778
STATISZTIKAI lRODALMl FlGYELÓ
ki. Hivatkozik a bolgár statisztikai hivatal és a Szakszervezeti Kutató Intézet felvételeire.
Ezekben olyan kérdéseket tettek fel, mint:
,,érdekes az ön munkája?" és ,,szereti—e a jelenlegi munkáját?" Ezekre ötféle választ lehetett adni (,,igen, nagyon"-tól ,,egyáltalán nem"-ig). Ezeket az összefoglaló kérdéseket további részletkérdések egészítették ki a tá- nulási lehetőségről, az önállóságról, az is- meretek és képességek felhasználási lehető- ségeiről stb.
R. Mukherjee a kétdimenzionáiis skálák al—
kalmazását ajánlja az élet minőségének vizsgálataiban. R. Rezsőházy egy belgiumi vizsgálat tervezetét írja le, amelyben az ér—
tékek rendszerét, az életmódváltozatokat, a szocializációs mechanizmusokat, az újításo- kat bevezetőket és az érték— és életmód- koniliktusokból felmerülő új vitakérdéseket kívánja rendszeresen megfigyelni. Ph. ]. Sto—
ne pedig a Durkheim-téle organikus szoli—
daritás mértékének mérési lehetőségeit tár- gyalja életminőség-jelzőszámok segitségével.
Három tanulmány egy—egy átfogó vállalko- zást mutat be a társadalmi viszonyoknak, il- letve az élet minőségének mérésére. E. S. 50- lomon és szerzőtársai az UNESCO életmi- nőség—kutatási programját írják le, H. Ver- wayen az OECD-országok által kidolgozott életminőségi jelzőszám—rendszert ismerteti.
W. Zapf pedig bemutatja a nyugat—német—
országi SPES társadolmijelzőszám—rendszert, a jelzőszámoknak i955-tői kezdődő idősorai- val együtt. A rendszer legnagyobb részt ob- jektiv indikátorokból, statisztikai adatokból és szociológiai felvételek eredményeiből tevődik össze, csak néhány megelégedettségi muta—
tót tartalmaz. A jelzőszámok tiz területet jel- lemeznek, ezek: 1. népesedés, 2. társadalmi státus és mobilitás, 3. foglalkoztatás és mun—
kakörülmények. 4. jövedelem-szint és -egyen- lőtlenség, 5. fogyasztás, 6. közlekedés, 7. la—
kás, 8. egészség, 9. oktatás, 10. részvétel a politikai és társadalmi életben. A népesedés kivételével mindegyik terület mutatóinak vál- tozásait pozitivan vagy negativan lehet érté- kelni, továbbá egy—egy területet összefoglaló—
an is értékelnek. Például a társadalmi mobi- litás jelzőszámai két évtized alatt változatlan helyzetet jeleznek, a munkanélküliség romló, a munkaidő hossza javuló tendenciát muta- tott. a jövedelemeloszlás egyenlőtlenségé- nek mutatói nem jeleznek változást, a három szegénységi mutató (abszolút szegénység.
relatív enyhe és relatív súlyos szegénység) vi- szont ellentétes tendenciákat: az abszolút szegények aránya csökken, a relatív enyhe szegénység viszont nőtt, a fogyasztási és la- kásmutatók javulást jeleznek, az egészségi
állapot viszont nem javult stb.
F. M. Andrews összefoglaló tanulmányá—
ban több kérdéssel foglalkozik. Az életminő- ség-vizsgálat tárgykörét négy pontban fog-
lalja össze. ezek: 1. a jólét átlagos szintjé- nek mérése és összehasonlitása: 2. a jólét egyenlőtlenségeinek felderítése: 3. a jólét különböző elemei, mutatói közötti kapcsola- tok kutatáso; 4. az élet minőségének időbeli változásaiban megfigyelhető ok-okozati kap—
csolatok elemzése.
Az objektív vagy megszámlálható és a szubjektív vagy észlelhető indikátorok kérdé—
sében arra az álláspontra helyezkedik, hogy mindkét fajtára szükség van. A jövőbeli tu—
dományos előrehaladás irányaiként pedig hármat jelöl ki: 1. az empirikus adatgyűjtést, 2. a fogalmi kérdések tisztázását, 3. a mód—
szerek ielüivizsgálatát és tökéletesítését.
(ism.: Andorka Rudolf)
A VILÁG lFJÚSÁGA
(Les jeunes dans le monde.) —— Futuribles 2000.
1980, 37. sz. 15—35, p.
A japán miniszterelnökség ifjúsági Hiva- tala kezdeményezésére — jövőkutatás és ősz- szehasonlitás céljából — átfogó nemzetközi vizsgálat indult 11 országban (Egyesült Álla—
mok, Egyesült Királyság, Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország. Svájc, Svédor- szág. Brazília, Ausztrália, india, a Fülöp-szi- getek és Japán). A vizsgálatot két nagy köz- véleménykutató intézet: a Nippon Research Centre és a Gallup international hajtotta végre 1977 végén és 1978 elején az egyes országok kutatóintézeteinek közreműködésé- vel. Két-kétezer 18—24 éves fiatalt kérdeztek meg a családról. a szűkebb közösségről, a nemzetről és a társadalomról, nemzetközi szemléletükről, valamint az élettel és a val—
lóssal szembeni magatartásukról.
A családdal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból kitűnik. hogy a fiatalok nagy számának él még mindkét szülője (: vizsgált országban (80—900/0). A fiatalok 20—30 szá—
zaléka majd mindenütt házas (lndiában 34 százalék, Japánban 12 százalék). Egy előző világszintű vizsgálat adataival összehason—
lítva csak Franciaországban. Svájcban és in—
diábon emelkedtek ezek az arányok, másutt csökkentek.
A még szüleikkel élő nem házas fiatalok aránya 60—90 százalék (Svájc kivételével. itt 47 százalék körül mozog). Ez az arány világ- szerte csökkenő tendenciát jelez, ugyanak- kor növekszik az egyedül vagy barátaikkal együtt lakó fiatalok száma.
A megkérdezettek között az ún. nukleáris család (apo, anya, gyermekek) aránya az európai országokban (Svájcot kivéve) és az Egyesült Államokban mintegy 90 százalék.
Keleten viszont egészen alacsony (india 22 százalék). Ugyancsak Indiában a legmaga- sabb a szüleikkel együtt élő fiatal házasok
STATISZTIKAl lRODALMl FIGYELÖ
779 aránya is (68 százalék), mig Európában és
az Egyesült Államokban ez csak néhány szó—
zalékot tesz ki.
Otthonuk légkörével kapcsolatban a ,,jól vagy rosszul mennek—e otthon a dolgok" kér—
désre a brazilok adták a legtöbb pozitiv vá- laszt, a legtöbb negatívot pedig Indiában.
Megoldhatatlannak látszó problémák ese- tén a fiatalok 60—90 százaléka fordul szü- leihez tanácsért. segítségért. Franciaország—
ban a fiatalok nagy aránya - 32 százaléka
— soha nem beszél problémáiról egyik szü—
lőjével sem. A szüleivel vitatkozó legtöbb fiatal Svédországban van (39 százalék). Több országban a fiatalok 20—30 százaléka egyál—
talán nem is beszél szüleivel. A szülők és gyermekek közötti vitás kérdések közé fő—
ként: ..az élettel szemben tanúsított maga- tartás", a ,,napi gondok", ,,a másik nemmel
való kapcsolat" sorolható.
Az Egyesült Államokban a megkérdezettek 96 százaléka, Svédországban 46 százaléka úgy véli, hogy apja teljesen magabiztosan irányitja nevelését és fegyelmezését. Távol- Keleten az apák igen nagy aránya, Svédor- szágban azonban csak 19 százaléka magya- rázza el gyermekének a más emberekkel való viselkedés szabályait. Elég nagy szóró—
dás mutatkozik az alábbi kérdésekben: for—
dit-e arra időt az apa, hogy családjával be- szélgessen; egyedül ő dönt—e családi kérdé- sekben; a megkérdezettek az apa melyik szerepét értékelik többre: a családban vagy a házon kívül tartózkodó, dolgozó apát.
Valamennyi országban a fiatalok — Japánt is beleértve —— inkább a barátként visel- kedő, mint a szigorú apát kedvelik. Figye—
lemre méltó, hogy a Német Szövetségi Köz- társaságban. Franciaországban, Braziliában, Japánban több fiatal kivánja azt. hogy az apa engedje szabadjára gyermekeit. Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Indiában és a Fülöp-szigete—
ken viszont azoknak a fiataloknak nagyobb az aránya, akik azt kivánják, hogy apjuké
legyen a döntő szó a családban.
Minden országban a túlnyomó többség (80—900/0) egyöntetűen olyan anyát kiván, akinek a családja előbbre való a házon ki- vüli tevékenységnél. Tiz százaléknál is keve—
sebb (kivéve Indiát, itt 15 százalék) azoknak a gyermekeknek az aránya, akik nem kifo- gásolják, ha anyjuk a háztartási munkán ki- vül saját tevékenységét előbbre helyezi a családjánál. A többség mindenütt a gyer- mekeivel baráti viszonyban levő anyát tart-
ja ideálisnak. Csak az Egyesült Államokban szavaznak (21 százalék) a szigorú anya mel—
lett. Japánban a legmagasabb azoknak az aránya (53 százalék), akik a gyermeküket szabadjára enaedő anyát kedvelik.
Arra a kérdésre, hogy el fogják-e tartani szüleiket idős korukban, a túlnyomó többség
(80—900/0) igennel felelt (csak Svédország-
ban szándékozik csupán 61 százalékuk eltar—
tani szüleit, ahol a megkérdezettek 33 szó—
zaléka úgy véli. hogy azok megélnek maguk is, vagy majd a szociális ellátás gondosko—
dik róluk). A többi országban csak 20—20 százalék vélekedik így.
A megkérdezettek többsége középiskolai végzettséggel rendelkezik, a felsőfokú vég- zettségűek aránya Ausztráliában a legmaga- sabb (410/0), és Svédországban a legalacso- nyabb (15%). (Itt jegyezzük meg, hogy a kiválasztás módszeréről a cikk nem szól, csu- pán annyit, hogy Indiában kizárták a vizsgá—
latból az analfabétákat és az alsófokú vég—
zettségűeket — egy előző vizsgálattal való összehasonlítás céljából —, Braziliában pe—
dig hat nagyváros fiataljait kérdezték meg.) Braziliában. Japánban és az Egyesült Álla—
mokban a legnagyobb (90, 85, illetve 84 szó- zalék) a továbbtanulni kívánók aránya.
Sok fiatal úgy vélekedik, hogy a siker leg—
fontosabb tényezője az egyéni képesség, eh—
hez még a családi poziciót (Japán és Svéd—
ország kivételével) és a társadalmi rangot is szükségesnek tartják. Braziliában és Japán- ban van a legnagyobb, a Német Szövetségi Köztásaságban és Ausztráliában a legkisebb jelentősége annak. hogy ,.jóhirű" egyetemen végez-e valaki. Néhol a boldoguláshoz ele—
gendőnek tartják az egyetemi végzettséget a szaktól függetlenül.
A Német Szövetségi Köztársaságban emli—
tik a legtöbben az iskolai eredmények és a teljesítmények fontosságát. A továbbtanulási lehetőségek terén döntő jelentősége van az illető ország oktatási rendszere minőségé—
nek. Ezért szerepelt a vizsgálatban az a kér- dés is. hogy ki, melyik országban szeretné egyetemi tanulmányait folytatni.
A munkával kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból kitűnt, hogy India, a Fülöp—szi- getek és Brazília kivételével a fiatalok 40—60 százaléka már dolgozik, éspedig teljes mun—
kaidőben. Ez az arány magasabb, mint a hasonló korú továbbtanulók aránya. A leg—
több munkanélküli fiatal Indiában és (: Fü—
löp—szigeteken él, a legkevesebb Svájcban, Svédországban és a Német Szövetségi Köz—
társaságban. Kitűnt az is. hogy a fejlődő or- szágokban a munka jobban kielégíti a fia—
talokat, mint a fejlett országokban, ahol a munkán kivüli életben keresnek kielégülést.
A munkahely-változtatásról, illetve annak szándékáról és lehetőségéről és ennek híján az ilyen irányú vágyról feltett kérdésre adott válaszok nagy szóródást mutatnak. A nagy többség egyöntetűen azt vallja, hogy ha te- hetné. olyan munkahelyet választana, ahol
szabadon kibontakoztathatná személyiségét és képességeit. A fiúk mindenütt — kivéve Svédországot —- nehéz, aktiv munkakört ki—
vánnak maguknak, ezzel együtt felelősséget
780
és tekintélyt is. A svéd fiatalok jó része igénytelen. könnyű munka'ra vagyik.
A közösségre. a nemzetre és a társada- lomra vonatkozó kérdésre adott feleletekből kitűnik, hogy mindenütt nagy a kötődés o lakóhelyhez. A fejlődő országokban a több- ség, Japanban csak 29 százalék marad szí- vesen lakóhelyén.
Ami a hazafiassógot illeti. mindenütt ki- sebbségben vannak azok a fiatalok. akik úgy látják, hogy nemzetükben .,nincs mire büszkének lenniök". Nem érdektelen, hogy éppen Franciaorszagban valljak ezt a leg- nagyobb arányban (260/0). a Fülöp-szigete- ken pedig a legkevesebben (Zo/o). — A társadalmi problémákkal kapcsolatban feltett ,.Mit tesz. ha elégedetlen a társada- lommal?" kérdésre a Fülöp-szigeteken ad—
tók a legtöbben (740/0) azt a választ. hogy ,,élek szavazati jogommal", a legkevesebben pedig az Egyesült Államokban (270/0).
Ugyanakkor az amerikai fiatalok 62 szóza- Iéka, a Távol-Keleten pedig csak 20 szóza- lék válaszolta, hogy különféle törvényes ak—
ciókhoz folyamodna, mint példóul kérvények, beadványok, tüntetések. sztrajkok stb. A fia- taloknak csak egészen kis százaléka vallotta.
hogy illegalis eszközöket is igénybe venne.
Franciaországon vélik a legtöbben (330/0), hogy a saját. egyéni dolgaik fontosabbak,
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
mint a közügyek. Franciaországban és Ja—
panban több mint 30 százalék, masutt 50—90 százalék elégedett a tarsadalmi helyzettel.
A fiatalok 70—85 százaléka a Német Szövet—
ségi Köztársaság kivételével mindenütt in- , kóbb külföldön szeretne élni, éspedig a fér—
fiak közül többen. mint a nők közül.
Ami a vallást illeti a legnagyobb százalék—
ban a japánok (710/0) és a svédek (68919) vallják magukat vallóstalanoknak. a Fülöp- szigeteken azonban csak 0.2 százalék, a Né- met Szövetségi Köztársaságban 5 százalék nyilatkozik így. Viszont az amerikaiak. az indiaiak és a brazilok nagy része (87, illetve 84 és 82 százalék) fontosnak tartja a val-
lóst.
Az életcélok közül — meggazdagodni, ta'r- sadalmi rangot elérni, a társadalomért dol—
gozni. vagy kedve szerint élni —— a legtöbben az utolsóra szavaztak.
A legtöbb fiatal (80%) az Egyesült Álla—
mokban, az Egyesült Királyságban. Svajcban, Svédországban. Ausztráliában, a Fülöp—szi- geteken és Brazíliában boldognak és re—
ménykedőnek vallja magát. A legtöbb ,.szo- maró és nyugtalan" fiatal pedig Japánban (170/0) és a Német Szövetségi Köztársaság- ban (110/0) él.
(Ism. : Szomor Kornélne')
BIBLIOGRÁFIA
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálatóhoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTIKAI ÉVKUNYVEK
ANNUAL statistical digest 1978, Port of 1980. Central Statistic. Off. XV, 210 p.
Trinidad és Tobago statisztikai évkönyve, 1978.
l 87 B 6/1978
ANUÁRIO estotistico do Brasil 1979. Ed.: Secretaria de Planejamento da Pvesidencia da Republica, ln- stitulo Brasileiro de Geografia e Estatistica. Rio de Janeiro. 1979. IBGE. 853 p.
Brazilia statisztikai évkönyve, 1979.
Spain.
I 78 3 13/1979 The CARIBBEAN year book 1978—1979. Toronto. 1978.
Caribook, XXVIII, 948 p., I térk. mell.
A Karib-térség évkönyve, 1978—1979.
840 076 HELSINGIN kauounki tilastollinen vuosikirja. 1979.
Statistisk arsbok. Statistical yearbook of the city of Helsinki. 1980. Helsingin kaupunki tilastokeskus. 299
p.. 3 térk.
Helsinki statisztikai évkönyve, 1979.
l 43 C 3/1979
ROCZNIK statystyany 1980. Warszawa. 1980. GUS.
XL. 592 p., 10 t., 2 térk.
Lengyelország statisztikai évkönyve, 1980.
I 42 C MDI/1980 STATISTICKI godisnjak Beograda. 1979. Beograd.
1980. Zovod za Statist. Grad Beograd. 303 p.. 1 térk.
Belgrád statisztikai évkönyve, 1979.
l 46 C 22/1979
STATISTISCHES Handbuch für die Republik Öster- reich 1980. Hrsg.: von Ósterreichischen Statistischen Zentralamt. Wien. 1980. Öst. Staatsdruck. XIX, 658 p., 1 térk.
Ausztria statisztikai évkönyve, 7980.
l 2 C 12/1980 STATISTlSCHES Jab'buch der Schweiz 1980. Hrsg.
vom Bundesamt für Statistik. Basel. 1980. Birhöuser.
IX. 653 p.
Svájc statisztikai évkönyve, 1980.
l 31 C 5/1980.
STATISTISCHES Jahrbuch der Stadt Wien 1979. Be—
arb. im Statistischen Amt der Stadt Wien. Wien.
1980, Mogistrat der Stadt. 416 0.
Bécs statisztikai évkönyve, 1979.
l 2 C 39/1979 SZTATISZTICSESZKU ezsegodnik sztran—cslenov Szo- vet Ekonomicseszkoj Vzaimopomoscsi Szekretariat.
Moszkva. 1979. lzdat. Sztatiszt. 495 p.
A KGST—tagországok statisztikai évkönyve, 1980.
I 42 C 376/1980
ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUNKÁK
APPROXlMATE solution of random eauations. Ed.
by A. T. Bharucha—Reid. New York. 1979. North-Hol-
land Publ. IX. 242 p. '
Véletlen egyenletek közelítő megoldása.
603 861
