• Nem Talált Eredményt

A távbeszélőhálózat fejlődése a felszabadulás óta

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A távbeszélőhálózat fejlődése a felszabadulás óta"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

939

A távbeszélő hálóZat fejlődése a felszabadulás óta

A második világháború pusztításai kö—

vetkeztében a hírközlő berendezések kb.

80 százaléka megsemmisült, illetve nyu—

gatra hurcolták, a távbeszélő hálózat 65

százaléka, a központok 30 százaléka, az

erősítő állomások 76 százaléka elpusztult.

Budapesten teljesen elpusztult a József, a Lipót és a Krisztina automata főköz- pont és a többi kisebb központ is hasz—

nálhatatlanná vált.

A felszabadulás után a posta legsürgő—

sebb feladata a hírközlési hálózat újjá- építése és a kisebb károkat szenvedett műszaki berendezések üzembehelyezése volt. Nagymértékben megnehezítette ezta

munkát, hogy megfelelő minőségű és

mennyiségű anyag nem állt rendelkezésre, mivel a háború alatt a posta anyagkész—

lete is megsemmisült. A sérült központo—

kat és berendezéseket túlnyomó részben roncsanyagokból állították helyre. Az áramkörök párhuzamos vezetése a külön—

böző fajtájú szerelési anyagok miatt sok

helyen lehetetlenné vált, ami a későbbi időben igen sok üzemzavart okozott.

Az elmúlt években a távbeszélő hálózat korszerűsítése volt a posta egyik legfon—

tosabb feladata.

A felszabadulás után a postára a táv—

beszélő hálózat újjáépítése és korszerűsí— '

tése mellett az a feladat is hárult, hogy

minél szélesebb rétegek számára tegye le—

hetővé a távbeszélő használatát. Az el—

múlt években az ország valamennyi köz—

ségét bekapcsolták a távbeszélőhálózatba, és számos állami gazdaságba, termelőszö—

vetkezetbe és tanyaközpontba szereltek fel telefont.

Amíg a távbeszélő főközpontok kapaci—

tása'lehetővé tette, könnyen elérhető volt a lakástelefonok bevezetése is. Ennek elő- segítésére a posta 1950—ben mérsékelte a használati díjat, sőt 1952—ig még felszere—

lési díjat sem kért. Mindezek eredménye—

képpen a bekapcsolt telefonállomások száma több mint másfélszerese lett az 1937. évinek.

Budapesten a bekapcsolt állomásokon belül elsősorban az iker—állomások száma növekedett. 1937—ben az összes állomá—

soknak 20 százaléka, jelenleg közel 50 szá—

zaléka ikertelefon.

őt

A bekapcsolt főállomdsok száma

1937. ! 1949. ! 1951 11953. 11954. _ Megnevezés

évben

Budapesten ... 100,0 80,1 1245 135,2 146,6 Vidéken ... 100,0 83,8 107,0 145,9 160,()

Összesen ... 100,0 81,5 11s,0 142,7 151,6

a

A főállomások számának jelentős emel—

kedése mellett a gazdasági élet követel—

ményeit kielégítve a posta egyre több és

több közületet és vállalatot látott el al—

központi berendezéssel és ezzel egyidejű- leg ezek mellékállomásainak száma is nagymértékben "1? 1937—hez viszonyítva kb. három és félszeresére — emelkedett.

A lebonyolított távbeszélgetések száma többszöröse az 1937—évinek.

A tdvbeszélgetések száma *

1937. I 1949. I 1953. , 1954.

Megnevezés

évben Távolsági

beszélgetések . . . 100,0 192,6 446,8 523,8 Helyi

beszélgetések 100,0 102,0 206,6 251,6

A műszaki berendezések nagyfokú

igénybevétele miatt a posta az utóbbi két évben a telefonfelszerelési igényeket már nem tudja teljes mértékben kielégíteni.

Az igények csökkentésére (a posta 1952-—

* től kezdve ismét bevezette a felszerelési díjat, annak ellenére 1954-ben is többezer kérelmet kellett visszautasítania.

A posta 1955—ben jelentős erőfeszítése—

ket tett a távbeszélő szolgálat megjavítá—

sára. Budapesten a Lágymányos és a Zugló központokat 400—400 ikerállomás befogadóképeséggel, vidéken a székesfe—

hérvári automata központot 600 különvo—

nalú állomással bővítette. Uzembehelyezte

továbbá a székesfehérvári automata hely—-

közi központot is. Még az év folyamán kb.

20 000 érkilométerrel tervezik bővíteni a helyi kábelek hosszát.

Hornyák Pál Móáer György

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

25 A rasszisták természetesen jellemzően nem vallják magukat a bíróság előtt rasszistának. Ennek következtében, ha sértettek, akkor azzal érvelnek, hogy nem

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik