Német női kereskedelmi iskolák

hilversumi anarchista újság alkalmi vezércikke is a nevelésről.

Nagyon tanulságos lett volna mindezekért, ha a kongresszus tagjait — akár a hivatalos üléseken kívül — megismertetik Hollandia nevelés- ügyének mai állapotával. Amit ebből magánúton láthattunk, a tanító- ság szabadságának, az iskolák sokféleségének, az iskolaszervezet fogyat- kozásainak némely következése, nagyon érdekes volt, de már nem tartozik a kongresszus ismertetéséhez.

A szervezeti ügyeket tárgyaló ülésen számos, talpra esett fel- szólalás hangzott el. Ezek remélhetővé teszik a következő összejöve- telek szervezettebb lefolyását s a kongresszusok közé eső időnek is felhasználását az erkölcsi nevelés kérdéseinek tisztázása érdekében.

Főként a kongresszusi iroda állandó szervezetére, nemzetközi neve- lésügyi- hivatal létesítésére vonatkozó javaslatok érdemelnek figyelmet.

Imre Sándor.

Német női kereskedelmi iskolák.

Most, amikor a női felső kereskedelmi iskola ügye végre ná- lunk is olyan stádiumba jutott, hogy nem tartozik többé kizárólago- san azon emberek utópiái közé, akik a becsületes kenyér után vágyó leányokat ehhez a kenyérhez hozzá is akarják segíteni,' - - amikor végre aktuális téma lett belőle, talán nem minden haszon nélkül járó fáradság a már meglévő s működő női felső kereskedelmi isko-

lák eredményeit megvizsgálni s azokat egymással összehasonlítani.

Nálunk Magyarországon tudvalevőleg két ilyen iskola v a n : Marosvásárhelyt és P o z s o n y b a n1 mindkettőt az ottani kereskedő- testület tartja fenn, s eddig nem volt oka megbánni. Egy harmadi- kat a debreczeni ker. kamara készült állítani a kereskedelmi fiúisko- lával kapcsolatos női tanfolyam helyébe. Ennek a tanfolyamnak 1907/8-ban 46 növendéke volt, 1908/9-ben már 84, s e 84- közül csak 4% nem felelt meg, a fiúk 20 egynehány %-ával szemben.

Hogy a debreczeni női felső kereskedelmi iskola ügye most hogyan áll, nem tudom.

A pozsonyi női felső kereskedelmi iskola egészen a hozzánk földrajzilag legközelebb fekvő külföldi iskola, a bécsi Handelsakademie f ü r Mádchen mintájára szervezkedett. Ennek az akadémiának szer- vezése módját, berendezését és eredményeit a Polgáriskolai Közlöny- ben ismertettem s így most nem akarok rá visszatérni. Csak alább használom fel néhány adatát összehasonlításra.

A német birodalomnak jóformán minden nagyobb városában

1 A cikk megírása óta Budapesten is van. •

5 6 6 K I S E B B KÖZLEMÉNYEK.

van olyan női kereskedelmi iskola, mely úgy a tanítás idejét, mint anyagát illetőleg a mi tanfolyamainknál jobban felel meg úgy az ideális, mint a praktikus követelményeknek. Előttem hét ilyen iskola értesítője fekszik: a müncheni Stádtische Riemerschmid-Handels- schnle, a nürnbergi Stádt. Handelsschnle für Mádchen, az angsbnrgi Stádt. Reischlesche HaDdelschule, a weimári Handelsschule für Frauen und Mádchen, a berlini Letteverein és Vietoria-Fortbildungs- echule és a hamburgi Gewerbeschnle für Mádchen értesítői.

Amint legelőször csak felületesen lapozgatok bennük, különö- sen egy dolog az, ami szemembe tűnik: milyen feltűnően sok a müncheninek s a nürnberginek a növendéke ! Hisz Berlin és Ham- burg nagyobb városok, ugyancsak kereskedővárosok, — mi lehet ennek az oka ? S íme, mit látok : a hét iskola közül csak a müncheni s a nürnbergi háromosztályú, csak ez a két iskola ad teljes, a fér- fiakéval egyenértékű kereskedelmi képzést, egyben tehát módot arra, hogy ne kelljen «Schleuderkonkurrenz»-et csinálni, ne kelljen a munkabért lenyomni, hogy meg lehessen élni. S amint utánajárok a dolognak, átnézem azt a táblázatot, melyet Ágnes Hermán a női kereskedelmi oktatásról írt könyvében a női kereskedelmi iskolák népességéről összeállít, látom, hogy ugyanarra a tapasztalatra jutott, mint én.

