H A N N E S S I E G R I S T
A transznacionális történetírás mint kihívás a tudományos történetírás számára
A következő esszé a t r a n s z n a c i o n á l i s t ö r t é n e t í r á s m ó d s z e r t a n i kihívásaival foglalkozik. Ha a transznacionalizálódást, de-nacionalizálódást, n e m z e t t é válást és re-nacionalizálódást*
egymástól k ö l c s ö n ö s e n függő f o l y a m a t o k k é n t fogjuk fel, melyek k ö z ö s - akár pozitív, akár negatív - hivatkozási p o n t j a a m o d e r n nemzet, akkor a n e m z e t t é válás és t r a n s z n a c i o n a - lizáció közötti feszültség k e z d e t é t a 18. századra tehetjük. Ezt k ö v e t ő e n ugyanis a világ e g y r e n a g y o b b r é s z é t fogja át e k é t f o l y a m a t d i n a m i k á j a . J ó l l e h e t s o k a t p a n a s z k o d n a k a nemzetek k o r á n a k elmúlása miatt, még nem igazán látható a n n a k vége. A transznacionali- zálódásról folytatott vita a n e m z e t egy új, transznacionális szférába t ö r t é n ő á t m e n e t é n e k kifejeződéseként is felfogható, s n e m feltétlenül a n e m z e t e k alkonyát vetíti elő.
A monoperspektivikustól a multiperspektivikus történetírás felé
A 19. és 20. század f o r d u l ó j á n a genetikus-individualizáló h i s t o r i z m u s a nemzeti t ö r t é n e t - írás d o m i n á n s m ó d s z e r e k é n t i n t é z m é n y e s ü l t . A 21. század f o r d u l ó j a k ö r ü l pedig egyre so- k a s o d n a k az a r r a utaló jelek, h o g y a transznacionális t ö r t é n e t í r á s k o r s z a k a elé n é z ü n k . Azok a t ö r t é n é s z e k , akik n e m s z e r e t n é n e k t o v á b b r a is a nemzeti t ö r t é n e t í r á s m o n o p e r s - pektivikus korlátai között m a r a d n i , mivel n e m elégíti ki őket, hogy egy ország és n e m z e t t ö r t é n e t é t g e n e t i k u s a n és individualizáló m ó d o n rekonstruálják, t ö b b é m á r n e m igazod- h a t n a k c s u p á n a historizmus klasszikus metodológiájához. A t r a n s z n a c i o n á l i s t ö r t é n e t í r á s n e m c s a k á t f o g ó b b és s o k o l d a l ú b b t ö r t é n e l m i és nyelvi i s m e r e t e k e t követel meg, h a n e m olyan m ó d s z e r e k és t u d o m á n y o s konvenciók elsajátítását is, melyek s z á m o s k o m p l e x e b b történelmi összefüggés vizsgálatára a l k a l m a s a b b a k a klasszikus h i s t o r i z m u s eszköztáránál.
A lokálistól a globális s z i n t e k i g t ö b b kis és n a g y t ö r t é n e l m e t kell s p e c i á l i s és á l t a l á n o s s z e m p o n t o k a l a p j á n h o z z á f é r h e t ő v é t e n n i , é r t e l m e z n i , v a l a m i n t egy k o h e r e n s és h i e r a r - chizált n a r r a t í v á b a (System uon Aussagen) foglalni.
A z idő és tér strukturálása és intézményesítése
A n e m z e t t é válás, transznacionalizáció, az európaivá válás és globalizáció bizonyos érte- l e m b e n k i z á r j á k , m á s s z e m p o n t b ó l viszont kiegészítik, sőt k ö l c s ö n ö s e n erősítik egymást, így vagy úgy, a t á r s a d a l m i , jogi, politikai, kulturális és gazdasági r e n d s z e r e k térbeli és idő- beli s t r u k t u r á l á s á r ó l és intézményesítéséről van szó. A nemzetté válás és transznacionalizá- ció egyrészt a kulturális, t á r s a d a l m i és materiális differenciálódás, exklúzió, m e g k ü l ö n b ö z -
A szerző a Nationalisierung kifejezést használja, melyet a szöveg megfelelő helyein nemzetté vá- lásnak fordítottam - a fordító jegyzete.
t e t é s és v á l t o z a t o s s á g , m á s r é s z t az egyenlősítés, inklúzió, n i v e l l á l ó d á s és h o m o g e n i z á c i ó stratégiáin és f o l y a m a t a i n nyugszanak. Ahhoz, hogy ezeket a f o l y a m a t o k a t m e g r a g a d h a s - suk és elemezhessük, olyan f o g a l m a k a t , elméleteket, v a l a m i n t vizsgálati és értékelési m ó d - szereket a l k a l m a z u n k , melyek segítenek, hogy a fentiekből a d ó d ó s z á m o s vizsgálati esetet és kölcsönösen függő tényezőt kiválasztott s z e m p o n t o k szerint összefüggési r e n d s z e r b e ál- líthassuk. A klasszikus és ú j elméletek, a társadalom-, k u l t ú r - és t ö r t é n e t t u d o m á n y n a r r a t í - váinak és m ó d s z e r e i n e k b e h a t ó és szilárd ismerete a t r a n s z n a c i o n á l i s t ö r t é n e l e m írásakor csakúgy elengedhetetlen, m i n t a nemzeti historiográfiák esetén. A hangsúlyeltolódás az egyedi esetek t ö r t é n e t é r ő l , m i n t például a helyi vagy nemzeti t ö r t é n e l m e k r ő l a t r a n s z n a c i o - nális t ö r t é n e l e m felé sok h a g y o m á n y o s a n i s k o l á z ó d o t t t ö r t é n é s z s z á m á r a t ö b b e t j e l e n t a kutatás tárgyának puszta cseréjénél. Az elemzésbe vont történeti kérdések szaporodásával, az összefüggések megsokszorozódásával és a térbeli dimenzió kiterjedésével p á r h u z a m o s a n az összetettség is exponenciálisan nő. Éppen ezért a történeti k u t a t á s és ábrázolás, vala- mint a kognitív k o m p e t e n c i á k követelményei is természetszerűleg megváltoznak.
A történeti komparatisztika és a transzfer-, interakció- és kommunikációtörténet szempontjainak összefüggése
A t ö r t é n e t i ö s s z e h a s o n l í t á s , v a l a m i n t az i n t e r a k c i ó - , k o m m u n i k á c i ó - és m é d i a t ö r t é n e t s z e m p o n t j a i és m ó d s z e r e i k ü l ö n ö s e n alkalmasnak t ű n n e k t ö b b eset és kölcsönhatásaik vizsgálatára. A s z e m p o n t o k és a módszerek ugyanis szoros k a p c s o l a t b a n állnak, A t á r s a d a - l o m t u d o m á n y i és t ö r t é n e t i összehasonlító k u t a t á s h a g y o m á n y o s a n t ö b b összehasonlítási egység belső s t r u k t ú r á i r a és folyamataik elméletileg megalapozott elemzésére k o n c e n t r á l t . Az utóbbi évtizedekben egyre inkább kvalitatív irányultságú, k é t - h á r o m országot össze- hasonlító t a n u l m á n y o k b a n az ún. input és output összefüggéseit, az egymást átfedő folya- matokat és a k ü l s ő jelenségek befogadásának, értelmezésének és á t f o r m á l á s á n a k p r o b l é - máit egyre n a g y o b b hangsúllyal kezdték elemezni.1 A kulturális és kultúrközi t r a n s z f e r vizs- gálatának fő t ö r e k v é s e a szimbolikus és materiális a r t e f a k t u m o k ( A r t e f a k t e ) cseréjének és éppen aktuális k o n t e x t u s u k b a n kialakított jelentésük és f u n k c i ó j u k vizsgálata. Az i n t e r - kulturális és traszkulturális nyelv- és k u l t ú r t u d o m á n y i elemzés p e d i g a nyelvi közvetítésű interakcióra és k o m m u n i k á c i ó r a összpontosít. A p o l i t i k a t u d o m á n y t e r ü l e t é n a klasszikus nemzetközi ö s s z e h a s o n l í t ó politológia mellett színre lépett a g o u e r n a n c e - k u t a t á s , a m e l y a vizsgált aktorok körét bővíti, s a nemzetállami, nemzetközi és transznacionális k o r m á n y z a t i és koordinációs folyamatok k ö l c s ö n ö s függőségét és h i e r a r c h i á j á t vizsgálja. Az „elágazások történelme" (geteilte Geschichte), „egybefonódások t ö r t é n e l m e " (verflochtene Geschichte) vagy „kereszteződések t ö r t é n e l m e " (sich überkreuzende Geschichte) néven i s m e r t t é vált kezdeményezésekben a t ö r t é n e t i komparatisztika, valamint a t r a n s z f e r - és interkulturális k u t a t á s k ü l ö n b ö z ő változatai alakultak ki, s egyre szélesebb k ö r b e n t e r j e d t e k el.
E f á r a d o z á s o k a n n a k j e l e n t ő s é g é r e hívják fel a figyelmet, h o g y k o m p l e x p r o b l é m á i n a k sikeres m e g o l d á s á h o z a t r a n s z n a c i o n á l i s t ö r t é n e t í r á s n a k össze kell kapcsolnia a k ü l ö n b ö z ő módszereket és g o n d o l k o d á s m ó d o k a t . Ugyanakkor a pozíciókért, az értelmezési h a t a l o m é r t
1 Példaértékűnek tekinthető ebben a tekintetben: Siegrist, Hannes: Advokat, Bürger und Staat.
Sozialgeschichte der Rechtsanwälte in Deutschland, Italien und Der Schweiz (18-20. Jahrhun- dert). Frankfurt am Main, 1996. Ebben a munkámban már felvetettem a transznacionális történe- lem fogalmát (29-32. oldal), s több magyarázattal is elláttam, mivel az 1990-es évek közepén a ki- fejezés még szokatlannak számított történész körökben. Christophe Charle tanulmányomról írt, Arcna/es-ban megjelent recenziójában a komparatív és transzfertörténeti kezdeményezés össze- kapcsolására hívta fel nyomatékosan a figyelmet.
és a k u t a t á s e r ő f o r r á s a i é r t folytatott éles h a r c b a n időről időre f e l h a n g z a n a k t e m a t i k a i k o r - látozásokra vagy m ó d s z e r t a n i szemellenzők viselésére való felszólítások is. A t r a n s z n a c i o - nális t ö r t é n e t í r á s összetettségét t e k i n t e t b e véve ezek aligha h a s z n o s a k . É p p e n ezért érvelek amellett, hogy a s z e m p o n t o k a t a p r o b l é m á k m e g o l d á s á r a k o n c e n t r á l v a kell összehangolni.
Amikor a következőkben ezeket a kapcsolódási p o n t o k a t m é g i n k á b b az összehasonlító t á r s a d a l o m - és k u l t ú r t ö r t é n e t szemszögéből vázolom, akkor ezt életrajzi és szakmai okok- b ó l is t e s z e m . Az összehasonlító m ó d s z e r t az 1970-es évek végén i s m e r t e m m e g előbb
Bielefeldben J ü r g e n Kocka, m a j d Berlinben W o l f r a m Fischer és H a r t m u t Kaelble tanítvá- n y a k é n t , s a z ó t a k ü l ö n b ö z ő h e l y e k e n és e g y ü t t m ű k ö d é s e k s o r á n m a g a m is h o z z á j á r u l t a m e kutatási irány kiszélesítéséhez és finomításához. Az 1990-es évek vége óta pedig Lipcsében M a t t h i a s Middellel közösen d o l g o z u n k az összehasonlító szemlélet t r a n s z f e r t ö r t é n e t i kez- d e m é n y e z é s e k k e l való összekapcsolásán. A t ö r t é n e t i k o m p a r a t i s z t i k a h a g y o m á n y a i és in- tézményei, v a l a m i n t elméleti és e m p i r i k u s k u t a t á s a i n a k m e n n y i s é g e és m i n ő s é g e révén erősen befolyásolta a nemzetközi és transznacionális történetírás a l a k u l á s á t N é m e t o r s z á g - b a n , E u r ó p a m á s országaiban és a világ n é h á n y további régiójában. A t á r s a d a l m i és kultu- rális aktorok és egységek közötti interakcióra és k o m m u n i k á c i ó r a i r á n y u l ó k u t a t á s i prog- r a m o k valamivel később i n d u l t a k meg. Ugyanakkor kétségtelenül k é p e s e k arra, hogy p o n - t o s a b b a n m a g y a r á z z á k és modellezzék az aktorok és ezen egységek közötti k o m m u n i k á c i ó , kölcsönös f ü g g ő s é g és interakció f o r m á i t .2
Hasonlóságok és különbségek
A t á r s a d a l m a k a t és k u l t ú r á k a t vizsgáló történeti összehasonlítás egy m e g h a t á r o z o t t p r o b - l é m a (illetve k ö r ü l m é n y e i ) h a s o n l ó s á g a i t és különbségeit próbálja m e g é r t e n i és magyarázni különböző t á r s a d a l m i k o n s t e l l á c i ó k b a n és kulturális k o n t e x t u s o k b a n . Alapvetése úgy h a n g - zik, hogy j ó l l e h e t léteznek bizonyos univerzális és időtől független e m b e r i képességek és szükségletek, v a l a m i n t szimbolikus és t á r s a d a l m i cselekvésformák, ezek a m i n d e n k o r i t á r - s a d a l o m , k u l t ú r a és t ö r t é n e l e m f o l y t á n mégis s t r u k t u r á l t a k , és s a j á t o s alakot öltenek. így a kulturális a r t e f a k t u m o k , i n t é z m é n y e k és t á r s a d a l m i gyakorlatok helytől és időtől függő f o r m á t , j e l e n t é s t és funkciót n y e r n e k . Mivel a kollektív kulturális e m l é k e z e t b e n t a p a s z t a - latok és é l m é n y e k r a k ó d n a k le, és i n t é z m é n y e k b e n öltenek alakot, m i n d e n e k e l ő t t a t ö r t é - n e t t u d o m á n y válik hivatottá arra, hogy a h a s o n l ó s á g o k és k ü l ö n b ö z ő s é g e k m e g t e r e m t é s é t , észlelését és j e l e n t é s s e l való f e l r u h á z á s u k a t meghatározza és h o z z á f é r h e t ő v é tegye.
E g o n d o l a t s o r szolgál az összehasonlító t á r s a d a l o m - és k u l t ú r t ö r t é n e t célkitűzésének h á t t e r é ü l , m e l y n e m m á s , m i n t h a s o n l ó s á g a i k és k ü l ö n b s é g e i k s e g í t s é g é v e l t á r s a d a l m i , szimbolikus és materiális f o r m á k és gyakorlatok m e g r a g a d á s a , m a g y a r á z a t a és megértése.
Az összehasonlító t ö r t é n e t t u d o m á n y az egyedi jelenségeket a b s z t r a k t a b b a l a p f o r m á k r a , funkcionális és j e l e n t é s m i n t á z a t o k r a vezeti vissza, s az intézmények és szokások térbeli és időbeli előfeltételeire, f o r m á i r a és következményeire kérdez rá. M ó d s z e r t a n i l a g kontrollált, s z i s z t e m a t i k u s a n és e m p i r i k u s a n megalapozott k u t a t á s i alapot nyújt, m e l y E u r ó p a és a vi- lág t á r s a d a l m i , gazdasági, politikai, jogi és kulturális fejlődési ú t j a i n a k és r e n d s z e r e i n e k térbeli és időbeli alakulását vizsgálja. A t á r s a d a l m i és kulturális összehasonlítások, vala-
2 Lásd: Kaelble, Hartmut-Schriewer, Jürgen (Hrsg.): Vergleich und Transfer. Komparatistik in den Sozial-, Geschichts- und Kulturwissenschaften. Frankfurt am Main, 2003. Ez a kötet kimerí- tően és részletesen reprezentálja és dokumentálja az összehasonlítások és transzferkutatás európai és egyesült államokbeli helyzetét. A „Geschichte und Gesellschaft" és „Comparativ" hasábjain az utóbbi években a legkülönbözőbb helyekről fontos történeti összehasonlító és kultúraközi kapcso- latokkal foglalkozó cikkek láttak napvilágot.
mint az i n t e r - és transzkulturális perspektívák fogalomalkotásai, absztrakciói és szintézisei m i n d e n e s e t b e n azon nyugszanak, hogy a k o m p a r a t í v t ö r t é n e t t u d o m á n y t ö b b - t ö b b é - k e - vésbé t é r h e z és időhöz kötött, egymástól kölcsönösen függő - t ö r t é n e l m e t , fejlődési u t a t és tapasztalati világot egy m e g h a t á r o z o t t megismerési szempontból elemez, s egy közös, m a - gasabb r e n d ű hivatkozási h o r i z o n t m e n t é n r e n d e z el.
A t ö r t é n e t i t á r s a d a l o m - és kultúra-összehasonlítások, ahogy a t ö r t é n e t i t r a n s z f e r k u t a - tás fő t é m á j a is a t á r s a d a l m i , politikai, gazdasági, kulturális és jogi s t r u k t ú r á k és f o l y a m a - t o k t é r b e l i és i d ő b e l i a l a k u l á s a . E t ö r t é n e l m i m e g i s m e r é s l e g f o n t o s a b b f o g a l m a i p e d i g a multiperspektivikusság, kultúraköziség és önreflexivitás.3
Differenciálódás és megkülönböztetés
M i n d a s z ű k e b b é r t e l e m b e n v e t t ö s s z e h a s o n l í t ó k u t a t á s o k , m i n d p e d i g az i n t e r a k c i ó , kultúraköziség és transzferek vizsgálata a t á r s a d a l m i és kulturális k ü l ö n b s é g e k és a l a k u l á - suk f o l y a m a t á n a k előfeltételeivel, formáival és következményeivel foglalkozik. T ö r t é n e t i és szisztematikus n é z ő p o n t b ó l a különbségek és h a s o n l ó s á g o k a szimbolikus és t á r s a d a l m i differenciálódás, illetve homogenizáció során alakultak ki. I s m e r e t e l m é l e t i s z e m p o n t b ó l u g y a n a k k o r a h a s o n l ó s á g o k és k ü l ö n b s é g e k „ o b j e k t í v e " a d o t t n a k t e k i n t h e t ő k , a k á r k ö r - k ö r ö s , ö n r e f e r e n c i á l i s r e n d s z e r e k , a k á r b i z o n y o s d i s k u r z u s o k és f o g a l m a k f e l i s m e r é s e i e r e d m é n y e i k é n t , h a úgy tetszik, még akár é r t e l e m és jelentés i n t e r a k t í v p á r b e s z é d é n e k konklúzióiként is. E pozíciókat a különböző időszakokat és k u l t ú r á k a t vizsgáló ö s s z e h a s o n - lító történet-, t á r s a d a l o m - és k u l t ú r t u d o m á n y i k u t a t á s o k relativizálhatják. A t ö r t é n e t i k o m - paratisztika, a k o m m u n i k á c i ó - és t r a n s z f e r k u t a t á s k i i n d u l ó p o n t j a i e n n e k megfelelően a kö- vetkezők:
a) t á r s a d a l m i és kulturális különbségek, v a l a m i n t intézményesülésük, amelyek bizo- nyos t á r s a d a l m i konstellációkban és kulturális k o n t e x t u s o k b a n , azaz t é r b e n t ö b b é - k e v é s b é változó t á r s a d a l m a k b a n és gondolkodási r e n d s z e r e k b e n , illetve azok között j ö n n e k létre;
b) a n n a k feltételezése, hogy a különbségeket és h a s o n l ó s á g o k a t t á r s a d a l m i és k u l t u r á l i s r e n d s z e r e k b e n és azok között lejátszódó interaktív folyamatok hozzák létre, alakítják, in- tézményesítik, t o v á b b á névvel és jelentéssel r u h á z z á k fel.
A k ü l ö n b s é g e k e t az egykorú résztvevők és k é s ő b b a historikusok értelmezési k e r e t e i k segítségével i n t e r p r e t á l j á k és értékelik, s így a „különbségekből" (Unterschiede) „ m e g - k ü l ö n b ö z t e t é s e k e t " (Unterscheidungen) vagy „elkülönítéseket" ( D i s t i n k t i o n e n ) f a r a g n a k . Csak így é r t h e t ő meg, hogy egy és ugyanaz a k ü l ö n b s é g egyesek s z á m á r a kisebbnek, f i n o - m a b b n a k vagy é p p e n fokozatbelinek tűnik, míg m á s o k a l a p v e t ő b b n e k és a b s z o l ú t a b b n a k látják. A „habitusban", az ö n m a g u n k r ó l és idegenekről kialakult s z t e r e o t í p i á k b a n és e l m é - letekben, a kiilönutakról, s a j á t o s történelmi fejlődésről, esetleg sorsszerűségről szóló n a r - ratívákban és d i s k u r z u s o k b a n testet öltő elkülönülés t u d a t a vélt vagy valós k ü l ö n b s é g e k b ő l jelentős m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e k e t h o z létre, amelyek az e n n e k megfelelő cselekvés e s e t é n az- u t á n tényleges t á r s a d a l m i realitássá válnak.4
3 Átfogóan és számos további irodalmi utalással tárgyalja: Siegrist, Hannes: Perspektiven der ver- gleichender Geschichtswissenschaft. Gesellschaft, Kultur und Raum. In: Vergleich und Transfer, 305-339-; továbbá lásd: Siegrist, Hannes-Petri, Rolf: Einleitung. Geschichten Europas. Kritik, Methoden und Perspektiven. In: uők. (Hrsg.): Problem und Perspektiven der Europa-Historiogra- phie. Leipzig, 2004. Megjelent: Comparativ, 14. (2004) no. 4. 7-14.
4 A szociálpszichológia és szociológia már rendszeresen modellezte az ilyen folyamatokat, mint pél- dául Pierre Bourdieu kultúrszociológiájában vagy éppen a kognitív konszonanciáról és disszonan- ciáról szóló elméletben és a szimbolikus interakcionizmus tételeiben.
Tudományos követelmények
Az összehasonlító és kultúraközi vizsgálódások ahistorikus és kultúrindifferens logikával és a tudományelmélet által megalapozott formális kategóriákkal is élnek, mint például ha- sonlóság, analógia, funkcionális ekvivalencia, homológia, egyenlőség, összetartozás, rokon- ság és konvergencia. Az empirikus kutatás során ezek a heurisztikus eszközök segíthetnek, hogy a jelentések és funkciók körülhatárolhatóvá, osztályozhatóvá és összevethetővé válja- nak. E fogalmakat azonban a történelem részvevői, akik magukat és környezetüket össze- hasonlítják és egymásra vonatkoztatják, valamint a múltat (re)konstruáló történészek tu- lajdonképpen mindig időhöz, kontextushoz és helyzethez kötött módon és szándékkal használják.
Az összehasonlító, interkulturális és transznacionális k u t a t á s lényegében a t u d o m á - nyosság á l t a l á n o s szabályaihoz igazodik. Ezeket azonban bizonyos pontokon továbbfej- leszti, hogy az intellektuális távolságtartást erősítse, az önreflexivitás mértékét növelje, va- lamint a kutatás, elemzés és kiértékelés során a szándékoltan szubjektív, nemzetközpontú, etnocentrikus és más, kulturálisan elfogult történelmi nézőpontok befolyását csökkent- hesse. A transznacionalitás és globalitás kutatása ez idő szerint nem kis politikai és morális hitellel bír. Ugyanakkor elsősorban nem erkölcsi vagy politikai motívumokkal kell legiti- málnia magát. Alapvetően tudományosan kell igazolnia magát, olyan módszerek és kritéri- umok alkalmazásával, amelyek az egyes egyének közötti, valamint az inter- és transzkultu- rális összevetésben is szavatolják a plauzibilitást és az ellenőrizhetőséget.
Fordította: CORA Z O L T Á N
