RIGINA TURUNEN
1. Moksa és erza színnevek
A moksa és az erza színnevek rendszere igen hasonló egymáshoz. Mindkét mord- vin nyelvjárásban megtalálhatóak a következő színnevek; M акша, E ашо 'fehér', M равжа, (nyj.) равдче, E раужо 'fekete', M якстерь, E якстере 'piros', M, E пиже
'zöld', M тюжя, E тюжа M 'sárga', E 'barna', M сенем, E сэнь 'kék'. A moksa alapszínnevekhez ezen kívül még а M сянгяря 'zöld' valamint а M уле 'szürke' tartozik, az erza alapszínnevekhez pedig az E ожо 'keltainen'. E színnevek közül a M, E пиже 'zöld' uráli eredetű lehet (UEW 384-385), а M акша, E ашо 'fehér' pedig esetleg finnugor, de legalábbis finn-volgai eredetű (UEW 3; Keresztes 1986: 36;
Bereczki 1992: 47; SS A haahka). Szintén finn-volgai eredetű а M якстерь, E якстере 'piros' (Keresztes 1986: 42; Bereczki 1992: 42; UEW 606). Az E ожо
'sárga' eredete finn-permi ( UEW 823, SSA viha). Finn-volgai eredetűek а M сенем, E сэнь 'kék' szavak (SSA sininen; UEW 795), a moksa сянгяря 'zöld' pedig tatár jövevényszó (Paasonen 1897: 46). А M равжа, E раужо 'fekete', valamint а M уле 'szürke' szavaknak nincs etimológiai megfelelője. A fentieken kívül mindkét nyelv használ még új, orosz eredetű szavakat a színnevek rendszerének kitöltésére, így a moksában а M коричневой, коричновай 'barna' szónak (vö. orosz коричневый 'barna') már megszilárdult helye van az alapszínnevek között. (Turunen 1997: 79.) Az erzában a 'szürke' alapszínnév szintén új orosz jövevényszó: E серой vö. orosz серый 'szürke'(SzM; ERS 581).
Az egyes színnevek a következő szempontok alapján tekinthetők alapszínnevek- nek: oszthatatlan monolexémák, jelentésük stabil, a beszélő elsőként említi ezeket a színneveket az adott szín megnevezésekor, minden beszélő szókészletében megtalálha- tóak, és minden beszédhelyzetben ezt használják, valenciájuk lexikailag nem korláto- zott, és nem az adott színű tárgy nevei (Berlin-Kay 1969: 6; Koski 1983: 262-264).
Továbbá jelen tanulmányom szempontjából fontos alapszínnév-kiválasztási kritérium, hogy az alapszínnevek jellemző képzőket vesznek fel. Ily módón, ha a nyelv régebbi, az alapszínnévi rendszerbe már beépült elnevezéseiből lehet igéket képezni, az újabb jövevényszavaknak is meg kell felelniük ennek az elvárásnak. A színnevekből képzett igék tanulmányozásával tehát lehetőségünk van annak megállapítására is, hogy az adott szó milyen mértékben rendelkezik alapszínnévi jellemzőkkel és mennyire illesz- kedett be a nyelv színneveinek rendszerébe.
2. Szín nevekből képzett igék
A mordvinban a névszók csoportjába tartozó színelnevezések mellett léteznek a belőlük képzett igék is. Vannak olyan nyelvek, amelyekben a színelnevezések igék,
például a tundrái nyenyecben négy alapszínnév található, amelyek közül a 'fehér' és a 'sárga' névszó, míg a 'feketét' és a 'pirosat' a 'feketének lenni', 'pirosnak lenni' igékkel fejezik ki. (Salminen 1993: 259 és szóbeli közlés.)
