• Nem Talált Eredményt

J FELSZINTI HYPOGAEUS.

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "J FELSZINTI HYPOGAEUS."

Copied!
10
0
0

Teljes szövegt

(1)

E R T E R E Z E S E R

ERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL.

Kia d j a a Ma g y a r Tu d o m á n y o s Ak a d é m ia.

I. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L

S Z E R K E S Z T I

SZABÓ JÓZSEF,

O S ZTÁ L Y TITK Á R ,

VI. KÖTET. VIII. SZÁM.

E G Y

FELSZINTI HYPOGAEUS.

HAZSLINSZKY F R IG Y ES,

R . T A G T Ó L .

E G Y T Á B L Á V A L .

(Előterjesztetett a III. osztály ülésén 1875. május 10.)

J

A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ HIVATALA.

(Az Akadémia é p ü l e t é b e n . )

(2)

É R T E K E Z É S E K

a term észettudom ányok köréből.

E lső k ö te t. 1 8 6 7 - 1 8 7 0 .

I. Az Ózon képződéséről gyors égéseknél. Ára

A polliorai sósforrás vegyelemzése. T h a n Károlytól

( 1 8 6 7 .) ... ... 12 kr.

II. A közép idegrendszer szürke állományának és egyes ideg­

gyökök eredeteinek tájviszonyai. L e n h o s s é k József­

től (186. ) . . ... 12 kr.

III. Az állattenyésztés fontossága s jelenlegi állása Magyar-

ó s á g b a n Z l a m á l Vilmostól ( 1 8 6 7 . ) ... 30 kr.

IV. Két új szemmérészeti mód. J e n d r á e s i k Jenőtől (1867.) 70 kr.

V. A magnetikai lehajlás megméréséről. S c h e n z 1 Guidó-

tél ( 1 8 6 7 . ) ... 30 kr.

VI. A gázok öss/enyomhatóságáról. А

к

i n Károlytól (1867.) . 10 kr.

VII. A Szénéleg-Kénegről. T h a n Károlytól (1867.) . . . 10 kr.

VIII. Két új kénsavas Káli-Kadmium kettőssónak jegeczalak-

jairól. h r e n n e r G. Sándortól ( 1 8 6 7 . ) ... 15 kr.

IX. Adató/, a hagymáz oktanához. E ó z a a y Józseftől (1868.) 20 kr.

X. Faraday Mihály. A k i n Károlytól (1 8 6 8 .)... 10 kr.

XI. Jelentés a London- és Berlinből az Akadémiának küldött

meteoritekről. S z a b ó Józseftől ( 1 8 6 8 . ) ... 10 kr.

XII. A magyarországi egyenesröpüek magánrajza. F r i-

v a l d s z k y Jánostól ( 1 8 6 8 . ) ... . 1 frt 50 kr.

XIII. A féloldali ideges főfájás. F г о m m h о 1 d Károlytól (1868.) 10 kr.

XIV. A harkányi kénes viz vegy-elemzése. T h a n Károlytól

( 1 8 6 9 .) ... 20 kr.

XV. A szulinyi ásványvíz vegyelemzése. L e n g y e l Bélátó

( 1 8 6 9 . ) ... . . . . . . 10 kr.

XVI. A testegyenészet újabb haladása s tudományos állása nap­

jainkban, három kiválóbb kóresettel felvilágosítva. В a-

t i z f a l v y Sámueltől ( 1 8 6 9 . ) ... 25 kr XVII. A górcső alkalmazása a kőzettanban. К о c h Antaltól (1869.) 30 kr.

XVIII. Adatok a járványok oki viszonyaihoz R ó z s а у Józseftől (1870.) 15 kr.

XIX. A silikátok formulázásáról. W a r t h a Vinczétől (1870.). 10 kr.

M ásodik k ö te t. 1 8 7 0 —1871.

I. Az állati munka és annak forrása. S a y Mórieztól (1870) 10 kr.

II. A mész geológiai és technikai jelentősége Magyaror­

szágban. B. M e d n y á n s z k y Dénestől (1870.) . . . 20 kr.

(3)

EGY

felszin ti h y p o g a e ü s .

H A Z SL IN SZ K Y F R IG Y ES,

К . T A O fÓ L .

E G Y T A B L A V A L .

(Előterjesztetett a XIT, osztály ülésén 1875. május 10.)

BUDAPEST, 1875.

A U. TUD . AKADÉMIA KÖ N Y V K IA D Ó -H IV A TA LA I! AN.

(Az Akadémia b é r h á z á b a n . )

(4)

B udapest, 187f>. Nyomatott az A t h e n a e u m nyomdájában

(5)

EGY FELSZÍNT! HYPOGAEUS.

H azslinszky Frigyestől.

(Egy táblával.)

(Előterjesztetett a III. osztály ülésén 1875. május 10.)

A gombák nagy alkalmazkodási tehetsége kimeríthet- len, uj sőt paradox tünemények előidézésében. A jelen sorok ilyen uj tüneményt rajzolnak, melyet nem annyira mint újsá­

got, hanem leginkább azért közlök, mert az a nagyobb hord­

erejű tapasztalások kiinduló pontja lehet. A gombák nagyobb része fejlődik más testekben, fejlődik a föld alatt, s emelkedik csak termésével a felszintre, s azt is nem azért teszi, mert világosságot keres, hanem hogy számos ivadékának nyissa fel a nagy világot. Ezen jellemvonásnál fogva, igen nehéz fejlő­

désüket észlelni, különösen a kitüntetőleg földalattiaknak czimzett fajoknál.

Magnus berlini tanárnak jutott 1871. nov. 7. azon sze­

rencséje, Hypogaeust szedhetni a berlini egyetem füvészeti melegháza csuprain. Mely tapasztalás reményt nyújt, legalább egy hypogaeus tenyészthetőségére nedves (talán átlátszó) fel­

szinteken s teljes fejlődésének észlelésére.

Gombánk tartozik azon hypogaeusokhoz, melyek termé­

seiket nem myceliumgobolyaguk közepén, hanem eltérő törzs­

szövetük felületén fejlesztik. Törzsszövete barnaszinü, s mivel ez gyökalaku, a peridium aljából induló fonalakkal összeszövő­

dik : következtetni kell, hogy ezen mycelium legalább egy része a termés első keletkezése után, a peridium szükséglete által fejlődésnek indíttatik. A termés gömbded, szennyes fejér végre barna, borsó — mogyorónyi nagyságú Fejöres a röge —•

M. T U D . AKAD. É R T E K E Z É S E K A T E R M É SZ E T T U D . K Ö R É B Ő L . 1875. 1 *

(6)

IbYZSbLNSZKY F R I G Y E S

в sporatömege is. Annak függőleges átmetszetében, melyet az 1-ső számú ábra természetesen, a 2-ik számú nagyítva ád, kü­

lönb: ztetni leh et: a gömbded terméketlen básist, az alaptól majdnem sugárosan terjedő üregeket és az igen vékony, a rögtől el nem választható körlőt. Ezen rajz szerint igen hasonlít gom­

bánk Cooke Handbook of british fungi 106. sz. ábrájához, de belszervezete nem liysterangium-nemü.

Az egész gomba alakul sűrűn összeszövődő, szabálytalan fonalidomu sejtekből, melyek helyenként feltünőleg tágulnak, úgy hogy az átmetszet merenchym-féle húsos szövetet színlel.

A válaszfalak egyszerűek, tehát a camarák valódi héza­

gok, melyek az eredetileg egyenletes glebában a termés kiter­

jedésével képződnek a csirtalajból fejlődő spórák felvételére.

Az üregek falát borítja a támsejtek vagy basidiumok rétege, mely a tramaszövet különféle vég- és oldalágaiból (ábra 8.) alakul. A .basidiumok nem egykoruak, mert látni, bogy a iramából fiatal ágak még kifejletlen spórákkal tolulnak kifelé, a kiszolgált, már spóra vesztett basidiumok közzé. A spó­

ráktól megfosztott támsejtek rétegét mutatja a 11.-dik ábra.

Észlelhetjük azt, ha sikerült keresztmetszeten ismételve vizet lefolyatnunk, s a praeparatumot ismételve gyengén nyomjuk.

A basidiumok alakja változó. Uralkodók a henger, a pák s a körtealak (Ábra 3, 4, 5, 6, 8 és 10), de vannak oly keskenyszáluak is (Ábra 7), melyek a trama legvékonyabb szálainál nem vastagabbak. Jellemző, hogy ezen fajnál a tám­

sejtek többsége két ágba keskenyedik, még pedig nem rögtön, mint más nagyobb gombák basidiumainál, hanem fogyólago- san. Csak egyszer láttam háromágút, melyet az 5. ábra ad, s néhányszor egyszerűket, melyek közül egy fiatalt a 4. ábrá­

ban és egy kiszolgáltat a 10. ábrában lemásoltam.

A spórák képződnek a támsejtnek készülő ágak végei­

ben. Átlátszó gömbded szemcsék gyűlnek az ág végén, mely nem sokára ülő varancsos félgömbnek s végre gömbalaku függeléknek mutatkozik. A 3. ábra ad ily keletkező kétágú, a 4. egy egyszerű basidiumot. A spórák nyele későbben fejlődik.

Mig a nyél nő, kinőnek a varrancsok is töviskékké. Ugyan­

azon támsejt spórái nem mindenkor simultan kifejlődésüek

(7)

EGY F E I.S Z IK T I HYPOGAEUS.

mórt az 5. ábra mutat egy basidiumot, melynek közbelsö spórája még rövid nyelíi s varrancsos felületű, mig az oldalt állók teljesen kifejlettek.

A töviskék elrendezése a spóra felületén szabályos, mert mindenkör látni a spórán két központi tövis sort. A spórák átmérője 0, 012 m. m. (Ábra 12.)

Ezen szervezet összehasonlítva a jelenlegi irodalommal, feltünteti, hogy a Hydnangium nagyban eltérő fajokat foglal össze. Az előttünk fekvő gomba törzsgyökeres Hydnan­

gium Rabenhorst szellemében, s nem kétlem egy cseppet sem az iránt, hogy fajunk Wallroth Hydnangium carneum-ából, a melegház sajátságos tenyészeti visszonyai nyomása alatt kelet­

kezett, mert a változott szin a vékony vagy pedig bőrnemü peri- dium, a termés aprósága s a támsejtek változatossága mind oly tünemény, mely részint a felszinti fejlődés, részint a melegház pliysikai viszonyaiból magyarázhatók. Ezeknél fogva úgy tekintem a gombát, mint történetes alakot, mely, ha csak ugyan állandó Hydnangium carneum Wllr. (i Calda- rio' um uj nevet érdemel. Ezen összefüggés nem csonkítja sem­

miben a lelet nagy fontosságát a füvészetí tudomány fejlő­

désére.

M . TU D . AKAD. É R T E K E Z É S R E A T K R M É Z E T T U D . K Ö R É R Ő L . 1 S 7 5 .

\

(8)
(9)

Ára III. Tapasztalataim a szeszes italokkal, valamint a dohánynyal

való visszaélésektől, mint a láttompulat okáról. H i r s c h -

l e r Ignácztól (1 8 7 0 .) ...•' . . . . 80 kr.

IV. A hangrezgés intensitásának méréséről. H e 1 11 r Ágosttól.

( 1 8 7 0 .) ... 12 kr.

V. Hő és nehézkedés. G r e g u s s Gyulától (1870.) . . . 12 kr.

VI. A Ceratozamia himsejtjeinek kifejlődése és alkatáról. J u r á ­

n y i Lajostól (4 táblával, 1870.) ... 40 kr.

VII. A kettős torzszülés boncztana. S c h e i b e r S. H.-tól Buku-

reetben, 4 kőnyomatu ábrával. . ... 30 kr VIII. A Pilobolus gombának fejlődése- és alakjairól. K l e i n

Gyulától. Két táblával. ... 1 5 kr.

IX. Oedogonium diplandrum s a nemzési folyamat e moszatnál.

J u r á n y i L a j o s t ó l ... 35 kr.

X. Tapasztalataim az artézi szökőkutak fúrása körül. Z s i g ­

m o n d y V i l m o s t ó l ... ... 50 kr.

XI. Néhány Floridea Kristalloidjairól. K l e i n Gyulától. (Egy

t á b l . ) ... ... 25 kr.

XII. Az Oedogonium diplandrum (Jur.) termékenyített petesejt­

jéről. J u r á n y i Lajostól . . . . . . . 25 kr.

XIII. Az esztergomi burányrétegek és a kisczelli tályag földtani

kora. H a n t k e n M ik sá tó l... . . 10 kr.

XIV. Sauer Ignácz emléke. Dr. P o o r Imre 1. tagtól . . . 25 kr.

XV. Górcsövi kőzetvizsgálatok К о c h Antaltól . . . . 40 kr.

H a r m a d ik k ö te t. 1872.

I. A kapaszkodó hajózásról. K e n e s s e y Alberttól . . . * 20 kr II. Emlékezés Neilreich Ágostról. H a z a i i n s z k y Frigyestől 10 kr.

III. Frivaldszky Imre életrajza. N e n d t v i c h Károlytól . 20 kr.

IV. Adat a szaruhártya gyurmájába lerakodott festanyag ismer­

tetéséhez H i r s c h l e r I g n á c z t ó l ... 20 kr.

V, Közlemények a m k. egyetem vegytani intézel éből. Dr .Flei­

scher és Dr. Steiner részéről Előterjeszti T h a n Károly . 20 кr.

VI. Közlemények a m. k. egyetem vegytani intézetéből, saját maga, valamint Dr. L ngyel és Dr. Kohrbach részéről. Elő­

terjeszti T h a n K á r o ly ... 10 kr.

VII. 'Emlékbeszéd Flór Ferencz felett. Dr. P ó о r Imrétől. . 10 kr.

V ili. Az ásványok olvadásának új meghatározási módja. S z a b ó

J ó z s e f t ő l ... 16 kr.

IX. A gombák jelleme H a s z l i n s z k y . Frigyestől . . 10 kr.

X. Adatok a zsírfelszívódáshoz. T h a n h o f f e r Lajostól . 60 kr.

XI. Adatok a madárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődésé

hez. M i h á l k o v i c s G é z á t ó l ... 25 kr.

XII. A vese vérkeringési viszonyairól. II ö g у e s Endrétől. . 50 kr.

(10)

N e g y e d ik k ö te t. 187S.

I. A magyar gombászat fejlődéséről és jelen állapotáról.

K a l c h o r e n n e r K á r o ly t ó l... 25 kr.

II. Az Aetliyloxalátnak hatásáról a Naphtylaminra. В a 11 ó

M á t y á s t ó l... 10 kr.

III. A salvinia natans spóráinak kifejlődéséről. J u r á n y i Lajostól 20 kr.

IV. Hyrtl Corrosio-anatomiája. L e n h o s s e k Józseftől . 10 kr.

V. Egy új módszer a földpátok meghatározására kőzetekben.

S z a b ó J ó z s e ftő l... 80 kr.

VI. A beocsini márga földtani kora. H a n t k e n Miksától . 10 kr.

Ö tö d ik k ö te t. 1 8 7 4 .

I. Emlékbeszéd Kovács Gyula fölött. G ö n c z y Páltól. . . 10 kr.

II. Magyarország téhelyröpüinek futonczféléi. F r i v a l d s z k y

J á n o s t ó l... 40 kr.

III. Beryllium és aluminium kettős sók. W e l k o v Sándortól. 10 kr.

IV. Jelentés a Capronamid előállításának egy módjáról.

F a b i n у i B e z s ő t ő l ... 10 kr.

V. Időjárási viszonyok Magyarországban 1871. évben; külö­

nös tekintettel a hömérsékre és csapadékra. 7 táblával.

S c h e n z 1 Guidótól ... 50 kr.

VI. A Nummulitok rétegzeti (stratigraphiai) jelentősége a dél­

nyugati középmagyarországi hegység ó-harmadkori kép­

ződményeiben. H a n t к e n Miksától . . . . . 20 kr.

VII. A vízből való élet- és vagyonmentés és eszközei. К e n e s-

s e у A lb e r t t ó l... ... 20 kr.

VIII. Adatok a látahártya-maradvány kórodai ismeretéhez.

H i r s c h l e r l g n á c z t ó l ... . . 15 kr.

IX. Tanulmány a régi zsidók orvostanáról. Dr. В ó z s а у

Józseftől... . 25 kr.

X. Emlékbeszéd Agassiz Lajos k. tag fölött. M a r g ó Tiva­

dartól . ... 15 kr.

XI. A rakováci sanidintrachyt (?) és földpátjainak vegyelemzése,

К о e h Antaltól... 10 kr.

H a to d ik k ö te t. 1 8 7 5 .

I. Emlékbeszéd gr. Lázár Kálmán felett. X á n t u s Jánostól 10 kr.

II. Domer József emléke. K a l c h b r e n n e r Károlytól. 12 kr.

III. Emlékbeszéd Török János 1. t. felett. É r k ö v y A d o l f t ó l . 12 kr.

IV. A súly- és a hő állítólagos összefüggéséről. S c h u l l e r

A lajostól... 10 kr.

V. Vizsgálatok a kolozsvári m. k. tud. egyetem vegytani inté

zetéből. Dr. F l e i s c h e r A n ta ltó l... 20 kr.

VI. A knyahinai meteorkő merni yileges vegyelemzése. Dr. T h a n

K á r o l y t ó l ... . . . . 10 kr.

VII. A szinérzésröl indirect .átás máflett. D r. К 1 u g N á n ­

d o r t ó l ... 30 kr.

Ára

B udapest, 1875. N yom atott az A t h e n a e u m nyom dájában.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Intézd mindig úgy, hogy ő azt akarja, amit te is szeretnél, de a világért se mutasd azt, akkor biztos lehetsz abban, ha ellenkezel, „csak azért

kiadásbelit fordítja, melyet L. Már Servius és későbbre Cerda is vesződtek vele. Csak annyit jegyzek meg, hogy az előbbi véleménynek csak az alábbi 433. vers- beli »si

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

• ha az egyén hatékony és számára megfelelő oktatás mellett nem fejlődik, akkor valamiféle belső eredetű zavarral rendelkezik, amely lehetetlenné teszi, hogy

Jóllehet az állami gyakorlat és a Nemzetközi Bíróság döntései világos képet mutatnak, az e tárgyban megjelent szakirodalom áttekintéséből kitűnik, hogy jelen- tős,

Az ELFT és a Rubik Nemzetközi Alapítvány 1993-ban – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – létrehozta a Budapest Science Centre Alapítványt (BSC, most már azzal

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Megéli az éhség, szomjúság ösztönét, majd rásejt arra, hogy szeretik és ő maga is szeret – s így fokról-fokra tudatosul benne az istenszeretet, amely benne van, benne