F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rja
demmel József: „egész Szlovákia elfért egy tutajon…”Tanulmányoka19.századiMagyar- ország szlovák történelméről. Pozsony, kalli- gram,2009,243p.
Aszlovák–magyarkapcsolatokszempontjából értékelvejelentőskönyvettartakezébenazaz olvasó,akibelelapozafiatalszlovakistatörté- nész, demmel József első önálló tanulmány- kötetébe.Aműtíztanulmánytfoglalmagába;
ezektémájukattekintvea19.századiszlovák társadalomtörténetolyanszereplőivel,színte- reiveléseseményeivelfoglalkoznak,amelyek amagyarhistoriográfiábanegészenmostaná- igfeltérképezetlenterületnekszámítottak.
demmel tanulmányai ugyanakkor nem csupán témájukban, hanem módszertani tekintetbenisújathoznak.Aszerzőazelőszó- banmegfogalmazzacélkitűzéseitésmeghatá- rozza a kötet vezérelvét; eszerint a tanulmá- nyok egybeszerkesztésével a 19. századi magyar–szlovák közös múltról és különváló történelemről egy párbeszédkészebb diskur- zuslétrejöttétszeretnéelősegíteni,miközben finoman mellőzi a nagy nemzeti narratívák hangsúlyozását.Úgygondolja,hogyaszlovák történetírás és köztudat a hosszú 19. száza- dotazegyüttélőkétnemzet,amagyarésszlo- vák etnikum különválásának és a szlovák nemzeti öntudat felvirágzásának korszaka- kénttartjaszámon,miközbenfigyelmenkívül hagyjaamagyarállamiéspolitikaikeretet.A magyarhistoriográfiaviszontnemfektetmeg- felelőhangsúlytamagyarállamtöbbnemzeti- ségű jellegéből fakadó problémáknak.
demmelszerintekéthiányosságamagyará- zata annak, hogy mindeddig nem jött létre mindkét fél számára érvényes múltmagyará- zat. A könyv természetesen ezt a hiányt sze- retné pótolni, kísérletet téve egy alternatív beszédmódkialakítására.
A tanulmányok összeállítása a kötet ren- dezőelvére hívja fel figyelmünket: ez három nagyobbegységbe,főbbfejezetbeosztályozza az írásokat. kivételnek tekinthető az első tanulmány,aMi a (szlovák) történelem?című, amelyátmenetetképezazelőszóésafejeze-
tekközt.Aszerzőittfejtiki,hogyavalódiszak- maipárbeszédmegindításáhozakonfliktusok- hoz vezető politikatörténeti szemléletmóddal szemben újfajta kiindulópontokra, más meg- közelítésimódokravanszükség.Ilyenmegol- dást kínál a posztmodern történelemelméleti szemléletmód,amelyszerintakortársmegfi- gyelőobjektívvalósághozvalóviszonyahelyett érdekesebb lehet a szemlélő kiinduló néző- pontja,amelyamúlttöbbféleinterpretálására adlehetőséget.
Aszerzőszerintérdemesszemügyrevenni amentalitás-ésmikrotörténetimegközelítése- ketis.demmelhelytelennekítéli,haanemze- tiségi kérdéssel foglalkozó történész a saját kultúrája és mentális mintái alapján állít fel különbözőfeltevéseket,esetünkbenhaa21.
századból visszavetít a 19. században még nemlétezőnemzetfelfogásokat,vagyhakiin- dulásialapnakakétnemzetegymáshozvaló jelenlegiviszonyáttekinti.Aszerzőehelyetta mikrotörténeti megközelítés szemléletmódját veszivizsgálatialapul,amelylehetővéteszia hétköznapitörténelemésegyeséletutakdön- tésistratégiáinakelemzését.