A mordvin színneveket tartalmazó igéket képzéssel vagy igei alaptagú szószerke- zetek alkotásával hozzuk létre. Képzés útján keletkeznek az esszenciális, a transzlatív és a kauzatív igék1. Az esszenciális igék az alapszínnevek rendszerével párhuzamba állíthatóak, amely azt jelenti, hogy a színességet kifejezhetjük melléknévvel vagy esszenciális igével, vö. a hó fehérlik - a hó fehér \Koski 1983: 286-287.) A mord- vinban az esszenciális igék ennek ellenére nem elsődlegesek olyan értelemben, mint a tundrái nyenyecben (pl. 'feketének lenni'), mivel a megfelelő mordvin igékhez árnyalatnyi különbség vegyül az alapszínnévi jelentéshez képest ('feketésnek lenni, feketébe játszani'). Ugyanígy a finnben több színnévből képzett esszenciális igéhez kapcsolódik moderatív jelentésárnyalat, amikor is az ige az alapszó által megnevezett színmezőnek nem a középső, hanem a szélső területeire utal. (Koski 1983: 280.) A színnevekből képzett transzlatív és kauzatív igék jelentésüket tekintve világosabban eltérnek a melléknévi színelnevezésektől, mint az esszenciális igék.
A következőkben ismertetem a színneveket tartalmazó igei alaptagú szószerkezete- ket, valamint azokat a képzőket, amelyek segítségével a mordvinban színnevekböl igé- ket lehet képezni. A képzett szavak mindegyikénél feltüntetem a szótárban talált és az adatközlőktől hallott példákat mind a moksa, mind pedig az erza nyelvből. Nem törekszem teljes kép felvázolására abban a tekintetben, hogy mely színnévből milyen alakot lehetséges képezni, mivel erre az általam használt anyag nem ad lehetőséget2. Viszont megpróbálom megállapítani, mit árulnak el különböző korú színnevek képzési lehetőségei arról, hogy az adott színnév mennyire illeszkedik az alapszínnevek rendszerébe.
2.1. Színneveket tartalmazó igei alaptagú szerkezetek alkotása a mordvinban A mordvinban gyakran igei alaptagú szerkezet használatos olyan esetben is, amikor más nyelvben képzett ige szerepel megfelelőként. így lehet például hangfestő igéket képezni, melyekben a szerkezet második tagja a M, E модеме 'megy' ige, pl. M пиндолхт молемс (VM) 'csillog', E цилъдьор модеме 'tündöklik'. Az erzában ezen kívül а меремс 'mond' igével is lehet ilyen igéket alkotni (Bartens 1999: 158). A меремс 'mond' ige segítségével képzett színnevet tartalmazó ige jelentése inchoativ
1 A szakirodalomban az elnevezések változóak, vö. Koski (1983: 276) a transzlatív igéket inchoatívoknak nevezi, másutt az esszenciális, 'valamilyennek látszani' jelentésű igék szerepel- nek státuszigékként, vagy a kauzatívok faktívakként (vö. pl. Révay 1998: 113).
2 A nyelvi példák legtöbbje a következő szótárakból származik: Эрзяань-рузонь валке.
Эрзянско-русский словарь (= ERS), Мокшань-рузонь валке. Мокшанско-Русский словарь (=
MRS) és Н. Paasonens Mordwinisches Wörterbuch (= MW). Elsődleges forrásként az ERS és a MRS szolgálnak. Ha ugyanaz a képzett szó előfordul a MW-ben, azt is megemlítem. A példák egy része a következő anyanyelvi adatközlőktől származik: Valentina Markina (=VM), Szvetlana Motorkina (=SzM), Jekaterina Malankina (=JM), Olga Jerina (=OJ) és Ljubov Markina (=LM). Segítségükért mindannyijuknak hálás köszönetemet szeretném kifejezni.
vagy momentán (SzM; vö. Bartens 1999: 158). Az erzában a 'fehéren ragyog' kifeje- zésben használható még а теемс 'tesz' ige. A moksák nem használják а мярьгомс 'mond' igéjüket ilyen szerkezetekben, hanem kizárólag а модеме 'megy' igével alkot- nak igei alaptagú színneveket tartalmazó szerkezeteket (VM; Bartens 1999: 158).
