Eötvös Loránd University of Sciences Faculty of Pedagogy and Psychology Doctoral School of Education (Professor Dr. Gábor Halász)
Doctoral Program of History of Pedagogy (Professor Dr. András Németh)
Education history of the Disabled: an intercultural approach,
in the light of the teachings from the holy scripts of Abrahamic religions – Judaism, Christianity and Islam
Resume of the doctoral [PhD] thesis Berzsenyi Emese
Supervisors:
Professor Dr. Németh András, Director of Institute
Professor Dr. Dr. Máté-Tóth András, Director of Institute
Budapest 2017
I. Introduction, aims of this paper
History of disability descriptions are predominantly written either by experts prominent in different fields of disability science or scholars of religious teachings, with a deep knowledge of one specific religion, and with certain personal or scientific motivation to link aforementioned fields. Being a historian of religion, I attempt to describe the history of disability in the alternative aspect of contrastivity. Within the framework of my doctoral thesis I aim to illustrate the teachings of world religions with reference to their standpoint, attitude and communication to the community regarding its disabled members and disabilities in general; that in a comparative and comprehensive manner but primarily focusing on comparison.
II. A short description of resources and research methods
The birth of the science of explaining, interpreting and analysing the holy scripts nearly dates back to the revelations themselves but definitely to the time when these were written down.
Therefore, not only the Hebrew Bible (TaNaK), The Old and New Testaments and the Quran have served as literary bases, but also further secondary literature as well as exegetic literature explaining and interpreting the above.
Explaining the holy scripts i.e. exegesis, was based upon hermeneutics. An interpretative and explanatory method of text analysis, hermeneutics has been in use for a time now in several branches of study, just as much as in pedagogical researches. This has been demonstrated in the research methodology chapter based on the principles formulated by Hans-Georg Gadamer (1984), Helmut Danner (1998) and Friedrich W. Kron (2000).
However, one could hardly stay within the framework of a single method, regardless of how diverse that method may be, in case of such a varied, complex task. With that in mind, Éva Szabolcs’s (1999, 2000, 2001, 2004) research on the history of childhood has been extensively considered, and in line with her work, the dissertation has been complemented with the qualitative method of content analysis, and where appropriate, with the elements of research on bibliography.
A dissertation on the history of disability compiled on the basis of the history of religion could well fit in to the historical discipline of pedagogy, by emphasizing and accompanying elements of teaching society, the most prominent task of the holy scripts, which refer to the disabled and the state of being disabled.
The holy scripts barely contain direct information about educational action, teaching and upbringing. Nevertheless, the word „teach” and its inflected or extended variations appear 561 times (163/398), while that of „learn” 61 times (37/24), in the Old and New Testaments.1 (KG)
The interpretation of „God as teacher”, cited from Zoltán Tarjányi (2000. 33.), an insightful thought explicated in detail, has provided the frame of reference in the aspect of pedagogy history. The fact that above approach, imbued with faith, is the interpretation of a Catholic priest and historian of education, does not lessen the scientific significance of his work, as it fully complies with the profane standards of professionalism. The Holy Scripture is the Word of God, and as such, an undoubtful and only fundament of religion. Having though exerted an even more significant influence in past historical eras, religion still determines culture. Culture accepts the individual upon enculturation, a most complex area of culture pedagogy. Enculturation is the invariable process of acquisition of one’s own culture by means of continuous learning, which in the end enables the individual to become a member of the surrounding society. A separate chapter describes Werner Loch’s (1969) theory of enculturation, supplemented by Fiedrich W. Kron’s (2000) and Arnold Gehlen’s (1964) explanations.
III. Hypothesis and justification of research questions
Based on my current studies and research I have established a presumption that the fundamental doctrines of the great world religions, namely the laws, regulations, social teachings declared in revelations, do not discriminate. Neither do later interpretations provide grounds for future distortions or misunderstandings. I began justifying this presumption with a short introduction on prehistoric remains of nursing and care. This was followed by a longer section of a review type, about the disability history of the ancient Middle Eastern high cultures, which either preceded or coexisted with Judaism and Christianity. The obvious interaction established also meant, that in many cases, these cultures altered the teachings of the Abrahamic religions, and their interpretation of disability; by which they also caused changes in the actual realisation of social behaviour.
In the Antiquity, revelations reflected the conditions of societies of the time. For the sake of the community’s survival, human laws were elevated to divine heights, nurturing an
1 In Quran the word „knowledge” and similar ones, such as certitude, wisdom, appear 779 times. A
„Knowledge” is (ﻢ ﻠﻋ), certitude, wisdom are (ع-ل -م). Words with a meaning close to knowledge, such as guidance reason, ideology, vision, intelligence, evidence etc. are not included in this calculation. (a comment from Dr. Klára Anwar religious jurist, Hungarian Muslim's Church).
educative and disciplinary power fed by the unpredictability of its consequences – those were yet to be seen by humanity.
As the disabled were in all historical eras the most vulnerable group of society, they were protected by law and legal customs with utmost care. In order to avoid repetitions that would appear by comparing the three Abrahamic religions in parallel, I have decided to examine their teachings regarding disability and the disabled, by providing an in-depth analysis of Judaism, whereupon emphasizing similarities and differences in comparison with teachings of Christianity and Islam.
Certain questions are being elaborated on, because they have either predominated the spirit of religious teaching, or because they have been emphasized by a number of later works on the socio-historical aspects of disability. In the case of Islam, one can encounter revelations about reinterpretation, a goal to return to the pure doctrines, in the light of eliminating the mistakes of Judaism and Christianity.
III./1. Teachings of Judaism
The most important Jewish educational assets are mitzvahs, the obligation of adherence to good deeds (commandment), which would enable the practice of tzedakah, meaning social justice in assistance of the community (charity). In a system of expected norms of behaviour that could be read out from the divine commandments, tzedakah demanded that everyone serve the community to the level of their ability, moreover, this community ensured to provide each member a place so that they can fulfill their duty; insomuch that the term
„beggar” appears only once in the Hebrew Bible, and only in one conditional interrogative sentence. No miserable crowds can be traced on the edge of society in the era. They obviously knew the manifestations of physical and mental disabilities. Certain regulators mention these on the level of perfectionism; nonetheless, with reference to the society as a whole, this was a consciously integrative system, based on tradition, with tzedakah as fundament. Only the members suffering from infectious diseases that endangered public health, were excluded.
Healthy living and nutrition, and rules of body care fell under statutory regulations.
Disabilities were not considered irreversible, and though medicine was a field of human profession, healing and recovery itself, was entrusted to the grace of God Almighty. A metaphorical interpretation of disability also appears in this context, indicating human imperfection. As metaphorical disability may be cured by accepting the teachings, bodily disabilities may also be accepted by the laws of God.
III./2. Teachings of Christianity
Christianity appeared at an era of social and religious blindfoldedness among the Jewish community, at a time when the age-old tradition saw serious threats from the Greco-Roman forces of integration. Christianity was in itself an innovative social movement embarked on a religious basis that aimed at reuniting human and the doctrines, which by then had become a rigid system of regulations. This was to be realised in a world chaotic and disarranged in many sense: beggars appeared, masses imposed to exclusion, on the periphery of society, which partly consisted of disabled people. By that time, a disruption of tzedakah, social justice helping the community, caused the ancient order, which could have compensated the lost values, fall apart.
The New Testament’s main doctrine is Love. Like the Old Testament, Jesus also saw disability as the essence of human imperfection and fragility, and he refused to justify it as a punishment for sins. “Neither this man nor his parents sinned,” said Jesus, “but this happened so that the works of God might be displayed in him.”(John 9:3).
Gospels were not only addressed to Christian communities of Jewish origin, but to everyone who wanted to follow their teachings. After having left the original ancient social and cultural circles, texts needed to be reinterpreted, which was done by church fathers.
Tertullianus was convinced that humans are essentially corrupt and prone to evil; the mechanism of condemnation is therefore inevitable for retention.
The relationship of the Godly punishment with its bodily and spiritual manifestations was not definitely settled until the contemporary theological reinterpretations. Though the connection between Christian enculturation and the New Testament has always been a vital part of the system of social doctrines, its interpretations have changed to a great scale.
Nonetheless, its fundaments according to the doctrines of Christ seem to have been regained nowadays.
III./3. Teachings of the Islam
This is the shortest chapter, where one doctrine is being clarified and placed in contemporary, social and cultural history, regarding the disabled and the attitude towards them. Muhammad is the last prophet, the seal of the prophets, with whom the historical series of divine revelations ended and the Arabic religion was born. God of the Abrahamic religions is One.
He is referred to as El, or its plural form Elohim/Eloah, that appears in the form of Allah in Arabic.
From a millennial distance one can see the reinterpretation and revival of the social justice system helping the community, by the teachings of Islam. Although it did not reject the possibility of a frivolous and sinful behaviour in human, it explicitly denied that disability would be a punishment for sin. Humans are vulnerable and mortal creatures of God, and this innate predisposition makes him imperfect, both bodily and – as metaphorical interpretations also indicate – spiritually. God, however, has created the cure for all diseases, it is up to humans to discover and apply these, as well as to accept healing, in a metaphorical sense. In its fundamental doctrines, the Islam is a humanistic and society-centred religion, the historic teachings of which, however, also get distorted upon falling victim to the will to power.
IV. Conclusion of the research
The Abrahamic religions did not express discrimination against people with disabilities.
In the course of history, however, religious interpretations have suffered distortion by overzealous efforts or lust for power; false teachings, and misunderstandings, therefore, have been embedded in culture. Due to the inherent, continuous changes being in effect in the course of human history, this process may never be considered finished. That results in a need for modification, reinterpretation and clarification, from time to time. The more ancient and more extensive the teachings are in a religion, the more difficult it is to dismantle distortions and to reinsert cleansed elements into the culture. The bypass sections on the Modern Age particularly aim at shedding light on this process, as well as its verification, where necessary.
V. Selected bibliography
Al-Hashimi, M. A. (2007): A muszlim személyisége – A Korán és a Szunna megfogalmazása szerint. Magyarországi Muszlimok Egyháza, Budapest.
Attias, J. Ch. és Benbassa E. (2003): A zsidó kultúra lexikona. Balassi Kiadó, Budapest.
Aurelius, A. (1943): De civitate Dei (Isten városáról) II. kötet. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó, Pécs.
Bartha Tibor (1995 szerk.): Keresztyén Bibliai Lexikon. Kálvin János Kiadó, Budapest.
Bergmann, J. (1914): Mildtätigkeit. In: Kauffmann J. (szerk.): Soziale Ethik im Judentum.
Verband der Deutschen Juden, Frankfurt am Main. 51–70.
Besserman, P. (2003): A Kabbala és a zsidó misztika. Szukits Kiadó, Szeged.
Böcher, O. (1972): Das Neue Testament und die dämonischen Mächte – Stuttgarter Bibelstudien 58, Verlag Katholisches Bibelwerk, Stuttgart
Bösl, E. (2010): Was ist Disability History?. In: Bösl, Klein és Waldschmidt (szerk.):
Disability History – Konstruktionen von Behinderung in der Geschichte: Die Einführung. Transcript Verlag, Bielefeld. 29–43.
Cloerkes, G. (2007): Soziologie der Behinderten – Eine Einführung. Universitätsverlag Winter, Heidelberg.
Danner, H. (1998): Methoden geisteswissenschaftlicher Pädagogik – Einführung in Hermeneutik, Phänomenologie und Dialektik. Ernst Reinhardt Verlag, München.
Depaepe, M. (2013): Több mint az amnézia ellenszere... Historiográfiai, elméleti és módszertani reflexiók a nevelés történetére vonatkozóan. In: Hegedűs Judit, Németh András és Szabó Zoltán András (szerk.): Pedagógiai historiográfia. Új elméleti megközelítések, metodológiai eljárások. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 9-29.
Dorff, E. N. (2005): Kranke basuchen – Die Ethik des Helfens in der Krankenfürsorge aus jüdischer Sicht. In: Weiß, H., Federschmidt, K. és Temme, K. (szerk.): Ethik und Praxis des Helfens in verschiedenen Religionen – Anregungen zum intereligiösen Gespräch in Seelsorge und Beratung. Neukirchner Verlag, Neukirchen. 100–116.
Drovs, D. (2000): Heilpädagogik im deutschen Judentum. LIT Verlag, Münster.
Dubnov, S. (1991): A zsidóság története. Gondolat Kiadó, Budapest.
Düdükçü, E. (2007): Maǧnūn – Die Gestalt des Heiligen Verrükten im islamischen Mittelalter. Kleio Humanities, Bremen.
Ebach, J. (2002): Biblische Erinnerungen im Fragenkreis von Krankheit, Behinderung, Integration und Autarkie. In: Pithan, A., Adam, G. és Kollmann, R. (szerk.): Handbuch Integrative Religionspädagogik – Reflexionen und Impulse für Gesellschaft, Schule und Gemeinde. Güntersloher Verlag, Güntersloh. 98–111.
Ebel, M. (2005): Biblische Geschichten als Leitfaden zum Helfen. In: Weiß, H., Federschmidt, K. és Temme, K. (szerk.): Ethik und Praxis des Helfens in verschiedenen Religionen – Anregungen zum intereligiösen Gespräch in Seelsorge und Beratung. Neukirchner Verlag, Neukirchen. 95–99.
Faber, H. (2002): „Mache Seinen Willen zu deinen Willen …” Grundzüge jüdischer Ethik. In:
Zager, W. (szerk.): Ethik in der Weltreligionen: Judentum – Christentum – Islam.
Neukirchner Verlag, Neukirchen. 21–68.
Falus Iván (2004): A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései. In: Falus Iván (szerk.):
Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 9–33.
Figl, J. (2013): Heilung in der abrahamitischen Religionen. In: Futterknecht, V., Noseck- Licul, M., és Kremser M. (szerk.): Heilung in den Religionen – Religiösen, spirituelle und leibliche Dimensionen. LIT Verlag, Wien. 27–40.
Flinders, P. W. M. (1900): The royal tombs of the first dynasty, Part I.; Egypt exploration Fund. London.
Frach, F. (2015): ''Geistige Behinderung'': Über den Umgang mit dem Begriff und den betroffenen Menschen. Diplomica Verlag, Hamburg.
French, V. (2004): A gyermek hatásának története. In: Pukánszkyné Király Katalin (ford.) Gyermekkor-történeti tanulmányok.
URL: http://mek.oszk.hu/02000/02030/#. Letöltési idő: 2016.01.05.
Fukuyama, F. (1997): Bizalom – A társadalmi erények és a jólét megteremtése. Európa Könyvkiadó, Budapest.
Girard, R. (2013): Láttam a sátánt, mint villámlást lehullani az égből. Atlantisz, Budapest.
Goldschmied, L. (ford. szerk.1897-1909): Der Babylonische Talmud – mit Einschluss der Vollstaendigen Misnah I-VIII. S. Calvary & Co., Berlin.
Goldziher Ignácz (1900): Az iszlám – Emlékszerű adatok, egykorú kútfők és szakmunkák felhasználásával. Franklin Társulat és Révai Testvérek, Budapest.
Gottwald C. (2009): Lachen über das Andere – Eine Historische Analyse komischer Repräsentationen von Behinderung. Transcript Verlag, Bielefeld.
Gracia, A. és Arsuaga, J. L. (2009): Craniosynostosis in the Middle Pleistocene human
Cranium 14 from the Sima de los Huesos, Atapuerca, Spain. PANAS (Proceeding of the National Academy of Sciences of the United States of America)
Graßl, H. (1988): Zur sozialen Position geistig Behinderter im Alterntum. In: Weilier I.
(szerk.): Soziale Randgruppen und Außenseiter im Altertum. Leykam Verlag, Graz.
107–116.
Güvercin, H. (2013): Behinderte Menschen und der Umgang mit Ihnen - Erziehung und Bildung.
Háberman Zoltán (2013): Cedaka és társadalometika. Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem.
(PhD disszertáció) URL: http://www.or-zse.hu/javne/Haberman-Cedaka.pdf. Letöltési idő: 2015.12.15.
Häßler, G. és Häßler, F. (2005): Geistig Behinderte im Spiegel der Zeit – von Narrenhäusel zur Gemeindepsychiatrie. Georg Thieme Verlag, Stuttgart.
Herlitz, G. és Kirschner B. (1927, szerk.): Jüdisches Lexikon - Ein enzyklopädisches Handbuch des jüdischen Wissens in vier Bänden. Jüdischer Verlag, Berlin.
Hertz, J. H. (1984 reprint: 1939): Mózes Öt Könyve és Haftárák. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Herweg, R. M. (1995): Die Jüdische Mutter – Das verborgene Matriarchat.
Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt.
Herweg, R. M. (2007): Bilder von Behinderung aus Jüdischer sicht.
Huntington, S. P. (2008): A civilizációk összecsapása és a világrend kialakulása. Európa Könyvkiadó, Budapest.
Johnson, P. (2005): A kereszténység története, Európa Könyvkiadó, Budapest
Joss-Dubach, B. (2014): Gegen die Behinderung des Andersseins – Ein theologisches Plädoyer für die Vielfalt des Lebens von Menschen mit einer geistigen Behinderung.
Theologisches Verlag, Zürich.
Junker, H. (1941): Gîza V; Die Mastaba des Śnb (Seneb) und die umliegenden Gräber.
Akademie der Wissenschaften in Wien: Philosophisch-historische Klasse, Denkschriften 71. Band 2. Abhandlung; Hölder-Pichler-Tempsky, Wien und Leipzig.
Kessler, R. (2011): Az ókori Izrael társadalma. Kálvin Kiadó, Budapest.
Klauser, T. (1950-1994 szek.): Reallexikon für Antike und Christentum I-XXII. Anton Hiersemann, Stuttgart.
Kollmann, B. (2007): Neutestamentliche Wundergeschichten – Biblisch-teologische Zugänge und Impulse für die Praxis. Verlag W. Kohlhammer, Stuttgart.
Kollmann, R. és Püttmann, O. (2001): Behinderung. In: Mette, N. és Rickers F. (szerk.):
Lexikon der Religionspädagogik I-II. I. kötet/119–129.
Klöcher, M. és Tworuschka, U. (2005, szerk.): Ethik der Weltreligionen. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt.
Könczei György (2002): A Taigetosztól…. In: Kálmán Zsófia és Könczei György (szerk.): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, Budapest. 27–77.
Könczei György és Hernádi Ilona (2011): A fogyatékosságtudomány főfogalma és annak változásai – Hipotetikus kísérlet rekonstrukcióra. Budapest, ELTE BGGYTK, (Kézirat) URL: http://j1.wplanet.hu/attachments/102_K%C3%B6nczei-
Hern%C3%A1di_fogyatekossag_fogalom.pdf . Letöltési idő: 2014.03.05.
Kron, F. W. (2000): Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest.
Lange, H. O. (1925): Das Weisheitsbuch des Amenemope Aus dem Papyrus 10, 474 des British Museum. Andras Fred Host and Son Kiadó, Kobenhavn.
Le Goff, J. (2005): Előszó a „Gyógyító királyokhoz”. In: Bloch M.: Gyógyító királyok, Osiris Kiadó, Budapest. 11–46.
Lenhardt, P. és Osten-Sacken von der, P. (1987): Rabbi Akiva: Texte und Interpretationen zum rabbinischen Judentum und Neuen Testament. Institut Kirche und Judentum, Berlin.
Loch, W. (1969): Enkulturation als anthropologischer Grundbegriff der Pädagogik. In:
Weber, E. (szerk.): Der Erziehungs- und Bildungbegriff im 20. Jahrhundert. Bad Heilbrunn, 122-140.
Maged Elloulou Mustafa (2007): A nő helyzete az arab társadalomban. (PhD értekezés)
Mandhoor, I. J. (1986): Lisan Ul-Arab – The tongue of the Arabs 1-18. kötet. Dar Ehia Al- Tourath Al-Arabi, Beirut.
Máté-Tóth András (2003): Teológia és vallástudomány. In: Nyíri Kristóf és Kovács Gábor (szerk.): Virtuális Egyetem Magyarországon. Typotex Kiadó 469–484.
Mayer, A. (2001): Eine Geschichte der Behinderten, Jubiläums-Dokumentation 40 Jahre Lebenshilfe Fürth. Lebenshilfe Fürth Eigenverlag. Fürth. 6–27.
Mikonya György (2014): Gyermeknevelés az ősi zsidó kultúrában. In: Aggné Pirka Veronika, Mikonya György és munkatársai (szerk.): Kora gyermekkori nevelés - és családtörténet.
ELTE Tanító és Óvóképző Kar, Budapest. 35–41.
Minois, G. (2012): A pokol története. Atlantisz, Budapest.
Moinuddin, A. A. G. (1984): Die Heilkunst der Sufis. Bauer Hermann Verlag, Freiburg.
Musenberg, O. (2013): Kultur–Geschichte–Behinderung: Zur Einleitung. In: Musenberg, O.
(Szerk.): Kultur–Geschichte–Behinderung, Die kulturwisenschaftlische Historisierung von Behinderung. Ahtena Verlag, Oberhausen. 11–25.
Müller, R. (2002): Behinderung und Intergration im Islam. In: Pithan, A., Adam, G. és Kollmann, R. (szerk.): Handbuch Integrative Religionspädagogik. Reflexionen und Impulse für Gesellschaft, Schule und Gemeinde. Gütersloh. 184–188.
Mürner, Ch. (2003): Medien- und Kulturgeschichte behinderter Menschen: Sensationslust und Selbstbestimmung. Beltz Verlag, Weinheim.
Németh András (2004): Az ember és „világaink” változásai. In: Németh András és Pukánszky Béla (szerk.): A pedagógia problématörténete. Gondolat Kiadó, Budapest. 11–98.
Németh András (2010): Emberi idővilágok – Pedagógiai megközelítések. Gondolat Kiadó, Budapest.
Nyíri Tamás (1991): A filozófiai gondolkodás fejlődése. Szent István Társulat, Budapest.
Passon, B. (1983): Behinderung – Schwerstbehinderung in der Dritten Welt, Ein Projekt auf der Philippinen. In: Hartmann, N (szerk.): Beiträge zur Pädagogik der Schwerstbehinderten. G. Schneidele Verlag, Heidelberg. 181–188.
Pukánszky Béla (2005): A modern pedagógia történeti gyökerei. In: Mészáros István, Németh András és Pukánszky Béla (szerk.): Neveléstörténet – Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest. 13–133.
Rakhmat, J.(2005): Die Ethik des Helfens im Islam. In: Weiß, H., Federschmidt, K. és Temme, K. (szerk.): Ethik und Praxis des Helfens in verschiedenen Religionen – Anregungen zum interreligiösen Gespräch in Seelsorge und Beratung. Neukirchner Verlag, Neukirchen. 125–140.
Reisch, L. (1996): Zum Umgang mit Behinderten in Urgeschichtlicher Zeit. In: Leidtke, M.
(szerk.): Behinderung als pädagogische und politische Herausforderung. Bad Heibrunn.
47–60.
Renner, R. (2011): Inklusion und Exklusion von Menschen mit Behinderung aus Sicht der jüdischen Religion. URL: http://bidok.uibk.ac.at/library/renner-judentum.html; Letöltési dő: 2012.11.21.
Rosner, F. (2001): Biomedical Ethics and Jewish Law. KTAV Publishing House, INC. – Hoboken, New Jersey.
Sachs, S. (2000): Zur Stellung des behinderten Menschen in der jüdischen Überlieferung. In:
Drovs, D. (szerk.): Heilpädagogik im deutschen Judentum. LIT Verlag, Münster. V–
XXXI. (az oldalszámozás római számokkal történt)
Schneble H. (2013): Historisches zur Epilepsie. Deutsche Gesellschaft für Epileptologie e.V, Berlin, URL: http://www.dgfe.org/home/showdoc,id,387,aid,227.html, Letöltési idő:
2015.04.19.
Schweizer, A. (2001): Kultur und Ethik in den Weltreligionen. C.H. Beck Verlag, München.
Shubail Mohamed Elisa (szerk. 2008): An-Nawawi által gyűjtött Negyven hadísz – Fordítás és magyarázat. Magyar Muszlimok Egyháza, Budapest.
Shulamith, S. (2004): A negyedik rend – Nők a középkorban. Osiris Kiadó, Budapest.
Simon Róbert (2009): Iszlám kulturális lexikon. Corvina Kiadó, Budapest
Skonik, F. és Berenbaum, M. (2006, szerk.): Encyclopedia Judaica 1-22. Thomson Gale.
Sohn, M. (2004): Behinderungskonzepte bei Migranten aus islamischen Kulturkreisen.
Soltész János (2003): Betegség, fogyatékosság és egészség a Bibliában. In: Jeromos füzetek 54.sz. Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest. 7–23.
Spengler, O. (2011): A nyugat alkonya I-II. Noran Libro Kiadó, Budapest.
Stiker H. J. (1999): A History of Disability. The University of Michigan Press, Michigen.
Szabolcs Éva (2001): Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Szagun, A-K. (1983): Behinderung – Ein gesellschaftliches, theologisches und pädagogisches Problem. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen.
