A fogyasztási kereslet vizsgálata nemzetközi összehasonlításban

A FOGYASZTÁSI KERESLET VIZSGÁLATA NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLITÁSBAN

DR. SZILÁGYI GYÖRGY

E tanulmánya fogyasztási kereslet statisztikai vizsgálatának egyetlen aspektusával, a fo—

gyasztás fő csoportjainak a jövedelmi színvonaltól és az áraktól való együttes függőségével foglalkozik, mind módszertani oldalról, mind pedig tényleges adatok számszerű elemzésével.

Ez utóbbira ezúttal egy nemzetközi összehasonlítás, az úgynevezett Európai Összehasonlítási Program 1985 (European Comparison Programm — ECP) nyújt lehetőséget, amelyben húsz európai ország vett részt, és amely a GDP mellett kiterjed többek között a lakosság fogyasz- tásának részletes összehasonlítására is.1 Elég ritkán adódik olyan lehetőség, amikor a fo—

gyasztás függvénykapcsolatait húsz ország adatsora, húsz megfigyelési pont alapján lehet vizsgálni, érdemes tehát ezt az ECP nyújtotta alkalmat megragadni.

A változók

A vizsgálat célváltozói a lakossági fogyasztás fö csoportjai szerinti reálértékek. Reál—

értéken a fogyasztás egy lakosra jutó értékének egységes (összehasonlító) valutában kifeje- zett nagyságát értjük.

Az összehasonlítási vizsgálat a lakosság összes fogyasztását a javak és szolgáltatások nyolc, a nemzetközi statisztikákban általánosan használt kategóriája szerint tagolja. (Fel—

sorolásukat lásd az 1, táblában.)

A fogyasztási kereslet vizsgálatának általánosan elterjedt módszere szerint ezeket a cél—

változókat két magyarázó változóval hozzuk kapcsolatba:

I . a lakosság összes jövedelme, amely lehetőséget ad az egyes fogyasztási csoportok jövedelem—

rugalmasságának számszerűsítésére; az ECP azonban jövedelmeket nem hasonlít össze. így a szá- mításokban a lakosság összes jövedelmét a lakosság összes fogyasztásának adatai helyettesítik;

2. az egyes fogyasztási csoportok relatív árszínvonala, amelynek segítségével árrugalmassá—

gok számíthatók, és amelyek azt mutatják, hogy valamely országban valamely jószágcsoport vi- szonylag olcsó-e vagy viszonylag drága.

Ez a "viszonylagos" olcsóság vagy drágaság kettös dimenzióban vagy inkább kettös bázison értendő. Az egyik bázis az adott fogyasztási csoport nemzetközi átlagára, a másik a lakossági fogyasztás általános árszínvonala. A jobb megértéshez tekintsünk egy számszerű példát: Magyarország ruházati fogyasztásának árszínvonala az ECP—ben használt nemzet—

' Az 1985. évi ECP módszereit és eredményeit az ENSZ az ,,lntcrnational Comparisons of Gross Domestíc Product in Europe 1985" címen publikálta (Statistical Standards and Studies —— No. 41. United Nations. New York. 1988. 50 old.) mely kiadvány jelen tanulmány szerzőjének munkája. E kiadvány magyar nyelvű adaptációját a Központi Statisztikai Hivatal ,,A gazdasági fejlettség szinvonalának európai összehasonlítása (a bruttó hazai termék alapján)" cimen (Budapest.

1989. 83 old.) tette közzé.

124 DR. SZILÁGYI GYÖRGY

közi árszínvonalhozz képest l,466, a magyar lakossági fogyasztás átlagos árszínvonala az ECP nemzetközi árszintjéhez képest 1,0l7. A két szám hányadosa 1,44l, vagy százalékban 144,l, ami közgazdaságilag úgy értelmezhető, hogy Magyarországon európai viszonylatban a ruházati cikkek és szolgáltatások árszínvonala 44 százalékkal magasabb az általános fo- gyasztói árszínvonalnál.

Szólni kell itt egy kényszerű módszertani pontatlanságról, amely a lakossági fogyasztás kétféle értelmezésével függ össze. A lakosság összes fogyasztásának az a mutatója, amelyet a jövedelmek közelítésére használunk (fenti 1. pont), a fogyasztás nemzeti (,,national") koncepciójának felel meg, azaz az ország lakosainak bel- és külföldön való fogyasztását tar- talmazza, nem tartalmazza azonban a külföldiek fogyasztását az ország területén. Ez a meg- oldás azért helyénvaló, mert valóban a nemzeti koncepciójú fogyasztás van összhangban a lakosság összes jövedelmével. Ez az adat azonban csak egy összegben áll rendelkezésre, a fogyasztás csoportjai szerinti részletezésben nem; a részletek a belföldi (hazai) fogyasztást tagolják. A belföldi (,,domestic") koncepció az ország területén történő fogyasztást jelenti, akár az ország lakosai, akár külföldiek részéről, ezzel szemben nem tartalmazza az ország lakosainak külföldi fogyasztását. Ez a kis következetlenség a magyarázó változók két cso- portja között azonban nem zavarja a további vizsgálatot.

A magyarázó változók az 1. táblában találhatók. (Az országok sorrendje valamennyi táblában az egy lakosra jutó GDP színvonalsorrendjének felel meg.)

Jővedelem- és árrugalmasság

Célunk annak a hatásnak a vizsgálata, amelyet e változók együttesen gyakorolnak az egyes fogyasztási csoportok mennyiségére. Ebben a vizsgálatban — mint arra már utaltunk — két olyan mutatószám (illetve mutatószám-sorozat) képezhető, amely mélyebb elemzésre ad lehetőséget :

!. ajövedelemrugalmasság (jele hic), amely megmondja, hogy egy százalékkal magasabb la—

kossági összjövedelem hány százalékkal magasabb fogyasztással jár együtt3 az adott (i'-edik) fo—

gyasztasi jószág- (szolgáltatás—) csoportban, a húsz európai ország közötti relációkat tekintve;

2. az árrugalmasság (jele hip), amely arra a kérdésre ad választ, hogy adott (í—edik) fogyasztasi csoportban egy százalékkal magasabb relatív árszint hány százalékkal kevesebb fogyasztással jár együtt.

Ezek a mutatószámok egy keresleti függvény (regressziófüggvény) paraméterei, amelyet 20 megfigyelési pont (a 20 ország adatsor-a) alapján határozunk meg. A keresletvizsgálatok legáltalánosabb gyakorlatának megfelelően ez a függvény a következő formájú:

lngij: biclncj %— bíplnRPj—j —l— ait ui]

ahol :

a,,- j ország lakosságának fogyasztása (egy főre) az i-edik fogyasztási csoportban, nemzet—

közi árakon;

cj — a lakosság összes fogyasztása (illetve jövedelme) j országban (egy főre) nemzetközi árakon;

RPÚ — az í—edik fogyasztási csoport relatív árszínvonala j országban;

a,; —— az i-edik fogyasztási csoportra vonatkozó konstans;

ti,—j w a hibatényező.

* Az ECP—ben használt mérőegység a húsz ország átlagárrendszere, szükség van azonban egy névleges valutára is, amelyben mindez kifejezhető. Az eredmények azonban nem függnek e névleges valuta megválasztásától, a volumeníndcxek—

nek. relativ árszinvonalaknak stb. ,,mindegy", hogy melyik valuta játssza a névleges mértékegység szerepét. Az [CP-ben ez az osztrák schilling, a nemzetközi átlagárrendszcrt pedig ,,nemzetközi schillingnek" (AS-I) nevezzük, megkülönböztetve az osztrák nemzeti valutától.

' Szándékosan kerüljük a ,,növekszik" kifejezest, mivel itt nem az idő dimenziójában, hanem országok közötti össze- hasonlitasban értelmezzük a rugalmasságokat és a keresletet.

Ország Luxemburg...... Norvégia... Svédország Dánia.. NémetSzövetségiKöztársaság... Franciaország Finnország...... Hollandia EgyesültKirályság Ausztria Olaszország...... Belgium Spanyolország írország Görögország.... Portugália......,. Magyarország... Jugoszlávia... Lengyelország.... Törökország... *Anemzetköziárakra

Az egylakosrajutó összesfogyasztás ;nemzetköziátal-zer? 142595 126071 143871 140376 137031 134600 120260 124339 129673 116599 127732 129570 91120 73439 73129 63863 56338 54538 39905 38092

Amagyarázóyáltozók Élelmiszer, ital, dohányáruk 94,0 126,7 127,9 107,5 894 92,3 125.6 95,6 103.9 101,7 103,1 985 112.6 117,0 102,1 14l,4 !!8,6 117,3 1462 1004

Ruházat es lábbeli 114,8 94,7 108.9 854 91,5 97,9 103,5 889 86,2 102.5 107,6 115,4 142,1 84,0 119,5 147,3 [44,I 129,6 130,2 124,4

Lakásés háztartási energia Háztartási felszerelésekEgészség- és szolgáltatá— sok

! úgy] ellátás relat1varszínvonala

Közlekedés, hírközlés Oktatás, szórakozás, pihenés

1.tábla Egyéb javak és szolgálta- tások

1 1 0 , 0 9 7 , 2 1 0 4 , 7 1 0 3 , 5 1 2 7 , 7 1 1 7 , 0 8 8 , 0 1 1 6 , 6 9 6 , 1 1 0 8 , 7 3 5 , 3 1 0 9 , 9 6 6 , 3 7 2 , s 1 1 2 , 5 4 2 , 4 4 7 , 2 6 6 6 3 6 0 1 3 2 0

104,4 80,0 80,8 89,0 87,9 101,2 94,6 94,4 104,4 87,5 108,0 97,5 108,8 99,4 110,5 122,3 125,4 114,2 122,8 99,9

9 2 , 2 7 6 , 9 7 3 , 1 1 1 0 , 7 1 0 9 , 1 9 1 , 3 s z , 1 9 5 , 0 8 5 , 0 9 0 , 2 1 1 6 , 1 7 8 , 5 1 1 4 , 4 1 0 9 , 0 9 9 , 8 9 2 , 3 3 3 , 4 4 4 , 6 6 1 , 4 9 3 , 0

81,4 105,1 86,3 100,0 89,8 99,3 103,0 91,5 111,6 103,0 100,1 97,1 111,0 120,7 76,8 126,3 125,5 123,0 133,1 80,2

1 3 1 , 3 9 4 , 3 9 6 , 3 9 2 , 2 1 0 0 9 1 0 4 , 6 9 4 , 9 1 0 6 , 1 9 9 0 1 0 6 5 9 6 , 1 1 0 7 6 1 0 9 , 1 3 2 , 2 8 4 , 9 5 4 , 8 9 6 , 8 8 8 , 2 7 6 , 4 5 3 , 6

96,3 99,5 103,0 100,7 98,9 99,5 98,5 99,8 105,1 92,9 98,3 101,1 95,2 98,5 109,1 105,6 102,1 79,1 89,1 88,4

NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLITÁS

125

126 SZILÁGYI GYÖRGY

A 2. táblában találjuk ezeknek a paramétereknek az értékeit, valamint a becslés pontos- ságát jelző számadatokat.

2. tábla

Jövedelem- és árrugalmasságak

! Jövedelem- l Ár- § ,

l'm "W """ " " *" M' ll Determinációs A becslés

Fogyasztási csoport ; 'UBalmaSSág' együttható ; standard

, , "'":H'W'W'f' . 'i (R!) hibája

bin i bu: i ,

Élelmiszer, ital, dohány- :

áruk ... 0,2823 "03030 0,7539 02566

, (0,()713) (0,2244) §

Ruházat és lábbeli ... (),6273 —O,5422 ' O,7525 0,759S

' (O,l404) * (03430) 1 ;

Lakás és háztartási _

energia ... _, l,4l27 e0,5961 ' 09672 0,l784

— ((),0658) (0,078l)

Háztartási felszerelések ;

és szolgáltatások ... (),7850 , —O,483l O,8156 O,6633 _ (O,l358) ' (0,4579) §

Egészségügyi ellátás . . . ., l,6229 —0,9675 5 (),9225 O,6698

(O,ll4l) (O,1612) f ,:

Közlekedés, hírközlés . . 1,4943 —-O,3958 : 03424 § 0,5221

: (O,l()09) ? (0,2785) *

Oktatás, szórakozás, *

pihenés ... , l,3l94 —O,3448 O,8640 O,8535 (0,1679) (0,347l) :

Egyéb javak és szolgál- i ;

tatások ... ? l,4700 ' —O,4379 , O,8358 , 1,5205 ' (O,1742) , (1,0735) i

' A paraméterek alatt zárójelben az együtthatók standard hibája.

A rugalmassági mutatók elemzése előtt értékeljük adataink megbízhatóságát. A hiba—

adatok a jövedelemrugalmasságok tekintetében lényegesen jobb becslésre utalnak, mint az árrugalmasságokéban.

A determinációs együttható (R?) azt mutatja, hogy a két magyarázó változó (az összes fogyasztás és a relatív árszínvonal) hányadrészben képes magyarázni a fogyasztás volumené—

nek viselkedését. Mint látjuk, ez a magyarázóképesség (melynek maximális értéke 1) egyetlen esetben sem alacsonyabb O,?S-nál, három fogyasztási csoport, a Lakás és háztartási energia, az Egészségügyi ellátás és a Közlekedés, hírközlés esetében pedig a O,9—et is meghaladja, márpedig ez nagyon erős magyarázóképességre utal. Ami pedig az egész becslés standard hibáját (ami itt a keresleti függvény képletében szereplő ui]. maradékértékek négyzetösszege) illeti, az kedvező a Lakás és háztartási energia, valamint az Élelmiszer, ital, dohányáruk csoportban, kedvezőtlen az Oktatás, szórakozás esetében és különösen kedvezőtlen az Egyéb javak és szolgáltatások kategóriánál. Ez utóbbi csoport azonban inkább csak a tel—

jesség kedvéért került be a táblákba, ugyanis egyrészt valóban ,,vegyes" jellege miatt (ide tartoznak például az éttermi és szállodai szolgáltatások, a testápolási cikkek és szolgálta—

tások, az ékszerek, a pénzügyi szolgáltatások, a jóléti intézmények szolgáltatásai),másrészt mert minden bizonnyal ,,gyűjtőhelye" az osztályozásbeli pontatlanságoknak (az előbbi fel- soroláshoz ugyanis a ,,máshova nem sorolt javak és szolgáltatások" is hozzátartoznak), ke—

vésbé alkalmas elemzésre, mint a többi kategória.

E megbízhatósági mutatók kapcsán kell szólni az itt használt osztályozás kérdéséről.

A lakosság fogyasztásának e nyolc csoportja a nemzetközileg használt osztályozási rendszer

NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLfTÁS 1 27

legösszevontabb nyolc kategóriája; természetesen létezik ennek mélyebb bontása is, és az ECP erre is tartalmaz adatokat. E nyolc kategóriát joggal érheti az a kifogás, hogy túlságo—

san heterogének, hogy a finomabb elemzés homogénebb osztályozásokat kíván. Különösen gyakran hangzik el kifogás az Élelmiszer, ital, dohányáruk cseporttal szemben, amelyen be—

lül a három tétel viselkedése nagyon is különböző, és nagyon indokolt ezek nem együttes.

hanem külön-külön való elemzése. Bármennyire is kívánatos azonban ez a tagolás, ebben a tanulmányban mégsem követjük, ugyanis a külön-külön tekintett élelmiszer, ital és dohány—

áruk csoport magyarázóképessége és megbízhatósága jóval kedvezőtlenebb, mint az össze- vont Élelmiszer, ital, dohányáruk csoporté, sőt oly mértékben, hogy nem is alkalmas elemzésre. A 3. tábla adatai világosan mutatják ezt.

3. tábla

Az élelrrttfszerj,_ítal-, doltártyrímesoport jellemzői

, , Determínációs A becslés standard

Fogyasztast csoport ! együttható hibaja

., . 7 . l % %

Elelmiszer, ital, dohányáruk . . . § (),7539 ; (),2566

Ezen belül: ;

Élelmiszer ... 1 05617 (),4435

ltal ... 1 (),3632 6,7668 Dohányáruk ... 03046 18,7275

Lássuk ezek után, milyen közgazdasági mondanivalót tartalmaznak a rugalmassági együtthatók. Mindenekelőtt azt, hogy ajövedelem—színvonal sokkaljelentősebb hatással van a fogyasztásra, mint az ár (kivéve az Élelmiszer, ital, dohányáruk csoportot). Az árrugal—

masság sehol sem magasabb egynél (vagy másképpen kifejezve, sehol sem alacsonyabb mínusz egynél, hiszen az árrugalmassági együttható általában negativ szám), a jövedelemtugalmasság viszont a csoportok többségében 1 felett van. Legmagasabb az Egészségügyi ellátás (1,62) és a Közlekedés, hírközlés (l,49) esetében, azaz például egy százalékkal magasabb lakossági összjövedelem l,62 százalékkal több egészségügyi fogyasztással jár együtt. A nyolc csoport sorrendje a jövedelemrugalmasság szerint a következő:

Fogyasztási csoport J övedelem-

rugalmasság

Egészségügyi ellátás ... l,6229 Közlekedés, hírközlés ... l,4943 Egyéb javak és szolgáltatások ... l,4700 Lakás és háztartási energia ... l,4127 Oktatás, szórakozás, pihenés ... l,3l94 l'láztartasi felszerelések és szolgáltatások ... 0,7850 Ruházat és lábbeli ... 0,6273 Élelmiszer. ital, dohányáruk ... (),2823

A javak és szolgáltatások csoportjainak e sorrendje képet ad arról, hogy a nyolcvanas évek közepén európai átlagban mi a fogyasztás preferenciasorrendje. Minél magasabban áll valamely csoport a listán, annál _,magasabbrendű" szükséglet kielégítésére szolgal, abban az értelemben, hogy a fogyasztóknak inkább a magasabb jövedelmű kategóriája fordul e javak és szolgáltatások felé. Régi igazság, hogy az élelmiszerek e lista alján foglalnak helyet, hiszen az ezek iránti szükséglet kielégítése elsődleges, és kevéssé függ a jövedelelmektől.

A különböző fogyasztási kategóriák árrugalmasságai között kisebbek a különbségek.

A legrugalmasabb az Egészségügyi ellátás (m O,97), azaz a gyógyászati javak és szolgáltatások relatív árának egy százalékos különbsége e javak és szolgáltatások majdnem egy százalékkal

128 DR. sthÁoYi GYÖRGY

kisebb fogyasztásával jár. Annak ellenére áll ez a csoport az árrugalmassági lista élén, hogy ezt a fogyasztást a legtöbb országban valamilyen formájú és mértékű társadalombiztosítás fedezi. Állítsuk a fogyasztási csoportokat az árrugalmasság szerint is nagyságrendbe, meg- jelölve zárójelben, hogy a jövedelemrugalmasság szerint milyen rangsort foglalnak el.

Fogyasztási csoport Árrugalmasság

Egészségügyi ellátás ... ——0,9675 (l) Élelmiszer, ital, dohányáruk ... ——(),8030 (8) Lakás és háztartási energia ... — 05961 (4) Ruházat és lábbeli ... —— (),5422 (2) Háztartási felszerelések és szolgáltatások ... —O,4831 (6) Egyéb javak és szolgáltatások ... -—0,4379 (3) Közlekedés, hírközlés ... ——O,3958 (2) Oktatás, szórakozás, pihenés ... —— 03448 (4)

Bár az élelmiszer, ital és dohányáruk fogyasztásának árrugalmassága nem nagy, mégis figyelemre méltó, hogy számottevően felülmúlja majdnem az összes többi csoport elasztici- tását. A kétféle sorrendből az is látható, hogy nemigen van kapcsolat a rugalmassági mutatók két sorozata között; van olyan csoport, amelynek jövedelem— és árrugalmassága egyaránt magas, de olyan is, amelynél magas jövedelemrugalmasság alacsony árrugalmassággal (Köz— lekedés, hírközlés) vagy alacsony jövedelemrugalmasság magas árrugalmassággal párosul (Élelmiszer, ital, dohányáruk).

A becslés és a valóság

A fogyasztási kereslettel eddig az európai országok összességének aspektusában foglal—

koztunk, vagyis avval, hogy milyen szabályszerűségek fedhetők fel a húsz ország egésze szempontjából. A nemzetközi szintű keresletvizsgálatok -— amennyiben egyáltalán léteznek -—

legfeljebb eddig a pontig jutnak el, és nem vonnak le következtetéseket az egyes országokat illetően. A rendelkezésre álló adatrendszer lehetőséget nyújt arra, hogy a vizsgálatot foly—

tassuk, méghozzá oly módon, hogy a nemzetközi keresletvizsgálntból nyert megállapításokat szembesítjük a tényleges helyzettel.

Módszertani oldalról ez a szembesítés egyszerű. Az országok összfogyasztási és relatív árszinvonal-adatait (1. tábla), valamint a paramétereket (2. tábla) behelyettesitjiik a keresleti függvénybe. így becsléseket kapunk a fogyasztás mennyiségére országonként és fogyasztási csoportonként. Ezekkel a becsült értékekkel összehasonlítjuk a tényleges fogyasztást, és ebből meglátjuk, hogy egy—egy ország fogyasztási mennyiségei mennyire ,,alkalmazkodnak"

ahhoz, amit a nemzetközi tendenciák alapján tőlük ,,elvárunk", illetve, hogy ha eltérnek attól, akkor miben múlják felül a becsült értéket, és miben maradnak alatta.

A mondottak megvilágítására tekintsünk egy számszerű példát: legyen ez ismét Ma- gyarország ruházati fogyasztása. Az 1. táblából tudjuk, hogy Magyarország egy lakosra jutó összes fogyasztása nemzetközi egységben 56 338, ruházati és lábbelifogyasztásának relativ árszínvonala 144,l. A ruházati fogyasztás paraméterei a 2. tábla második sorában találha—

tók. Mindezeket az adatokat behelyettesítve a keresleti függvény képletébe azt kapjuk, hogy Magyarország egy lakosra jutó ruházati fogyasztása nemzetközi egységben 3800 lenne, ha pontosan érvényesülnének a húsz országra kapott arányok. A tényleges érték az ECP szerint ennél valamivel alacsonyabb, 3434, a becsült érték 90,4 százaléka. Felfogás kérdése, hogy úgy fogalmazunk—e, hogy ,,a függvény mintegy tíz százalékkal túlbecsüli Magyarország ru- házati fogyasztását", vagy úgy, hogy ,,a magyar ruházati fogyasztás mintegy tíz százalékkal kisebb, mint amekkora a nemzetközi tendenciák — vagy a keresleti függvény — alapján vár—

ható". A 4. tábla az összes fogyasztási csoportra megadja Magyarország becsült és tényleges fogyasztását.

NEMZETKÖZI összenA SONLITÁS

l 29

4. tábla

Az egy lakosra jutó fogyasztás Magyarországon nemzetközi valutában*

_ , [ Becsült i Tényleges i Tényleges érték

bogyasztásr CSOPO" § " """ —'W"— """"_V" " * ! a becslés százalékában

, érték !

Élelmiszer, ital, dohányáruk . .. 17 068 15 115 * sas

Ruházat és lábbeli ... ; 3 800 3 434 ; 90,4

Lakás és háztartási energia . . . . ; 10 348 § 10 817 io4,5

Háztartási felszerelések és szol— ? :

gáltatások ... 3 989 ; 3 681 E 92,3

Egészségügyi ellátás ... — 9 635 ; s 748 ; 90,8

Közlekedés, hírközlés ... i 4 548 § 4 048 ; 89,0 Oktatás, szórakozás, pihenés . . 6 350 ' 8 285 3 130,4 Egyéb javak és szolgáltatások . ; 5 255 ; 7 958 ; 151,4

! :

l

* A nemzetközi valutára lásd a 2. lábjegyzetet.

Eszerint a magyar fogyasztás szinte egyáltalán nem alkalmazkodik a keresleti függvény alapján várhatóhoz. Egyedül a Lakás és háztartási energia kategóriájában beszélhetünk jó közelítésről. Öt fogyasztasi csoport esetében a tényleges fogyasztás mintegy tíz százalékkal a várható mennyiség alatt marad, az Oktatás, szórakozás, pihenés csoportnál viszont har—

mine százalékkal felülmúlja azt, az Egyéb javak és szolgáltatások csoport esetében még ennél is nagyobb mértékben, ami akkor is számottevő eltérés, ha — mint említettük — ennek a cso- portnak az adatai kevésbé megbízhatók, mint a többié.

Lássuk ezek után, hogyan aránylik a tényleges fogyasztás a keresleti függvény adta becs- léshez a többi országban. (Lásd az 5. táblát.)

Ezeknek az adatoknak az értelmezése más jelentéssel ruházza fel a megszokott ,,magas—

alacsony", "nagyobb—kisebb" fogalompárokat, mint az elemzések legtöbbje. A ,,magas"

nem valamilyen más országhoz (még kevésbé egy más időszakbeli értékhez) képest ,,magas", hanem az adott ország "saját" bázisához viszonyítva. Ez a viszonyítási alap fiktív ugyan, de kialakításában a szóban forgó ország saját tényleges jövedelmi adata és arányai játsszák a főszerepet.

Az 5. tábla első ránézésre igen vegyes képet mutat mind a függvény szerint becsült ér—

tékektől való eltérések nagysága, mind pedig ezek iránya tekintetében. A nyolc fogyasztási csoport közül az Élelmiszer, ital, dohányáruk, valamint a Lakás és háztartási energia illesz- kedik legjobban az elvárásokhoz, itt az eltérés átlagosan mintegy 15 százalék, a többi cso- port esetében ennél nagyobb (25—30%). Ha megállapodunk abban, hogy :l:5 százaléknál nem nagyobb eltérések esetén a becslést ,,jónak" tekintjük, akkor a 160 (ZOXS) adat közül 49 (az összesnek mintegy harminc százaléka) bizonyul ,,jo'nak". A ,,jó" becslés egyben azt is jelenti, hogy az adott ország az adott fogyasztási csoport tekintetében a nemzetközi tenden- ciák szerint (azokhoz közel állóan) viselkedik. Ha pedig abban is megállapodunk, hogy i25 százaléknál nagyobb eltérést tekintünk ,,rossz" becslésnek, akkor ebben a ,,rossz"

kategóriában 28 adatot (az Összesnek tizenhét százalékát) találjuk. Ezekben az esetekben tehát az adott ország fogyasztási szerkezete markánsan eltér a nemzetközi normáktól.

Ezeknek az értékhatároknak együttes figyelembevételével az Élelmiszer, ital, dohányáruk és a Lakás és háztartási energia fogyasztásra kapjuk a legkedvezőtlenebb képet, összhangban avval, amit a 2. tábla mond a becslés standard hibájáról.

Ugyanezeket a határokat használva az országok szerinti vizsgálathoz, mindenekelőtt arra a következtetésre jutunk, hogy a becslés minősége nem függ az ország gazdasági fej—

lettségétől, hiszen az alábbi felsorolásban sem a lista elején, sem végén nem tömörülnek különösebben kedvező vagy kedvezőtlen adatok (kivéve a lista alján helyet foglaló Török- ország egyértelműen nagy eltéréseit).

3

Luxemburg........ Norvégia.....,.... Svédország....... Dánia NémetSzövetségi Köztársaság.... Franciaország.... Finnország... Hollandia EgyesültKirályság. Ausztria Olaszország..,..., Belgium......... Spanyolország,,.. errszág..,...... Görögország..:.,,., Portugália..... Adagyarország Jugoszlávia...,... Lengyelország..... Törökország...

Aténylegesfogyasztásnagyságaabecsültmennyiségiszázlalle'kábap Élelmiszer, ital, dohányáruk 107,7 97,9 93,5 100,5 87,2 lO3,5 99,6 889 855 97,1 llS,8 98,0 lOS,l 1286 1223 llZ,7 88,6 96,7 85,9 95,0

Ruházat és lábbeli 97.23 993 88,l 84,l

1 2 6 9 9 7 3 6 6 , 0 1 0 4 , s 1 0 8 , 6 l 4 8 , 3 1 3 3 3 m m 8 1 8 7 6 , 7 1 0 0 3 m m 9 0 , 4 1 0 1 , 6 8 5 , 1 1 3 9 5 1

Lakás és háztartási energia lO7,5 86,4 107,6 l10,8 95,7 93l0 9S,3 lOZ,6 lO7_l 1023 887 984 l28,l 96,6 86,6 99.?. 104,5 92,3 952 1115

Háztartási felszerclések és szolgáltatások 130,0 104,8 79,4 88,l

1 2 3 , 6 1 1 4 9 8 1 0 m m 8 5 9 9 5 . 4 l l 0 , 0 1 3 4 . o 9 1 . 2 4 6 8 , 5 9 6 , 4 9 4 , 9 9 2 , 3 9 9 , 0 9 5 , 3 l 4 5 , 4

Egésmégügyi ellátás 69,9 lO7,9 1039 80,6

1 2 9 , 8 l 2 6 , 2 9 3 , 7 1 1 6 , 5 7 9 , 6 1 0 7 , 5 9 8 , 9 m m 9 1 0 1 4 5 3 9 1 9 9 2 , 3 9 0 , 8 1 0 8 , 7 1 2 0 . l 7 6 , 8

Kközlekedés, ))irközlés

1 3 1 , 9 1 0 . 1 4

Okratás, szórakozás, pihenés 75,2 112,5 130,2 117,8

% . ] 8 5 , 0 1 1 3 , 1 1 0 9 , 4 9 8 , 5 8 5 9 1 0 0 3 9 1 5 7 4 4 3 1 3 o , 3 7 6 2 1 0 2 3 ; ; 1 3 0 , 5 1 0 1 9 1 3 4 , 0 6 4 , 4

Egyéb javak és szolgáltatások 979 80,8 769 1009 71,5 96,() 119,8 97,0 l30,l 118,2 1085 95,9 160,l 58,5 124,6 87,0 I5I,4 122,6 120,l 56,4

130

NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLITÁS

l 3 1

6. tábla

A becslés minőségét meghatározó eltérések száma fogyasztási csoportok szerint

1-5 százaléknál i25 százaléknál

Fogyasztási csoport hsebb nagyobb

eltérések száma

Élelmiszer, ital, dohányáruk ... 8 l Ruházat és lábbeli ... _ 8 4 Lakás és háztartási energia ... * 9 1 Háztartási felszerelések és

szolgáltatások ... * 6 4

Egészségügyi ellátás ... 3 3

Közlekedés, hírközlés ... 5 3

Oktatás, szórakozás, pihenés . . . 5 6 Egyéb javak és szolgáltatások . . . . 5 6

7. tábla

A becslés minőségét meghatározó eltérések száma a vizsgált országok értékeinél

is százaléknál :t25 százaléknál

Ország kisebb nagyobb

eltérések száma

Luxemburg ... 2 2

Norvégia ... 4 0

Svédország ... l 1

Dánia ... 2 ()

Német Szövetségi Köztársaság . . . 3 2

Franciaország ... 3 1

Finnország ... 2 1

Hollandia ... 4 0

Egyesült Királyság ... 2 1

Ausztria ... 3 1

Olaszország ... 2 1

Belgium ... 6 1

Spanyolország ... 0 3

rország ... 2 5

Görögország ... 2 1

Portugália ... 3 0

Magyarország ... I 2

Jugoszlávia . . . ... 3 O

Lengyelország ... 3 1

Törökország ... l 5

Norvégia, Hollandia és Belgium fogyasztási szerkezete áll a legközelebb a nemzetközi tendenciák alapján várhatóhoz, de ide sorolhatjuk Portugáliát és Jugoszláviát is. A másik oldalon lrországot, Spanyolországot és Törökországot találjuk. Magyarország ebből a szem- pontból a középmezőnyben, de annak inkább a kedvezőtlen illeszkedésű részében foglal helyet.

*

Mint látjuk, a nemzetközi összehasonlítások jelentős mértékben gazdagítják a kereslet- elemzés lehetőségeit, utat nyitva olyan kvantifikációhoz, amely más módon aligha volna

3!

1 32 DR. SZILÁGYI: NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLíTÁS

megoldható. Látható azonban azis, hogy ezek az eljárások sem mindig problémamentesek, és hogy a becslések különböző hibái néha megnehezítik a közgazdasági következtetések le—

vonását.

TÁRGYSZÓ: Fogyasztás. Nemzetközi összehasonlítás.

PEBIO ME

ABTOp paccntarpmaaer Meronm anannsa memnynaponnoro cnpoca u napannennno c arnM Ha ocnosannn Esponeücrcoü cpaennrenbnoü [IpOI'paMMbl OOH sa 1985 ron nponsiaoimr Tame n umbponoe oőcncnonannc norpeőnrenbcxoro cnpoca B ornomenim naanuam enponeücxnx crpan.

Henrpanbnoe macro B anannse sannmaer diyincnnn cnpoca, Koropan ynasmaaer Konnaecrna no rnannbrM rpynnaM norpcőnennn c oőan yponneM noxonon n ornocnrenbnmmn nenaMn. Hon- poöno ocrananmmaercst Ha ocnonnmx napaMerpax paC'leTOB, anacrmmocrn noxonoa n nen. Bm- xonsi za npenenu paőor no ananorman remaM npornnonocrannner pacaerm, ocymecrnnennme c HOMOIIIBIO d:)yHKIlI/DI cnpoca c (bakrmecicnmn Konutrecrnamn, BHaHHTCHBHO oőoramnn reM caMth ocnonmnaronmecn na aron; merone axonommecxne BblBOHbI.

SUMMARY

The article discusses the methods of international demand analysis and examines numerically,

at the same time, the consumers" demand in 20 European countries, relying on the UN European Comparison Project for 1985. The discussion is centred around a demand function which cor- relates the volumes by major groups of consumption to general income level and to relative prices.

The main parameters of estimation, concerning income and price elasticity are dealt with in detail.

Going beyond the scope of similar studies the estimations prepared by means of the demand function are compared with actual guantities which is a valuable contribution to the economic conclusions based on the method.