E p é l d á k f o i r á s a , mint Szilády Áron k i m u t a t t a , T e m e s v á r i P e l b á r t Stellariumim&V megfelelő textusa : l i b

172 HOLIK K1.ÓR1S

meum t o t u m amisi, et longe magis fatigatus fui i n animo, q u a m fuerini cottidie corpore, proprijs manibus laborando, tolle ergo pecuniam, ut

letarc et cantare valeam.

HOLIK FLÓRIS.

M Á R I A V A K Í T Ó S Z É P S É G E .

A Tihanyi-codex 1 0 8 — n . lapjain h á r o m p é l d á t olvasunk Mária s z é p s é g é r ő l : a) Szűz M á r i a megjelenik egy a p á c z á n a k (108.1.); b) M . szépsége m e g v a k í t egy szerzetest (109—10.1.); c) egy ifjú l á t j a M . szép­

ségét és szíve meghasad (111. 1.). E p é l d á k f o i r á s a , mint Szilády Áron k i m u t a t t a , T e m e s v á r i P e l b á r t Stellariumim&V megfelelő textusa : l i b . V . p. I I I . a. 2. c. 3. (V. ö. T . P . élete és munkai, Bpest 1880. 61.1.). Viszont T . P e l b á r t e h á r o m p é l d a forrásául H e r o l t (Discipulus) J á n o s báseli d ö m é s Prom ptuarium de miraculis B. Mariae V. 78., 79., 80. d a r a b j á t jelöli meg. A z első p é l d á t T . P e l b á r t magyar fordítója á t d o l g o z t a , ameny- nyiben a D i s c i p u l u s n á l és P e l b á r t n á l a szerzetesről mondottakat, a p á - c z á k n a k í r v á n , a p á c z á r a v o n a t k o z t a t t a . A m á s o d i k r ó l K a t o n a Lajos Mussafiának Studien zu den mittelalterlichen Marienlegenden c z í m ű mun­

k á j a I I I . k. 51. 1-án Discipulus s z ó b a n forgó példájáról megjegyzett v é l e m é n y é t — diese recht anziehende Legende ist m i r i n lateinischen Sammlungen nicht aufgestossen — k é t helyen is m e g i s m é t l i (Ethnogra- phia 1899. 165.1. és M a g y a r K ö n y v t á r 486. sz. Bpest. 1007. 44.1.). E véle­

m é n y m e g e z á f o l á s á r a a k ö v e t k e z ő l a t i n szerkezetekre utalok. L e g e n d á n k ­ nak egy D i s c i p u k l i é n á l r é g i b b v e r s i ó j a a X I V . és X V . század mesgyéjén álló Joannts B r o m y a r d Summa praedicanliumÁbaín a M á r i a fejezet- c z í m art. I. 7. jelzése alatt t a l á l h a t ó meg. B r o m y a r d és Discipulus elő­

a d á s a a n n y i r a e g y b e v á g , hogy a k é t szöveg genetikus összefüggése fel­

t é t e l e z h e t ő . Discipulus s z e r k e z e t é t m e g i s m é t e l t e a X V . század m á s o d i k felében k é s z ü l t Speculum exemplorum a V I I I . distinctio 69-ik d a r a b j á ­ ban, melyet b e t ű r ő l - b e t ű r e á t v e t t Major, a Magnum speculum exem­

plorum collectora a M á r i a fejezetezím 33-ik p é l d á j á b a n . S e p á r darab, k i tudja, h á n y h a s o n l ó , de nyomaveszettnek képviselője ; l e g a l á b b is az az angol n y e l v ű redactio, melyet H o r s t m a n p u b l i c á l t egy X I V . szá­

zadbeli k é z i r a t b ó l (Altengl. Legenden, Neue Folge, 1881. p. 499.), m i r t Z u p i t z a is megjegyezte (Archiv, f. das St. der neueren Spr. L X X X I I . p. 465.) egy D i s c i p u l u s é t ó l e l ü t ő szerkezetet k ö v e t . A harmadik példát illetőleg c u i i o s u m k é p m e g e m l í t e m azt a közeli v a r i á n s t , a melyet T . P e l b á r t a Pomerium de Tempore 21-ik b e s z é d j é b e n az R . jegy alatt mond el e forrásjelzéssel : exemplum narratur in Viridario et eliam in promtu- ario Discipuli. A z ö s s z e h a s o n l í t ó i r o d a l o m t ö r t é n e t művelői e l ő t t isme­

retes Viridarius nem e g y é b , m i n t Nicolaus de B l o n y Sermones de Tem­

pore et de Sanctis c z í m ű m ü v e . E m u n k á t felütve a de Sanctis 38. 1. helyén v a l ó b a n m e g t a l á l j u k a P e l b á r t n a k alapul szolgáló darabot, melyből azonban h i á n y z i k é p a Discipulus s z e r k e z t e t é t jellemző m o t i v u m : M á r i a szépsége. P e l b á r t ez esetben t e h á t ü g y e s á t d o l g o z ó n a k mutatkozik,

a mennyiben nála a v á n d o r l ó m e s e t á r g y é p az e m l í t e t t m o t í v u m fel­

használásával új reliefet nyert s k é t s é g t e l e n , hogy ez á l t a l a b a r á t halála jobban és t e r m é s z e t e s e b b e n van m o t i v á l v a , mint N . de B'.ony-nál.

HOLIK FLÓRIS.

A Z E G Y S Z E R Ű T O L V A J R Ó L É S R E M E T É R Ő L .

Csinos p é l d á t olvasunk a P é l d á k - k ö n y v e 73—4. l a p j a i n . A t o l ­ vajt megfogták, de ez m a g á b a s z á l l v a szívcsen szenvedte el a h a l á l t és ü d v ö z ü l t . Megtudta ezt egy remete s elkezdett z ú g o l ó d n i . G o n d o l v á n , ha b ű n r e veti m a g á t és h a s o n l ó k é p cselekszik : vele is az t ö r t é n i k , a m i a tolvajjal. E z z e l fogta m a g á t és elhagyta a r e m e t e s é g e t . Ú t k ö z b e n egy folyóba bukott s lelkét az ö r d ö g ö k a p o k o l b a v i t t é k . E példa, mint annak idején H o r v á t h C y r i l l is k i m u t a t t a a Codex-irodalmunk példái és a Példák- könyve czímű é r t e k e z é s é b e n (Bajai cziszt. r. f ö g i m n . é r t . 1801—2., 26. 1.) Hcrolt (Discipulus) J á n o s Promptuarium exemplorumá.na.k M . 25. jel­

zésű d a r a b j á n alapul. A z ó t a is t ö b b e l s z ó r t adattal gazdagodott az összehasonlító i r o d a l o m t ö r t é n e t e kicsiny, de é r d e k e s p r o v i n c i á j a , más h a s o n l ó t e r m é s z e t ű g y ű j t e m é n y e k részben p á r h u z a m o s elemeinek c o m m e n t á l á s a r é v é n . Ezeket tekintetbe véve a k ö v e t k e z ő darabokat iktatjuk p é l d á n k n e m z e d é k r e n d j é b e . H e r o l t m é g egyszer elmondja t ö r ­ t é n e t ü n k e t a De Tempore g y ű j t e m é n y é n e k 48-ik b e s z é d é b e n az R . jegy alatt. L e g r é g i b b l a t i n n y e l v ű e l ő a d á s a , melyre k ö z b e e s ő szerkezetek révén H e r o l t versiója is t á m a s z k o d i k , Jacques de V i t r y Sermones vul- garesében o l v a s h a t ó (Crane, Exempla of J. de Vitry, L o n d o n , 1890. n . L X X I I . p. 32—3.). F o r d í t á s a i r é v é n behatolt a népies i r o d a l o m b a . A z e m l í t e t t magyar á t d o l g o z á s o n k í v ü l ismeretes egy olasz n y e l v ű v á l t o ­ zata a Fiore di Virtú (Naples, 1870.) c z í m ű k ö n y v 92-ik l a p j á n , mely szerkezet forrásául a Vita de' Sanli Padri v a n megjelölve. Bretagne fel­

dolgozásait F . M . L u z c l Legendes Chrétiennes de la Basse-Dretagne c z í m ű jeles k i a d á s á n a k első k ö t e t é b e n (Paris, 1881.) a 175—187, 204, 209-ik lapokon közli. Kissé e l t é r ő szerkezetben k ü l ö n b e n ma is csereforgalom­

ban levő mese. ^{T t} „ .

HOLIK FLORIS.

E G Y A D A L É K A T O M P A F E K E T E K Ö N Y V É H E Z . T o m p a Mihály a Fekete könyvben ( B u d . Szemle 1918. 81. 1. 3. sz.) említi keleméri e g y h á z l á t o g a t á s á t . A s á r o s p a t a k i főiskola k é z i r a t t á r á ­ ban van T o m p á n a k egy c g y h á z l á t o g a t á s i j e l e n t é s e (1621/2. sz. a.), mely é p e jelenetet írja le. í g y m e g á l l a p í t h a t ó az is, hogy m i k o r t ö r t é n t , s az is. hogy T o m p a hogyan gondolt a k e l c m é r i e k r e . A z adat így hangzik.

»3. K e l c m é r . Ide még nem j ö t t el a X I X . s z á z a d a k ö z ö n s é g e s emberekre n é z v e . O d a m e n e t e l ü n k e l ő t t i napon csaknem k i t ö r é s volt a biztosítási czélból felmérendő é p ü l e t e k m i a t t . N e m is v o l t a helység­

ben senkinek b á t o r s á g a felmérni ; v a l a m i idegen m o l n á r i n a s m é r t e fel

174 GULYÁS JÓZSEF

az é p ü l e t e k e t . H a t á r o z o t t a n ellenszegültek j e l e n l é t ü n k b e n is a bizto­

s í t á s n a k . Nincs miből ; nincs egy fillér se, m o n d á k s ez k ö r ü l b e l ü l igaz js. — E g y ember felszólalt az iskolai t a n k ö n y v e k ellen ; m e g ö r ü l t ü n k , hogy practicus eszével t á n csakugyan megtapintotta ama k ö n y v e k ( v a l ó b a n létező) g y e n g é i t . De mint e l c s u d á l k o z t u n k . h a l l v á n s z a v á t : nem tudom én micsodaféle könyvek azok ! csak a vezérekről beszél, (a his­

tóriát értette) a Krisztusról meg semmi sincs benne ! E l kellett magunkat nevetni. V o l t a z t á n m a g y a r á z a t elég, de a b b ó l , azt hiszem, keveset v i t t e k haza az illetők. Sohasem l á t t a m ilyen f a - n é p i t ! itt p r i m i t í v b u t a s á g es hájfejűség u r a l k o d i k . Szcgyclem, hogy papjok voltam;*

E z t az e g y k o r i híveire o l y l e s ú j t ó jellemzést 186-|. febr. 25-én í r t a T o m p a . GULYÁS JÓZSEF.

V O L T - E S Y L V E S T E R J Á N O S L Ő C S E I P R É D I K Á T O R ? A lőcsei T ü r k Dániel-féle k r ó n i k a k i v o n a t á n a k a S z á z a d o k 1871.

é v f o l y a m b a n v a l ó i s m e r t e t é s e ó t a á l t a l á n o s s á lett i r o d a l o m t ö r t é n e ­ t ü n k b e n az a nézet, hogy Sylvester J á n o s 1 557-ben D e b r e c z e n b ő l Lőcsére k e r ü l t , a hol segédlelkészi á l l á s t v á l l a l t . Legelőször Szilády Áron hir­

d e t t e¹ a T ü r k Dániel-féle k r ó n i k a a l a p j á n , hogy Sylvester J á n o s a debre- czeni ref. i s k o l á n á l m ű k ö d ö t t és 1558-ban k e r ü l t Lőcsére segédlelkész g y a n á n t . S z i l á d y Áron m e g á l l a p í t á s a i nagyon t e t s z e t ő s e k és a z é r t elfogad­

t á k azokat összes i r o d a l o m t ö r t é n e t í r ó i n k3 B o d n á r Zsigmond^ és Kardos Albert* k i v é t e l é v e l , a k i k ó v a t o s a b b a k voltak és Sylvester J á n o s u t o l s ó éveiről nem s z á m o l t a k be.

Ujabban H a j n ó c z i I v á n foglalkozott t ö b b ízben Sylvester J á n o s é l e t r a j z á v a l . Először »Magyar k ö l t ő k a Szepessegcn« cz. Iglón 1908.

megjelent c z i k k é b e n szól róla s ebben m é g ő is igazolt t é n y n e k veszi S y l ­ vester lőcsei szereplését, sőt azt is felteszi, hogy a k ö l t ő Lőcsén halt meg és ott t e m e t t é k e l .⁵

M á s o d í z b e n a K ö z i . Szepes v á r m e g y e m ú l t j á b ó l I V . évf. 1912.

Lőcse 57 1. foglalkozik Sylvester J á n o s s a l s i t t m á r csak f e n n t a r t á s s a l

1 Régi Magyar Költők Tára II. Budapest, 1880. 437. 1.

• Dr. Horváth Cyrill : A m. írod. tört. Bpest, 1899. I. k. 399. 1. . . .

• aztán Bécsbe, az egyetem héber tanszékére került, s végül mint lőcsei prédiká­

tor tűnt el az életben.« — Dr, Váczy János: A magy. irod. tört.-e Bpest, 1902. I. k. 90. 1. »körülbelül 1554-ben visszatért hazánkba debreczeni tanítónak, mely hivatalt élete vége felé a lőcsei prédikátorsággal cserélte fel.< — Beöthy Zs. : A magy. nemzeti irod. történet ismertetése. Bpest, 1903. 38. 1. . . . azután deb­

reczeni tanító és bécsi prédikátor.« — Pintér Jenő : A m. irod. tört.-e. Bpest, 1909. II. k. 14. 1. >Debreczenben mintegy öt esztendeig viselt papi vagy tanítói hivatalt. 1558. elejétől kezdve Lőcsén paposkodott.<

» Bodnár Zsig. : A magy. irod. tört.-e. Bpest, 1891. I. k. 122. 1. »Hová lett, vájjon elérte-e czélját ama súlyos időkben, nem tudjuk.<

4 A Beöthy féle: Képes magy. irod. tört. Bpest, 1896. I. k. 16. 1. és az újabb kiadású Beöthy-Badics félében sem említi Sylvester J. debreczeni és lőcsei szereplését.

5 Dr. Hajnóczi Iván : Magyar költők a Szepességen. Igló, 1908. 5. 1.