• Nem Talált Eredményt

Az önvédelemhez való alkotmányos alapjog és a jogos védelem

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az önvédelemhez való alkotmányos alapjog és a jogos védelem"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Nagy Klára:

Az önvédelemhez való alkotmányos alapjog és a jogos védelem (Rezümé)

PhD hallgató, SZE-ÁJK Doktori Iskola

Konzulens: Dr. M. Nyitrai Péter tanszékvezető egyetemi docens

Előadásom témájául az Alaptörvény 5. cikkében rögzített jogos önvédelem elvének deklarálása szolgál, miszerint „mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.”

Az Alaptörvényben rögzített jogosultság tartalmilag eltér a Büntető törvénykönyvben már megismert jogos védelem szabályaitól. Az Alaptörvény kifejezetten az önvédelem elvéről szól, és nem biztosítja ezt a jogot a közérdek, illetve más személye, vagyona elleni jogtalan támadással szemben. Ez természetesen nem eredményezi azt, hogy a Btk. hatályos rendelkezései alkotmányellenessé válnának, pusztán az alkotmányozó hatalomnak azt a szándékát fejezi ki, hogy az önvédelemhez való jogot alkotmányos szintre kívánja emelni.

A jogos védelem alkotmányos alapját a hatályos Alkotmányban kifejezetten nem találjuk meg, ugyanakkor annak alkotmányos megítélése nem vált kétségessé.

A 23/1990. (X. 31.) AB határozatban Sólyom László alkotmánybíró a párhuzamos véleményében részletesen foglalkozik ezen jogintézmény alkotmányos alapjaival.

Az Alaptörvény ezen deklarációja lehet pusztán szimbolikus jelentőségű, de lehet olyan előírás, amely a jövőbeli jogalkotói attitűdöt tükrözi. A téma szempontjából megkerülhetetlen annak vizsgálata, hogy a 2012. január 1-jétől már alkotmányos jogosultságként rögzített önvédelem elve a jogalkotás szintjén milyen változásokhoz vezethet.

Az nem lehet kérdéses, hogy az önvédelemhez való jog rögzítése egyértelműen a jogszerűség talaján álló, megtámadott személy pozícióját erősíti.

Előadásomban ennek megfelelően ki kívánok térni arra, hogy az Alaptörvény ezen deklarációja a Büntető törvénykönyv jogos védelemre vonatkozó szabályaiban milyen változást idézhet elő, illetve más jogszabályokat mennyiben érinthet, így különösen a fegyvertartás liberalizálásának lehetőségét.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Álláspontom szerint r oxiN elmélete a generálprevenciót illetően következetes és helyt- álló. A fentiekben ismertetett érvek egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a

támadott 266. § (2) bekezdésében rögzített szabály ezen védelem érvényesítésének a feltételét rögzíti. Az Alkotmány- bíróság az Alaptörvény B) cikk

A közösség tagja elleni erőszak bűntettének tényállási elemeit megvalósító cselekmény esetén is helye lehet a jogos védelem körébe tartozó elhárító

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

Hazánkban először Szent István király dekrétumaiban jelenik meg a jogos védelem intézményének alapja. 14 Második könyv; 33.fejezet: ,,Mert ha valaki az

Megállapítottuk, hogy egy sportesemény, azaz jelen esetben a jégkorong-világbajnokság szervezők által meghatározott hivatalos jegyárai igaz- ságosnak tekinthetőek: