A mindennapi tudat és a vallásosság

A MINDENNAPI TUDAT ÉS A VALLÁSOSSÁG

A vallás vizsgálatában és k r i t i k á j á b a n is, m i n t a t á r s a d a l m i t u d a t egészé- nek értelmezésében f o r r a d a l m i változást hozott a m a r x i z m u s megjelenése.

,,Az egész n é m e t filozófiai k r i t i k a S t r a u s s t ó l S t i r n e r i g a vallási képzetek k r i t i k á j á r a szorítkozik. Kiindultak a valóságos vallásból és a t u l a j d o n k é p p e n i teológiából. Hogy mi a vallási t u d a t , a vallási képzet, azt a későbbiek f o l y a m á n k ü l ö n b ö z ő k é p p e n h a t á r o z t á k meg. . . . A vallás u r a l m á t előfeltételként f o g a d t á k el."1

Ezzel szemben M a r x abból az alapelvből indul ki, hogy a vallás k r i t i k á j a n e m lehet e r e d m é n y e s és hatásos a „vallásos t á r s a d a l o m n a k mint egésznek"

k r i t i k á j a nélkül. T o v á b b konkretizálva a gondolatot, Lenin azt t a r t j a f o n t o s n a k , hogy a vallás elleni h a r c h o z vizsgálni kell a tömegek vallásosságának gyökereit.

T e h á t n e m lehet a vallást ö n m a g á b a n vizsgálni, csak szoros kapcsolatban a társa- dalmilag változó létviszonyokkal, m e l y e k n e k a l a p j á t jelentik a társadalmi-gaz- dasági viszonyok, s az ezekhez kapcsolódó osztályviszonyok.

A vallás t á r s a d a l m i gyökerei azonban n e m szűkíthetők le az „osztálygyöke- r e k r e " , ennél b o n y o l u l t a b b a k , s e m i a t t is szükséges tisztázni a vallás helyét, sze- repét az e m b e r e k m i n d e n n a p i életében.

Levada hangsúlyozza, hogy e m i a t t n e m elégséges a vallást c s u p á n a való- ság torz visszatükrözésének tekinteni, h a n e m M a r x értelmezése a l a p j á n , mint

„a valóságos viszonyok kiegészítése" is vizsgálandó. Ezért is szükséges elemezni a vallás m i n d e n n a p i életben betöltött szerepét, illetve a m i n d e n n a p i t u d a t és a vallásosság kapcsolatát.

E t a n u l m á n y n e m vállalkozhat a k é r d é s m i n d e n o l d a l ú , teljes elemzésére, csupán a m i n d e n n a p i t u d a t és a vallásosság viszonyának néhány, f o n t o s n a k és a k t u á l i s n a k ítélt v o n a t k o z á s á r a t é r ki. Az é r i n t e t t k é r d é s e k megközelítése is vázlatszerű, melyek t e l j e s e b b k i f e j t é s e t o v á b b i alapos k u t a t ó m u n k á t igényel.

Az eddigi m a r x i s t a k u t a t á s o k megjelölik azokat az i r á n y o k a t , melyek e vizsgá- latokhoz alapul szolgálhatnak.

L u k á c s György t ö b b oldalról elemzi a vallás és a k ö z n a p i t u d a t kapcsolatát.

Kiemeli, hogy „A v a l l á s b a n a valóság visszatükröződésének gondolati-érzelmi feldolgozása jellegét t e k i n t v e közvetlen és hasonlít a m i n d e n n a p i gondolkodás- hoz."2

A vallásos objektivációk is közel á l l n a k a köznapi t u d a t objektivációihoz, de a vallás mégsem azonos a köznapi t u d a t t a l .

Levada a köznapi t u d a t és a vallás közvetlen összefüggésére k e r e s i a ma- gyarázatot, s közös szerkezeti elemeiben véli ezt megtalálni. ,,»Vallást igénylők^

