Természettudományi pályamunkák. Első kötet

Teljes szövegt

(1)

TERMÉSZETTUDOMÁNYI

P Á L Y A M U N K Á K

K I A D J A

A' MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG.

ELSŐ KÖTET,

BUDÁN,

A ' M A G Y A R K I K . , E G Y E T E M ' B E T Ű I V E L ,

í

8

3 r.

(2)
(3)

E L Ő S Z Ó.

A.zon tizenegy felelet' czímei, melíyek az 1833ra feltett természettudományi ezen kérdésre: „Mi a' Magyarország' némelly vidékein élőforduló pokolvarnak természete, mellyek okai, óvó és gyógyító módjai?" 1835-ben niartius' 19-kéig ér­

keztek, elé levén adva az Évkönyvek* Ill-dik kötetében, itten az azokról szólott bírálatok tétetnek közzé, hogy Iássék, mikre alapította a' VÍ-dik nagy gyűlés, jutalmazását.

A* három bíráló rendes tág. D. Gebhardt Ferencz, D. Bugát Pál, D. Horvát József egye-

•zőleg jegyezte k i a* többiek között elsőnek e*

jelmondatát: „Cyniphias i n t er pest es tibi palmct nocendi est", nyelv'tekintetében azonban az iró által teendő kijavítás után.

Mert, irá Gebhardt: ,,A' többek közúl, kik eredetíkép (ámbár különböző szerencsével) fe­

leltek a' pályakérdésre, ez azon okból érdemli

(4)

meg az elsőséget; mivel a' tárgyak' mennyisé­

gével és fontosságával messze felül haladja tár­

sait; legjobban felfogta a' kérdést, midőn an­

nak részeivel létalapos összefügésben lévő tár­

gyakról is értekezni igyekezett; mi által mun­

kája a* többiekkel összehasonlítva a' legtöké­

letesebb ; a' munka csaknem egész folyamatjá- ban eredeti; a

a

* tulajdon magyarországi pokol­

vart jelesen különböztette meg a* lépfene-po­

kolvartól és más hasonló nyavalyáktól, annak sajátságait legpontosabban jelelte k i ; természe­

te', okai', és sikeres gyógyítása' végképi felfe­

dezésére jóltévő világot terjeszt. Nézetei, ter­

mészetéről és okairól eredetiek; a' közlött gyógymódja a valósághoz leghasonlóbb. Állítá­

sait tapasztalási és tiszta élettudományi ala­

pokra építetett okokkal támogatja. Az egészet logice adja elő."

Dr. Bugát pedig ismertető véleményét er­

ről ekképen végezé: „Ezen értekezés a' szerző­

nek több oldalú tudományosságát és olvasott­

ságát mutatja, de gazdag az még a' szerző ál­

tal tett tapasztalások' oldaláról is, melly a' fel­

adott tárgyat a legtöbb oldaláról tekintve fej­

tegeti, az irónak a' segéd tudományokban ne-.

(5)

E L Ő S Z Ó . V

vezetésen a' physico - logicában mint az orvos­

nak fő díszében való járatosságát a' munkának szinte minden lapján kitünőleg láthatni, 's a' munka kiadható i s , jutalma mellett."

Dr. Horvát József következendő okainál fogva tartotta ezt legkielégítőbbnek •

1- ör. „Mert ennek szerzője nem elégedvén meg a' kérdés' tárgya' minden tüneményeinek hu rajzolgatásával, azon igyekezék egyszers­

mind, hogy mellesleg azon bajokat és betegsé- geket i s , mellyeknek a' pokolvarhoz akármelly időszakban valami hasonlatosságok lehetne, fel­

hozza, és az ezek meg a'pokolvar közt levő különbséget minél világosabban az olvasónak elébe tüntesse.

2- or. Ügyes fontolgatás és figyelmes össze- hasonlítgatás által a' pokolvar' kórjelei közül a' legkülönösebbeket , legbélyegzőbbeket (pa- thognomicusolcat) kijelelvén, a' kérdésben for­

gó betegség' természetére legtöbb világosságot tuda árasztani.

3- or. A' nyavalyának mind belső, mind kül­

ső okait, ha nem egyaránt meggyőzőleg i s , de

minden többi vágytarsai között legalaposabban

fejtegeti.

(6)

E L Ő S Z Ó .

4- er: Másokéitól különböző nézeteit min­

denütt tapasztalási forrásból, és nem erőltetve, törekszik meríteni.

5- ür. Több esztendei saját, és ott hol a' pokolvar nálunk itthonosnak mondatik, bó'ven szerzett tapasztalatai mellett más jeles írókéit is ezen betegségről czélszerűen használni el nem

mulatta.

6- or. Szerény állításait józan okokkal védi, és munkája' folytában az eleibe gördíthető ellen­

vetéseket kielégítoleg czáfolgatja.

7- er. A' mástól általvett és nyolcz évek óta minden kóresetnél legfoganatosbnak tapasztalt empiricus, de általa okszeruleg megmagyará­

zott orvoslásmód, nem csak igen egyszerű, ha­

nem minden előfordulandó esetekben is könnyen alkalmaztatható, 's azon felül csekély költség­

be kerülő.

8- or. Előadása, nyelvbeli botlásait kivéve, világos és az orvostan jelen állapotjához illő."

Másod karbelinek jutalömdíjra és sajtó alá itélé méltónak dr. Gebhardt ezen jelmondatát:

„Multa enim i n modo r e i et circumstantiis eius, nova sunt, quae i n genere ipso non 'stb" bírá­

latának így befejeztével: hogy ha nem meríti is.

(7)

E L Ő S Z Ó . v u

lígy k i a' kérdést, mint az első, mindazon­

által saját tapasztalások után készült, sok hasz­

nost, oktatót, és alapos nézeteket foglal magá­

ban, 's a' nyelv tiszta és folyó.

Hasonlóképen másod karbelinek nyilatkoz- tatá ezt dr. Bugát, benne sok tudományossá­

got találván, 's mivel szerzője sokat ön tapasz­

talásaiból , mintegy a' természet' könyvéből ol­

vasva közöl. A' nyelv ugyan, irá Bugát, itt ott gondosabb lehetne, és néhány műszavakkal sincsen megelégedve; azonban © részről sin­

csen olly hátra a' szerző, hogy munkája a' kö­

zönség előtt meg nem jelenhetne.

Dr. Horvát József ellenben másod karbeli­

nek ezen jelszavút itélte: „Kiki a n n y i t tegyen hazája' javára, mennyit köréhez képest tehet."

Ezen három birólának mind az ajánlottak­

mind a' nem annyira érdemesekre nézve okokkal támogatott véleményei, az augustus' 27. 1835.

tartott heti ülésből, melly azokat felolvastatá- sok után egyeztette, az ugyan ezen évbeli "Vl-d.

nagy gyűlés eleibe terjesztetvén sept. 1-ső nap­

ján a* véleményeket, ez jóvá hagyta, olly kifej­

téssel, hogy ezen jelmondata: K i k i a n n y i t te­

gyen ha%ája javáért 'stb, dicsérettel említessék

(8)

vm E L Ő S Z Ó .

meg, mivel dr. Bugát Pál is azt, mint szerencsés előadásu compilatitít, arra érdemesnek találta.

Ezek után a' pecsétes levélkék' felbontása­

kor tudódott k i , hogy elsőnek szerzője dr. Top- perczer Tamás, Csongrád vmegyei tiszteletbeli fő orvos; a'másodiké dr. Csorba József, Somogy vármegye' rendes fő orvosa 's m. 1.1. lev. tag: a' kilencz jelmondatos levélke pedig töretlenül éget­

tetett el, miként ezt az Évkönyvek' HI-dik kö­

tete eléadja.

Költ Pesten, a? VI-dih nagy gyűlésből, 1835.

Döbrentei Gábor m. k.

titoknok.

(9)

A'

MAGYARORSZÁGI

P O K O L V A R ,

A N N A K T E R M É S Z E T E , O K A I ,

ÓVÓ É S GYÓGYMÓDJAI.

1 Jl 'í A

T O P P E R C Z E R TAMÁS,

O. D K . , N S . C S O N G R Á D V Á R M E G Y E ' T I S Z T , F Ő O R V O S A .

E I . S 6 R A N G Ú r Á I , Y A M U N K A .

BUDÁN,

A ' M A G Y A R K I R . E G Y E T E M ' B E T Ű I V E L . 1 S 3 7 .

(10)

Cyniphiás ínter pestes tibi pálma nocendi est.

J. Lucán. Pharsal. L . I X .

(11)

E L Ő S Z Ó .