Akötetbenszereplőtanulmányokattartal- miésmódszertaniszálakkötikössze.Azelső két fejezetben bepillantást nyerhetünk az 1840-es években aktív szlovák szellemi elit gondolatvilágába és az egyesületi élet, így a Tatrín működésébe. Ján Gerometta, szlovák identitássalbíródiák1844és1847köztkelt levelei által megismerjük a Pest-Budán élő szlovák polgári értelmiség magyarságképét, szlovák önképét és mindenekelőtt a Pest- Budán élő szlovák és magyar csoportok egy- máshoz fűződő viszonyát. egészen újfajta megközelítésmóddal találkozik az olvasó az 1848 és a szlovákok címűtanulmányban,ahol aszerzőahétköznapitörténelemmelszembe- sít bennünket. demmel ugyanis a forradalmi események felsorolása – például az áprilisi törvények, a liptószentmiklósi petíció vagy a prágai szláv kongresszus – helyett életsorso- kat, egyéni döntési helyzeteket elemez. négy eltérőengondolkodófiatalembertörténetével bemutatjaafiatalszlovákanyanyelvűértelmi- ségiekeltérőreakcióit1848kihívására.
Terjedelmes elemzés foglalkozik a Tatrín egyesület történetével, amelynek vizsgálata számos kérdésre és problémára rávilágít. Az egyesület kulturális-politikai kezdeményező-
könyvEk
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rj a
kéntnagyhangsúlytfektetettaszlovákérdek- védelem és önszerveződés ápolására. A pár évigtartóműködésealattmagakörétömörí- tette a szlovák értelmiségi réteg valamennyi tagját, ezáltal a szlovák nemzeti mozgalom egyik legfontosabb „szervezetévé” vált. Ily módon nemcsak a Tatrín hatáskörét és szer- kezeti hierarchiáját ismerhetjük meg, hanem feltérképezhetjük a nemzeti mozgalom kora- beli célkitűzéseit, törekvéseit, korlátait, vala- mintbetekintéstkapunkakatolikusésevan- gélikus szárny erőviszonyaiba és konfliktusai- bais.
A harmadik nagyobb egység a dualizmus kori szlovák–magyar viszony sokszínűségét mutatjabeugyancsakegyesületekéséletsor- soktükrében.Ittmegtudhatjuk,hogymilyena szlovák–magyar kapcsolat egy Trencsén vár- megyében létrejött tudományos egyesület életében, de akár arra is választ kaphatunk, hogy milyen körülmények között született komjáthyJenőmeglehetősensovinisztabeál- lítottságú verse, az Akasszátok fel a pánszlá- vokat!
nagyfigyelmetérdemelakötetetzárókét tanulmány,amelyekaszlováktörténetíráskét érzékenypontjáraösszpontosítanak.Azegyik elemzés Milan rastislav Štefánik fiatalkori életszakaszát dolgozza fel arra a kérdésre keresveaválaszt,milyenbenyomások,milyen külsőésbelsőtényezőkhatásáraalakultkia szlováktörténelemegyiklegjelentősebbalak- jának, a későbbi francia tábornoknak Magyarország-képeésamagyarállamhozvaló viszonya.Amásiktanulmányazolysokatvita- tott,halálosáldozatokkaljárócsernovaisortűz eseményeinek rekonstrukcióját és elemzését adja.
demmelJózseftanulmányköteteamagyar és szlovák vonatkozású levéltári forrásokra támaszkodva és széles szakirodalomra hivat- kozvajelentősengazdagítjaakorszakravonat- kozó eddigi ismereteinket. világos és logikus okfejtéseinek, szakszerű látásmódjának köszönhetően a könyv nemcsak a történész- társadalom számára jelenthet érdekes olvas- mányt,hanemakáraszélesebb,a19.század történelme iránt érdeklődő olvasóközönséget ismegszólítjahétköznapiéletutakatbemutató történeteivel.Igaziértékeazonbanabbanrej- lik,hogyamagyarésszlováktörténészekszá- mára felkínál egy olyan lehetséges, mindkét
fél számára elfogadható alternatívát, amely- nekmenténmegvalósíthatóváválikaszakmai együttműködésésaközösterminológiakiala- kításais.
Czékus Anita
Szörényilászló:„Újzélandotválasztottamkiúj hazámul”.Budapest,kortárs,2010,350p.
