1. Réportoire International des Insttitutions Statistiques; 2. Monographies sur l'Organisation de la Statistique administrative dans les différents pays; 3. Die deutsche Kommunalstatistik; 4. Dr. Maximilian Meyer: Die deutsche Städtestatistik in ihren Ver

(1)

9. szám

[szemszögből foglalkozik behatóan az utóbbi év- tizedek számunkra egyik legjelentősebb problémá- jával.

A szerző tárgyalási rendszere igen alapos.

lparunk gazdasági és demografiai alapadottságai—

nak bemutatása után iparosodásunk céljait és fel—

adatait, majd eszközeit, végül pedig eredményeit tárgyalja, mégpedig mindhármat szociális, nemzet gazdasági és hatalompolitikai, ill. pénzügyi szem-' pontból.

lparosodásunk gazdasági tria,

noni országnak erősen

lehetőségeit a

eltúlozott nyersanyagszo—

génysége és hasonlóképen túlzottan hangsúlyozott klimatikus viszonyai miatt _nem találja túlságosan kedvezőnek; az újabb fejlődést, így a széna bauxit-, nyersolaj- és földgáztermelés stb. terén mutatkozó fellendülést pedig nem mérlegeli eléggé;

hasonlóképen nem veszi kellőképen figyelembe azt, hogy az iparfejlesztés a kellőszámú munkaalkalom szerzése céljából egyenesen elkerülhetetlen szüksé—

gesség volt. Több részletproblémát viszont jól fel—

ismer, mint pl. azt is, hogy a mult században az etnikai magyarság talán túlságos mértékben távol- Iartotta magát az ipartól és kercske—del—emtől és azért más népelemek (így a zsidók) ezen a téren jelentős befolyásl'loz jutottak. Megállapításai azon—

han e tekintetben sem mentesek a túlzásoktól.

Iparosodásunk szociális célkitűzésének a mun—

kanélküliség leküzdését látja, lratalomlpolitikai és , pénzügyi feladatait pedig abban találja, hogy tőke- szegénysé-giinket általa lekiizdhessiik. Nem értékeli azonban a szerző kellő mértékben egyik problémá—

'nak a jelentőségét sem és a mellékes szempontok kihangsúlyozása következtében a különbözö szociál- politikai, gazdaságpolitikai és pénzpolitikai intcéz' kedések eredményei sem mutatkoznak olyan ked"

'vező színben, mint amilyenek azok a valóságban.

Világosabhan mutat rá a

arra a törekvésérc, hogy külkereskedelmi mérle—

giink kedvezőbb legyen. A huszas) években még aránytalanul nagyobb volt félgyártmányliethozata—

lunk, mint az utóbbi években. A magyar ipar má- sik fő törekvése —— szerinte is —— az volt, hogy az iparral csak igen kis mértékben rendelkező dél—

keleteurópai államokat iparcikkel lássa el.

szerzö iparunknak

Ha az egyes iparágak fejlődését is figyelem—

mel kísérte volna a szerző, sokkal inkább kidom—

borodott volna, hogy Magyarországon legfőként azok az iparágak fejlődtek jelentős mértékben, amelyek alapjukat hazai nyersanyagokban talál—

ták meg (élelmezési—, textilipar), vagy pedig foko- ' zott munkaszükségletiikkel a mezőgazdaság által eltartani nem tudott munkáskezoknek juttattak kenyeret (pl. precíziós ipar).

A könyv, amelyet elsősorban nem is iparoso—

dá/sunk, hanem iparpolitikánk ismertetőjének te-

——603—- 1942

kinthetünk, mindenképen elismerést érdemel, ha megállapitásaival nem is érthetünk mindenben egyet. Magában azonban az a tény, hogy külföldi olvasóközönség előtt hívja fel a figyelmet mind—

inkább erősbödő iparunkra, magyar szempontból igen fontosnak és jelentősnek mondható.

G. I'. Ill".

!. Répertoire International des Institutions Statistigues.

Kiadta: a Nemzetközi Statisztikai Intézet Állandó Hiva- ta a.

Publíé par l'Olfice permanent de l'lnstítul International de Statístzgue.

Hága —— La Haye, 1934. VIII 4— 139 l. —— pages.

