Beszámolók, szemlék, közlemények
A besorolási felek típusaira, valamin! azok rangsorára vonatkozóan a szabvány csak hivatkozik szMSZ 3401-8!
Bibliográfiai letelek betűrendbe sorolásának szabályai c.
szabványra, mivel ez utóbbi szabvány tárgya a biblio
gráfiai letelek rendezése a besorolási adataikban előfor
duló besorolási jelek aJapján.
A szabvány 1983 januárjában jelent meg.
Kumez Imréne
A z O r s z á g o s M ű s z a k i I n f o r m á c i ó s K ö z p o n t é s K ö n y v t á r m ű s z a k i é s t u d o m á n y o s f i l m b e m u t a t ó i n a k programja
1 9 8 3 I. f é l é v é b e n
• 1983. február 21-22-23 -25. (hétfő, kedd, szerda, péntek) Az MTA MMSZ Országos Kutatófilm Központ Felsőoktatási és Kutatófilm Tárának filmjei
• 1983. március 21-22-23-25. ( h é t f ő , kedd, szerda, péntek) Postaügyi és távközlési filmbemutató
• 1983. április 5-6-7-8. (kedd, szerda, csütörtök, péntek) Oktató filmnapok szemléje
• 1983. május 30—31, fúnius 1—3. ( h é t f ő , kedd, szerda, péntek) Számítástechnikai film- és videobemutató A filmbemutatók az OMIKK Budapest V I I I . Múzeum u. 17. sz. alatti székházának klubtermében lesznek, a vetítésekre a belépés díjtalan.
A programokkal kapcsolatban részletes felvilágosítás
sal szolgál a Műszaki Film Tájékoztató Központ (Budapest V I I I . Reviczky u. 6. I . em. 110., telefon:
3 3 6 - 3 3 0 ill. 336-300/191 mellék).
D A T A B A S E '83
N E M Z E T K Ö Z I K O N F E R E N C I A A nemzetközileg hozzáférhető adatbázisok használata a műszaki és tudományos információs
rendszerekben
Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár 1983 júniusában ünnepli fennállásának 100.
évfordulóját. Az ebből az alkalomból tervezett rendez
vénysorozat kiemelkedő része a fenti nemzetközi konferencia, amelynek időpontja:
1983. június 6-8.
Helye: SZÁMALK, Budapest X I . Szakasits Árpád u.
68.
A Konferenciát az OMIKK az Unesco-val és érdekelt magyar szervekkel együttműködve szervezi a Nemzetkö
zi Dokumentációs Szövetség ( F I D ) támogatásával.
A Konferencia fő témái:
1. Nemzetközileg hozzáférhető, géppel olvasható adatbázisok és kiválasztásuk a nemzeti információs rendszerekben
Mit, milyen formában és milyen feltételek mellett ajánl a nemzetközi „adatbázis-piac"? Hogyan hangolható össze a nemzeti keretekben, nemzeti nyelven f o l y ó dokumentációs-in
formációs feldolgozás és a nemzetközileg hozzáférhető adatbázi
sok használata? Tartalmi, kompatibilitási, gazdaságossági, jogi és pénzügyi szempontok, amelyek alapján célszerű dönteni a nemzeti információs rendszerekben az adatbázisok igénybevéte
léről. Hogyan hangolható össze a nemzetközi munkamegosztás eredményeként létrejövő, illetve a nemzeti (állami vagy magán) vállalkozások keretében előállított, terjesztett adatbázisok használata? Ki tervezzen és ki döntsön az adatbázisok kiválasztása, beszerzése és használata tekintetében?
2. Az adatbázisok használatának szervezése és irányítása a nemzeti rendszerekben
A centralizáltság és/vagy decentraiizáltság aránya az adatbázi
sok alkalmazásában nemzeti rendszerek és a csatlakozó információs rendszerek, valamint a költségviselés szempontjából.
Az adatbázisok outputjának terjesztését szolgáló rendszerek cs szolgálatok. Hogyan hozzuk összhangba a dokumentumra-, diszciplínára- és problémára orientált adatbázisokra épülő információs szolgáltatások feladatait? Hogyan elégíthetők ki a primer dokumentumok iránt megnövekvő igények? Szervezési, technikai cs pénzügyi szempontok.
3. Az új információs és kommunikációs technológiák hatása
Mai és jövőbeli információs technikák különböző felhasználók számára. Mikro formátumú adatbázisok: ezek Jellegzetes vonásai és kapcsolatuk a számítógéppel olvasható adatbázisokkal. Online cs off-Iine hozzáférhetőség: alternatív vagy kiegészítő módsze
rek? Hogyan érhető el a hálózatok cs alhálózatok technikai és módszerbeli kompatibilitása? A különböző adatátviteli megol
dások pénzügyi szempontjai: a fejlődés iránya és befolyása az információs szolgáltatásokra. A modem szövegtovábbítás és -megjelenítés (telex stb.) hatása az adatbázisok használatára és az eredeti dokumentumok és adatok hozzáférhetővé tételére. A számítógép és mikrográfia kapcsolt használatának fejlődési irányai az adatbázisok használatában.
4. A felhasználók magatartásának és az adatbázisok használatának kölcsönhatása
A felhasználók információigényeinek cs tájékozódási szokásai
nak alakulása az adatbázisok széles körű alkalmazásának hatására. Felhasználói követelmények az adatbázisok megválasz
tásával, használatával, szervezetével és az eredeti dokumentu-
54
TMT 30. évf. 1983/1—2.
triókkal, adatokkal való ellátással szemben. Hogyan használhatók az adatbázisok és az ezekre épülő információs szolgáltatások az irányítók (menedzserek) komples információigényének kielégíté
sére alkalmas szolgáltatások háttereként? Milyen módszerekkel célszerű a végfelhasználóknak a .szolgáltatások új eszközeivel és formáival szembeni idegenkedését csökkenteni? Az információs közvetítő szakemberek szerepe, miként lehet őket felkészíteni az új követelmények teljesítésére?
A Konferencia időtartania alatt a helyszínen megren
dezésre kerül:
egy film- és v í d e o - b e m u t a t ó , valamint egy kiállítás.
Részvétcü díj: magyar szakembereknek 2000 Ft. Ez az összeg magában foglalja a rendezvények szabad látogatását valamint a Konferencia előadásait t a r t a l m a z ó k ö t e t e t .
Jelentkezési határidő: 1983. május 1.
További információk és jelentkezési lapok a k ö v e t k e ző címen k a p h a t ó k : DATABASE'83 Szervező Bizottság, c/o OMIKK.
B I B L I O M E T R I A
Mire használhatók a bibliometriai tanulmányok?
Az elmúlt évtizedben a bibliometriai t a n u l m á n y o k száma ugrásszerűen emelkedett. Ezeket ugyanis — látszólag — k ö n n y ű elkészíteni, nem kell zaklatni a felhasználókat, a nyert adatokat sokféleképpen fel lehet dolgozni, az e r e d m é n y e k e t pedig m u t a t ó s grafikonokkal, táblázatokkal lehet bemutatni.
A bibliometria: rögzített ismereteket t ü k r ö z ő kvanti
tatív adatok gyűjtése és elemzése. A mérés területei a következők lehetnek:
• a szakirodalom (dokumentumok) m é r e t e , növekedése és szerkezete. Forrásai: bibliográfiák, referáló és i n d e x e l ő szolgáltatások, statisztikák stb.;
• k o n c e n t á r l ó d á s és szóródás. Ez vonatkozhat p l . egy adott t é m a folyóiratcikkeire, de egyes szerzők, címek keresletére, használatára is. Forrásai: bibliográfiák, k ö n y v t á r h a s z n á l a t , hivatkozatok (citations);
• avulás. F o r r á s a i : k ö n y v t á r h a s z n á l a t , hivatkozatok;
• cimek (főleg f o l y ó i r a t c í m e k ) „klaszterizálása" csopor
tok kialakítására. F o r r á s a i : hivatkozatok;
• s z a k t e r ü l e t e k , nyelvek, d o k u m e n t u m t í p u s o k stb.
k ö l c s ö n ö s kapcsolatai. F o r r á s a i : bibliográfiák, szekun
dér szolgáltatások, k ö n y v t á r h a s z n á l a t , hivatkozatok.
A bibliometriai t a n u l m á n y o k n a k nemcsak elméleti, hanem gyakorlati hasznot is tulajdonítanak — ezek szerint a k ö n y v t á r a k hasznosíthatják pl.
a dokumentumok méreteinek és számának változásait (ideális m é r t é k ű állománygyarapítás kialakítására);
a s z a k i r o d a l o m - k o n c e n t r á l ó d á s és -szóródás adatait (a legszükségesebb dokumentomok beszerzésére 111. szolgál
tatások nyújtására);
az avulást t ü k r ö z ő adatokat (selejtezési c é l o k r a ) . A k ö v e t k e z ő k b e n vizsgáljuk meg m i n d e n e k e l ő t t adatgyűjtés, majd a felsorolt részterületek p r o b l é m á i t , korlátait.
Adatgyűjtés
A bibliometriai t a n u l m á n y o k nehézségei már az adatgyűjtésnél e l k e z d ő d n e k . A szakirodalom méreteit
növekedését elemző t a n u l m á n y o k h o z a megjelent statisztikai források ( p l . az Unesco Statisücat Yearbookj általában nem megfelelőek, hiszen még a legfejlettebb országokban szolgáltatott adatok teljességét és összeha
sonlíthatóságát sem lehet k é s z p é n z n e k venni. Nemzeti bibliográfiákra vagy egyéb k ö z i s m e r t szakirodalmi kalauzokra t á m a s z k o d n i egyrészt hosszú és k i m e r í t ő feladat, másrészt ezek természetszerűen csak saját
„ g y ű j t ő k ö r ü k ö n " belül t á j é k o z t a t n a k b e n n ü n k e t . T é n y leges könyvtári g y ű j t e m é n y e k elemzése - n é h á n y ritka esettől cltekitve (átfogó g y ű j t e m é n y , hosszú ideje t a r t ó , következetes á l l o m á n y g y a r a p í t á s ) - szintén nem sokat ér.
A k ö v e t k e z ő alapvető p r o b l é m a a mérés egységeivel kapcsolatos. A folyóiratok száma p l . nem sokat mond.
hiszen a folyóiratok átlagos méretei v á l t o z h a t n a k . A m i a k ö n y v e k e t illeti, azok eltérő m é r e t e érdekes lehet, p l . az átlagos amerikai k ö n y v vastagabb, mint az angol, ami a helyigény előzetes kiszámításakor figyelemreméltó szem
pont lehet.
55