és »vallást szülők« az olyan szociális s t r u k t ú r á k , érintkezési f o r m á k , a m e l y e k b e n a k u l t ú r a t r a n s z l á c i ó j á n a k »rutin jellegű« m ó d j a i m ű k ö d n e k , vagy m á s szóval,

a legkülönbözőbb érintkezési f o r m á k akkor, h a b e n n ü k a t á r s a d a l m i t u d a t n a k , s szabályozásnak » r u t i n jellegű« m ó d j a i é r v é n y e s ü l n e k . "3 A Levada értelmezésé- b e n szereplő „ r u t i n jelleg" u g y a n a k k o r n e m a vallás o k a k é n t szerepel, h a n e m a vallás f e n n m a r a d á s á t tápláló k e d v e z ő f e l t é t e l k é n t . Ha u g y a n i s a r u t i n jellegű tevékenység léte a u t o m a t i k u s a n a vallás f e n n m a r a d á s á t e r e d m é n y e z n é , aligha beszélhetnénk a vallás megszűnéséről, amit L e v a d a sem állít, sőt é p p e n a vallás megszűnésének t á r s a d a l m i szükségszerűségét hangsúlyozza. M i n d e z é r t J ó r i J á n o s jogosan veti fel, h o g y bár a m i n d e n n a p i é l e t n e k v a n n a k olyan elemei, m i n t a hit, t u d a t t a l a n s á g , megszokottság, rutin, m e l y e k úgy tűnik, „összekötik" azt a vallással, mégis i n k á b b „A való világ vallásos kiegészítésének eszközei, m ó d j a az, m e l y szerkezeti r o k o n s á g b a n áll a m i n d e n n a p i élettel."4

A vallás f u n k c i ó i , kifejezési m ó d j a i — s ez n a p j a i n k r a is vonatkozik — v a l a m i k é p p m i n d i g a t á r s a d a l m i f e l t é t e l e k által d e t e r m i n á l t egyéni szükségletek- hez kapcsolódnak, b á r e l l e n t m o n d á s o s m ó d o n : „A vallási világ alapvető ellent- mondásossága é p p e n a b b a n van, h o g y az e m b e r t attól fosztja meg, a m i t magától a vallástól vár, az e m b e r i élet teljességétől, attól a totalitástól, amelyben az e m b e r eléri lénye nembeliségében r e j l ő lényegét. A vallás u g y a n i s az e m b e r n e k ezt a teljességét ígéri, az e m b e r a vallás segítségével é p p e n p a r t i k u l a r i t á s á b ó l a k a r k i e m e l k e d n i . "5

A vallás azzal az igénnyel l é p fel, hogy szabályozza az e m b e r egész „külső és belső" életét, h o g y az egyén m i n d e n p r o b l é m á j á t a vallás szellemében old-

ja meg. E s z á n d é k b a n lényeges különbség v a n a primitív vallások, például a m á g i a és a tételes vallások k ö z ö t t . „A vallás az e m b e r i lét végső k i m e n e t e l é r e vonatkozik, míg a m á g i a mindig a speciális, k o n k r é t , r é s z p r o b l é m á k k ö r ü l fo- rog. Emellett a p r i m i t í v n é p e k n é l nem m i n d e n tevékenységet szabályoztak a „szent t i l a l m a k " , s a mágia a t u d o m á n n y a l is hosszú ideig jól „ m e g f é r t " , például az indiai csillagászatban.

Szocialista t á r s a d a l m u n k b a n , n a p j a i n k b a n a vallás kiszorulva a t á r s a d a l o m felső, hivatalos szféráiból, elsősorban a m i n d e n n a p i életben v a n jelen. Szabályozó f u n k c i ó j a h á t t é r b e szorul, m á s szabályozók l é p n e k fel helyette, k o m m u n i k a t í v f u n k c i ó j a viszont m é g jelentős, s ezt úgy tölti be, hogy ideológiai t a r t a l m a i t , tételeit a köznapi t u d a t s é m á i b a t ö l t v e j u t t a t j a el az egyes e m b e r e k h e z . Min- d e n n a p i életet szervező f u n k c i ó j a lényegében m á r a k a p i t a l i z m u s b a n megszűnik, mivel a m i n d e n n a p i é l e t t e v é k e n y s é g és vallási t e v é k e n y s é g elválik egymástól, s n a p j a i n k b a n c s u p á n a szektavallások őrzik ezt a szerepüket, s a vallási közös- ségek m i n t „életközösségek" is bizonyos é r t e l e m b e n itt m a r a d n a k fenn.7