2. Monographies sur l'Organisation de la Statistigue administrative dans les diliérents pays.

Kiadta: a Nemzetközi Közigazgatástudományi Intézet.

Publication de l'Insh'tu! International des Sciences;

Administratives.

Két kötet —— 2 volumes. Brúszel, -— Bruxelles, 1933 és.

— et l938. 260 és —— ei 276 l. —- pages.

3. Die deutsche Kommunalstatistík.

Szerkesztette és közreadta: Zeíller Ralf.

Rédx'gé et publié par Ralf Zeitler.

Stuttgart és -— et Berlin, 1938. VI 4— 149 1. — pages.

4. Dr. Maximilian Meyer: Die deutsche Stad- testatistik in ihren Vertretern.

Nürnberg —- Nuremberg. 1938. 151 l. —— pages.

5. lstituto Centrale di Statistica. Decennaler t926-lV—l936—le.

Róma — Rome, 1936. Vll -l- 154 4— 178*l. —— pages, (szá-r mos melléklettel —— avec de nombreuses annexesL

A Magyar Statisztikai Társaság egyik legújabb.

kiadványát nemzetközi keretekben a városi statisztika szervezeti kérdéseinek szentelte. Erről a kiad—

ványról a Szemle nem régen számolt bei) Ezzel a.

nemzetközi szakirodalomban is hézagpótló művel kapcsolatban érdemes néhány újabban megjelent hasonló tárgyú s átfogóbb jellegű, ill. mintaszerű munkáról is összefoglalóan megemlékezni. E kiad- ványok közül kettő nemzetközi tárgyú, a többi há- rom pedig a két baráti nagyhatalom, Német- és Olaszország statisztikai szolgálatának egy—egy rész—

letéről (a német városstatisztikáról és az olasz hi vatalos statisztikai szervről) adott képet.

1. A Nemzetközi Statisztikai Intézet a mult szá—

zad végén, fennállásának első szakaszában a ,,Bul-

letin de Plnstitnt International de Statistigue" c.

kiadványsorozat egyes köteteiben a különböző álla—

mok statisztikai szerveire vonatkozó adatokat is közölte; később ezek az adatközlések elmaradtak,

A ,,Bulletin" hasábjain —— a most dúló világháború előtt megrendezett ülésszakok alkalmából -—— újab—

1) L. M. Stal. Szemle 194-1. évf. 888——889. ].

(2)

9. szám

ban több tanulmány igen behatóan foglalkozott a statisztikai szolgálat szervezeti kérdéseivel, de in- kább elvi szempontokbol?) Az Intézet ,,Réperíoirc International des Institutions Siutísligues" e., még 3934—ben megjelent kiadványa az egykori Bulletin—

iközlésekhez hasonlóan inkabb gyakorlati célokat kívánt szolgálni. Ez a Mefhorsl H. Vti—nek, a Nem!

zetközi Statisztikai Intézet Állandó Hivatala igaz- gatójának irányítása mellett van Builz'nglm Wichers akkori aligazgatónak

nemzetközi mű

szerkesztésében megjelent egyes részleteiben ugyan ma már kissé elavult. egyébként azonban napjainkban is nélkülözhetetlen és liiánytpótló. A statisztikai szer—

vekről és személyzetükről ugyanis azóta, hogy a Bulletin—kötetek említett közlései megszakadtak, át—

'ingóan csak a német Platzcr ,,Jalirbuoh der Sta—

listik" e,. 1909-ben megjelent, tehát immár csak történeti értékű kőzleményéből, valamint a ,,Hand—

*n örterbuch

néhány más hasonló gyűjteményes mű idevágó tömör kör ]óseiből, továbbá egyes külföldi folyóiratok,, nem rendszeres és nem teljes híranyagából lehetett tá—

jékozódni. Mindenképen szükség volt tehát arra, der Staatswissenschatten" és

"hogy a világ statisztikusainak tudományos szerve,

;a Nemzetközi Statisztikai Intézet az adatokat összefoglalja.

idevonatkozó A ,,Répertoii'e"—t, a statisztikai szervek e nem—

"zetközi jegyzékét igen szerencsés kísérletnek tekint—

lietjiik, Magában foglalja az egyes állami, tarto—

"inányi, városi stb. statisztikai szervek következő tőbb adatait: az illető szerv neve, címe, felügyelő- hatóságának megnevezése, alapítási éve és a mű—

ködését szabályozó törvény vagy rendelet, vezető—

jének s helyettesének és osztályvezetőinek, vala—

mint tudományos munkásságot kifejtő (fogalma—

zási) személyzetének névsora, különféle rendszeres kiadványainak s újabb —— rendszertelen —— közle- ményeinek címe és tartalma. Ezenkívül közölte a hivatalos statisztikai szerv mellett számbajövő sta—

tisztikai munkásságot kifejtő nagyobb hatóságok 1) Julín A.: Premier rapport sur liorganisation des services statistigues. Bulletin de l'Iinstitut In—

tern—ational de Statistigue. Tome XXFX. 2éme Li- vraison. Session d'Athenes, 12936. (Atihénes, 1937.)

175—222. ]. ———— Molinarí A.: Institutions statistigues dont ltorganisation releve de la décentralisation ho—

rizontale (Groupe de langues latines): Rice S. A.

and Lang R. O.: The Organisation of statistical services in the United States of America and Great Britain; Winkler W.: Organisation der statistischen Aniter. Teilbericht über die Staaten mit teilweiser Zrnlralisalíon. Bulletin de l'Institut International de Statistigue. Tome XXX. geme Livraison. Session de Prague, 1938. (Prague, ii)—tibi lila—223, 224—

242, ill. 243—266. ]. —— L. még: Guínchard: Statis—

tioue el administration. Bulletin de l'Institut Inter—

national de Statistioue. Tome XXVII. 20 Livraison.

(La Haye, 1934.) 537—571. ]. -—— A Bulletin tőbb kötetében ezenkívül különböző dolgozatok fogla]- koztak egy—egy állam országos vagy városstatiszti—

lkai szerveivel

; 604 5—-

1942

és intézmények (minisztériumok stb.) nevét és rendszeres, ill. újabb rendszertelen kiadványait. Hasz—

nos kiegészítéské—pen felöleli a mű a gazdaságku—

tató *szervekre vonatkozó adatokat és természe—

tesen képet adott —— még pedig az első helyen ——

a statisztika nemzetközi szerveiről is. Végül táblá—

zatos formában bemutatta a fontosabb állami (or- szágos) és külön a jelentősebb provinciális s vá- rosi statisztikai intézmények következő adatait:

személyzet létszáma, az 1930———31. évi köhsweokés fontosabb tételek szerint, végül az igénybevett kife—

lőirtelc statisztikai gépek.

Ebből a tartalmi kivonatból kitűnően a kötet a hivatalos statisztikai világhálózatnak az elmúlt évtizedeleji-kőzepi helyzetéről világos és elég rész—

letes képet nyujtott. A magyar adatok ellenőrzése arra mutat, hogy ez a kép csaknem minden rész—

letében gondosan kidolgozott: a magyarországi fejezet helyes adatokat tartalmaz. A kötetet ina is haszonnal forgathatjuk, ha valamely állam vagy több ország statisztikai szolgálatának szervezeté—

ről kivánunk tájr'xkózódni; természetesen figye—

lembe kell venni az időközi változásokat, ame—

lyekről a Nemzetközi Siatisztikni Intézet folyó—

iratábanl) —— bár csupán tömör formában ——

rendszeres képet ad. Mint lényegesebb hiányt, e helyütt csak azt említjük meg, hogy a statisz—

tikai tanácsokra és hasonló szervekre, valamint a statisztikai társaságokra vonatkozó adatokat l—iába keressük a kötetben; ezeket az adatokat

a mit egy M— a háború után feltétlenül esedékes —-—

újabb kiadásába érdemes volna bevennigl

2. A Nemzetközi K(íziguzgafástudományí Intézet rendkívül jelentős feladatra vállalkozott az elmúlt évtizedben, amikor az egyes országok szakértőivel megiratta és a ,,Revue internationale des Sciences administratives" hasábjain közreadta az egyes álla—

mok hivatalos statisztikai szolgálatának történetét és jelen helyzetét ismertető dolgozatokat. Ezek a tanulmányok utóbb ,,Monographies sur ItOrganisa—

tion de la Statislígue administrative dans les dij/é—

rents pays" címen egy kétkötetes nemzetközi _mo- nogrnii'a sorozatban összefoglalva is napvilágot lát—

tak. Ezzel az említett intézmény egy elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt igen hasznos kézi- könyvet bocsátott a hivatalos statisztika kérdései—

vel foglalkozók rendelkezésére. (Hasonló szellem—

ben készült és mintegy ezt a kiadványt egészíti ki a Magyar Statisztikai Társaság emlitett

statisztikai közleménye is.)