Szepsi csombor MártonEuropica varietas című, 1620-ban kassán megjelent művében az írás folyamatát az utazással hozza közös nevezőre,miközbennyitotttudásvágyésátha- tószenvedélyvezérli,smintazantikvitásvilá- gábanjártasember,azodüsszeuszipóztisfel- veszi: hazája nem más, mint Ithaka- Magyarország, melyben Pénelopé, az igaz keresztyéni anyaszentegyház várja. Szörényi lászló látszatra nem írt útleírást, mégis egy útrólszámolbe,egymetaforikusútról,melya szellem útja, az olvasásé, valódi odüsszeuszi út,hiszenatudásésamegismerésirántivágy- ról szól.„Újzélandot választottam ki új hazá- mul”címűköteténekfejezeteiegyjólsikerült hajóútállomásaitrögzítik(Irányjelzőcsillagok, Atlasz, A kapitány, Úton, Hajósünnep), mely legfeljebbafilológusihabitusalaptulajdonsá- gánakszámítóleleményességmindenenátse- gítőerejéneklátványosjelenléteibenhasonlít odüsszeuszhányattatásainaktörténetéhez.
Ahajójelképisége,ahajózásallegorizmu- samérhetetlenülsokrétűAlkaiosztólrimbaud részeghajójáig.rögtönazelsőSzörényi-tanul- mányban,melyetIványiÖdönelhanyagoltélet- művérőlírt,központihelyetkapA püspök atya- fisága címűregénykatasztrofikusnyitányának rémképe,melyegykőolajszállítóhajófedélze- térekászálódómatrózhangjánközli:„égoda- lenn!”ezaz„égodalenn”meghatározólehet Szörényi új kötetének esszéisztikus olvasatá- banis,melyaszerzőttöbbszörisarrasarkall- ja,hogysugalmazza,minthaamagas(tágabb, politikailag is értelmezhető) kultúra olajszállí- tójávallennénekbajokmostanában.Szörényi irodalomtörténeti vagy kritikusi munkásságá- nakmindigisevidensrészétképezteazafel- ismerés, hogy a múlt egy-egy szegmense sosemlehetpusztánvalamifélefilológiaiüveg- házféltett,rejtettvirága,hanemamúltlénye- gében a jelenre vonatkoztathatósága révén
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rja
szerez érvényt magának a jelen diskurzusai- ban.Használnikellamúltat,ahogyannakide- jében például a barokk szerzők használták a mitológiátazegymásrarétegezhetőolvasatok rendszerében. ez a rétegezettség vagy réte- gezhetőségmindigleképezésifelületeksoka- ságátjelenti:Szörényiúgyhelyezkedikvisszaa múltegyszegmensébe,hogyamegkérdőjelez- hetetlenhitelűfilológiaitapasztalatbanajelen egyszegmenseismegszólalhasson.Afilológia Szörényi számára komplex tudomány, mely magábafoglaljaazértelmezésistratégiáksok- féleségét éppúgy, mint a kontextusbúvárlatot ésazértelmezésekrerakódó,változómitológi- átis.ezatendenciavezetelahhozazüdítő, szinte szépírói erényeket megcsillogtató tála- lásmódhozis,melymégazanekdotátvagya laza asszociációt is koherens módon képes beilleszteni az adott probléma tudományos rendszerébe.ezatechnikaleginkábbtalánaz újhistorizmustechnikáiraemlékeztet.
A Halál és az Ördög címűtanulmánylénye- gében ungvári Tamás érzelmi alapú Babits- értelmezéshez írt korrekciók sorozatának lát- szik, valójában lényegi mondandójú, mély értelműverselemzésijavaslatéstudománykri- tikai látlelet is. AzŐsz és tavasz között című korszakos költemény állítólagos „pogány”
Babitsameggyőzőenváltozikátakatolicizmus dantei felfogása szerint értelmezhető teozó- fussá. A második polémia fordítástörténeti karakterű:egyBabitsáltalfélreértettésfélre- fordítottBaudelaire-versürügyénismétferge- tegesverselemzéstkapunk,méghozzáaszo- ros olvasat technikájával, s kiderül, Babits Sátánja„dantéé,nemBaudelaire-é”.Azanek- dotaittsemmaradel,sittismélyértelművé válik:1998-banaMagyarrádióénekkaralel- kiismereti okokra hivatkozva megtagadta, hogyelénekeljeegyBaudelaire-vers(A Sátán litániája) megzenésített változatát. egy ilyen etikaimagatartásjogosságakerülpárhuzam- ba Babits Baudelaire-fordítói félreértelmezé- sével, s vezet el a teológiai hermeneutika mélyrétegeibe. József AttilaArs poeticájának értelmezésjavaslata hasonlóképpen ékszeré- szi alapmunka. Szörényi könyve láthatólag a különösen kedves témák tárháza, ezúttal az időtengely régi magyar irodalmon túli térfe- léről,deazértnemmindenkapcsolódásipont híján.krúdyGyulaSzent Margit, mesemondás címűregényéhezírtutószavaaMargit-legenda
moderntovábbírásainaklehetőségeitisfelve- ti:akolostorrejtettkincsevagyaMargithalá- lanapjánmegjelenőmisztikus,komplex,vad- romantikuselemekbőlfelépülőlátomáskörül kibomló legendárium éppúgy része krúdy, mint a Margit-legenda világának, de az úti- könyvek propagandisztikus gesztusainak is:
hiszen még mindig igaznak látszik az az ősi megállapítás,miszerintegy-egyhelybőlcsakis aművészet,alegtöbbszöréppazirodalomcsi- nálvalóságos,relevánshelyet.Aföldrajztudo- mány csak a térképen jelölhet ki különféle kisebb-nagyobblakógócokatvagykiterjedése- ket,dealélektérképéremárnemkerülhetrá ateljestopográfia,természetesen.
Sorolnilehetneaszintekalandoselbeszé- lés karakterét felöltő tanulmányokat, utósza- vakat, jegyzeteket, melyek – nem győzöm hangsúlyozni – mérhetetlen plasztikussággal képesek elegyíteni a tudományos és a tudo- mánymelléki elemeket, méghozzá úgy, hogy pontosantisztábakerüljünkazzal,hogymiaz, amiazegyik,ésmiaz,amiamásikkategóriá- basorolhatóéssorolandó,illetvehogymilyen viszonyrendszerek mentén alakíthatjuk ki saját nézőpontunkat. A szerző karinthyÍgy írtok ticíműművénekszemléletiésműfajitáv- latairól írt tanulmánya például erőteljes és impozánsfilológiaiérvelésrendszerutánvezet elahhozakosztolányi-idézethez,melyazesz- mefuttatás egyik lényegét is hordozza:
„közülünkezamarhavoltazegyetlenzseni.”
Talánebbőlislátszik,hogySzörényilászlóúj könyve az irodalomtudományi vagy irodalom- történeti munkáknál sokkal személyesebb, ugyanakkorpercresemtagadjamegaziroda- lomtudományimetodológiáktisztességétvala- mifélevallomásosságjavára.Halétezikafilo- lógiai esszé vagy a filológiai novella műfaja, akkor valahol e két minőség közt lebeg a SzabódezsőroncsregényevagyaMáraiváro- sairól,illetveafrappáns,Pilinszkyéskempis Tamásviszonyárólszólóírásis.
Afentiekbőlisvilágos,hogySzörényiköte- ténekvanmégegysajátossága,nevezetesen az,hogyszerencséresohanemtisztelieléggé ahivatalosvagyannakvélhetőkánont:perem és centrum nála nem hierarchikus viszonyt képeznek,pillanatnyileosztásnáltöbbetnem jelentek:azirodalomesztétikaifegyvertények és értékrelációk tárháza, melyből az olvasó (és az irodalomtudós is végeredményben
„csak”olvasó)teljesjoggalválaszthatjameg, kitésmikorhúzelő,kihezintézikérdéseit,kit tartalkalmasnak,hogyajelenhorizontjafelől játékba vonja az adott szerző szövegvilágát.
ehhezperszeviszonyításipontokésmegfelelő erősségű érvek szükségesek: ez a technika csakegymegrögzöttéstudósolvasófilológiai felvértezettségének köszönhetően válik hite- lessé, hiszen az olvasó éppúgy megküzd az irodalomtudományi-irodalomtörténeti kontex- tus nehézkedéseivel, mint az ajánlatot tevő mindenkorielőolvasó.
A Gérecz Attiláról szóló portré elején a kanonizálásstratégiáinakszellemesáttekinté- sét kapjuk: a felvillanó ambivalenciák pisla fényébenazonbanmindigottabizonyosság,a hivatkozottérték.FaludyGyörgyPokolbeli víg napjaim című művének elemzése nagyban járulhathozzáazazótaelhunytemblematikus költőfejedelem irodalomtörténeti megítélésé- hez,melyhivatalosoldalrólmégváratmagára.
Aszövegbővelkedikintellektuálispoénokban, mintha minden egyes gondolatfutam egy-egy frappánsprózaiepigrammaexpozíciójalenne, melyelőkészítiakatartikuskonklúziót.ezeka nekirugaszkodások Faludy esetében különö- senlendületesek,mertazönéletrajz,amemo- ár,azemlékirat,avallomástereibenoszcilláló szövegkonglomerátum valóságreferenciáit is az írói fikció stilizáltságában mutatja fel.
elképesztően derűs, ahogy a Faludy-memoár hősénekszerelmeimenténeljutunkazAeneis- analógiákig, s döbbenten helyeslünk, amikor találónak érezzük az Aeneis hagyománytörté- neti, allegorikus értelmezéshagyományának sémáiban rejlő alapigazságokat, illetve az emberi sorsallegóriaként, a szövegvilágban honalapítószándékkalfellépőírópárhuzama- kéntmegnyilvánulókalandsorozatfelemelőés végeredménybentragikuserejét.
Megszokhattukmár,hogySzörényikülönö- sen érzékeny verselemző: Sziveri Jánosról írt két portréja alighanem máig a két legjobb Sziveri-dolgozat, holott az egyik szerényen csaka„bemutatás”szóbeliműfajátképviseli.
Sziveri költészetének radikális hagyomány- átértelmezéseiegyideológiailagerősendeter- mináltirodalmikaranténtereinbelülatextuá- lis lázadás gesztusaival leplezik le a „közép- európai lét államilag garantált bornírtságát”.
Sziveri szöveggeneráló gesztusai, torzításai, szándékos értelemkisiklatásai vagy hagyo-
mánytörténései pontosan a hatalom akkori kommunikációjánakéshagyományértelmezé- sénekalantastechnikáitmodelláljákatudós költői eszköztár mozgósításával. döbbenetes erejű a Sziveri nyelvkezelésének szociokultu- rális aspektusaira irányuló megállapítások rendszereis.
Akötetközéppontjában–Akapitánycímű részben – Mészöly Miklósé a főszerep.
Mészöly elsősorban gondolkodóként dominál ebbenatérben,sebbeliminőségesajnálato- sanmarginalizáltlírikusimivoltábóliskibont- ható. Szörényi a mészölyi gondolatvilág esz- meitanulságaihozsaját,Mészölytőleredeztet- hetőterminológiátisalkot,pl.:„közép-európa- iságunkkulcsátsiralomvölgyiségünkbentalál- jameg.ebbenaszintaxisbanfogalmazvavol- tunk és maradhatunk emberek.” Figyelemre méltó, hogy aMi volt egyszer? című esszé, melytöbbekköztanarrációspozíciókeresgé- léséről szól, in nuce tartalmazza azt a meto- dológiát is, amelyet maga az irodalomtudós Szörényiiskövetnilátszik:amúltsegítségével meglehettalálniaztazelbeszélői(értelmezői) helyzetet, amely a jelent valamilyen módon érthetővéteszi.
A negyedik fejezetben Szörényi nádas Péter, esterházy Péter, lengyel Péter, Szőcs Géza,kovácsIstván,Mártonlászló,valamint keményIstvánmunkáivalfoglalkozikakritika ésareflexióeszköztárával,miközbenhamisí- tatlan„elbeszélői”hangotkeverkiatudomá- nyos hangmegütés és a szöveg intimitásaira fogékony esszéisztikus tájékozódás vagy épp az adott szöveg stílusával való továbbgondo- lós játék elemeiből. A pályakezdő nádas műveibenvizsgált„gnosztikusgroteszk”jelen- tősége a gyermekkorú, illetve serdülő hősök világlátásánakautentikusábrázolásábannyer értelmet, miközben esterházynál épphogy a szavak lecsupaszító, értelmi megtisztításnak gesztusairólszólófejtegetésekhatnakszokat- lanul,ésválnakindokolttá.Agnóziskérdéskö- re a lengyel-esszé egyik kulcseleme is, mely Madáchhozvezetvisszaabbólakontextusból, amikorazelbeszélőitudatfiziológiaimegvaló- sulása,ahús-véregyénnempusztánalétszo- rongatottságból fakadó metafizikai, hanem egészen konkrét politikai határok közé van szorítva, s groteszk allegorizmussal és siral- mas pragmatizmussal pontosan tudja,
„óvszer,heroin,magyarkönyvnemléphetiáta
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rj a
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rja
határt.” AHomo paleohungaricus cím, értel- meződjék bárhogy is, mintha az értelmező öndefiníciójaislenne.kovácsIstvánköltésze- ténekbemutatásaszinténnemmentesa„tör- ténelembuldózer-léptűhaladásának”traumá- itól: a kovács-vers épp ezért, metaforikusan szólva„aszélszókincsének”búvárakéntjele- nikmeg.