E ашолт / ашолк / ашолсо модеме 'fehérlik' (ERS 66-67) E ашолт / ашолк меремс, ашолк теемс 'fehérlik' (ERS 66-67) Е раужолт меремс / мол ем с 'feketéllik' (SM)
Е якстерть меремс / молемс 'piroslik' (ERS 801; SM)
Е t'uzolk m'erems E:Veék (MW 2423), тюжолт молемс 'sárgállik' (SM)
E сэньшть меремс сэншть молемс 'kékbe játszik, kéklik'(ERS 632; SM, MW 1968) E ожолт меремс ожолт молемс 'sárgállik' (ERS 432; SM)
E пижелт меремс / молемс 'zöldell' (SM) M акшелхт молемс, акту молемс 'fehérlik' (VM) M равжелхт молемс, равжу молемс 'feketéllik' (VM) М якстерхт молемс 'piroslik' (VM)
М пижелхт молемс 'zöldell' (VM) М тюшелхт молемс 'sárgállik' (VM) М сенчт молемс 'kéklik' (VM)
Az igékhez moderatív jelentésárnyalat kapcsolódik, amely kiderül a belőlük kép- zett moderatív vagy a szín világosságára utaló színelnevezésekből. Ezekben a szerke- zetekben az ige vagy jelen idejű és egyes szám 3. személyben áll (M моли, E мери), vagy folyamatos melleknévi igenévi alakban szerepel (E мериця /молиця):
M пижелхт моли 'világoszöld' (MRS 483) М сенчт моли 'kékes' (MRS 619)
М тюжелхт моли 'sárgásán fénylő' (GMJ 114) Е тюжт мериця /молиця 'vöröses' (ERS 685) Е сэншт мери 'kékes' (GMJ 114)
Е ожолкмери /моли 'sárgás' (GMJ 114)
A moksában az уле 'szürke' és а сянгяря 'zöld' színnevekből nem lehet ilyen szerkezetet alkotni. Az új orosz jövevényszavakból ez szintén nem lehetséges (VM;
LM). E szerkezetet nem ismerte minden adatközlőm, sőt az egyik moksa informátor szerint ilyen szerkesztésmód a színnevek esetében egyáltalán nem használatos (JM).
Az erzában pedig ezt a típust az alapszínnevek legújabb tagjával, а серой 'szürke' színnéwel nem lehet használni (SzM).
2.2. Színnevekből alkotott igék képzése
Mindkét mordvin nyelvjárásban számos denominális képzővel lehetséges színne- vekböl igéket alkotni. A képzők lehetnek transzlatívak, kauztívak vagy esszenciálisak.
A színnevekből transzlatív és kauzatív képzőkkel alkotott igéket tovább képezhetjük
frekventatív igékké, továbbá a kauzatív igékből még tovább képezve passziv-reflexív igéket nyerhetünk.
A következőkben ismertetem a képzőket, amelyekkel 'színnevekből igéket képezhetünk.
2.2.1. M, E -M-
Mindkét mordvin nyelvjárásban lehet az uráli alapnyelvre visszavezethető -м- képzővel transzlatív igéket képezni (MK 2000: 154; Mészáros 1999: 158-159; Bartens
1999: 160). Az erzában ezzel a toldalékkal csak а сэнь 'kék' szóból lehet igét alkotni.
Erza adatközlőm nem ismer ezzel a végződéssel színnevekből alkotott igéket (SzM). A szótárakban az erza nyelvjárásokból egyetlen ilyen példa került elő (MW 1967).
M senamáms M: P 'kékül' (MW 1967) M ravdzSmams M: P 'feketül' (MW 1889)
M акшемомс 'elfehéredik, elsápad; kifehéredik, kitisztul; megőszül; fehér izzásig hevít; fehéredik' (MRS 31; MW 79)
M пижемомс 'kizöldül' (MRS 483) E senem'ems E: Veők Is 'kékül' (MW 1967)
2.2.2. M -nm- (< -м- + -m-), E -мт-
Ugyanezekből az igékből lehet kauzatív igéket képezni. A moksában a képző mássalhangzó-csoportja -nm- formában jelenik meg -мт- helyett, amely az általános мт > nm hangfejlődés következménye (Bartens 1999: 31; Hallap 1958: 195). A moksa nyelvtan szerint az акгиептомс, сенептемс igékben előfordul a -m- képző (MK 151), és a képzőben megjelenő -m- ősi kauzatív képző (Серебренников 1967: 230).