A kiadvány elsö kötetének ll tanulmánya a következő államok, ill. teriiletegyst'lgek statisztikai város-

1) Ez a folyóirat ,,Revue de lilnstitut Interna—

tional de Statistioue" cimen jelenik meg,

2) A ,,Repertoire't—ratl kapcsolatos észrevéte—

leinket és javaslatainkat részletesebben a Journal de la Société Hongroise de Statistigue 1934. évi".

aaa—555. lapján 'kőzőltiik.

(3)

9. szam -— 605 —— t942

szolgálatáról számol be: Franciaország (a tanul— 3. A statisztika németországi szervezetéről, mány szerzője Huber), Bajorország (Zahn), Olasz—

ország (Gini), Finnország (Kovero), Dánia (Jensen), Cseh-Szlovákia (Auerhcm), Románia (Téodoresco), Ausztria (az Osztrák Szövetségi Statisztikai Hiva- tal), Mexico (Bojorguez), Észtország (Pullen'ls) és Görögország (Mirlialopoulos). A második kötet ugyancsak 11 állam statisztikai szervezetével foglal—

kozik; ezek az államok itt következnek: Spanyol- ország (a tanulmány szerzője Castro); Lengyelor—

szág (Szturm de Sztrem), Törökország (Djélal), Magyarország (Dobrouits Sándör), Japán (Hase—

guwa), Bulgária (Micliai'Io/f), Németbirodalom (Rei—

chardt), Anglia (Clark), Németalföld (Metliorst), 'Ir szabad állam (Lyon), német községi statisztika (Morgem'oth).1)

Az egyes fejezetek túlnyomórésze francia nyelvű; néhány dolgozat azonban német, ill. angol nyelven jelent meg, sőt van egy olasz és egy spanyol nyelvű tanulmány is a kétkötetes műben.

Abból a célból, hogy a különbözö államok statisztikai szerveinek méltatása egyöntetű legyen, Lesoir, a kötetek szerkesztője, a monográfiák általános ter—

vét elöre kidolgozta; a tervezet megküldése kap- csán azután felkérte az egyes államok hivatalos statisztikai szervének vezetőjét arra, hogy a megfe- lelő fejezet meginásáról vagy megiratásáról gondos—

kodjék. A 22 fejezet arra mutat, hogy ez a kérés számos országban meghallgatásra talált; a mono- gráfia-sorozat ugyan nem hiánytalan, de így is rendkívül bő és tartalmas. Lesoir egyébként nem- csak a központi statisztikai szervek ismertetését

kérte, hanem a városi statisztika szervezetének vá—

zolását is, továbbá méltatását a statisztika szere- pének az egyetemeken és más,tanintézményeken, végül a statisztika nem hivatalos szerveinek (pl, statisztikai társaság stb.) leírását is. 'l'ervezete a hivatalos statisztika szervezetét illetően további al- kérdéseket is tartalmazott (a hivatalos statisztika

története, mai szervezete: törvény, tanács, közponu

tosítás ill. széttagolás, jogi alapok, osztályok, főbb adatgyűjtések, személyzet, gépek, kiadványok, költ—

ségvetés stb.); ennek köszönhetjük, hogy az anyag meglehetősen egységes és áttekinthető. Örvendetes továbbá, hogy a második kötetben Dobrovits Sán- dor dr. a több szempontból mintaszerű magyar statisztikáról is 25 tapos átfogó tanulmányban ad—

hatott képet. Ezáltal a külföldi szakkörök részle—

tesen tájékozódhattak hivatalos statisztikánk mult- járól és mai szervezetéről. A kiadványt egyébként a most dúló világháború után érdemes lesz kiegé—

szíteni, vagy megismételni.

1) A ,,Revue internationale (les Sciences ad—

ministratives" utólag tanulmányt közölt még tud- tunkkal Koppenhága város statisztikai szervéről; ez a tanulmány az újabb sorozatba már nem foglal- tatott be.

t'eladat- és munkaköréröl, továbbá problémáiról s eredményeiről csak nem régen jelent meg egy vas—

kos és igen tartalmas kiadvány?) A Zeitler R.

szerkesztésében és kiadásában ,,I)ie deutsche Kom- munalstatistilc" címen még 1938-ban közreadott sze—

rényebb terjedelmű városstatísztíkui tárgyú könyv szűkebb célkitűzéseit hasonlóképen eredményesen közelíti meg. Mint a szerkesztő előszaváhól kitűnik.

a kötet azt a célt szolgálja, hogy különböző rész- letkérdéseket tárgyaló tanulmányok szervesen egy- más mellé illeszkedő sorozatában hozza kifejezésre a német községi statisztika állásfoglalását a statisz—

tikának a nyilvánosság előtt is sokszor megvitatott szervezeti kérdéseihez. Zeitler joggal mutat rá arra, hogy a német községi (ill. városi) statisztika szá- mára jelentőségéhez, súlyához, nem egy szempont- ból alapvető inunkáságához mérten megfelelő he—

lyet kell biztositani a némethirodalmi statisztika szervezetében. A mű egyes tanulmányainak tartal- mából kitűnően a német városi, ill. községi sta—

tisztikát a megfelelő feladat— és munkakör minden—

képen megilleti.

A könyv egyébként külföldi szakkörök

mára is sok becses megállapítást tartalmaz. Beve- zetésképen Zeitler, a Német Községi Statisztikai Munkaközösség vezetője a német községi statisztika lényegét és formáit foglalja tanulságosan össze. A községi statisztikáról képet adó cikkek hasznos ki—

egészítéseképen Müller, a keletporoszországi tarto—

mányi statisztikai hivatal igazgatója a tartományi statisztika gyakorlati feladatait ismerteti. A többi tanulmányban a német városi (községi) statisztika vezetötisztviselői írnak az egyes részletkérdésekről.

Zwick (Köln) azt a feladatkört jellemzi, melyet a statisztika a község szolgálatában hivatott betölteni;

Kor-herr (Wtirzburg) a német községi (városi) sta—

tisztika történetéről számol be igen tanulságosan, I'I'laskámper (Frankfurt a. M.) pedig a tudományos tisztviselői munkakörben tevékenykedő városi, ill.

községi statisztikusok kiképzésének problémáit tag—

lalja figyelemreméltó módon. A további tanulmá—

nyok azokról a feladatokról szólnak, melyek a

községi statisztikára a statisztika egyes munka—

területein háramlanak; ezek a cikkek egyben képet adnak a községi statisztika folyó tevékenységéröl is. E tanulmányok sorában Hen- ninger (München) a községeket mint a népes- ségi (s vándorlási statisztika közvetlen végre- hajtóit ismerteti, Kueslner (Hamburg) a községi gazdaságstatisztika szervezetét és munkásságát méltatja, Büchner (Berlin) a községi statisztika által a közellátás szolgálatában kifejtett tevékeny- ségről ad számot, Iiawín (Königsberg) a kultúrsta—

szá—

már

1) Die Statistik in Deutschland nach ihrem heutigen Stand. (2 kötet.) V. ö. M. Stat. Smmlc

l9—l0. évf, 623—625. l.

(4)

9. szám

tisztika jelentőségét a német községek és község- szövetkezések szempontjából teszi vizsgálat tár- gyává, Schoppen (Düsseldorf) a községi népjóléti statisztika szükségességét és jelentőségét foglalja össze és RübeI (Dortmund) a községek nézőpont- jából tart seregszenilét a pénzügyi statisztika kér- dései felett, Mentes (Braunschweig) pedig záro- cikkében a községi statisztikai adatközlések elvi és gyakorlati kérdésein tekint végig. Az általában tö—

mör szövegezésben készült tanulmányok a Magyar Statisztikai Társaság bevezetőben említett város—

statisztikai közlmnényi'ivel sok rokonvonz'ist mu—

tatnak.