Szécsi József (2004): Az abortusz az ókori zsidó-, római- és a korai keresztény forrásokban.
Keresztény-Zsidó Társaság, Budapest.
Tarjányi Zoltán (2000): Pedagógia I. – A keresztény nevelés és oktatás története. Jegyzet PPKE HTK, Szent István Társulat, Budapest.
Theissen G. (1987): Urchristliche Wundergeschichten. Ein Beitrag zur formgeschichtlichen Erforschung der synoptischen Evangelien. Gütersloher Verlagshaus, Mohn.
Thommen, L. (2007): Antike Körpergeschichte, Hochschulverlag, Zürich,
Tolles, R. (1941): Untersuchungen zur Kindesaussetzung bei den Griechen. Breslau, Sporn.
Winkler, H. E. (1978): Krankenseelsorge. In: Jenssen, H-H. és Trebs, H. (szerk.):
Theologisches Lexikon. Union Verlag, Berlin. 270–273.
Wintermute O. S. (n.a.): Jubileumok könyve. In: Charlsworth, J.H. (szerk.): Az Ó Testamentumi apokrif és pszeudoepigráf írások válogatásából.
Wroczyński, R. (2000): A társadalompedagógia területe és feladatai. In: Kozma Tamás és Tomasz Gábor (szerk.): Szociálpedagógia. Ozirisz Kiadó, Budapest. 124–129.
Wulf, Ch. (2007): Az antropológia rövid összefoglalása. Enciklopédia Kiadó, Budapest.
Zager, W. (2002): Hingabe an Gottes Willen – Ethik im Islam. In: Zager, W. (szerk.): Ethik in den Weltreligionen: Judentum – Christentum – Islam. Neukirchener Verlag, Neukirchen. 69–94.
Biblia (H) Hertz, J. H. fordítása (1939/1984): Mózes Öt Könyve és Haftárák. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Biblia (SZIT) Szent István Társulati Biblia. URL: http://szentiras.hu/SZIT
Biblia (UT) Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája. URL: http://szentiras.hu/UF
Katolikus Egyház Katekizmusa (2006) A Római Katolikus Egyház tanításának összefoglalása URL: http://www.katolikus.hu/kek/, Letöltési idő: 2015.12.04.
Korán (SR) Simon Róbert fordítása (2001): A Korán és a Korán világa. Helikon Kiadó, Budapest.
Korán (OCs) Okváth Csaba fordítása (2007): A Kegyes Korán. Fahd Király nevét viselő a Kegyes Korán nyomtatására alapított Komplexum, Medina.
Korán (KZsH) Kiss Zsuzsanna Halima fordítása (2010): A Korán fordítása és magyarázatai.
Hanif Iszlám Alapítvány, Budapest.
Talmud – héber szöveg és német, angol nyelvű fordítások URL: http://texte.guidobaltes.de/Mischna.html
VI. Presentations and scientific publications of the topic Conferencepapers
Berzsenyi Emese: "Hited meggyógyított" – A fogyatékosság újszövetségi értelmezése.
"Et misericordia motus est": Az irgalmasság és az igazságosság a keresztény nevelésben Konferencia helye, ideje: Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác, Magyarország, 2016.04.21.
Berzsenyi Emese: The representation of the historical development of disability in the major religions.
XXI. Quinquennial World Congress of the International Association for the History of Religions (IAHR)
Konferencia helye, ideje: Erfurt, Németország, 2015.08.23 -2015.08.29.
Berzsenyi Emese: Behinderung in den Weltreligionen.
7. Symposiums der Internationalen Heil- und Sonderpädagogik, Konferencia helye, ideje: Zürich, Svájc, 2015.07.16 -2015.07.18.
Berzsenyi Emese: Fogyatékos csecsemők és rendellenességgel születő újszülöttek a családban a zsidó vallásjog szerint.
Házasság és párkapcsolat a vallási hagyományokban: Tanítás és tapasztalat.
Konferencia helye, ideje: Szeged, Magyarország, 2015.05.29 -2015.05.30.
Berzsenyi Emese: A fogyatékosság értelmezése a zsidóság tanítása szerint XIV. Országos Neveléstudományi Konferencia
Konferencia helye, ideje: Debrecen, Magyarország, 2014.11.06 -2014.11.08.
Berzsenyi Emese: Mikortól kap lelket a magzat az ábrahámi vallások szerint?
Létkérdések a születés körül: Társadalomtudományi konferencia a szülés és születés kulturális meghatározóiról.
Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2014.10.16 -2014.10.17.
Berzsenyi Emese: Hogyan változtatja meg a kereszténység tanítása a fogyatékosság és a fogyatékkal élők megítélését a császárkori Róma gyakorlatához viszonyítva?
A Magyar Patrisztikai Társaság XIV. országos konferenciája
Konferencia helye, ideje: Esztergom, Magyarország, 2014.06.26 -2014.06.28.
Berzsenyi Emese: Fogyatékosság és testkép az ókori Közel-Kelet magas kultúráiban.
Tudás – Tanulás – Szabadság.
Konferencia helye, ideje: Kolozsvár, Románia, 2014.03.21 -2014.03.23.
Berzsenyi Emese: A fogyatékosság értelmezése az iszlám vallás előírásai szerint XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia
Konferencia helye, ideje: Eger, Magyarország, 2013.11.06 -2013.11.09.
Berzsenyi Emese: Interpretation of disability and oft the human body in Islam Arab countries
“Science Discovering – the Inner Miracle” International Conference at the Pető Institute Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2012.11.30. -2012.12.01.
Written publications
Berzsenyi Emese (2016): Behinderung in den Weltreligionen. In: Hedderich I., Zahnd R.
(szerk.) Teilhabe und Vielfalt. Herausforderungen einer Weltgesellschaft. Beiträge zur Internationalen Heil- und Sonderpädagogik. Bad Heilbrunn, Klinkhardt. 519-525.
Berzsenyi Emese (2016): „Hited meggyógyított” – A fogyatékosság újszövetségi értelmezése.
In: Fehér Ágota, Fülöpné Erdő Mária és Mészáros László (szerk.): „Et misericordia motus est” – Az irgalmasság és az igazságosság a keresztény nevelésben. Apor Vilmos Katolikus Főiskola Rektora, Vác. 46–66.
Berzsenyi Emese és Szécsi András (2015): Isteni idővilágok. In: Baska Gabriella és Hegedűs Judit (szerk.): Égi iskolák és földi műhelyek. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest. 380–387.
Berzsenyi Emese (2015): A társadalmi gondoskodás és tanítás történelmi előképei. In:
Iskolakultúra, 25. 2015/9. sz. 100–112.
Berzsenyi Emese (2015): Az antik világ fogyatékosságtörténete. In: Fehér Ágota , Fülöpné Erdő Mária , Mészáros László (szerk.): "Per Artes ad Jesum": A keresztény nevelés és a művészetek értékteremtése. Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác. 43-55.
Berzsenyi Emese (2015): Papság és szerzetesség az etióp zsidóság hagyományos rendjében.
In: Gér András László, Jenei Péter, Zila Gábor (szerk.): Hiszek, hogy megértsem:
Konferenciakötet Doktoranduszok Országos Szövetsége Hittudományi Osztály Fiatal Kutatók és Doktoranduszok IV. Nemzetközi Teológuskonferenciája. L'Harmattan Kiadó, 87-94.
Berzsenyi Emese (2014): Tudásértelmezés a középkori iszlámban, Ibn Khaldún „Bevezetés a történelembe” című műve alapján. In: Szabolcs Éva és Garai Imre (szerk.):
Neveléstudományi kutatások közben – válogatás doktori hallgatók munkáiból, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 134–148.
Berzsenyi Emese (2014): A fogyatékosság értelmezésének eszmetörténeti alapjai a világvallásokban. In: Fehér Ágota, Fülöpné Erdő Mária, Mészáros László (szerk.): "In Caritate Perficias": A keresztény nevelés, mint társadalmi érték.
Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác. 56-61.
Berzsenyi Emese (2013): Az egész életen át tartó tanulás hitbéli parancsának megvalósulása az iszlám vallásban.
URL: http://www.tani-tani.info/az_egesz_eleten_at.
Berzsenyi Emese (2009): Falasák – Dán elveszett törzse, az etióp zsidók története. SZTE BTK (Szakdolgozat)
Berzsenyi Emese (2003): A pátriárkák korának történelmi és vallástörténeti háttere – A
„Termékeny Félhold” és Egyiptom a Kr.e. II. évezred közepéig. PPKE HTK (Szakdolgozat)
