A magyar külkereskedelem alakulására ható tényezők vizsgálata

(1)

A MAGYAR KULKERESKEDELEM ALAKULÁSÁRA HATÓ TÉNYEZÓK VIZSGÁLATA'

KOTÁSZ GYULÁNÉ

A nemzetközi gazdasági folyamatok jelentősége az eltérő gazdasági és társa—

dalmi fejlődés szintjét képviselő nemzetgazdaságok számára egyaránt megnöveke—

dett. Ezen belül a külkereskedelem — a viszonylag kiegyensúlyozott fejlődést követő- en fellépő energiaválság, árrobbanás és tőkés recesszió miatt —- megkülönböztetett

jelentőségre tett szert. Magyarországon —- mint minden nyersanyagszegény és kis belső piaccal rendelkező népgazdaságban, ahol még jelentős fizetésimérleg—hiány is nehezíti a helyzetet — különös élességgel vetődik fel ez a probléma, és a társa—

dalmi—gazdasági fejlődés nagymértékben függ a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás sikerességétől.

A külkereskedelem elemzésének számos módja ismeretes. Jelen vizsgálódás az ökonometriai modell által nyújtott lehetőséget kívánja felhasználni. vagyis viszonylag hosszú idősorok alapján, az esetleges tényezők hatását figyelmen kívül hagyva, a külkereskedelem alakulásában érvényesülő és mérhető tartós irányzatok hatását

specifikálja és számszerűsíti.

A továbbiakban egy 19 tagból álló idősor alapján kíséreljük meg — jelenleg még különálló regressziós egyenletekkel —- feltárni azokat a tartós összefüggéseket, amelyek segítségével a népgazdaság külkereskedelmi szektorában a hazai és a ví—

lágpiaci folyamatok összekapcsolhatók. A külkereskedelem voltaképpen az :: szek—

tor, ahol a belföldi termelési erők ütköznek a világgazdaság erőivel, és ahol — a külkereskedelemnek a népgazdasághoz való kötöttsége folytán —- ezek a konfliktu- sok, egyensúlyi vagy egyensúlytalansági hatások, szűk keresztmetszeti vagy techno- lógiai hatások tovább—, szét- és visszagyűrűznek az egész népgazdaságba Éppen ezért indokolt a külkereskedelmi viszonyok modell segítségével való vizsgálata, mert hiszen a külkereskedelemben éppen úgy ,,minden összefügg mindennel", mint az

egész népgazdaságban.

Bár nemzetgazdasági gondjaink megoldása közvetlen beavatkozást igénylő szá—

mos feladattal — szerkezetváltozással, egész nemzeti termelésünk hatékonyságának növelésével, versenyképességünk javításával stb. —— függ össze, mégsem mondhatunk

le arról az igényünkről, hogy () szüntelenül változó eszközrendszer által elért ered-

mények mögött megállapítsuk azoknak a tényezőknek a hozzájárulását, amelyeket hosszú távon is tartósaknak tekinthetünk. (Például a hazai termelés értéke, illetve a belföldi fogyasztás volumene az, amely elsősorban meghatározza exportunk és importunk lehetőségeit és korlátait.) Ez a tény is azt az elhatározást támasztotta alá,

* Az 1960—1978. évi adatok alapján végzett kísérleti munka.

(2)

hogy külkereskedelmi forgalmunk alakulásának vizsgálatára más módszerek helyett éppen az ökonometriai modell eszköztárát használjuk fel. A népgazdaság belső fo—

lyamatai és a külpiaci hatótényezők ütközőpontján álló külkereskedelmi szektor legfontosabb összefüggéseit regressziós egyenletrendszer formájában írjuk fel és szám- szerűsítjük a rendelkezésre álló statisztikai adatok idősorai alapján. A modell lénye- gét ily módon az exportok és az importok feltárása képezi, valamely alkalmas —— óru- csoportok szerinti és viszonylati — bontásban.

Az idősorok alapján végezhető vizsgálat egyrészt az egyenletekben specifikált összefüggésekben

számszerűsített eredmények elemzését, másrészt a mintaidőszak (1960—1978) tendenciáit a jövőre nézve is elfogadottnak tartó és ezen alapuló elő—

rejelzés végzését, továbbá a gazdaságpolitikai célkitűzések várható hatását a mo—

dellen végiggyűrűztető szimulációs eljárást jelentheti. E tanulmány az elemzés vég- zésére vállalkozik.

A külkereskedelem összefüggéseinek az ökonometria módszerével való vizsgá- lata már bizonyos múltra tekint vissza. lgy például a Konjunktúra- és Piackutató ln- tézetben, a Számítógép—alkalmazási Kutató Intézetben és az Országos Tervhivatal Számító Központjában folytattak ebben a tárgykörben kutatásokat.

Figyelembe véve e vizsgálódások irányait és tapasztalatait, úgy döntöttünk. hogy behozatalunk és kivitelünk szocialista és nem szocialista relációs vizsgálatát a KGST- nómenklatúra összevont négy árucsoportja szerinti bontásban fogjuk elvégezni. E csoportok:

gépek, gépi berendezések és közlekedési eszközök;

ipari fogyasztási cikkek;

nyersanyagok, félkésztermékek;

élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok.

35915)?

A MODELL CÉLKlTÚZÉSE ÉS ADATBÁZISA

A szüntelenül változó belső és külpiaci körülmények között nehéz helyzetben van az, aki -— elemzési vagy esetleg éppen előrejelzési céllal — külkereskedelmi ösz—

szefüggés-rendszert készít. Minden modellspecifikáció feltételezi ugyanis bizonyos alapkoncepció fennállását. viszont az ehhez szükséges fogalmi rendszer kialakítása nem problémamentes. A modellkoncepció kialakítását az alábbi megfontolások irá- nyitották.

—— Meg kell vizsgálni a magyar külkereskedelemben érvényesülő legfontosabb kapcsola—

tokat (relációnként és viszonylag könnyen áttekinthető, nem túlságosan részletes bontásban).

Ez vezetett ahhoz az elgondolóshoz. hogy az export és az import összefüggéseit szocialista viszonylatban és nem szocialista viszonylatban, anyagok, gépek, fogyasztási cikkek és élelmi- szerek bontásban vizsgáljuk.

-— Tekintettel arra. hogy az ökonometriaí vizsgálat minden esetben hoszabb távon érvé- nyesülő tendenciák megfigyelésén alapul, mindenekelőtt a hatásukat hosszabb távon kifejtő tényezőket kellett magyarázó változóke'nt figyelembe venni (ágazati termelés, beruházások, fogyasztás. árak stb.).

— Egyrészt a magyar gazdaságirányításban 1968 óta történt változások, másrészt a világ- gazdasági hatások elkerülhetetlenné tették annak a megkísérlését, hogy a két irányból jövő és rövidebb távon belül ható tényezőket is belefoglaljuk a modellbe.

-— Az említett igény lényegében az elmúlt években folytatott vizsgálatok során megkez- dett ökonometriai modellekben kifejezésre is jutott. sőt helyenként kísérletképpen meg is va- lósult (például az említett modellekben). A gazdasági szabályozó rendszer gyakori változása, a fokozatosan mélyülő világgazdasági válság, az események bekövetkezési gyakorisága és ehhez viszonyítva a megfigyelések időbeli elhúzódása a legutóbbi években némileg megren- dítették azt a hitet, hogy az ökonometriai modell a szabályozó rendszer modellezése terüle- tén átütő sikerekre képes. Bár több esetben tettünk kísérletet szabályozó változók alkalma—

(3)

710

KOTASZ GYULÁNÉ

zására, ezeket a becslési hibák folytán az egyes egyenletek végső változtatásából általában kénytelenek voltunk elhagyni és csak azokat a többnyire közvetve szabályozó hatásokat köz- vetítő tényezőket meghagyni, amelyekben viszonylagos állandóság nyilvánul meg (így például a külkereskedelmi forgalom ötéves tervszámai).

— Alapkoncepciónk lényeges és megkülönböztető eleme, hogy az általunk vizsgált -— vi—

szonylag aggregált —— szinten az áruforgalmat nagyrészt stabil, hosszú távú tényezők határoz- zák meg, amelyekre a rövid távú impulzusok, a különböző bel- és külpiaci hatásokat közve- títő változók befolyása csak rárakódik. Ezek hangsúlyozására törekedtünk annál is inkább, mert ezek egyrészt mindenképpen hatnak (akár rakódnak rájuk másodlagos hatások, akár nem), másrészt mert a mechanizmusváltozások és a világgazdasági válságok után a hosszú

távú gazdasági összefüggések továbbra is érvényesülnek.

— Tudatosan törekedtünk arra, hogy áruforgalmi összefüggéseket fogalmazzunk meg:

külkereskedelmi áregyenletek, pénzfolyamotok specifikációjára nem vállalkoztunk. Ezzel a külkereskedelemben érvényesülő stabil és legmarkánsabb vonásokat kívánjuk hangsúlyozni.

— Úgy gondoljuk, hogy 16 egyenletből álló modellünk egy továbbfejlesztendő, bővített modell .,kemény magva" lehet, amely köré további egyenletek. illetve egyenletek blokkjai épít- hetők, a 16 egyenlet exogén változói ,,endogenizálhatók".

A modell mintaidőszaka. vagyis azon időszak, amelynek adatai alapján a felállí—

tott összefüggésrendszer egyenletenkén'ti számszerűsítése megtörtént, az 1960-tól 1978—ig terjedő évek sorozata. A felhasznált adatok döntő többsége a Központi Sta- tisztikai Hivatal évkönyveiből és kiadványaiból származik. A tervszámokra vonatko—

zó adatsorok az Országos Tervhivatal által kiadott tájékoztatóból valók.

Az adatbázis összeállításánál az alábbi problémák merültek fel.

x 1. Az ökonometriai modell segítségével történő vizsgálat —- a becslések megbíz—

hatóságát garantálandó — meglehetősen hosszú sorokon (legalább 15—20 megfi—

gyelésen) alapuló adatokat igényel. Közismert tény viszont, hogy körülbelül 8—10 évenként megszakad az adatsorok egységes számbavételének rendszere; a bázisév megváltozása a változatlan áras adatoknál, az ágazati átsorolások, a realizálásí árakról termelői árakra való áttérés, mind a hosszú sorok kialakíthatósága ellené- ben hatnak. Mivel az új szisztéma szerint összeállított adatsorokat legfeljebb 5—6 évre vezetik vissza. a régi és az új beszámolási rendszer ,,találkozásónak" événél megállapítottuk a szóban forgó mutatókra érvényes arányosító konstanst, amellyel

azután az idősor korábbi elemeit szintre lehetett hozni (normálni).

Ilyen arányosan illesztett —- ,,láncolt" -—- idősorokkal dolgoztunk a népgazdasági mérleg kategóriáit kifejező változók idősorainál (bruttó nemzeti termék, lakossági fogyasztás, készle'tfelhalmozás stb.).

2. A függő változók idősorait (szocialista és nem szocialista viszonylatú kivitel és behozatal a KGST árunómenklatúra bontásában) is az arányos illesztés jel—

zett technikájával állítottuk elő, de külön meg kell említeni az e saroknál felmerülő speciális problémákat, amelyek egyrészt a devizaforintban kifejezett forgalomról a belföldi forint értékre való áttéréssel, másrészt az idősor egységesítésével. vagyis a korábbi — 1975-öt megelőző —- évek adatainál a ,,belföldi forintosítás" kérdésével kapcsolatosak. Figyelembe kellett venni azt a követelményt, hogy az esetleges előre- jelzési számítások céljaira belföldi forintban számolt külkereskedelmi forgalmi érté-

kekre lesz szükségünk.

Mint ismeretes, a külkereskedelmet érintő szabályozó eszközök között 1968 óta

a két fő -— a rubel és a nem rubel — viszonylatra külön-külön megállapított árszor—

zóval rendelkezünk. Mivel a devizaforintos árszorzók nem tükrözték helyesen a ráfor—

dításokat. a külpiaci és a belföldi árak helyes összekapcsolására, továbbá a forint leértékelődésének megakadályozására 1976. január 1—i hatállyal mindkét viszony—

latban módosult az árszorzó nominális értéke. A belföldi ráfordításokat tükröző adatok a forintot rubel viszonylatban átlagosan mintegy háromszorosára, dollár viszony-

latban pedig ötszörösére értékelték fel.

(4)

A szocialista és a nem szocialista relációjú KGST-nómenklatúra bontású köz- vetlen forgalmat kifejező adatsorok 1960—tól 1975-ig devizaforintban, 1975-től bel- földi forintban álltak rendelkezésre. Tehát az 1975. év —- amelyre mindkét árszorzós értékkel rendelkezünk — e kétfajta számbavételének egymáshoz viszonyított érté—

kei alapján kellett visszafelé az idősorban a hosszabbik részt korrigálni.

További probléma, hogy szocialista viszonylatú forgalmunk mind rubel. mind pedig dollár elszámolást tartalmaz. amelynek megoszlása évenként eltérő, és számunk- ra ismeretlen mértékű. .,Láncoláskor" tehát az 1975. év — amelyre összehasonlítható értékekkel rendelkezünk - implicit megoszlási struktúráját visszük át korábbi évek adatainak a kialakítására. Szakértői vélemények szerint viszont 1975-ben és az azt megelőző években a szocialista országokkal folytatott kereskedelmünkben még nem volt jelentős volumenű a konvertibilis fizetési eszköz. ily módon a láncolással ,,kö- zös nevezőre" hozott — az 1960-tól 1978-ig tartó időszakot átfogó —- sorok nem tor- zítják az arányokat. és nagyjából helyesen tükrözik a vizsgált mutatók dinamikáját.

3. A népgazdasági folyamatokban érvényesülő késleltetett kapcsolatokat a modell dinamikus specifikációjával juttatjuk kifejezésre. Ez azt jelenti, hogy az egyenletrendszer felírásakor figyelembe vesszük, hogy a t időpontban realizálódó folyamatokban a t—l, t—2 stb. időszakokban fellépő tényezők hatása is érvényesül. Kö- vetkezésképpen. ez utóbbi hatótényezők idősoraiban az 1960—as évet megelőző idő- szak adatainak is szerepelniük kell. A probléma azoknál a mutatóknál jelentkezik, amelyekre az 1960-as évet megelőzően a szóban forgó kategóriák (bruttó hazai ter- mék ágazati bontásban. készletfelhalmozás) még nem kerültek összeállításra. A bruttó hazai termék 1959—es lehetséges értékének megállapításakor a nemzeti jöve—

delem megfelelő kategóriáinak dinamikáját fogadtuk el.

4. Bár a modell idősoron alapuló összefüggés—rendszerének felállításakor az a szempont volt irányadó. hogy a vizsgálat tárgyát képező (és lehetőleg az előrejel—

zési) időszakban a tartós kapcsolatokat ragadjuk meg. mégsem tekinthettünk el a szabályozó rendszer néhány — népgazdasági szinten — számszerűsíthető mutatójá—

nak felhasználásától. Viszont ezen mutatók idősorai — lévén szabályozó rendsze- rünk elemei — csak 1968-tól léteznek. így például a kivitelre és a behozatalra vonat—

kozó támogatások és elvonások idősorai 1967-ig értelemszerűen 0 elemeket tartal- maznak. Az alkalmazásokra vonatkozó eddigi tapasztalatokat figyelembe véve (1) az ily módon összeállított idősorok statisztikai becslési problémákat nem okoztak.

5. A tervszámoknak a magyarázó változók között való szerepeltetése kísérleti.

alkalmazásuk indokoltsága a számítások eredményeitől függ. A tervszámok idősorá—

nak összeállításakor elérhető adatok köre az 1969-től 1978—ig terjedő időszakra kor- látozódik. itt nem a számbavételi rendszer alakulása, hanem az 1960—1968-as ada—

tok eltérő jellege miatt kellett nullának tekinteni a részidőszak adatait.

6. A specifikációs elgondolások megvalósítását a felhasználható adatok köre nagymértékben befolyásolta, így általában kompromisszumot kellett kötni az elkép- zelések és a realitások között.

A VÉGLEGES SPEClFlKÁClÓ ÉS A BECSLÉSI EREDMÉNYEK

A gazdasági összefüggések specifikálásakor abból az elgondolásból indultunk ki, hogy a priori közgazdasági ismereteink birtokában kijelöljük azokat a hatóté—

nyezőket. amelyek a szóban forgó kategória alakulására leginkább befolyással van-

nak. lgy

a) a népgazdaságon belül ható tényezőkként a termelés eredményét és szükségleteit, a fogyasztás. a beruházás, az állóalapok volumenét vettük meghatározónak;

(5)

712 KOTÁSZ GYULÁNÉ

_ b) a külpíac hatásait a szocialista, illetve nem szocialista keresleti, illetve kínálati ténye-

zők, továbbá a világpiaci árak képviselik; ,

c) az előző időszaki egyenleg. behozatali és kiviteli áraink mindkét hatást magukban foglalják;

Az egyes árucsoportokra vonatkozó viszonylati exportok és importok alakulásá-

nak meghatározásakor tehát arra törekedtünk. hogy lehetőleg mind a belső, mind

pedig a külső, továbbá a ,,vegyes" hatótényezők közül megtaláljuk azokat, amelyek a vizsgálat tárgyát képező időszakban (1960—1978) a legszignifikánsabban befolyá- solták a vizsgált jelenséget. Az említett változók folyó áras értékeit használtuk fel számításaink céljaira.

E célt előmozdítandó az egyes összefüggéseket — egyenleteket —— a legkisebb négyzetek klasszikus módszerével több változatban is számszerűsítettük. A legsike-

resebb változat megkeresése érdekében egyenletenként 20—30 variáns becslésére is sor került. A továbbiakban bemutatásra kerülő egyenletek tehát e számos válto- zat közül a véglegesnek elfogadott változatot képviselik. Az alternatív becslések

többnyire valamely szabályozó változó hatását kívánják reprezentálni.

Tekintsük ezután abban a sorrendben a becslési eredményeket, ahogyan a KGST-nómenklatúra összevont árucsoportjai egymás után következnek. Vizsgáljuk először a nem szocialista viszonylatú forgalmunkat, mivel ez irányú egyensúlytalan—

ságunk helyreállítása további gazdasági növekedésünk sarkalatos pontja.

1. Gépek, gépi berendezések és közlekedési eszközök nem szocialista viszony—

latú kivitele:i

!. DXG : 11 612,2—l—0,034 DMA _ 0,013(DX — DM)_1 _ 0.26 BERG_, —

(1,60) (1.69) (1 ,49) (1.73)

— 112,5 PDXGJrom 6 MDFORG_1 (1.56) (5.36)

R2 : 0.986: DW : 1.67; relatív hiba: 11.04 százalék.

Az összefüggés számszerű alakulásából az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:

-— a nem szocialista viszonylatból származó nyersanyag- és félkésztermék-behozatalunk (DMA) növekedése -— bár nem nagy mértékben — gépipari kivitelünk növekedését segíti elő:

1 millió belföldi forinttal kellett növelni átlagosan e tipusú importunkat, hogy ez gépipari exportunk mintegy 34000 forintos növekedését idézze elő;

— a dollár viszonylatú egy évvel késleltetett egyenleg — (DX—DM);1 — mint várható, inverz kapcsolatban áll kivitelünk növekedésével, amelyből az a szándékunk realizálódik, hogy az előző évi negatív irányba mozduló egyenleget a kivitel fokozásával billentsük helyre a szó- ban forgó tárgyévben; az elmúlt 20 évben a nem szocialista viszonylatú egyenlegünk 1 millió forintos romlását a gépipari kivitel mintegy 15 millió belföldi forintos növekedése kísérte;

—— a BERG gépipari beruházások és a gépipari kivitel között a több változatban is meg- kísérelt számszerűsítés nem igazolta a közgazdaságilag elvárt eredményt: csaknem minde- gyik változatban, ahol a beruházást más magyarázó változókkal összeállított konstellációban tekintettük, ugyanígy negatív irányú összefüggéshez jutottunk (megkiséreltünk természetesen a beruházás helyett a belföldi hatásokat kifejezésre juttató más ható tényezőt — például a ter—

melést, az állóalapokat —- bekapcsolni a vizsgálatba; az így nyert számszerű eredmények azon- ban nem vezettek sikerre. így meg kell elégednünk azzal a megállapítással. hogy az elmúlt időszak gépipari beruházásai nem hatottak ösztönzően a kivitel alakulására):

— gépipari termékeink kiviteli árindexe (PDXG) az 1970. évihez hasonlítva 113 száza—

lékkal növekedett; ezzel szemben kivitelünk 294 százalékkal: ez a növekedésiütem—eltérés is.

amely az árindex együtthatója előjelében fejeződik ki. csak azt a közismert tényt igazolja.

* Itt és a továbbiakban X az exportra, M az importra, D a nem szocialista relációra, R a szocialista reláciőra, P az árindexre utaló szimbólum. A paraméterek alatt zárójelben a t mutató értéke áll.

(6)

hogy a gépipari termékek nem szocialista piacán Magyarországnak a kivitelt mindenképpen érdekében áll növelni. bárhogy alakulnak is ott az eladási árak;

— az MDFORG_!1 keresleti változó a nem szocialista összimport millió dollárban kifejezett értéke: a nem szocialista piacon megnyilvánuló 1 millió dolláros keresletnövekedés gép—

ipari kivitelünk —- ceteris paribus —- mintegy 15000 belföldi forintos növekedését vonja maga után.

2. Ipari fogyasztási cikkek nem szocialista viszonylatú kivitele:

ll. DXFC : —5700,7—j—0,09O DMA — 0.020(DX -— DM)_1—i- (6.0) (3.07) (2.88)

%OJZS BTK—j—O.122 (FLRUH—j—FLHÁZT)

(4.61) (1.89)

R2 : O,992; DW: 1.51; relatív hiba: 6,44 százalék.

Nem szocialista viszonylatú fogyasztásicikk-exportunk vizsgált időszakbeli alaku—

lására az alábbi hatótényezők fellépését tudtuk szignifikánsan igazolni:

— nem szocialista viszonylatból származó anyag— és félkésztermék—behozatalunk (DMA) 1 millió belföldi forintos növekedése ugyanezen viszonylatú fogyasztósicikk-exportunk mintegy 90000 belföldi forintos emelkedésével járt együtt;

-— a nem szocialista viszonylatú forgalom előző időszaki egyenlege, továbbá ugyanezen viszonylatú fogyasztásicikk-exportunk ellenkező irányú mozgást mutat; a passzívum 1 millió fo—

rintos növekedését a fogyasztásícikk-kivitel mintegy 20000 belföldi forintos növekedéssel igye—

kezett kiegyenlíteni a vizsgált időszak átlagában;

— a könnyűipari bruttó termék (BTK) jelenti azt a forrást, amelyből a lakosság szükség- leteinek kielégítése után (esetleg annak rovására is) fogyasztásicikk-kivitelünk megvalósulhat;

az elmúlt 20 évben ez a folyamat oly módon ment végbe, hogy a könnyűipari termelés 1 mi!- lió forintos növekedését a következő évben a fogyasztási cikkek nem szocialista viszonylatú ex- portjának körülbelül 125 000 belföldi forintos növekedése követte;

- a könnyűipari termelés eredményének másik irányú — belföldön történő — elfogyasz—

tása szintén növekvő tendenciájú a vizsgált időszakban, vagyis a kivitel fokozódása nem ment a belföldi szükségletek kielégítésének rovására; más szóval a lakosság ruházati és háztar- tási cikkekből (FLRUH—l—FLHÁZT) összetevődő fogyasztásának 1 millió forintos növekedése a kivitel mintegy 120 000 belföldi forintos növekedésével járt együtt (a könnyűipari termékek és a tartós fogyasztási és ruházati cikkek köre nem teljesen fedi egymást).

A világkeresleti változó, továbbá az árak hatását a fogyasztásicikk—kivitel alaku- lására nem tudtuk szignifikánsan igazolni egyik változatban sem. (Az együttható hi-

bája meghaladta az együttható számértékét.)

3. Nyersanyagok és félkésztermékek nem szocialista viszonylatú kivitele:

Ill. DXA : ——8534,1 %—0,1 l (DX —- DM)_1—l—O,1ó(BTA—j—BTV)—j—

(2.94) (1 ,a) (3.07)

—i—ó2,56 REUTER _ 0.14 MDFORGÁ

(2.35) (1.29)

R2 : 0949; DW : 0.81: relatív hiba: 1699 százalék.

A nem szocialista viszonylatú nyersanyag- és félkésztermék—kivitelünk jelentős volument képvisel az összes exporton belül. Alakulásának magyarázására az alábbi

tényezőket tudtuk szignifikánsan számszerűsíteni:

—— nem szocialista viszonylatú előző évi egyenlegünk alakulása együtt mozog ugyanezen viszonylatú nyersanyag— és félkésztermék-kivitelünkalakulásával: lmillió belföldi forintos vál- tozása ugyanilyen irányú változást idéz elő a következő évi kivitelünkben;

— az alapanyagipar és a vegyipar összesített bruttó termelése (BTA—l—BTV) jelenti a kivi—

tel bonyolitásának és növelésének reális alapjait; a vizsgált időszak átlagában a termelé—

(7)

714 KOTÁSZ GYULÁNÉ

si érték 1 millió forintos növekedése az export mintegy 160 000 belföldi forintos növekedését tette lehetővé;

-— a nyersanyagárok alakulását tükröző Reuter index az 1970. évihez viszonyitva 260 szá- zalékkal változott. mig nyersanyag- és félkésztermék-exportunk 244 százalékkal emelkedett; a Reuter árindex növekedése és nyersanyagkivitelünk növekedése közötti kapcsolat az 1960—1978 közötti időszakban a következő: az index 1970. évi értékéhez képest egy százalékpontos növe-

kedése a kivitel körülbelül 62 millió belföldi forintos növekedésével járt együtt;

— a nem szocialista viszonylatú összimport (MDFORGA) hatása az energia- és félkész- termék-behozatalunkra stabil, bár nem az elvárt irányú, ami azt mutatja. hogy az összexporton belül a nyersanyag- és félkésztermék—kivitelünk növekedése meghaladta azt a mértéket,ame—

lyet a nem szocialista kereslet tenne szükségessé.

4. Élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok nem szocialista viszonylatú kivitele:

IV. DXÉ : _ 351825 — 0.354 RXÉ—j—24o,17 KÉSZLÉJr—92,08 U % (6.06) (2.31) (6.8) (1.92) -—j—209.05 PDXÉ —— 0.066 MDFORG_4

(6.02) (2.4)

R2 : 0.976; DW : 2.03: relativ hiba: 8.66 százalék.

Következtetéseinket az alábbiakban foglalhatjuk össze:

— kimutatható a szocialista viszonylatú kivitel (RXÉ) komplementer jellege: amennyiben az egyik viszonylatban növeljük élelmiszerexportunkat, úgy a másik relációban ellentétes irá—

nyú folyamat valósul meg; vagyis a mintaidőszak során szocialista viszonylatban az élel- miszer-kivitel 1 millió belföldi forintos növekedése a nem szocialista viszonylatú élelmiszer- kivitel mintegy 350 000 belföldi forintos csökkenésével járt;

— az élelmiszeripari készletek (KÉSZLÉ) és az exportvolumen alakulása közötti kapcsolatot egyedül ebben az összevont árucsoportban sikerült szignifikánsan kimutatni: eszerint a készletóllomány 1 milliárd forintos növekedése az élelmiszer- és élelmiszeripari export mintegy 240 millió belföldi forintos növekedését idézi elő ebben a viszonylatban;

— az időjárási indexet (ll) úgy szórmaztattuk. hogy a mezőgazdasági eredetű nemzeti jövedelem volumenének idősorában a szabálytalan tényező nagyságát a trendértékhez vi- szonyítottuk: az általa mért hatás az időjárásnak tulajdonítható; az időjárási index hatás—

együtthatója szerint. amennyiben az — igy definiált — időjárás a vizsgált időszakon belüli át- lagos alakulásához hasonlítva 1 százalékponttal javul, akkor a nem szocialista viszonylatú élelmiszer—kivitelünkben mintegy 90 millió belföldi forintos javulás várható:

— az élelmiszeripari kiviteli árindex (PDXÉ) növekedése az elvárásokkal megegyezően kedvező irányban befolyásolta a kivitel alakulását a szóban forgó időszakban: az 1970-es értékhez viszonyított 1 százalékos emelkedése az exportnak körülbelül 210 millió belföldi fo-

rintos emelkedését idézi elő;

-— a nem szocialista országok összbehozatalának (MDFORG_1) alakulása mint keresleti tényező szintén stabil hatást mutat élelmiszerexportunknak a vizsgált időszakban való alaku—

lására, bár e hatás ellentétes irányú; eszerint egy millió dollárral való emelkedése váltja ki ez irányú kivitelünk 66000 belföldi forinttal való csökkenését (ezt a tényt a tőkés piacon meg- nyilvánvaló diszkriminációs politikának tulajdonithatjuk).