4. Meyer M., a nürnbergi városi statisztikai

hivatal vezetője értékes és sok szempontból eredeti munkára vállalkozott akkor, amikor a német városi statisztikusok szövetségének történetére vonatkozó adatok beszerzése során külön összegyűjtötte azok—

nak a statisztikusoknak az életrajzi adatait is, akik a német városi statisztika vezetői vagy tevékeny munkásai (vagy a multban azok voltak). Adat—

gyüjteményét ,,Die deutsche Stődtestatistik in ihren Vertretez'n" 1938—ban terjedelmes kötetben hozta a nyilvánosságra. Könyve azonban nem szorítkozik az életrajzi adatok egyszerű közlésére, hanem a városi statisztika szervezetére és személy—

címen

zete're vonatkozó általános adatokat is felöleli.

Meyer hosszú tapasztalatait is beleszőtte műve anyagába, mely így a német városi statisztika szú- mos nemzetközi vonatkozású kérdését érinti tanul—

ságos módon.

Munkájának elgondolásait Meyer a könyv he—

vezetésében foglalja össze. Majd a német városi statisztikai hivatalokat szám és jelleg szerint rész- letezi. A fő figyelmet annak a 37 városnak szen- teli, melyekben akkoriban megfelelöen kiépített statisztikai szolgálat müködött; de megemlékezik a 43 nem kellőképen kiépített statisztikai szervvel bíró városról is. A könyvnek ez 3 fejezete foglal—

kozik a városstatisztikai hivatalokra rótt nem sta—

tisztikai feladatkörök kritikai taglalásával is. Egy—

egy rövid fejezetben a városi statisztikusok szülő—

és munkahelyét vizsgálja, majd a zsidók foglalkoz- tatását a német városi statisztikai hivatalokban (a 239 tudományos munkakört betöltő, ill, betöl- tött német városi statisztikus közül 75 év alatt esu— _, pán 9 volt zsidó). A városi statisztikusok meglehe—

tősen különbözö tanulnu'myok után kezdték meg statisztikai tevékenységüket s doktori dolgozatuk tárgya is igen eltérő témakörökböl ———— leginkább azonban a közgazdaságtan köréből — származik:

ez tűnik ki a könyv idevonatkozo fejezeteihűl.

Érdekes, hogy a vezető állás elérésekor betöltött életkor Németországban meglehetősen alacsony 0132 városi vezető statisztikus közül S—an egészen fiatalon, 24—26 éves korban, 22—én 27—29, 29-én Jill—Hm?, ?S—an 33—85 és 15-én 36—38 éves kor—

-——606—

1942

ban foglalták el ezt a munkahelyüket s csupán,;

27 volt 39—50 éves, 3 pedig 50 évnéi idősebb);

A Meyer adatgyüjtésében szereplö német városi statisztikusok közül 49 lépett át más hivatáskörbe;

az első világháborúban 70-én vettek részt. Meg-er tömören méltatja a német városi statisztikusok, szövetségére ó-s kongresszusaikra s a községi sta—

tisztikai munkaközösségre vonatkozó főbb adata-—

kat és pótlásképen megemlékezik Bécs és Linz váe ' rosi statisztikai hivatalait—ól s azok tisztviselőirőli

(e két város statisztikai szervének az adatai az.

Ausztriának Németországba való beolvadása elött;

begyűjtött anyagból hiányoztak). '

A mű zömét a városi statisztikusok főbb élet;—

rajzi adatainak közlése alkotja; ez a fejezet váro—— _

sonkint halad, de közli természetesen a ,,Der"

Deutsche Gemeindetag" és a tartományi s hasonló, hi 'atalok vezetö-, ill. tudományos statisztikusainak' életrajzi adatait is. Érdekes, hogy milyen sok kül—§

földön is jócsengésű név fordul elő Meyer név—

sorában: az elméleti statisztika és a rokon tudo—9 mányok számos jelesc fejtett ki Németországban a mult század folyamán — és részben a jelen században ———- városslalisztikai működést.

Említést érdemel végül az is, hogy Meyer a Deutsches Statistischvs Zentralblaft hasábjain újabban is rendszeresen közli a német városi sta—

tisztika életében, ille-ti'tlég a városi statisztikusok sorában bekövetkezett személyi és szervezeti vállo—

zásolrat.

5. A 2 nemzetközi és 2 német mű ismertetésé—

kapcsolódóan érdemes még a másik tengely—

hatalom, Olaszország hivatalos statisztikájáról ki- adott s mintaszerűnek mondható jubiláris dísz—

tzez

munkáról is megemlékezni.

Az olasz Központi Statisztikai intézet megala—

pításának 1936 júliusában megünnepelt tíz éves fordulója alkalmából lépett ezzel a díszes köntösii, szép kivitelű, gazdagon illusztrált és igen tartalmas emlékldinyvvel a könyvpiacra, A díszmunka nem' csak a kezdetben Gini, majd Savargnan elnöki irá—

nyílása alatt működő intézet évtizedes történetét nyujtja, hanem több fejezetben az Intézet jogelőd- jének, az olasz Statisztikai lgazgatóságnak hatvan évnél hosszabb tevékenységéröl szintén beszámol.

sőt az olasz slatiszlikz'mak a legutolsó közel két—

száz év alatti l'ejh'idéséről is képet ad.

Az intézet elsö évtize'dréröl a mű első része szol, Ezt a részt ,,A Duce és a statisztika" e. teje- zet vezeti be; a fejezet élén két Mussolini idézet z'ill, mindkettö n'mgkapóan fejezi ki azt az egészen magas ("l'iÓkL'lÖSI, mely az olasz nemzet, vezérének szemében a statisztikának jár. A statisztika törté—

netéből tudjuk, hogy a közel- és régmultban nem egy uralkodó és államfő ismerte fel a statisztika

pótolhatatlan értékeit; államférfi részéről azonban a Atlas—.solinir'ilwz hasonló közvetlen érde—kv

vezető

(5)

9. szám

— 607— 1942

lödéssel mindeddig alig dicsekedhetett még egy másik nemzet statisztikai szolgálata. Tanulságos bizonyítéka ennek az a Mussolini tollából szár, mazó számos kézírásos utasítás, széljegyzet, meg—

jegyzés, javítás, melyeknek fényképmásolatát a

kötet közli. Nem csoda, hogy az a statisztikai

intézm—ény, melynek szellemi vezére maga Musso- lini, az útjjászervezés előtti hosszú stagnálás, sőt visszafejlődés után a rohamos fejlődés útjára lé- pett. Az 1926-ban megszervezett Intézet egyre job- ban kibontakozó nagy munkateljesítményéről szá—

molnak be a mű további fejezetei. A tízéves fej—

lődés biztosítéka az újjászervezés következő három alapelve volt: I. a statisztikai szolgálat ügyének közvetlenül a kormányfő alá rendelése, 2. az auto- nóm ügyvitel eszméje és 3. a minisztériumok mellett működő széttagolt statisztikai szervek fokozatos központosításának elve. Az Intézet fejlődésének tömör leírásában fontos hely jut az új szerv szá, mára 1931-ben épített palota bemutatásának, vala—

mint a következő kérdéseknek; a kiadványok szám és terjedelem szerinti kifejlesztésének (az új szerv 10 év alatt lapterjedelem dolgában annyit publikált, mint az olasz hivatalos statisztikai szolgálat régi intézménye 40 esztendő folyamán), a személyzet

kialz'tkulásímak, a törvényes intézkedéseknek és a

költségvetési keret bullámzásának. Az e fejezetek közé ékelt egyik további fejezet ,,lia realizzazioni nel campo tecnico" címet visel homlokán s tárgy szerinti csoportosításban taglalja az Intézet tíz esz- tendő alatt végzett adatgyüjtéseit. A külföldi statisztikus számára talán ez a fejezet és az újítások- nak módosításoknak, új szempontoknak összefog- laló jegyzéke a legtanulságosabb. Figyelmet érde- mel a demográfiai kutatások szinte aránytalanul jelentős szerepe; ez részben a fasiszta államszem—

lélettel is összefügg, részben azonban annak követ—

kezménye, hogy az Intézet a fokozatos központo- sítás művét még nem fejezte be s adatgyüjtései- nek a népességi statisztika a legjobban kiépített ága. Figyelemreméltó továbbá a nagy számlálások rendszerességére való törekvés és a gazdaságsta—

tisztika terén kifejtett sokoldalú munka is.

