Statisztikai Szemle, 88. évfolyam 5. szám
Fórum
Gyulay Ferenc-díj*
* Gyulay Ferenc 1967 és 1973 között felelős szerkesztője, majd 1973-tól 1990-ig főszerkesztője volt a Sta- tisztikai Szemlének.
Péter György, a Központi Statisztikai Hiva- tal akkori elnöke 1962-ben alapította meg a ma- gyar statisztika történetének kimagasló alakjáról elnevezett Fényes Elek-nívódíjat a Statisztikai Szemlében megjelent kiemelkedő tanulmányok kitüntetésére. Az elismerések a helyes témavá- lasztás, az alkalmazott statisztikai módszerek korszerűsége, a kifejezett gondolatok jelentősé- ge, a nyelvezet világossága szempontjából a legmagasabb színvonalú tanulmányokat kíván- ták kiemelni, és ezen keresztül a statisztikai irodalmi tevékenységet ösztönözni. Sajnos ez a kezdeményezés az idők folyamán fokozatosan elhalt.
E hagyomány feltámasztásaként dr. Belyó Pál, a KSH és a Statisztikai Szemle Szerkesz- tőbizottságának elnöke 2010. április 26-án megalapította a Gyulay Ferenc-díjat (nívódíjat) a Statisztikai Szemlében publikáló szerzők tel- jesítményének elismerése, a folyóirat színvo- nalának megőrzése és fejlesztése érdekében.
A nívódíjban – melynek odaítéléséről a Szerkesztőbizottság szavazással dönt – az elő- ző évben megjelent, kiemelkedő színvonalú tanulmányok szerzői részesülhetnek. Az elis- merésről szóló oklevelet a Szerkesztőbizottság elnöke ünnepélyes keretek között adja át; az adományozással kapcsolatos adminisztratív te- endőket a Szerkesztőbizottság látja el. A Gyulay Ferenc-díj első helyezettjét 120 000 forint, második helyezettjét 80 000 forint pénzjutalom illeti meg.
A Szerkesztőbizottság 2010-ben a nívódí- jat a Statisztikai Szemle előző évi számaiban
megjelent tanulmányok közül a következő két dolgozatnak ítélte oda:
I. helyezett: Éltető Ödön – Havasi Éva: A hazai jövedelemegyenlőtlenség főbb jellemzői az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján (87. évf. 1. sz. 5–40. old.; www.ksh.hu/statszemle _archive/2009/2009_01/2009_01_005.pdf)
A tanulmány röviden áttekinti a KSH által az elmúlt fél évszázadban végrehajtott jövedel- mi felvételek főbb jellemzőit, majd azt vizsgál- ja, hogyan alakultak ezen időszak alatt a lakos- ság jövedelmei és különösen a jövedelmek egyenlőtlensége. Ez utóbbi alakulását több egyenlőtlenségi mutató alapján is bemutatja a tanulmány. Ezek közül a hangsúlyt a Theil-féle egyenlőtlenségi indexre helyezi, mivel ez egyér- telműen additív módon felbontható a különböző lakossági csoportok átlagos jövedelmei közötti eltérések, valamint a csoportok súlyából fakadó részre és a csoportokon belüli átlagos egyenlőt- lenségre. A felbontás rávilágít arra, hogy a kü- lönböző személyi, háztartási, területi jellemzők milyen mértékben járulnak hozzá a lakosságon belüli jövedelmi egyenlőtlenséghez, illetve hoz- zájárulásuk mértéke hogyan módosul az idők folyamán, s ez milyen főbb okokra vezethető vissza. A tanulmány a legutóbbi két jövedelmi felvétel adatai alapján nem-csak az egy főre ju- tó, hanem az ekvivalens jövedelem egyenlőtlen- ségéhez való hozzájárulásokat is vizsgálja, majd összegző megállapításokat tesz a felhasznált nagy empirikus tényanyag alapján.
II. helyezett: Dr. Eke Edit – Girasek Ed- mond – Dr. Szócska Miklós: A migráció a ma-
Fórum
Statisztikai Szemle, 88. évfolyam 5. szám
547
gyar orvosok körében (87. évf. 7–8. sz. 795–
827. old.; http://www.ksh.hu/statszemle_archive/
2009/2009_07-08/2009_07-08_795.pdf) Az egészségügyiszakember-vándorlás vi- lágjelenség. Egyes országok esetében kritikus szerepe van az egészségügyi ellátórendszer megfelelő színvonalú és fenntartható működte- tésében. A globális méretű és súlyosbodó egészségügyi emberierőforrás-hiány miatt a szakemberek nemzetközi migrációjának jelen- tősége egyre növekszik. A jelenség mára kuta- tási és egészségpolitikai prioritássá vált.
A szerzők tanulmányukban 2004. május 1- jétől tekintik át nemzetközi összefüggésrend- szerbe helyezve a magyar orvosok nemzetközi migrációját. Az orvosok, valamint az egyéb, szakképzett egészségügyi dolgozók vándorlásá- nak követésére bemutatják a szakirodalomban
használt adatforrásokat, adatokat és mutatókat.
Kitérnek a tudományos vizsgálatok azon leg- fontosabb kihívásaira, melyek ez utóbbiak sajá- tosságaiból fakadnak. Bemutatják és feldolgoz- zák a ki- és befele irányuló orvosvándorlásról az utóbbi öt évben rendelkezésre álló hivatalos adatokat. Ismertetik saját, 2008-as „Rezidens orvosok munkaerő-piaci elhelyezkedési szándé- kainak és pályaválasztási motivációinak vizsgá- lata” című kutatásukat és eredményeiket, amely a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Mene- dzserképző Központban 2003 óta zajló „Egész- ségügyi Emberi Erőforrások Kutatási Project”
szerves részeként, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatásával valósult meg. (OFA/7341/0032)
Statisztikai Szemle Szerkesztősége
Szûcs Béláné Bruckner Mariann Viola
(1922—2010)
Veszteség érte a Statisztikai Szemle Szer- kesztőségét. Életének 88. évében váratlanul elhunyt szeretett munkatársunk, aki meghatá- rozó szellemiséget hagyott örökül a folyóirat alkotóközösségére. Mi, akik együtt dolgozhat- tunk vele, nem csupán a „lapkészítést” tanul- hattuk meg tőle. Minden értelemben etalont je- lentett számunkra. Munkabírása, alapossága, pontossága, kitartása, folyton megújuló tudás- vágya, emberi tartása, mind-mind olyan tulaj- donság, amely által valódi példaképül szolgált környezetének.
Szűcs Béláné Bruckner Mariann Viola vas- diplomás közgazdász 1922. július 11-én szüle- tett Miskolcon. Édesapja dr. Bruckner Győző, az Eperjesi Kollégium jogutódjaként működő Miskolci Evangélikus Jogakadémia dékánja
volt, megszervezte az intézmény áthelyezését és magas tudományos szintre emelte azt. (Ezt a munkáját a város a városháza épületére elhelye- zett emléktáblával és utca elnevezéssel ismerte el.) Emellett széles körű történeti, jogtörténeti és egyházjogi irodalmi tevékenységet is folytatott.
Édesanyja, Farkas Gizella gimnáziumi nyelvta- nár volt. Mariann három testvérével együtt szi- gorú evangelikus neveltetésben részesült. 1940- ben kitüntetéssel érettségizett a miskolci gimná- ziumban, majd a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Köz- gazdaságtudományi Karának Közgazdasági és Kereskedelmi Osztályán folytatta tanulmányait.
Diplomáját a háborús események miatt 1946- ban vehette át. Ugyanezen év nyarán férjhez ment Szűcs Béla mérnökhöz, akinek későbbi
