V A S S I M R E főhadnagy
A TISZTEK MINDENNAPI TEST-
GYAKORLÁSÁNAK JELENTŐSÉGE
A szocialista testneveléssel kapcsolatban Lenin elvtárs a következőket mondotta:
„A mi dolgozó országunkban a fizikailag erős emberek milliós hadsere- gére van szükség, az akarat, a férfiasság, az energia és kitartás emberére. Az övék a jövő, az ő kezük harcolja ki a jogot az emberi társadalom új alapjai- nak megépítésére."
Uj szocialista társadalmi rendünk felépítése mind szellemi, mind fizikai értelemben olyan embereket kíván, akik szellemi és testi erejük birtokában biz- tos csavarjai annak a nagy gépezetnek, amely feltartóztathatatlanul halad előre a szocializmus útján a kommunista társadalom felépítéséhez.
Szocialista társadalmunk építése olyan légkörben folyik, amely megköve- teli hogy a béke és haladás hatalmas bástyája a Szovjetunió mintájára mi is erősítsük és szilárdítsuk a békearcvonal reánk eső szakaszát, ennek keretén be!ül olyanná neveljük néphadseregünket, amely méltó fegyvertársa a legyőzhe- tetlen Vörös Hadseregnek.
A hadsereget csak jól kiképzett, magas politikai öntudattal rendelkező, erős és edzett tisztikarral lehet olyanná formálni, amely meg tud felelni a reá váró hatalmas feladatoknak.
Fegyvernemi tiszti iskoláink hallgatói a tanév testnevelési foglalkozásain testnevelési szempontból csak az alapismeretek elsajátításáig jutnak el. Meg- ismerik és megtanulják a harckiképzés szempontjából legfontosabb testnevelési ágakat oly méretekben, hogy a csapatnál azokat szükségképpen oktatni és irá- nyítani is tudja.
Ez azonban nem elég, mert az iskolából kikerülve, tudásukat állandóan tökéletesíteniök kell, miközben beosztottjaikat nevelik, felhasználva azokat a nevelési eszközöket, amelyeket a szocialista társadalmi rendszer a tiszt részére biztosít.
Az a tiszt, aki a saját továbbképzésével nem foglalkozik, nem lehet jó nevriő. Ez vonatkozik természetesen a testnevelésre is, mert itt van módjában a nevelés egyik legnagyszerűbb eszközét, a példaadást érvényesíteni.
A tisztnél; állandó testgyakorlással kell biztosítania testének olyan fokú ed- zettségét, hogy minden testi fáradalmat könnyen leküzdjön és a fáradalmak elvise- lésében példaképe beosztottjainak.
Annak a tisztnek, aki saját testének nevelését és egészségének megőrzé- sét elhanyagolja nem tűnik fel, ha a beosztottak is elpuhulnak mellette. Az ilyen tiszt előtt természetessé válik, ha alakulatánál az őszi és téli hónapok- ban tömegesen jelentkeznek a szolgálat- és harcképtelen bajtársak. Az ilyen tiszt, helytelenül, ezt a kérdést kizárólag orvosi problémának fogja tekinteni.
A rendszeresen üzott testnevelés értékét nem lehet olyan egyszerűen ki- mutatni, hogy a laikus ember is könnyen érzékelje azt. Igen sok nevelőmunkára van szükség, hegy a rendszeres testgyakorlást olvan életszükségletnek ismerjék el, mint például az éle'met, vagy olyan szükséges valaminek tekintsék, mint a mindennapos testi tisztálkodást.
Az egészség megőrzésének és az el'enállóképesség fokozásának egyik leg- biztosabb eszköze a rendszeres testgyakorlás.
98
A H. M. által 1949-ben kiadott 27/H. F. számú segédlet amelynek célja volt, hogy gyakorlati anyagot adjon minden tiszt és tiszthelyettes számára a mindennapos rendszeres testgyakor'ás végrehajtásához, nem eredményezett gyökeres változást, bár a segédlet igen jó, bárhol könnyen végrehajtható és értékes gyakorlatokat tartalmaz.
A parancsnok bajtársak sporttisztjeik útján és politikai vona'on tudatosít- sák tiszt és tiszthelyettesi karukban a mindennapos testnevelésük rendkívüli fontosságát, s akkor bizonnyal gyökeres változás fog beállni.
Tudatosítani kell, hogy néphadseregünket a munkásosztály és a vele szö- vetséges parasztságra építjük fel és zömmel ebből az osztályból kerül ki a tiszti és a tiszthelyettesi kar is, akiknek a testnevelésében még óriási ür tátong.
A bajtársak kezdetben idegenkedéssel tekintenek a különböző sporteszközökre és tornaszerekre. Az eddigi egyoldalú fizikai munka a test izmainak nagyrészét tétlenségre kárhoztatta, lekötötte és elmerevítette. A bajtársak nem ismerik saját fizikai teljesítőképességüket megtorpannak az akadályok előtt. 10—15 óra után feloldódik a test az addigi merev kötöttség alól, megjön a kedv és egy kikép- zési év után magunk előtt láthatjuk a teljesen átformált embert, aki megteste- sítője a legjobb katona-típusnak.
Egy testnevelési kiképzési év legjobb mérlege az év végén megrendezett haditorna jelvényszerző verseny, majd az azt követő nyári nagygyakorlat.
Tény az, hogy egy céltudatosan felépített testnevelési tervvel nagymérték- ben alá tudjuk támasztani a |zakmai kiképzést is.
Tisztképző iskoláinkon a tisztjelöltek testnevelési előképzése jó iránvban fejlődik.
A tisztek testnevelésének fejlesztése és fizikumának állandó formába tar- tásának problémája elsősorban a magasabb parancsnoki beosztásban lévő bajtár- sak kezébe van letéve, akik felismerve a testedzés katonai fontosságát, módot és eszközt találnak arra, hogy beosztott tisztjeik sportoljanak és sportolhassanak.
A parancsnok és sporttisztje azonban nem oldhatja meg ezt a feladatát az alakulat pártszervezete, a DISZ szervezet és a politikai tiszt támogatása nélkül.
Néphadseregünk nevelése csak akkor lesz teljes értékű, ha a nevelés egyes kérdéseit teljes egésszé tudjuk összeforrasztani. Nem különálló test és különálló lélek az, amit nevelni akarunk, hanem az ember. Senki nem zárkózhatik be a maga külön világába és nem mondhatja, hogy egyedül csak az a munka fon- tos, amelyet ő végez. Minden neve őnek szem előtt kell tartania a kiképzési célt, mert csaíc úgy tudunk teljes értékű munkát végezni, ha munkánkat összehan- goljuk és látókörünket bővítve, segítő'.eg kapcsolódunk egymás munkájába.
Mint külön problémával kell foglalkozni azoknak a bajtársaknak a test- nevelésével, akik irodai vagy egyéb adminisztrációs beosztásban vannak, akik esetleg a nevelő iskolákból egyenesen az íróaszta! mellé kerülnek és a nyári hűvös, majd a téli fűtött iroda levegőjében kialakítják a tipikus hivatalnok típust, akik csak a jói temperált helyiségekben érzik jól magukat és közben nem veszik észre azokat a káros, sőt kóros változásokat, amelyek szervezetükben végbemennek. A test tartalék erőforrásai kiapadnak, az izmok elpetvhiidnok, a belső szervek rosszul működnek és az egyo'dalú szellemi munka az idegrend- szert k'meriti. A test deformáltságai elébünk vetítik annak az embertípusnak a kialakulását, amely a fantaszták lázálmában született meg, „a rendellenesen fej- lett agykoponya és a csökevényes végtagok, ahol az ember kizáró'ag a technika vívmányaira támaszkodva az íróasztal mellől irányítja a termelést".
Á technika fejlődése nem csökkentette, sőt növelte az ember fizikai telje- sítőképességének jelentőségét és nekünk a sztahanovisták korszakában küzde- nünk kell az olyan embertípus kialakulása ellen, melynek összes fiz:kai telje- sítménye abban merül ki, hogy reggel és este megteszi az utat a lakása és a munkahelye között.
Különösen áll ez a néphadsereg adminisztrációs munkáját1 végző tiszti és tiszthelyettesi karra, akiknek munkájukat a jelenlegi békeviszonyoktól eltérő
T 99
körülmények között is úgy kell ellátniok. hogy a harcoló egységek sohase érezzék a vezetés és az ellátás hiányát.
Minden tiszt és tiszthelyettes bajtárs szerves része a szocialista építé- sünk és békénk megvédésére szervezett néphadseregünknek. Mindenki egyénileg is fele'ős azért, hogy munkáját jó! tudja elvégezni. Jól dolgozni azonban csak az egészséges és kiegyensúlyozott ember tud.
Ha a tiszt és tiszthelyettes bajtársak felvételezik, tanúmánvozzák és minden nap gyakorlatilag végrehajtják az 1949. évben kiadott 27/H. F.—1949.
számú segédlet gyakorlatait, rövidesen tapasztalni fogják, hogy legalább olyan hasznos tanácsot kaptak, mintha, mondjuk, állandó fáradtsági panaszukkal orvos- hoz fordultak volna.
A tornagyakorlatok végrehajtásánál ne törekedjünk mesterkéltségre, mert nem az a cél, hogy tornászokat neveljünk, hanem az, hogy egészségünket meg- óvjuk és állandóan edzzük magunkat.
Akaraterőnk próbája az lesz, hogy a gyakorlatokat következetesen végre- hajtjuk és napirendünkben 10-—15 percet biztosítsunk a gyakorlatok végrehajtá- sára. Gondos megfigyeléssel 2—3 héten belül tapasztalni fogjuk, hogv é'eterőnk és ezzel egyidejűleg a munkakedvünk fokozódik, ruganyosabbak, vidámabbak és munkabíróbbak leszünk és akkor lenne a legnagyobb hiányérzetünk, ha vala- mely oknál fogva a gyakorlatokat nem hajtottuk végre.
Ez tulajdonképpen minden tiszt és tiszthelyettes bajtárs reggeli tornája, amellyel az ágyból felkelve megkezdi egésznapos munkáját. Legelőnyösebb sza- badban végezni, de nyitott ablaknál, jól szellőztetett zárt helyiségben is igen jó hatású a szervezetre.
Azsajev: „Távol Moszkvától" című könyvében azt írja, hogy miközben a fasiszta hadak Moszkvát ostromolták és létfontosságú feladat volt egy hatalmas építkezés gyors megvalósítása, Kozsov mérnök a hozzá beosztott irodai munka- társaival minden reggel úgy kezdte a munkát, hogy kint a szabadban, 35—40 fokcs hidegben is félóra reggeli tornát hajtatott végre.
Ezenkívül számtalan példát lehet felhozni a nagy honvédő háborúból, ahol a szovjet tiszt mindenütt példát mutatott a hősiességben, a fáradalmak leküz- désében. Az ilyen tiszt a békekiképzés ideje alatt sem szakad el egységétől. Az ilveti tisztet szeretik beosztottjai és minden parancsát szívesen és híven teljesí- tik. Az ilyen parancsnok győzni tudó katonákat nevel.
A tiszt és tiszthelyettes bajtársak mindennapi testgyakorlatai közül sohase maradjon ki az alább közölt 10 egyszerű, a test minden izmát és izületét terv- szerűen megmozgató testgyakorlat.
3. Fokozatos átmenet lassú já- rásig. 30—40 lépés.
2. Helybenjárás m a g a s térd- emeléssel és erőteljes karlen-
dítéssel, 60—80 lépés (2.
ábra).
1. Helybenjárás mérsékelt térd emeléssel, 50—60 lépés. (1.
ábra).
Kiindulási helyzet: alapállás.
1. GYAKORLAT
100
2. GYAKORLAT
Kiindulási helyzet: alapállás.
1. Páros kareraelés oldalsó kö- zéptartásba, felfelé fordított tenyérrel, belégzéssel (3.
ábra).
2. Páros karlendítés mellső kö- zéptartásba, kilégzéssel és váltogatott láblendítés előre vízszintesig (4. ábra).
A gyakorlat végrehajtása mindkét lábbal 6—8-szor.
3. GYAKORLAT Kiindulási helyzet: széles ol- dal, terpeszállás.
Jobbkar csípőn, balkar ma- gastartásban, ökölbeszorított
ujjakkal (5. ábra).
L Törzsdöntögetés balra kettő- zött ütemben," ellenoldalú térdhajlítással.
2. Kar- és lábtartás cserével törzsdöntögetés jobbra.
A gyakorlatot mindkét oldal- ra 4—6-szor h a j t j u k végre (6. ábra)
4. GYAKORLAT Kiindulási helyzet: hanyatt- fekvésben. magastartásban, ujjfűzéssel (7. á b r a ) .
1. Belégzéssel emelkedés ülő- tartásba, karnyújtás mellső középtartásba (8. ábra).
2. Törzshajlítgatás előre és láb- ujjak érintéséig (9. ábra).
A gyakorlatot 5—6-szor hajt- juk végre.
3. Lassú ereszkedés hanyatt- fekvésbe (7. ábra)
5. GYAKORLAT Kiindulási helyzet: széles ter- peszállás.
1. Páros kar'emelés oldalsó kő- zéptartásba, felfelé fordított tenyérrel, belégzéssel (10.
ábra).
2. Törzsdöntö~etés élőre, jobb- kézzel érintjük a ballábfejet, balkéz csípőre (11. ábra).
3. Ugyanezt ismételjük meg a jobb lábfej érintésével.
A gyakorlatot mindkét láb- fej felé 4—6-szor h a j t j u k végre.
6. GYAKORLAT Kiindulási helyzet: terpesz- állás.
1. Törzsdöntés előre, talajérin- tésig (12. ábra).
2. Kezekkel lépegetés előre fek- vőtámaszba.
3. Páros karhajiítás és nyújtás váltogatott lábemeléssel (13.
ábra).
A gyakorlatot 4—6-szor hajt- juk végre.
7. GYAKORLAT Kiindulási helyzet: guggoló- támasz (14. ábra).
1. Emelkedés mérlegállásba, a nyújtott ballábra (15. ábra).
2. Ereszkedés vissza guggoló- támaszba.
3. Jobblábon ismételjük meg a gyakorlatot.
A gyakorlatot mindkét lábon 4—6-szor h a j t j u k végre.
8. GYAKORLAT Kiindulási helyzet: kis ter- peszállás.
1. Bal támadóállás előre, jobb- karlendítés magastartásba, balkar hátra rézsútos mély-
tartásba (16. ábra).
2. Kis felugrással kar- és láb- tartáscsere.
A gyakorlatot 10— 15-ször is- mételjük.
9. GYAKORLAT
Kiindulási helyzet: zárt-állás 1. Helyben futás mérsékelt térd-
emeléssel, 20—30 lépés (17 á b r a ) .
2. Helyben futás m a g a s térd- emeléssel (6—8 lépés) (18
ábra).
REFEJEZÖ GYAKORLAT Kiindulási helyzet: oldalsó terpeszállás.
1. Belégzéssel emelkedés láb- ujjállásra és páros karemelés oldalsó középtartásba, térd- fordítással, felfelé (19. ábra).
2. Törzsdöntés előre, karkeresz- tezés a mell előtt, erőteljes kilégzéssel (20. ábra).