Legnagyobb népszerűségnek örvend a kitűnő Riemerschmid- Handelsschule für Mádchen Münchenben. München ismeretes kitűnő népiskoláiról, melyeknek párja az egész német birodalomban nincs, csak Amerikában van. Akit szervezésükben a legnagyobb érdem illet, dr. Georg Kerschensteiner, a Riemerschmid-isbola felügyelő-bizottsá- gának tagja. Nem csodálni való tehát, ha különös gondot fordít keres- kedelmi iskoláira is, melyek arra vannak hivatva, hogy a lakosság nagy részét kenyéradó pályára vigyék.

A Riemerschmid-iskolát 1862-ben alapította Riemerschmid és Reischle, 1898-ban vette át s organizálta újra a város. Célja, hogy arravaló leányokat a kereskedelmi pályára előkészítsen. Az iskola háromosztályú. 1909/10-ben a növendékek nagy száma miatt 4—4 párhuzamos osztályt, összesen tehát 12 osztályt kellett nyitni. A nö- vendéknek felvételekor a népiskola hét osztályát végeznie kellett, legalább 14 évesnek kell lennie, — 17 évnél hamarabb tehát nem jut irodába — s felvételi vizsgálatot kell tennie németből, számtan- ból és szépírásból, azon tárgyakból tehát, melyek tudására jövendő hivatásában legfőként szüksége lesz.

A tanítás anyaga és felosztása itt következik, megtoldva egy rovattal, mely összehasonlítás kedvéért a bécsi Handelsakademie für MadcheD tananyagfelosztását mutatja.

Heti órák száma:

I. 0. H o. III. 0. Összesen Bécsi Handelsakarl.

Hittan.-. _ _ _ _ _ _ 1 1 1 3 ^—

Számtan .... __ .... 5 5 5 15 22

Könyvelés— ._. ... 3 3 4 10 9

Ker. levelezés és váltójog 2 2 2 6 10 Német .... .... .... _. 3 3 3 9 12

Francia . . 4 3 3 10 16

Angol _ _ _ _ _ _ _ ^- 3 4 7 14

Szépírás és gépírás_ _ 3 2 1 6 szépírás 4, gép- írás fakultatív

Gyorsírás _ _ _ _ _ 2 1 1 4 4

Ker. földrajz és áruisme 2 2 1 5 12 Torna _ _ _ _ _ _ _ 2 2 2 6 fakultatív

27 27 27 81

Fakultative ének 1 1 1 1

A tanórák mindig délelőtt vannak, csak torna van délután.

Ebből táblázatos kimutatásból is látszik, hogy a bécsiek, több idejük lévén (4 tanév áll rendelkezésükre), többet foglalkoznak az elméleti tárgyakkal, mondhatnók, a gyakorlatiak rovására. Gyorsírás- ból Riemerschmidók három év alatt ugyanannyit, könyvelésből töb- bet is tanítanak, a gépírás náluk kötelező, míg a bécsi akadémián fakultatív. A bécsi akadémia, illetve az osztrák Normal-lehrplan el- méletieskedő iránya még jobban kitűnik akkor, ha a két iskola rész- letes tantervét összehasonlítjuk, mint azt alább próbaképen az első osztályban a számtanra nézve tesszük:

Handelsakademie für Mádchen :

I. osztály.

Algebra : A négy alapművelet ált. egész számokkal és törtek- kel. A 10-es számrendszer. A számok legegyszerűbb oszthatósági sza- bályai. Legnagyobb közös osztó és legkisebb közös többes. A 10-edes törtek algebrai kezelése. Periodikus és nem teljes 10-edes törtek;

számolás ezekkel. Elsőfokú egy és több ismeretlenes egyenletek. Az egyenletek alkalmazása a társaság-, átlag- és keverési számításokra (szóbeli egyenletek).

A viszonyok és aránylatok tanának algebrai kezelése, hármas- szabály. A 100-ban, 100-tól és 100 ra való számítás megalapozása.

A kamatképlet felállítása és tana. Az állandó kulcsszám levezetése.

Utalás a keverési- és társaságszámításnak, a rabatt-, nyereség- és

5 6 8 K I S E B B KÖZLEMÉNYEK.

veszteségszámításnak és biztosítási számításnak megoldása ariíny- latokkal.

Geometria: A sík- és térmértan fontos tételeinek megismerése és alkalmazása a kereskedelemben leggyakrabban előforduló alakokra.

Kereskedelmi számtan : A négy alapművelet ismétlése egész-, tizedes- és közönséges törtszámokkal. A legfontosabb számolási egy- szerűsítések, különös tekintettel a röv. szorzás és osztásra. A legfon- tosabb pénznemek, mértékek és súlyok. Egységek átszámítása. Szá- molás nevezett számokkal, olasz módszer. Számolás (egységre és többségre) következtetéssel. Láneszabály. Százalék és ezrelékszámítás alkalmazva a rabatt-, nyereség- és veszteség- és biztosítási számítá- sokra. Szakmagyarázatok az árúszámításokhoz. Egyszerű árúszámítá- sok (szállítási számítások, faktúrák, költségszámítások). Százalók- számítás 100-tól, 100-ra és 100-ban, nap, hónap és évekre. Kulcs- szám. Ugyanígy áll a dolog a többi osztályra nézve is.

Riemerschmid:

I. osztály.

A négy alapmüvelet közönséges és nevezett számokkal. Számo- lási egyszerűsítések az összeadásnál, kivonásnál, szorzásnál, osztás- nál. Számolás közönséges és tizedestörtekkel. Egységek átszámítása.

Egyszerű hármasszabály direkt és indirekt viszonyokkal. Láncszabály, Felület- és térfogatszámítás.

Társaság-, keverési-, százalék- és kamatszámítás.

Mindkét iskolában egyaránt túlságosan nagy súlyt helyeznek a filológiára. Arra a sok retorikára, poétikára, irodalomtörténetre kereskedelmi szakiskolában igazán semmi szükség. Ellenben egyetlen női kereskedelmi iskola tantervében sem találtam elegendő vegytant, vagy természetrajzot. Riemersckmidék egyáltalában nem tanítják, a nürnbergi Handelssehule sem, Bécsben pedig a természetrajzot össze- sen három órában, kémiát és technológiát együtt összesen négy órá- ban tanítanak. Ez olyan hiba, melyet úgylátszik a latin középiskolá- tól vett át a női kereskedelmi iskola.

A Riemersehmid-Handelsschule az igazgatón kívül 14- rendes és 8 kisegítő tanerőt foglalkoztat. 12 osztályban volt 500 növendéke, átlag tehát 42 növendék egy osztályban. Az intézet a végzett növen- dékek elhelyezéséről is gondoskodik, lehetőség szerint. 1909/10 ben összesen 199 végzett növendékének szerzett állást, 185-nek München- ben, 14-nek másfelé. Ezek a leányok átlag 60 M (72 K) kezdőfizetést kaptak, nagyon sokkal többet tehát az olcsó Münchenben, mint a m i tanfolyamot végzett növendékeink a drága Budapesten.

Gondoskodik az intézet továbbképző tanfolyamról is, melyet Yasárnap délelőtt és hétköznapokon este tartanak, hogy a már hiva-

talban levő növendékek is hasznát lássák s kirándulásokat rendez nemcsak jelenlegi, hanem volt növendékei számára is. S úgylátszik, a volt növendékek szívesen térnek vissza régi iskolájuk falai közé, mert ezek a kirándulások népesek szoktak lenni.

Hasonlóképen népszerű s nagy látogatottságnak örvendő intézet a nürnbergi Stádtische Handelsschule für Mádchen is, melynek az

1909/10. tanév már 37-ik éve. Ez az iskola is háromosztályú, ami azt hiszem, nagy népszerűségének kulcsa. Az iskolát 1873-ban alapítot- ták mint magánintézetet, de már 1886 óta nyilvános iskola. Az első osztályba való felvételt itt is felvételi vizsgálat előzi meg. A tandíj nem sok, mindössze 36 M, s ezt is havi részletekben fizetik, mint a Riemerschmid-iskolában is, (ahol a tandíj 50 M). Ez a havi részletekben való tandíjfizetés nagyon megkönnyíti a szegénysorsú szülők dolgát, akiknek olykor nehéz vagy lehetetlen a nagyobb összegű negyedévi vagy félévi tandíjat éppen akkor előteremteni, amikor muszáj.

A tananyag beosztás dolgában némileg eltér a Münchenitől.

I. 0. II. 0. III 0. Összesen Keimersclimid

Hittan 1 1 ^— 2 3

Számtan „ 6 5 5 16 15

Könyvelés ~ 3 3 4 10 10

Ker. isme é is földrajz 2 1 — ' 3 5

Német „ 6 5 5 16 12

Francia _ 4 4 4 12 16

Angol _

— _

Szépírás és gépírás 3 3 2 8 6

Gyorsírás

—

26 27 25 78

A tanítás anyaga azonban körülbelül azonos.

Az iskolának 454 növendéke volt 14 osztályban; egy osztályra i t t tehát átlag csak 33 növendék jnt, ami valósággal ideális állapot a m i osztályaink túlzsúfoltságával szemben.

Az állásközvetítés Nürnbergben éppen olyan örvendetes ered- ményt és hasznos tanulságot mutat, mint Münchenben. 1909 októ- berében az összes 1909 tavaszán végzett növendékeknek állása volt, az értesítő nyomtatásakor (1910 julius) pedig az 1910-ben végző 94 növendék közül 62-nek. Ugylátszik, hogy mindkét fél: a munkás hivatalnok-leány és a munkaadó kereskedő is jól jár, mikor az egyik rendesen fizetett munkát, a másik használható munkaerőt kap.

Kétosztályú az augsburgi Stádtische Reischlesche Handelsschule

570 K I S E B B KÖZLEMÉNYEK.

für Mádchen, mely még csak 5-ik tanévéről számol be. Az iskolát a község alapította s a városi felső leányiskolának mintegy kiágazása és továbbépítése. Mindazoknak, akik nem ennek az iskolának a III.

osztályából jönnek, felvételi vizsgálatot kell tenniök.

A tananyag felosztása heti órák szerint:

I. n . Összesen

Hittan _

_ _ „.

Német ^{2 2} 4

Történet- 1 1 o

Számtan 5 5 10

Könyvelés, ker. isme és levelezés 6 7 13

Francia .„ 3 3 6

Angol... „

__

Közlekedés és árúisme „ _ „ 1 1 2 Szépírás és gépírás _ _ „ 3 2 5

Gyorsírás 2 2 4

Az anyag elaprózódik; történet és hittan tanítása ilyen szűkre szabott keretben, kereskedelmi szakiskolában igazán fölösleges. A tan- díj jóval több, mint Nürnbergben: angsburgiaknak 50 M, idegenek- nek 100 M. Az iskolának nincs is több 61 növendékénél és két osz- tályánál.

A Deutsch-evangelischer Frauenbund tart fenn Weimarban egy Handelsschule für Frauen und Mádchen-t, mely két év alatt három fokozatban készíti elő növendékeit a kereskedelmi pályára. Az első osztály (Unterstufe) egy éves, a Mittelstnfe és Oberstufe egyenkint fél éves.

Az iskolának 1809/'10-ben 25 növendéke volt, ebben a tanév- ben m á r 37 rendes és 7 rendkívüli növendéke van. Az 1909-ben végzett 11 növendék közül eddig csak kettőnek nincs állása.

Az Ortsgruppe nem ad ki részletes értesítőt, de az igazgatónő, Fabeck k. a. szíves magánközlése után itélve, a tananyag beosztása ügyes ós praktikus. Az Unterstufen heti 12 órában, a Mittel- és Ober- stnfen h e t i 23 órában tanulnak kötelező tárgyakat, kilenc és h a t órá- ban szabadon választható tárgyakat. Az Unterstufe tárgyai közt sze- repel irodai gyakorlat és gazdaságtan, az Oberstufen alkotmánytan ós nemzetgazdaság is. Nem helyeznek túlságosan nagy súlyt olyan filológikus tárgyakra, meyekre nincs szükségük, sőt — n o h a feleke- zeti i s k o l a / m é g a hittant is elhagyják. Tandíj 70 M.

Kétéves tanfolyamon készít elő a kereskedelmi pályára két nagy német női ipariskola is, a berlini Letteverein és a hamburgi Gewerbeschule für Mádchen.

A Letteverein keresk. tanfolyama kétosztályú: egy előkészítő osztály és egy olyan magasabb osztály, melyben a tulajdonképeni kereskedelmi ismereteket szerzik. Az előkészítő osztály anyaga főleg francia, angol és német nyelv és irodalom (heti 16 óra), számtanra, szépírásra, gyorsírásra és gépírásra jut mindössze heti kilenc óra.

Ebbe az előkészítő osztályba veszik fel mindazokat, akik 16 évnél fiatalabbak, (ez annyiban helyes, hogy nem juttat 17 évesnél fiatalabb lányokat irodába) s franciából és németből fölvételi vizsgát tudnak tenni. A voltaképeni kereskedelmi tanfolyamra, a második osztályba tehát, azokat veszik fel, akik az előkészítő osztályt elvégezték, vagy 16 évnél idősebbek ós felső leányiskolát végeztek. De még ezeknek is felvételi vizsgát kell tenniök németből, franciából, angolból és számtanból. Ennek az osztálynak anyaga: szépírás két óra, gyorsírás két óra, gépírás két óra, számtan két óra, (?) irodai gyakorlat egy óra, levelezés egy óra, könyvelés négy óra, francia nyolc óra, német négy óra, földrajz és árúisme 3 óra, nemzetgazdaság egy óra, össze- sen heti 30 óra.

A szakképzésnek ez a módja nagyon is anőies*. Mintha nem is kereskedelmi alkalmazottakat akarnának kenyéradó pályára képezni, hanem ú. n. «jó családból való* leányoknak akarnának alkalmat adni arra, hogy a kereskedelmi tudományok mezejére is elkiváncsiskod- hassanak. Veszedelmesen hasonlít ez egy ismert pedagógusunk nő- nevelési elveihez, aki a nőnevelés ideálját az oegy kis irodalom, egy kis művészettörténet, egy kis stb.*-ben látja. Mindenből egy kicsit, semmiből se' eleget, ezt nevezik "általános műveltségnek*.

Ezzel a kereskedelmi tanfolyammal kapcsolatban van egy fél- éves előkészítő tanfolyam könyvtárosnők számára, mely a Wolfstieg- féle könyvtáros-iskolára készít elő.

Volt ezeken kívül egy hathónapos kereskedelmi tanfolyam is, de ez megszűnt.

A másik ipariskola a hamburgi Gcwerbechule für Madchen, melyet a Verein zur Förderung weiblicher Erwerbstátigkeit tart fenn. Ebben, miként a Letteverein iskolájában is, többféle tanfolyam van, köztük egy kétosztályú kereskedelmi tanfolyam is, melynek

1909/10-ben 112 növendéke volt. A két osztály olyan módon függ össze egymással, mint a Letteverein iskolájában, hogy t. i. a máso- dik osztályba kerülhet a növendék akkor is, ha az elsőt nem végezte el, hanem végzett helyette pl. felső leányiskolát. Viszont már az első osztály végzésével is nyert oly minimális kereskedelmi képzést, hogy állást — persze rosszul fizetett állást — vállalhat vele. Ennek meg- felelően a két osztály anyaga nincs szerves összefüggésben s nem ad egységes képzést. A tanítás fősúlya itt is a irodalmon van, — poétika,

5 7 2 K I S E B B K Ö Z L E M É N Y E K .

verstanulás, magasröptű, elvont tárgyú dolgozatok, — ugyanazon hibái vannak, mint a Letteverein tanfolyamának s mint, legyünk őszinték, a legtöbb (jótékony nőegylet* iskolájának. Hamis ideáliz- .mussal kulisszavilágban élnek s arra készítenek elő, nem a harcos,

munkás életre. S mintha csak tudatosan történnék: a képzés, amit nyújtanak, olyan hogy a munkaerő csak alsórendű s így rosszul fize- tett munkára alkalmazható, mert másnak végzésére nem alkalmas.

Ezzel aztán lenyomja a munkabért s létrejő a «Schleuderkonkurrenz».

Legkevesebb időt a berlini Victoria-Fortbildungsschule szán a leányok kereskedelmi képzésére. Másfél év alatt három fokozatban tanítja mindazt, amire a kis irodai rabszolgának multhatatlanul szük- sége van, — s ezt elég drágán, évi 196 M tandíjért. Ez a tanfolyam körülbelül megfelel a mi irodai tanfolyamainknak, úgy a képzés idő- tartamára, mint módjára nézve. Arra azonban ügyelnek, bogy a leányok csak 16 éves korukban kerüljenek a tanfolyamra, s így 17—18 éves koruk előtt ne kerüljenek az egészségtelen, dohos iro- dákba, ülő életmódra kárhoztatva, mint a mi 14—15 éves, fejletlen leányaink.

Van azonban ennek a Fortbildungsschulenek egy ügyes délutáni -tanfolyama, mely egy év alatt kereskedelmi tanítónőket képez. Ez a

kurzus kétágazatú: az egyik kereskedelmi tárgyakban (könyvelés, -kereskedelmi számtan, kereskedelmi ismeretek, árúisme, levelezés, gyors- és gépírás, irodai gyakorlat) képez ki oly nőket, kiknek már rendes tanítói oklevelük van, — máBik pedig pedagógiai tárgyakban (nyelvtan, neveléstan, neveléstörténet, tanítási gyakorlat) oly nőket, kiknek kereskedelmi szakképzettsége van. Ilyen módon ügyes, gya- korlati képzettségű tanerőket szereznek a kereskedelmi iskolák szá- mára !

Dr. Bálint Aranka.