A vallás m i n d e n n a p i életben betöltött s z e r e p é n e k csökkenése világjelenség, a szocialista t á r s a d a l o m b a n pedig ez a t e n d e n c i a még intenzívebb. Ebben alap- vető d e t e r m i n á n s n a k a t á r s a d a l m i viszonyok megváltozását kell t e k i n t e n ü n k . Emellett igen j e l e n t ő s tényező volt az állam és az egyház „szétválasztása", az e g y h á z gazdasági bázisának megszűnése. Már G r a m s c i felismeri, „Ha az egyház és a tömegek k o n t i n u i t á s á t m e g s z a k í t j á k , az; e g y h á z k i s z á m í t h a t a t l a n vesztesé- g e k e t szenved, s h a ez a s z é t s z a k í t á s t a r t ó s a n f e n n m a r a d , a veszteségek vég- é r v é n y e s e k l e h e t n e k . "8 Megváltozott az e m b e r e k t e v é k e n y s é g é n e k jellege, élet- m ó d j a , érdeklődési köre, nőtt a t u d o m á n y o s i s m e r e t e k mennyisége és minősége.

Az o k t a t á s m a r x i s t a szelleme, s a m a r x i s t a ideológia t e r j e d é s e t u d a t o s s á g á n á l és szervezettségénél f o g v a is szintén h a t é k o n y szerepet játszik e f o l y a m a t b a n . Ezeket f i g y e l e m b e v é v e is L e v a d a hangsúlyozza, hogy a „ v a l l á s t a l a n s á g b a n " a kollektív f a k t o r , a t á r s a d a l m i o l d a l szerepe jelentősebb, m i n t az egyéni átgon-

48

dolás, tudatos ö n á t a l a k í t á s . Le vada is, K a r d o s László is kiemeli, hogy a vallás- talanodás, vallástól való elfordulás, „közömbösödés" m é g n e m jelenti a u t o m a t i - k u s a n a t u d a t o s ateizmust, a m a r x i s t a világnézet elfogadását, s a t u d o m á n y o s e r e d m é n y e k elsajátítása sem, vezet a u t o m a t i k u s a n m a r x i s t a szemlélethez. Ezt t á m a s z t j a alá a vallási közömbösödés erősödése a n y u g a t i t ő k é s országokban, m i n t például a N é m e t Szövetségi Köztársaságban.9

A vallásosság és az a t e i z m u s között bonyolult, sokszor nehezen k i m u t a t h a t ó á t m e n e t i „stádiumok"' v a n n a k . P r o b l e m a t i k u s a vallásosság k r i t é r i u m a i n a k meg- határozása is. M á s t a r t a l m a t t a k a r , ha valaki egész életét, m i n d e n t e v é k e n y s é g é t a vallás követelményei a l a p j á n „rendezi"', v a g y ha csak életének sorsfordulóit köti a valláshoz. Megint más, ha csupán felszínes, p a n t e i s t a , deista f o r m á b a n kapcsolódik az e m b e r v a l a m i l y e n „szellemi létezőhöz". A vallástól e l f o r d u l ó em- ber is m e g i n o g h a t „ r e n d k í v ü l i " helyzetben, s a vallásilag közömbös, az élet m á s t e r ü l e t e i r e is átviheti közömbösségét. Jelenlegi viszonyaink között a vallási közömbösség u g y a n ú g y , m i n t m i n d e n m á s t e r ü l e t e n k i f e j e z ő d ő közömbösség n e m t e k i n t h e t ő é r t é k n e k , i n k á b b visszafogója szocialista f e j l ő d é s ü n k n e k . T ö r e k - vésünk f ő i r á n y a é p p e n ezért n e m a vallási közömbösség növelése, h a n e m a szocialista é r t é k r e n d h e z való kötődés erősítése, a m i m a g a u t á n v o n h a t j a a v a l - lástól való e l f o r d u l á s t is. A vallásosság f e n n m a r a d á s á t s bizonyos é r t e l e m b e n á t m e n e t i erősödését a t á r s a d a l m i viszonyok a l a p v e t ő változása ellenére is b e f o - l y á s o l h a t j á k a s z u b j e k t í v tényezők mellett bizonyos létviszonyok. Egyes e m b e - r e k e t nemcsak a szerepjátszás igénye, érzelmesség, miszticizmusra való h a j l a m ,

„közösségbe" k e r ü l é s v á g y a t a r t m e g a v a g y visz a vallási életbe, h a n e m sokszor véletlenszerű t á r s a d a l m i tényezők is. Az egyes egyéneket, esetleg kisebb csopor- t o k a t érintő valódi v a g y vélt sérelmek, egyéni t r a g é d i á k , a m a g á r a m a r a d o t t s á g érzése, érzelmi élmények h i á n y a a vallás, s különösen a szekták „közösségi éle- t e t " ígérő mivolta — m i n d - m i n d a f e n n m a r a d á s t erősíti.

