9. SZánL
——808—
1935Schweiz. Handelsstatistilc. Jahresbericht, 1934.
II. rész. Eivdgenössisches Oberzo'lldirektion. Bern, Statisúisches Jahrbuch d'es Kmtons Basel—Stadt, 1934. 'Statfishisohes ,Amt des Kantons. Basel.
Zuzug und Wegzug in Bem, 1930/1933. Mit Rüoklbltieken auf frühere Jahre. Svtwaltlistisohes Amt der Stadt. 'Bern. (Beitríige zur Statristik der lSta-d't. 17.)
Stand und Entwiclelung der Wohnverhűltnisse Berns seit 1896. ,Statistisches Amt der Stadt. Bern.
(Beitráge zur .Statisti—k der Stadt Bern. 18.)
Armenfürsolg'e in Zürich. Befürsorgte und F ür- sorgeau/wen—dungen, 1933. Statistlistohes Almt der Stadt. Zürich. (Statist-isk der Stadt Zürich. 44.)
Svédország. (Suede) —— Allmán jörzzvágs- statistílc, 1934. Kung]. járnvágsstyrel—se. Stockholm.
(Sveri—ges oliiciella statist'ilk.)
Annuairc statistigue de La Suede, 1935, Bureau oentral ude statistigue. Stockholm.
Folkmángden inom mdminísbmtiva omrdden, 1934. Statistiska oentral—byrá. Stockholm. (Sveriges
ofl'i—eiellla istatist'ik.) —
Hálso. och sjukvárden vid marinen, 1934. Ma—
rinöverlákaren. Stockholm. (Sveriges officiella sba- tistik.)
Mejerihantering, 1933. Statistirsika eentralbyrá.
Stockholm. (Sveriges officiella statist'ítk.)
Olycksfall i arbete, 1932. Riksfőrsákríngs- anstalten. Stodklholm. (Svevríges ofl'ici—ella sta'tistilkk.) Ut- och immndring, 1934. Stattistiska central- hyrá. Stockholm. (Sveniges officiellla statistik.)
Uruguay. — Anuarío estadístico de la Re—
pública oriental del Uruguay, 1931/1932. IuII. rész.
Direoción general de estadísrti'ca. Montevideo.
Folyóiratszemle. — Revues.
Archiv für Bevölkerungswissen-
schaft (Volkskunde) und Bevölke—
rungspolitik (5. évf. 2. f., Lipcse 1935, ném.).
—— Glatzel F.: A kistelepülés szociális és népesség- polsitxikai hatásai. — Jaeger E.: A németek nép- mozgalma a Bánátban. — (3. f.). —— Keyser E.:
Népességtudomány és történelemkuta'tás. _— Hause- B'essel G.: A német nép alkata és alkatának vál—
tozásai. —— Russde E..- A németek települési és né- pességtörténete a Szovjetunióban.
Archiv für Wanderungswesen. (7.
évf. 4. f., Lipcse 1935, ném.). —— Greiner T.: A kül- földön élő svájciak és a svájci kivándorlás. — Pelzer K. J.: Munkásvándotrlrások Délkelet-Ázsiában.
— Grothe H.: A világ németsége számokban.
Bulletin Péríodigue (97. sz., Brüsszel 1935, ft.). —— Fischer 0. C.: A hitel szerepe a világ—
gazdaságban. —— Bunge A. E. Argentina gazdasági fejlődése. —— Stockinger F.: Ausztria gazdaságpoli—
tikájának új iránya. —— Hartz G. E.: A dán ipar a válság talalt. — Jimener R. S.: A pénzforgalom és a válság Spanyolországban. -—— Eulambo M. S.:
Görögország gazdasági helyzete. —— Burger J. N.:
A kaucsuk. —— Tollkowsky S.: Palesztina gazdasági helyzete. —— Kessler J. E. A.: Kína és az ezüst. — Dimitresco G.: A KisáEn'tente országainak együtt—
működése. — Kaufmann O.: Románia gazdaságú szerkezetének módosítása. — Sumer A.: A válság és munkanélküliség elleni küzdelem Svájcban. —— Mar—
kovic M.: A mezőgazdasági és a hlitelválság Jugo-
szláviában,
Die Volkswirtsehaft (8. évf. 4. f., Bem 1935, ném.). —— Házasság, születés és halál a sájci népességben 1934—ben. —— (5. f.). — Svájc gazdasági helyzete. —— (6. f.). —— A svájci tube—r- kulózis elleni biztosítás. —— Az 1934. év folyamán a városokban épített lakások felszerelése. —— Az 1935. évi szövetségi állíahszámlálás előzetes ered—
ményei. —— A balesetet szenvedett munkások mun- kabére 1934—ben. —— Idegenforgalom Svájcban 1934/35 telén.
Közgazdasági Szemle (59. évf. 6—8.
sz., Budapest 1935, m.). Korányi F.: Emlékheszéd Popovics Sándorról. —— Neubauer Gy,: .A közgazda- sági naturalizmusról, —— Eck'er—Rácz L.: A munka—
nélküliek segélyezése az Egyesült Államokban. — Kövessí F.: A keresleti függvény szerepe a vasúti közlekedési politikában.
Külügyi Szemle (12. évi. 3. sz., Buda-
pest 1935, m.). _ Gnatz G.: A biztonsági paktum kerdese. —— Eötteuényi O.: Ausztria közjogi szer- kezete 1918 előtt és után. —— Weber T.: Az angol külpolitika irányvonalai. —— Re'rczey F.: A Csendes—
Óceán hatalmi kérdései. _ Kürthy S.: Állampolgár- ság és "nép-polgárság". —— Csiky P.: Idegenforgalmi szervezetek a nemzetközi együttműködés szolgála- tában. — Elekes D.: A Duna-(medence gazdasági újjárendezése. — A XIX. Nemzetközi Munkaügyi Értekezlet. — Az osztrák néwpvándorlási mozgalom 1934—ban. —— Szövetkezeti mozgalom megerősödése Olaszországban. —— Munkatáborok Lengyelország—
ban. —— A palesztinai bevándorlási 1934-ben. H A NrIBlA visszavonása. — Egyezmény 'a Magy, Ki- rályság és az Osztrák Szövetséges állam között a szellemi együttműködés ügyében.
L'Est Européen Agricole (4. évf. 13.
sz., Páris 1935, fr.). __ Zolrtowski P.: A lengyel mezőgazdaság érdekel az új lengyel—angol kereske- delmi szerződésben. —— Sobanski ;W..- A lengyel mezőgazdasági szövetkezetek fejlődése. _ andejs J.: A Rutlhiénlfőld a mezőgazdaság szempontjából.
——- Prokeé lA.: A cseh—szlovák gabonapolitika. _ Lestina V.: A vasút és az autó a mezőgazdaság szempontjából Cseh-Szlovákiában. —— Balticus: A tejipar Lettországban. -— Balticus: Lettország kül- kereskedelme 1934-ben és 1935 januárjában. —-— A lengyel mezőgazdasági termékek külkereskedeleme az 1934-35. gazdasági év augusztustól januárig ter- jedő szakában.
Le Musée Social (42. évi. 4. sz., Páris 1935, fr.). —— Siegfried A.: Az európai válság és a vele kapcsolatban felmerülő problémák. (5. sz.).
— Aynard J.: A munkások életszínvonaluának meg—
határozása. — A gyermekágyas nő'k halandósága Angliában. —— A spanyol elektromosipar fejlődése.
a— (6. sz.). L— Colombraní J.: Az orvosi tudomány és az orvosok Marokkóban. —— (7. sz.). —— Schafer F.: Az 1934. évi bécsi lakás—, valamint ipari és ke- reskedelmi helyiségszámlálás első eredményei.
Magyar Kisebbség (14.e'uf.15.16. sz., Lagos 1935, m.). — Gyárfás E,: Lesz—e erdélyi mu- gyar han'kpolitikán-k. —— Csikmádéfalví A.: Osztály—
harc a nemzetiségi mozgalomban. A katalán forra—
dalom tanulságai —— (17. sz.), — Kertész J.: A
r'vuthén kérdés bibliográfiája.
Mitteilungen des Hamburgischen
Weli-lVirtschafts-Archiws (19. f., Ham- burg 1935, ném.). _ A mezőgazdasági termelés. -—
9. szánn
——-809——— 1935
A szójahab Németországban. —— Az ipari munkások a modern termelési folyamatban. —— A könyvkiadás és a könyvkereskedelem a devizagazdálkodás alatt.
— (20. f.). —— Versenyszabályozás és piacrendezés az ipari termelésben. —— Chegue és Váltó a német devizagazdálkodtásban. —— A hamburgi kikötő keres- kedelme és forgalma 1934—ben.
Rubin J.: Egészsegvédelem a Bajai Városi Közkór—
ház nemibeteg rendelésén és a Bajai Egészségvédő Intézetben 1925—1935-ig. —— (18. sz.). -—— Faragó F.: A tdiphteria járványgörbe és a védoltottak szá- mának viszonya négy vármegyében. —— Raksányí A.: Faluegészségügyi viszonyok mérése.
Stat—isiische Nachrichten (13. évi.
, , , .. . , 5, sz., Bécs 1935, ném., —— A közé iskolák az
Nepeg—eszsegugy (19' evi. 13357" Bild? 1933/34. iskolai évben. )—— Ausztria Vlállási meg- pest 1935, m.). , Petrzllcr, Stiller, Horvath: Kutv1z oszlása __ Osztrák 19130-v3341 halállozásí tábla __
okozta typhusljátrvány érdekes esete. —— Lehner I.: (6 sz )' __ Az általános kereseti adó az 19á2 évre Antiveneriáts küzdelem a ne'mzetlközivdunai hajó- _' Az'osztrák idegenforgalom 1934 deceinbertől
ZÉSÉM kapesolatban. _ (M" ,Sz'é' _" Schaff Gy.: A 1935 áprilisig. —— Az osztrák népesség foglalkozás
kiserletes jarvanytan 'Atanulsagai. ',— (15' Éz") "__ szerinti megoszlása az 1934. évi népszámlálás sze—
Az egyes torvenyha'tosagokban vegzett d'lphtema rint. —— Ausztria széngazdálkodása 1934—ben. —— (7.
