• Nem Talált Eredményt

INTÉZMÉNYI KÖZGAZDASÁGTAN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "INTÉZMÉNYI KÖZGAZDASÁGTAN"

Copied!
24
0
0

Teljes szövegt

(1)

INTÉZMÉNYI KÖZGAZDASÁGTAN

(2)

INTÉZMÉNYI KÖZGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

(3)
(4)

INTÉZMÉNYI KÖZGAZDASÁGTAN

Készítette: Kovács János Mátyás

Szakmai felelős: Kovács János Mátyás

2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

(5)

INTÉZMÉNYI KÖZGAZDASÁGTAN

8. hét

Az új intézményi közgazdaságtan főbb iskolái

I. rész

A tulajdonjogok (tranzakciós költségek) közgazdaságtana.

Jog és közgazdaságtan. Új politikai gazdaságtan.

A közkormányzás elmélete. Mechanizmus-tervezés Készítette: Kovács János Mátyás

Szakmai felelős: Kovács János Mátyás

(6)

Tartalom

• Kényszerű választás

• Tulajdonjogok, tranzakciós költségek

• Új politikai gazdaságtan

• Jog és közgazdaságtan

• Közkormányzás

• Mechanizmus-tervezés

(7)

Kényszerű választás

• Az új intézményi gondolkodás gyors terjedése a múlt század végén:

irányzatok szaporodása, szimultán kibontakozás, kereszthatások – ezért családfa bajosan rajzolható

• Például: nem sok jóval kecsegtet, ha valaki megpróbálja történetileg szétszálazni a tulajdonjogok és tranzakciós költségek

közgazdaságtana, az új vállalatelmélet, a szerződéselmélet, az IO, a jog- és közgazdaságtan ma már összeszövődött együttesét, kivált amikor politikai vagy történeti összehasonlító vizsgálatra

alkalmazzák egyes tételeit

• Éppúgy kezdhetnénk a kifejtést az új gazdaságtörténet-írással, vagy a public choice-szal, igaz, ezek egyszer majd keresztezik a sorsukat a Coase–Williamson vonallal, és onnantól számos,

a tulajdonjogokra és a tranzakciós költségekre épülő fogalmat használnak (míg azok kevesebbet kölcsönöznek tőlük)

(8)

Kényszerű választás (folyt.)

• A hatvanas évektől folyamatosan, gyorsuló ütemben folyik a termelés ezekben a tudományágakban, egyre specializáltabb (érthetetlenebb) ismereteket előállítva: a kurrens

eszmetörténész egy ponton már nem bírja az iramot

• Mégis, mi fér egy ilyen kurzusba, ha nem kíván megállni Keynesnél vagy Friedmannél?

– A tulajdonjogi/tranzakciós költség-iskola mindenképp – ennek elvi primátusáról közmegegyezés van az ÚJIK-on innen és túl is – Az új gazdaságtörténet-írással hasonló a helyzet

– Az evolúciós közgazdaságtan pedig manapság talán a legizgalmasabb/legprosperálóbb irányzat

• Próbáljuk meg a többi irányzatot köréjük csoportosítani, lehetőleg nem túl önkényesen

(9)

Tulajdonjogok, tranzakciós költségek

Property Rights iskolának hívták először (továbbá

szervezetelméletnek), amikor még nem volt Williamson

(de alkotott Alchian és Demsetz), azóta egyre többször esik szó a TCE (Transaction Cost Economics) paradigmáról, bár Williamson Nobel-díja a „governance” címszó alatt fut

• Coase tanulmányai (The Nature of the Firm, 1937;

The Problem of Social Cost, 1960) az elismert alapművek (mindannyian Coase köpenyéből ...) – utána inkább

esettanulmányokba burkolózik

• A „tranzakciós költségek” kifejezést elsőként Marschak,

(1950) használja (keresés, információszerzés, mérés, alku, döntés, ellenőrzés, biztosítás, jogvédelem); elviekben pedig – mint említettük – Commons az ősforrás

(10)

Tulajdonjogok, tranzakciós költségek (folyt.)

• A Coase–Williamson vonal: alapfogalmak és alaptételek

– A vállalat (hierarchia, vertikális integráció) az elemzés

középpontjában: miért van egyáltalán vállalat? „Kezdetben volt a piac ...” (vita Williamson és Granovetter között: természeti állapot vagy beágyazottság)

– A vállalat versus piac a fő kérdés, nem a vállalat versus állam (ehhez public choice is kell); a piacról jóval kevesebbet tudunk meg, mint a hierarchiáról

– Az intézményi berendezkedés fontosabb probléma, mint az intézményi környezet

– Nem kell külön elmélet az intézmények megértésére: a

neoklasszikus elegendő, ha megfelelő kiegészítésekkel élünk (tulajdonjogok, tranzakciós költségek stb.)

– Buchanan: közgazdaságtan – a választás tudományától a szerződés tudományáig

(11)

Tulajdonjogok, tranzakciós költségek (folyt.)

• Tranzakciók különbségei: asset specificity, bizonytalanság és gyakoriság szerint

• Tranzakciófajták: piaci, menedzseri és politikai

• Tulajdonjogok és/vagy áruk cseréje: új elemi részecske felfedezése?

• Tulajdonjog-variánsok és szerződésfajták

• Tulajdonjogok (csokor: használat, jövedelem, transzfer) és ezek elosztása

• Coase-tétel(ek): ha a tulajdonjogok jól definiálva, és nincs tranzakciós költség, eltüntethető az externália (változatok:

ha nincsenek jól definiálva, ha van tranzakciós költség, ha

többszereplős a játék stb.)

(12)

Tulajdonjogok, tranzakciós költségek (folyt.)

• Externáliák internalizálása

• Kormányzás/(irányítás)-formák (piac, hierarchia, vegyes) közötti választás kritériumai: relációs szerződés, asset specificity (ha csekély, akkor a piac is megteszi),

tranzakciósköltség-optimalizálás

• Osztályérdek, technikai változás, monopolhatalom kizárva a választási változók közül

• Szervezetek hatékonysága: statikus összehasonlítás

• Korlátozott racionalitás és opportunizmus; az utóbbi (shirking, subgoal pursuit stb.) kockázata csökkentendő

• Feltevés: a tranzakciós költség nem nulla; ha az lenne, csak piac működne, a vállalkozó kiiktatja a piacot a vállalaton belül (ám agency problémák)

(13)

Tulajdonjogok, tranzakciós költségek (folyt.)

Coase elbeszélése szerény: „I have made no innovations in high theory.”

Blackboard economics ellen: „belenézni” a vállalatba

Szembesül az amerikai nagyvállalattal („kis tervgazdaság”) amerikai tanulmányútján (1932)

Ő csak Adam Smith gondolatát melegíti fel arról, hogy miért jobb a pénzbeni csere a barternél (mert csökkenti a költségeket)

Stigler adja a Coase-tétel nevet; nekem csak arra kellett – mondja Coase –, hogy elmozduljunk a pozitív tranzakciós költségek világa felé, és

megnézzük vajon az állami beavatkozások (Pigou) jobb/rosszabb eredménnyel járnak-e, mint a piaci megállapodások – ezzel a szerződések/jogok világába lépünk, ebből nő ki majd a jog és közgazdaságtan iskolája

Williamsonnak igaza van, hogy nem mondtam meg, milyen tényezők befolyásolják a piac és hierarchia közti választást

Ehhez empirikus kutatás kell: esettanulmányok (egy ponton túl pedig matematikai szintézis szükséges)

(14)

Tulajdonjogok, tranzakciós költségek (folyt.)

• A Coase-i ötletek továbbfejlesztése és tapasztalati ellenőrzése

• Williamson elkanyarodik a tulajdonjogi problematikától, konkretizál, a szervezet jobban érdekli, mint a tulajdonjogok

• Matematikailag igényesebb Coase-nál; miközben saját iskolát épít, hangsúlyozza a neoklasszikus elmélethez való kötődését: középre pozicionálja irányzatát, a főáram szélesítésére tör, nem annak

elapasztására (az intézményi elemzés szintjeit – lásd 2. heti előadás – úgy határozza meg, hogy a tulajdonjogok távolabb esnek a

neoklasszikától, mint az őt jobban foglalkoztató tranzakciós költségek)

• A „get the prices right” szerinte éppoly megtévesztő mint a „get the property rights straight” maxima

• A tulajdonjogi érvelést inkább Cheung, Alchian, Demsetz viszi tovább és North és követői alkalmazzák majd gazdaságtörténeti okfejtéseikben

(15)

Tulajdonjogok, tranzakciós költségek (folyt.)

• Williamson derülátó prognózisa 1990-ből: a TCE-ből

„szervezettudomány” lesz, voltaképp szerződéselmélet – „The main axis will be economics and organization theory, where the former provides an economizing orientation and the latter supplies added behavioral and organizational content, to which the law (especially contract and property law) provides added support”

• Négy ÚJIK-os aldiszciplína összekapcsolódását várja: public choice, tulajdonjogi elmélet, agency elmélet és a tranzakciós költségek közgazdaságtana

• Egészséges relativizmus/elfogulatlanság? A hierarchiának és a piacnak is vannak előnyei és hátrányai: konzervatív fordulat csillapultával jól emészthető üzenet

(16)

Tulajdonjogok, tranzakciós költségek (folyt.)

• Williamson jóslata már akkor bevált, amikor

megfogalmazta: a public choice addigra már vagy három évtizede „dübörög” és a jog és közgazdaságtan is csak a nevére vár

• Ezekről a diszciplínákról csak röviden beszélünk

(mondandójuk helyett inkább eszmetörténeti helyükre összpontosítva), lévén külön Eltecon-kurzusok tárgyai

• Helyettük: a Coase–Williamson vonal két másik – frissen díjazott, de már az ÚJIK születésénél jelen lévő –

elágazására figyelünk: közkormányzás-elmélet és

mechanizmus tervezés

(17)

Új politikai gazdaságtan

• Eddig public choice-ról beszéltünk, de mondhattunk volna alkotmányos közgazdaságtant (constitutional economics) is; az, amit ma új politikai gazdaságtannak (new political economy, ritkán political economics) hívnak, ezen kívül a régi (19.századi) klasszikus politikai

gazdaságtanokat is elődei közé számítja; a zavart az okozza, hogy a neomarxisták (pl. Wallerstein is) így nevezik a saját irányzatukat;

• A „híresek” közül Krugman, Stiglitz, Rodrik stb. nevét sorolják ide (makroökonómia/nemzetközi gazdaságtan mint indíttatás)

• A public choice (közösségi gazdaságtan: félrevezető elnevezés)

– Tipikus, úgymond gyarmatosító diszciplína: a neoklasszika hatol be a

politika-elméletbe az önérdekű, haszonmaximáló bürokrata, választópolgár, érdekcsoport stb. vagy az állam mint üzleti vállalkozás (járadékvadászat, agency problmák stb.), tulajdonjogi struktúra, alkotmányteremtő,

szerződések hálózatát működtető szereplő, továbbá a politikai piacok, politikai tranzakciók stb feltevésével; piaci versus kormányzati kudarc

(18)

Új politikai gazdaságtan (folyt.)

– a Buchanan-Tullock (Calculus of Consent) vonalon indul el az új gazdaságtörténet-írás is , North, Weingast, Greif stb.

(lásd a következő előadást)

• Az eredeti „virginiai” és „chicagoi” diskurzushoz képest az új politikai gazdaságtan kicsit visszavesz a

neoklasszikus hévből, tapasztalati ellenőrzéseket végez és komparatív intézményi kutatásokat folytat

(Acemoglu, Besley, Persson, Tabellini, Roemer stb.)

• Besley: „New Political Economy is not about economic imperialism, but about bringing new insights into

important policy issues in situations where economists

have a comparative advantage”

(19)

Jog és közgazdaságtan

Law and economics (jog-gazdaságtan?): a jogelmélet visszatér a közgazdaságtanba; a klasszikusok óta csak néhány intézményi közgazdász ápolja a gondolatot; Coase-ék invitálják be megint, mindenekelőtt a tulajdonjogok és a tranzakciós költségek

fogalmával (ill. Buchananék az alkotmánytanban); Becker is besegít a bűnözés közgazdasági magyarázatával

• Nincs nehéz dolguk, a jog ugrásra készen áll, mindenekelőtt a

szerződéselméletben, „csak” el kell fogadnia néhány neoklasszikus posztulátumot, és azt, ami nem volt nehéz, hogy gazdasági

intézménynek tekintsék (jogszabályok mint northi játékszabályok);

cserében az informális szabályok (pl. szokásjog) közgazdasági vizsgálatát is elviseli

• A jog, mellyel csökkenthetők a tranzakciós költségek és mely a tulajdon hatékonyabb elosztásához vezethet

(20)

Jog és közgazdaságtan (folyt.)

• A szankciók mint árak; a szerződési rendszerek mint

williamsoni kormányzási/irányítási struktúrák; jogintézmények racionális választása; jogszabályok hatása a gazdasági

viselkedésre

• Jog és közgazdaságtan: a viszony nem teljesen felhőtlen:

Posner vitája Coase-zal és Williamsonnal (1993) – vádja:

retorikai újítások, de továbbra is főárami mondanivaló

• Calabresi, Posner, Cooter, Ulen, Hart, Shavell, Kaplow, Landes, D. Friedman, Miceli

• Fő kutatási témák: tulajdonjog és ösztönzés, hiteles

elköteleződés, hiányos szerződések, implicit szerződések, önbetartató (self-enforcing) megállapodások, relációs

szerződések, alkuelmélet

(21)

Közkormányzás

A kommunizmust mint köztulajdon-rendszert az ÚJIK legtöbbször hamar elintézi (gigantikus járadékvadászat, erkölcsi kockázat, kontraszelekció stb.); de a

collective action (Olson) problémája nem halványodik el, és a tulajdonjogi iskola is melegen tartja a hierarchia-kérdést

A közkormányzás (governing the commons) gondolatát megelőzi az

önigazgatás neoklasszikus modellálása (erről majd a 11–12. heti előadásban), ami újdonság, az a kommunális tulajdon governance-alapú felfogása, és az, hogy a kapitalista gazdaság bizonyos szegmenseire korlátozódik a – nemcsak elméleti – kutatás

Irány a lokális, a kisközösségi tulajdonlás vizsgálata (falu/földközösség mint előzmény); „A közlegelők tragédiája” (rablógazdálkodás) Elinor Ostrom, common-pool resources, játékelméleti megközelítés, erős normatív igény

Önkormányzó közösségek alulról építkezve és szabadon összekapcsolódva;

reciprocitás; nem-magán, de nem is állami tulajdon; egyre szélesebb hálózatok (internet, ökológia): collective, nem pedig public choice, se állam – se piac

Tulajdonelméleti kritériumok: pontos határok, tiszta szabályok, határozott (ön)ellenőrzés, világos szankciók

(22)

Mechanizmus-tervezés

A kalkulációs vita harmadik hullámába illeszkedik – Hurwicz: sajnos több szó esik a vitában a tulajdonról, mint a (de)centralizációról

Szoros az elvi kapcsolat a Coase–Williamson gondolatkörrel (a piaci kudarcok önmagukban nem elegendőek a dezoptimális erőforrás-elosztás

magyarázatához), de jóval technikaibb/matematika-igényesebb, és – ami

fontosabb -- nem (tulajdon)jogelméleti érvelés; az „állam versus piac” választást még náluk is jóval elfogulatlanabbul (sterilebben) szemlélve

– Hurwicz („Optimality and informational efficiency in resource allocation

processes”,1960)-tól eredeztethető az irányzat (Nobel-díj Maskin-nal és Myerson-nal)

Fő fogalmak: allokációs mechanizmusok, a mechanizmus mint kommunikációs rendszer, ösztönzőkompatibilitás, revelációs elv, implementáció-elmélet

Végső üzenet: mindig található (valamilyen) optimális mechanizmus az erőforrás-elosztásra: ehhez mérhetők a valós mechanizmusok

Játékelméleti megközelítés (intézmények mint nem-kooperatív játékok);

aukció-, szabályozás-, social choice-elméleti konzekvenciák

Visszaút az ÚJIK-ból egy (institucionalistábbra hangolt) neoklasszikus elméletbe?

(23)

Irodalom

Kötelező

Coase: The Problem of Social Cost, 1960

Williamson: Markets and Hierarchies, 1975 (részletek)

Hurwicz: The Design of Mechanisms for Resource Allocation, 1973 Buchanan: Constitutional Economics, 1987

Ostrom: Governing the Commons, 1990 (részletek)

Ajánlott

Becker: Crime and Punishment: An Economic Approach , 1968

Posner: The New Institutional Economics Meets Law and Economics, 1993 Coase: Coase on Posner on Coase, 1993

Williamson: Transaction Cost Economics Meets Posnerian Law and Economics, 1993

Mueller: Public Choice III, 2003 (részletek)

(24)

Melléklet

Életrajzi skiccek

• Coase

• Williamson

• Buchanan

• Ostrom

Záró kérdések

• Az iskola és elődei/utódai

• Barátok és ellenfelek

• Felfedezések

• A kutatási program változásai

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

* A levél Futakról van keltezve ; valószínűleg azért, mert onnan expecli áltatott. Fontes rerum Austricicainm.. kat gyilkosoknak bélyegezték volna; sőt a királyi iratokból

Garamvölgyi „bizonyítási eljárásának” remekei közül: ugyan- csak Grandpierre-nél szerepel Mátyás királyunk – a kötet szerint – 1489 májusá- ban „Alfonso

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

A kiállított munkák elsősorban volt tanítványai alkotásai: „… a tanítás gyakorlatát pe- dig kiragadott példákkal világítom meg: volt tanítványaim „válaszait”

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik