S Z E M L E
Az iskola humanizálása
A z euró p a i országok oktatási m in iszte re in e k 4. ko n fere n ciá ja (1988 sze p te m b e ré b e n ) - tö b b e k kö z ö tt - a kö ve tke ző a já n lá st fo g alm a zta m eg a ta g o rszá g o k szám ára. „J a v a s o ljá k a z okta tásfe jle szté s első d le g es c é lja k é n t olyan n e v e lé s i sze lle m terjesztését, a m e ly ösztö nö zn é a z o ktatás hum anista, k u ltu rális é s n e m ze tkö zi d im en zió já n a k fe lism eré sé b ő l kö v e tk e z ő értékek, g o n d o l
ko d á s- és v ise lke d é sm ó d irá n ti fo g é ko n ysá g o t.”
Az ajánlásban m egfogalm azott „nevelési szellem ” m eg va ló su lá sá n a k e gyik feltétele egy tö b b p ó lu sú p e d ag ó g ia i érték- és legitim izációs m ező kia la ku lá sa és a p luralista n e ve lé s-o kta tá sü g y je lle g ze te s e lem einek a politikai, jogi, irányítási, fe n nta rtó i s z in teken, szfé rá kb a n való kiépülése. A pluralizm us a tudom á n yo s-sza km a i szférában is fe lté te le zi az e g ym á stó l érté kirá n yu ltság b a n , ko ncepcionálisan is eltérő p e d a g ó g ia i
e lm életi és program fejlesztési, innovációs irányzatok, m űhelyek m űködését, olyan m űhelyeket, am e lye k keretében nem csak konkrét szakm ai a lternatívák, hanem m i
n ő sé g ile g e lté rő isko lakoncepciók, helyi nevelési rendszerek is kim u nkálódhatnak, illetve fejlesztési b á zisra találhatnak.
Az OPI, m ajd az OKI keretében működő Iskolafejlesztési Központ, ille tve a m ögötte- m ellette álló Iskolafejlesztési A lapítvány által, illetve tám o g a tá sá val folyó ku tatásokat és fe jle s z té s e k e t m ár ko rá b b a n is az a fe lfo g á s h a to tta át, a m e ly a ha za i p e d a g ó g ia i in n o v á c ió t az e u ró p a i, az e g ye te m e s é rté ke kke l kívá n ja ö s s z e k a p c s o ln i, s a m e ly a h a za i fe jle s z té s e k , a n e m ze tkö zi p e d a g ó g ia i a lte rn a tív á k fe lk u ta tá s á v a l, m e g is m e rte té s é v e l, a d a p tá lá s á v a l is g a z d a g íta n i a ka rja a h a za i g y a k o rla ti és e l
m é le ti p e d a g ó g iá t.*
A központ keretében a pluralista szerkezet, gyakorlat és pedagógiai szem lélet kiala
kítására irányuló sokféle törekvést kísérli meg integrálni, elméleti, elm életi-összehason- lító és em pirikus vizsgálatokkal alátámasztani az a kutatás, amelyet tém avezetői irányí
tásom m al „A z iskola hum anizálása" elnevezés alatt 1991-ben az O TKA tám ogatásával indítottunk, és am ely ez évben kerül lezárásra (de nem befejezésre).
A kutatás központjában az iskola humanizálása m agyarországi lehetőségeinek vizs
gálata áll, és végső soron egyetlen kérdésre keresi a választ: H ogyan és m ilyen p e d a g ó g ia i irá n yza to kb a n és isko la fe jle szté si törekvésekben, p e d a g ó g ia i „m o z g a lm a k b a n " m a n ife sztá ló d o tt és m an ife sztá ló d h a t ez a z „ ú j n e velési sze lle m " kü lfö ld ö n és
h a zá n kb a n ? -
A fe n ti ké rd é s m e g v á la s z o lá s a a kö ve tke ző ku ta tá s i fe la d a to k a t e x p o n á lta s z á m u n k ra :
Az elm életi-összehasonlitó kutatási fe la d ato k közé ta rto zik a fő b b n e veléselm életi ren d sze re k elem zése, érték- és cé le lm életi kritikai vizsgálata. Ebben a kontextusban került fe ld o lg o zá sra - tö b be k között - a liberalizm us és a z a lte rn a tív p e d a g ó g ia i tö re kvé se k v iszo n yá n a k kérdése.
‘ A folyóirat következő lapjain - a teljesség igénye nélkül - az Iskolafejlesztési Alapítvány projektjeivel ismerkedhet az olvasó. Válogatásunk tükrözi a fejlesztési-szakértői vállalko
zások tartalmi színességét, az adaptációhoz, külföldi forrásokhoz és hazai eredethez fűződő viszonyukat, nemkülönben az IFA munkatársainak sokszínű érdeklődését, a team
munka és az „önkifejezés" ötvözetére irányuló törekvést mint az IFA műhelyének sajátos
ságát.
