1925
előtti termeléssel szemben a birtokviszonyok e módosulása következtében mintegy 340/0—
kal, értéke pedig, ha a termelésnek 1925.
évi értékét vesszük számításaink alapjául, legalább 76 millió aranykoronával, illetőleg mintegy 1.100 milliárd papiroskoronával lesz
kisebb. '
Magyarország földbirtokviszonyainak az 1913. évtől a földbirtokreform befejeztéig mutatkozó mődosulásai tehát szoeiális és gazdasági szempontból nagyon is ellentétes eredményeket hoznak létre. A földbirtok—
reform kielégítőnek mondható szociális ered- ményével szemben az országos termelés—
nek, illetőleg a termelés értékének, még helyesebben, mert tulajdonképen többlet—
termelés elvesztéséről van szó, a nemzeti vagyonosodásnak nagyarányú csökkenése áll.
Ezért a jövő feladata csakis az ellentétek kiegyenlítése lehet. Ez pedig csakis azáltal érhető el, ha az állam az 1920. évi XXXVI.
t.-e.—kel elrendelt földbirtokreform munkálatait mielőbb befejezi és ezen túlmenőleg a jövő- ben új kisbirtokok alakítását csak kivételes és teljesen indokolt esetekben, tőkeerős egyé-
———401— 10. szám.
neknek engedélyezi, mindaddig, amíg az az új kisbirtokos osztály. amely napjainkban jutott birtokhoz, a földmíveléshez szükséges gazdasági képzettséget és az ahhoz megkívánt anyagi javakat megszerzi. Ennek az új kis—
birtokos osztálynak megsegítése pedig csak úgy képzelhető el, ha az állam is teljes erkölcsi és anyagi erejével elősegíti azt.
Elősegíti pedig nemcsak azért, hogy ezzel az, új kisbirtokosokat talpra állítsa, hanem azért is, hogy a termelés további csökkenésének gátat vessen és hogy a termelés fokozásával az ország vagyonosodásának is útját egyen- gesse. Gazdasági iskolák szervezése, minta- gazdaságok felállítása vagy kijelölése és mindenekfelett olcsó hitel biztosítása azok a közismert, de még mindig keveset hangoz- tatott eszközök, amelyekkel a cél elérhető.
Erre pedig feltétlenül szükség van, mert a földbirtokreform szociális eredményei csak akkorvlesznek teljesek, ha ezeket az új kis—
birtokosokat erkölcsileg és anyagilag is meg—
erősítjük és a nincstelenségből ebben a tekin- tetben is kiemeljük.
Konkoly-Thege Gyula.
A vetések állása és a mezőgazdaság állapota Magyarországon.
Situation des sentences et de llagriculture ert Hongrie.
Résume'. D*aprés le rapport du 13 no- rentbre du ministre royal hongrois de l'Agricul- iure, le temps deux des derniéres semainesvfavo- rise partont les travaux agricoles [Z,aittorrme, ainsi gue les semailles (mi le'i'éreitt d'une fagon tres satisfaisante.
A m. kir. földmivelésügyi miniszter folyó évi november hó 11-én kiadott jelentése szerint az utolsó három hét időjárása a normálisnál melegebb és csa—
padékosabb volt. A nappali hőmérséklet az egész három hét alatt igen enyhe volt, úgyhogy a hőmérő gyakran emelkedett a 20 0 fok fölé. Éjjeli fagy is Csak igen kevés helyen és csekély mértékben fordult elő. Csapadék a háromhetes időszak elején és végén esett, de különösen az utolsó napok esőzései voltak igen kiadósak, mind mennyiségre, mind az ázott terület nagyságára nézve.
A vázolt enyhe időjárás az őszi gazdasági mun—
kálatokra és a szépen kikelt vetésekre mindenütt kedvező volt. Folyamatban vannak még a répaszál- lltás, a tengeriszárvágás és behordás, a tavasziak alá.
való szántás, a kerti termények betakarítása, a trágya—
hordás és teregetés, továbbá a magtári munkák.
Az őszi gabonavetések közül a korai vetésííek jól keltek és szépen fejlődnek, különösen szépek, bokrosak a rozsok, a késői vetések azonban hiá—
nyosan keltek. Az utolsó napok bőséges esőzései után azonban ezek is megjavultak és szépen sürü—
södnek. Rovarkárokról több helyen panaszkodnak, úgyhogy ezek miatt már kevés kiszántás is volt.
Szálastakarmánykészlet mindenütt elegendö van s így az állatok telelése biztosítottnak tekinthető.
Az állatok egészségi allapota általában kielégítő.
Járványos betegségek csak szórványosan fordulnak:
elő s azok is többnyire enyhe lefolyásúakt
