ebben nyilván a szeren csés földrajzi fek v és játszott fő szerepet. Ide áramlott be legham arabb a külföldi tőke, az itteni vállalatok találtak legham arabb v evők et a nyugati piacokon. A leginkább exportori

entált ágazatok erősödtek m eg az ipari struktúrán belü l. N em zetgazd asági viszon ylatb an a leg n a  gyobb szerepe a térségnek a t e x t i l i p a r b a n és az e g y é b f e l d o l g o z ó i p a r b a n volt - 1997-ben itt kapott munkát az ágazat foglalkoztatottainak 22% -a - , ezt a gépipar követi (18% ).

Az ipar néhány mutatója 1997-ben a Nyugat-Dunántúlon, %

Részesedés az összes eszközből

13,6 64,1 123,8

A z iparban foglalkoztatottak megoszlása ágazatok szerint a Dél-Dunántúlon, 1997

A Dunántúl legk evésb é k ed vező helyzetű térsége a D é l - D u n á n t ú l . Itt k evésb é dinam ikus ágazatok nyer

tek viszo n y la g nagyobb súlyt az iparon belül, a k iv i

tel szerepe is kisebb, mint az északabbra települt ter

m elő k n él. U gyan k k or a n ö v e k e d é si d inam izm us k ev éssel az országos átlag felett van, tehát a pers

pektívák k edvezőek. A térségnek országosan a te x til, a r u h á z a ti és a b ő r i p a r o n belül van legnagyobb jelen tő ség e (itt d o lg o zik az ágazat m unkavállalóinak

14%-a).

Az ipar néhány mutatója 1997-ben a Del-Dunantulon, % Részesedés

10,0 32,9 104,6

XXX. fivF 1999. 06. szám

27

(5)

Az iparban foglalkoztatottak megoszlása ágazatok szerint Eszak-Magyarországon, 1997

Az

észak-magyarországi térség ipara már túljutott

ugyan a válság mélypontján és növekedni kezdett, de a korszerűtlen szerkezet gyökeresen még nem alakult át. A tőke-, anyag- és energiaigényes ágazatok súlya

még most is meghatározó az iparon belül. Emiatt

azután a vállalkozások erősen ki vannak téve a kon

junktúra és a gazdaságpolitika változásainak.

F o r r á s : KSH

Bíztató viszont, hogy a magyar kormány térségfejlesztési politikájának hatására több nagy külföldi befektető érdek

lődést mutatott észak-magyarországi telephely létesítése iránt. Országosan a térségnek legnagyobb szerepe a

bányászaton belül van (az ágazati dolgozók 39%-ával), ezt a nemfémes ásványi termékek gyártása (26%), valamint

a kohászat és fémfeldolgozás (22%) követi.

Az ipar néhány mutatója 1997-ben Észak-Magyarországon, % Részesedés

az összes eszközből

Az export részaránya

az értékesítésben A termelékenység változása az előző évhez képest

12,5 32,9 115,1

Az iparban foglalkoztatottak megoszlása ágazatok szerint Észak-Alföldön, 1997

V ili. e n e r g i a ___________ 1

G é p i p a r 1

K o h á s z a t N e m f é m e s á s -

v á n y i t e r m é - 3

k é k g y á r t á s a -

V e g y i p a r í___________1

P a p í r i p a r ______ 1

T e x t i lip a r É l e l m i s z e r - i p a r B á n y á s z a t 1

1 1 I I '

6 11 1 6 2 1 2 6

Az

Észak-Alföld elsődlegesen nem ipari térség, és

valószínűleg a jövőben sem lesz az. A térség infra

strukturális fejletlensége, a természeti adottságok, a fejlődő piacoktól viszonylag távol eső volta nem jelentenek kedvező feltételeket a modern nagyipari termelés számára. Ez alól vannak kivételek, pl.

Debrecen és Nyíregyháza vonzáskörzetében jelentős növekedés indult meg.

Országos viszonylatban az élelmiszer- és dohányiparon, valamint a

fa- papír- és nyomdaiparon belül van jelentősebb

súlya a térségnek (az ágazati alkalmazottak 18%-ával).

VEZETÉSTUDOMÁNY

28

XXX. ÉVF 1999. 06. SZÁM

V ili. e n e r g i a G é p i p a r K o h á s z a t N e m f é m e s á s - ,

v á n y i t e r m é  k e k g y á r t á s a V e g y i p a r P a p í r i p a r T e x t i lip a r ' É l e l m i s z e r -

i p a r B á n y á s z a t

(6)

Az ipar néhány mutatója 1997-ben Észak Alföldön, %

9.2 34,9 108,0

Forrás: KSH

Az iparban foglalkoztatottak megoszlása ágazatok szerint Dél-Alföldön, 1997

A D é l - A l f ö l d ipara fejlődik a leglassabban az ország

ban. A körzet iparáról m indaz elm ondható, ami az É szak-A lföldéről. Bár ném i n övek ed és itt is van, az őszi oroszországi válság hullám ai visszavetik a régió élelm iszeriparát, am ely elsősorban a keleti piacokon talált vevőkre. A m eg felelő a g r á r a l a p a n y a g b á z i s l é t r e j ö t t e n é lk ü l csak szigetszerű sikerpéldákra lehet szám ítani, de általános élelm iszeripari és könnyűipari fejlődésre nem .

Országos viszonylatban a régióban erős az é l e l m i s z e r i p a r és az e g y é b f e l d o l g o z ó i p a r (az ágazati alkalm azottak 21% - a kap e térségben munkát).

Az ipar néhány mutatója 1997-ben a Dél-Alföldön, %

10,51 36,4 102,9

Forrás: KSH

Építőipar

A z é p í t ő i p a r te r ü l e t é n 1 9 9 8 - b a n j e l e n t ő s f e l l e n d ü l é s v o lt.

A G K I R t. a z é p í t ő i p a r i t e l j e s í t m é n y 1 9 9 8 - a s 1 3 % - o s b ő v ü l é s e u tá n , 1 9 9 9 - b e n 7 % - o s ^ 7 iö v e k e d é s t p r o g n o s z  t i z á l a m egelőző évh ez képest. M indezt a lassuló ga z

dasági n ö v e k e d é si ütem re, a csö k k e n ő re n d e lé sá l

lományra, valam int az érintett vállalkozások konjuktúra várakozásaira alapozza.

