Hálózatok; rendszerek és tervezésük megtekintése

H Á L Ó Z A T O K ; R E N D S Z E R E K E S T E R V E Z É S Ü K

Bah McKee

Birminghami Müs?aki Egyelem, Anglia

M i i értünk hálózaton'.' Ez a szó fedhet egy könyv- tárpolilikai formációt (akár ö n k é n t e s alapon szerve­

ződő e g y ü t t m ű k ö d é s r ő l , akár felülről elrendelt ko­

ordinációról van szó) és technikai lehetőségekel is.

Vizsgáljuk meg röviden a könyviárpolilikai vo­

natkozásokat! A legelső könyvtárak még valószínű­

leg össze tudták gyűjteni a világ minden rögzített tu- dásái, és lehetséges, hogy - a könyvtáros lelke mélyén - ez az abszolút cél még mindig létezik, olyan témakörök tárgyalásakor jutva felszínre, mint az "egyetemes" tizedes osztályozás, bibliográfiai el­

lenőrzés vagy állománygyarapítási politika. Az új technika egyik varázsa a könyvtárosok szempontjá­

ból éppen az a gondolat lehet, hogy végső soron az egyetemes tudás akár egyedén mikrochipen is elfér majd.

Az Egyesült Királyságban mélységes ellenérzés­

sel viseltetnek az olyan összehangolt tervezéssel szemben, amely az "egyetemes" ellenőrzés koncep­

ciójából ered. A brit könyvtári rendszer lépésről lé­

pésre épüli ki. Az egyes könyvtárak szervezeti és pénzügyi struktúrái inkább az önállóságnak kedvez­

nek, mint az e g y ü t t m ű k ö d é s n e k , és igen világos kü­

lönbségek vannak a közművelődési, a felsőoktatási és a szakkönyvtárak között a célok és feladatok, i l ­ letve etikai szempontjaik tekintetében.

Az Önkéntes forrásmegosztásra épülő hálózatok ennek ellenére megszokottak, mind a könyvtárközi kölcsönzésben (regionális társulások vagy a British Library d o k u m e n t u m e l l á t ó központjára alapozott országos könyvtárközi kölcsönzési rendszer), mind pedig az osztott katalogizálásban. Számos olyan ka­

talogizáló kooperációs kör működik (ezek számitó­

gépes hálózatok segítségével építik a katalógusre­

kordok közös adatbázisát), amely helyi kezdemé­

nyezésként és kutatási programként indult, mára azonban a könyvtári szolgáttatások országos infra­

struktúrájának részévé vált. Kitűnő példája ez annak, ahogy az alkalmazott kutatás végül át tudja

formálni a gyakorlatot. Aztán természetesen ott van az az országos (és nemzetközi) támogatás, amelyet az AACR-en és a British Library legkülönfélébb szolgáltatásain (pl. a brit nemzeti bibliográfia) ke­

resztül kapott a bibliográfiai szabványok, illetőleg szolgálat kidolgozása.

Jelenleg egy erőteljes elmozdulás figyelhető meg a hálózat továbbfejlesztése irányában, részben a technikai lehetőségeknek k ö s z ö n h e t ő e n , részben pedig a gazdaság nyomására, amely megköveteli a szolgálat ésszerűsítését és a források optimális hatás­

fokú bevetését. A folyamatban lévő kutatások kö­

zéppontjában a "Könyvtári és Információs T e r v "

(Library and Information Plan) koncepciója áll. Ez egy minden könyvtártípust (közművelődési, felső­

oktatási és szakkönyvtárakat), illetőleg mind az állami, mind a magánintézményeket érintő ötéves terv a szolgáltatás összehangolására, meghatározott földrajzi egységen belül. További kutatások ezt az

"elektronikus tudakozó hálózat" koncepciójához kötik, amelynek révén egy meghatározott régió mindegyik résztvevő könyvtárát elektronikus háló­

zat kapcsolná össze, a bármely szolgáltatási ponton jelentkező használónak lehetővé téve, hogy a háló­

zat közvetítésével hozzáférhessen minden részt­

vevő megosztott d o k u m e n t u m b á z i s á h o z .

Mindez összekapcsolja a politikai kérdéseket a technikai lehetőségekkel. Az Egyesült Királyságban a számítógépes információs rendszerek fejlődése a technikai haladás három szakaszát járta végig, ami az ilyen rendszerek három fő funkciójának felel meg. Az első szakaszt a számítási képesség n ö v e k e ­ dése fémjelzi (a mikrochip-technológia fejlődése), a második szakaszban ehhez hozzáadódott a tárolási kapacitás fejlődése ( m á g n e s l e m e z ) , a harmadik sza­

kaszban folyamatosan fejlődik a számítási képesség (egyre nagyobb kapacitású mikrochipek) és a tárolás

149

M c K e c B . : Hálózatok; rendszerek és tervezésük

(optikai lemez), ezzel egyidejűleg az adatátviteli ka­

pacitás is jelentős m é r t é k b e n m e g n ő (digitális rendszerek, száloptika).

Ez megváltoztatja az információs hálózatok szer­

kezetét. Többek közölt módosítja a rendszer centra­

lizált és decentralizál! elemeinek viszonyaival kap­

csolatos költséghatékonysági döntéseket, illetőleg elősegíti a helyi hálózatok (local area network = L A N ) és a távhálózatok (wide area network = W A N ) integrálását.

Könyvtártan * informatika

Mostanában az foglalkoztál b e n n ü n k e t , hogyan lehelne meghatározni azokat a pontokat, ahol ez a két diszciplína érintkezik, illetőleg szétágazik.

Milyen szintű technikai hozzáértést célozzunk meg a könyvtári-informatikai képzés keretében? A válasz a képzés céljától függ. Olyan szakembereket kívánunk-e k é p e i é i , akik elméletileg felkészüllek és tájékozottak, vagy olyanokat, akik sokféle rend­

szert és szoftvert képesek használni, vagy olyano­

kat, akik képesek egy meghatározol! könyvtári funkció, ill. környezet számára megfelelő rendszere­

ket és szoftverekéi kiválasztani, i l l . meghatározni, vagy esetleg olyanokat, akiknek megvannak a tech­

nikai ismereteik egy rendszer megtervezéséhez?

Ki lehet dolgozni egy olyan modellt, amely inter­

aktív elektronikus hálózatba kapcsolja az adott könyvtárai és más könyvtárakat, i l l . információfor­

rásokat; vagy az adott könyvtárat és az információs termelőkéi, ill. szolgáltatókat; vagy az adott könyv­

tára! és annak intézményi környezetét; végül az adott könyvtárat és annak olvasótáborát. Ezek a technikai fejlemények azt jelentik, hogy az informá­

ciós hálózatok a számítástechnikai, i l l . információs rendszerek diszciplínájának egyfelől, a könyvtári, ill. informatikai s t ú d i u m o k n a k másfelől egyaránt szerves részei (Lábra).

beszerzés - bibliográfia szervezés - osztályozás visszakeresés - katalogizálás

- indexelés s z é t s u g á r z a s - átcsomagolás

rendszerek emberi interfész

- elemzés • t e r v e z é s ismeretalapú rendszerek - felépítés " szakértői rendszerek - hálózatok

- LAN - WAN - OSI

A hálózatokkal kapcsolatos munka - a technikai képességek szempontjából — megkívánja a könyv­

tártan és informatika, ill. a számítástechnikai és tájé­

koztatási rendszerek közötti határvonal kijelölését.

Azt is megköveteli, hogy felülvizsgáljuk a hagyomá­

nyos tantervi tartalmakat. Ha új elemekkel bővül a

— mind időtartamában, mind a hallgatók megterhe­

lése szemponljából véges - képzés, mit iktassunk ki a régi elemek közül, hogy helyet csináljunk az új tananyagnak? Az elektronikus hálózatok m ű k ö d t e ­ tése megköveteli, hogy pontosan fogalmazzuk meg a képzés céljait és tervezett eredményét.

Fordilolla: Mándy Gábor

gepi

elektronikus

r ö g z í t e t t tudás

- produktumok (formátumok) - tartalom (információ) bibliográfiai egység külső • belső

adatbázis

- adatbázis-kezelő' rendszer

- fájlszerkezetek

Számítástechnikai * tájékoztatási rendszerek

/. ábra

150

T M T 35. évf. 1988. 4. s í .

McKEE, B.: Hálózatok; rendszerek és tervezésük

Bár a brit könyvtárak szervezeti és pénzügyi me­

chanizmusai nem kedveznek az e g y ü t t m ű k ö d é s n e k , az ö n k é n t e s forrásmegosztáson alapuló hálózatok igen elterjedlek. Az információs technológia fejlő­

dése és a gazdasági tényezők egyaránt a számító­

gépes hálózatok létrehozását ösztönzik, s ez a szak­

mai képzést illetően is egy sor kérdést vet fel (milyen szintű technikai hozzáértést célozzunk meg, mit várunk a végzett hallgatóktól, m i i vegyünk be a tantervbe és mit hagyjunk ki belőle, hogy ne hosszabbodjon a képzési idő, és ne fokozódjon a hallgatók megterhelése stb.l. A képzés céljait és kívánatos eredményét pontosan kell megfogalmaz­

nunk.

McKEE, B.: Networking; systems and design

The organisational and financial structure of libraries in the U K do not support co- ordination. However, nelworks based on resource sharing are quite common in the country. Both the development of information technology and the economical factors motivale the establishment of computer networks. This leads to several problems concerning education, like Ihe expecled leve! of technological expertíse, what to ínclude in and what to exclude from the curricula of training courses, optimum training duration and maximum permissi- ble workload to graduate sludenls etc. The objec- lives and intended outcomes of the training courses should be defined precisely.

• * »

M A K K H , 5.: C C T H ; C H C T C M I J I H H X n ^ a H i i p O B a H n e

HecinoTpn H a T O , I T O o p r a H H 3 a u i i 0 H H b i e H cpn-

HaHCOBbie MexaHH3Mbi He c n o c o ö c Ö T B y i o T c o T p y j i - HHtteCTBV, CeTH, OCHOBaHHbte H a ítOÖpOBO^bHOM p a c n p e a e ^ e H H H H C T O I H H K O B , B e c b w a p a c n p o C T p a - HeHbl. P a 3 B H T H C HHdpOpMaiIHOHHOH rCXHn.HiriiH H 3 K O H O M n i e c K n e dbaKTOpw B o j n i H a K O B o i í M e p e C T H - MyjiHpyiOT co3flaHwe a j i e K T p o H H O - B W í H C ^ n T e j i b H b i x c e T e H , H B p e 3 y ^ i . T a T e 3 T 0 r o H e M e j u i e f w o B O3 - H H K a e r p a j i B o n p o c o s , CBH3aHHbix c n o a r o T O B k o ö c n e i i H a ^ H C T O B : K a K i i «

nonmen

6 b i T b T e x H m i e c K H H y p O B e H b c neuna J I H C T O B , K a K 2 o n o ; i H K T h y i e ö a y i o n p o r p a M M y 6 e 3 r o r o , » i T o 6 b i He y B e j i n < í H B a T b

spena

n o a r o T O B K H ii H a r p y 3 K y ö y a y m w x c n e u n a J i n c T O B H T . a. H e o ö x o i t H M o T O I H O o n p e j t e ; i H T b u e j i b H a t e - JiaeMbiií p e 3 y j i b T a T o 6 y M e H n a H n o j i r o T O B K H ,

McKEE, B.: Netze; Systeme und ihre Planung

Obwohl die organisatorischen und finanziellen Mechanismen der britischen Bibliotheken die Zu- sammenarbeit nichl begünstigen, sind die Netze auf der Basis der freiwilligen Quellenverteilung weitverbreitet. Die Entwicklung der Informations- technologie ebenso wie die wirtschaftlichen Fakto­

rén bewegen zum Zustandebringen der Rechner- neize, und das wirft auch bezüglich der Fachbildung eine Menge Fragen auf (welche Stufe der Techni- schen Sachkenntnisse muss zum Ziel geselzt werden, was erwarien wir von den absolvierten Slu- denten, was muss in den Unterrichtsplan aufgenom- men und was soll ausgelassen werden, damil die Bildungszeit sicht nicht verlángeri, und die Belas-

tung der Studenten nichl steigt, usw.}. Die Zwecke und das erwünschte Resultat müssen genau konzi- pierl werden.

151