A t á r s a d a l m i létfeltételek gyökeres á t a l a k u l á s a s e m m i n d e n egyén v a g y csoport életviszonyait v á l t o z t a t t a meg azonos módon. K ü l ö n ö s e n a t a n y á k o n , viszonylag zárt f a l v a k b a n élő, esetleg m u n k a k é p t e l e n idős e m b e r e k é l e t v i t e l é r e kevésbé v a n n a k hatással t á r s a d a l m u n k ú j viszonyai, lehetőségei, esetleg k e v é s b é élnek ezekkel a lehetőségekkel.

A vallásosság egyik m u t a t ó j a a vallásos hit. A hit ö n m a g á b a n is n a g y o n bonyolult, összetett jelenség, különböző f o k ú „telítettséget" t a k a r , s mivel n e m mindig kapcsolódik a vallásos élet „ l á t h a t ó " megnyilvánulásaihoz, nehezen vizs- gálható. Egyes e m b e r e k v o n a t k o z á s á b a n eltérő az intenzitása, irányultsága, é r - zelmi töltése, s ezáltal szerepe a m i n d e n n a p i élet i r á n y í t á s á b a n , szervezésében.

Á l t a l á b a n a „hit" — i t t nemcsak a vallásos hitről v a n szó — f o g a l m á n a k értelmezése erősen p r o b l e m a t i k u s , s ma sem e g y é r t e l m ű . E b b e n jelentős szere- pe v a n a hit és tudás, a vallás és t u d o m á n y évszázados szembeállításának, m e l y - b e n a hit a m a t e r i a l i s t á k f e l f o g á s á b a n a l a p v e t ő e n negatív é r t é k k e l bír, s a f o g a - lom t a r t a l m a c s a k n e m azonosult a vallásos hittel, m e l y szemben áll a t u d o - m á n n y a l .

Mai elméleti gondolkodásunk, a m i n d e n n a p i élet szükségletei is i n d o k o l j á k a f o g a l o m megtisztítására való törekvést.'1 0 V a l ó j á b a n a h i t ellentéte n e m a t u - dás, h a n e m a szkepszis, s a m i n d e n n a p i t u d a t b a n kifejeződő h i t mindig bizonyos (ha n e m is elégséges) t u d á s r a , tapasztalásra épül. M i n t „bizonyosságérzés",

„elvárás", „ r e m é n y " m i n d e n n a p i életünk f o n t o s eleme, a teleologikus szerkezetű e m b e r i cselekvés értékes v e l e j á r ó j a .

Ezért szükséges m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a m i n d e n n a p i t u d a t b a n k i f e j e z ő d ő hitet a vallásos hittől.

A v a l l á s b a n a hit az e m b e r egész lényegére, sorsára vonatkozik, a m i n d e n - napi életben valamilyen k o n k r é t dologra. A vallásos h i t b e n a h a n g s ú l y v a l a m i - lyen t r a n s z c e n d e n c i á n van, a k ö z n a p i élet h i t é b e n a valóságon. A vallásos h i t r e jellemző a b e f e l é f o r d u l á s , a k ö z n a p i t u d a t h i t é n é l ellenkezőleg. Ez a hit jól m e g - fér a köznapi t u d a t spontán m a t e r i a l i z m u s á v a l . Mást jelent h i n n i istenben, a túlvilágban v a g y a f e l t á m a d á s b a n , m i n t h i n n i a b b a n , hogy a h a j ó , a m i n utazom, n e m süllyed el, v a g y ha szedem a gyógyszert, elősegíti gyógyulásomat. Ez u t ó b b i hit teszi l e h e t ő v é az életet. Természetes, a m i n d e n n a p i életre á l t a l á n o s a n jellemző hit máshogy n y i l v á n u l meg, e l t o r z u l vallásos h i t t e l telítődve.

A vallásos hit vizsgálata, s a hit m é r t é k é n e k pontos k i m u t a t á s a elméleti s módszertani szempontból is igen nehéz, s e g y - e g y f e m l é r é s csak a r r a ad l e h e t ő - séget, hogy n é h á n y v o n á s á r a u t a l j u n k az általánosítás i g é n y e nélkül. Ezt szol- gálta egy 1973-as kérdőíves felmérés,1 1, m e l y n e k t a p a s z t a l a t a i a z évek m ú l á s á v a l is aktuálisak m a r a d t a k . Az öt vallásra v o n a t k o z ó kérdésből k e t t ő a vallásos hittel kapcsolatos volt: a m e g k é r d e z e t t hisz-e isten létezésében, illetve hisz-e a vallási t a n í t á s o k igazságában.

A m e g k é r d e z e t t e k száma 355, az üzem dolgozóinak 11 százaléka. A válaszok megoszlása a következő volt:

ö s s z . M ű s z a k i a k

%

%

%

N e m v á l a s z o l t : 7,9 1,4 30,7 9,9 5,9 6,2 5,1

1: Hisz isten 32,4 11,4 19,3 24,3 26,5 37.5 61,2

létezésében

32,4 11,4 26,5 61,2

2: N e m hisz 59,7 87,1 50 65,8 67,6 56,3 33,7

ö s s z . M ű s z a k i a k % S z a k m u n k . % S m . é s b e t m . %

%

N e m v á l a s z o l t : 10,7 1,4 30,7 9 8,8 12,5 14,3

2: Hisz a v a l l á s i

t a n . i g a z s á g á b a n 21,7 7,2 7,7 18 23,5 12,5 40,9

2: N e m hisz 67,6 91,4 61,6 73 67,7 75 44,8

A nem válaszolók a r á n y a , n e m e k és s z a k m a i szint a l a p j á n való különböző- sége is n é h á n y tanulsággal szolgál. A válasz helyetti m e g j e g y z é s e k a r r a enged- nek következtetni, hogy a n e m válaszolók is lényegében azokhoz tartoznak, akik hisznek. T ö b b e n , különösen a női m ű s z a k i a k közül o d a í r t á k a válasz helyett, hogy a vallásosság kérdését m a g á n ü g y n e k t e k i n t i k . Érdekes, h o g y a vallás k é r - dése, m i n t „ t a b u " nem a t ö b b n y i r e falusi b e t a n í t o t t és s e g é d m u n k á s o k n á l sze- repelt, h a n e m a f ő k é n t egri, s m a g a s a b b a n k v a l i f i k á l t válaszadóknál. M i n d k é t kérdésre a d o t t válasznál, m i n d k é t k a t e g ó r i á b a n a nők „igen" válasza a válasz- elmaradással e g y ü t t jóval n a g y o b b , m i n t a f é r f i a k é . A bizonytalasságot fejezi ki, több e s e t b e n a h a l v á n y aláhúzás, illetve a s a j á t válasz megkérdőjelezése.

Érzelmi viszonyulásra utal j e l e n t ő s számú f i a t a l s z a k m u n k s á n á l a második válasz kétszeri a l á h ú z á s a is. Egy-egy esetben e l l e n t m o n d á s m u t a t k o z o t t a két k é r d é s r e

50

a d o t t válasz között. Több válaszadó, aki hisz isten létezésében, n e m hisz a v a l l á - si t a n í t á s o k igazságában, de f o r d í t o t t jelenség is előfordult. U t ó b b i a k közül n é h á n y a n melléírták, hogy a vallás erkölcsi t a n í t á s a i b a n hisznek. Ez f e l h í v j a a f i g y e l m ü n k e t a r r a a p r o b l é m á r a , h o g y a vallás, m i n t a m a g á n é l e t erkölcsi m o - tiválója m é g jelentős szerepet játszik, hogy az e m b e r e k egy r é s z é n e k m a g a t a r - tása t u d a t t a l a n u l is a valláserkölcsi t a n í t á s o k és beidegzettségek hatása a l a t t áll, s ebből következően, h o g y a vallás m a i létezésének egyik a l a p j á t jelentik a szocialista erkölcs g y a k o r l a t á n a k , esetleg erkölcsi n e v e l é s ü n k n e k bizonyos hiányosságai is.

A m i n d e n n a p i vallásosság egyik fontos kifejeződési m ó d j a a s z e r t a r t á s o k o n való részvétel, a szertartásokhoz való viszony. A szertartások u g y a n a k k o r n e m - csak a valláshoz kapcsolódnak, h a n e m az e m b e r m i n d e n n a p i é l e t é n e k velejárói is. A vallási s z e r t a r t á s o k h a t á s a , i n t e n z i t á s a h a z á n k b a n az u t ó b b i é v e k b e n jelen- tősen csökkent.1 2 Ezt bizonyítja a t e m p l o m b a j á r á s alakulása is, b á r ez a vallási s z e r t a r t á s o k n a k csupán egyik, s n e m is l e g h a t é k o n y a b b f o r m á j a . A f e l m é r é s e r r e vonatkozó e r e d m é n y e a vallásos h i t h e z hasonló k é p e t m u t a t .

ö s s z .

%

M ű s z a k i a k % S z a k m u n k . % S m . é s b e t m . % ö s s z .

%

N e m v á l a s z o l t : 7,6 2,8 23 6,4 5,9 6,2 9,2

1: N e m j á r

t e m p l o m b a 59,4 81,5 50 55,7 55,9 68,8 38,8

2: R i t k á n 25,6 15,7 23 22,5 35,3 25 33,7

3: V a s á r n a p o n k é n t 7,4 — 4 5,4 2,9 ^— 18,3

A hit és a misén, vagy istentiszteleten való részvétel n e m m i n d e n esetben találkozik. T ö b b falusi f i a t a l a szülők, nagyszülők, közvetlen k ö r n y e z e t ü k igé- nye a l a p j á n j á r tempóimba, s az idősebbek közül is jelentős azok a r á n y a , a k i k megszokásból. Az alkalmazkodás, a k ö r n y e z e t e l v á r á s a i n a k való „megfelelés"

m i n d e n vallási szertartáson való részvétel egyik hatótényezője.

Az e m b e r i élet lényeges sorsfordulóihoz — születés, házasság, h a l á l — kötődő s z e r t a r t á s o k szerepe m é g jelentősebb a t e m p ó i m b a j á r á s n á l , s ezek őrzik, örökítik át legerőteljesebben a h a g y o m á n y o k a t .

Az e m b e r természetes igénye, hogy örömét, b á n a t á t megossza e m b e r t á r s a i - val, kifejezze a közösséghez való tartozását, s e g y ú t t a l a közösség is „ v á l l a l j a "

az egyént, gondjaival, örömeivel. E m i a t t c s u p á n a vallásos s z e r t a r t á s o k vissza- s z o r u l á s á n a k ö r ü l h e t ü n k , s n e m e g y é r t e l m ű e n pozitív a m i n d e n szertartással való s z e m b e f o r d u l á s t e n d e n c i á j a , k ü l ö n ö s e n egyes értelmiségi k ö r ö k n é l és f i a t a - loknál. A t á r s a d a l m i s z e r t a r t á s o k a r á n y á n a k növekedése jelentős e r e d m é n y , de ezek n a g y százaléka i n k á b b csak „ n e m egyházi".1 3

S mivel a vallással szemben a t a g a d á s kevés, f o n t o s az ú j é r t é k e k erősítése,

„ . . . lehetővé kell t e n n i és ösztönözni kell az élő h a g y o m á n y o k és népi k u l t ú r a beépülését a mozgalomba, m á s r é s z t é r z é k e n n y é kell t e n n i a m o z g a l m a t a válto- zások (bizonyos é r t e l e m b e n a d i v a t változásai) és n e m utolsó s o r b a n a k u l t ú r a ú j a b b és ú j a b b é r t é k e i és a k o r s z e r ű a l k o t ó m ű v é s z e t iránt".1 4

A generációk „egymásra é p ü l é s e " n e m c s a k az ismeretek, a t u d o m á n y , kul- t ú r a e r e d m é n y e i n e k átörökítését biztosítja, e g y ú t t a l a vallás t o v á b b é l é s é n e k is jelentős tényezője. Az Egri F i n o m s z e r e l v é n y g y á r m e g k é r d e z e t t dolgozói közül

— n e m számítva a 11 százalékos v á l a s z e l m a r a d á s t — 20,8% azok a r á n y a , akik g y e r m e k ü k e t vallásos s z e l l e m b e n nevelik, illetve, ha lesz g y e r m e k ü k , úgy a k a r - ják nevelni, t a l á n f ő k é n t a k o r á b b a n e m l í t e t t valláserkölcsi szemlélet miatt.