49
SZEM LE
E feladatrendszerben különös hangsúlyt kapott, kap az euro-am erikai pedagógiában ma fellelhető hum anizáló irányzatok, törekvések, m ódszerek és eljárások feltérképezé
se, bem utatása és - a rendelkezésünkre álló eszközökkel - terjesztése. Ezt a feladatot szolgálták - más források felhasználásával és más projektekkel kooperációban elkészí
tett és kiadott - azon tanulm ányok, kötetek, amelyek a Projekt-módszer, a Jena-Plan, a W aldorf-pedagógia, az együttnevelés, a kom prehenziv iskola, a z Erdei iskola, a koope
ratívtechnikák, a konfliktuspedagógia, a m űvészetpedagógiai projektek, a z osztályfőnöki tevékenység pedagógiája, a Freinet-pedagógia, az óvodaiskola, a z iskolai ke zd ő szakasz pedagógiája, az óvodapedagógiai program ok hazai adaptációját, illetve a hazai fejlesztés eredm ényeinek m egism ertetését célozták.
Az iskola hum anizálásának feltételrendszerét, az ún. perem feltételeket vizsgálva a jogi aspektust, az irányítás kérdéseit, a szervezeti-személyi problém ákat, a szakm ai kom pe
tencia és a finanszírozás dim enzióit kíséreltük meg különböző m élységig és különböző eszközökkel m egközelíteni. E feladatsor keretébe illeszkedett az iskola hum anizálása és a g yerm eki jo g o k közötti összefüggések, a tartalm i szabályozás kérdéseinek, a z iskola m int szervezet m űködésének és irányításának elemzése és vizsgálata.
Bár a kutatási p ro gram ban a fe lté te le k közé sorolódott, de a m unka során külön prog ra m ké n t m an ife sztá ló d o tt a ped ag ó g u ské p zés és -továbbképzés a lte rn a tív le h e tő sé g e in e k pro b le m a tiká ja. A kutatás egyfelől „e se rn yő t” igyekezett biztosítani a m un
ka tá rsa k ilyen irányú kutatásainak, fe jle szté seine k, m ásfelől a ku tatás keretében m eg kísé re ltük, m eg kísé re ljü k az egyes szálak összevarrását. A m unka során készült e lm életi m eg kö ze líté sű , koncepciókat, p ro g ra m tervezeteket kidolgozó ta n ulm á n yo k m ellett - fe lh a szná lva a PSZM nem je lentős, de m égis segítő tá m o g a tá sá t is - a ta ná rké p zé sb e n és -továbbképzésben hasznosítható szö ve g gyű jte m é n yeke t, te m a ti
k á ka t is kim u nká ltu n k.
M IHÁLY OTTÓ
Waldorf-óvodák, Waldorf-iskolák-
a Waldorf-pedagógia honosítása Magyarországon
A W aldorf-pedagógia ma - különösen a hatvanas években bekövetkezett Wal- dorf-robbanás óta - talán a legelterjedtebb alternatív vagy reform pedagógiai rendszerek, illetve, m int m aguk nevezik magukat, szabad iskolák egyike földke- rekségszerte Általában igen nagy - so kszo r ezernél is több gyereket befogadó, de jó l tagolt - intézm ényrendszereinek szám a ma a világon m eghaladja a hatszá
z a t - s a kko r m ég a waldorfiánus gyógypedagógiai intézm ényhálózatokról és a p e d agógusképzés intézm ényeiről nem is beszéltünk.
Az első W aldorf-iskola - a stuttgarti, a W aldorf-Astoria cigarettagyár m unkásainak gyerm ekei s más érdeklődők szám ára 1919-ben megnyitott, uhlandshöhei alm a mater - 1919 szeptem berében kezdte meg m űködését nyolc osztállyal. M agyarországon 1926- ban nyílt m eg az első W aldorf-iskola, N agy Em ilné dr. G öllner M ária szervezésében, a Nagy család kis-svábhegyi villájában. Két tannyelvű iskola volt, magyar és német ta n á rokkal és 1933-ig állt fenn, amikor Hitler hatalom ra jutása után, a német állam polgároknak haza kellett térniök, Göllner M ária megbetegedett, s a gazdasági ügyintézésben zavarok m erültek fel.
A II. világháborút követően Göllner Mária tanítványai, dr. S zilágyi Jenőné és Török S án
dor körül gyűltek össze fiatal emberek, akik a steineri életművel - az antropozófia ism e
retelm életi tanításával, praxisával s ezen túlmenően a W aldorf-pedagógia alapelemeivel is - m egism erkedtek. 1956 után Török Sándort - a neves színpadi szerzőt, írót és szer
kesztőt, a magyar Rádió egykori főm unkatársát, akit 1948-ban távolítottak el az intéz -
so
