lll i ndenlíi nG[ ua n mG§tGíG...
, Akár felismeri, akár nem. En hálás lehetek a Eondviselésnek, nert életem meghatározó éveiben tóbb olyan emberrel is össze- tozott, akik nem szavakkal, hanem személylséqük teljességével
:anítottak, Egyik kozúiúk GaliaiAttila, akit 75, szúletésnapjd spío,
győri
születésű k]ari- nétművész és pedagó- gus-zeneszerző több mint 20 éve lakik régiónkban.Sokáig Csévharaszton élt. egy il,e Monorra költözött. ,,Ne a iielység határozzon meg té-
3ed, te határozd meg a helysé- 3et!"
-
csengenek a fülembenszavai, melyeket
jó
néhányillel
ezelőtt mondott egy in-|erjú során.
Az
idő tájt arról [aggattam, nem érzi-e elszi- 3etelve magát a főváros pezs- 3óbb zenei éIetétőI? Persze az 3iek őt igazolták, hiszen szer- zői estjei során régiónk több településénis
bemutatta a]-lotásait a
komolyzenei cse- megét kedvelőhelyi
közön-lÁonoL
Születésnapját három állo- másból álló koncertsorozattal iinrrepelte. Azokban a naglvá- rosokban csendültek
fel
mű-,-ei, melyek
-
más-más oknáltogr,a
-
meghatározó jelentő- éguek voltak életében. Buda-pesten
-
ahogy ő fogalmaz-
bejuthatott
a
szentélybe, a Régi Zeneakadémia hangver- seq,termébe, ahol a februári időjárás álta] nehezített köz- lekedési körülmények ellené- re is sokan kíváncsiak voltak műveire.A
zor8-as jubileu-mi
évben Győrben és Debre- cenben,a
zeneművészeti fő- isko]ánis
fe]csendüItek az életmű egyes darabjai. A szer- ző mindhárom esetben olyan magas színvonalon muzsikáló zenésztársakat kért fel művei- nek tolmácsolására, akik rég- óta ismerik és értik a Gallai- darabokat. Mert amikor megír egy zenét, az első megszóialás- ból még nem derülki, hogymi lesz a mű sorsa-
val|a"A
kortárs művészetet sa- ját kora mindig is kisebb-na- gyobb gyanakvással, értetlen- séggel, sokszor elutasítással fogadja. Így voltez zoo
éve,és ma sincs
másként. Hat- ványozottanigaz ez a
kor-társ
komolpe- nére, melynek oka GaIIai sze-rint
többek kö- zött az, hogy a zeneszerzés nap-jainkban
elcsú, szott a tudomány felé.Nem ritka, hogy e5y termé- szettudós racionalitásával üI le valaki zenét szerezni, ho5y olyan művet alkosson, ami- lyen még senkinek sem jutott eszébe. Ebből születnek olyan művek, mint például a Győr szimfónia. Ez úgy keletkezett, hogy szerzője kiment a város pályaudvarára, rögzítette az ottani zajokat, majd dara§á- ban ezeknek valósághű visz- szaadására törekedett.
- A
zene végtelen.Min-
denkinek joga
van az
alko- táshoz. En magam mindig a tehetségem által elérhető leg- jobb muzsikus akartam 1en- ni. De az, hogy a zenéim hová jutnak,már
nem az én do1-gom. Soha nem voltak álma- im, mindig tettem az elém ke- rülő feladatokat
-
mondja.Vaióban,
Gallai Attilát
aMÁV
zenekar sok ér,tizedenát tartó
klarinétművésze-ként,
zenepedagógus-ként és
zeneszer-zőként soha nem
a közönség vagy
a
kritikrrsokmeggyőzése motivá]ta.
Haígy
lenne, már nem lennea
pá-lyán. Amikor
elsőszerzőí
próbá}kozása-it
megmutatta akkori meste- rének,ő
ezt váiaszolta: ,,Írdki
magadból!"Gallai
megfo- gadta a tanácsát, és azóta sok mindentkiírt
magábó1. Töb- bek között 2o11-ben bekör-et- kezett infarktusát is. Nagl,bő- gőre szerzett szólószonátáját például sokszor iátsszák nem csak Magyarországon, hanem külföldi zenei versenyeken is, ő maga azonban János passi- óját tartja fő múvének.-
Minden műfajnak meg- van a maga helye, nem nézem1e egliket sem. PéIdáu] kocs- mában senki nem fog szim- fóniát játszani, de a jeliegte- lenség megöli
a
zenét, akárkönnyű-, akár
komol1zené-rő1 beszéljünk.
Az
emberek8o százaléka reflexszerűen é1.
Ők krlfii<a néikül elfogadják azt, amit a média kínál, mert könnyebb a sablont befogadni, különösen ha azt eléjük rak- ják. loo-ból mindössze r5-zo olyan ember van, aki gondol- kodik, aki tudatosan válogat
a
kultúra,.fogyasztásában".A teljes
alkotóművészetnek ezaz
alapla: minden műnek felismerhetőnek, önmagával azonosíüatónak kell ]ennie.Ga]lai Attila
alkotókedve 75 évesen is töretlen. Örö}*é nlrrghatatlan.Az
Alkotó Mu- zsikusokTársaságát - melynek alapítója is-
z7 éven át vezette, bár ő nem tar$a magát veze- tő típusnak, Miután egészségi állapota miatt már nem tud- ta váila]ni a főisko]ai tanítást, a monori zeneiskolában neve]tkitúnő
muzsikusokat. Hajda- ni növendékei között iöbb elis- mer1 }darinétművész is van.Einézve Gallai
dolgozó-szobájában tornyosuló parti- turákat, hallgatr,a a]kotásait, egyetlen kérdés karcolja 1e1-
kemet: lehet, hogy helyi kö- zösségi
szinten régiónk
ze- neszeruője még mindig nem került az őt megillető helpe?Vajon meddig
késik az
elis- merés? Tüdom, tudom, nem a siker motiválja, hanem hogy zenéjének első perctől kezd- ve mondanivaiója van, Tanárúr!
Mesélj nekünk még na- g1.on sokáig! Nagy Renáta§8§ Ftlm,_tőt §§§ §tf'm2-től *3F§§-§ t*r§at Ft/m,-tőt
-= ]j :- :
= :J.::.éli: = :::. ..=:
:]
': .: : :i*5itv*t*rt*s:
*:P: T.*l-il.-**
§a*:l*i*l*1i.:.*
ij-§*erl €=3ii*i
§pie*p*rai, §i.:=*p é= .:===§*bc**tslx**t*rem:
i,-"jll=:.
i s:. :=:l i?.
i.ii-, l ir.l,_::,-,=:-: :],._= :':-:=l.=ii
" i.:i.:
.-tóli*
i_,]3i:r:,
*;==;. *==ii=l,i:*