Az emlékkönyv második része ,,Az olasz statisztika történetének lapjai" címen mindenekelőtt a statisztika ügyének pályafutását mutatja be a 18.

század közepétől az olasz királyság megalakulásáig (a könyv e szakaszának Giusti a szerzője); majd ,vázolja a statisztikai igazgatóság 1861—1926. évi tevékenységét ('.lntonucci tollából), azután néhány vezető személyiség életrajzát foglalja össze s az olasz helyi statisztika multját és jelenét ismerteti a 19. század elejétől, végül pedig az olasz statisztikusoknak és statisztikának a nemzetközi statisz-

tika mezején játszott szerepéről rajzol képet

(a két utóbbi fejezetet szintén Giustí irta). Nincs térünk arra, hogy e fejezetek igen gazdag tartal-

máról akárcsak vázlatosan megemlékezzünk. Ehe- lyett a gondos és szerencsés kézzel összeválogatott mellékletek és képek tömegéből ragadunk ki néhá—

nyat. Az uralkodónak, Mussolininak, az olasz hivatalos statisztika néhány tudós képviselőjének, az Intézet első és jelenlegi elnökének fényképén kívül több kép számol be a Mussolini személyes jelen- létében lezajlott statisztikai eseményekről. Szép felvételek örökítik meg az Intézet (és az egykori statisztikai szerv) régi székhelyét, továbbá az uj épület építésének fázisait, külsejét s dísz— és munkatermeit; különösen a belső elrendezés fény—

képei e's alaprajzi ábrázolásai tanulságosak. Több kép szemlélteti a statisztikai és egyéb gép-eket, valamint a célszerűen elrendezett könyv-, irat- és anyagraktárakat is. Figyelemreméltó az olasz Sta- tisztikai szolgálat szervezeti rajza, érdekesek az új épület statisztikai vonatkozású feliratai és sta—

tisztikai érzékkel párosult művészi ízlésről tanus—

kodik Seshet istennőnek —M :: satisztika és szám—

vitel egyiptomi istennőjének —, valamint egy római cenzornak az épület homlokzatán elhelye—

zett szobra. Az utolsó fejezetben a Nemzetközi Statisztikai Intézet Rómában megtartott 1887. évi első ülésszakán résztvettek ritkaságszámba menő csoportos képén pedig az első sorban —— Neumann Spallart, Levasseur, Bodio és Mayr között —— ott

látjuk Keleti Károlyt, a másodikban pedig az ülés—

szak még két hazai résztvevőjét, Kőrösyt és Meltzlt?)

A Molinari A. és két munkatársa által szer—

kesztett igen szép munkát három okból is öröm—

mel üdvözölhettük. Először, mert pompás adalék a statisztika, kivált a liivatalosstatisztika történeté- hez. Másodszor, mert tanulságait, fénykép— és egyél) anyagát a külföldi statisztikus is bőven haszno—

síthatja és harmadszor, mert sok oly új szempon—

tot ölel fel, melyet az egykor úttörő jubiláris mun- kájával?) nagy elismerést aratott magyar statisz—

tika egy hasonló kiadvány szerkesztésénél nem

téveszthet szem elől. _

A jubláris munka anyaga az 1936. évvel zárult Az olasz statisztikai intézmény története iránt ér—

deklődők azonban az .,.immli di Statislíca" hasáb-, jm'n évről—évre nyomon kísérlrelik az olasz Köz- ponti Statisztikai Intézet újabb fejlődéstőriénetét és szinte napjainkig kiegészíthetik a könyv anya- gát. Az olasz dlszmunka egyébként a fentebb vá—

zolt négy —— alapvető jellegű '—-— műhöz hasonlóan a hivatalos statisztika újabb fejlődéstörténetéhez még e kiegészítések nélkül is értékes adalékokat

szolgáltat. Th L. dr.

1) Az ülésszakon, mint meghívott résztvevő Jekelfaluss'y nincs rajta a fényképen.

'*') A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal munkássága ISM—1911. Magyar Statisztikai Köz—

lemények, Új sorozat, 36. kötet.