3 0 2 SZEMLE.
egyoldalú anyagi túlbecsülését látják szemben azokkal az általánosabb értékekkel, amelyeket távolabb eső nyelvek szellemi javak dolgában nyúj- tanak. Ami pedig a magyar nyelvnek tanítását illeti odaát, mi ennek ötletéből szívesen látnók az osztrák-magyar tanárcsere'megvalósítását és ,éppen nem tartunk azoktól a bajoktól, amelyek miatt a szerző annyira aggodalmaskodik; e tekintetben alighanem másokra gondolt, k f .
V E G Y E S .
Közgazdasági egyetem. A «Hangya», a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezete 1917 febr. 1-én egy millió K-t bo-
csátott a kormány rendelkezésére egy mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, _ pénzügyi, szóval közgazdasági egyetem létesítése céljából. A felterjesztés utaj arra, hogy az ország kincsei parlagon hevernek, mert a magyar értelmiség gazdasági tekintetben elmaradott, aminek főokát abban látják, hogy nincs olyan főiskolánk, amelyen ifjaink magasabb közgazdasági ki- képzésben részesülhetnének. Ezért tódulnak annyian a jogi pályára. «Pedig nekünk nem diplomás proletárokra van szükségünk, hanem olyan gaz- dákra, akik észszerűen kezelik birtokaikat, iparosokra, akik képesek európai színvonalon álló ipartelepeket szervezni és vezetni, kereskedőkre, akik nem csupán az ösztön sugallatára hallgatnak, hanem készek arra is, hogy érdekeiket összhangba hozzák a nemzet gazdasági érdekeivel; szükségünk van magasabb közgazdasági ismeretekkel bíró tisztviselőkre a szakminisz- tériumokban, városok gazdasági hivatalaiban, közlekedési vállalataink élén, a pénzintézetekben és magánvállalatokban ; és szükségünk van végül taná- rokra is, akik az utánunk jövőket a gazdasági élet labirintusában tájé- koztatják.® Ezt a közgazdasági egyetemet Budapesten kívánnák létesíteni valamely meglevő gazdasági akadémia s a budapesti kereskedelmi akadé- mia felső tanfolyamának felhasználásával. — A »Hangya® köréből indult ki 17 évvel ezelőtt ez a gondolat s 1913-ban a különböző gazdasági érde- keknek 14 képviselete kérte az országgyűléstől a közgazdasági egyetemet.
A műegyetemen már működik a közgazdasági szakosztály, a pozsonyi egyetem jogi karával kapcsolatban egyetemi fakultás-jellegűvé lett a magyaróvári gazd. akadémia s legújabban sikeresnek Ígérkező mozgalom indult a szegedi Balkán-Akadémia érdekében. Mindez azt mutatja, hogy a magasabb fokú gazdasági nevelés jelentőségét mind általánosabban ismerjük fel. Nemzeti érdek, hogy ettől a felismeréstől köznevelésünk egész szer- vezete se zárkózzék el, mert kétségtelen, bogy a «Hangya® által jelzett célból nemcsak főiskolára, hanem a népiskolák megfelelő újjászervezésére, sőt a középfokú oktatás átalakítására vagy kibővítésére is szükségűnk van.
Az iskolaszervezetnek a nemzetre váró nagy feladatokhoz kellene idomulnia.
A közgazdasági egyetem ügyében 'egyébként figyelmet kíván az a fontos szempont, bogy ne forgácsoljuk szét anyagi és szellemi erőnket külön- külön intézményekre, ba azokat jól lehetne egyesíteni s ne folytassuk a főiskoláknak Budapesten való csoportosítását.
SZEMLE. 303
Osztrák tanulók Magyarországért. A mult év októberében
«Österreich für TJngarn* jelszóval Bécsben nagy mozgalom indult, hogy az Erdélyben elpusztult helységek felépítéséhez az osztrák közönség is anya- gilag hozzájáruljon. A mozgalom vezetői a gyűjtést az iskolákra is kiterjesz- tették s az alsó-ausztriai közokt. tanács ezt az ügyet az iskolák figyelmébe ajánlotta, sőt «az állampolgári nevelés álláspontjáról* megengedte, hogy a háború folyamán hivatalosan elrendelt (takarékossági napok* eredmé- nyének egy részét e célra fordítsák. A rendelet szerint ugyanis e gyűjtés- nek nemcsak jótékonysági jellege van, hanem az a közvetett célja is, hogy a Pragmatica Sanotio-ban oszthatatlanul és elválhatatlanul eggyé lett monarohiának a világháború folyamán a közös védekezés által megerősö- dött államaiban a benső összetartozás tudatát fejlessze. — A kölcsönös segítés mindenesetre elősegíti az egymásra utaltság tudatának az erősö- dését és érzelmi megalapozását. S mi hálásan is fogadjuk a segítő kezet.
Magában a mozgalom címében azonban annak a jelét látjuk, hogy Magyar- országról nincs odaát egészen helyes képök még a jóakaratúaknak sem;
a cím ugyanis ez: «Österr. Komitee für den Wiederaufbau kriegzerstörter Heimstátten in den Karpathen Ungarns-Siebenbürgens.» Ez a kifejezés helytelen, mert itt nem lehet szó Ausztria és Magyarország vagy Horvát- Szlavonország-féle kapcsolatról. A közokt. tanács rendelete pedig «közös hazái-rél beszél. A haza fogalmának ilyen kitágítása lehetetlen; az azon- ban szükséges, hogy a nemzeti tudatosság következetes fejlesztésével mind- két állam polgáraiban általánosabbá tegyük a másik állammal való össze- köttetés helyes ismeretét.
MAGYAR PEDAGÓGIAI TÁRSASÁG.
Hivatalos nyugtázás.
A M. P. T. pénztárába 1917 febr. 16-tól márc. 16-ig a követ- kező befizetések történtek:
Kültag adománya: Kerékgyártó I. 3 K.
Kültagok befizetései: 1914-re: Ónody G. Erzsébetfalva. Fekete J. Léva: Nagyné Cs. M. Kaposvár.
1915-re: Scholtz F. Kisszeben. Ónody G. Erzsébetfalva. Kántor M. Kisczigánd. Novoth I. Baja. Kerentsy S. Kistapolcsány. Nagyné Cs. M. Kaposvár. Philipp K. Körmöezbánya.
1916-ra: Scholtz F . Kisszeben. Vadas J; Kelecsónyi B. Kopócsy B. Nagyvárad. Zibolen E. Sehuschny H. Ónody G. Erzsébetfalva (2 K.) Kizák J. Eperjes. Choboditzky A. lgló. Kaminszky G. Ungvár.
Németh B. Zalaapáti. Kovács J. Zenta. Kara Gy. Arad. Erőss L.
Kántor M. Kisczigánd. Német S. Felsőlövő. Pásztor J. Heller B.
Novoth I. Baja. Bély M. Czigler L Kassa. Szombathy I. Jászberény.
Krécsy B. Hilbert K. Kari L. Kolozsvár. Székely K. Losoncz. Nagyné Gs. M. Kaposvár. Tavaszy S. Kolozsvár. Marék J. Nagyszombat.