Hazánk' azon táján, hol a' pokolvar honosnak mon- dathatik, kezdvén orvosi pályámat; aggódással teltem e l , midőn egy pokolvarban szenvedő beteghez hivattam:

mert tamílásom' egész ideje alatt nem volt alkalmam ezen nyavalyát láthatni; azon szavak pedig", mellyeket már megőszTÍlt tan/tómtól ezen betegség1 gyógyítása fe­

lől h a l l é k , épen fel nem bátoríthattak; mert, őszinte vallomása szerint, hosszas Vkiterjedt sebészi gyakor­

latában, csak egyetlenegy szerencsés kimeneteli! pokol­

var-eset került elő.

Érintett aggodalmamat, mindjárt az Alföldre jutá­

somkor , beszéd közben tek. V s úrnak kínyilat- koztatám, k i ebbeli nyiígtalanságomat azon hídósítással mérsékletté: hogy e' mostani ^lakhelyemen nem rég' halt meg egy sebész, k i ezen betegség ellen csalhatat­

lan orvoslásmódot gyakorlott, és annak leírását maga

1 *

(12)

4 E L Ő S Z Ó .

után hagyta, mellynek egy példánya az itteni gyógy­

szertárba tétetett le.

Alig hihettem, hogy ezen egyszerű, olly minden­

napi szerekből álló gyógymód (mellynek leírását, ne hogy idegen színekkel láttassam dicsekedni, szórúl szóra Toldalék gyanánt értekezésemhöz ragasztottam) annyira hatalmas légyen egy olly nyavalya' meggyőzésére, melly- ről legtapasztaltabb sebészink őszintén megvallják, hogy ellene tehetetlenek.

Minthogy azonban a' dolog' valósága sokfelől be- bizonyodott, 's e' gyógymódnak tapasztalt ereje többek­

től magasztaltatott; mivel végre maga a' helybeli gyógy­

szeres úr is S t . . . halála után a'Toldalékban leirt szereket több betegeknek legsikeresb foganattal javalá: valami bizonyost, az iskolában tanúit bizonytalannal felcse­

rélni nem akarván eltökélem magamat, hogy előadan­

dó alkalommal a' másoktól több izben olly szeren­

csés kimenetellel űzött tapasztalat' valóságáról, an­

nak ismétlésével, ön győződésemre bizonyságot szer- zendek.

E' végre a' Toldalékban felhozott szereket az ottan előadott mód szerint pontosan megrendeltem, 's a' kö­

vetkezmény legfényesebb leve. Azóta (9 esztendő alatt) sohasem alkalmaztattam pokolvar ellen más gyógymó­

dot, 's mindig növekedő, csaknem határtalan bizodal­

mam még egy esetben sem csalt meg. Ezen áll/tásom'

(13)

E L Ő S Z Ó . 5

fontosságát, melly nem vakításon, nem is valami mel­

lékes czélon, hanem egyedül a' valóságon alapúi, min­

den orvos-társam méltánylani tudja, k i hosszasabb or­

vosi pályán legnagyobb hírű gyógymódoktól, még az úgy nevezett különszerektől is tapasztalt e l l e n k e z ő t , 's már keresztül esett a' fiatal orvosok' enthusiasmusán, kik egy szernek néhányszori sikeres hatásából, annak csalhatatlanságát szokták védeni.

Kilencz esztendő ala-tt tehát nem csekély számú bizonyságokat szerzek, mellyek mindazáltal 100-ra vagy 1000-re nem telnek, mint velünk a' Toldalék' szerzője el akarja hitetni. Az ő állítása csak a' pokolvarnak rit- kábbi előfordulásából vagy — mi nekem hihetőbb — a' felületesebb diagnosisból magyarázható. Magam is je­

gyezhettem volna fel több eseteket, ha minden pokolvar­

ban szenvedni vélt beteget álhiedelménél hogytam volna.

Kötelességemnek tartottam érintett tapaszíalásimat az orvosi közönséggel k ö z l e n i , azért is a' pokolvart figyelmem' különös tárgyául választám. Azonban hogy a' pokolvar' természetét csekély tehetségem szerint mé­

lyebben nyomozhassam; a' még homályban lévő gerjesz­

tő okok' felvilágosítására, 's a' még ingadozó kórhatáro­

zás' megalapítására tehessek valamit: késtem néhány évig barátim' felszólításait ebbeli tapasztalásim' közre­

bocsátása által teljesíteni.

(14)

6 E L Ő S Z Ó .

Különös tárgya lön fontolásomnak a' közien- dő orvoslásmód' olly f é n y e s , olly bizonyos foganat­

ja. Igyekeztem a' pusztán átvett empyriát okszeres módon magamnak megmagyarázni ; minek következ­

ménye: nézetemnek a' betegségről divatozó nézettől eltérése.

Megjelent azonban a' magyar tudás társaság' má- sodik hö'z gyűléséből a ' , természettudományi jufalomkér- désneh kihirdetése, melly felelettel már több év óta foglalatoskodván, eltökélem magamat, hogy elébbeni dolgozásaimat a' kérdésben különösen érintett pontokhoz alkalmazandom.

Nagy félénkséggel kezdem e' munkát, megfontol­

ván azon tulajdonságokat, mellyek egy jutalmazandó ér­

tekezésben okvetetlenül kívántatnak. Éreztem, az olly munkához kívántató litteraturai segédeszközök' hiányát, mellyeket csak a' fő város' nagyobb könyvtárai, nem pe­

dig egy faluhelyen gyakorló orvos' környülményei nyújthatnak. Esmértem a' magyar nyelvben cseké­

lyebb járatosságomat, mivel azt mindeddig, hivatalos jelentéseken, 's levelezéseken kivül, nagyobb tudományos értekezésre még nem használtain. Ezen két tekintet ele­

gendő lett volna, a' reám nézve hihetőleg nem kedvező kimenteni bajvivástól elidegen/tni; ha fel nem báto­

rított volna azon szép czéP megfontolása, mellyet íté­

letem szerint a' tudós társaság a' jutalomkérdés' szer-

(15)

E L Ő S Z Ó . *í

kezeiében szemmel tartott: melly szerint a' magyar or­

vosok' szúnyadozó munkásságokat fölébreszteni, tudo­

mányos tárgyak' eredeti kidolgozásával a' magyar nyel­

vet 's litteraturát kiképezni 's gazdagítni, az orvosi tu­

dományt bövítni, a' szenvedő emberi nemet segíteni, 's igy hasznos munkásságát tisztelt tagjai szűk' körén ki- vűl is egész hazánkban példa 's útmutatás által terjesz­

teni igyekszik.

Ezen kitűzött nemes czélok' egyikéhez vagy mási­

kához bármelly kis részben járulni igyekezvén , a' fel­

hozott ellenző körülmények' ellenére is elhatározta ma­

gát a' szerző értekezése' kidolgozására; annak kiváltké- peni tiszta practicus irányzatát, és tapasztaláson alapiüt táglalatját vévén fontolóra: értekezése csupán csak ta­

pasztaláson alapúit észrevételeket 's természet szerinti*

hiv pokolvari rajzolatot foglal magában. Igyekezett a szerző minden kényállítás' elkerülése mellett csak hasz­

nos practicus tapasztalásokon alapúit tettleges "dolgokat felhozni, 's theoreticus következményeit csak ezen for­

rásból merítni.

Ezen szempontból menvén k i , kénytelen a' szerzői, megvallani, hogy értekezésének a' pokolvar' okairól 's óvó módjairól szóló részén, az okfúrkészeten létező ho­

mály miatt, legkevesebbé sem felelhet meg a' várako­

zásnak, noha ,,a' beteségektől óvni" orvosi munkássá­

gunk' legszebb része. Talán az értekezés' többi szaka.

(16)

S K L Ő S Z Ó .

szai, mcllyek a' pokolvar' jeleiről, természetéről és gyógyításmódjáról szólanak, mivel azok inkább a' ta­

pasztalásból merítendők, a' jutalomkérdés' kivánatinak jobban megfelelnek.

Értekezésem' felhozott hiányai még inkább szembe­

tűnők, mivel nincs gyakorlott k é z , melly fényes elő­

adás által annak gyengéit eltakarhatná, 's a' nagy kér­

désben lévő j ó t , a' gyengébb rész' javára fordíthatná.

Ha közrebocsátásra érdemesnek itéli a' tudós tár­

saság ezen értekezést, kétszerte boldogítva érezendi ma­

gát a' szerző, részint azon óhajtandó bizonyság miatt, hogy nem,fogott hasztalan munkába; részint azon meg­

győződése által, hogy egy csalhatatlan orvoslásmód' megismertetésével egy veszedelmes betegség ellen mind az orvosoknak, mind a' betegeknek hasznos szolgála­

tot tett.