A z építési piac elm últ időszaki alakulásának területi vonatkozását illető legfontosabb m egállapítás az, hogy az eg y es régiókban, illetve m egyékben - csakúgy, mint a

nem zetgazdaság eg észéb en - az építőipari kibocsátás erősen hektikusan alakult, nagy ingadozásokat mutatott.

A z ép ítési-szerelési tevék en ység területi m egoszlására is jellem ző a k ö z p o n t i k ö r z e t e r ő t e l j e s tú l s ú ly a , de az építési teljesítm én y ek tek intetében je le n tő se k a nyugat- és közép-dunántúli, valam int a d él-alföld i régiók is. A követk ező táblázat adatai alapján k iem elendő a központi régió, ahol a létszám m al való gazdálkodás hatékonysága sokkal m agasabb színvonalú, m int az ország egyéb körzeteiben.

A k ilen cven es évtized folyam án az építőipar is jelen  tős átalakuláson ment át, a szervezeti rendszer átfor-

VEZETÉSTUDOMÁNY XXX. ÉVF 1999. 06. SZÁM

2 9

(7)

Az építési-szerelési tevékenység értékének és az építőiparban foglalkoztatottaknak

a megoszlása 1997-ben (%)

m álódása teljesen újrarajzolta a honi építőipar „térképét”.

A kereslet átrendeződése az elm últ hét esztendő során szám ottevően n övelte a nyugat-dunántúli körzet je le n  tőségét. különösen Vas és Zala m egyékben volt érezhető e növekedés. L ényegében m egőrizte korábbi p ozícióit a központi, a közép-dunántúli és a d él-alföld i régió. E térségekből pozitív példákként Veszprém és B ács-K iskun m eg y ék em elh ető k ki. A többi területen érdem ben csökkent az ép ítési-szerelési tev ék en y ség , különösen Nógrád és S om ogy m egyékben. A legerőteljesebb v issza  esés az észak-alföldi térségben, s ezen belül is leginkább J á sz-N a g y k u n -S zo ln o k és S za b o lcs-S za tm á r-B ereg m egyékben következett be.

A z e l k ö v e t k e z ő e s z t e n d ő b e n a z é p í t é s i p i a c t e r ü l e t i e g y e n l ő t l e n s é g e i n e k é r d e m i c s ö k k e n é s é r e n e m l e h e t s z á m í t a n i . H osszabb távon azonban leh etséges nivellá- ció s folyam atok beindulása, m indez azonban nagyban függ a területfejlesztési gyakorlatnak (részben az E U - csatlakozással is kapcsolatos) alakulásától.

Agrárgazdaság

A gazdasági fejlődést - a világon mindenütt - a m ező g a z

daság szerepének és súlyának relatív csök k en ése kíséri.

Ez a ten d en cia M a g y arországon is m e g fig y e lh e tő . R en d k ívü l k e d v e z ő tle n v isz o n t, h o g y hazánkban a m e z ő g a z d a s á g t e l j e s í t m é n y e m in d e n r é g i ó b a n c s ö k k e n t.

A többszörös kom prom isszum ok árán kialakult és végre

hajtott rendkívül „ sz e r e n c sé tle n ” (gazd aságilag irracionális) m ezőgazd asági privatizáció k ö vetk ez

tében tovább nőttek az ágazaton belüli regionális különbségek. A z elm aradott agrár-térségekben a tulajdon dekoncentrációját az átlagosnál is gyor

sabb kon cen tráció, a tők e k e v é s kézben való összpontosítása és a falusi bérm unkások újbóli m egjelen ése követte. A z e l m a r a d o t t t é r s é g e k f e j  l e s z t é s e fontos korm ányzati feladat. A z elmaradott (és nem hatékonyan term elő) térségek lakóit azon

ban nem azért kell tám ogatni, hogy a kedvezőtlen adottságok ellenére is term eljenek, hanem azért, hogy ne term eljenek, de maradjanak a lakhelyükön, gondoskodjanak a vidék fenntartásáról, a környezet és a term észet m egóvásáról.

A m ezőgazd aság részaránya a nem zetgazdasági G D P -ből 6,4% . A z országos átlag m ögött azonban erő teljes d iffe r e n c iá ló d á s, m e g le h e tő se n n a g y t e r ü l e t i s z ó r ó d á s tapasztalható az e g y e s régiók között. (A régión belüli, illetve a m egyék közötti különbségek már jóval k isebbek.) A G D P területi m egoszlását tekintve a z a g r á r g a z d a s á g s ú ly a a d é l- a l f ö l - d i r é g i ó b a n a l e g n a g y o b b . A z átlagosnál nagyobb a súlya a m ezőgazdaságnak az E szak -A lföld ön és a D él-D unán- túlon, átlag körüli a N yugat-D unántúlon, K özép-D unán- túlon és E szak-M agyarországon, m íg igen csek ély a m ezőgazdaság súlya K özép-M agyarország gazdasági tel

jesítm ényében.

A fentiektől eltérő sorrend alakul ki. ha e g y ség n y i ter

mőterületre vetítve vizsgáljuk az e g y e s régiók m ező g a z

dasági teljesítm ényét. E szerint az a g r á r g a z d a s á g f a j l a  g o s t e l j e s í t m é n y e a legnagyobb éppen K özép-M agyar- országon. Ezt a régiót követi D él-A lfö ld , K özép-D unán- túl, É szak-A lföld, N yugat-D unántúl, D él-D unántúl és végül pedig É szak-M agyarország.

A m ezőgazd aságn ak a f o g l a l k o z t a t á s b a n betöltött szerepe is változik. A m ezőgazd aság, a vad- és erdő- gazdálkodás és a halászat az aktív keresők 7 ,5-8% -át fo g la lk o zta tja , ez k ö z e l 3 0 0 ezer fő t jelen t. A z átlagszám ok m ögött nagyon eltérő értékek húzódnak m eg. D él-A lfö ld ö n az aktív keresőknek 17%-a - az országos átlag több mint k étszerese - a m ezőgazd aság

ban talál munkát. A régiók közötti rangsor m ásodik-har

m adik helyén D él-D unántúlt és É szak -A lföld et találjuk (10-11% ). Á tlagh oz k özeli m ezőgazd asági foglalkoztatás tapasztalható K özép-D unántúlon és N yugat-D unántúlon.

Á tlag alatti a m ező g a zd a sá g i fo g la lk o zta tá s É szak- M agyarországon és K özép-M agyarországon. A m ező g a z

daságban foglalkoztatottak szám a legn agyob b m értékben Építési-szerelési

tevékenység értéke

Az építőiparban foglalkoztatottak

Közép-Magyarország 36,1 32,2

Közép-Dunántúl 11,2 11,5

Nyugat-Dunántúl 15,0 14,4

Dél-Dunántúl 7,8 9,1

Észak-Magyarország 9,2 9,2

Észak-Alföld 8,2 9,6

Dél-Alföld 12,6 14,0

Összesen 100,0 100,0

3 0 _XXX.ÉVF 1999. 06. szám

(8)

Észak-M agyarországon, a legk iseb b mértékben N yugat- Dunántúlon csökkent.

A m ás irányú foglalkoztatási leh ető ség ek (ipar, sz o l

gáltatások) v iszon ylag szoros ö sszefü g g ést mutatnak a települések m éretével: m in é l k i s e b b e g y t e l e p ü l é s , a m e z ő g a z d a s á g h e l y i f o g l a l k o z t a t á s i s z e r e p e a n n á l in k á b b f e l é r t é k e l ő d i k . V agyis a kisebb településeken a n ép esség  nek a m unkahely választási leh ető ség e csökken, jórészt a m ező- és erdőgazdaságra korlátozódik.

A v i d é k f e j l e s z t é s azokra a régiókra irányul, am elyek településstruktúrájában a falvak a m eghatározóak, g a z

daságuk pedig legjellegzeteseb b en a m ezőgazdasághoz és a term észeti környezethez kötődik. Fejlett és pros

peráló agrárgazdaság nélkül nem képzelhető el fejlett vid ék . U gyan ak k or az agrárgazdaság önm agában egyetlen régióban sem képes m egszüntetni a gazdasági elm aradottságot és a m unkanélküliséget. A m ező g a z

daság szám os kistérségben szo ciá lis funkciót is ellát, de az ilyen típusú gazdálkodást a versenyszférától eltérő m ódon kell kezelni, és nem célszerű a versenyszférára szánt forrásokból tám ogatni.

A GKI Rt. v á l l a l k o z ó i f e l m é r é s e szerint saját g a z

daságuk 1999. é v i ü zletm en etét le g k e d v e z ő b b n e k K özép-M agyarország, É szak-M agyarország és N yugat- D unántúl agrárvállalk ozói látják; le g k e v é s b é p ed ig É szak-A lföld és K özép-D unántúl cég ei bizakodnak. A z É szak-A lföld agrárvállalkozói között a legkisebb (14% ) a középtávú expandálást, bővülést tervező cég ek aránya.

Á tlag feletti ex p a n zió s törek vések ről szám oltak be K özép-M agyarország (45% ) vállalkozói.

Infrastrukturális ellátottság

A t e r ü l e t i f e j l e t t s é g é s a k ö z l e k e d é s i h á l ó z a t f e j l e t t s é g e , k i é p í t e t t s é g e k ö z ö t t h a t á r o z o t t ö s s z e f ü g g é s m u t a th a t ó ki.

Napjainkban és a k övetk ező évtized ek várható fejlőd ése alapján ez a m eghatározottság azonban sok vonatkozás

ban átalakul, m ódosul. A legfontosabb m otiváló tényező eg y felő l a term elés technikai, szerkezeti elem ein ek olyan változása, m ely szerint az e g y ség n y i G D P előállításához lényegesen kisebb és fokozatosan csökkenő szállítási igény jelentkezik, m ásfelől, hogy a szállítási rendszerek és m ódozatok látványos technikai fejlőd ése drámaian csökkentette a szállítási k öltségeket. U gyanakkor a szál

lítás felértékelődésének irányába hat részben a m eg fi

g y elh ető g lo b a liz á c ió , részb en p ed ig a térségi m u n k am egosztás g y o rs ütem ű m é ly ü lé se és k is z é  lesedése.

A d olog term észetéből k ö vetk ezően azonban mind a területi fejlettség, m ind a k ö zlek ed ési és hírközlési hálózat rendkívül merev, rövid távon érdem ben alig m ódosítható adottság, am ely csak fokozatosan, szerény m értékben változtath ató. A r e g io n á lis fe jle ttsé g és fejlőd és, valam int a szállítás és hírközlés közötti sajátos kapcsolatrendszer hangsúlyozása m ellett az utóbbi é v e k  ben b izon yos szabályosságok azonban m egfigyelh etők e tekintetben is:

- A z ország ú t h á l ó z a t a alig bővült az évtized elejéhez viszon yítva, de az autópályák, autóutak hossza 25%- kal, az egyéb elsőrendű főutaké 10%-kal növekedett.

A fejlesztések koncentráltan valósu ltak m eg, így főként a fővárost és környékét, N yugat-D unántúlt és É sza k -M a g y a ro rszá g o t érintették. A z au tóp álya

ép íté sn e k eg y értelm ű en terü leti fe jlő d é st se g ítő szerepe van.

- 1997-ben m integy 4 5 0 km hosszú autópálya üzem elt, a m ely n ek 90% -a a g a z d a sá g ila g fejlett K ö zép - M a gyarország, K ö zép -D u n á n tú l és a N yu gat- D unántúl régióiban található. Ez akár term észetesnek is m ondható, hiszen a forgalom nagysága indokolja ezt, de az autópálya m egléte m aga is fontos gazdasági fejlődést generáló tén yező, í g y a r e g i o n á l i s k ü l ö n b  s é g e k a z u t ó b b i é v e k b e n in k á b b n ő t t e k , m in t c s ö k k e n  te k . E zen alig tom pított az M 3-as autópálya 1998-ban átadott új szakasza.

- Általában az is m egfigyelh ető, h ogy a magasabbrendű utak 100 km 2-re jutó sűrűsége a fejlettebb térségekben jó v a l m agasabb. A z o rszágos k özúthálózat sűrű

ségében, azonban már kisebb eltérések m utatkoznak az országos nagy régiók között.

- A térségi, regionális fejlettséggel azonos irányban m ód osu lt az áruszállításra h aszn ált gépjárm űipar állom ánya és változásának ütem e. 1995-97 között a teherszállítás járm űállom ánya országosan 5,4% -kal bővült: K özép-M agyarországon 12,7% -kal, Nyugat- D unántúlon 8,7% -kal, m iközben É szak -A lföld ön több mint 3%-kal csökkent. A gyorsabb állom ányváltozás azonban n em csak a m e g lé v ő ellátottsági különb

ségek et fokozta, hanem további m in őségi eltéréseket is generál.

- A szem élygép k ocsi-állom án y és ellátottsági szín v o  nalak tekintetében is hasonló tendenciák figyelh etők m eg azzal a k ü lö n b s é g g e l, h o g y az észa k -m a -

VEZETÉ

5

^TUD

0

^MÁNY

XXX. évf 1999. 06. szám

31

(9)

gyarországi térség, k ü lö n ö se n p ed ig S z a b o lc s- S zatm ár-B ereg m e g y e fe jle ttsé g é h e z kép est igen elők elő növek ed ési ütem et mutat fel: Pest m egye után Szabolcs-Szatm ár-B ereg m egyében növekedett a leg  gyorsabban a szem ély i jármű állom ánya, azonban ezek zöm e m agas életkorú keleti típusokból tevődött össze.

A z országon b elüli nagy régiók fejlőd ését a közúti hálózaton túl a v a s ú t i s z á l l í t á s érinti leginkább. Itt azon  ban a 9 0 -es évek eddigi fejlőd ése alapján inkább olyan összefü g g és figyelh ető m eg, hogy nem a vasút generálja a térségi fejlődést, hanem fordítva. A térségi fejlődés jelentős különbségei a vasúthálózat változását és a vasút teljesitm én yén ek alakulását determ inálják. M iután a vasúti szállítási teljesítm én yek drámaian csökkentek, így a csökkenő szállítási kereslet a vasúthálózaton keresztül tovább fokozza a k evésb é fejlett térségek gazdasági leszakadását.

A h í r k ö z l é s a rendszerváltás óta a legdinam ikusabban fejlő d ő n em zetg a zd a sá g i alágazat. A k o n c e s s z ió s szerződést követően jelen tős beruházási és fejlesztési te v é k e n y s é g indult be az o rszá g o s a lap h álózatok kiépítésére, a telefonellátottság színvonalának em elésére.

A t á v b e s z é l ő f ő v o n a l a k s z á m a 1 9 9 0 - 9 7 k ö z ö t t m e g h á r o m  s z o r o z ó d o t t , d e p é l d á u l S z a b o l c s - S z a t m á r - B e r e g m e g y é  b e n m e g h a t s z o r o z ó d o t t . A z e l l á t o t t s á g b a n t a p a s z t a l t k o r á b b i ig e n j e l e n t ő s t é r s é g i k ü l ö n b s é g e k m é r s é k lő d t e k , d e a z e ll á t o t t s á g b a n m é g m a is j e l e n t ő s k ü l ö n b s é g e k v a n 

n a k . A legfejlettebb térség ellátottsági mutatója közel két

szerese a legfejletlenebbnek. Érdekes azonban, hogy az üzleti távb eszélő fővonalak közel 50% -a a k özép -m a

gyarországi régióban koncentrálódik. A z azonban két

ségtelen, hogy az utóbbi két-három évben a telefo n ellá  tottság tekintetében érzékelhető t é r s é g i k i e g y e n l í t ő d é s i f o l y a m a t é r v é n y e s ü l t , és a m eg lev ő különbségeket már inkább a g a z d a s á g i f e j l e t t s é g é s a f i z e t ő k é p e s k e r e s l e t o k o z z a .

A beruházások regionális alakulása

A beruházások kiem elt szerepet játszanak a területi különbségek változtatásában, ezért v iszon ylag részlete

sen bemutatjuk, hogyan alakult az elm últ években a beruházások térbeli elh ely ezk ed ése, annak dinam ikája az eg y es régiókban. Bemutatjuk a felh alm ozások ágazati szerkezetét a régiók közötti és az azon belüli összeh a so n  lításban, az e g y lakosra ju tó beru h ázások te lje sít

m ényértékének alakulását, valam int a beruházások anya

gi-m űszaki összetételén ek sajátosságait.

A regionális beruházásokat a K SH a beruházás m eg  valósulási helyén v eszi szám ba, ezért az adatok valóban a régióban m egvalósított felhalm ozást mutatják. M ivel évről-évre markánsan eltérhet a m egyék sorrendje (pl. a zöld m ezős beruházások miatt), ezért a következőkben nem eg y -e g y évet vizsgálunk, hanem az 1 9 9 2 -9 7 közötti é v ek átlagát. E z azonban torzítást okozhat (h iszen ugyanaz a folyóáras adat 1992-ben mást „ért”, mint

1997-ben), de ez talán m ég m indig k evésb é ad torz végeredm ényt, mintha - ahogy k ellen e - regionális beruházási árindexet szám olnánk, s azzal végezn én k az összehasonlítást.

