Szőlőterület és musttermés 1922-ben

Szőlöterület és musttermés 1922-ben.

Superficie dee vignes et production de moűt en 1922.

A községi előljáróságoktól és városi ható- sagoktől az 1922. év őszén begyűjtött szőlő- területi és szüreti adatok szerint a megcson-

kított Magyarorszagnak szőlőterülete 372439

kat. holdat tesz. Nem foglaltatik ebben az adatban annak a 45 községnek (városnak) szőlőterülete, melyek az adatok beküldésével folyó évi március hó végéig hátralékban ma- radtak. Minthogy ezeknek a községeknek (városoknak) szőlőterülete 1921-ben mintegy

5.400 kat. holdra terjedt, az ország szőlőterü—

lete az 1922. évben — feltéve, hogy az ada- tokat be nem szolgáltató községek (városok) szőlőterületében lényegesebb változás nem

állott be —— mintegy 377854 kat. holdra te-

hető, ami az 1921. évi szőlőterülethez (364056 kat. hold) képest 3'80/0-0s növekedést jelent.

A szőlőterület és a musttermés a beérke- zett adatok alapján az egyes országrészek szerint a következöképen oszlott meg:

A szőlőterület és musttermés az egyes

országrészekben.

Super/ide des vignes dans les dife'rentcs régions géographigues.

Angi?- A musttermés

u .

, . Supenűcie Production (le Az orszagresz degli-gyes mont

megnevezése m hektolite- ggg—ggg,—

Régions holdakban rekben ítt—1868"

en arpents en hgcto. ) paraf- cadastranx litres 253113?

!

Duna jobbpartja—Rive

droite du Danube . 128141 1,600.427 12'5 Duna balpartia —— Rive §

gauche du Danube. 7.940 , 66.777) 84 Duna—Tisza köze —— Ré—

gion entre le Danube ' ;

et la Tisza . . . 190497 ; 2,410.342; 127

Tisza jobbpartja — ) ;

Rive droite de la ' 3

Tisza . 16.989g 185638 109

Tisza balpartja —Rive í *

gauche de la Tisza 27.777 ; 281897? 10'1

Tisza-Maros szöge — *

Angie entre la Tisza )

et le Jlaros 1.095 ; 9.763 89

Összesen: _ Tom.—: 372439 ) 4,554.s44, 12-2

A niusttermés mennyisége az 1922. évben 4,554.844 hektoliter volt az 1921. évi 3,476.281 hektoliternyi terméssel szemben. A mustterme's

emelkedése kifejezésre jut a holdankinti or- szágos termésátlagban is, mely az 1921 évi 95 tShektoliterről 122 hektoliterre javult. Eh- hez hasonló jó eredmény az 1908. évi bősé- ges bortermés óta nem fordult elő, midön kat holdankint 13 hektoliter volt az országos atlagtermés. Ettől kezdve csupán 1917- ben és 1918 ban érte el az országos átlag a 10 hektolitert. egyes években pedig — mint 1914- ben és 1916- ban —— alig haladta meg a 4 hektolitert 1920 től fogvaÓ állandóan ja—

vult az országos termésátlag (74 hl), mely 1921- ben mar 95 hl—t tett kat holdankint Az1922. évi elszágos átlagnál magasabb termésátlagot a következő törvényhatóságok

értek el: Sopron tjv. (23 8 hl), Kecskemét tjv.

(175 hl), Heves vm (165 hl) és Ung vm.

(162 hl). Igen jó átlagot mutatnak még Ba- ranya (160 hl), Arad (150 hl) Torontál

(14'3 hl) ésSomogy (13'7 hl) vármegyék.

A VlLÁG BORTERMELÉSE MILLIÓ HEKTOLITEREKBEN,

manó HiKTOLiTER _160

140

20

1922 : 1921 ' * 14915 ""

, . , Évzx mum

_ AVILAG BORYERMILESE ' OLASZORSZAG BORTERMEL !

FL" SPANYOLORSZÁG ; MAGYARORSIÁG — ': ) FRANCIAORSZÁG " % ATÖBBI ORSZÁGOK - AZ 1909'1913 ÉV_EK ÁYLAGÁNÁL MAGYARORSZÁG BORTERMELÉSE

A TÖBBI ORSIÁGOK ADATÁBAN FOGLALTATIK.

1923 —— 91 —— 3—4. szam.

Jeg/ggg, (DHGYHRORSZÉG (DUSJTERmÉSE. ággá/mis

? pnouucnon o:— mour ne LB noname. .,

_ RÉG! mnmnonszás _,

An den/me Hang/vb

6 6

mm mnevn nonszáe __

Ima/ie ac/z/e/A?

F,.

__, 4 4

3

2

1

o 1900112345678919141234 5 s ? 89l920l1 amíg

Ami a szőlőterületnek és bortermésnek világtermelési adatait illeti, az 1922. évről rendelkezésre álló adatok) a világtermésnek

mintegy 950/0—at teszik. A fontosabb államok

özül csupán Argentína és Chile adatai hia—

yoznak. A bortermés adatait a következő blázat tünti fel:

Bortermés millió hektoliterekben.

Production de m'n en millions de hectolz'tres.

Az , 1909 — 11913.

, , , . ,t

Déííifíígűgáflííííe űíleinííe 1921 1922

way—1913

ll

anyolország 2) —

* . 14'9 19'2 25'7

464 450 693

. 46'0 34'3 355

2) __

. . . 4'33) 3'5 4'6

öbbi országok ;

Antres pays . *, 149 l 18"? 180 zesen -— Total

1265 1151 1531

Fenti adatok szerint a világ bertermése 1922-ben tetemes növekedést mutat. A ter- melt bor mennyisége körülbelül 330/o-kal ha- ladja meg az 1921. évi termést és 210/0-ka1 az 1909—1913. évek átlagos termését. Egyedül Olaszországnakvolt ez evbenahaború előtti idő- szakhozviszonyítvaalacsonyabbbortermése,bar ezisaz 1921. évi termésnél kedvezőbben alakult.

A hektáronkinti termésatlagok 1922-ben úgy az 1921 évihez, mint az l909.——1913.

evi at'aghoz viszonyítva erős növekedést mu—

tatnak. A legmagasabb termésatlagot Francia- ország érte el, a legalacsonyabbat Olaszorszag.

Ezen körülménynél mindazonaltal figyelembe kell venni, hogy Olaszországban a szőlőműve—

lés többnyire egyéb füves és fas termeléssel van összekötve, míg a többi országokban a szőlőtermelés önalló művelési ágat kepez.

1) A római nemzetközi mezőgazdasági intézet: Bul—

letin de Statistigne Agricole et Commercial 1928. 3. sz.

2) A közölt adatok a musttermést tüntetik fel.

—Les données comnnmigne'es indígnent Za production de mozit.

3) A régi Magyarbirodalomra vonatkozólag.

; 3—4. szám,

^4.92—

A szőlőterület ésa termésátlagok világterme- lési adatait az alábbi táblázatban mutatjuk be :

Szőlőterület és a hektáronkíntí átlagos bortermés.

Superfz'ct'e des vignes et la production moyenne de ein par hectares

Háellrtáronkintí

, __ ! ,

ezeÉZStleÉttii'lőlkeéan hekttglgítggígin

" , , Production

Saya/ige des mgnes moyenne Pay AZ ország en mille heclares heclares en

megnevezése hectohtres

am az

Désignation §§ , 323

des pays %% áá

a": 1921 1922 alj )

c: : 03 : *

_ § M § v— 01

' 1

Spanyolország — ! §

Espagne . 11.277'9 1.330'5 13407, 116 14'4 19'1

Franciaország — i

France . 1.655'al1.5916 1.587'7g28'1 283 43'6

Olaszország — ;

ltalie 4.444'6 4.309'9 4.310'1- 10'4 7'9 8'2 Magyarország —

Hongrie 35'1'21 %% 214'312'01) 16'6 21'3 A többi országok

—— Autres pays. ES 564'2 584'9 585'61120'8 211 282 Összesen és átlag 1 , _ . , ' .

Total et moz/erme 18.2991 8.026480384 15.2 1143 190

(Sch. G. dr.)

A vetések állása?)

Etat des cultures.

Az enyhe időjárás Európában március ha—

vában kedvező hatással volt az őszi vetések fejlődésére s a vetések állása április elején kielégítő, sőt a legtöbb országban a köze—

pesnél valamivel jobb volt. Fagy sehol je—

lentékenyebb kárt nem okozott s a bő esőzés csak némely vidéken volt káros hatással a vegetációra

A tavaszi vetési munkálatok — néhány országot kivéve, ahol az esőzések az előmun- kálatokat némileg hátráltatták —— majdnem mindenütt megkezdődtek s kedvező feltételek mellett folynak.

Az egyes —— ránk nézve fontosabb —— álla- mokról a következőket közölhetjük:

) A régn' Magyarbirodalomra vonatkozólag.

2) L Római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet:

,,Bulletin de Statistigue Agricole et Commerciale"

1923; 4. sz.

Magyarország. A februárban kezdő-a enyhe idő után nagyobb mennyiségű hő esett mely a vetéseket betakarta, de márciusban a időjárás ismét kedvezőre fordult. Aprilis ele jén a vetések állása kedvezőnek mondható A tavaszi zab- és árpavetések csaknem tel jesen befejeződtek.

Németország Az elmult évben a túlnyo—

móan hideg és nedves őszi időjárás késleltette a vetési munkálatokat; az idő azután kedve- zőbbre fordult s február elejéig bő esőzések voltak. A rákövetkező hideg sem okozott a vetésekben kárt. Március második felében a hőmérséklet némely helyen 200 C-ig emel— ,, kedett, a talajt fölszárította s így a tavaszi _ vetési munkálatok mindenütt folyamatban vannak.

A vetések általában jól teleltek át, kü- lönösen a koraiak. A márciusi túlságos szá- raz és szeles idő, bár a vetési munkálatokat

elősegítette, a vetések fejlődésére nem volt' nagyon kedvező. Némi kárt okoztak az ára—

dások is.

Bulgária. A márciusi időjárás kedvezett az őszi vetéseknek; fagy által okozott kár

nem fordult elő s a tavaszi vetési munkála—

tok mindenütt kielégítően és kedvező körül- mények közőtt folynak.

Jugoszlávia. A meteorologiai viszonyok márciusban a mezőgazdaságrab nézve kedve—

zőek voltak. Április 1— én az őszi és tavaszi vetések állása jo volt

Olaszország. Március első felében majdnem mindenütt jótékony esőzések voltak; a hónap második felében az idő száraz volt túlnyo—

móan alacsony hőmérséklettel. Az időjárás általában úgy a ,,gazdasági munkálatokra, mint a nővényzetre nézve kedvező volt. A tavaszi vetési munkálatok megkezdődtek s kedvezően haladnak.

Svájc. Az őszi állandó zivataros időjárás kedvezőtlenül hatott az őszi gabonaneműek fejlődésére. Ennek dacára a vetések elég jól teleltek át s általában az őszi vetések állása jónak mondható.

A tavaszi gabonaneműek az utóbbi időben szép fejlődésnek indultak. A jó időjárás a talaj kellő megmunkálását lehetővé tette;

a zabot jórészt már elvetették s ha az idő kedvező marad, a többi tavaszi vetések is rövidesen befejeződnek.

Csehszlozákia A márciusi időjárás a ve—

tésekre kedvező volt. Április 1- én az őszi gabonaneműek közül a búza és árpa állása közepesnek, a rozse jónak mondható. A mult év ugyanezen hónapjában e gabonaneműek