A:' s z e r z ő .

(17)

B E V E Z E T É S .

•Pokolvarnak mondunk különnemű állati méreg által okozott helybeli 's határozott üszögöt erős helyleli -visszahatással. Ú g y tűnik fel hazánkban, és mint ollyan,

lészen vizsgálatunk' tárgya.

A' nélkül, hogy itten bővebb fontolgatásba, 's be­

bizonyításba ereszkednénk a' meghatározás' helyes vol­

táról, mellynek természetbeni alapítását vizsgálatunkból következtetni xígy is reményijük: a' betegség' neveze­

teire megyünk által. , Magyaníl: pokolvar.

Deákul: curbunculus, carbunculus contagiosns, car-

buncúlus gallicus, c. polonicus., e. septemtrionalis, fw runculus gangrenosus, carbo p r n n a , ignis persicus, morbus pustulosus fennicus, pustula gangrenosa, pnstif l a l i v i d a , erthonius, pustula m a l i g n a , pustula sibirica, Pemphigus hungaricus.

Görögül: a n t h r a x . Arabs nyelven: g i a m r u c h . Persául: atshac.

Németül: K a r b u n k e l , K a r f u n k e l , die brandige Ge­

schwulst , ungrische Brandborke, M i l z b r a n d - B l a t t e r , M i l z b r a n d - C a r f u n k e l , bösartige Blatter, blaue B l a t ­ ter , schwarxe Blatter, B r a n d - B l a t t e r , Brandbeule.

(18)

10 B E V E Z E T É S . .

Francziáiíl: charbon, i c a r h m c u l e , a n t r a x , pustnle m a l i g n e , absces gangreneux, pute m a l i g n e , honion m a l i g n e , feupersique.

Tótul: csarna krasta.

Lengyelül: ponielrzna chrosta.

Oroszul: OrHEHHOH Eepefli,.

Olaszul; Carboncello, crusco , carbonchio.

Spanyol nyelven: l o b a n i l l o .

Angol nyelven: carbuncle a n t r a x - \

Ezen elég hosszá névlajstrom' átfutásából , mely-, lyet meghosszabbítani könnyű lett volna, néhány észre­

vételt kell tennünk:

1 - ször: hogy általok egyetlenegy betegség nem . értődhetik;

2 - szor: hogy némellyek közűlök, a' betegség' kül­

ső idomját, mások természetét, különségeit, vagy a' szerzőnek a' betegség felőli külön nézeteit fejezik k i .

3 - szor: hogy a' nevezetek' többsége, a' betegség­

nek bizonyos nemzeteknél, 's bizonyos országokban, elő­

fordulását kizárólag jelenti, 's azért a' pokolvart honos , nép-betegségnek állítja.

A' mi észrevételünk' első pontját illeti, hogy az is­

métléseket e l k e n í l j ü k , ezt most érintés nélkül kell hagyni, mivel a' betegség' leírásában 's az okfürkészet- ben ugy is azt fogjuk, a' mennyire lehet, vizsgálni.

Második észrevételünkre nézve örömmel látjuk, hogy a' betegség'magyar nevezete: ' p o k o l v a r1, a' leg­

szerencsésebbek közé tartozik, mivel kijelelvén rokonsá­

gát a' gonosz elvvel, nem csak gonosz tulajdonságát 's kü­

lönösségét fejezi k i ; hanem érinti egyser'smind a' be­

tegség' formáját: ' v a r1, minthogy többnyire csak mint var kerül orvoslás alá, első szakaszában, hol még mint hólyagocska tűnik szembe, a' szükséges figyelmet elke­

rüli. A' többi nevezetek között talán a' „német lu n g a r i ~

(19)

B E V E Z E T É S . I I sehe Brandborke* leghelyesebb de még, is nagyon ha­

tározatlan.

Ezen fajhozott német elnevezés minket a' betegség' neveiből húzott harmadik észrevétel' taglalására vezet.

Említettük, hogy a' pokolvar, (mit több nevei jelenteni látszanak) honos külön nép-betegség légyen. Maga a' ju­

talomkérdés' tartalma, mellyre felelni mostani igyeke­

zetünk, ebből a' szempontból van szerkesztve, a' pokol­

vart honos nyavalyának határozván: " M i a' M a g y a r , ország' némely vidékein előforduló pokolvar' termésse­

te stb.?"

.Ezen tekintet (auctoritas) feleslegessé teszi az en- demictis nyavalyák' bebizonyítását, elegendő csak né­

hány példát említeni. K i nem esméri a' váltólázakat a' mocsáros vidéken? jusson eszünkbe az Alföld, Báná­

tunk, a' régi magyar pestilentialis l á z : ide tartoznak a' hollandus lázak; a' romagnia malária' szüleményei, a' tengerparti s á r g a l á z , meleg tartományokban; a' nap­

keleti cholera, a' kairói pestis, a' scarlievo stb.

- Szintúgy nem szenved kétséget, hogy találtatnak olly betegségek, mellyek családbetegséghez hasonlít­

v á n , egyes nemzetek' vagy nép osztályoknak többnyire csak tágasb értelemben tulajdoni, 's ezen értelemben hi­

vathatnak népbetegségeknek. Említem itt a' magyar csö­

mört, a' lengyel fürtet, az albinos bőrkiütéseket, a' cajennai malronget, az isiandi lictroát (Radeseuche), a' e r i m i a i betegséget, az aleppói sömört, az aszturiai ont a' szerecsen yans 's pians stb.

Ezen eltávozás után térjünk vissza a' kérdéshez, valljon a' pokolvar tartozik-e az egyik, vagy másik rendbeli betegséghez, vagy mind a' kettőhez számítatikt A' mi a' kérdésnek első részét illeti, hogy "a' pokolvar honos betegség légyen-e ?" arra már a'tudós társaság, j u ­ talomkérdésében , helyettem igen-nel felelt. Részemről meggyőződésből iróm alá ezen véleményt, nem mintha a' pokolvar, töhh ezelőtt felszámlált hcfcg&égek' módja-

(20)

1 2 B E V E Z E T É S .

ra, kizárólag egy vidékre tartoznék, 's annak határán keresztiül nem hatna, vagy egy külön nemzethez a' nél­

k ü l , hogy másnál elő nem fordiílna; mert kétséget nem szenvedhet, hogy a' pokolvar nem Európában, hanem mind az ó , mind az új világ' többi részeiben is szem­

léltetett.

Ha mindjárt minden kétségen túl van is a' pokol­

varnak a' világ' minden részeiben előfordulása; annyi mégis bizonyos, hogy a' nagyon ritka betegségek közé tartozik. Innen magyarázható annyi orvosi írók' hallga­

tása az olly gonosz indulatú betegség felől, millyen a' pokolvar; mert a' gyakorló orvosi írónak feladásul csak azon betegségek szolgálhatnak, mellyek ön észrevétele 's tapasztalása' tárgyai valának. Eszembe jut ittten W i c h m a n r f hallgatása, Hecker' és W e i k a r d ' vallomása.

Az eddigi tapasztalások szerint a' pokolvar csak Magyar-, Muszka- 's Lengyel-országban hoöos, 's ezek­

ben a' tartományokban is csak bizonyos vidékeken;

•igy különösen Magyarországban az Alföldön.

Az ezen tapasztaláson alapult észrevétel eyszer's- mind feleletül szolgál kérdésünk' második részére: "nép betegség-e a' pokolvar í" Tekintvén a' vármegyéket, mellyekben a' pokolvar gyakrabban előfordul: úgymint:

B é k é s , Csongrád, Csanád, Bács vármegyéket; találunk bennek a' magyar helységeken kivűl többeket, mely- lyekben tótok, ráczok laknak , a' magyarokat pedig mint a' külföldnek legtöbb irói, a' tótokhoz nem szá-.

mítjuk. Tehát hazánkban is a' pokolvart olly egymástól igen különböző nemzeteknél találjuk: melly környülál.

lás inkább a' pokolvar' honos bélyegére, azaz a' beteg­

ségnek egy vidéken hasonló életmód 's külső befolyá­

soktól származó eredetére 'mutat, mint nép-nyavalyára..

Ezen állítást erősíti az, hogy a' pokolvar Lengyelor­

szágban, Estlandban, Lithvániában honosilag fordul elő, ámbár ezen tartományokat a' slav nemzeten kivűl né­

metek is lakják. í g y honilag fordul elő a' pokolvar

(21)

U E V E Z E T E S . . 13 Muszkaországban is, kiváltkép* ázsiai tartományaiban, ámbár azoknak lakosai sokféle nemzetekhez tartoznak.