A f e l h a l m o z á s á g a z a t i s z e r k e z e t é t v i z s g á l v a s z e m  b e t ű n ő k ü l ö n b s é g e k f i g y e l h e t ő k m e g a z e g y e s r é g i ó k

k ö z ö t t . A m ezőgazd aság a régió országos arányánál

kisebb részt k épvisel a közép-m agyarországi régióban (ez érthető Budapest túlsúlya miatt), ugyanakkor m essze átlagot m eghaladó a részesed ése a K özép - és D él- Dunántúlon, valam int az É szak- és D él-A lfö ld ö n . A bányászat a K özép-D unántúlon és Észak-M agyarorszá- gon k iem elk ed ő jelen tő ség ű ágazat. A m odernizáció szem pontjából m eghatározó jelen tőségű feldolgozóipar az átlagosnál nagyobb szerepet játszik a felhalm ozásban K özép- és N yugat-D unántúlon, m íg a v iszo n y la g eg y en  letesen fejlesztett villam osenergia-, gáz-, hő- és vízellátás szak ágazat r é sz e s e d é se á tlagot m egh alad ó a D é l- D unántúlon és É sza k -M a g y a ro rszá g o n (e z utóbbiak esetében a szénvagyonra ép ü lő erőm űvek fejlesztései lehetnek m eghatározók az eltérésben).

Ö sszesség éb en az ipari beruházások nagyobb súlyt kép viseln ek a közép- és nyugat-dunántúli és az észak  m agyarországi régióban, m íg a közép-m agyarországi régióban 50% -kal marad el az arány a régió átlagától. Ez is arra utal, h o g y a m á r i p a r o s o d o t t a b b r é g i ó k b e r u h á z á  s a i t o v á b b r a is f ő k é n t a z i p a r r a k o n c e n t r á l ó d n a k , m ik ö z b e n a z i p a r r a l g y e n g é n e l l á t o t t r é g i ó k f e l z á r k ó z á s a - l e g a l á b b i s a z i p a r t e k i n t e t é b e n - a z e lm ú l t h a t é v b e n s e m t ö r t é n t m e g . U gyanakkor fig y elem m el kell lenni arra is, hogy az ipar egyfajta leép ü lése történt a rendszerváltás utáni időszakban. A nagy gépipari, kohászati vertikum ok jelen tős része m egszűnt, m ás része átalakult, m oder

nizálódott, s ezzel új piacokra lelt. Ez azonban azzal is járt, hogy m egem elkedett ezen ágazatok beruházási rátá

ja (1 9 9 2 után). A n ö v ek v ő (külpiaci) kereslet hatására a profitráta jelen tősen em elkedett az iparban (azon belül átlagon felü li mértékben a gépiparban).

A m agasabb profitráta, a k ed v ező konjunktúra, a v i

sz o n y la g a la cso n y m u n k a erő k ö ltség ek é s a b e fe k  tetéseket preferáló am ortizációs és n yereségadó politika

3 2 XXX. évf1999. 06. SZÁM

(10)

együttesen az ipari term elők (zöm ében m ultinacionális vállalatok) javára rendezte át a jöved elm ek et, am elyek éltek is a leh etőségek k el, s részben további m oderni

zálással, részben új, zö ld m ező s beruházásokkal új szak

ágazatok alapjait vetették m eg (pl. szem ély g ép k o csi gyártás).

A z építőipar átlagot jelen tősen m eghaladó arányban csak a közép-m agyarországi régióban fordul elő, amit a nagy fővárosi építk ezések és a Pest m egyéb e települő szolgáltatások m ellett a nagy infrastrukturális fejlesz

tések , rekonstrukciók in d ok oln ak . A k eresk ed elem , javítás, valam int a szállásh ely-szolgáltatás és vendéglátás szakágazatok beruházásai is ebben a régióban átlagot m eghaladó mértékűek a vizsgált időszakban, ezt eg y felő l a bevásárlóközpont építési láz, m ásfelől a kisebb pan

zió k , szá llo d á k é p íté se , felú jítá sa ok ozta. E zek b en tükröződik az is, hogy a főváros és környéke potenciális fogyasztók özön ség szem pontjából a legígéretesebb, amit a m agasabb jöved elm ek , a javu ló úthálózat és az eltérő életstílus alapoznak m eg. U gyanezen okra vezethető visz- sza a szállítás, posta, távk özlés és a pénzügyi tev é

k enységek kim agasló részesed ése is a közép-m agyar

országi régióban. A nagyobb pénzintézetek a fővárosban koncentrálódnak, s a pénzügyi szolgáltatások nagyobb része is itt zajlik (pl. tőzsde csak itt található).

Ezért az e szféra által végrehajtott beruházásokban elért 3/4-es arány nem m eglep ő, hiszen a m eg lev ő infra

struktúra fenntartása már önm agában is je le n tő s beruházásokat követel.

U gyan ez az ö sszefü g g és látható az ingatlanügyletek és eg y éb szo lg á lta tá so k , valam in t a k ö zig a zg a tá s esetében is (ez utóbbinál a m inisztérium ok és az országos hatáskörű szervek m ellett az akkor m ég huszonkét kerületi és a fővárosi önkorm ányzat ok ozza a nyom asztó felülreprezentáltságot). A társadalmi szolgáltatások terü

letén (oktatás, eg észség ü g y és egyéb k ö zö sség i szem élyi szolgáltatás) a közép-m agyarországi régió átlagos vagy átlag alatti szinten ruházott be. Ezt egyrészt a területileg egyenletesebben kiépített hálózatok okozhatták (bár pl. a középiskolák és a felsőfok ú tanintézm ények, valam int a klinikák és kórházak szám a m eghaladja a népességszám alapján indokolt szintet). A z oktatásban az É szak-A lföld, az egészségü gyb en a N yugat-D unántúl, az Észak- és D él- A lföld aránya haladja m eg az átlagot. M indkét szektor

ban az egyed i nagyberuházások ok ozzák a jelen tő s eltérést (pl. soproni kórház-rekonstrukció).

A b e r u h á z á s o k t é r b e l i a l l o k á c i ó j á t n a g y b a n b e f o l y á  s o l t a a z e g y e s r é g i ó k g a z d a s á g i t r a d í c i ó j a , k o r á b b i f e j l e t t s é g i f o k a é s j e l l e g e . A z ö s s z e s b e r u h á z á s b ó l a r á n y -

t a la n u l m a g a s h á n y a d ( 4 3 % ) v a l ó s u l t m e g 1 9 9 2 - 9 7 k ö z ö t t a k ö z é p - m a g y a r o r s z á g i r é g i ó b a n . A z itt eszk özölt in vesztíciók tekintélyes hányada az infrastrukturális és szolgáltató ágazatokban realizálódott, m agas volt az import gépbeszerzés részesed ése, tehát a beruházások tovább n ö v elték ezen o rszá g rész tech n ik ai-m ű szak i előnyét. A v iszon ylag fejlett feldolgozóiparral rendelkező országrészekben a további beruházások is a fe ld o lg o z ó i

parba áramlottak, s a gyen gén iparosodott régiók felzár

kózása egyelőre nem történt m eg.

A k ö z é p - m a g y a r o r s z á g i r é g i ó b a n - az előbbiekkel összhangban - a kereskedelem , javítás; a szállítás, posta, tá v k ö zlés; a p én zü g y i te v é k e n y sé g e k ; az ingatlan ügyletek és az egyéb gazdasági szolgáltatások, valam int a közigazgatás aránya haladta m eg az országos átlagot. A k ö z é p - é s n y u g a t - d u n á n t ú l i r é g i ó b a n a m ezőgazdaság, a feldolgozóipar (50% -kal m agasabb aránnyal) és az ipar volt nagyobb súlyú a beruházásokban. A d é l- d u n á n t ú li r é g i ó b a n a m ezőgazdaság és az ipar, ezen belül is a v il

lam osenergia, gáz-, hő- és vízellátás jeleskedett a b e

ruházásokban. E s z a k - M a g y a r o r s z á g o n a feld olgozóip ar

ba és a villam osenergia, gáz-, hő- és vízellátás szak

ágazatba (ezzel az iparba) áramoltak a fejlesztési forrá

sok, ezzel szem ben az é s z a k - a l f ö l d i r é g i ó b a n inkább a m ezőgazdaságot fejlesztették jobban, m íg a többi szak

ágazat az országos átlagnak m eg felelő en ruházott be. A D é l - A l f ö l d ö n is a m ezőgazd aság kapott átlag feletti m értékben forrást, de a feld olgozóip ar és az e g észség ü g y beruházásai is m eghaladták az országos átlagot.

A b e r u h á z á s o k f o l y ó á r a s t e l j e s í t m é n y é r t é k é n e k r é g i ó n k é n t i n ö v e k e d é s i ü t e m é b e n ö s s z e s s é g é b e n n e m tú l n a g y o k a k ü l ö n b s é g e k ( 1 9 9 2 - 9 7 k ö z ö t t é v e n t e á t la g o s a n 2 3 , 5 % - o s n ö v e k e d é s v a l ó s u l t m e g ) , azonban ezt m e g fe  lelő fenntartással kell értékelni, mert az induló helyzet és a felhalm ozások szerkezete a felszín en tükröződénél nagyobb eltéréseket rejt m agában. A deklarált szándékok szerint a jövőb en az ed d igiek n él több m odernizációs beruházás realizálódik majd az ország keleti felében, de ezek szám ottevő átrendező hatása 1999-ben m ég alig lesz érzékelhető.

A z 1 9 9 2 - 9 7 k ö z ö t t i i d ő s z a k o t a b e r u h á z á s o k e r ő t e l j e s h u l lá m z á s a j e l l e m e z t e . A m élypontot az 1992-es év je le n  tette, majd 1993-ban kisebb, 1994-ben nagyobb mértékű fellen d ü lés volt. A z 1995-ös restrikciós lépések nem m úl

tak el nyom talanul a felh a lm o zá s esetéb en sem , a beruházási volum en újra csökkent. 1996-ban stagnálás körüli állapot, 1997-ben érezhető növek ed és következett be, am ely 1998-ban teljesedett ki.

XXX. fvf1999 06. szám

3 3

(11)

A z é v e s f o l y ó á r a s n ö v e k e d é s i ü t e m e k a fejlesztési pri

oritásokra, a h elyi tradíciókra, adottságokra, a b ázis

helyzetre utalnak. K ö z é p - M a g y a r o r s z á g o n m essze az átlag feletti ütem ben bővültek a bányászati, az ipari, az építőipari, a kereskedelm i és az oktatási célú beruházá

sok, m iközben m ég folyóáron is m érséklődött a szá l

lá sh ely -szo lg á lta tá s és v e n d ég lá tá s felh a lm o zá sa . A K ö z é p - D u n á n tú lo n az ipar, a szállásh ely-szolgáltatás és vendéglátás, a szállítás, posta és távközlés, az ingatlan

ügyletek és egyéb gazdasági szolgáltatás, valam int az e g y é b k ö z ö ss é g i beru h ázások gyarapodtak átlagot m eghaladó ütem ben, ellen b en csökkentek a bányászat, a pénzügyi tevék en ységek beruházásai.

A n y u g a t - d u n á n t ú l i r é g i ó fő leg az építőipar,, a szá l

láshely-szolgáltatás és vendéglátás, valam int a k ö zig a z

gatás területén jeleskedett, m iközben folyóáron m érsék

lődtek a bányászati célú felh alm ozási kiadások. A d é l  d u n á n tú li r é g i ó b a n a villam osenergia, gáz-, hő- és v íz  ellátás tűnik csak ki, de pl. a bányászat, az építőipar beruházása visszaesett, s stagnált a szá llá sh ely -szo lg á l

tatás és vendéglátás, a pénzügyi tevék en ységek , valam int az ingatlanügyek és eg y éb szolgáltatások felhalm ozása.

M íg az ország más területein a bányászat fejlesztése visz- szaszoru lt, addig E s z a k - M a g y a r o r s z á g o n d in am ik u s n ö v ek ed ést láthatunk, ig a z átlag feletti n ö v e k e d é si ütemet ezen kívül csak a szállásh ely-szolgáltatás és vendéglátás, az e g észség ü g y és az eg y éb k ö zö sség i sz o l

gáltatás mutatott fel.

A z é s z a k - a l f ö l d i r é g i ó b a n átlag feletti felhalm ozási dinam ikát mutatott a m ezőgazd aság, az ingatlanügyletek és az eg észség ü g y , m íg nom inálisan is csök k en ő ütem et a (nem túl nagy súlyt k ép v iselő ) bányászat, a szállásh ely

szolgáltatás és vendéglátás, m iközben stagnált a p én z

ügyi tevék en ység folyóáras felhalm ozása. A D é l - A l f ö l d csak annyiban tér el ettől, hogy itt a kereskedelem és ja v ítá s, a sz á llá sh e ly -sz o lg á lta tá s és v en d ég lá tá s, a pénzügyi tevék en ység beruházása kissé, a közigazgatásé jelen tősen m eghaladta az átlagot.

M ivel az év es átlagos n övek ed ési ütem ek között nincs érdem i eltérés régiónként, ezért m egállapíthatjuk, hogy a f e l h a l m o z á s e g é s z e s z e m p o n t j á b ó l a t e r ü l e t i k ü lö n b s é g e k

n e m n ö v e k e d t e k . U gyanakkor az e g y e s régiókban külön

böztek a felh alm ozás h angsúlyos területei, s így a lehet

ség es későbbi fejlőd ési pályák is eltérnek egym ástól.

1 9 9 5 -9 8 között pl. a gépipar volt a hazai G D P n övekedés eg y ik legfontosabb motorja, íg y azok a régiók, am elyek  ben átlag felett fejlesztették a gépipart, előn yb e kerültek.

A m ezőgazdasági dekonjunktúra ugyanakkor nem ked

vezett azoknak a m egyéknek, ahol az átlag feletti arány

ban fejlesztették ezt a szektort.

A z ö ssz e s beruházás alakulása jól mutatja ugyan a leh etséges fejlőd ési utakat, de m echanikusan ö ssze nem hasonlítható adatokat tartalmaz. A régiókat alkotó m e

gy ék területe, s különösen n ép ességszám a ugyanis jelen  tősen eltér egym ástól, ezért a továbbiakban az e g y f ő r e j u t ó b e r u h á z á s i k i a d á s o k a t elem ezzü k részletesebben.

Az egy lakosra jutó beruházás teljesítményértékének gazdasági ágak szerinti megoszlása (1992-97 átlaga, %)

Megye, főváros I II III IV V VI VII Összesen

Közép-Magyarország 0,8 29,9 5,0 10,4 32,4 6,6 22,3 100,0

Közép-Dunántúl 4,8 66,4 2,4 5,6 16,9 5,5 13,5 100,0

Nyugat-Dunántúl 3,7 64,8 1,7 4,8 20,6 7,0 15,7 100,0

Dél-Dunántűl 10,0 53,8 3,3 6,6 21,6 8,4 15,3 100,0

Észak-Magyarország 4,5 62,9 3,4 4,0 23,7 6,5 13,2 100,0

Észak-Alföld 6,8 49,9 2,4 7,4 27,5 9,8 15,4 100,0

Dél-Alföld 7,6 52,3 2,4 8,1 21,0 10,3 16,0 100,0

Összesen 3,2 40,7 2,9 6,3 24,3 6,1 16,4 100,0

I. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat, II. Ipar összesen, III. Építőipar IV. Kereskedelem, javítás V. Szállítás, posta és távközlés, VI. Oktatás, egészségügy, VII. Többi gazdasági ág.

3 4 XXX. ÉVF 1999. 06. S Z Á M

(12)

A k ö z é p - m a g y a r o r s z á g i r é g i ó b a n az eg y főre jutó beruházások a kereskedelem , javítás és a szállítás, posta, távközlés szakágazatban haladják m eg az átlagot. A D u n á n t ú l o n é s É s z a k - M a g y a r o r s z á g o n a z ip a r , a z A l f ö l d ö n az ipar és a m ező g a z d a sá g s részb en a kereskedelem és szolgáltatás, valam int az oktatás és eg észség ü g y tűnik ki az eg y e s területek közül.

A lföld ön (ahol már láttuk, hogy a társadalmi szolgáltatá

sok súlya a beruházásokon belül átlagot m eghaladó, s ezek általában nagy építés igényűek). A b elföld i gépekből a közép- és dél-dunántúli, az észak-m agyarországi és kisebb m értékben az alföldi cég ek szerzetek be átlagot m eghaladó arányban, m íg az (általában m agasabb tech

nikai szintet k ép v iselő ) im portgépek inkább a közép-

Az egy lakosra jutó beruházás teljesítményértéke

gazdasági ágak szerint (1992-97 átlaga az országos százalékában, %)

Megye, főváros I II III IV V VI VII Összesen

Közép-Magyarország 35,4 100,9 236,6 226,5 183,2 149,0 187,1 155,5

Közép-Dunántúl 141,8 153,9 78,5 83,9 65,6 84,1 77,9 106,7

Nyugat-Dunántúl 122,0 166,5 62,1 80,2 88,8 119,6 100,6 118,3

Dél-Dunántúl 178,5 75,3 64,5 59,7 50,6 78,3 53,1 64,4

Észak-Magyarország 86,0 93,4 71,6 38,3 59,1 63,7 48,9 68,3

Észak-Alföld 108,3 61,9 40,8 58,9 57,1 81,0 47,5 57,1

Dél-Alföld 134,2 72,1 46,4 72,3 48,5 94,0 54,7 63,5

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

I. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat, II. Ipar összesen, III. Építőipar IV. Kereskedelem, javítás V. Szállítás, posta és távközlés, VI. Oktatás, egészségügy, VII. Többi gazdasági ág.

A z o r s z á g o s á t l a g o t m e g h a l a d ó az eg y főre jutó beruházás a m ezőgazdaságban minden régióban a k ö zép  m agyarországi és az é sza k -m a g y a ro rszá g i régiót leszám ítva, m íg az ipar súlya csak a közép- és nyugat

dunántúli régióban átlagot m eghaladó, illetve a k özép  magyarországiban átlagos. A z építőiparban és a szo lg á l

tatásban a k ö zép -m a g y a ro rszá g i rég ió tú lsú ly a a jellem ző, de átlag feletti az eg y főre jutó beruházás a nyu

gat-dunántúli régióban is, igaz, csak az oktatásban és az egészségü gyb en , s átlagos mértékű a nem nevesített ágazatokban. A gazdasági jelleg ű szolgáltatások (keres

kedelem , szállítás, posta, távk özlés) felhalm ozási tev é

kenységében jelentős az elm aradás a D él-D unántúlon, É szak-M agyarországon, valam int'áz A lföldön.

A b e r u h á z á s o k a n y a g i - m ű s z a k i ö s s z e t é t e l e részben a beruházások céljától fü gg (pl. az infrastruktúra általában m agasabb arányú építést feltételez), de részben az anyagi lehetőségek fü ggvén ye is (pl. b elföldi gyártású vagy importgépet vásárolnak-e). A régiók között nincsenek ugyan nagy különbségek, de az eltérések árulkodók lehetnek. A z építés átlagot m eghaladó mértékű a D é l

m agyarországi és a k özép - és dél-dunántúli régióra jellem zők .

A g é p b e r u h á z á s o k a r á n y a az átlagot (48% ) csak a K ö zép -D u n á n tú lo n (52% ) haladja m e g é r d em leg es m értékben, m íg je le n tő se n átlag alatti e z a m utató az É sza k -A lfö ld ö n (45% ) és k ü lö n ö sen a D é l-A lfö ld ö n (43% ). A g é p b e r u h á z á s o k b e l s ő a r á n y a (42% hazai g ép , 58% im portgép) is régióról-régióra változik . A z im portgépek sú lya n agyob b a k özép -m agyarországi (72% ) és a nyugat-dunántúli (7 0 ,5 % ) régiób an , m íg átlag alatti a D é l-D u n á n tú lo n (4 9 % ), É sza k - M agyarországon és az É sz a k -A lfö ld ö n (48% ), valam int a D é l-A lfö ld ö n (52% ).

A z é p í t é s é v e s folyóáras n övek ed ési ütem e átlagot m eghaladó dinamikájú a közép-m agyarországi, a k özép  dunántúli és az észak-m agyarországi régiókban, m íg jelen tős elm aradás fig y elh ető m eg az A lföld ön és a D él- D unántúlon. A b e l f ö l d i g é p e k esetében nincs jelentős különbség az ütem ekben, nem úgy, mint az i m p o r t  g é p e k n é l : átlag felett teljesítettek a közép-dunántúli, a dél-alföldi és a közép-m agyarországi régiók, m íg m essze

VEZETÉSTUDOMÁNY XXX. ÉVF 1999. 06. szám

35

(13)

A beruházások anyagi-műszaki összetétel szerinti megoszlása (1992-97 átlaga, % )

Megye, főváros Építés Belföldi gép Import gép Egyéb Összesen

Közép-Magyarország

42,0 40,0 46,2 46,5 43,2

Közép-Dunántúl

11,3 13,1 12,7 9,8 11,9

Nyugat-Dunántúl

11,7 8,5 14,6 12,0 11,9

Dél-Dunántúl

6,7 7,8 5,4 6,7 6,5

Észak-Magyarország

8,8 11,3 7,4 8,2 8,8

Észak-Alföld

9,8 10,3 6,8 8,2 8,9

Dél-Alföld

9,7 8,9 7,0 8,4 8,7

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A beruházások anyagi-műszaki összetétel szerinti növekedési üteme (1992-97 átlaga, % )

Megye, főváros Építés Belföldi gép Import gép Egyéb Összesen

Közép-Magyarország

128,5 125,4 123,2 125,2 126,0

Közép-Dunántúl

130,4 129,5 129,5 126,4 129,6

Nyugat-Dunántúl

121,7 129,0 112,4 113,1 118,3

Dél-Dunántúl

116,3 123,2 120,5 119,2 119,0

Észak-Magyarország

126,8 129,0 112,9 115,2 122,3

Észak-Alföld

113,9 128,3 121,7 127,2 119,6

Dél-Alföld

119,8 129,0 123,1 125,9 122,9

Összesen 124,4 127,1 121,1 122,3 123,7

csökkent 1992 -9 7 között. A létszám apadása eltérő m értékben érintette az e g y e s régiókat: a legk evésb é (18% -kal) a közép-dunántúli régió létszám a fogyott, a legnagyobb mértékben a dél-dunántúlié (30% -kal).

A régiók töb b ségén ek létszá m v esztési tendenciáit csök k en ő ütemű fo g y á s jellem ezte a tárgyalt időszakban (K ö zép -M a g y a ro rszá g , D él-D u n á n tú l, É sz a k -A lfö ld , D él-A lfö ld ). 1997-ben már nem fogyott tovább az alkal

m azásban állók szám a K özép - és N yugat-D unántúlon, s Észak-M agyarország az eg y etlen országrész, ahol 1997- ben a korábbi évek h ez képest jelen tőseb b dinam ikájú lét

szám fogyás következett be.

A z általános gazdasági v iszo n y o k és a foglalkoztatási folyam atok m érlegelése alapján azt prognosztizáljuk, hogy 1999-ben m ind a húsz fő fölötti szervezetekben, mind a foglalkoztatottak összlétszám a tekintetében enyhe elm aradt az átlagtól a N y u gat-D u n án tú l és É szak-

M agyarország.

A G K I R t. p r o g n ó z i s a s z e r i n t 1 9 9 9 - b e n a b e r u h á z á s o k t e r ü l e t i a l l o k á c i ó j á b a n n e m s o k v á l t o z á s le s z . A keleti országrészben - összefü g g ésb en az M 3-as autó

pálya m eghosszabbodásával, ném i központi ráhatással - szám ítani lehet a korábbinál valam ivel élénkebb és előnyösebb szerkezetű beruházás-növekedésre, de ennek mértéke nem lesz olyan nagy eg y év alatt, hogy az szá  m ottevően befolyásolja majd e régiók gazdasági életét.

Foglalkoztatás - keresetek - munkanélküliség

A nem zetgazdaság eg észéb en - a húsz főn él többet foglalkoztató vállalkozásokban és létszám határ nélkül a költségvetésben - alkalm azásban állók szám a 25% -kal

VEZETÉSTUDOMÁNY

3 6 _XXX.ÉVF 1999 06. SZÁM

A magyar gazdaság fejlődésének néhány regionális sajátossága