• Nem Talált Eredményt

Az első magyar hátultöltő puskáról.

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az első magyar hátultöltő puskáról."

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

Az első magyar hátultöltő puskáról.

Századok óta kísérlet t á r g y a volt a kézi lövő fegyverek- nél a töltés i d e j é n e k csökkentése, illetve ezzel összefüggően egy bizonyos idő alatt lehetséges lövések s z á m á n a k emelése.

A tüzérségnél m á r a XA. században kezdődik az ágyú

hátultöltése, amikor is a lövőport levehető k a m r á b a n helyez- ték el. A kézi lövőfegyvereknél csak a XYIII. század végén ta- lálkozunk a hátultöltés kísérletével. Az első osztrák hátultöltő gyalogsági, C r e s p i - m i n t á j ú , fegyvert 1770-től 1795-ig alkal- m a z t á k a hadseregben.

1. ábra.

(2)

A napoleoni-háborúk idején k e z d ő d n e k a l ö v ő f e g y v e r tökéletesítését célzó további kísérletek. Napoleon 1812-ben P a u l i n a k s z a b a d a l m a t ad hátultöltő puskaszerkezetre, amit később, tökéletesítve, a L e f a u c h e u x - p u s k á k n á l a l k a l m a z t a k . Dreyse 1835-ben t a l á l j a fel a gyu j t ó t ű s p u s k á t , amit a porosz hadsereg elfogad és h a s z n á l j a az 1864- és 66-i h á b o r ú k b a n . A f r a n c i a Chassepot 1863-ban központi g y ú j t á s ú h á t u l t ö l t ő f e g y v e r t szerkeszt és 1866-ban a hadsereg h a s z n á l a t b a is ve- szi. A további e z i r á n y ú f e g y v e r f e j l ő d é s a XIX. század má- sodik felében gyors i r a m b a n történik, és r o h a m o s a n érkezik el a mai tökéletes a u t o m a t a fegyverekig.

A Magyar Történeti M ú z e u m f e g y v e r t á r a két eredeti ér- dekességű fegyvert őriz, amelyeket A l e x y Lajos, a XIX. szá- zad leghíresebb p u s k a m ű v e s e készített Kassán, a k i n e k vadászfegyverei m a is féltve őrzött kincsei f e g y v e r g y ű j t e - ményeinknek. Alexy 1849-ben n y ú j t o t t a be Mészáros h a d ü g y - miniszternek első hátultöltő k a t o n a i p u s k a t e r v é t , amit azon- ban a k a t o n a i hatóságok, t a l á n bonyolódott szerkezete v a g y hibái miatt, nem f o g a d t a k el.

Az 1. á b r á n látható, 1850. évszámmal megjelölt p u s k a , első t á r g y i kivitele lehet 1849-ben készült tervének. A cső hátsó végére két oldalcsappal ellátott b r o n z g y ű r ű (1) v a n erősítve, ehhez van a zár két gyűrüsvégű k a r (2.) révén kötve.

A zár két részből áll. E g y üreges külső részből (3), amelyet a k a r o k kötnek a csőhöz és egy belső d u g a t t y ú s z e r ű részből (4), amely a cső tömítését végzi. A belső rész végére gombbal ellátott k a r (5) v a n erősítve, . a m e l y n e k segítségével azt ten- g e l y i r á n y b a n előre-hátra m o z g a t h a t j u k , illetve el is f o r g a t - h a t j u k . A cső vége kúpos, erre szorul a belső rész f e j e (6) előretolása alkalmával, s ezzel eltömíti a töltény elsütésénél fejlődött gázokat. A külső rész p a l á s t j á b a n két n y í l á s van, melyekbe a d u g a t t y ú fejéből k i n y ú l ó két b ü t y ö k (7) illeszkedik. H a a d u g a t t y ú t a k a r segítségével előretoljuk, a b ü t y k ö k k i h ú z ó d n a k a külső rész nyílásaiból m a j d j o b b r a el- f o r d í t v a a külső rész peremére kerülnek, és a f e j rászorul a cső végére. A k a k a s szokatlan helyen, a cső alatt van. még pedig olymódon, hogy az ütőszöget alul ü t i be a csőbe, tehát a töltény nem volt központi g y ú j t á s ú . Ennek a z á r n a k hasz- n á l a t a nem bonyolult, hasonlít a Mauser-rendszerű fegyvere- kéhez. H á r o m mozdulattal tölthető helyzetbe lehet j u t t a t n i a f e g y v e r t : a k a r t 90°-kal b a l r a f o r d í t j u k , a d u g a t t y ú t h á t r a - h ú z z u k és az egész z á r a t a cső c s a p j a i körül f e l h a j t j u k a cső fölé. A fegyver időelőtti elsülés ellen is biztosítva v a n : azaz.

míg a d u g a t t y ú nincs előretolva és elfordítva, addig a k a k a s nem h ú z h a t ó le. A cső hossza 915 mm., űrmérete 14 mm.

(3)

A második á b r á n látható fegyver n a g y j á b a n az előbbi- hez hasonló elgondolást m n t a t . Itt a cső belső f u r a t a kúpoé és a b b a illik a d u g a t t y ú kúpos vége (1). E l m a r a d tehát a tin - g a t t y ú f e j . A k a r (2) ez esetben a d u g a t t y ú elején van el- helyezve. de u g y a n a z o n mozdulatokkal lehet a csövet zárni, mint az első esetben. N a g y előnye, hogy központi g y ú j t á s ú töltényre volt a l k a l m a z h a t ó . Az ütőszeg a d u g a t t y ú közepén m e g y át és a k a k a s elsütésekor a l a k a t h á z b ó l előreugró csap

(3) üti be. A k a k a s tehát csak a felhúzást végzi, nem pedig az elsütést is. Itt a cső hossza 885 mm., űrmérete 15 mm. Ezt a fegyvert 1862-ben szerkesztette Alexy.

Be kell ismernünk, hogy a szerkezet, különösen mai szem- mel nézve, eléggé nehézkes, talán ügyetlen is, de minden- esetre korszakos ú j í t á s t képvisel. A fegyvertörténet el- méleti szempontjából tehát elismerő megemlékezést ér- demel a kassai m a g y a r mester jórészt elfeledett neve.

Kalmár János.

2. ábra.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az .,Árprognosztizálás a bőriparban idő- sorkutatási módszerekkel (Import nyersbőr- árak prognosztizálása)" című fejezetben ta—. lálkozunk ,,A statisztikai

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

A magyar történelem eseményei már a korábbi évszázadokban is hatást gyakoroltak a tudománypolitika alakulására, de Magyarország európai uniós csatlakozása

mutatott ki, ellenben az 1800-at meghaladta a zsellérek és hasonló alacsonyabb foglalko- zású egyének száma. A 2-ik számú táblában összefoglaltuk a székesfehérvári

Feltételezhető az is, hogy a kitöltött szünetek észlelését más jelenségek is befolyásolják, vagyis a hallgató hezitálást jelölt ott, ahol más megakadás fordult

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a