A nemzetközi kereskedelem adatainak konzisztenciája

A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM ADATAINAK . — KONZISZTENCIÁJN

DR. PARNlCZKY GÁBOR

A partnerországok külkereskedelmi adatainak ellentmondásait már közel het- ven éve észlelték a statisztikusok (13). Valóban ma is csak ritkán találunk tökéle—

tesen egybevágó export—import adatpárokat, annál gyakoribbak viszont a jelentős eltérések a partnerek statisztikai jelentései között.

Az inkonzisztencia természetesen már régóta felkeltette a nemzetközi szerve—

zetek figyelmét. A Népszövetség a harmincas években hozott nyilvánosságra olyan adatokat, amelyekből az eltérések mértékére lehetett következtetni.! Ennél jóval szélesebb körű elemzéssel szolgál az ENSZ 1974—ben kiadott külön jelentése. mely- ben — kihasználva a számítógépes adatfeldolgozás lehetőségeit -— tömeges szá—

mításokkal dokumentálva ismertetik az inkonzisztencia mértékét regionális és áru- csoportos osztályozások szerint.2 Sajnos ezt a feltáró munkát nem követték újabb

ENSZ-tanulmányok erről a témáról. Az OECD azonban készített egy inkonziszten—

cia jelentést saját országcsoportjárólűi

Az összehasonlithatóságra és standardizálásra való törekvés természetesen az

inkonzisztencia felismerésével együtt jelentkezett. és így ugyancsak hosszú múltra

tekinthet vissza (6). Az egyeztetési folyamat mind az ENSZ, mind az egyes regioná—

lis közösségeken (KGST, EGK) belül folytatódott. A világkereskedelem egésze számára különösen fontosak az ENSZ-ajánlások és —áruosztályozások.4

Az inkonzisztencia vizsgálata figyelmet érdemel a nemzetközi (globális és re- gionális) gazdasági elemzéseknél. Ennek egyik fontos eszköze a nemzetközi keres—

kedelmi mótrix, amely hálózatos formában szemlélteti a kereskedelmi csatornákat.

Ez export- és importadatokból egyaránt szerkeszthető, és kérdés. hogy az ellent- mondó adatpárokból melyik kerüljön a mátrix egy adott pozíciójába, feltéve, hogy mindkét adat rendelkezésre áll. Másfelől különösen élesen jelentkezhet az ellent—

mondás a bilaterális egyenleg számításánál. Az A és B ország közötti éves egyen- leg elég nagy eltérést mutathat A és B statisztikája szerint. Ilyen körülmények kö- zött egyes tudósok kételkednek abban, hogy a statisztika kellő alapot szolgáltat a

gazdasági elemzéshez (8).

* A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának 1987. december 1-jén tartott ülésén el- hangzott előadás kissé kibővített változata.

1International trade in certain raw materials and foodstuffs by countries of origin and destination.

(1935. 1936.. 1937., 1938.) League of Nations. Genf.

2 International trade reconciliation study. E/CN.3/454. United Nations. Genf. 1974.

3 Discrepancies between imports and exports in OECD trade, Organization for Economic Cooperation and Development. Paris 1983.

Y k 4 International trade statistics, concepts and definitions. Series, M. No. 52r United Nations. New or . 1970.

DR. PÁRNlCZKY: A NEMZETKÖZl KERESKEDELEM 129

1. Az inkonzisztencia fogalma és mérőszámaí

Tekintsünk egy i országból ] országba irányuló órufolyamot (flow), amely elméf letileg mindkét irányból tekintve azonos, mert ugyanazon elemi adásvételi ügyletek

(tranzakciók) alkotjak. Vegyük az egyszerűség kedvéért rögzítettnek az időtartamot és az árucsoportot, mely utóbbi lehet természetesen az összforgalom is. .lelölje ezt az elméleti érufolyamot li]. Egyelőre nem specifikóljuk, hogy mennyiségi vagy érték—

adatról van-e szó, bőr az aggrególós magasabb szintjén csupán az értéki mutató- nak van értelme.

Az elméleti li; természetesen a valóságban nem figyelhető meg. A származási

ország (i) kivitelként jelenti, a rendeltetési ország (j) pedig behozatalként, mindkét

esetben a partner megjelölésével együtt. Jelöljük ezeket a csakugyan létező (bár nem mindig közölt) adatokat rendre az x,y és az míj szimbólumokkal. A partner—

adatok ,,ideólis" konzisztenciajónak feltétele ekkor az x,y :: m;,- azonosság, az in- konzisztencia abszolút mértéke a

_A !

du lXi; ** mü!

relatív mértékére pedig az

fi; ' xij/mij hányados használható mérőszómként.

1. tábla

Afrikaiport/import hányadosok eloszlása

Kávé ; Marhohús

x/m" relativ * ; relatív

interva um gyakori— _ gyakori- . ,

' !! k Ó ' n- k *

'*"9 ?Zfafálíki "19 335533?

—o.2o . . . . . . . . . .3 29 10,3 12 5.7

0,21——0,40 . . . . . . . . . . 20 7,1 2 0.9

0,41—0,óO . . . . . . . . . . 20 7.1 4 1.9

O.61-—0.80 . . . 34 ; 12.1 17 8.0

0.81—LOO . . . 61 ' 21.5 45 21.2

1,0,1——'l,20 . . . . . .. . . . . 40 14.2 65 30.6

1,21—1,50 . . . . . . . . . . 22 7.8 23 10.9

1.51—1.80 . . . . . -. . . . . 10 3,6 8 3,8

1,81—2,20 . . . . . . . . . . 10 3.6 5 2.4

2,21——3,00 . . . . . . . . . . 9 3.2 9 4.3

3,01— . . . . . . . . . . 27 9,5 22 10.33

Együtt . . . . . . . . . . 282 1oo,o 212 mm

* A gyók'oriáóg az egyes áruk mátrixóbon levő olyan cellák számát jelenti. ahol mind az export. mind az import szerepel (tehát a hányados számítható), és lefedi a teljes forgalom mennyiségének 90 szaza—

lékát.

Forrás: The reconcíliatíon of agricultural trade flows. FAO. Róma. 1984.

Megjegyzés. A mértékegység mindkét órunól tonna.

A* standardizólósra való nemzetközi törekvés ellenére az inkonzisztencia gya- korisága és mértéke továbbra is aggasztó. Ezt illusztrálja az 1. tábla, amely az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) jelentéséből kigyűjtött ada—

tok alapjón szemlélteti a fent definiált export/import hányadosok eloszlását. Ön-

kényesen elfogadva a i'ZO százalékos eltérést mint ..tolerúlható" pontatlanságot;

megállapítható. hogy a kóvéfargalomnól az eltérések alig 36 százaléka esik ebbe'

2 Statisztikai Szemle

130 DR. PARNiczxv amon

a sávba. A kirívó ellentmondások száma viszont igen nagy; meghökkentő. hogy a

020 alatti és a 3.01 feletti hányadosok egyaránt mintegy 10 százalékos relativ gya—

korisággal fordulnak elő. Némileg jobb a helyzet a marhahúsforgalomnál. de az

eloszlás ott is távol áll attól, amit az adatfelhasználók elfogadható pontatlanságnak tekintenek.

2. Miért nem egyeznek a partnerek adatai?

Az inkonzisztencia okai sokfélék és relatív súlyukat nehéz a rendelkezésre álló

információk alapján megítélni (9), (11). A fontosabb okok azonosítása és szere—

pének értékelése a következő.

a) ldőkülönbözet. A szomszédos országok kereskedelmétől eltekintve a kivitel és a behozatal jelentése között bizonyos idő telik el, ezért nem feltétlenül azonos

időszakban kerülnek nyilvántartásba. Az eltérés oka természetesen az időszak vé—

gén éppen útban levő áruk ál—lománykülönbözete, amely rövid időszak esetére (havi.

negyedéves adatok) fontos ugyan, de éves viszonylatban már kevésbé jelentős. Ezt

erősítik meg a FAO/UNCTAD kutatási eredményei is. melyeket a 2. tábla adatai

szemléltetnek. A 34 övezet a világ olyan felosztását jelenti. amelyben az övezeten

belüli szállítási idő nem okozhat lényeges eltérést. Az övezetek közötti átlagos szál—

lítási idő hosszúságát a tanulmány szerzői több ezer fuvarból álló minta alapján

becsülték (a légi szállítás és a tartályhajók kivételével). Az eloszlás azt mutatja.

hogy az árufuvarok több mint kétharmad részénél a szállítási idő hossza nem ha-

ladja meg az egy hónapot. és alig 8 százalékuk igényel 50 napnál hosszabb időt.

2. tábla

Az övezetközi átlagos szállítási idő

, Kumulált

Szállítási idő Rem-V relativ

(nap) MM—_ __M

gyakoriság (százalék)

— 10 . . . 8,7 8.7

11— 20 . . . 28,1 36.8

21— 30 . . . 30.5 67.3

31— 40 . . . 17,4 84.7

41- 50 . . . 7.8 92,5

51— 60 . . . 3,6 %A

61— 70 . . . 1.3 97.4

71—110 . . . 2,6 1w00,0

Együtt 100,0

Forrás: Study of interregional transit times. FAO/UNCTAD. Genf. 1985. (Kutatási jelentés.) _ Me jegyzés. A tanulmány szerzői a világot 34 övezetre osztották. A szállítási idő magában foglalta a kikötők on eltöltött időt is.

Ebből következik, hogy az időkülönbözet könnyen kezelhető lenne az export és az import megfelelő ,,csúsztatásával", ha létezne övezetekre bontható havi sta-

tisztika. Sajnos az ENSZ ilyen adatokat nem közöl. a negyedéves jelentés pedig

- mint a 2. táblából látható — e szempontból érdektelen.

b) A vámhivatalok szerepe. A világ legtöbb országában a külkereskedelmi áru-

forgalmi statisztika a vámeljárásnak mintegy mellékterméke. Sok jel mutat arra.

hogy a vámhatóságok nem fordítanak egyenlő figyelmet a kivitt és a behozott áruk—

A NEMZETKOZl KERESKEDELEM

131

ra. Míg az utóbbiak gondos vizsgálatban és nyilvántartásban részesülnek. a kivitt

áruk ellenőrzése, feljegyzése sokszor felületes. Ide tartozik továbbá az osztályba—

sorolás is. Noha a termékjegyzék nemzetközi szabvány (például SlTC), nem biztos, hogy a tranzakció két oldalán az áru ugyanazt a kódjelzetet kapja. Ezért az inkon—

zisztencia mértéke az áruosztályozás mélyen tagolt szintjein nagyobb, mint az agg—

regáció magas szintjén. A teljes forgalom esetén viszonylag legjobb a helyzet, mert a bevezetőben említett nemzetközi erőfeszítések eredményeképpen a külkereskedel-

mi áruforgalom statisztikai fogalmát a legtöbb ország egységesen értelmezi. Meg—

jegyezzük azonban, hogy még itt is sok a tennivaló. mert nem azonos világszerte például a ,.lizing", az élelmiszersegély és egyéb kategóriák értelmezése.

c) Partnerazonosítás. Ez okozza a legtöbb gondot, elsősorban a közvetítő

kereskedelem jelenlétemiatt. Az exportőr sokszor nem is tudja, hová tart volta- képpen a határát elhagyó áru, az importőr pedig válogathat a partnerország meg—

jelölésében. attól függően. hogy a termelő. a feladó vagy az exportőr (a szerződés

szerinti üzletfél) telephelye szerinti országot tekinti-e származási országnak, ha

ezek nem esnek egybe, és mindegyik megállapítható. Az ENSZ ajánlásai szerint a .,country of consignement" (az utolsó ismert rendeltetés kivitelnél és az első

feladó az importnál) az irányadó. A ,.general trade" rendszerrel kombinálva ez elvileg konzisztens adatokat eredményez az ,.árufolyam" két oldalán. A valóság-

ban azonban az országok többsége a szűkebb. ,,special trade" definíciót alkal—

mazza. és import esetén a termelő országot tekinti partnernek — ha ez megállapit-

ható — akárhonnan érkezett is az áru, és akárhol van a szerződő üzletfél telep-

helye.

A közvetítő kereskedelem szerepét illusztrálják az ábrák. melyek az ENSZ idé- zett tanulmányából származnak.

Az export/import hányados baloldali aszimmetriát mutat (0) ábra), de gyak- ran fordulnak elő egynél jóval nagyobb export/import hányadosok. Ennek oka, hogy Hollandia elosztó kereskedelmet folytat az európai térségben. Az exportőr

az Egyesült Államokban Hollandiát deklarálja rendeltetési országnak. mert nem

ismeri a végső célt. Hollandia ezzel szemben a vámhatárt át nem lépő (csupán vámszabad raktárba helyezett) reexport árut nem tekinti importnak. Ennek mint- egy tükörképe jelenik meg a b) ábrán.

Az export/import hányadosok eloszlása a SITC-osztályozás háromiegyű szintjén

a) észak-_a_rnuikoi elert—(I.e.b.2_ holland export (i.e.b.) holland import (c.i.f.) ' észak-amerikai import (c.i.f.) Hatan/répa!

Walton/sípot man

mao

1500 —

— — 1500

maa; : í

31400

500: : :

i mo

01170—ao A!355 1,7I zs! 2,2! Mn275 35iA usr A 44IA 145( M, 455I 7,7I mi! AAA22 375A: 55liX 4851 M! 4555(LM

Megjegyzés: f.o.b. a free on board (hajóra rakva). c.i.f. : cost(,) insurance and freight (költség(.) biztosítási és fuvardíj beszámításával).

2.

132 DR. PÁRNICZKY amon

d) Összefoglaló elnevezéssel statisztikai hibáknak nevezhetjük mindazon szándékos vagy véletlen bejegyzéseket. melyek eltérést okozhatnak a partnerek adatai között. Ez heterogén csoport, amely apróbb hibák és pontatlanságok mel—

lett az embargo-kijátszással összefüggő vagy más illegális ügyletek eseteit is ma—

gában foglalja.

A felsorolt okok egyaránt érintik a mennyiségi és az értékadatokat. Van azon-

ban néhány további tényező. amely kizárólag az utóbbi adatokban okoz eltérést.

e) Értékbevallás, devizaátszámi'tás (árfolyam) és értékelési rendszer (paritás).

Különös figyelmet érdemel az utóbbi tényező, mert ez egyirányú eltérést okozraz export és az import értéke között. Oka egy olyan nemzetközi ajánlás. amelyet az

országok túlnyomó többsége elfogadott. Eszerint a nemzetközi áruszállítás során

felmerülő fuvarozási, biztosítási és egyéb mellékköltségeket az ,.importra terhel—

jük". azaz a kivitelt f.o.b., a behozatalt c.i.f. paritás szerint értékeljük. Ennélfogva

-—— ismét eltekintve a szomszédos országok kereskedelmétől -— az import értéke szisz—

tematikusan meghaladja a megfelelő export értékét.

Az eltérés okait áttekintve megállapítható. hogy egyik sem küszöbölhető ki egyszerűen, és így a jövőben sem számíthatunk tökéletesen egybevágó adatokra.

Kérdés azonban, hogyan lehet a jelenlegi állapotban az adatfelhasználók szá- mára hasznosabb, konzisztens információt adni.

3. Osszehangolósi törekvések

A bilaterális összehangolás szép példáját adta az Egyesült Államok és Ka—

nada. Minthogy az adatokban és a bilaterális egyenlegben nagymértékű ésigen zavaró eltérések mutatkoztak, egy vegyes bizottság éveken keresztül, úgyszólván tételről tételre egyeztette a dokumentumokat és állapodott meg egységes keze—

lésben. lgy derült fény például arra, hogy az export 5.6 százaléka ,.eltűnik" az Egyesült Államok és 1,4 százaléka a kanadai vámhivatal jelentéseiből.5

Az észak-amerikai összehangolást természetesen nagyon megkönnyítette, hogy

szomszédos országok végezték, mindkettő fejlett és a nyilvántartás komputerizált.

nincs nyelvi probléma, nincs árfolyam-különbözet a valutaátszómitásnál. és nyil-

ván a több éves munka költségeire is meg volt a fedezet mindkét oldalon. llyen

nagyarányú kétoldalú összehangolásra tudomásom szerint azóta sem került sor.

A fentiektől eltekintve sem lehet a bilaterális összeegyeztetés módszertanát

multilaterális célra alkalmazni. Ha például egy árucsoport konzisztens világkeres—

kedelmi mátrixát kívánjuk megszerkeszteni. szó sem lehet vámokmányok (árunyilat-

kozat, számla, fuvarlevél stb.) tüzetes ellenőrzéséről, egyfelől a munka óriási volu- mene, másfelől a dokumentumok egy részének bizalmas jellege miatt. ltt csakis ,.íróasztal módszer" jöhet szóba, a rendelkezésre álló publikált információk alap—

ján. Rögtön megjegyezzük, hogy még ez a célkitűzés is olyan nagy munkát fel- tételez, amelyre elsősorban az érdekelt nemzetközi szervezetek vállalkozhatnak.

Sajnos. a leginkább érdekelt szerv, az ENSZ Statisztikai Hivatala nem sokat tett ez ügyben. A már idézett 1974—es jelentés csak címében ,,reconciliation study".

valójában nem megy túl az inkonzisztencia feltárásánál és mértékének sokoldalú jellemzésénél. Annál többet tett az utóbbi években a FAO, ezért munkájára több—

ször hivatkozunk, hozzátéve. hogy a feldolgozott adatok kizárólag a mező- és erdő- gazdasági termékek forgalmára vonatkoznak. A FAO-ban az utóbbi években több kísérleti munka is folyt részben belső. részben külső erők részvételével.

5 The reconciliotion of US—Canada trade statistics. United States Department of Commerce Bureau of Census and Statistics Canada. New York. 1970.

"A NEMZETKUZT KERESKEDELEM 133

Mielőtt azonban a módszertan ismertetésére térnénk, néhány fogalmi kérdést kell tisztáznunk.

A korábbi jelöléseket használva tegyük fel, hogy célunk az ismeretlen fü

adatokból álló

Fijzlfijl

áramlási mátrix szerkesztése. Ismét adottnak tekintjük az évet és az árucsoportot.

Tegyük fel, hogy ehhez rendelkezésünkre áll az Xi] és az Mi] mátrix, melyek azonban eltéréseket mutatnak. esetleg hiányosak is lehetnek. E helyzetben töre—

kedhetünk olyan fij adatokra, melyek

a) termelő—felhasználó kapcsolatokat tükröznek a ,,special trade" definíció szerint, te- hát a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával,

b) eladó—vevő kapcsolatokat tükröznek a ,,general trade" definíció szerint.

Vegyük figyelembe, hogy a b) változat szerinti mátrix összegrovatában talál- ható adat halmozódást tartalmaz az ismételt adásvételi ügyletek miatt, akár na- gyobb is lehet, mint a világ termelése egy adott árufajtából. Úgy tűnik, hogy a felhasználók többsége az a) változatot részesíti előnyben, ezért mi is ezt a defini—

ciót fogadjuk el összehangolási célként.

A lehetséges módszerek természetesen különféleképpen csoportosíthatók.

A továbbiakban csupán a módszerek lényeges tulajdonságaira térünk ki, nem részletezve a nagy volumenű adatelőkészitő, kiegészítő, ellenőrző és javító mun- kát, mely minden módszer alkalmazásának szükséges feltétele. ldetartoznak ter-

mészetesen az adatkezelő programok és az adattároláshoz és hozzáféréshez szük-

séges eljárások is. Emlékeztetünk arra is, hogy az x.y és az m,; adatok is külön-

böző forrásokból származhatnak, továbbá szükség van egyéb információkra is, pél- dául termelési és áradatokra. esetleg korábbi évek kereskedelmi adataira stb.

Hozzátesszük, hogy a gyakorlatban sokszor nem is az inkonzisztencía, hanem az információ hiánya okoz gondot (csak egyik partner vagy egyik sem jelent. vagy csak késéssel közli adatait).

A lehetséges módszerek áttekintését a teljesen automatizált eljárásokkal kezd—

hetjük (figyelembe véve, hogy a fent leírt adatelőkészitő munka egy része minden- képpen ,,manuális"). Mivel végső soron mátrix konzisztenciáról van szó, nyilván szóbajöhet a RAS—eljárás vagy a matematikai programozás valamely változata, melyet kereskedelmi áramlások elemzésénél és input—output táblák összeállításá—

nál már alkalmaztak ((3). (5), (7)). A gyakorlatban azonban a FAO összehango- lási munka során egyik módszert sem alkalmazták. A RAS ellen szól a ,,bipropor- cionalitás". amely nem fogadható el összehangolási feltételként, hiszen például a közvetítő csatornák kiiktatása vagy a hibásnak minősített adatok egyszerű kiiga- zítása nem arányosan változtatja meg a mátrixot. Hasonló kifogás merül fel egyéb lineáris vagy kvadratikus programozási eljárások ellen. Az összehangolási célt saj- nos nem lehet egyszerűen egy célfüggvénnyel formalizálni.

A fenti kifogással azonban csupán az ismert matematikai módszereket zártuk ki. A teljesen automatikus eljárás lehetősége továbbra is fennáll. ha ide soroljuk az olyan algoritmizálható, tehát programozható módszereket, ahol — megfelelő adatbázis-szervezés után -— a számitógép külső beavatkozás nélkül hajtja végre az összehangolt F,; mátrix készítését. Világos, hogy ehhez elsősorban döntési algo-

ritmusokat kell szerkeszteni: a program ilyen döntések sorozatán végighaladva ge-

nerálja az adatokat a mátrix egyes celláiba, közben esetleg többször is változ- tatva a korábbi fázisban generált adatot ((2), (A)).

134 DR. PARNICZKY GÁBOR

A döntési tábla lehet egyszerűbb vagy bonyolultabb. Egyszerű döntés például

előírhatja. hogy az ellentmondó adatpárből a nagyobbat. vagy az importot az ex—

port adattal szemben fogadjuk el. Ures cella esetén (mindkét partner jelentése hiányzik) az algoritmus előírhatja korábbi évek adatainak vizsgálatát, például _a következő döntési szabály szerint:

1. ha az utóbbi négy évben i és ] ország nem kereskedett egymással minden évben.

akkor tü : 0;

2. ha minden évben volt forgalom, csak a legutóbbi évben hiányzik az adat, akkor fi;

legyen az átlag vagy (egy négy adatból generált) prognózis.

A logikai ellenőrzési és döntési sorozatban előírható például az átlagár (unit value) realitásának ellenőrzése. ha mind a mennyiség-, mind az értékadat rendel—

kezésre áll, és elvégezhető egy c.i.f./fob. helyesbítés is. Az átlagár nagyságrendje

mezőgazdasági termékek esetén ellenőrizhető egy független forrással (piaci ár-

jegyzék) való összehasonlítás útján. Meg kell azonban jegyezni, hogy az átlagárak

erős ingadozást mutatnak (10).

Az algoritmizált döntési séma különös szerepet adhat a mátrix szegélyvektorai-

nak. Az egyik megoldás például elfogadja a FAO—statisztika szerinti export szegély—

vektort, mivel ez szakértők által ellenőrzött és elfogadott. halmozódásmentes ada—

tokból áll. A mátrix belső adatait ettől függetlenül a számitógép generálja külön-

féle döntési sorozatokon keresztül, majd az összehangolás végső lépésében egy uniproporcionális kiigazítás gondoskodik az export arányos szétosztásáról (4).

A fenti eljárásokat azért neveztük teljesen automatikusnak. mert szakértői köz—

reműködést csak az adatelőkészítés igényelt. Ez kétségkívül a legolcsóbb megol-

dás. de tisztában kell lennünk kockázatával is: aligha lehet oly programot készí- teni, mely emberi közreműködés nélkül állít elő kifogástalanul összehangolt áram—

lási mátrixokat. A FAO 1984-ben befejezett, hat mezőgazdasági termékre kiterjedő

összehangolási kísérlete olyan stratégián alapult. ahol a szakértő statisztikus sze- repe szervesen beépült az összehangolási eljárásba. Ez tehát mintegy részben au—

tomatizált módszernek tekinthető. Megértéséhez tekintsünk egy egyszerű döntési

szabályt: legyen l'íjO konzisztencia 1. pontban definiált mérőszáma. Ha fennáll a

0.8 § 'ii § 112

reláció. akkor fij : mi,- (tehát az importadat javára döntünk). Egyébként a program kérdőjelet nyomtat az illető pozícióba, és ,,manuális" felülvizsgálat következik, te—

hát színre lép a szakértő. Rá van bízva, hogy milyen belső vagy külső (adatbázis—

ban nem található) forrásokat vesz igénybe, és hogyan értékeli azokat, természe-

tesen bizonyos általános irányelvek figyelembevételével.

4. Szakértői rendszer készítése

Láttuk, hogy a szakértő valahogyan részt vesz az összehangolási eljárásban:

a teljesen automatizált megoldásnál az adatbázis-szervezésnél működik közre. a részben automatizált módszernél pedig aktív részese a folyamatnak. A szaktudás (szakismeret) azonban akkor is jelen van, amikor a szakértő személyesen nem lép színre. Az automatikusan futó algoritmus döntési szabályai ugyanis a nemzetközi kereskedelem adatainak ismeretén alapulnak (például az import megbízhatóbb adot, mint az export, a c.i.f./f.o.b. hányados nagysága stb.).

Mindez arra utal. hogy az áramlási mátrixok összehangolásának a FAO—ban

folyó kísérleti munkái hasonlítanak ahhoz. amit a mesterséges intelligencia irodal—

A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM

135

ma szakértői rendszernek nevez ((i), (12), (H)). Hasonlítanak. de a gyakorlati

megvalósítás szintjén természetesen még távol vannak egy modern szakértői rend—

szer erősen formalizált szervezetétől és működésétől.

A különbség megvilágítására idézzük fel ismét, amit fent a szakértő működé- séről mondottunk: bizonyos irányelvek korlátai között autonóm döntéseket hoz; rá van bízva. hogy milyen információt használ fel, és hogyan értékeli azt. E folyamat

közben a szakértő valójában egy (sokszor nagyon bonyolult) döntési tábla sza-

bályai szerint cselekszik, de tudatában ez a döntési algoritmus nem jelenik meg ebben a formában. Szakismeretére támaszkodva vizsgálja az inkonzisztenciát. köz—

ben információt gyűjt, majd ezen információ birtokában döntést hoz.

A szakértői rendszerben a szaktudást egy speciálisan szervezett adatbázis kép—' viseli. amelyben a szakismeret elérhető (a felhasználói program számára hozzá-

férhető) formában van tárolva. Egy ilyen adatbázis épitése természetesen megle-

hetősen idő- és munkaigényes feladat, amely egyidejűleg több szakértő közremű-

ködését is igényli. Felépítése pontosan definiált sémát követ, amely azután lehető- séget ad a formális logika szabályain alapuló következtetési lóncolatra. Ez vezet

végül is a döntéshez. Legtöbb mai rendszer tapasztalati valószínűségekkel dolgo-

zik, vagyis az ok—következmény párhoz egy esélyt rendel, amely a logikai láncon átvezetve motiválja a végső döntést. Tapasztalati esélyekkel és heurisztikus dön—

tésekkel redukálható egy rendkívül bonyolult következtetési láncolat is.

A kész (operatív) szakértői rendszer felhasználója is szakértő, bár tudásszintje esetleg alacsonyabb a rendszer építésében részt vevő szakértőknél. A felhasználó

interaktiv üzemben érintkezik a rendszerrel. Először a rendszer tesz fel kérdéseket az aktuális esetre vonatkozólag, majd közli a döntést, és kivánatra magyarázattal szolgál, amelyet a felhasználó vagy tudomásul vesz. vagy módosítja a problémát.

A párbeszéd addig folyik, amig elfogadható döntés születik.

Az áramlási mátrix összehangolása még nem érkezett el a szakértői rendszer

szakaszába, bár a kísérleti munka ebbe az irányba mutat. Véleményem szerint ér—

demes lenne a nemzetközi szervezetekben vagy más érdekelt intézményekben a szakértői rendszert megalapozó kutatást folytatni.

IRODALOM

279 HU) Chalaín, ]. N. — Dussauchoy, A.: Systemes, experts, méthodes et outils. Eyrolles. Paris. 1987.

a .

(2) Gulbrandsen. O.: Second report on consultancy work to develop a trade matrix system for FAO Statistics Division. Róma. (Kézirat)

(3) Harrigan. [. F.: A auadratic programming approach to data reconciliation: contrasts with RAS.

Megjelent: Input-output modelling. Szerk.: Grassim'. M. — Smyshlyaer, A. NASA. Laxenburg. (Kézirat) (4) Kornai Gábor.- Methodology for global forest sector analysis. FAO. Róma. (Kézirat.)

(5) Lecomber, ]. R. C.: A critiaue of methods of adjusting. updating and projecting matrices. Meg- jelent: Estimating and projecting input-output coefficients. Szerk.: Allen, R. I. G. — Gossllng, W. F. Input- Outpu! Publishing Comp. London. 1975.

(6) Leonard, W, R.: International comparison and stondordization. Megjelent: International trade statistics. Szerk.: Allen. R. 6. D. — Ely, ]. E. John Wiley and Sons. London. 1953. 448 old.

(7) Nagy András: A világkereskedelem struktúrája és jövője. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Buda- pest. 1977. 288 old.

(8) Morgenstern. O.: On the accuracy of economic observations. Princeton University Press. Prin- ceton. 1963. 322 old.

(9) Párniczky Gábor: On the inconsistency of world trade statistics. International Statistics Review.

1980. évi 1. sz. 43—48. old.

(10) Párniczky Gábor: A note on the consistency of unit value in agricultural trade. Megjelent: EURO- STAT Seminar on External Trade lndices. 1985. November 6—8, Doc. Ref. No. 20. Luxembourg. 1985.

(11) Yeats, A. I.: On the accuracy of partner country trade statistics. Oxford Bulletin of Economics and Statistics. 1978. évi 4. sz. 341—361. old.

(12) Sell, P. S.: Expert system. A practical introduction. MocMillon. London. 1985. 110 old.

(13) Zuckermann, S.: Statistischer Atlas zum Welthandel. Berlin. 1920.

(M) Waterman, D. A.: A guide to expert systems. Addison — Wesley Publ. Camp. 1986. 419 old.

TÁRGYSZÓ: Külkereskedelem.

135 DR. PARNICZKY: *A NEMZETKÖZI LKERESKEUELEM

PE3I'OME '

BHewHeroproat-le .nem-me crpan—napmepoa OÖHHHO npomaopeuar APYI' Apyry, npw—leM paaMep orKnOHeHun uacro TaKoa, '4'1'0 ero yme sarpynnxer paőory nonbzosa'reneu 'ABHHHX. Crarucrmm yme Aasuo oőnapymnnu 310 Hecoorsercraue u paspaőomnn atomóra!

cornacoaanus " craHAapn—raeum, KOTprIe npuHecnn auaumenbnue peaynbrarm. Ont-lako aonpexu aromy Hecoorsetcrawe " cerom—m npvonmaer BHSblBaTb npoőneMu, occóez—ma npu cocrasnenuu marpuu, Toproaux noroxos. Aarop nepeuucnse'r npuuunu Hecóorsetcransi u paccmarpusaer Aaycroponnue " MHorocroponuue crpemnennn no corne'cosanmo Anis—

Hux. Fiocnem—ms paöora Bene-rea a paMKax paanwmux memnyHapongrx oprauusauun.

O'coőeHHo auauurenenon nanaercn axcnepuMeHTanu-lan paőora, nposonumas a,€DAO *

SUMMARY

External trade data, reported by the partner countries, are inconsistent—Vin generdf.

and the size of the discrepancy is duite disturbing for the date users in monycoses; Stan tisticions recognized the inconsistency long ago, and started international cca-operation for creating common concepts and standards; this work yielded importontresuit. Never—

theless. problems are still encountered in motching partner country data. especially in 'the construction of trade matrix tobies. A catoiogue of the reasons of inconsistency *rs presented in the paper, together with a review of the reconciiiotion efforts; both bilaterai and muitiiateroi. Muitilateral reconciiiation studies have been carried out in some interna- tionoi organisations, special attention is devoted to the work undertaken in the FAÓ.