Már riinius is bizonyítja, hogy a1 pokolvar hono- silag jelent meg: " L . Paulo, Q. Martio Censoribus primum in Italiam carbjmculum Tenisse annalibus scri­

ptum est, peculiare provinciáé narbonensis m a l u n i "

L i b . 2ö. Cap". 1. .

Itten, hol a' pokolvar' természete' esmérésére né­

hány világot hintő kórtudományi pontókat hoztunk e l ő , a' betegség' korát sem hagyhatjuk említetlenűl. Némelly betegség a' földről eltűnni látszik; mint: a' Mózses' l e p r a - j z L , az angol izzadás, Hippokrates' m e l e t i a - j a ; más betegségek megint későbben tűntek fel, nevezet sze­

rint a' hólyagos himlő a' kereszthadak* idejében (Ara­

biában a' V I I . század' közepén), a' bujasenyv Amerika' feltalálásakor, legújabb időkben a' cholera. — A' po­

kolvarról, már Hippokrates az orvosi tudomány'atyja, 's Gelsus 'az orvosi Ciceró szól. A.' 17-dik 's 18-dik szá­

zadban majd minden klinicus író tesz említést a' pokol- varról. A.' magyar históriában a' pokolvarról említés- nincs, vagy mivel nagyon ritka volt a' betegség, Vagy mivel valami nevezetes ember nem lett áldozatja.

Mint valóságos járvány a' pokolvar még alig ta­

pasztaltatott, mindig szórványosan fordul elő még az olly tájékon i s , melly valóságos hazája. Azonban ta­

gadhatatlan , hogy némelly időszakaszban gyakrabban, máskor ritkábban fordul elő. A' járványos váltólázak' megszűntével mintha ritkább volna a' pokolvar is.

(Hogy a' pokolvar azon-egymikben többször is elő­

fordulhat , annak bebizonyítására szabad légyen egyne­

hány példát említenem. A' Toldalékban felhozott legjobb idejű kisasszony 12 esztendő alatt kétszer szenvedett po­

kolvarban. S földmérő úr a' második példa, k i há­

romszor szenvedett pokolvarban, és mind a* háromszor balkezén jött e l ő : először 1816-ban balkeze' derekán, másodszor 1 S28-ban hüvelykének 2-dik í z é n ; harmad-

(22)

14 B E V E Z E T É S .

szor 1832-ben közép ujjának 3-dik izén. Legelőször a' pokolvar legmérgesebb , másodszor gyengébb, harmad­

szor csekély volt; de mégis minden bélyegző (patho- gnomicus) 's mindjárt felhozandó kórjeleket szembetű- nőleg mutatván, a' betegségnek csökkenése inkább a' pokolvar' megesmér és év el tüstint használt orvosi szerek' hatásának tulajdonítható. M é g egy igen derék asszony­

ságot esmérek, kinek jobb hüvelykén kétszer támadt p ok o Ivar.

K i a' pokolvarról bővebb litteraturával kivan meg*

esmérkedni, azt jobb kútfőhöz nem utasíthatom, mint Frank József e' czi'mü munkájához:

Praxeos medicináé nniversae praecepta etc. F a r t i s 1-mae editio a l t e r a dermo eidbor a t a . 1826. Lipsiae. Volw- minis 1-mi sectio 2-da 490 — 5 1 2 4 k l a p . 1 3 - i k czik- hely: D e A n t h r a c e et C a r b u n c u l o .

1826-ik esztendő óta a' pokolvarróli líjabb litterativ- ta csekély, 's többnyire az orvosi folyóirásokban, 's nagyobb orvositarakban (encyclopediákban) keresendő.

Ujabbak:

Krajcsir de anthrace et carbunculo. 182S. Peslini.

K r a h n dissertatio de carbunculo 1827. B e r o l i n i . Hoffmann N e u e praktische E r f a h r u n g e n über den M i l z b r a n d - C a r b u n k e l , 1830. Stuttgard.

Orvosi Tár 1831. Dr Pólya fordítása: Bretschler Pro­

fessor' értekezésének.,

(23)

A' B E T E G S É G ' L E Í R Á S A .

A pokol var' nevei' felszámításánál előakadt azon ké­

telkedésünk , hogy annyi 's különböző nevezet alatt ugyanazon egy betegség nem értethetik; ugy hiszem, hogy a' még gyakorlatlan orvos is elesmérendi, hogy az, idomjokra, természetökre, eredetökre, befolyásokra nézve egymástól különböző betegségek közül, mellyek a' szám­

talan nevezetekre okot adtak, nérnellyek a' pokolvarrali ugyanazonságra, vagy rokonságra, nagyon kényfelté­

teles joggal szamitathatnak. Ezt már a' régibb orvosok is elesmérték, 's erre bizonyságul szolgálnak ezen be­

tegségnek felosztásai; köztök legközönségesebb volt:

1) jó indulatú pokol var;

2 ) rosz indiüatú pokolvar pestissel;

3 ) rosz indulatú pokolvar pestis nélkül.

En a' következő felosztást javaslom:

1) H e l y i e n támadt idiopathicus pokolvar, melly Magyarországban honos, 's- a' j u t a l o m k é r d é s ' t á r g y a ;

2 ) kór jeles-pokolvar vagy pestises pokolvar;

3 ) lépfene-pokolvar;

4) fattyú pokolvar, vagy az úgy nevezett jó indu­

latú pokolvar.

Ezen felosztásomban kijeleítt renddel igyekszem a' betegséget hiven 's természet szerint leírni, mint azt gyakran észrevenni elég alkalmam Volt; mások' észre-

(24)

1 6 AZ IDIOPATHICUS, V. MAGYARORSZÁGI POKOI-VAR.

vételeit csak az el nem kerülhető hiányok' kipótlásá- ra, 's homályos környülmények' felvilágosítására hasz-

nálandom.|

; Mivel a' jutalomkérdés' feladása egyedül az idio­

pathicus pokolvar: a' Magyarországban honos pokolvar;

tehát minden figyelmemet 's igyekezetemet annak leí­

rására, 's terme'szete' felvilágosítására fogom fordítani.

Felosztásom' többi czikkelyeit, mellyek csak a' munka' kiegészítésére, *s a' fő czikkelynek minden oldalról va­

ló bővebb megesmértetésére szolgálnak, mint az említett használások' elérésére irányosan felelőnek vélteket, csak rövideden fogom érinteni. A' pestises pokolvar' leírá­

s á t , mivel azt a' jutalomkérdés' értelme, tárgyaiból ki­

zárja, egészen elméllőztem; különben is a' szerzőnek e' munkánál egyedül a' másolás' érdeme maradt volna.

.:.. Az idiopathicus, vagy magyarországi pokolvar.

(A.' kérjelek' előszámlálásánál igyekezetem egy­

szersmind minden diagnosticus pontokat megvizsgálni.

Kijelelem az -utat, mellyen szándékom' véghezvitelére indulok; minden megjelenő kórj éllel 's minden válto­

zással, azon betegségeket mindig fel fogom hozni, mely- lyekkel egyik vagy másik kifejlés' szakaszában hason­

latossága van. Czélom ezen igyekezetnél, hogy á' meg­

különböztető jelek' szorgalmas kiemelésével kivált a' kezdő, minden történhető tévedés' elkerűlhetésére, útmu­

tatást nyerjen. Talán némelly gyakorlottabb practicus is, kinek a' pókolvart látni vagy épen semmi, vagy igen ritka alkalmatosság adódott } j ) ezen próbámnak valami hasznát veendi.' '

2 "A' pokolvar' diagnbsticájánat; fontossága V haszna ' nem csak észképen van elesmérve; hanem practicus ki­

vitelre is érdemesnek tartatott, í g y Frank|'József nagy munkájában: Praxeos medicae universae praecepfa, a'

(25)

, A 2 I D I O J P A T M I C U S , V . M A G V A R O K S Z Á G I P O K O L V A H . 17

pokolvarnak jeles diagnosticájával, az orvosi litteratu- rát különösen meggazdagította, í g y Tölte'nyi professor D e diagnosi Erysipelatis, és Krajtsir D e carbunculo et anthrace irt értekezéseikben a' pokolvart j ó l meges- mértették. Legújabban D r . Oelze, Hufeland' Journaljá­

b a n ; Wichmann, jeles munkájában I d e e n zur D i a g n o ­ stik, több bőrkiütéseket emh't, mellyeknek egyik vagy másik időszakában, több vagy kevesebb hasonlatossá­

guk van a' pokolvarral: mellyet bizonyosan azért nem vehetett észre, mivel neki nem volt alkalmatossága a' pokolvart természetben szemlélhetni.