Az egyenletnek az alábbiakban több változatban történő becslése egyrészt azt a célt szolgálja, hogy esetlegesen bizonyos szabályozó változók —- készletállomány, tervszám — bekapcsolásával kísérletsorozatban vizsgáljuk meg e változók hatását.

Másrészt pedig ezekkel az alternativ specifikációkkal az előrejelzés jóságát akartuk fokozni azáltal, hogy ebből a célból több egyenlet jöhessen számitásba.

Alternatív specifikációk a dollár viszonylatú kivitelünk körében

E vizsgálat során az alábbi összefüggésekhez jutottunk:

l/l. DXG : —25 716.3 -— 0.024 (X — M)_4 —l—O,2059 TRXG — 0.4155 BERG—l—283,54 PDXG

(3.79) (1.56) (7,33) (2.25) (4.13)

R2 : 09754; DW : 2.00; relatív hiba: 14.22 százalék.

(8)

Fenti összefüggésben a TRXG-vel jelölt gépipari exportunkra vonatkozó tervszám hatása a figyelemre méltó.

Ill/l. DXA : — 8301.22—l—O.256 (X M)_1— 0.0736 (BT/l—l—BTVL'1 _l—

(3,25) (3.01) (1.11) 4—4249 FLFC'lH—0,0139 MDFORG_1

(4.30) (1 .43)

R2 : 0.9639; DW : 1,61; relatív hiba: 14.29 százalék.

Ezt az összefüggést a kivitel előrejelzésének nagyobb pontossága érdekében kapcsoltuk be a vizsgálódásba — mint a későbbiekből látható — nem eredményte—

lenül.

IV/i. DXE : — 10 721,4 — 0.0038 (DX — DM)_1—l—O,7O94 (BTEL—l—BTMG)—l—

(2.26) (0.16) (2.09)

—l—115.52 KÉSZLÉ — 0009 MDFORG_1

(1 ,12) (1 .54)

R2 : 0.9123; DW : 1.77; relatív hiba: 16.20 százalék.

ahol BTÉL az élelmiszeriparból, BTMG a mezőgazdaságból származó bruttó hazai

termék.

Ebben az összefüggésben a milliárd forintban mért KÉSZLÉ élelmiszeripari

készletóllomóny változójónak együtthatója képviseli a ,,szabályozó" változó hatósót.

*

Az import jelenti népgazdasógunk számára azt a forrást. amelyből nyersanyag- és energiahordozó—. valamint egyéb szükségleteinket fedezhetjük. A két viszonylat—

"ból származó behozatal eltérő szerkezetű. A nem szocialista piacokról történő be—

hozatalban a magasabb megmunkáltságú ipari nyersanyagok dominálnak. lgy első—

sorban a vegyi anyagoknál és könnyűipari féltermékeknél, továbbá azoknál a magasabb megmunkáltsógú ipari féltermékeknél is, amelyeknél a szocialista forgalom részesedése nagy. a kiemelkedő minőségű termékek nagy részét nem szoci—

alista piacról szerezzük be. Ily módon a nem szocialista behozatalt olyan ,,szüksé—

ges rossznak" tekintjük, amelyet ha lehetséges, inkább szocialista viszonylatú be—

hozatallal helyettesitünk. Ezt az elgondolást az egyes összefüggések specifikációjó- nál is figyelembe vettük.

5. Gépek, gépi berendezések és közlekedési eszközök nem szocialista viszonylat- ból származó behozatala:

v. DMG : 1213,50—l—O.506 RMG — 0.020 (DX _ DM)_1— 0.119 BTG_1—l—

(0.51) (3.10) (1.15) (1.82)

—l—O,874 DMG__1—l—O,005 XD FORG_1 (3.19) (0.64)

R2 : 0989; DW : 1.76; relatív hiba: 10,61 százalék.

Megállapítható. hogy

— az elmúlt 20 év folyamán a szocialista és nem szocialista viszonylatú gépimportunk kö- zötti kapcsolat úgy alakult, hogy az előbbi 1 millió belföldi forintos növekedése az utóbbi ót- lagosan 500000 forintos növekedésével járt együtt;

(9)

716 KOTASZ GYULÁNÉ

—- a nem szocialista viszonylatú egyenleg előző időszaki értéke és a gépimport ellenté- tesen alakult; az egyenleg 1 millió belföldi forintos romlása ellenére az import mintegy 20000 forinttal emelkedett a következő évben;

-— a gépipar termelésének (BTG) emelkedése a következő évi behozatal csökkenésének irányába hatott: a termelés 1 millió forintos növekedése a megfelelő import mintegy 120 000 belföldi forintos csökkenését tette lehetővé:

—— az előző évi nem szocialista viszonylatú gépbehozatal is szignifikáns kapcsolatban áll a folyó behozatallal: azaz 1 millió forinttal való emelkedését a következő évi behozatalnak SCO—900 000 forintos növekedése követi;

-— a nem szocialista viszonylatból származó összexport (XD FORG_1) mint kínálati változó szerepel az összefüggésben; hatásának iránya közgazdasági elvárásainkkal egybeesik (azaz növekedése bár csekély mértékben, de a gépipari import növekedését idézi elő). viszont szó- rása meghaladja az együttható értékét, így mint magyarázó tényezőt nem tekintjük szigni—

fikánsnak.

6. Ipari fogyasztási cikkek nem szocialista viszonylatú behozatala:

Vl. DMFC : - 23 317—l—O,124 DX_1 4—21294 PFTART—l—0,055 BTKI_1——

(3.93) (6.59) (3.69) (2.04)

— 0.140 BERKI _ 0.009 XD FORG_1 (1 ,1 1) (2,82)

R2: 0.99; DW : 128; relatív hiba: 995 százalék.

Megállapíthatjuk, hogy

— mivel az egyenleg alakulásának hatását nem sikerült szignifikáns módon meghatároz- nunk az összefüggésben, igy az előző évi nem szocialista viszonylatú exportunkat (DX_1) alli- tottuk be egyik magyarázó változóként; ennek hatása —— mint várható -— pozitív irányú: a meg- előző időszaki nem szocialista viszonylatú kivitel 1 millió belföldi forintos változása ugyan—

ilyen irányú mintegy 120 000 belföldi forintos változást idéz elő az ez irányú behozatalban;

— a konvertibilis valutáért vásárolt ipari fogyasztási cikkek behozatalának mintegy 200 millió belföldi forintos növekedését a tartós fogyasztási cikkek fogyasztói árindexének (PFTART) — az 1960-as színvonalhoz viszonyított —— 1 százalékos emelkedése mellett voltunk kénytelenek megvalósítani;

— a könnyűipar bruttó termelési értéke (BTKI) és a fogyasztási cikkek importja egyidejű- leg növekedett; az előző 1 miliió forintos emelkedése a fogyasztási cikkek importjának mintegy 50 000 belföldi forintos növekedésével járt együtt (az importnak a termelés növekedésével együtt járó növekedése az alapvetően szükséges fogyasztási cikkek beszerzése mellett a vá—

lasztékcsere bővülésével magyarázható);

— a könnyűipari beruházások (BERKI) növekedésének hatása várakozásainkkal megegyezik: a beruházások 1 millió forintos növekedésének az import mintegy 140000 belföldi forint-

nyi csökkenése tulajdonítható;

— a világpiaci kínálati változó (XDFORG_1) által kifejtett hatás nem túlságosan jelen- tős, de stabil: a forgalom 1 millió dolláros változása fogyasztósicikk—behozatalunk ellenkező irányú mintegy 10 000 belföldi forintos változásával járt együtt.

7. Nyersanyagok és félkésztermékek nem szocialista viszonylatú behozatala:

Vll. DMA : —— 6296—j—0,1 11 (DX — DM)_1— 1.02 RMA_1—i—202,6 REUTERá—

(1 ,30) (1.72) (3.40) (4.51)

—i—2,32 ENFELH—l—O.182 TDMA

(3.34) (1 .56)

R2 : 0.969; DW : 2.04; relativ hiba: 14.13 százalék.

Mindezek azt mutatják, hogy

— nem szocialista viszonylatú forgalmunk egyenlegváltozásának iránya megegyezik az ugyanezen viszonylatból származó következő évi alapanyag- és félkésztermék-behozatalunk

(10)

változásának irányával; az egyenleg 1 millió belföldi forintos növekedése az import 110000 forintos növekedését vonja maga után;

— a feltételezhetően helyettesítő jellegű szocialista viszonylatból származó importra (RMA) az alábbi számszerű összefüggést nyertük: előző időszaki ezen viszonylatból származó behozatalunk 1 millió belföldi forintos növekedése átlagosan a nem szocialista viszonylatból történő beszerzésnek körülbelül ugyanilyen mértékű csökkenését tette lehetővé;

— a nyersanyagok világpiaci árváltozását kifejező Reuter index 1970-től 1978-ig 260 szá- zalékkal emelkedett, mig a nyersanyag— és félkésztermék-importunk 244 százalékkal; a többi tényező hatását figyelmen kívül hagyva az indexnek az 1970-es évihez képest 1 százalékos növekedése nevezett behozatalunknak 200 millió belföldi forintos növekedésével járt együtt;

— a hazai villamosenergia-felhasználásnak (ENFELH) a nyersanyag— és félkésztermék- import alakulására kifejtett hatását az jellemzi. hogy a belföldi igények 1 GWh-val való nö- vekedése a behozatalt körülbelül 2.3 millió belföldi forinttal növelte;

— a megfelelő tervszám (TDMA) hatásának figyelembevétele tulajdonképpen a termelé- si változó sorát ,.pótolja" ezen összefüggésben (amelyet nem sikerült szignifikánsan számsze- rűsítenünk); minden tervezett 1 millió belföldi forintos importnövelés, illetve -csökkenés a va- lóságban körülbelül 182000 belföldi forintos növekedést. illetve csökkenést implíkált.

8. Élelmiszer és élelmiszeripari termékek nem szocialista viszonylatú behozatala:

VIII. DMÉ : — 5244,8 — 0.003 (DX — DM)_1— 0.264 RMÉ — 68.21 PDMÉ —-

(2.5) (0.27) (1.24) (3.19)

-— 0.005 XDFORG _. —i—0,065 (FLÉL—l—FLÉLV)

(1 .09) (2.19)

2 :: 0.949; DW : 1.39; relativ hiba: 14.82 százalék.

A kapott eredmény azt jelenti, hogy:

—- az aktiv egyenleg importnövelő hatása a várt, de számértéke nem szignifikáns;

— szocialista viszonylatú élemiszer—behozatalunk (RMÉ) növelése hatással van a nem szocialista import csökkenésére: átlagosan 1 millió belföldi forintos növeléssel az utóbbi 260000 belföldi forintos csökkenése érhető el;

— az élelmiszeripari cikkek nem szocialista viszonylatú behozatali árindexének (PDME) növekedése a behozatal csökkenését idézi elő; így az 1970-es szinthez viszonyított 1 százalé- kos növekedés az 1960-tól 1978—ig terjedő időszak átlagában — ceteris paribus —- 60—70 mil- lió belföldi forintnyi csökkenést eredményezett ez irányú behozatalunkban;

— a nem szocialista összexport (XDFORG_1) mint kínálati hatás nem jelentős: 1 millió dolláros változása 5000 belföldi forintnyi ellentétes irányú változástvon maga után;

-— a lakosság élelmiszer- és élvezeticikk—fogyasztása (FLÉL —i—FLELV) fontos keresleti té—

nyező: 1 millió forint értékű emelkedése a behozatainak mintegy 65000 belföldi forintos nö- vekedését idézte elő.

Alternativ specifikációk a nem szocialista viszonylatú behozatal vizsgálatában

Bár közgazdasági és technikai (becsléselméleti) meggondolások alapján az előbbiekben közölt egyenleteket fogadtuk el véglegesnek, itt sem tartjuk felesleges- nek egy—egy összefüggés bemutatását a többé-kevésbé sikeres összetételű magya- rázó tényezőkkel specifikált alternativ változatok közül. Ez annál is inkább érdek- lődésre tarthat számot. mivel megvizsgálhatjuk a ,.szabályozó" jellegű tényezők be- folyását a függő változó alakulására.

A. A tervszám .,hatása" az egyes főcsoportok behozatalára. A nem rubel viszonylatban behozott gépek, gépi berendezések és közlekedési eszközök esetében (ahol BTI az ipari bruttó termelés értéke):

V/1. DMG : —- 2479 — 0.02 (X — M)_1 4—0.66 TDMG—i—0,018 BTI—i— 0.014 XDFORG _1 (0,74) (0.45) (3.25) (1.16) (1.77)

R2 : 0.98; DW : 1.31: relativ hiba: 11.38 százalék.

(11)

A nem szocialista országokból beszerzett ipari fogyasztási cikkek importját ma—

gyarázó egyenletekben a tervszám — mint szándék — hatótényezőként való alkalma—

zása nem járt sikerrel.

A nyersanyagok és félkésztermékek behozatalát elemző összefüggésnél a terv-—

számot mint szignifikáns tényezőt az előző változatban is figyelembe vettük.

Az élelmiszer—behozatal egyik változatában (ahol AEÉL az élelmiszeripar állóm alapjai millió forintban) a tervszám hatása az alábbi:

Vlll/i. DMÉ : — 963.96-l-O.166 TDMÉ —— 92.8 AEÉL—l—0.09 (FLÉL—l—FLÉLV) (0.59) (2,04) (1,68) (1,26)

R2: O,91; DW: 1.4; relatív hiba: 18,1 százalék.

Lényegében tehát az éves tervszámok tájékoztató—ösztönző hatása a vizsgált

ágazatokban — egy kivétellel - szignifikánsnak mutatkozott, ami egyben azt is bi- zonyítja, hogy a tervszámoknak ebben a vonatkozásban van .,szabályozó" hatása:

tervteliesítésre ösztönöznek. Annak ellenére. hogy a tervszám csak annyiban ,.kéz—

zelfogható" nagyság, amennyiben számszerűsíthető fogalom áll mögötte, mégis a .,reálszférában" (ebben az esetben az áruforgalomban) fejt ki konkrét hatást. és igazoljá azokat a véleményeket, amelyek szerint a tervezés a gazdaságirányitás lé—

nyeges alrendszerének tekinthető.

B. A készletállomány figyelembevétele. A gépek és közlekedési egzközök nem rubel viszonylatú behozatalának vizsgálatakor a készletállomány hatásának lemé—

résére megfelelő adatsor hiányában nem került sor. A nem rubel viszonylatú fo—

gyasztási cikkek behozatala esetében:

Vl/i. DMFC : — 5260,7—i—0.019 (x — M)_1 —i—33.2 KÉSZLFC—l—12,42 PDMFC—i—0.0ó9 BTK!

(4.26) (1 .58) (1.4) (0.70) (2.30)

R2 : 0979; DW :: 1.05; relativ hiba: 14,12 százalék,

ahol a KÉSZLFC tényező hatása szignifikáns, de iránya várakozásainkkal ellentétes

(BTKl a könnyűipar bruttó termelési értéke).

A többi főcsoportnál e magyarázó tényező és a megfelelő behozatal alakulása között nem tudunk szignifikáns kapcsolatot kimutatni. E tény magyarázata talán abban rejlik, hogy bár a termelőeszközök forgalmazása általában szabad rendszerben:

történik. bizonyos közvetlen szabályozási formák is érvényben maradtak a készlet—

gazdálkodás területén, amelyek az igények és a piaci helyzet alakulását vagy nem tudják követni, vagy a készletgazdálkodás területén túlbiztosításra ösztönzik a vál-

lalatokat.

C. A ,,pénzügyi hidak" alkalmazása. Import-árkiegészítést a költségvetés olyan—

külföldi eredetű termékekhez ad. amelyeknek belföldön hatóságilag rögzített vagy maximált ára van, és a tényleges külföldi beszerzési ár tartósan meghaladja a bel- földi árat. Ezt a változó sort egyedül a nyersanyagok és félkésztermékek nem rubel viszonylatból származó behozatalának alakulását vizsgáló összefüggésben (ahol MDARKA az említett import-árkiegészítés változó millió forintban) vettük figye—

lembe:

Vll/1. DMA : — 4634.7 — 0002 (X — M)__1—l—64i2 REUTER — 0.25 RMA—l—

(3.22) (0.08) (326) (1 ,79)

—l—1 ,88 ENFELH—l—SAÖ MDARKA (5.66) (10,49)

R2 : 0.993; DW :2,04; relatív hiba: 6.53 százalék.

(12)

Az importhoz kapcsolódó gazdasági szabályozók között fontos helyet foglal el a vámrendszer. (A KGST—országok egymás közötti forgalmában vámot nem alkalma-

zunk). Szerepe egyrészt az. hogy a belső piacon a behozatalt szabályozó eszközként funkcionáljon. A vám ezt a hatását mint árképző tényező fejti ki: a vám alapja az árszorzóval forintra átszámított vételár. igy a vám az importköltségeket növeli, és ezzel befolyásolja a behozatalra vonatkozó döntést. A vám szabályozóként funkci- onáló hatását mégsem sikerült igazolnunk a vizsgált nyersanyagok és félkésztermé- kek. gépek, gépi berendezések, közlekedési eszközök importegyenletében, a vám arányos lévén az importforgalommal. Úgy tűnhet az összefüggésből. hogy a kivetett vámösszeg növekedése az import növekedésének ,,oko" holott éppen korlátoznia kellene azt. Az összefüggés. ahol MDVAM a vámokat számszerűsitő változó millió forintban:

Vll/2. DMA : — 18 742 — 0.039 (DX —- DM)_1—i—0,12 (BTA—l—BTV) —

(ZOO) (1 .04) (1 ,08)

— 0.22 RMA—i—276,1 PDMA—i—2,4 MDVAMA

(0.61) (5.24) (3.07)

R2 : 0.982; DW : 1.46; relatív hiba: 10,80 százalék.

V/2. DMG : 1568,5—j—28 RMG -— 0.003 BTM—0.020 XDFORG__1-i—1,18 MDVAMG (0.34) (1.28) (O,106) (1 ,96) (i ,44)

R2 : 0.983; DW : 1.12; relativ hiba: 12,85 százalék.

A fenti egyenletekből láthatjuk, hogy bár a vámok .,hatása" a megfelelő cikk—

csoport behozatalára pozitív és szignifikáns, mégsem értékelhetjük közgazdasági—

lag a kapott eredményt.

D. Az ,,előrejelzési" változatok:

Vlll/2. DMÉ : -— 483083 — 0.0216 (DX — DM)_1—— 0.4744 RME—l—

(3.15) (0.21) (2.42)

445924 PDMÉ _ 0.0055 XDFORG__—1—l—O.0297 (BTÉL % BTMG)

(348) (1.33) (3.51)

R2: 0.9652; DW:1,56; relatív hiba: 12,34 százalék.

Vlll/3. DMÉ : — 483506 —— 0.030 (X — M)_1— 0.4651 RMÉ—l—

(3,51) (0.34) (2.39)

4—69.44 PDMÉ —- 0.0054 XDFORG_,—k0.0295 (BTÉL 4— BTMG)

(3.93) (1.53) (358)

R2 : 0.9654; DW: 1.54; relatív hiba: 12,31 százalék.

*

Kivitelünkben a két viszonylati főirány eltérése sokkal szembeötlőbb. Szocialis- ta piacokra irányuló kivitelünk jellege nagyjából megfelel az iparilag fejlett orszá—

gok struktúrájának. Ennek megfelelően szocialista kivitelünkban az ipari késztermé- kek részesedése magas. A gépek kiviteli forgalma csökkenő arányban és már nem jelentősen, a ruházati cikkeké és lábbeliké növekvő és igen jelentős mértékben meghaladja a vezető tőkés országok kiviteli arányát. A forgalmi arányoknak ez a sajá- tossága azért vált lehetővé, mert a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — biztos és nagy volumenű felvevőpiacot jelentenek a magyar gépipar gyártmányai;

(13)

számára. Az utóbbi években jelentősen korszerűsödött a gépipari exportválaszték;

Erre leginkább jellemző a közlekedési eszközök kivitelében bekövetkezett szerkezeti

módosulás. Az elsősorban a szovjet piacra irányuló vasúti gördülőanyag— és hajó- export helyét fokozatosan az autóbuszkivitel vette át. A gépgyártás többi területén ennél lényegesen lassúbb változásokra került csak sor.

A vegyipari termelés és kivitel vezető ága a két világháború közötti fejlődés ta-

pasztalatára épitő gyógyszeripar. igen hatékony az elsősorban a szocialista piacra irányuló gyógyszerexport. de a fejlett országok átlagos gyógyszerkivitelénél is nagyobb a nem szocialista piacokra irányuló szállításaink aránya.

A szocialista és a nem szocialista kínálati viszonyok eltéréséből adódó nehéz-—

ségeket fokozza a kétféle kapcsolati rendszer különbsége. Az elsőnél a központi szervek közötti tervszerű éves és ötéves szállítási megállapodásokat és kontingens—

rendszert a szerződéses árak világpiaci árak alapján való megállapítása kíséri.-A

forgalomban a fogyasztónak, illetve a felhasználónak nincs meghatározó szerepe.

A másiknál (: piaci módszerek a vevők feltételei alapján érvényesülnek.

9. Gépek, gépi berendezések és közlekedési eszközök szocialista viszanyiatú

exportja:

IX. RXG : - majmom (RX _ RM)_1—i—1.74 DXG—H .22 135stL

(2.03) (0.14) (2.16) (3.55)

—i—138,15 TERMI—i—O.22 MRFORG_1 (1 ,95) (3.03)

Megállapítható, hogy

— szocialista egyenlegünk (RX— RM) és a gépipari kivitelünk növekedése párhuzamos folyamat. bár az előző időszaki egyenleg mint hatótényező nem szignifikáns (a ! mutató kisebb mint 1);

—- a nem szocialista víszonylatú kivitel (DXG) növekedése együtt járt a szocialista vi—

szonylatú export növekedésével; annak 1 millió belföldi forintos változása az utóbbi mintegy 1,74 millió belföldi forintos ugyanezen irányú változását vonta maga után;

—— a gépipari üzembe helyezett beruházások (BERG) szintén az ez irányú kivitel növeke- dését segítették elő: 1 millió forinttal való emelésük a szocialista országokba szállított gépi berendezések körülbelül 1.2 millió belföldi forint értékű növelését tették lehetővé;

— a számítások tanúsága szerint az iparban a termelékenység (TERM/) emelkedése tű- nik a leghatékonyabb tényezőnek: az elmúlt 20 év átlagában az 1960. évi egy főre eső ter—

melési értékhez viszonyított 1 százalékos emelkedés fenti exportunknak körülbelül 140 millió belföldi forinttal való emeléséhez vezetett;

— a szocialista országok előző időszaki összimportja (MRFORGÁ) mint keresleti tényező 1 millió dolláros növekedésének hatására gépipari kivitelünk körülbelül 220 000 belföldi forinttal növekedett.

10. Ipari fogyasztási cikkek szocialista viszonylatú kivitele:

X. RXFC : 952,9-l—0,163 (RX — RM)_41 4—115,ó KÉSZLFC—i—

(0.46) (327) (221)

—i—1 ,29 BERKI—l—0,5*5 TRXFC — 0.078 MRFORG__1 (3.29) (2.88) (2.13)

R2 : 0.980; DW ; 1.90; relativ hiba: 8,46 százalék.

— az előző időszaki megfelelő viszonylatú egyenleg hatása pozitív és stabil a vizsgálat tárgyát képező időszakban;

(14)

— a fogyasztási cikkek készletállományának (KÉSZLFC) változása stimuláló hatással van a fogyasztási cikkek szocialista viszonylatú exportjára: 1 milliárd forinttal való emelkedése kö- rülbelül 120 millió belföldi forinttal növeli az exportot;

— a könnyűipari üzembe helyezett beruházások (BERKI) 1 millió forintos emelkedése a szocialista viszonylatú fogyasztásicikk—kivitelünknek mintegy 1,3 millió belföldi forintnyi emel—

kedését tette lehetővé:

— az ipari fogyasztási cikkek szocialista viszonylatú kivitelére vonatkozó tervszámnak (TRXFC) mint célkitűzésnek hatása exportunk növelésére az alábbi: 1 millió belföldi forintos előirányzat ennek mintegy felét .,hozta" mint megvalósulást az elmúlt időszak folyamán;

— a szocialista piac importcikkek iránti keresletének (MRFORGÁ) hatása stabil, bár el- lentétes irányzatú: 1 millió dolláros változásával körülbelül 78000 belföldi forintos ellentétes irányú változás járt együtt.

11. Alapanyagok és félkésztermékek szocialista viszonylatú kivitele:

Xl. RXA : — 22 797.8 —- 0.091 (RX — RM)_11—l-0,765 RXA_1—l-—86.3 PRXA—l—75,41 TERM!

(2.97) (1.46) (5.83) (2.89) (1 ,85)

R2 : 0.956; DW : 2.04; relatív hiba: 13.28 százalék.

— a szocialista viszonylatú egyenleg 1 millió belföldi forinttal való romlását a következő évi export körülbelül 90000 belföldi forintnyi növelésével igyekezett kompenzálni;

- a megelőző időszaki nyersanyag- és félkésztermék—kivitelünk (RXA_;1) alakulását oly módon tekinthetjük irányadónak a folyó évire, hogy ennek 1 millió forintos növekedése a kö—

vetkező évben átlagosan mintegy 760000 belföldi forintos növekedést von maga után;

—- a nyersanyagok és félkésztermékek kiviteli árindexének (PRXA) és az exportforgalom nagyságának alakulása egyirányú: az előbbinek az 1970-es színvonalhoz viszonyított 1 száza- lékos emelkedését a kivitel 80—90 millió belföldi forintos emelkedése követte:

— az ipari termelékenységi index (TERM!) javulása ugyancsak a nyersanyag— és félkész- termék-kivitel fokozása irányába hatott. az 1970—es értékhez képest 1 százalékos növekedés-

nek az export körülbelül 75 millió belföldi forintos emelkedése felel meg.

12. Élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok szocialista viszonylatú kivitele:

Xll. RXÉ : — 13 444,5—l—0.243 (RX — RM)_J1— 0.384 DXÉ—l-

(3.36) (2.69) (1.23)

lam (BTÉL—l—BTMG)1— 0.108 MRFORG1

(3.28) (1.22)

R2 : 0.962; DW : 1,56; relatív hiba: 14.41 százalék.

-— szocialista viszonylatú egyenlegünk és élelmiszer—kivitelünk alakulása egyirányú, az előbbi 1 millió belföldi forintos növekedése az utóbbi következő időszaki értékeinek mintegy 250 000 belföldi forintos növekedését implikálja;

— a nem szocialista viszonylatba menő élelmiszeripari kivitelünk (DXE) mint alternativa fogható fel: ha azt 1 millió belföldi forinttal növeljük, a szocialista viszonylatú export mintegy 400 000 belföldi forintos nagyságrendben csökken. és viszont;

— az élelmiszeripar és a mezőgazdaság bruttó termelési értékének (BTÉL—l—BTMG) növe- kedése az ez irányú kivitelünk fokozása irányába hat: a termelési érték 1 millió forintos emel- kedésével a következő időszak forgalmának 170000 belföldi forintos növekedése érhető el;

— az MRFORG_1 összimport változó hatásának alakulása szignifikáns, de a várakozá- sokkal ellentétes előjelű.

Alternatív vizsgálatok a szocialista viszonylatú kivitel körében

A külkereskedelmi engedélyezés alapvető feladata a külkereskedelmi forgalom

viszonylati irányítása. Elsőrendű érdekünk fűződik a rubel viszonylatú behozatali és kiviteli lehetőségeink kialakításához, államközi kötelezettségeink teljesítéséhez. Evi—

4 Statisztikai Szemle

(15)

722 KOTASZ GYULÁNÉ

szonylatban az órucserét államközi jegyzőkönyvek. keretmególlapodósok útján sza- bályozzák. amelyek az engedélyezés számára kielégítő alapot adnak. A szocialista országokkal óltalóban ötéves időszakra kötött külkereskedelmi megállapodások nagyobb biztonságot nyújtanak abban a tekintetben. hogy ezeket éves tervszámokra lebontva lehessen forgalmunk előrelátható alakulósót meghatározni. lgy a nem szo—

cialista viszonylattal összehasonlítva e tervszámoktól nagyobb valószinűséggel vár- hatjuk el, hogy egybeessenek a realizálódósukkal, vagyis a ténylegesen megvaló- suló forgalommal.

A. A tervszóm szerepe a szocialista viszonylatú kivitelben

Gépek, gépi berendezések és közlekedési eszközök kivitele (ahol AEG a gépipari állóeszköz- óllomc'my értéke milliárd forintban; TRXG (: megfelelő tervszóm):

lX/1. RXG : —482,1—l—0,034 DXG—l—318,8 AEG_1—l—O,114 TRXG—l—O.313 MRFORG_1

(0.17) (0.04) (3.0) (1.06) (3.04)

R2 : 0.993; DW: 2.02: relativ hiba: 5.68 százalék.

Ipari fogyasztási cikkek kivitele:

X/1. RXFC : 3301.7—l—0,005 (RX — RM)_1—l—O,312 DXFC—l—O.607 RXFC_1—l—

(3.24) (0.09) (1 .04) (3.00)

Jro.57o TRMFC — 0.078 MRFORG_,1 (2.97) (1.87)

R2 : 0,979; DW : 202; relativ hiba: 8,65 százalék.

Alapanyagok és félkésztermékek kivitele (ahol TRXA a megfelelő tervszóm):

Xl/1. RXA : 3248,7-l—0,040 DMA -- 0,037 (RX — RM)_1—l—O.160 TRXA—l—O.125 MRFORG__1

(4.26) (0.53) (0.47) (1,65) (3.01)

R2 : 0.968; DW: 2.04; relatív hiba: 11.34 százalék.

Élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok kivitele (ahol KESZLÉ az élelmiszeripari készletóllo- móny milliárd forintban; TRXÉ a megfelelő tervszóm):

Xll/1. RXE : — 2662,6—l—O.1 05 (x — M)_1—l—69,04 KÉSZLE—l—O,341 TRXE—i—o.1ao MRFORGA

(0,34) (1,70) (0.65) (1.10) (2.73)

R2 : 0.930; DW : 1.03: relativ hiba: 19,60 százalék.

Mint látható. az eredmények igazolták feltételezéseinket abban a vonatkozas- ban. hogy a szocialista reláció tervszómai a masik viszonylat tervszámaival összeha—

sonlítva alkalmasabbak a folyamatok tényleges alakulásának közelítésére.

B. A készletváltozó hatása

Gépek, gépi berendezések és közlekedési eszközök szocialista viszonylatú kivitele (ahol KESZLI az ipari készletóllomóny. milliárd forintban):

lX/2. RXG : 789.7 —- 0,073 RMA__1—l—1,58 DXG—l—O.507 BERG—l—

(0.59) (0.53) (2.47) (1.22)

—l—138,41 KÉSZLI—l—O.198 MRFORG_1 (3,29) (1,55)

R2: 0.994; DW : 1.50; relativ hiba: 5.33 százalék.

(16)

A fogyasztási cikkek szocialista viszony/utá kivitele (ahol KÉSZLFC a fogyasztási cikkek kész- letállománya milliárd forintban):

X/2. RXFC : —— 5464,1—l—0,101 (RX — RM)__1—l—285,3 KÉSZLFC —— 0,033 MRFORG_1

(2.32) (1.38) (4.60) (0,60)

Nyersanyagok és félkésztermékek szocialista viszonylatú kivitele:

Xl/2. RXA : — 119,0—l—0.006 BTA—l—42,49 KÉSZLA—l—O,10'l MRFORG _1 (O,19) (0.17) (2.27) (4.26)

Élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok szocialista viszonylatú kivitele:

XII/2. RXE : — 36 583.8—l—0,0'12 (RX -— RM)__1—l—180,9 KÉSZLÉ—H,383 I] —l—298.1 PRXÉ

(4.18) (1 ,49) (5.83) (0.19) (4.88)

R2 : 0,965,' DW : 1,07; relatív hiba: 13,73 százalék.

Látható, hogy a készletállomány változása és a megfelelő árufőcsoport szocia—

lista viszonylatú kivitele közötti kapcsolat szignifikáns. Azt is megállapithattuk, hogy a készletek a szocialista viszonylatban az exportnövelő hatásuk kifejtésében haté—

konyabban tudtak ,,közreműködni", minta másik viszonylatban.

*

A szocialista országokból származó behozatalunkban három termékcsoport do—

minál: a bányászati, a kohászati termékeké és a végső felhasználásra szánt gépeké.

Ugyanakkor viszonylag kicsi a szerepe a mezőgazdasági termékeknek, a nem bányá- szati ipari nyersanyagoknak és félkésztermékeknek. valamint a fogyasztási cikkeknek.

A bányászati cikkek nagy része és a behozott villamos energia majdnem teljes egé- szében szocialista országokból származik. Ki kell emelni a szovjet kőolajszállítósok jelentőségét, melyeket jelentős szovjet földgáz-. olajtermék— és villamosenergia- szállitós kisért. Magyarország acélellátása nagyrészt a Szovjetunióból származó nyersvasra. továbbá hengerelt féltermékekre és késztermékekre támaszkodik.

Ezenkívül a belföldi bauxitvagyon jelentős részét is itthon csak 'timfölddé ala- kítjuk át. A timföld aluminiummá való feldolgozása nagy részben a Szovjetunióban történik. olcsó vízi energiával. A szocialista országokból származó nagy volumenű gépbehozatalnak az a sajátossága, hogy a beruházási célú berendezések mellett ugrásszerűen megnövekedett a behozott személygépkocsik száma.

13. Gépek, gépi berendezések és közlekedési eszközök szocialista viszonylatú behozatala:

xm. RMG : 2639,4 _ 0.787 RMG_1—l—1.12 DMG — 0239 (RX _ RM)_,—

(0.58) (1.67) (3.70) (1.49)

— 1.24 BERG—l—0,293 BTG_1—l—O.25 TRMG

(1.86) (2.29) (1.45)

R2 : 0.989; DW : 2.01; relativ hiba: 8.08 százalék.

—— az előző évi behozatal (RMG_1) hatása oly módon érvényesül, hogy ennek 1 millió belföldi forinttal való emelkedése a folyó évi behozatalnak mintegy 780000 belföldi forintos csökkenését idézi elő:

4—

(17)

724 KOTÁSZ GYULÁNÉ

—a szocialista viszonylatban realizálódott előző időszaki egyenleg alakulásának hatása stabil és ellentétes irányú: az egyenleg 1 millió belföldi forinttal való romlását a következő évben átlagban a behozatal mintegy 240 000 belföldi forintos emelkedése kísérte ebben az

árufőcsoportban ;

— a szocialista és nem szocialista eredetű gépek és közlekedési eszközök kivitelének nö- vekedése párhuzamosan megy végbe: az utóbbi (DMG) 1 millió belföldi forintos változásával az előbbi mintegy 1,1 millió belföldi forintos ugyanolyan irányú változása járt együtt az el-

múlt 20 évben;

— a gépipari beruházások (BERG) csökkenése a szocialista relációbói származó gép— és beruházásicikk—importunk növekedését idézte elő, vagyis 1 millió forintos beruházáscsökkenést körülbelül 1.2 millió belföldi forintos importnövekedés kisérte;

— a gépipari bruttó termelési érték (BTG) és a szocialista viszonylatból származó gép— és beruházásicikk-behozatalunk közötti kapcsolat az elmúlt 20 évben oly módon alakult. hogy a termelés egy évvel késleltetett értékének 1 millió forintos növekedése a behozatalnak körül—

belül 250 000 belföldi forintos emelkedését váltotta ki;

— a megfelelő tervszám (TRMG) mint előirányzat hatása oly módon mutatkozott meg, hogy 1 millió belföldi forint tervezett behozatalnövekedést (illetve -csökkenést) a valóságban mintegy 250000 belföldi forintos megegyező irányú változás követi.

14. Ipari fogyasztási cikkek szocialista viszonylatú behozatala:

XlV. RMFC : —— 157,00—i—0.680 RMFC_1—l—O,O72 (RX — RM)__1 —l—

(0.57) (2.92) (3.05)

—i—'o,1 15 BERKI—i—0,035 XRFORG_1

(1.08) (128)

RZ: 0983; DW : 1.68; relatív hiba: 826 százalék.

— ugyanazon relációból származó előző évi fogyasztásicikk-importunk 1 millió belföldi forinttal való növekedésére —— az elmúlt időszak átlagában — a folyó évi behozatal körülbelül 680000 belföldi forintos növekedéssel reagált:

— a szocialista reláció egyenlege oly módon fejtette ki hatását az ipari fogyasztási cik—

kek e viszonylatból származó behozatalára, hogy 1 millió belföldi forintos növekedésének a következő évben a behozatal mintegy 70000 belföldi forintos emelkedése tulajdonítható;

—- az üzembe helyezett könnyűipari beruházások termelésbővitő funkciója és az ezeket kiegészítő fogyasztásicikk-import közötti kapcsolat az alábbi: az ipari fogyasztási cikkek be- hozatalának 1 millió forintos növekedésére ez átlagosan 115000 belföldi forint emelkedés—

sel reagált.

15. Nyersanyagok és félkésztermékek szocialista viszonylatból származó beho—

zatala:

XV. RMA : —'l4 417,2 — 0.999 RMA_n — 0.509 (RX — RM) __1 ——

(3.04) (3.68) (3.2)

_ 0.161 (BTA % BTV)__1—l—433,3 TERMH—t ,48 RXFORG _1

(1 .17) (4.15) (5,66)

R2 : 0991; DW: 2.02; relatív hiba: 630 százalék.

- Tehát:

— az előző évi szocialista viszonylatú nyersanyag- és félkésztermék-behozatal (RMA_1) oly módon hat a folyó évire. hogy ha az előbbi 1 millió belföldi forinttal csökken, akkor a rá- következő évben körülbelül ugyanennyivel kell többet importálnunk (tehát ,.takarékoskod- nunk" e viszonylatban és árufőcsoportban csak a következő évi behozatal rovására lehet);

— a szocialista relációra számított előző évi egyenleg 1 millió belföldi forinttal való rom- lását átlagosan a behozatal körülbelül 500000 forintos növekedése kísérte az elmúlt időszak—

ban (ez alátámasztja az előző pontban mondottakat);

— az alapanyagipar és a vegyipar bruttó termelését (BTA—l—BTV) a behozatal úgy egészítette ki, hogy a termelés előző időszaki 1 millió forintos növekedése a behozatalnak kö- rülbelül 160 000 belföldi forintos csökkenését tette lehetővé;

(18)

—- ipari termelékenység (TERM/) növekedése együtt járt nyersanyag- és félkésztermék—

igényünk emelkedésével; ez az 1970—es évekéhez viszonyított 1 százalékos emelkedés a szocialista viszonylatból származó importnak mintegy 433 millió belföldi forintos emelkedését tette szükségessé;

— a szocialista piac összexportja (RXFORG__1) mint kínálati tényező élénkítette behozatalunk alakulását: ennek körülbelül 1,5 millió belföldi forintos növekedését váltotta ki 1 mil- lió dolláros növekedése.

ió. Élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok szocialista viszonylatú behozatala:

XVI. RMÉ : _ 760.8—l—0,530 RMÉ_1— 0.303 DMÉ—l—OJ 11 (RX _ RM) _1 Jr

(0.75) (2,18) (1.44) (2.69) %

a—oxm (FLE'L—l—FLÉLV) _1 (1.78)

R2 : 0.799; DW : 2.04; relativ hiba: 25,11 százalék.

—— az előző időszaki szocialista viszonylatú élelmiszer-behozatalnak 1 millió belföldi forintos növekedését (csökkenését) a rákövetkező évi behozatalnak mintegy fele akkora nö—

vekedése (csökkenése) követte;

— ugyanakkor a nem szocialista viszonylatból történő beszerzésünkkel (DMÉ) a kapcso—

lat oly módon alakult a vizsgálat tárgyát képező időszakban, hogy ennek 1 millió belföldi forintos csökkenése körülbelül 300000 belföldi forinttal növelte a másik viszonylatból származó élelmiszerimportunkat;

-- a szocialista viszonylatban realizálódott egyenleg alakulása a behozatal növelése írá- nyába hatott: vagyis 1 millió belföldi forintos javulása a következő évben átlagosan mintegy 110000 belföldi forintos behozatalnövekedéshez vezetett;

— a lakosság élelmiszerből és élvezeti cikkekből (FLÉL—l—FLÉLV) történő növekvő fo- gyasztasa az ez irányú belföldi beszerzések fokozásának irányába hatott: a fogyasztás 1 millió forintos emelkedését a behozatal 40—50 000 belföldi forintos növekedése kisérte.

Alternatív vizsgálatok a szocialista viszonylatból származó behozatal körében

E vizsgálat során a tervszám és a készletállomány. valamint a ,.pénzügyi hí- dak" hatásúnak megfigyelésére került sor.

A. A tervszám hatásának becslése

a) A gépek, gépi berendezések és közlekedési eszközök behozatalánál az elő—

zőkben elfogadott egyenletben is szerepelt a megfelelő tervelőirányzat mint hatóté—

nyező. Az alternatív becslések is alátámasztották a tervszóm szignifikáns és megfe—

lelő irányban befolyásoló hatását.

Xlll/i. RMG :11 468,8—l—'l,244 DMG —1,36 BERG — 0.005 (RX —— RM)_1--l—0.338 TRMG

(5.94) (6,07) (2,l4) (0.06) (221)

R2 : 0.984; DW : 2.01 ; relativ hiba: 9.05 százalék.

b) A fogyasztási cikkek szocialista viszonylatú behozatalánál is a különböző becslésvóltozatok a tervszám pozitív és szignifikáns hatását igazolták. Egy példa:

XIV/1. RMFC : 463.7—l—O.376 RMFC_1—l—0.051 (RX -— RM)_4 —l—0,149 TRMFC—l—

(1.79) (1.46) (2.24) (2.16)

44.052 XRFORG _1 (2.23)

R2 : 0.989; DW: 2.03; relativ hiba: 8.62 százalék.

(19)

726 KOTASZ GYULÁNÉ

c) Anyagok és félkésztermékek behozatalánál:

XV/1. RMA : 3302,6 -— 0.553 RMA_1 -l—O.188(BTA—l—BTV)__1—l—

(0,66) (1 ,80) (1.28)

—l—0,099 TRMA—l—Oól 8 XRFORG_1 (1 ,09) (3.35)

R2 : 0983; DW : 2.05; relatív hiba: 8,89 százalék.

cl) Az élelmiszerek és élemiszeripari anyagok behozatalának becslésénél is szig—

nifikáns tényező a megfelelő tervszám. Az egyik alternatív változatban:

XVl/l. RMÉ : —— 6232 -— 0.270 DMÉ—l—0.082 (RX -—- RM)_*1 —l—

(o.47) (1.15) (1.89)

%aoss (FLEL % FLÉLV)—l-O.308 TRMÉ

(2.01) (1.06)

R2 : 0,751; DW : 1.64; relatív hiba: 27,96 százalék.

Tehát a szocialista viszonylatú kivitel alakulásához hasonlóan. a tervszám ori- entáló hatása a különböző árufőcsoportokból történő behozatal körében is ered—

ményes volt.

B. A készletállomány hatásának figyelembevétele

A készletállomány alakulásának befolyásoló hatását — amely a behozatalnál a kereslet megfelelő alakítását hivatott biztosítani —— nem sikerült a számításokkal a szocialista viszonylatú behozatal körében sem igazolnunk. Annak oka, hogy a kész- letek nem töltik be rendeltetésszerű feladatukat -— azonkívül. hogy a vizsgált árufő- csoportok által adott aggregáltsági szint esetlegesen nem alkalmas az ilyen jellegű megállapítások alátámasztására — az lehet, hogy a vállalatok. a kereskedelem igye- keztek túlbiztosítani magukat a szükséges cikkek tekintetében. lly módon a kapott eredmények szerint a készletállomány növekedése a megfelelő cikkcsoportbál szár-

mazó behozatal növekedését ,.idézi" elő. Például:

xm/z. RMG : 43917: .03 DMG — 0.023 (RX — RM)__, _ (1.99) (5.01) (0.30)

— 0.963 BERG—l—122,9 KESZL/

(1 ,79) (323)

R2 : 0.997; DW : 2,04x; relatív hiba: 7,9ó százalék.

ahol KÉSZLl a készletállomány az iparban. milliárd forintban.

XIV/2. RMFC : — 4730,17—k0,005 (X — M)_1-l—O,095 BTKI__1—l—49,66 KÉSZLFC

(8.37) (0.35) (2.02) (1.24)

R2 : 0.971 ; DW : 2.1 ; relatív hiba: 13.35 százalék,

ahol KÉSZLFC a fogyasztási cikkek készletállománya, milliárd forintban.

XV/2. RMA : — 50 494,7-'r—o.o52 (RX _ RM)_1 44.79 FLFUT—l-

(532) (0.41) (2.01)

:392,4 PRMA4—119.8 KÉSZLA _ o,329 XRFORG_1

(5.60) (1.40) (2,o9)

R2 : 0.993; DW: 2.1; relatív hiba: 5,88 százalék,