Dr. Herman Sándor: A szezonalitás-vizsgálat statisztikai módszerei

SZEMLE

529

ványok alapját képező nyilvántartások. Töb- ben hangsúlyozták, hogy az adminisztratív nyilvántartásaknak sok esetben nagy előnye az, hogy azok általában rendszeresen kiegé- szltettek, így naprakészek, míg a népszám- lálások adatai 5—10 év alatt már nagyon el—

avultnak tekinthetők.

A dolgozatok és a vita csak a mintavételi keretek sajátságaival, hozzáférhetőségével foglalkoztak. Konkrét mintavételi tervek és azok használatának (például felszorzás) is- mertetésére nem került sor. Az azonban nyil- vánvaló volt az egész problémakör tárgyalá- sából, hogy általában minden felvételhez külön minta kijelölésére kerül sor az adott.

illetve előre körülhatárolt mintavételi keret—

ből.

at

A résztvevők az előbb említett témák meg- vitatása után javaslatot dolgoztak ki a to- vábbi munkát illetően. A Titkárság által elő-

terjesztett, valamint a résztvevők által ki—

egészitőleg említett témák közül a tanács——

kozás a következőket javasolja a soron kö—

vetkező ülésre:

1. Longitudinális vizsgálatok és kohorsz—elemzé—v sek;

2. Numerikus editólás és imputőciók;

3. A minőség ellenőrzésének módszerei (beleértve—

a statisztikai célokra felhasznált adminisztrativ ada-—

tok minőségének vizsgálatát is);

4. Nagy adathalmazok elemzési módszerei.

A későbbi értekezletek során kerülhetnek.

megvitatásra például a létminimummal kap- csolatos statisztikai problémák. a felvételi adatok minőségének vizsgálata, a mintavé—

teli hiba becslési lehetőségei komplex min——

ták esetében, illetve annak célratörő bemu—

tatásaival kapcsolatos problémák stb. Előre—

láthatólag a kisterületi becslések problémái is szerepelni fognak valamelyik jövőben meg- rendezésre kerülő módszertani tanácskozás;

napirendjén.

MAGYAR SZAKIRODALOM

DR. HERMAN SÁNDOR:

A SZEZONALITÁS-VlZSGÁLAT STATISZTIKAI MÓDSZEREI

Időszerű Gazdaságirányítási Kérdések. 1985. 4. sz.

PRODINFORM Műszaki Tanácsadó Vállalat. Buda- pest. 1985. 122 old.

A gazdasági folyamatok elemzése, prog- nosztizálása, tervezése során gyakran kell számolni a szezonális (idényszerű) ingado- zásokkal. A szezonális vagy idényszerű in—

gadozások egyéves vagy ennél rövidebb pe—

riódusú (rezgésidejű) hullámzások. Ezek a hullámzások gyakran konjunkturális (egy év—

nél hosszabb periódushosszú) ingadozásokat is okozhatnak. Különösen fontos a szezona- litás elemzése és prognosztizálása az építő- anyag-ipar. építőipar és az energiagazdál- kodás területén. a mezőgazdaságban és a hozzá kapcsolódó élelmiszeriparban, a szál—

litásban és a kereskedelmi és vendéglátó- ipari forgalomban, az import- és exportár—

alakulás vizsgálatánál és a pénzügyi forga- lomban. A jelentős szezonalitás rontja a ka- pacitáskihasználást, megnehezíti a hatékony munkaerő-gazdálkodást. Az import— és az exportárak szezonális hullámzásának ismere—

te a gyakorlati közgazdász szempontjából az- ért fontos. hogy megállapítsa, illetve a dön- tést hozók számára feltárja. mikor szüksé—

ges importálni, illetve exportálni, hiszen eb—

ből konkrét anyagi vesztesége vagy nyere—

sége adódhat a vállalatnak. Beszerzéseinket akkor kell fokozni. amikor a szezonális hul—

lámzás miatt csökkennek az árak, az export—

nál pedig értelemszerűen fordítva. amikor a szezonhatás fölfelé téríti az árakat. Termé-

szetesen most az egyéb hatásoktól (trend.

konjunkturális ingadozások) eltekintettünk.

A téma aktualitásához nem fér kétség..

Megjegyzem. hogy a Központi Statisztikai Hivatal a témakör kutatását mindig kiemel—

ten kezelte, és számos értékes munka jelent meg e tárgykörben a Hivatal gondozásában.

(Lásd például az 'Ókonometriai Füzetek, va—

lamint a Statisztikai Módszertani Füzetek e- témakörrel foglalkozó számait.) Herman Sán- dor támaszkodott ezekre a kutatásokra, de ugyanakkor alkotó módon tovább is fejlesz- tette az alkalmazott módszereket, új kombi—- nációkat is bemutatva. A gyakorlati alkal- mazások bemutatására koncentrált, a bonyo-- lultabb levezetéseket függelékbe helyezte., igy a nem könnyű téma feldolgozását nagy——

mértékben elősegítette. Ez a megoldás igen szimpatikus, fizikai (például kozmológiai) könyveknél elterjedt, közgazdászok kevésbéi alkalmazzák.

A vállalati vezetők mint potenciális fel—

használók számára nem szükséges a mate—

matikai részletek ismerete, a programozót matematikusok, a számítástechnika területén dolgozó szakemberek viszont a matematikai részletek ismerete nélkül nem tudnák a szük- séges programokat kidolgozni.

Az első fejezet a szezonalitás fogalmát,, elemzésének jelentőségét ismerteti. Elemzi a szezonalitás okozóit (természeti, társadalmi és specifikus okok stb.), megfogalmazza a szezonalitással kapcsolatos gazdasági stra-v tégiákat, és ismerteti a szezonalitás előre—

jelzésének lehetőségeit. E bevezető jellegű' fejezet után a második az állandó szezona—

530 szemu;

.litás vizsgálatával foglalkozik. A grafikus áb- Jók jól szemléltetik a mondanivalót az alap-

fogalmak tárgyalásánál.

Az alapirányzat (trend) becslésénél a ha- gyományos (lineáris. exponenciális, parabo- likus) modelleken kívül a különös folyama- tokat (logisztikus, Törnauist !. függvény. la- za felső korlátú folyamatok, eszkaláció), is bemutatja. utalva az alkalmazási területekre.

(A mozgó átlagolás technikáját a Pécsi Kon- zum Áruház összforgalmának alakulását jel- lemző idősorán mutatja be.

Ezt (: példaanyagot folytatja és bemutatja a szezontényezö meghatározásának klasszi- kus és egyéb egyszerű módszereit (például a Persons-féle láncindex—módszer. a havi át- lagok módszere). Kevésbé terjedt el a sze—

zonindex-számitás lineáris regresszióval me- todika. melyet Köves Pál és Pórniczky Gábor, illetve Mundruczó György publikáltak ná- klunk először.

A harmadik fejezet a változó szezonalitás

"vizsgálatával foglalkozik. A bemutatott mód- szerek (BLS—módszer, Census ll. módszer 12 idényes változatban. a változó szezonindex- számítás az állandó szezonindexek alapján) a szakirodalomból ismert számítógépes eljá—

rások. A szerző érdeme, hogy feldolgozta ezeket az eljárásokat, megadta az eljárások folyamatábráit. precizen definiálta az algo- ritmusokat, és gyakorlati példákon is bemu—

tatta az eljárásokat. A Census ll. 12 idényes változatainak mintájára kidolgozta annak 4 idényes változatát. A szükséges számítás—

technikai programokat Szirtes András szak- közgazdász hallgatóval együttműködve ki—

fejlesztette. A 3.3 pont a változó szezonali- tás analitikus becslését tárgyalja lineáris változást feltételezve. A 3.4 pontban már fel- oldja a lineáris változás hipotézisét, és kü—

lönböző telitődési görbéket feltételezve tár- gyalja az eljárást. A 3.3 és a 3.4 pont már új kutatási eredményeket is tartalmaz. A ko- 'rábban ismertetett alappéldán mutatja be a számításokat. és az lehetővé teszi a külön- böző módszerek összehasonlítását is.

igen fontos része a munkának a negyedik fejezet. melynek címe ..A szezonalitás és ha-

tásosság vizsgálata". A szezonvizsgálat szempontjából kiemelt jelentősége van an- nak, hogyan értékelhetők a felhasználható- ság szempontjából az eredmények. Igen fon—

tos annak vizsgálata is. hogy a prognoszti- zált szezonindexek mennyire térnek el a tény—

leges szezonindexektől. Herman Sándor az autokorrelácíó tesztelését tartja (: legfonto—

sabbnak, amivel egyetértek. Az autokorre- lálatlanság lényeges előfeltétele a hatásos modellezésnek, ezért meg kell győződnünk fennállásáról. A módszereket (D—W statiszti—

ka. Geary-próba) itt is gyakorlati példákon szemlélteti. Ezt követően a szezonalitás szig- nifikanciájának vizsgálatát (F-próba. varián—

cic-analízis). a hatásosság elemzését ismer- teti.

Az összefoglalás a bemutatott eljárások gazdasági jelentőségét értékeli, az iroda- lomjegyzék a témakör fontosabb munkáit so—

rolja fel. elősegítve az eligazodást az egyes részterületek iránt érdeklődők számára. A melléklet a részletesebb számításokat és a fontosabb statisztikák szignifikancia pontja—

it tartalmazza. A függelék a telitődési gör- bék, a spektrálanalizis. a Box—Jenkins mód- szerek algoritmusait és az alkalmazott fon—

tosabb jelöléseket foglalja össze. A módszer- tani jellegű megközelítésből következik, hogy a szerző a metodológiai kérdéseket állitotta előtérbe. Véleményem szerint szükséges lett volna hangsúlyozni. hogy vannak határese- tek (például a szignifikancia—vizsgálatnál, az állandó vagy változó szezonalitás hipotézi- sének elfogadásánál stb.). amikor közgazda- sági megfontolás alapján kell dönteni és nem kizárólag a matematikai statisztikai kri—

térium alapján.

Összefoglalva, Herman Sándor könyve szín- vonalas, gazdag. a gyakorlatban is kipróbált alkotás. Látszik, hogy a szerző az ismert és az általa kidolgozott módszereket sok terü- leten kipróbálta, ellenőrizte. A könyvet a makro— és mikroterületen dolgozó közgazdá- szok, statisztikusok, egyetemi hallgatók, ku—

tatók haszonnal forgathatják.

Dr. Sipos Béla