7. szám
kérdések állottak, így a koloniális kérdés s a nyersanyagok helyes elosztásának ügye; de mint elsőrendű téma szerepelt a népesedés kérdése s ezen belül a túlnépesedési és vándorlási problé- mák. Ez utóbbi téma a középeurópai kisebb álla- mokat is különösen érdekelte, bár ügyük ,,dunai kérdés" cimen mint külön probléma is szerepelt a konferencia programmján. Magyarország szem—
pontjából a tárgysorozatnak az a pontja is fon—
tos volt, mely a nemzetiségi kérdés és etnikai vi- szonyok és problémák megvitatását ígérte. Ennek a programmpontnak a keretében — elsősorban Mauco G. francia professzor kezdeményezésére — az asszimiláció típusait, előfordulási formáit,
előzményeit, okait, következményeit óhajtotta a konferencia rendezősége megtárgyaltatni.
A konferenciát előkészítő magyar bizottság 12 memorandumot dolgoztatott ki azokról a nemzet- közi kérdésekről, amelyek Magyarországot köze—
lebbről érdeklik; e dolgozatok közül 5 statisztikai témát tárgyalt.
Az 5 statisztikai jellegü magyar memoran- dum közül 2 általános demográfiai témakörben mozgott, a további 3 pedig a nemzetiségi kérdés és az. asszimiláció problémáit dolgozta fel. Az első csoportba tartozik Thírring Lajos dr. tanul- mánya a túlnépesedés kérdéséről Magyarországon és Rónai András dr. tanulmánya a középeurópai népmozgalmi és vándorlási viszonyokról. A nem- zetiségi kérdéskomplexumba tartozó dolgozatok voltak: Hollós István dr. tanulmánya a nemzeti—
ségi asszimiláció tlpusairól; Kardos Béla dr. ta- nulmánya az asszimilációról általában és annak érdekes megnyilvánulási formáiról a mai Szlová—
kia és Svájc területért; végül Teleki Pál gróf és Rónai András dr. közös tanulmánya a nemzetiségi keveredés típusait-ól Közép- és Keleteurópáhan.
Az egyes dolgozatok gondolatmenetének rö- vid ismertetését az alábbiakban adjuk:
!. Thin-ing Lajos: — Louis Thirríng: Contribu—
tions a l'étude du probléma et de la situation démograhioues de la Hongrie au point de vue du surpeuplement et de l'espace pour la vie et le travail de la nation.
Mémoire Hon rois.No 8. Budapest, 1937. 45 I. -—- pages.
(Hollós stván közreműködésével. —— En collabora- tion avec Etienne Hollós.)
A túlnépesedés kérdésének tágabb körülhatá—
rolásban, a nemzeti (népi) élettér és munkatér ke—
retében való magyarországi megvilágítása a me—
morandum szerint nemcsak azért szükséges, mert bizonyos viszonylagos túlnépesedettség vagy túl- népesedési érzés hazánkban is tagadhatatlan, ha- nem mivel aggályos népességi helyzetünk a bé- kés változtatások gondolatával homlokegyenest el—
lentétes hirtelen és erőszakos (háborús) állam- területmegváltozás tipikus esetének a következ—
ménye. A túlnépesedés fogalmának bizonytalan—
—'737-—— 1938
sága, formáinak s nemeinek sokfélesége, megha- tározásának elvi és gyakorlati nehézségei miatt Magyarország esetében is helyesebb a túlnépese- dés kérdése helyett " népességi problémá! tenni vizsgálat tárgyává: a békés változtatások szelle—
méhen megoldandó népességi kérdésekről élethű kép csak így alakul ki.
Népességi problémánk nemcsak az erőszakos és roppant nagymérvű államterületváltoztatás kö—
vetkeztében nyerte el speciális magyar vonását, hanem a Magyarbirodalom gazdaságföldrajzilag kiegyensúlyozott belső összetételének s az osztrák—
magyar monarchiáhan elfoglalt kielégítő helyé- nek, — melyből a megmaradt terület erőszakkal
szakíttatott ki, —— elvesztése miatt is; továbbá
azért, mert a Közép—Európában évszázadok óta a legállandóbb határokkal biró ország a kialakult
— centripetális — népességi és gazdasági folya- matait megszakító békeszerződés után egyolda- lúbb mezőgazdasági SZínezetet nyert, holott ugyanakkor biztos agrárpiacait elvesztette. Ipara ugyan az osztrák tartományok erösebb iparának
versenyétől részben mentesült, ezt az előnyt azon—
ban nyersanyagai, ásványi kincsei javarészének elszakítása ellensúlyozta, míg az amúgy is tőke- szegény nemzet tőkeképződését az összeomlás és a megszűkített területen szükségessé vált gazda—
sági újraherendezkedés akadályozta.
A világháború előtt a népességfejlődés a mai országterületen erősebb volt, mint az egész Ma- gyarhirodalomban; üteme a békekötés óta — részben a népességi probléma kiéleződe'se miatt _— megcsappant, a népsűrűség azonban így is 1936—ig kmÉ—kint 96'6-re nőtt, ami az ország agráradottságaira való tekintettel a sűrűnlakott- ság meglehetősen magas fokára mutat. A népese- dési mozgalom alakulásának vizsgálatából az is kitűnik, hogy a népsűrűség továbbemelkedésére, a népességi feszültség fokozódására —— bár meglas- suló ütemben —— továbbra is számítani kell. A mai Magyarország agrársűrűség szempontjából nem—
zetközi összehasonlításban ugyan még szomszé- daihoz hasonlóan közepes helyen áll, a foglalko- zásilag differenciált népsűrűségi adatsorokból azonban az tűnik ki, hogy az ország így is elég nagy agrársűrűsége mellett csaknem az őstermelő réteggel egyenlően népes más foglalkozású ele—
met tart el, holott megszűkített élet— és munka- tere'n nyersanyag- és egyéb erőforrásai csak mezőgazdasági téren kielégítőek. A népességi hely.
zet kedvezőtlenebbé válásához hozzájárul többek közt a koreltolódás, vagyis az is, hogy a keresők, a munkabírókorúak egy négyzetkilométerre jutó átlagszáma fokozottabban duzzadt meg, mint az egész lakosságé. A népességstruktúra egyébként más szempontból is kedvezőtlenül módosult; így nem előnyös tünet Budapest (Nagy-Budapest) né—
pességi súlyának, megnövekedése, valamint egyes,
7. szám
—738—— 1938
foglalkozási ágak (közszolgálat, nyugdíjasok) számbeli arányának emelkedése sem; mindenek—
előtt pedig az, hogy mindezen elváltozásoknak a munka- és élettérerőszakos megszűkülése az elő- idézője.
A memorandum végül a túlnépesedés, helye- sebben a népességi probléma súlyosbodása elleni védekezési módokat vizsgálja magyar szemszög—
ből és különösen azt emeli ki, hogy a mai Ma—
gyarország népesedési problémájának igazi! meg—
oldásánál nagyobb életegységek újból való kiala- kitásának, a munka- és élettér növelésének van a legdöntőbb jelentősége.
2. Rónai András: — André Rónai: Mémoire sur les m—ouvements démographigues et migra- toires de la population de l'Europe Centrale et les embarras observés dans ces mouvements.
Mémoirc hongroís. No 10. Budapest, 1937. 27 l. — p.
A vándormozgalom intenzitása az élet fejlő- désétől, a természetes népszaporodástól, a gazda- sági fejlődéstől és a terület népességeltartó erejé- től függ.
A kis távolságra irányuló vándorlások az
időszaki vándorlások, a szezonmunkákra való
vándorlás és a Városbatömöriilés ma Középeuró—
pában a legjelentősebb vándormozgalmak.
nek a terméSZetes folyamatoknak ma akadályai
vannak. .
A memorandumhoz csatolt első ábra a volt Monarchia. területén mutatja be a vándormozgal—
mak élénksége't 1900 és 1910 között, az egyes te- rületrészek népsűrűségének szemléltetése mellett. A második ábra a régi Magyarország belső vándor- lásának volumenét és irányait mutatja be. Érde- kes, hogy aránylag a terméketlenebb területeken magasabb a természetes népszaporodás; az elván- dorlás részben ennek következménye. A Magyar Medence jó példa erre. A kis eltartóerejű perem- vide'kekről az erősen szaporodó népesség levándo- rolt a jóval sűrűbb lakosságú alföldi tájak felé.
A régi monarchiabeli nagy városok népességvonzó szerepét és a vonzás irányait szintén térkép szem—
lélteti. A gazdasági tájak és egységek kialakulása a vándorlasok irányaiból kiolvasható, sőt jelentő- ségük is jól megítélhető. A Magyar Medence nép- sűrűséget és nópszaporodását 1869—1910 között ábrázoló diagrammok szemléltetően mutatják, hogy Magyarország magas hegyekkel, mint termé- szetes határokkal körülvett területe, a központ felé irányuló természetes utakkal e's folyókkal egységes és zárt terület volt, melyen a vándorlási mozgalmak határozott szabályszerűségeket és a földrajzi viszonyokkal való szerves összefüggése ket mutattak.
A középeurópai népek különböző szaporasága az egyes etnikai csoportok fejlődésére is hatással van; de ezt a vándorlás is befolyásolja. A más Ezek— '
etnikai területre vándorló könnyen elveszti nem- zetiségét. Erre vonatkozó középeurópai statiszti- kák birtokában megállapítható, hogy a nagy- tömegű asszimilálódás mindig vándorlás követ- kezménye. A nyelvhatár is rendszerint ott válto- zik, ahol a belső vándorlás a legélénkebb. Közsé—
gek etnikuma ritkán és nagyon lassan módosul, viszont , a nagyváros valóságos olvasztótégelye a különbözö nemzetiségeknek. A városi rétegek asz- szimilációjának az, is lélektani oka, hogy nincs gyökerük a városban.
A memorandum ötödik ábrája Erdély népei- nek keveredését s a vándorlásoknak a kevere—
désre való hatását ábrázolja. A népcsoportok mozgásban vannak, változik az egyes csoportok helyzete és súlya; a kisebbségi jogok gyakorlásá- nak meghatározott népi arányszámokhoz való kö- tése ezérthelytelen, nem beszélve arról, hogy az ilyen szabályozásba közigazgatási határok meg- állapításával, népszámlálási visszaélésekkel stb.
könnyűszerrel ki lehet játszani.
A magyar Alföld és az azt körülvevő hegy- vidék közti vándorlást, — mely népáramlást gaz- dasági szükségszerüségidézte elő, — az új hatá- rok meggátolták. A gazdasági egyensúlyt biztosító és a fejlődést elősegítő vándormozgalom megszü- nése pangást idéz elő a különböző termelési ágak—
ban. A vándorlás legcélszerűbb iránya az, melyen haladva a munkakeresők a legkisebb távolságra legkisebb költséggel találnak megélhetést. Ezt a tendenciát az. új trianoni határok gátolják. A ván- dorlással kapcsolatban az áruk, a tőke és a szel- lemi javak forgalmát is meg kell könnyíteni.
3. Hollós István: —— Etienne Hollós: Mémoire sur les modes caractéristígues et les types principaux de l'assimtlation nationale.
Me'moim hongroís. No. 11. Budapest, 1937. 64 I. — p.
(Thirríng Lajos közreműködésével. — En collabora—
tíon avec Louis Ihírring.)
A munka három részre oszlik. Az első rész az asszimiláció föbb jelenségeivel, a második a nemzeti kisebbségek erőszakos asszimilációjával, a harmadik az erőszakos asszimiláció elleni ' vé—
dekezés: módjaival foglalkozik.
Az asszimilációt a különböző népek közott a vándorlások mozdítják elő elsősorban. A távolsági vándorlások szerepe e téren kisebb jelentőségű, mint az állandó népességáramlás, amely a kedve-
zőbb települési helyek és a városok irányában
folyik. Az asszimilációs folyamatot a különböző népek kultúrnívója közötti különbség is elősegíti.
A magasabb kultúrájú faj az alacsonyabb kultú- rájára vonzó erővel bír. Ezt a társadalmi kapillá- rit'ás is elősegíti; a társadalmi ranglétrán fölemel- kedő kisebbségi egyének természetszerűleg a több- ségbe olvadnak be. így tört elő a háború előtti Magyarországon a városokban a magyarság, ve- gyes nemzetiségű vidékeken, ahol a kultúrnívó-