M ravdzdptdms M: P 'feketít, feketére fest' (MW 188^1890) M акшептомс 'fehérít, fehérre meszel' (MRS 31; MW 78) M сенептемс 'kékít, kékre fest' (MRS 619; MW 1967) E senemt'ams E: Veők 'kékre-zöldre ver' (MW 1967)
Az erza nyelvjárásokban ezen kívül olyan színnévböl képzett ige is található, amelyben úgy tűnik, a -t- képző magában jelenik meg: E: Is raustams 'árnyékol, feketít' (MW 1890).
Kauzatív igékből а M, E -не- frekventatív képzővel lehet új alakot létrehozni (M - пне- < -nm- + -не-). Ez az általános mordvin frekventatív képző igen produktív (MK 159; Mészáros 1999: 35; Bartens 1999: 159):
M акшепнемс frekv. акшептомс szóból (MRS 31; MW 80) M сенепнемс frekv. сенептемс szóból (MRS 619)
A kauzatív igékből passzív-reflexív igét is lehet képezni M, E -e- képzővel (MK 162; Mészáros 1999: 137-138):
M акшептовомс 'fehérítetté válik' < акшептомс (MRS 31) M сенептевомс 'kékre festetté válik' < сенептемс (MRS 619 )
2.2.3. M -код- / -год-, E -кад- / -гад-
E képzők segítségével a színnevekből transzlatív igéket képezhetünk. A képző г- vel kezdődő alakjai a zöngés, míg a /с-val kezdődőek a zöngétlen mássalhangzókhoz vagy a magánhangzókhoz kapcsolódnak (MK 157; GMJ 119; Mészáros 1999: 153).
Ez a képző rendkívül produktív, segítségével még az újabb orosz eredetű színnevekből is lehet igéket képezni.
M якстерьгодомс 'pirosodik' (MRS 917; MW 487)
M сянгярьгодомс 'zöldül' M: PS: 'elkékül (beteg bőre)' (MRS 696; MW 2135) M равчкодомс/равшкодомс 'megfeketedik, megsötétedik, bepiszkolódik' (MRS
563-564; MW 1889)
M сенемгодомс 'kékül' (MRS 619; MW 1967)
M серайгодомс 'megszürkül, beborul, hajnalodni kezd' (MRS 619) M кирпичневайгодомс 'téglavörössé válik' (JM)
M коричневайгодомс 'lebarnul a naptól' (JM) E якстерьгадомс 'pirosodik, elpirul' (ERS 801)
E раушкадомс 'megfeketedik, bepiszkolódik, lebarnul' (ERS 539; MW 1889) E серойгадомс 'megszürkül, hajnalodik' (ERS 581)
E розовойгодомс 'pirosodik' (ESS 143) 2.2.3.1. M -лгод-, E -лгад-
A mordvinban gyakoriak az olyan összetett képzők, amelyek második tagja a M -код- / -год-, E -кад- / -гад- képző. A képzőbokor első alkotóeleme az -л- vagy -iu- névszóképző. А M -лгод-, E -лгад- képző jellemzően a színnevekből képzett igéknél használatos. Az -л- névszóképző le tudott válni a moderatív melléknévről, amint az E ашо+ла 'fehéres' szónál látható. Néha az ige jelentéséből is kiderül, hogy a melléknév moderatív-e. (Hallap 1958: 254; Bartens 1999: 160). Ezzel a képzővel tipikusan szín- nevekből képeznek igéket, (vö. Hallap 1958: 210). (lásd még MK 171; ÉK 40;
Mészáros 1999: 155.)
Mравжелгодомс,равчкодомс '(kicsit) megfeketedik, elfeketül' (MRS 563; MW 1889) M пижелгодомс 'megzöldül' (MRS 483; MW 1700)
M акшелгодомс 'hajnalodik, fehéredik, világosodik' (MRS 31; MW 79)
M тюжалгодомс 'megsárgul, kivörösödik (haj), lebarnul' (MRS 759; MW 2423) Ыулелгодомс 'szürkül, megőszül' (JM)
E ашолгадомс 'világosodik, hajnalodik, kitisztul' (ERS 66, MW 79) E ожолгадомс 'megsárgul' (ERS 432; MW 1492)
E пижелгадомс 'elzöldül, megharagszik' (ERS 478; MW 1700) E тюжалгадомс 'sárgul, vörösödik' (ERS 685; MW 2423)
2.2.3.2. M -шкод-, E -шкад-
A 'kék' színnévből а M -шкод-, E -шкад- képzőbokorral alkotunk igét. Ugyanez a képző jelenik meg egy másodlagos színnévből képzett igében: E sijaskadoms 'ezüstszínűvé válik'. Ehhez a szibiláns úgy tűnik elvált a sijaza 'ezüstösen ragyogó' melléknévtől, amely asija 'ezüst' szóból származik (Bartens 1999: 161).
E сэньшкадомс 'elkékül' (ERS 632; MW 1967)
M senskdddms 'elkékül, kéklővé válik' (Bartens 1999: 161; MW 1967)
А M -год- / -код- /-лгод- / -шкод-, Е -гад- / -кад- / -лгад- / -шкад- képzőkhöz még а М -кшне-, Е -кшно- frekventatív képzők járulhatnak, amelynek eredménye- képpen az alábbi összetett képzőket kapjuk: M -готкшне- / -коткшне- / -лгодкшне- / -шкодне-, Е -гадокшно- / -кадокшно- / -лгадокшно- / -шкадокшно-.
М акшелготкшнемс frekv. < акшелгодомс (MRS 31) М равчкоткшнемс frekv. < равчкодомс (MRS 563) М якстерьготкшнемс frekv. < якстерьгодомс (MRS 917) М sendmgátksnams М: Suők frekv. < senamgddams (MW 1967) M тюжалготкшнемс frekv. < тюжалгадомс (MRS 759) М пижелготкшнемс frekv. < пижелгодомс (MRS 483) М улелготкшнемс frekv. < улелгодомс (JM)
М серайготкшнемс frekv. < серайгодомс (MRS 619) Е ашолгадокшномс frekv. < ашолгадомс (ERS 66) Е раушкадокшномс frekv. < раушкадомс (SzM)
Е якстерьгадокшномс frekv. < яакстерьгадомс (ERS 801) Е тюжалгадокшноме frekv. < тюжалгадомс (ERS 685) Е сеньшкадокшномс frekv. < сеньшкадомс (SzM)
Különösen az erzában szolgál színigék képzésére az E -гад- / -кад- / -лгад- / -шкад- és а -ле- képzők kapcsolata, amelyből а -д- kiesik (Mészáros 1999: 63). Ezzel az összetett képzővel inchoatív igéket alkothatunk (Mészáros 1999: 64). A moksa nyelvjárásokban is találhatunk ezzel a képzővel alkotott inchoatív igéket a színnevek- ből képzett igék között (MW 1889, 1968).
E ашолгалемс 'kezd fehéredni' < ашолгадомс (ERS 66; MW 79)
E раушкалемс 'feketén csillog, kezd feketedni' <раушкадомс (ERS 539; MW 1889) E сэньшкалемс 'kezd kékülni' < сэньшкадомс (ERS 632)
E пижелгалемс 'kezd zöldülni, megzöldül' < пижелгадомс (ERS 478; MW 1700) E якстеьгалемс 'kezd pirosodni, piroslik, pirosodik' < якстерьгадомс (ERS 801) E тюжалгалемс 'kezd sárgulni' < тюжалгадомс (ERS 685; MW 2423)
E ожолгалемс 'kifakul' < ожолгадомс (ERS 432; MW 1493) M senckdl'dms M: Ur frekv. < senekddáms (MW 1968)
M ravskél'dms M: Ur < 'kezd feketedni' (MW 1889)
2.2.4. M -гофт- / -кофт- / -лгофт- / -шкофт-, Е -гавт- / -кавт- / -лгавт- / -шкавт-
Ezzel a képzővel kauzatív igéket képzünk. Az adatok szerint ugyanabból a szín- névből mindig lehet mind transzlatív igéket alkotni а M -год- / -код- /-лгод- / -шкод-, Е -гад- / -кад- / -лгад- / -шкад- képzőkkel, mind pedig kauzatív igéket а M -гофт- / - кофт- / -лгофт- / -шкофт-, Е -гавт- / -кавт- / -лгавт- / -шкавт- képzőkkel. Az összetett képzőkben megjelenik а M -фт-, E -em- kauzatív képző, amely közvetlenül a *-ka, *-ga (és -кэ), *-g§ (és *-ga) elemekhez kapcsolódott (Hallap 1958: 255), de elképzelhető az is, hogy a transzlatív képző -d-je kiesik a kauzatív képző előtt (Mészáros 1999: 147).
M акшелгофтомс 'fehérít, fehérre meszel' (МЯ8л 14; MW 79) M равчкофтомс 'feketít, befeketít, sötétít' (MRS 564; MW)
M якстерьгофтомс 'pirosít, pirosra fest, kipirosítja magát' (MRS 917; MW 487) M сенемгофтомс 'kékít' (MRS 619; MW 1967)
M тюжалгофтомс 'megsárgít, sárgára fest' (MRS 759; MW 2423) M пижелгофтомс 'zöldit' (MRS 483; MW 1700)
E ашолгавтомс 'fehérít, világosít' (ERS 66; MW 79) E раушкавтомс 'feketít' (ERS 539; MW)
E пижелгавтомс 'zöldit' (ERS 478; MW 1700) E якстерьгавтомс 'pirosít' (ERS 801; MW 487) E сэншкавтомс 'kékít' (SzM)
E ожолгавтомс 'sárgít' (ERS 432; MW 1493) E тюжалгавтомс 'sárgít' (ERS 685; MW 2423)
A kauzatív igét tovább képezhetjük frekventatív igévé а M -гофне-/ -ковне- / -лгофне- / -шкофне-, Е -гавтне- / -кавтне- / -лгатвне- / -шкавтне- összetett képzőkkel, amelyek második tagja a produktív frekventatív képző: M, E -не- (Bartens 1999: 159; MK 159; Mészáros 1999: 35). Például:
M акшелгофнемс frekv. < акшелгофтомс (MRS 14) M равшкофнемс frekv. < равшкофтомс (MRS 231) E ашолгавтнемс frekv. < ашолгавтомс (SzM) E раушкавтнемс frekv. < раушкавтомс (SzM)
Ebből további képzéssel frekventatív igét kaphatunk, amelyben két frekventatív képző található egymás után: M -гофт- / -кофт- /-лгофт- /-шкофт- + не + кшне, Е -гавт- / -кавт- / -лгавт- / -шкавт- + не + кшне. Például:
М aksdlgdfnaksnams М: Р (MW 79) Е ашолгавтнекшнемс (SzM) Е раушкавтнЯекшнемс (SzM)
2.2.5. M, E -d-
A színnevek egy részéből igét képezhetünk csupán a -m-/-d- esszenciális képzőt használva (Серебренников 1967: 223; Mészáros 1999: 165):
E рауждомс 'feketedik, elsötétül, felcsillan, csillámlik' (ERS 539) E якстердемс 'pirosodik, piroslik, fonat, megérik' (ERS 800; MW 487) M сенедемс 'zöldell, virágzik' (MRS 619)
2.2.5.1. M, E -лд-
A M, E -лд- képzővel esszenciális igéket alkothatunk (GMJ 117; Mészáros 1999:
172), mely eredetét tekintve feltehetőleg az -л- névszóképzőből és a denominális esszenciális -m- igeképzőből keletkezett. Hasonló denominális igeképzőt találhatunk a lappban, ahol a toldalék ugyanígy csak egyes igéknél fordul elő, és az alapszó álta- lában olyan névszó, amely színre utal. A lapp igék a következőek: lpN cappeldit 'jár, mozog (valami fekete)', vielgeldit 'jár, mozog (valami fehér)', vö. cap'pad 'feket', viel'gád 'fehér' (Nielsen 1926: 245). A mordvinban is ez a toldalék csak néhány igéhez járulhat (Hallap 1958: 237):
M акшелдомс 'fehérlik' (MRS; MW 79) M равжелдомс 'feketéllik' (MRS 563) Mпижелдомс 'zöldell' (MRS 483) M мазолдомс (nyj.) 'piroslik' (VM) E ашолдомс 'fehérlik' (ERS 66)
E раужолдомс 'feketéllik, sötétlik' (ERS 539) E пишелдомс 'zöldell' (ERS 478)
E ожолдомс 'sárgállik' (ERS 432)
E тюжолдомс 'sárgállik' (SzM; MW 2423) 2.2.5.2 E -жд-
Az erzában egyetlen színnévből képzett igénél jelentkezik а -жд- képző (Mészáros 1999: 173): E сэнеждемс 'kéklik' (ERS 631)
