STATISZTIKAI l—RODALMI FIGYELÖ
1913, 1925—1939, 1950—1957) szerint vizs- gálja, majd egyes szövetségi tartomá—
nyok (PoroszorsZág, Szászország, Ham—
burg és Bréma, Hessen, Baden, Württem- berg, Bajorország) nemzeti jövedelmének alakulását mutatja be az 1851—1913—ig eltelt időszakban.
(Ism.: Kármán Tamásné)
Studenski, P.:
A nemzetek jövedelme. Elmélet, módszer és elemzés. Múlt és jelen
(The income of nations. Theory, meauserement ami analysis. Past and present.) New York, 1958.
New York University Press. 554 p.
Szerző részletesen ismerteti a nemzeti jövedelem forgalmi meghatározásának és számítási módszereinek fejlődéstörténe—
tét. Részletezi a politikai aritmetikusok, merkantilisták, fiziokraták, Guesnay és a klasszikus irányzat képviselőinek elméle- teit. A nemzeti jövedelem marxista értel- mezését a szerző a polgári szemléletnek megfelelően ismerteti, Marxnak a nem—
zeti jövedelem fogalmi tisztázása terén Végzett munkáját azonban az elmélet leg- értékesebb fejezetei közé számítja.
A könyv második része a nemzeti- jövedelem—számítás alapvető elméleti és módszertani kérdéseit tárgyalja. A mar- xista elmélet ismertetése során kritikai álláspontot foglal el annak alapvető téte—
leivel szemben.
Az alapvető elvi kérdések tárgyalása keretében a szerző ismerteti az anyagi és a nem anyagi termelés fogalmát, a jövedelem magángazdasági és közgazda- sági értelmét és a kettő közötti összefüg- gést. A gazdasági körforgás —— termelés, jövedelemelosztás, fogyasztás —— problé—
máiról is alapos áttekintést nyújt.
A nemzetijövedelem—számítás egyik sokat vitatott kérdése a végtermék meg—
határozása. Ezzel szorosan összefügg a félkésztermék, a nyersanyag, majd a to—
vábbiakban a többszörös számbavétel kérdése, de nem választható el ezektől a beruházások problémája sem, ami viszont a karbantartás és a leírás kérdéseivel függ össze. Erről a kérdéskomplexumról a szerző a szakirodalom számos neves szerzőjének véleménye alapján ad össze—
foglalást.
A gyakorlatban a nemzetijövedelem—
számítás a népgazdaság eredményeinek többoldalú számbavételét jelenti. Ezzel kapcsolatban foglalkozik szerző a bruttó termelési érték, a társadalmi össztermék, a nettó termelési érték fogalmával és boncolja kapcsolataikat.
115
Szerző az időbeli összehasonlítással összefüggésben főleg a volnmenszámítás kérdését, majd pedig a munka egyik leg—
értékesebb fejezetében a nemzeti — jöve-
delem nemzetközi összehasonlításának
problémáit tárgyalja. ' ' A nemzeti jövedelmet a gazdasági kör- forgás különböző szakaszaiban lehet megállapítani. A végeredményt a mód- szer nem befolyásolja, a különböző mód—
szerekkel nyert adatok azonban a gaz- dálkodás eredményének különböző olda—
lait világítják meg. Az egyes módszerek—
kel nyert eredmények között fennálló szoros logikai és számszerű összefüggé—
seket, valamint a népgazdaság szerkezeti felépítésének ezzel kapcsolatos kérdéseit is a könyv második része elemzi.
A könyv harmadik része fejlettebb szá- mítási módszerrel rendelkező harminc állam nemzetijövedelem—statisztikájának áttekintését tartalmazza. Ismerteti az elmélettörténeti fejlődést, a jelenlegi elvi álláspontot és részletesen leírja az alkal- mazott számítási módszert. _
A gyors tájékozódás célját szolgáló utolsó rész az előző fejezetben elmondot—
tak rövid összefoglalása mellett további 36 állam nemzetijövedelem—statisztiká- járól nyújt áttekintést az eredeti forrá- sok felsorolásával.
A könyv statisztikai függeléke 97 állam nemzeti jövedelméről tartalmaz adatokat az 1950—1955. évekre vonatkozólag.
(Ism.: Hajpál Gyula)
!
Pacuraru, I.:
Adalékok
a népgazdaság ágazati osztályozásához
(Contribmtii la clasiiicamea ramumiilor oconomiei nationale.) —— Revista de Statistíca. 1959. 3. sz.
53—22. 1).
A Román Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatal a népgazdasági ágazatokat gyakorlatilag minisztériumok szerint csoportosítja. Szükségessé vált azonban egy új tudományosan megala- pozott ágazati felosztás bevezetése, mert egy-egy minisztérium több olyan egységet foglal magában, amelyek tulajdonképpen különböző népgazdasági ágakhoz tartoz- nak.
A szerző által ismertetett ágazati fel- osztás lehetőséget ad a népgazdaság strukturális problémáinak és a különböző ágazatok kapcsolatainak tanulmányozá—
sára, valamint számos fontos társadalmi—
gazdasági jelenség elemzésére.