védőoltások 1935 január 1401 junius 30-13 *" sz.). -— Az osztrák tejg—azdaság. _— Nemzetközi gaz—
Fabinyi R.: Nyilt idegosztály az elmegyógyintézet" dasági tindexszámok az 1934, évre. —— A bécsi nagy-
bCll. —- Petrilla A.: A kórházi elkülönítés szerep-e vásárcsarnok fopgahna 1934-ben, —— A fonjoSabb
a typhus abd. epidemiologiájában. —— (16. sz.). —— foglalkozások Ausztriában, szám, nem szerinti meg- Darángi Gy.: Az utak hygi-enéje. —— Doly J.: Új el- oszlás rés alkalmaztatási viszony szenint. -— A nép- járás a légyves-zedelem leküzdésére. —— (17. sz.). M' iskolák az 1934/35. iskolaév kezdetén.
:!IIIIID.III...II.-'IIIIUII'IIIIÚOOIIIIIIICIIIDICDO .- .C-
3 e KÚLÖNFÉLE o
Fényes Elek emléktáblájának leleplezése Újpesten.
Inauguration, a Újpest, d'une plague destinée a perpétuer le souvem'r d'Alem's Fényes.
1836 ápnilis havában, tehát közel száz évvel ez- előtt jelent meg a magyar nép—ességstaattisztiktai iro- dalom egyik legnagyobb, szinte felbecsül'h-etetlewn ér-
tékű kútf—ozrrásánsask, Fényes Elek "Magyarország—
walk és a hozzá kapcsolt (tartománydknak mostani állapotja statisztikai és geognalfi'ai tekintetben" c.
hatkötetes könyvének első kötete, A maga korában nagy feltűnést keltett s a ttörtlénetíi tdemotgtrafita min- den művelője számára ma Vis nt'allkiülözhettetlen mű szerzője, az első magyar hivatalos statisztikai szerv, za belügymini—sztérium kebelében 1848/49-ben fenn—
1állott statisztikai osztály vezetője negyven évvel klé- sőb—b, 1876 július 23—án újpesti 'la'kőházátbtatn húnyt el hangyasrzorzg—allmú, szakadatlan mumkálkodásl), de egyúttal sok szenvedés, 'metghuncolta—tás tés mellő—
zés után. Az a vámos, mely éppen alig néhány évvel Fényes Elek elete főművénetk
"1831—ben született meg jelentéktelen települétsiképuetn, hogy száz évvel később, 1930—ban 67.400 lakosával .a hatodik .helyre törjön elő a magyar xvárósok nagy.
megjelenése előtt,
ságrtendjlétbem, meleg ünnepség keretében elevení—
tette fel és örökítette meg nagy polgárának emléke- zetét. A város polgársága-nak köréből származó s a M. kir. Közponstti Statisztikai Hivatal és a Magyar Statisztikai Tánstalság által támogatott kezdeménye—
zésre Új-pes't megyei város képvviastelőtetstüxlete Sem-
1) V. 6. Kovács Alajos: Fényes Elek statisztikai munkássága. Magy—ar Statisztikai Szemle 19244 évf.
340—346. 1.
sey Aladár dir. polgármester megértő javaslatára az 1934 augusztus 25-án tartott rendes közgyűlésen el—
határozta, hogy a varos egykori kimagasló Latkó- jának Tavasz—utca 34. sz. lakóházat emléktáblával jelöli meg. Az emléktábla le'letplezésenek ünnepe 1935 szeptember 15—én zajlott le. A Fényes Elek utolsó latkóháza előtt összegyűlt, illetve a Város—
házárÓl testületileg átvonuló nagyon szépszámú kö- zönség sorában nemcsak ,a magyar tudományosság és a hazai statisztika—í tétet legfőbb intézményei, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Sta- tisztikai Társaság, továbbá a M. thir. Központi Sta- tisztikai Hivatal és Budapest székesfőváros Statisz—
tikai több tagjával ill.
számos tisztviselőjével. elsősorban Újpest
"megyei város, a város-ban székelő különféle testüle- Hivtattala volt képviselve
hanem
tek és igen nagy számban a város lakosságának minden rétege. Az ünnepség a Hiszekegy eléneklése- vel kezdődőtt. Majd a helybeli emlélatáblla—hizottság nevében Lengyel Sándor dr. újpexs—lxi ügyvéd ismer- tette az emléktábla szép gondolatának megszületé- sétt s a terv megvalósulásának állomz'lsait. Egyúttal rámutatott (arra, hogy az aránylag fin—ltal Újpest hatalmas népességi és gazdasági fejlődés után nagyjai emlékének z'ipolásával most a pollgz'rrság tradicionális érzésének megizmotsításár—a s ;a város történelmének —megterwom—tósóre is törekszik. Beszéde után Kovács Alajos din, a M. kir. Közpmrtd Statisz- tikai Hivatal és a Magyar Statisztikai Társas—ág e—l—
möke a következő vmlókbeszéd—et mondotta el 'ényes Elekről :