A vallás megszűnését a l a p v e t ő e n elősegíti az a l a p j a i t kiváltó t á r s a d a l m i viszonyok megszüntetése, e l h a l á s a m é g s e m következik b e a u t o m a t i k u s a n . Azt is figyelembe kell venni, h o g y h a t á r s a d a l m i m é r e t e k b e n a l a p j a i m e g is szűnnek, bizonyos létviszonyok, e g y e s e m b e r e k létfeltételei — á t m e n e t i l e g — ma is ilyen alapul szolgálhatnak, s e z é r t ,,A meglevő reális vallási f o r m á k , nézetek, szerve- zetek úgy, m i n t m e g h a t á r o z o t t t á r s a d a l m i szükségletek s a j á t o s realizációi jelent- keznek."1 5 T o v á b b kell t e h á t tökéletesíteni a t á r s a d a l m i viszonyokat, a szocialista közösségformálást, még t ö b b e t kell t ö r ő d n i a m a g u k r a m a r a d t , s viszonylag nehezebb k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t élő e m b e r e k k e l , bevonni őket a közéletbe, érzelmi szükségleteiket kielégítő é l m é n y e k e t kell biztosítani s z á m u k r a . Ehhez kapcso- lódóan „ . . . a vallás szocializmusbeli l e k ü z d é s é n e k t á r s a d a l m i f o l y a m a t á b a n n e m a n n y i r a a vallási ideológiával való k o n f r o n t á c i ó n a k . . . van központi szerepe, h a n e m i n k á b b a m e g v á l t o z o t t életfeltételek t ö m e g m é r e t ű t u d a t o s í t á s á n a k , a legáltalánosabb é r t e l e m b e n vett i s m e r e t t e r j e s z t é s n e k , mely lépésről lépésre követi a korlátolt é l e t f o r m á k felszámolandó f e h é r f o l t j a i t . "1 6

Mivel a vallás elhalása elsősorban az élet g y a k o r l a t i p r o b l é m á j a , a vallás tételeinek racionális b í r á l a t a , m i n t m á r M a r x is m e g f o g a l m a z z a , ö n m a g á b a n n e m vezethet e r e d m é n y r e , s kiegészítő m ó d s z e r k é n t is csak a k k o r h a t é k o n y , ha az e m b e r e k , a k i k r e i r á n y u l világnézeti „ v á l s á g b a n " v a n n a k , ismerik az ú j érté- keket, de m é g ingadoznak, a „két é r t é k r e n d s z e r " között.

Az a d m i n i s z t r a t í v eszközök más t é n y e z ő k k e l e g y ü t t egy-egy á t m e n e t i idő- szakban bizonyos e r e d m é n y e k h e z v e z e t h e t n e k , de n e m j e l e n t h e t i k a megoldást.

N a p j a i n k b a n a vallás elleni h a r c b a n n e m lehet a h a n g s ú l y a tagadáson, sokkal f o n t o s a b b az ú j t a r t a l m a k , e m b e r i viszonyok kialakítása, erősítése, tudatosítása.

Az újságok, rádió, televízió s egyéb t á r s a d a l m i t é n y e z ő k h a t á s a jelentős az első szakaszban, a vallástól v a l ó e l f o r d u l á s b a n , de ahhoz, h o g y a vallástalanságból az e m b e r e k tudatos a t e i s t á k k á , t u d a t o s m a r x i s t a világnézettel r e n d e l k e z ő k k é v á l j a n a k , m é g intenzív és sokoldalú nevelési t e v é k e n y s é g szükséges.

T ö r e k e d n i kell a v a l l á s r e p r o d u k á l ó d á s i c s a t o r n á i n a k lezárására, a m e l l e t t is, hogy a megváltozott é l e t m ó d o b j e k t í v e egyre i n k á b b gátolja a r e p r o d u k á l ó - dást. T o v á b b kell m u n k á l k o d n i a szocialista erkölcs tökéletesítésén. A vallás elleni h a r c egyébként s e m szakítható k i a t u d a t f o r m á l á s egész rendszeréből, n e m választható el a t ö b b i t á r s a d a l m i t u d a t f o r m a szocialista t a r t a l m a i n a k f e j - lesztésétől, csak előbbiekkel szoros kapcsolatban, s a l é t f o r m á l á s s a l e g y ü t t ve- zethet t é n y l e g e s e r e d m é n y r e .

A m i n d e n n a p i t u d a t b a n — a pozitív változások ellenére is — n a p j a i n k b a n még jelentős a vallás szerepe, f ő k é n t olyan é r t e l e m b e n , h o g y sok e m b e r gondol- k o d á s á b a n t u d a t t a l a n u l v a g y t u d a t o s a n „jelen v a n " a vallási motiváció, de intenzitása m i n d e n ü t t c s ö k k e n .