A színnevekből -(л)д-, -жд- képzőkkel alkotott igékből további képzéssel frek- ventatív igéket kapunk. Például:
E ашолдокшномс frekv. < ашолдомс (ERS 66) E сэнеждекшнемс frekv. < сэнеждемс (ERS 631) E якстердекшнемс frekv. < якстердемс (ERS 800)
2.2.6. M -(л)фт-, E -(л)девт- / -(л)довт- 1-ждевт-
Az adatokból kiderül, hogy ugyanazokból az igékből, amelyekben előfordulnak a -лд-, -жд- képzők, kauzatív/faktitív igéket is lehet képezni. Az összetett toldalék egyik tagja az ősi M -фт-, E -em- képző (Bartens 1999: 159-160; MK 161; Mészáros 1999:
145). Például:
M aksdlftams 'fehéríteni kitesz' (MW 79) M мазолфтомс 'pirosít' (VM)
E ашолдовтомс 'fehérít' (SzM) E якстердевтемс 'pirosít' (ERS 800) E сэнеждевтемс 'kékít' (SzM)
2.2.7. E -(л)дезев- / -(л)дозев- / -ждезев-
Ugyanezen igékből inchoatív igéket is képezhetünk (Mészáros 1999: 135; Bartens 1999: 159). Például:
E якстердезевемс 'piroslani kezd' (ERS 800) E ашолдозевемс 'fehéredik, fehéredni kezd' (ERS 66) E пижелдезевемс 'zöldülni kezd' (SzM)
E сэнеждезевемс 'kékülni kezd, kéklik' (SzM) 2.2.8. M -кст- ja -кстом-
A moksában előfordult még két transzlatív színige, amelyek közül az egyikben a M -кст- képző jelenik meg (M пижелкстомс = пижелгодомс 'zöldül': MRS 483), a másikban pedig а M -кстом- (M тюжакстомомс 'sárgul': MRS 759). A képzőkben megtalálható a transzlatívusz ragja és az -m- igenévképző. А -кстом- képzöbokorban ezen kívül még az -м- igeképző található. (Серебренников 1967: 222-223)
3. Összefoglalás
Az erza és a moksa nagyrészt ugyanazokat a képzőket használja a színigék képzé- séhez. Az erza -гад- / -кад- / -лгад-/ -гикад- + -ле- összetett inchoatív képzők a mok- sában csak nyelvjárásban fordul elő. Úgy tűnik, a régebbi színnevekből több képzett ige használatos, vagy legalábbis ezekből többet gyűjtöttek össze a szótárakba. Más régi színnévhez hasonlítva a moksa уле 'szürke' melléknévből kivételesen kevés szó képezhető, a MW és a MRS egyáltalán nem is említ ebből a színnévből képzett igéket.
Adatközlőim közül egyikük említett egyetlen ilyen igét (улелгодомс 'szürkül, őszül') és ennek frekventatív változatát (JM). Új, orosz eredetű színnevekből képzett igék nem fordulnak elő a szótárakban, nem számítva az E серойгадомс, M серайгодомс 'meg- szürkül, hajnalodik' alakokat (ERS 581; MRS 619) és az ebből képzett frekventatív igéket. Adatközlőim említettek ezen kívül további néhány ilyen igét, például: M корчневайгомс 'lebarnulni' (JM). А M -год- / -код-, E -гад- / -кад- képzővel tehát lehetséges igéket alkotni még az újabb színnevekből is. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy az újabb színnevek a képzés szempontjából eltérnek a régebbi, megszilárdult alapszínnevektől, mivel ezekből nem lehet ugyanolyan módon igéket képezni, mint a régiekből, s ebből a szempontból a moksa уле 'szürke' elnevezés szintén újnak számít.
