Ujváros

pedig visszatértek a későbbi nyelvhasználatra s U r n é p é- r ő 1 külön azért nem emlékeztek meg, mert azt C s o - m o r k á n y határa, kiegészítő részének tekintették.

Ujodros.

A község folyton gyarapodott régi urainak, a c s a - n á d i kanonokoknak, kezén, a mennyiben ezeknek sikerült A l s ó - és F e l s ő l i b e c pusztákat ide csatolniok. Ez a kapcsolat azonban nem volt állandó, mivelhogy a puszták korábban M á g o c s h o z tartozván, e falu urai, M á g o c s i G á s p á r és A n d r á s , a pusztákat a papoktól erőszakkal visszafoglalták s Ú j v á r o s t ó l elszakítva, J á n o s király- lyal világosan magoknak adományoztalták.¹

Még nagyobb, szinte halálos csapást mért a káptalanra a török előrenyomulása s az ország é részének a magyar király kezéből való kiragadása. A H a l u l defterébe még érdemesnek tartották beirni a falut, mint » V á s á r h e l y t a r t o m á n y a « kiegészítő részét, valamint az 1549-diki magyar adóösszeirásba is beigtatták nevét,² de a T e m e s- v á r elestét követő nagy dulásban a többivel együtt [ 1542.

ez is elpusztult, a vármegye és káptalan is feloszlottak, a birtokos nemesség elmenekült s a székes káptalannak nem maradt egy tagja sem, a ki óvást tehetett volna az ellen, hogy az élelmes M á g o c s i G á s p á r , ki már régebben C s o m o r k á n y t és S á m s o n t is elfoglalta, a most már gazdátlanná vált Ú j v á r o s r a is rátette kezét. Az efféle foglalásoknak az általános fejetlenségen kivül nagyon ked- vezett F e r d i n á n d királynak az az eljárása is, hogy párthívei közölt az egyháziak jószágát maga is elosztog itta, hogy őket magának és az országnak lekötelezze.

Az 1552-diki török hódítás és pusztítás után már csak három lelek után rótták ki e helyre az adót, noha az egész vidék elszakadt F e r d i n á n d t ó l . De M á g o c s i megtörte a nemzeti királyság párthiveit s egy idő óta a g y u l a i vár kapitányává emelkedvén, erős kézzel tartotta féken a környéket. Oltalma alatt a telkek száma csak- hamar 14-re szökött fel,3 mely létszám azután sem sokat

1 Borovszky i. m . I I . 334. 614.

2 Lásd a névsort Rácz Károlynál, A zarándi e. megye tört. 112.

8 Varia Rcgesta stb. fentebb hivatolt kézirat. Egyet. ktr.

változott, mert az öt év multán készült defterbe is 12 házzal irták be. Időközben M á g o c s i érdemei j 1557.

méltánylásaképen Ú j v á r o s t , P e r e s k 111 a s t és Má- g o c s egy részét, melyek a káptalan birtokai voltak, M i k s a titkos pecsét alatti oklevélben neki adta addig, mig a káptalan »az ország dolgainak Isten jóvoltából 11555.

jobbra fordulása« következtében előbbi állapotába vissza- állittatik:. . . minek bekövetkeztével azokat »a káptalannak egyszerű megkeresésre minden jog és pereskedés nélkül tartozik visszabocsátani".¹ M i k s a ajándékához F e r d i - n á n d király is hozzájárult, a mennyiben néhány év múlva a három falut a fentebbi kikötéssel ő is M á g o c s i - 11558.

n a k adományozta.2 Hasonló jóindulattal volt a vár többi tisztjei irányában is, hogy, minekutánna a g y u l a i őr- séget fizetni nem tudta, ily módon elégítse ki őket és katonáikat. Végre azonban M á g o c s i megunta az örökös fizetetlenséget s ez év végén lemondott a vár kapitány-

ságáról.

Alighogy onnét lábát kihúzta, itteni jószágaira is mások telték kezeiket. Ú j v á r o s t és P e r e s k u t a s t nem tudni, mi jogon,, az e g r i kanonok vette birtokába;

M á g o c s o t pedig A b r a h á m f i I s t v á n foglalta el, minek orvoslása végett a király, miután parancsának a g y u l a i uj kapitány, H. B o r n e m i s s z a B e n e d e k nem engedelmeskedett, külön biztosokat küldött a várba.⁵ A falu népessége egyébként alig gyarapodott, a mi onnét tűnik ki, hogy ez évben az egy forintos mindkét királyi adó (subsidium) fejében, melyet a kincstár néhány év óta G y u l a javára engedett át, összesen 39 frt. 40 dr-.t fizetett a vár adószedőjének, B o r n e m i s s z a M e n y h é r t - n e k : a mivel azonban a kapitány meg nem elégedvén, rajtok a rendes adót, 8 forintot, is erőszakosan megvette;

ezenkívül még tized fejében adtak 41 simándi köböl búzát és 11 köböl árpát. Mindezeken felül adtak még a kapitány- nak, más e.vidéki faluk példájára egy 3 frt. 25 dénáron vett fejős tehenet, a mint ezeket T ó t M i k l ó s biró vallotta.4 A következő évek adóösszegei, melyeket a várba kellett be- szállítani, ezek voltak: 1560-ról 15 kapu után 16 forint

1 Orsz. ltr. Lib. reg. II. 167. és Bécsi lib. reg. III. 269.

2 Az ujabb adom. levél 1558. jul. 14-ről a Bécsi lib. reg. III. 513. (A helynevek igy vannak irva „ M a g o c h , P e r e s k u t h a s és W y z W a r " . )

3 Nemz. muz. ltr. gr. Keglevics ltr.

4 Bornemissza Ben. számadásának megvizsgálásáról szóló jkv. 1560-ból.

Orsz. ltr. NRA. fasc. 1763. no. 43. . . •

50 dénár, 1561-ről, 14 kapu után 15 forint 40 dénár, 1562- ről 8 bárány; ezenkívül a töröknek adóztak 1562-ben 3374 akcsét, 1564-ben pedig 7000 akcsét. Ez időtájról (1563) említik a hivatalos iratok Ú j v á r o s i T ó t F á b i á n t , mint a ki a c s a n á d m e g y e i helyeken a várnak át- engedett királyi dézmát szedte össze.¹ Általában a magyar király közegei jártak-keltek e helyeken s részint a hely- színén, részint csak a g y u l a i várban intézték az adó- összeirásokat és fizetéseket: igy nev. T e l e g d i I s t v á n , ki a vármegyéről készített tüzetes összeírásában azt 11564.

jegyzi fel a már csak 9 adózó házzal rendelkező faluról, hoüy »régebben a c s a n á d i káptalan birta, most pedig a M á g o c s i G á s p á r é * * .

Voltaképen pedig a mi M á g o c s i n k, ki időközben, e g r i kapitány volt, egy idő óta török fogságban ült s csak ez év nyarán szabadult ki onnét, G y u l a pedig nem- sokára meghódolt a félhold hatalmának. De a vidék mégis inkább a magyar király joghatósága alá tartozott,bár ezt tény- leg már kevésbbé lehetett érvényesíteni. Ettől kezdve, ugy látszik, a királyi adó fizetése megszűnt s V á s á r h e l y élelmes polgárai most már bátrak voltak a török adót kibérelni a pasáktól, melybe Ú j v á r o s t is belefoglalták, mégpedig a korábbi 7000 akcsével.2 Számításukban nem is csalatkoztak, mert ezután nemsokára mind a törökkel, mind az e r d é l y i fejedelemmel megköttetvén a béke, nyugodtabb idők következtek s falvaink általában erősöd- tek, bár a török rablások korszaka is nemsokára újra el- következett. A falu, mint a defter irja, nemsokára 19 házat számlált s akkori szokás szerint magyar 11570.

földesurának is évről-évre megfizette a földbért, bár ennek birtokjoga lassanként elhomályosult, mert R u d o l f király a p o z s o n y i kamara utján kérdést intézett M á g o c s i - h o z , hogy "mi jogon és kinek adományából birja ő Ú j v á r o s t - és P e r e s k u t a s t ? Mire ez ugyancsak a kamara utján tudatta a fölséggel, hogy | 1577. márc. 25.

azokat F e r d i n á n d király ajándékából birja a c s a n á d i káptalan helyreállásáig.³

A helyreállásról azonban még beláthatatlan időn át szó sem lehetett, annál kevésbé, mert a c s a n á d i püspö-

1 Borovszky i. m. II. 615. Vegyes decimalis lajstromok az Orsz. ltrban, és Vélics, Defterek II. 286.

2 Vélics i. m. 364.

3 Mágocsi levele Orsz. ltr. NRA. 283. 65.

kök illetékeseknek vélték magokat a rég elenyészett káptalan javaira' is, s nagy .befolyásuknál fogva sikerült is azok birtokába helyezkedniük. Igy S z e g e d i P á l püspök idejében Ú j v á r o s t és P e r e s k u I a s t azon faluk közé sorolták, melyek a püspöknek rendesen |1590.

adóztak,1 a mi csak akkor szűnt meg, mikor a századvégi török dúlások ezeket végleg eltörölték a föld színéről.

A b é c s i békekötéskor tudvalevőleg az egész T i s z á n t ú l E r d é l y h e z kapcsoltatolt. a mit azonban a püspökök nem ismertek el, mert H e r o v i c s c s a n á d i püspök V á s á r h e l y t az elmaradt haszonvételi dijakért B e t h l e n G á b o r oltalma ellenére is megsarcoltatla.

Egyébként ezen a vidéken a magyar király • [ 1616.

befolyása erősbült, úgyhogy annak hova-tartozását szüksé- gesnek látszott a két uralkodó közöli egyezség szerint rendezni. A tárgyalást a kiküldöttek M a r o s v á s á r - h e l y e n-tartották meg, mely alkalommal a | 1614. ápr.

király részéről sérelem gyanánt hozták fél, hogy a fejedelem S z e g e d , C z e g l é d , Ú j v á r o s , B é k é s , K e c s k e m é t adóját, melyeket máskor E g e r b e szok- tak szállítani, magának foglalta le. Mely vádra az e r d é - l y i e k azt felelték, hogy »ezek a helyek a török birtokába esnek s a fejedelem, ha még egyszer ugy akarta volna is, még sem volna képes kényszeríteni, vagy tilalmazni azokat az adózás tekintetében«.2 Valószínű, hogy a mi csekély jelentőségű pusztánk városi nevénél fogva a püspök urak utján került bele a jegyzékbe, kik arról az országos tár- gyaláson sem feledkeztek meg s a földbért tőle [1629.

azontúl is rendesen beszedték.3 Nemsokára azonban K e g - 1 e v i c s M i k l ó s ó n o d i k pitány telte kezét á pusztára s egyébb itteni M á g o c s i-birlokra —hihétően felesége M ó r i c B o r b á l a révén, ki a régi földesurak nemzet- ségéből származott, úgyhogy a v á s á r h e l y i e k , kik a határt attól fogva, hogy puszta lett, folytonosan használták, neki adózták ezért, úgyszintén M á g o c s, P e r e s k u t a s és K ö r t v é l y e s bírásáért évi 110 tallérban és néhány karmazsin csizmában,4 A c s a n á d i jjüspökök ez idő-11640.

ben sürün és gyorsan váltakoztak s ügyet sem vethettek a foglalásra. De 1653-ban P á l f y T a m á s jutván S z e n t

1 Borovszky i. m. I. 228.

2 Szilágyi, Erd. orsz. gyül. emlékek, VI. 454. 474.

3 Oltványi, Csanád egyh. m. Szeged, 1867. 10. .

4 Borovszky i, m. I. 234.

G e l l é r t székébe —csakhamar visszakövetelte a maga birtokait, minek következtében III. F e r d i n á n d király az ország főtisztviselőinek s különösen a katonai parancs- nokoknak rendeletet küldött, hogy P á l f y t c s a - 11654.

n á d és a r a d m e g y e i jószágaiba helyezzék vissza s a bitorlóktól, kik közt K e g l e v i c s e t is megnevezi, oltal- mazzák meg.1 Az egyenként is elsorolt helyek közt Ú j v á r o s nincsen tüzetesen megnevezve, de, hogy ezt is oda értették, onnét bizonyos, hogy a püspök Ú j v á r o s tárgyában is fenyegető rendeletet adott ki, hogy hódolja- nak meg neki, mert különben hadat küld rájok, s hogy a v á s á r h e l y i e k ez évről a többi megnevezett helyek- kel együtt ( M á g o c s , P, K u t a s stb.) Ú j v á r o s után is adóztak P á l f y n a k évi 115 tallérban. Ily módon a város főbirájának, S z a b ó I s t v á n n a k , az áz eljárása, melynélfogva C s o n g r á d m e g y é n e k B o r s o d d a l való egyesítésekor, az első közgyűlésen, melyen |1649.

a biró megjelent, hogy a hódoltsági vármegye községeit és pusztáit jegyzékbe vétesse s e jegyzékből a V á s á r - h e l y által használt pusztákat, ezek közt Ú j v á r o s t is, kihagyta2, a városra semmi hasznot sem hozott.

Igy használták e puszta határát eleink olykor hallga- tagon, olykor földbér melleit ezután is — mindaddig, mig a század vége felé a hosszú kuruc és török háborúban maga a város is pusztává változott.

A török kiűzetése után rendezni kellett a birtok- viszonyokat s D ő l n i püspök többek közt Ú j v á r o s t is magának követelte : 1. L i p ó t király a többi javakkal együtt vissza is rendelte azt adatni, mely rendeletet ]1701.

azonban I. J ó z s e f ugy módosított, hogy a W o 1 k r a- féle kamarai bizottság csupán a dézmajogot engedje át a püspöknek.3 Ezalatt városunkat is ujra meg- | 1711. jan. 5.

szállották, sőt maga Ú j v á r o s is kapott néhány telepest, mit onnét tudunk, hogy R é d e i M i h á l y , az itt lakó T ö r ö k L u k á c s s T ö r ö k J á n o s gazdáknak meg- engedte, hogy ö c s ö d i pusztájára költözhessenek ki.⁴Egyéb-

1 A kir. rendelet szept. 2-ről Orsz. ltr. Kanc. iratok, 282. sz.

2 A gyűlés jkve Borsodmegye ltrában Miskolcon, Jegyzőkönyvi töre- dékek 272.

8 A királyi rendeletek Bécsben Cs. titkos ltr. Hungarica, fasc. 78. d.

1-203. no. 787. és Staats archiv. Hung. fasc. 7 6 . n o . 1 7 1 2 - 1 7 1 6 . V. ö.

Borovszky i. m. I. 261—263.

4 Haan L. Békés vm. hajdana, II. rész. 259. 1.

ként Ú j v á r o s a többi pusztákkal együtt vissza- 11714.

került eleink használatába és a várossal együtt S c h l i c k és K á r o l y i földesurak birtokába jutott, bár erről meg- nevezetten sem egyik, sem másik adománylevél, sem az adás- vételi szerződés nem emlékezik és csak mikor S c h l i c k K á r o l y i n a k a halárt átadta s e felől szolgabírói össze- írást készítettek, irták be Ú j v á r o s t is a puszták közé, minek következtében az egy év múlva 11722.aug.17.

következett beigtatás már erre nézve is ki- [ 1723. jul. 12.

terjedt, a mikor K á r o l y i a határ többi részével együtt ennek a pusztának élvezetében is meghagyta eleinket — taksa fizetés mellett s ebbeli rendelkezését a későbbi szerződésekben is fenntartotta: minek következtében azt gazdáink legeltették, de az uradalom maga is nemsokára hajtott oda nyájakat, sőt egy részét idegeneknek is bérbe adta, mint 1744-ben, mikor M a r k o v i c s örmény kaszál- tatott ott, mit a tanács már sérelmesnek tekintett, bár M a r k o v i c s n a k a széna elhordását megengedte,¹ de a v á s á r h e l y i lakosok, mint azelőtt, ugy most is maguk- nak hordták azt el.

M a r k o v i c s azonban nemsokára ásatni kezdett az ú j v á r o s i földön, mi a foglalás szándékát jelentelte:

ennek következtében szükségessé vált az ú j v á r o s i és m á g o c s i batárokat a N á d a s h a 1 o m, S e p r ő h a l o m és a M á g o c s i-é r mentén eső S z e g h a l o m táján a H a r r u c k e r n - és b. R u d n y á n s z k y féle d o n á t i, k i r á l y s á g i , f á b i á n i és s z e n t t o r n y a i puszták irányában biztosítani, mi célból a vitás kérdésben, mely nemcsak M a r k o v i c s o t és a v á s á r h e l y i e k e t , hanem a s z e n t e s i , m i n d s z e n t i és s z e n t r a á r t o n i gazdákat is közvetlen érintette, P a l u g v a i I g n á c kir.

ilélő táblai jegyző tartott a helyszínén vizsgálatot, tanú- kihallgatásokat és határjárást, mely alkalommal a v á s á r - h e l y i , ú j v á r o s i , k i r á l y s á g i és s z e n t t o r n y a i puszták közös határának a H á r m a s h a l m o t ismerték el s megállapították, hogy B a n d a J á n o s , T ö r ö k M i h á l y és B a n g a M i k l ó s v á s á r h e l y i gazdák kutjai, utóbbiak a K ó r ó g y pariján, az ú j v á r o s i földön tsnek.2 Minthogy azonban a vizsgálattartás eredményét bevárni nem győzték, b. R u d n y á n s z k y 21 ökrét még

1 Vár. tjk. II. 74.

2 A vizsgálat jkve. a gr. Károlyi nemzetség bpesti ltrában, 35. fiók, 105. sz.

a nyáron behajtották, miből hosszas per kelétkezett,1

mely még aztán is tartolt, hogy a három | 1745. jul. 30.

földesúr a határpernek a h c k é s m e g y e i szolgabiró előtt hozott egyezséggel barátságosan véget vetett |1747.nov. 10.

és a határokat a helyszínén és térképen is megállapította,2

miközben azt eleink ugy, mint régebben, legelőnek hasz- nálták, bár olykor a tisztek a puszta egynémely részén dinnye alá való szántást is rendeltek.

R u d n y á n s z k y azonban nem sok idő múlva ismét ugy találta, hogy a v á s á r h e l y i e k egy darabot az ő földéből jogtalanul szántottak, miért is K á r o l y i F e r e n c ellen határsérlési pert indított, ki aztán eleinket lanuzásra szólította fel.3 Hogy ilyen panaszok elő |1753.

se fordulhassanak többé, a mieink az egész pusztát ismét

legelőnek hagyták.4 |1761.

Ez időtájban a régi földesurak egyik ivadéka, gr.

K e g l e v i c s J ó z s e f , felújította a pusztához való ősi jogát s tiltakozott az ellen, hogy azt »egy némely 11765.

nemesek elfoglalják**, a mi, természetesen, hatástalan ma- radt. Az urbáriom behozatalakor is a váj-os tartozékának és a lakosság használatában állónak találták és irták azt be, de már csak 3/4 részben, mert M a r s ó v s z k y | 1771-2.

Gy. jószágfelügyelő (1749—1753) abból egy darabot a maga számára kihasított,5 valamint maga az uradalom is egy másik darabot, mely mellé nemsokára vendégfogadót ( L e b u k i csárda) is építtetett.tí A lakosság nem hagyta szó nélkül legelőjének ilyetén való csonkítását—annyival kevésbé, mert az uradalom akkor tájon több más pusztát is (K é k t ó h á t, S á m s o n , F é r g e d , F ő 1 d v á r) elvont a lakosság használatából, melyeket abba a helytartótanács vissza is rendelt bocsállatni, miután az ügyet 11766. és 8.

a vármegyével előzetesen megvizsgáltatta.7 Mindez azonban mit sem változtatott a puszta birtoklásán, mert azt ezután is csak 3/4 részben birták eleink, többi részét pedig (246/s telek) az uradalom legelő gyanánt adta bérbe 550

1 V. ltr. Rvi. 2. cs. 51. sz.

2 Az egyezséglevél a gr. Károlyi nemz. bp. ltrában 35. fiók, 10. sz.

3 V. ltr. Rvi. 2. cs. 74. sz.

4 Gr. Károlyi nemz. bp. ltr. 36. fiók, 45. sz.

3 Jászai konvent ltra, Proth. 10, foK 192.

« V. ltr. Rvi. 2. a. cs. 7. sz.

' V. ltr. Rvi. 2. a. cs. 2. sz. 1776. deb. 14-diki intézmények.

frtért.1 Később e bérletet a város kapta meg | 1793-99.

720 frtért és azt gőböl-járásra használta,2 s azontúl is 3 évről 3 évre megújította a bérletet, bár az uraság annak |1802.

diját telkénként 47, 1806-ban 84, 1811-ben 108, 1812-ben 147, 1813-ban 94, 1815-ben 112 frtra emelte, a szerződést pedig majd a birák személyére kötötte, majd föltételül tűzte ki, hogy ezek a földet a magok kezessége mellett a zselléreknek 2—14 holdjával osszák ki 3 E közben pedig a pusztát a d e r e k e g y h á z i uradalomhoz kapcsolták, s kimondták, hogy az ³/⁴ részben az uraságé,⁴ (a mit 11813.

azonban nem foganatosithattak), végre pedig, hogy ebből a v á s á r h e l y i e k többé semmit se kapjanak haszon- bérbe.3 A legelőelkülönités alkalmával az egész [1816.

pusztát az uradalom választá el magának, majd a forradalom után közigazgatás és adózás tekintetében D e r e k e g y - h á z á v a l egyesitette s a város határából kiszakította — ámbár földjét kisebb bérletek utján ma is nagyobbrészt v á s á r h e l y i gazdák használják.

Veresegyház.

Az a középkori falu, melyről e néven előzetesen (II. 474.) szólottunk, mint láttuk, elpusztult s nem is támadt föl többé hamvaiból. Egy másik V e r e s e g y h á z az, melyről, mint határunknak török korbeli részéről, itt meg kell emlékeznünk, mely C s o n g r á d m e g y é h e z tartozott s annak B é k é s m e g y é t érintő részén hosszúkás alak- ban nyúlt el Ú j v á r o s , K i r á l y s á g , Ö c s ö d , S z e n t - A n d r á s , F. á b i á n s e b e s ty é n , D o n á t és D e r e k e gy- h á z között s megkülömböztetendő a b é k é s m e g y e i többi V e r e s e g y h á z a k t ó l . Ezek egynémelyike régeb- ben a g y u l a i uradalomhoz s ezzel együtt K o r v i n J á n o s és B r a n d e n b u r g i Gy. birtokaihoz tartozott,

1 Úrbéri összeírások 1789. és 1808-ból a városi s illet, a gr. Károlyi- féle ltrakban.

2 Városi publikációk jkve.

3 A szerződések, számadások és hirdetmények V. ltr. Rvi. 2. a. cs.

41. sz. 3. a. cs. 60. 61.

4 Csongrádmegye ltra, Proth. czim. causarum etc. és Urad. összeírás 1813-ból n o.

6 V. ltr. Rvi. 3. a. cs. 85. sz. .. , .