Az eddigi fejlődés a r r a enged következtetni, h o g y t á r s a d a l m u n k d i n a m i k u s fejlődése, s a h a t é k o n y t u d a t f o r m á l á s e r e d m é n y e k é n t szerepe egyre i n k á b b csökken, perifériális jellegű lesz.

Ezzel a m i n d e n n a p i t u d a t f o k o z a t o s a n m e g s z a b a d u l egyik fő „fékezőjétől", lehetőséget a d v a az ú j t a r t a l m a k g y o r s a b b beépülésének, s a m i n d e n n a p i t u d a t lehetőségein belül az i s m e r e t e k m a r x i s t a világnézeten alapuló rendeződésének.

52

4

JEGYZETEK 1. M E M . I I I . k ö t e t . K o s s u t h , 1960. 21. 1.

2. L u k á c s G y ö r g y : Az e s z t é t i k u m s a j á t o s s á g a I. A k a d é m i a i K i a d ó 1969. 103. 1.

3. J. L e v a d a : A vallás t á r s a d a l m i t e r m é s z e t e . K o s s u t h , 1969. 157. 1.

4. J ó r i J á n o s : A v a l l á s k i a l a k u l á s á n a k k e z d e t e i . A k a d é m i a i K i a d ó , 1970. 33. 1.

5. U. o. 37. 1.

6. B. M a l i n o v s z k i : A p r i m i t í v g o n d o l k o d á s . Világosság. M e l l é k l e t a z 1969. X. s z á m - hoz. 19. 1.

7. A s z e k t á k r a v o n a t k o z ó g o n d o l a t o k K a r d o s L á s z l ó : E g y h á z és vallásos é l e t egy m a i f a l u b a n c. k ö n y v é h e z k a p c s o l ó d n a k . K o s s u t h , 1969.

8. A. G r a m s c i : Filozófiai í r á s o k . K o s s u t h , 1970. 64. 1.

9. V. ö.: V á l s á g j e l e k , közöny, m e g s z o k o t t s á g . Világosság 1968/2. s z á m .

10. J ó r i J á n o s : Hit és t u d á s . E l ő a d á s az 1981. s z e p t e m b e r 25-i d e b r e c e n i valláfs- e l m é l e t i s z i m p ó z i u m o n .

11. 1973-ban a z Egri F i n o m s z e r e l v é n y g y á r b a n végzett f e l m é r é s e l s ő s o r b a n a p o l i t i k a i v é l e m é n y e k v i z s g á l a t á r a i r á n y u l t .

12. Ezt s z á m o k k a l is a l á t á m a s z t v a r é s z l e t e s e n b i z o n y í t j a Szász J á n o s k é t t a n u l m á n y a :

— Ü n n e p e k , s z e r t a r t á s o k . Világosság, 1971/1. s z á m .

— A s z e r t a r t á s o k s z e r e p e . . . Világosság, 1973/6. s z á m .

13. V. ö.: Szász J á n o s : Ü n n e p e k , s z e r t a r t á s o k . Világosság, 1971/1. s z á m . 14. U. o.: 25. 1.

15. Ágh A t t i l a : A vallás t á r s a d a l m i f u n k c i ó j a és j ö v ő j e . Világosság, 1968/5. s z á m . 258. 1.

16. U. o.: 262. 1.

R É S U M É

C O M M O N C O N S C I O U S N E S S A N D R E L I G I O U S N E S S (DR. VILMOS TÖTH)

The a u t h o r investigates in h i s paper, not aiming at completeness, the role of religiousness in people's e v e r y d a y thought in our present social circumstances.

He points to the fact t h a t t h e roots of religion in society h a v e disappeared basi- cally in the course of social changes, but religiousness is, though to a lesser and lesser extent, still p r e s e n t in our everyday life. The paper dwells on some aspects of this problem on t h e basis of observations m a d e in a fact-finding investigation, pointing out t h a t t h e r e are both objective a n d subjective causes and conditions for the survival of religiousness.

It emphasizes that no r a p i d and automatic disappearance of religion a n d religiousness is to be expected, a n d that the reduction of t h e i r role a n d influence needs co-ordinated comprehensive activity. The conditions of existence and h u m a n communities are to b e improved, a n d the efficiency of temporal edu- cation should be increased, in which stress is not to be laid on negation but on the corroboration of socialistic conditions, on m a k i n g people conscious of t h e m and urging people to accept the new s t a n d a r d s both mentally and emo- tionally.

54