A' pokolvar' 's más betegségnek e' tájon való gyak- rabbi előfordulása 's a' néha elég kiterjedt orvosi gyakorlat

engem olly helyzetbe tettek, hogy a' pokolvar' diagnosti- caját magam szerzett tapasztalásimból meríthetem. Csak a' pestises pokolvarnál használtam tisztelt tanítóm Nsá- gos Benő iír' rajzolatjait, 's a' mérges szömörczétől (rhus

toxicadendrum) származó kütegnél felhozandó kútfőt.

Némelly orvosok a' pokolvarnál néhány pathologi- cus előjeleket vettek észre, ú. m. bágyadtságot, roszúl- létct, l á z t , mégpedig 5—6 nappal a' betegség' kitörése előtt. Nagy fontosságúak a' betegségek' előjelei az orvosi gyakorlatban, úgy hogy sokszor eltávoztatik egy jókor adott hánytató által a' h i m l ő , typhus, vagy a' pestis' ragálya ;s, mielőtt még csiráját kifejthette volna;

sokszor elhárította már egy érvágás az agyvelő-, vagy tüdővérzés' előjeleinél a' veszedelmes következéseket.

Azon orvosok, kik a' pokolvar' előjeleit feljegyezték, rajtok, fájdalom 1 semmi kúlönnemiiséget nem vettek ész­

re, minél fogva több betegségek' előjeleitől megkülön­

böztethettek, 's mégesmérésökből a' gyógymódra haszon háramlott volna, Én illyes előjárókat soha sem vettem észre, 's azon betegek i s , kiket alkalmatosságom vala szemmeltartani, vagy a' kikkel a' felől értekezhettem, ugyanazt bizonyították; pedig voltak köztök mivelíebb rendűek is, kiknél nagyobb az érzékenység minden

T í A H Í S Z r T T L ' D . TILYXHUXKÍK. I . K Ü T , O

(26)

jl8. AZ IDIOPATÍIICUS, V. MAGYARORSZÁGI PÖJfOLYAU.

egészségbeli kisebb változás iránt i s , hogysem azok figyelműket elkerülhették voina.

Az első tünemény, mellyel «' pokolvar mindenkor fellép: egyetlen egy kásaszemnyi, sárgás n y i r k k a l telt

Jwlyagocska, a' ruhákkal nem fedett kulhörön. A ' hólya- goc'ska mindig egészséges bőr helyen támad, mellynek feltűnte után környéke általa semmi észrevehető beteges

elváltozást nem szenved. A ' beteg a' hólyagocskába/t érez- hetö kis viszketegségen kivűl, egyéb bajról nem panu- tzolkodik A ' Jwlyagocska a' l e i r t a l a k b a n a l i g m a r a d néhány, 's igen ritkán 24. óráig.

Ezen minden kórjel előtt, 's minden esetben megje­

lenő hólyagocskáuál fogva, a' pokolvart első szakaszá­

ban könnyen megkülönböztethetjük olly bőrbetegségek­

től , mellyekhez utóbbi szakaszaiban hasonlatossággal bir, tudván: hogy ezen bőrbetegségeknek első kórjelök ; nem hólyagocska, hanem pecsét*, fakadék, csomó stb., | '8 ennél fogva első támadásukkor a' pokolvarral nem

cserélhetjük fel.

Itten tehát csak azon bőrbetegségek lehetnek figyel- <

münk'tárgyai, mellyek hólyagocska-formában tűnnek fel, 's első időszakban ugyanazon alakban maradnak. Itt első helyen említendő S t a r k a a ] i epinyctise (nem Pliniusé-e1?).

Megjelenésök' első szempillantásában lehetetlennek tar­

tom a' pokolvart az epinyctistől megkülönböztetni, 's ezen okból nem kevés félénk asszonyokra szokott rái­

jeszteni. Illy esetben hivattam éjszaka egy kisasszony­

hoz, kinek ujján úgy nevezett üszögös hólyag (Brand­

blase) támadt. Máskor két mértföldnyi útat kellett egy asszonysághoz tennem, kinek fcétségbe-esósét, mint az első esetben, egy tősziírással. 's ólom-flastrommal tá­

voztattam el. Ezen nem egészen igazságtalan kétsóges- kedés nem sok ideig tart, mert az epinyctis csakhamar egy borsó-, vagy mogyoró-nagyságra n ő , fehéres-sárga

szinű marad környéke és feneke. Ide járul ínég, hogy nemcsak a' test' fedetlen részein támad mint a' pokolvar,

(27)

AZ I D I O P A T H I P U S , V. M A G T A R O R S Z Á G I P O K O L V A R ; 19

hanem különösen az alvégtagokon i s , és hogy többnyire orbánczhoz hajlandóknál fordul e l ő .

Emi/tjük itten a' pestises pokolvárt i s , melly szin­

te egy hólyagocskával kezdődik, d»> a' pestises láz' je­

lenléte , & hólyagocskának nem egészséges bőrön ha­

nem üszögös helyen való támadása, 's nem csak egy hanem több hólyagocskak' jelenése, elegendő a' pokolvai- lóli megkülönböztetésre.

A' hólyagos orbáncz is hólyagoickal támad; de tá­

madásakor már jelen van égy" különnemű l á z , a' hólya- gok mindig a' daganat' kifejlése után támadnakj 's nein mindig csak egy, hanem több hólyagok jelennek meg.

A' hólyag-küteg is (pemphigus) a' pokolvartól, ezen első szakaszában , a' hólyagok' nagysága, több száma, 's az altagokon való gyakori jelenése által különbözik, mivel a' pokolvar mindig egyenesen apró hólyagocská­

val, 's csak a' test' fedetlen részein tűnik fel.

A' szömörcze* (rlms foxicadendrum) mérges hatá­

sából (mint egy esetet tisztelt tanítóm Schuster lír be­

szélt, 's a' minőt W i c h m a n n is hoz fel) eredő hólyagok.

is nagy égetéssel 's fájdalommal vannak összekötve, éa itt nem egy hanem több hólyag fordul elő. Az oknak

tudása is említendői

A* megégetés' vagy kőrösbogár' hatásától eredt hó- lyagot, szinrtígy a'lázpersenést ( h y d r o i t ) , köleshimlőt (p/ily- cténae), 's a' sömör' hólyagait, a' pokolvar' hólyngocsj kajával senki seni cserélendi fél.

A' pokolvar, második időszakában, következő tü­

neményektől kísértetik: V hólyagocska ellapúi, mocskos szinií, kékes-barnás kezd l e n n i t szétfoly ; a' hólyagocs­

ka' feneke elfeketedik, megkeményedik; a' pokolvar' kör­

nyéke f e l kezd dagadni; a ' beteg égetést, futó szúráso­

kat érez a ' támadás' helyén, kellemetlen feszülést a' test' érintett részén vagy tagján, tetemsúlyt a% egész testen. Ezen a' pokolvar többnyire egykét nap a l a t t keresztülmegy. *

2 *

(28)

2 0 AZ IDIOPATHICL'S, V. MAGYARORSZÁGI POKOLVAR.

A' külső formára nézve alig van létalapos különb­

ség ezen időszaki, és a' pestises pokolvar közt; ha­

nem az utóbbinál jelenlévő különnemű láz elegendő min­

den felcserélés' lehefetlenítésére, melly felcserélés gya­

korló tekintetben ugyan ártatlan lenne.

A' leirt alakú pokolvarnak (melly igy kiképezve állandóan nem létezhet, mert akkor a' betegség, még kifejlésében l é v é n , tető pontját siet elérni) hasonlatos­

sága van a' v é r ö ni 1 e n y n y e 1; de az ok' olly hyilyá- nos tudása, 's. a' feketés hó|yagoc.skán kivűl egyéb fel­

hozott létalapos pokolvari kórjelnek távolléte, mindén felcserélést lehetetlen/t.

Ezen szakaszú pokolvarnak hasonlatossága a' te- hén-himlilvel, eml/tés nélkül nem maradhat; az oknak tudása 's a' tehénhimlő'különnemű udvara elegendők a' megkülönböztetésre.

Nagy hasonlatossága van a' most leirt kifejlés' pontján alló pokolvarnak a' hólyagos orbáncz' azon ne­

mével, mellyben az orbánczos daganat' közepét egyes' hólyag foglalja el; 's tulajdon tapasztalásomból tudom, hogy ezen esetben a' könnyen történhető felcserélés va­

lóban többször is megtörtónt. Ennek elkerülésére bizo­

nyosan szolgálnak a' két betegséget elegendőn külön­

böztető kórjelek ; mellyek következők: orbáncznál »' hólyag a' daganat' hegyét képezi, azon hólyag maga is hegyes, mellynek közepén egy nedveresztő pont va­

gyon, 's kinyúl szembetűnően a'környékező daganaton;

holott ellenben a' pokolvar, ezen szakaszában, már ész­

revehetőn beesve szemléltetik, hólyaga lapos, nedv- eresz'tő tető nélkül. E ' fölcserólést ezen kivűj. még a' kór'

^előjárói is —mellyeket a' pokolvar' első' szakasza' meg­

határozásában leirtunk, a'hol kitudódhatnak, vagy áz orvosi figyelem' tárgyai voltak — csaknem lehetetlenné

teszik.

Az övkiiteg' hólyagai, 's 1 ezen időszaki pokolvar közt lévő valami hasonlatosságot sem lehet tagadni, ki-

i

(29)

AZ IDIOPATHICUS, V. MAGYARORSZÁGI rOKOI,VAR. 2 1 vált a' hólyagok' színére ne'zve; melly hasonlatosság, az égetés', futó szúrások' 's láztünemények' tekinteté­

ben, mellyek ezen hólyagokat nyomban követik, még jobban növekedik. Illy esetben nem régen hivattam egy, a' vett tudósítás szerint pokolvarban szenvedő be­

teghez két mértföldnyire, holott is az övküteg pokol­

varnak volt keresztelve. E n lehetetlennek tartom, hogy orvos az övküteget pokolvarral felcserélhesse, annak csak azon egy olly szembetűnő különneműsége miatt i s , hogy hólyagai csak á' test' fél körén terjednek e l , mihez járul az i s , hogy az övküteg a' test' fedett ré­

szein is előfordul.

Itt még egy különös nyavalyát kell említenem, mellynek leírására az orvosoknál még nem igen akad­

hattam. Ez egy különös üszög-nem, mellyet csak gyer­

mekeknél , kiváltkép bal arczukon, mindig tartós váltó­

láz után találtam; melly is a' szájszeglet' szomszédsá­

gában támad, mintegy színe változott, mindjárt barnuló folttá, és csakhamar száraz üszöggé lesz. Ezen üszög mindig jobban elterjed az arcz felé, 's a' mi k ü l ö n ö s , mindig rendes kerek-formában, míg halál nem követi.

Egy esetben sem sükerűlt nekem, hogy az elválasztó lo­

bos vonal' kiképezését eszközölhettem volna. E ' beteg­

s é g , kezdetekor mindig pokolvarnak tartatik; mellyel ugyan fel nem cseréltethetik, már azért i s , mivel csak váltóláz után szemléltetik 's gyermekeknél jelen meg, kiket a' pokolvar nem háborgat, és hogy ezen üszög min­

dig inkább elterül, mi a' pokol varral nem történik. Az 1827 — 28 •— 29 _ 30-dik esztendőkben nálunk nagy ki­

terjedésben uralkodott váltólázas járványokban , gya­

kori alkalmam volt ezen üszögöt szemlélni: 's, vélekedé­

sem szerint, több tekintetben különbözik a' vizráklól.

A! mit diagnosticai tekintetben a' váltóláz utáni üszögnél rövideden említettünk, nagyobb részint a' ter­

mészetes himlőnél a' bal arczon megjelenő üszögre is al­

kalmazható.

(30)

22 Aí IDIOPATHICUS, V. MAGTAnqnSZÁGI POKOLVAIt, A' h a s o n l a t o s s á g r a n é z v e , m e l l y a' pokolvar é s az e l s ő szakaszban l é v ő e g y é b b ő r b e t e g s é g e k k ö z t talál­

tatik, ha talán a' b e t e g s é g ' m é g ezen másod s z a k á b a n is észrevehető volna, a' k ó r h a t á r o z á s az ottani utasítás

szerint folytatódjók, \ Térjünk vissza a' pokolvar' l e í r á s á h o z . A ' hólyag

(pokol var) varrá vál, 's körüle több hólyagok pattannak fel, e's egy többé vagy kevesebbé összefüggő Mlyagkoszoi

rút képeznek, melly nem sokára varrá változva ax közép v a r r a l összeforr, és egy nagyobb alakú várhely et alkot, u' melly szembetűnőn be van esve, karimái magosbak, feneke feketés színű 's kemény; a'daganat inkább hosz-

szas átmérőjében növekedik. A ' beteg nagy fájdalom­

ról nem panaszkodik, a' láz' kór jelei inkább, előtűnnek f a' beteg többnyire feküdni kénytelen, de nem mindig.

A ' leirt változások, a' pokolvar' kifejtésében, ax beteg-?

ség' 2-dik, 3-dik, i-dik, 5-dik napjain történnek, előtte viigy utána ritkábban.

A' pokolvar, ezen i d ő s z a k á b a n , l e g i n k á b b hasonlít a' lépfenéhez (antrax), mert annak pathognomicus alak-:

j a varban á l l , ' s , mint a' pokolvar, ez is k i f e j l é s é b e n vart képez. Különböznek e g y m á s t ó l a*1 k ö v e t k e z ő pon­

t o k n á l fogva: a ' l é p f e n e ' varainak k i k é p z é s e a' h ó l y a g | m e g j e l e n é s e e l ő t t történik, n á l a daganat nincs j e l e n ; a test' fedett r é s z e i n i s , 's egyesen ritkán találtatik, többi nyire s i n l ő d ő s z e m é l y e k n é l ü t k i? n é h a k ó r j e l e s e n .

Valami hasonlatosságot, az ezen kifejlésű pokol-r v a r , n é m e l l y ótvar, 's orbáncz k ö z t , néni lehet ugyan tagadni; de mégis k ü l ö n b ö z i k ezen k é t b e t e g s é g a' p o - „ k o l v a r t ó l , lefolyása' t e k i n t e t é b e n ; é s hogy várj ok ritkái) egyes hanem többnyire elterjedt, é s nincsen a' daganat­

ba m e r ü l v e , mint a' p o k o l v a r n á l ; s ő t inkább a,' daganat' f e l ü l e t é r e e m e l k e d i k , s z í n e pedig sárgás,

A' többi bőrbetegségekre n é z v e , mellyeket diagno-.

sticai vizsgálatunkra a' pokolvar' e l ő b b i szakaszaiban, h a s z n á l t u n k , ha talán a' leirt s/.akaszú pokqlrarral ha-.

(31)

AZ IDIOPATHICUS, V. MAGYARORSZÁGI POKOLTAR. 23 sonlatosság tűnnék k i : vélekedésem szerint hasznos lesz az ott alapított kórhatározást folytatni. Mellyre nézve, 's az ismétlések' elkerülése végett, itt újra egyenkint elő nem adatnak.

Nézzük tovább a' pokolvarnak kifejlésbeli lépé­

seit. A ' pokolvar képez leesett, fekete v a r r a l lefedett, 's egy ötkrajczáros' nagyságát felül nem múló nedv­

eresztő kerek tályogot (üszögöt); egy, kiváltképen a' test' hosszú átmérője' irányában elterjedő daganat' közepén , a ' varak körül elválasztó vonalt vehetni észre: ekkor a' betegség t ei ő pont j át el ér te. Lázas tünemények egy esetben sem hibáznak, de közönségesen nem nagy fokú csorvás vagy hurutos láz' kór jeleivel, gyengébb i n ­ gerláz' bélyegével, a' beteg nagy fájdalmakat nem érez,

inkább égetésről panaszkodik, a' pokolvarlan 's környé­

kein ; 's h u a' pokolvar az arczon, vagy a' főhöz közel ütött ki, a' beteg kábultságot érez. A ' pokolvar tető­

pontját legfeljebb 24 óra a l a t t éri el.

Jcgyxét: A ' pokolyar' leirt szakaszát tetőpontnak azért nevezem, mivel azon esetekben i s , hol már a* betegség' előb- beni szakaszaiban helyes orvoslásmdd alkalmaztatott, a'' pokol­

var mindig eléri ezen kifejlés' fokát, azaz valódi pokolvarrá válik : és ha már a' kifejlésnek ezen fokára h á g o t t , további kifcjlése lehetetlenné lesz, 's ekkor üszöggé változván, üszög­

nek kell maradnia.

Legtöbb ízben, az orvos csak a' most leirt tetőpont*

szakaszában hivatik a' beteghez, mellyben a' pokolvar*

különnemű bélyegei leghatározottabban k i vágynak fejt­

ve. Azért látszik alighihetőnek, hogy a' pokolvarral más.

betegségek még most is felcseréltethetnének. Nekem többször volt alkalmam egy buborékos lobos orbáncz' nemét l á t n i , melly a' tetőpontos pokolvarhoz csalhatásig ha­

sonlít, 's az esetek' többségében annak is neveztetik;

de ha a' szerint orvosoltatik, a' beteg ezen tévedésért halállal lakol. Ezen nemét a& arbáneznak, min­

dig a' nyak' bal oldalán láttam; a' daganat tetemes.,

(32)

24 AK IDIOPATHICUS, V. MAGYARORSZÁGI POKOLVAR.

a' nyelés akadályozva volt. A* daganat' közepét a' po­

kolvarhoz hasonló hólyagkoszorú foglalta e l , mellynek közepe varas ló'n. Ezen betegség a' pokolvartól a' kö­

vetkezendőkben különbözött : a' hólyagok a' daganat*

kifejléseután támadtak,'s nem barnultak meg; az üszög' jelei hibáztak, a' daganat minden irányban terjedt e l , a' nyak'szélit csak ritkán hágta keresztül. Legközönsé­

gesebb esetben csak akkor hivatik az orvos, midőn már a' kurúzsolók pokolvarellenes szereikkel az orbánczqs hólyagokat üszögössé változtatták, 's hasonlatosságát a' pokolvarral még jóval nevelték. Még ekkor egy kü­

lönböztető jel marad fenn: az észrevehető hullámzás a' daganat' mélységébén, melly genyedésnek j e l e i , kivétel nélkííl, a' pokolvar' minden eseteiben nem hibáznak. De gyakran törtónt már ellenkező orvoslás által az agy­

ra való letétel, melly az orvos' vizsgálását felesleges­

sé teszi.

A' pokolvarnak a' keléssel való hasonlatosságát vagy különböztetéseit említetlemíl hagyom, erősen hí­

v é n , hogy az orvos a' pokolvart keléssel össze nem za­

varhalja, hacsak praxisából practicát nem csinál.

Ha egyszer elérte tetőpontját a' pokolvar, a' hely, mellyen létez, nevezetes különbséget szül további lefo­

lyására 's kimeneteleire nézve. Ha a' pokolvar a' főn, vagy a n n a k szomszédságán fejlett ki, 's a' beteg ezen szakaszban orvosi segedelmet nem nyer; minden kifogás

nélkül elvész. A' daganat mindig növekedik, a' beteg elkábul, nyelése és lélekzetvétele elnehezedik; a' be­

teg álomba merül, és halál végzi a' szomorú jelenést.

Egy esetben volt akalmam a'jbetegség' ezen kimenetelét szemlélni egy fiatal 20 esztendős l e g é n y n é l , kihez a»

bekövetkezett halál előtt egy órával hivattam: nála az orvoslás"* elintézése már szükségtelen volt.

A' daganat' genyedését egy esetben sem láttam, ínég a' pokolvarban megholtakban sem.

(33)

Az IDIOPATHICUS V. MAGYARORSZÁGI POKOtVAR. 25 Ha alkalmatos szerek' használására a' pokolvar' gyó­

gyulása bekövetkezik, a' daganat elapad, 's lassan ege.

szén eloszlik; az elválasztó vonal az üszög körül jobban szembetűnik; az üszög maga, egy gömbölyű kisded dió' nagyságát alig felülmúló keme'ny darab idomban környé­

kétől elválik. Az üszög' elválása után hátramaradó gödör' kisebb vagy nagyobb m é l y s é g e , az alkalmatos szerek' hamarabbi, vagy későbbi használásától, 's a' betegség*

nagyobb vagy kisebb kifejlésétől függ. Az említett seb semmiben sem különbözik más egyszerű fekólytől.

Nagyon különbözik a' pokolvar' további lefolyása, tetőpontja' elérése után, azon esetben, h a az a ' kezeken tanyázik. M é g két különböző időszakot lehet észreven­

ni , minekelőtte a' betegség halállal végződnék:

1- ször, az üszög' elválását,

2 - szor, a' pokol vart környékező daganat' kifekélye-

dése' szakaszát. * Minekutána a' pokolvar különnemű kifejtése' tető­

pontját elérte, mellyben már az üszög' elválasztásáig, vagy a' következő halálig változatlan megmarad; a' daga­

nat minden megállapodás nélkül növekedik annyira, hogy nemcsak a' meglepett felső végtagon, hanem az egész ol­

dalon elterül; a' fájdalmak növekednek, a' beteg' nyug­

talansága öregbedik, a' láz' bel-ereje nőttön nő. Az üszö­

gös csomó egy gömbölyű 's mogyoró'nagyságát nem hala­

dó darab idomban a' környéktől elválik; néha az üszög­

nek későn történendő elválása meg nem esik egyszerre, hanem a' már felázott üszög darabonkint hull k i . H a még akkor sem alkalmaztatnak a' daganat' eloszlását eszközlő orvosi szerek; a' daganat genyedésbe 's üszög­

be megy által. Az üszög a' pokolvar' tőhatáros részeit ellepi, 's egész a' csontokig elemészti; magok a'csontok i s , megfosztatván organicus összefüggéseiktől, kihull­

nak. A' daganatbán kifej lő üszög csak felűlegesen terűi e l , 's főkép' a' genyedésnek köszöni eredetét; mert ez a' sejtszövetben tanyázván , kórgóczát (sedes morbi) meg*

(34)

2 6 AZ IDIOPATHICUS V. MAGYARORSZÁGI POKOLVAR.

emészti, mellynek következésében a' közönségestaka­

róknak az életműséggel való összefüggései felbontód­

nak, ezek az élet' feltételeitől megfosztva, üszögössé válnak; az üszög mindig tovább terjed, mig az élet' forrásai, ideges kórjelek közt, ki nem apadnak.

Az ideges kórjelekre nézve .— mellyek, mint a'po­

kolvar' állandó kísérői, nem csak halál előtti, hanem korábbi szakaszaiban, 3 némelly orvosoktól említetnek — legyen szabad egynehány tapasztalásból merített észrevé­

teleimet itten felhozni. A' külföldi orvosok, kik a' po­

kolvar' feltűnésével közvetetlenűl 's állandóiíl kifejlő zavarokat az idegrendszerbe jegyezték fel, többnyire nem a' magyarországi idiopathicus pokolvart, hanem a' lépfene-pokolvart írták le. Ezen esetben a' lépfene-mé­

reg' helybeli hatásán felül, kétségkívül az életmú'ség' nedvei is megfertőztettek, a' betegség' ragályának a' tü­

dőkbe, gyomorba, bőrbe, sebbe 's a' vérbe való felvétele áltál. Ezen esetekben is tehát, véleményem szerint, az említett idegrendszer' závárjai, nem mint létalaposan a*

pokolvar' tüneményeihez tartozók, hanem inkább mint kór' szöveményei, tekintethetnek,

A' magyarországi pokolvarra n é z v e , ideges kórje­

lek , a' betegség' korábbi szakaszaiban, csak ollyan be­

tegeknél vétetnek észre, kiknél az idegrendszer' erzé->

kenysége előlegesen uralkodik, úgy hogy nálok minden lobos vagy nem lobos l á z , ha csekélyebb i s , idegrend.

szeri zavarral jár. Ezen zavarok néha talán a'beteg' fé­

lelme 's képzelődése által is növekednek. A' pokolvar*

azon eseteiben pedig, hol az a' kézen tanyázott, 's a' halál a' daganatbeli genyedésnek's üszögösödésnek nem sikerült győződése' következésében áll be, az mindenkor ideges kórjelek' kíséretében történik. Az életműség' törvényei szerint, az életerőnek utolsó küzdése magát az ideg*

rendszerben is tükrözi. Nem akarom ezen ideges kórjen leket egyenkint felszámlálni; mert szemlélésükre nem

(35)

' AZ IDIOPATHICUS V, MAGYARORSZÁGI POKOLVAR. 27 volt tapasztalásom; practicus hasznuk pedig csekélyebb, mintsem érdemiének mások' munkáiból való kiírásukat,

Minthogy a' pokolvar, ezen utolsó genyedési ' 8 üszögödési időszakokban i s , más hasonló betegségekkel felcseréltethetik; azért ezeket sem lehet itten hallgatással elmellőzrú, í g y néha felűleges genyedésbe megy által a' kép' orbáuczq, melly idomtaían betegség; a' köriílállóktól pokolvarnak tartatik; k i v á l t , ha az orbáncz hólyagok?

k a i , fakadókokkaj fejlődött ki, Ezen esetben a' kórhatá­

rozati megkülönböztetés legkönnyebb, mert a' képen tanyázó pokoivar, a' daganat' genyedése' 's üszögödése*

stádiumába sohasem megy által, mivel orvosi segedelem' hozzá nem járúltával a' beteget mindenkor még a' genye?

dés előtt megöli.

A' kézen létező ezen szakaszú pokolvar, éíköröm^

méreggel felcserplteíhetik; azonban az ínkqrqmméreg lassabban fejlődik azon fokra, hogy az utolsó sza- kaszií pokplyarhoz hasonlítson, a'külsőképen szemlél?

hető qsszeronpgolás az ujjon túl ritkán terjed e l , mély sebsípok találtatnak, a' könyök' csontjai felda­

gadnak *s a' t,

Czéjirányqsnak tartom itt a' pokoivar* azon fő es- mértető 's különböztető kórjelét, mellynek a' beteg?

sóg' diagnosticájában hibázni semmi esetre nem sza­

bad, újra említeni; nevezetesen : a' pokolvar' v a r a {üszöge) be van $spe, mélyebben fekszik, m i n t a ' kör- nyékződaganat: n^elly által minden más kütegtől megkür lönbözteti magát; az üszögöt környékző daganat nem mocskos, hanem egészséges szinü.

A' pokol var' leírásában több korszakot hoztam fel, nem azért, mintha ezeket egymástól kitűnőleg külön­

böző korszakoknak kiyánnám tekintetni'; hanem hogy a* történt észrevehető kifejlés} változásokat valami- kép egy rajzolatba foglalhatnám, "s igy fiatalabb qr-e YPstqrgaijqnak q' kóresmótetet könnyebbíteném,

(36)

2 8 A Z I D I O P A T H I C U S V . M A G Y A R O R S Z Á G I P O K O T / V A R ,

Az időre nézve, melly alatt a' pokolvar kifej­

tése bevégződik , minden kórszaknál tapasztalásomhoz képest a' szükségeseket említettem ugyan; de nem tartom feleslegesnek az ottani érintésekhez, még egykét általá­

nos észrevételt csatolni.

Alá nem írhatom némelly külföldi orvosok' azon állítását, hogy a'pokolvarnak rendes, határozott napok' számára elnyúló lefolyása l é g y e n , melly 6 — 7 napra tétetik. Azon rendes meghatározása a' pokolvar' lefolyá­

sa' idejének a' mi pokolvarunkra azért nem, alkalmazha­

t ó , mivel nem ugyanazon betegség, amazokéval. Ok csak a' lépfene? carbunculust írják le , mert az idiopathicus, 's belső okokból származó pokolvart el nem esmérik, vagy létét nagyon kétségesnek 's kényfeltételesnek tartják.

A' közlendő pokolvar elleni orvoslásmódnak kö­

szönöm, hogy a' bekövetkező halál' idejét tapasztalá­

somból szorosan meg nem határozhatom. Azonban a' mit a' betegség' kifcjléséből 's mások tapasztalásaiból állít­

hatok, ez általános észrevételem: hogyha a' pokol var a' főn vagy annak szomszédságában l é t e z , többnyire a' 8-dik nap előtt következik b é , utána ritka esetekben;

ha pedig a' pokolvar a' kezeken tanyázik, a' halál soha sem áll be 8-dik nap előtt, mindig utána. A' tőlem fel­

hozott ifjú, kit élete'utolsó órájában szemléltem, a'be­

tegség' 7-dik napján lett annak áldozatja. Két esetben, hol a' pokol var a' kelen tanyázott, a'betegség'8-dik nap­

ján kérték orvosi tanácsomat; 's mind a' két esetben a' betegség utolsó szakaszát már annyira kifejtve találtam, hogy'! a' halál 8 nap alatt bizonyosan beállott volna, ha az előre haladó betegségnek határok nem-tétettek volna.

A' pokolvarban elhunytakon bonczolást nem tehet­

tem; melly hiánynak pótlására F r a n k József' említett munkájából , a' C h o p a r t és H e i r o t h által tett bon- czolásróli jegyzéket közlöm:

C h o p a r t ' észrevétele szerint: "A' pokolvart környé­

kező sejtszövet felolvadt vérrel telve találtatott, a' tüdők

(37)

WÍPFENE-POKOLVAR. 29 véresek 's dagadtak voltak, savós folyadékban xísztak, a' fodorháj kékes s z í n ű , a' belek gyuladtak, üszögösek voltak, néhol türemmel(volvulus) találtattak."

H e i r o t h ' bizonysága szerint: "A' pokolvar, melly a' nyaknak jobb oldalán tanyázott, körül volt véve egy k é k e s , az egész mellre és hasra elterjedő daganattal.

A* mint a' pokolvar még az élő betegen kivágatott (!), utána ezen helyből fölolvadt rodhadt vér folyt. A' felvá­

gatott hasüregből 20 — 2 4 font vereses folyadék ömlött k i , a' nagy csepléz nem volt természetes színű, sok he­

lyen a' hashártyához volt ragasztva, melly maga is gyu- ladt, 's fekete foltokkal lepve volt. A1 gyomom és a'vé­

kony belek gyuladtak, üszögösek voltak, mellyek a' ha­

ránt'rémesében legnagyobb fokot értek. A' máj közön­

séges nagyságú volt, de terim-bele setétebbnek látszott;

a' lobos epehólyag 's epecsatornák a' szokott mennyi­

ségnél sokkal kevesebb epét foglaltak magokban."

Lépfene-pokolvar.

Ezen név alatt a' külföldi orvosoktól egy a' pokol­

varhoz kisebb vagy nagyobb mértékben hasonlító betegség íratik l e , melly a' lépfene-ragálynak az emberi életmű- ségre való helybeli hatásából eredt.

Ezen hatása a' lépfene' gerjének az emberi életmií- ségre, kivált Németországban, gyakran fordul e l ő , ú g y hogy sokan, az ottani orvosok k ö z ü l , minden pökolvar- nemű betegségnek csak azon-egy kútfőt engedik. Nálunk a' lépfene-gerjnek ezen említett helybeli hatása az embe*

ri életműségre sokkal ritkábban szemléltetik, 's olly bel­

terjesen, mint leíratik, még sokkal ritkábban. E n tehát a' jutalomkérd eV értelme szerint, a'le'pfene-pokolvarnak a' külföldiektől szerzett rajzát elmellőzöm, 5s a'lépfene- ' méreg' hatását az emberi életműségre úgy írom le, mint

azt néhány esetben szemlélni alkalmam volt. Hazánk' azon orvosai, kiknek bővebb alkalmuk volt a' lépfene' é-

(38)

30 LÉPFl'NE-POKOLVAR.

rintett hatását szemlélni 's vizsgálni, értekezésem'ebbeli hiányát észrevételeik' közrebocsátásával bizonyosan k i - pótolandják.

Ezen okból származó, 's mégis egymástól olly na­

gyon különböző betegség azon sejdítést gerjeszti bennem, hogy az én lépfene-pokolvár-^esefeimben af gerj egészsé­

ges bőrre hatott; a' külföldieknél pedig olly kóresetek íratnak l e , mellyek a' gerjnek a' kisebbedett bőrre való hatásából fejlettek k i , 's az esetek' többségében vérfer- tődzés kórjeleivel is felruháztaínakt

Azon kevés számú esetékben, mellyek szemlélésem' tárgyai voltak, 's mellyekben a' lépfene-méreg' hatását be lehetett bizonyítani; ezen hatás következő alakban tünt fel: kis persenések pattantak fel a' kéz' 's előkar1 derekán, két nap alatt egy borsónagyságuak lettek, 's kemény tapintásúak voltak; az egész előkárt elfedő da­

ganattól környékezve , a' betegnek igen éles fájdalmat okoztak. A' pattanások' száma határozatlan 8 ^ 1 2 volt, mellyek hasonló állapotban csak egykét nap maradtak, azután részszerint genyedésbe, részszerint üszögbe men­

tek által.

További lefolyását e' neuní lépfene-pokolvarnak nem láttam, mivel kik ezen bajban szenvedőleg nálam mutaták magokat, fennjáró betegek voltak, 's egyszernél

többet nálam meg nem jelentek.

Ezen betegséget 1830-ik esztendő óta, mióta a' mar­

hadögtől mentek vagyunk, nem igen láttam. Az idén (1834) láttam egy igen hasonlót, mellyben egy ház­

nép* gyengébb tagjai (a' leánykák) nagyon szenvedtek.

A ' pattanások épen ollyanok voltak, mint a' felhozott esetekben, csakhogy üszögbe nem mentek által, hanem ge­

nyedésbe. Találtattak a' kézen és előkaron nagydaga'- nattal környékezve. A'fájdalmak nagyok voltak, 's a'be­

tegek kénytelenek ágyban maradni. A' betegségnek hosz- szas lefolyása volt; üszög nem fejlődvén k i , a' pokólvat ellen annak egész kiterjedésében, az előbbení esetekbeit

Ábra

Updating...

Kapcsolódó témák :