A moksában а сянгяря 'zöld' jelentésű tatár jövevényszóból képzett igék szintén viszonylag ritkán fordulnak elő a szótárakban, és egyikből sem lehet igei alaptagú szerkezetet alkotni.
IRODALOM
Bartens, Raija 1999: Mordvalaiskielten rákenne ja kehitys. Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia 232. Helsinki.
Bereczki, Gábor 1992: Gründzüge der Tscheremissischen Sprachgeschichte 2. Studia Uralo-Altaica 34. Szeged.
Berlin, Brent - Paul Kay 1969: Basic Color Terms. Their Universality and Evolution.
Berkeley, California.
Hallap, V. 1958: Материалы по истории глаголообразовательных суффиксов в мордовских языках. Teoksessa Ke ele ja kirjanduse instituudi uurimused II.
Tallinn. 175-256.
Keresztes, László 1986: Geschichte der Mordwinischen Konsonantismus 2. Etymolo- gisches Belegmaterial. Studia-Uralo-Altaica 26. Szeged.
Koski, Mauno 1983: Värien nimitykset suomessa ja lähisukukielissä. Suomalaisen Kiijallisuuden Seuran Toimituksia 391. Helsinki.
MW = H. Paasonens Mordwinisches Wörterbuch 1-4. Helsinki, Suomalais-Ugrilainen Seura, 1990-1996.
Nielsen, Konrád 1926: Laerebok i lappisk. Igrammatikk. Oslo.
Niemi, Jaana - Mihail Mosin 1995: Ersäläis-suomalainen sanakirja. Эрзянъ- финненъ валке. Turku.
Paasonen, Heikki 1897: Die türkischen Lehnwörter im Mordwinischen. Suomalais- Ugrilaisen Seuran Aikakauskirjа 15:2. Helsinki. 1-64.
Rédei, Károly 1986-1988: Uralisches Etymologisches Wörterbuch 1-3. Budapest.
Révai, Valéria 1998: Deadjektiivinen verbinjohto unkarissa ja suomessa. Specimina Fennica 8. Savariae. 109-122.
Salminen, Tapani 1993: Word Classes in Nenets. Festschrift fúr Raija Bartens, Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia 215 s. Helsinki. 257-264.
SSA = Suomen sanojen alkuperä. Etymologinen sanakirja. Suomalaisen Kiijallisuuden Seura. Helsinki, 1992-2000.
Turunen, Rigina 1997: Moksan värinnimitykset. Pro gradu -työ (Heisingin yliopisto).
UEW = lásd Rédei 1986-88.
GMJ = Грамматика мордовских языков. Саранск, 1980.
Месарош, Эдит 1999: Словообразовательные суффиксы глагола в эрзянском языке. Studia Uralo-Altaica 42. Szeged.
М К = Мокшень кяль. Морфология. Саранск, 2000.
MRS = Мокшень-рузонь валке. Мокшанско-русский словарь. Москва, 1998.
Серебренников, Б. А. 1967: Историчецкая морфология мордовскиж языков.
Москва.
ERS = Эрзянь-рузонь валке. Эрзянско-русский словарь. Москва, 1997.
ESS =lásd Niemi-Mosin 1995.
M O R D O V I A N C O L O U R V E R B S
RIGINA TURUNEN
The author presents the Mordovian colour verbs that can be formed by construction or derivation. Colour verbs formed by derivation can be essential, translative and factitive. By further derivation, these verbs can be changed into frequentative, inchoative, factitive and from the factitive we can derive passive-reflective verbs. In Mordovian, there are more colour verbs formed from old basic colour terms. It is only the older colour terms that are capable of forming constructions with verbs like M якстерхт модеме, E якстерть меремс 'look / shine red'. Using the productive suffix M -год, -код-, E -гад-, -кад-, it is possible to derive colour verbs even from the newer colour terms.