Az utolsó fejezet laudációk gyűjteménye:
az első írás a jelentős neolatinistát, kiváló műfordítót, Tóth Istvánt méltatja, majd Monoszlóy dezső irodalomtörténeti beágya- zottságú portréja következik, végül kertész ImreazMTAdísztermébenelhangzottakadé- miailaudációja,melypazarkontrasztokbaren- dezvetárgyaljajóésrossz,nácizmuséskom- munizmus, idegenség és otthonosság, nyelvi
erőpróba és irodalmi hagyomány, értelmiségi szofisztikaésMarkTwain-ikamasznyelvviszo- nyát, felülemelkedve tárgyán, ugyanakkor jel- lemezveazt.
végül, de nem utolsósorban említendő a kötetzárlata,BalogJózsefinterjúja,melyazélő- beszédközvetlenségével,aféktelen,detudós ellenőrzésalatttartottbeszélgetőkedvlendüle- tévelrajzolportrétakötetszerzőjéről.Minthaaz emlékezetesHosszúlépés hangjaszólalnameg ittújra,illetveolykorhallgatnasokatmondóana sorok között. Az új Szörényi-kötet talán a Hosszúlépés ótaaszerzőlegintimebbmegnyi- latkozása.ezmáracímbőlissejthető,melynek feloldásátazolvasórabízom.
Csehy Zoltán
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rja
7/
$ &
# "
;/2+ '0# 09%)21 1; ,195#1
'+-, 11'* '+ 05-+ 1
</19,905 #*4# 8,-0 %4#1#+ 1 ,059)3#5#1? "(2,)120 ;/2+
'0# 09%)21 1; ,195#1 12"-+8,4-0 +2,) 18/0 )91 3'*8%&8 -/=
)<5<11' 5*-38)' 90 05*-38)' ' + %4 /-) 1</19,#193#* $-%* *)-5')
""'% +#%(#*#,1 )<1#1#' #*#.#0#) 90 1#*#.#0 $ *3 ) 9* 5*-38)'8 , )91 3'*8%&8 -/= )<5<11 -+-/( ;/2+ '0# 09%)21 1; ,195#1
05*-38)' ' + %4 /-) 1</19,#19,#) 38*-% 1-11 ' *'-%/8$'8(
6 -+-/( ;/2+ '0# 09%)21 1; ,195#1
5 #%4 -*4 , 3'*8%-1 +21 1 # +#*4
#, 5 9, %#,#/8!';+ +9% ,#+ 9*1 0 +#**4#* 05>*#'+ %#,#/8!';
( '0 !0 ) %4#/#))9,1 1 *8*)-5-11 %405>*#'+ $' 1 *)-/8, ) 3'*8%
3-*1 #5 "# ?) 0 (,-0 +8/ + %2)) * 3'119) 0:/ 5 #+*9)#')#1 5 ?
%#,#/8!';(2) 5 +#*4') 2%4 , +9% -, /!&'8 , 05>*#1#11 "#
$#*,?11)-/ +8/ 0#&05*-38) <518/0 08% , *9.#11 6 ?) 3-*1 ) 05*-38)' ' + %4 / )'0# 09% #*0? ,#+5#"9)# ' 1 *-) 3-*1 ) #*?11>)
5 9*#1 0 5 #*0? 0#&05*-38) <518/0 08% 1< ,4'/# ,#+ 05 -11 %8 1 ) 1 38%4 '), ) #)') $' 1 *)-/2) #1#*(#0>*90# #%4 21-*0;
-*"-% .'** , 1 3-*1 5 ))-/ +9% ,#+ 0#(1#11 3'*8%9%90 #*?11
