D r . H O R T O B Á G YI T I B O R tanszékvezető főiskolai tanár:
ADATOK MAGYARORSZÁG MOSZATAIHOZ III.*
Additamenta ad copiitionem Algarum Hungáriáé III.
104 eredeti ábrával
Algologiai k u t at á s aim f o l y a m án fel gy ü l eml e tt f elj eg yzés eim egy részét teszem közzé e t a n u l m á n y b a n. Eger langyosforrásaiból, az Eger- patakból, Regécről, az Ecsedi l áp Nagyecsed község közelében levő részéből, a l áp közvetlen szomszédságában elterülő, de attól egy magas töltéssel elválasztott nagyecsedi Úsztató tóból, s végül a Li l l af ü r edi tóból i s mert e tek összesen 51 mikroszervezetet. Az említett t e r ü l e t ek algolo- giailag feldolgozatlanok, így a d a t a i m ho zz á j á ru l nak a hazai mi kro veg e- táció t el j es eb b k ép é n ek a kialakításához.
Az egri langyosforrásokból közölt szervezetek ökológiailag is figy e- l e m re méltók, m i n t olyan élőlények, me l y e k a n a p fo l y am án állandóan végbemenő, s jelentős vízkicserélődés, az est énk énti teljes vízlebocsátás, a p e r m a n e n s Cu.SOi-es hatás és a klórozás ellenére el szaporodnak a víz- me d en c ék b en.
A regéci algaegyüttes, amel y egy gé m e sk út k ú t v á l y ú j á b an alakult ki, megerősíti az Oscillatoria f ormosa B o r v igen széles ökologiai va- len ci ájáról alkotott felfogásomat. A szélsőséges biotop u r al ko dó növénye, a mikros zkop iku s nö vény ek 85 százalékát alkott a. Tűri a kiszáradást, az erős vízmozgás, az itatás h at ás ait. Nem válogat a megtelepedési h elyek - b e n : h ő f o rr ás (Kol, Hajdúszoboszló), a Velencei tóban (Halász, 1940) é p p ú gy megt alálható, mi nt m ű k ö d ő mozdony oldalán (Hortobágyi, 1952);
utóbbi he l yen is az együtt es ural kodó t a g j a volt 75 százalékos jel en- létével.
Az Ecsedi láp algái egészen különlegesek, s mind en bi zon ny al még számos meglepetést r ej t eg e t n ek a b e h a t ób ban vizsgáló k u t a t ók számára.
Az előkerült 15 féle szervezetből a Chlor ophyceáíc fe l et t é bb érdekesek.
A 12 féle zöldalgából olyan rit kaság ok aka dna k, min t a Lambertia Judayi (G. M. S m i t h ) K o r s c h i k . , a Lambertia Judayi n. v a r. microspina H o r t o b . , a Lambertia lanceolata K o r s c h i k . , a Scenedesmus colum- natus var. bicaudatus H o r t o b. és a meglepő f o r m á j ú Schroederia ecse- diensis H o r t o b . n. sp. A láp k u t at ás át a m a g y a r biológiai m ú lt felderí-
* I: Bot. Közi. 40. 1943. p. 81—91.
II: Bot. Közi. 47. 1957. p. 31—42.
34* 531
lése is sü rg et ően k öveteli, hiszen a h a j d a n i mocsárvi lág mikro szkop ikus mé r et ű m a r a d v á n y ai m ár nem l e h e t n e k hosszú életűek.
A l áp és Nag yecs ed község közvetlen közelében levő Osztató tó erő- sen eutrofizál ódó vize, amely az algák nagy számától teljes egészében szép zöld színű volt, é r d e k es összehasonlításokra n y ú jt alkalmat a láptól fü g g et l en, de mégis v e l e szinte éri ntk ez ő biotop és a l áp élővilága között.
Míg a l áp vizében az alganépesség igen gyér, addig itt igen nagys zámú, a vizet is megszínező m e n ny i sé g b en va n jelen. F a j számuk is m a g a s a bb (19). A meg fi g y el t n övé ny ek b ől f i g y el me t é r d e mel a Chodatella balato- nica S c h e r f f e l , a Kirchneriella subsolitaria G. S. W e s t , a Ne- phrochlamys Willeana (P r i n t z) K o r s c h i k . , a Selenastrum minu- tum (N a e g.) C o l l i n s és a Scenedesmus falcatus f . tortuosa S k u j a n a g y m é r v ű alak variálása.
A Lillafüredi tóban a Chrysococcusok jel enl éte és a Ceratium a b n o r - mitás é r d e m el n ek els őso rb an említést. A zöldalgák közül a Palmellocys- tis planctonica K o r s c h i k . a leg jelentős ebb.
A megvizsgált t e r ü l e t e k r ől az elők erült szervezetek száma az alábbi:
Eger, l a n gy os f or rá sok 14
Eger, Eg e r patak 2
Regéc 4
Ecsedi l áp Nagyecsednél 15
Nagyecs ed i Úsztató tó 19
Li l l a f ü r ed 6
Hét algát több h e l y e n is meg t al á l t am. A t u d o m á n y ra nézve k ét alga ú j: a Lambertia Judayi nova var. microspina. H o r t o b. és a Schroederia ecsediensis H o r t o b . , mi n d ket tő az Ecsedi l áp n övénye.
I. Eger, langyosforrások
Eger s t r a n d f ü r d ő i n ek medencéit tápláló l ang yo sfo rrás ok vize j u v e n i - lis el emek k el kev ert , kőzetek oldódásából l é t r e j ö tt karsztvíz. A fo r rá s ok a r ad i o ak t ív egy szerű termális vizek közé t ar t o znak . P a p p—G a á 1 n é elemzése szerint (1956. IX. 6.) a régi s t r a n d m e d e n c é b en a p H 7,10, a víz r a d i u m e m a n á c i o - t a r t a l ma 1,46 m ^ C / l i t e r , s a víz hő mér s ékl e te 28,1 C°. A l an g yo s fo r rás ok a k ö r nye z e t ü k n él m a g a s a b b hő fokú vi zü kk el különleges bitopot és sajátságos mi k ro k l í m át a l ak í t a nak ki. Az egész év f o l y a m án eg y en l et e se n meleg víz kiváló települési hel yül szolgál t ől ünk délebbre fekvő f e j l e t t e b b vízinövényzet számára A melegebb k ö rn y ezet a mi kros zk opik us n ö v é n yz et s z á m á ra is előnyös, t ér hó dí t ás uk sokkal gyorsabb, mint a v i r á g os növén yek é. Gyors szaporodásuk r év én m ár egyetlen n a p alatt is b i r t o k uk b a v eh e t i k a pocsolyákat éppen úgy, m i n t a nagy med en céket. Megj e l en ésü k r ől azonban cs up án akkor v es zünk t ud omás t, ha mi ll i árd os eg yed számuk kal a vizet megszínezik, v a g y ha k is ebb -nag yo bb b ék any ál cs omó k e r ül a kez ü nk ügyébe, amit a legtöbb fürdő ző un dor odva d o b el. Pedig ezek a pa r á n yi szervezetek ox i g én t er- melésük, s egyéb a n y a g c s e r e t e r m é ke ik révén a vizek tisztítói. Az algák is közreját szot tak a bba n , hogy az Országos Közegészségügyi Intézet
532-
1953. II. 6~i vegyelemzésében a s t r a n d 5X 1 0 cm3 vizében a Coli-bacilus t a r t a l m a t n eg atí v n ak j ell emezhett e.
Az egri me d en cé k b en az algák a n n y i r a elszaporodnak, hogy a f ü r d ő vezetősége ren ds zeres en küzd ellenük. A zöldülő víztől és a b é ka n y ál na gy ob b tömegétől u g ya n i s az e m b e r e k legtöbbje viszolyog. É p p en ezért e n a g y me d en c e mel eg fo rr ás ai n ál n ap o nt a 1—2 kg rézszulfát ot (CuSCV) helyeznek el vászonzacskóban, hogy a feltör ő langyosvíz lassan o l d j a azt s a kékgálicos víz g át o l ja meg a mikros zervezetek elszaporodását. Ezen- k í vül az algásodás ellen klórt is használnak. H e t e n t e két alk al ommal a víz teljes leengedése u t án 10—15 kg klórmésszel mossák, seprűzik a med en cék alját. A nö vén yek elleni harchoz t art ozik a medencék vizé- nek állandó cserélődése és a n a p o n k é n ti teljes leengedése.
Mindezek ellenére a mikroszkopi kus nö vényzet nem p u s zt u l ki, m o n d h a t n i órár ól -ó rára m e g ú j ul h ih e te t le n szaporasága révén. A fent i el járás ok révén cs up án szelektálódik, s a legellenállóbbak. a l egjo b ba n szaporodók m a r a d n a k meg. Ez a m ag y ar áz a ta an n a k , hogy a m e d e n c é k- ből, s a t úlfolyó lasi onjából csupán 15 féle szervezetet t u d t a m az 195G.
évi júni usi g y ű j t é s b ől k i mu t at n i.
Megvizsgáltam a meden cék vizét kora reggel. A kristálytiszta víz- ben alig tal ált am a mikroszkóp al att egy-két algát. Ugyanezt a vizet megvi zs gált am este, a leeresztés i dején. Már szabad szemmel is m ás volt a víz színe. A kristál ytiszta víz h al ványzöld re változott, felszínén 1—2 m m - e s algacsomóktól az 1—2 cm-es á t mé r ő j ű algaszövedékig számos b é k a ny á l d a r ab úszkált. Rengeteg kovamoszat mel l et t fonalas Lyngbya kékalgák, smaragdzöld színben pompázó Scenedesmus zöldalgák, Cos- mariumok, elvétve ki fli al akú Closteriumok ezrei t ű n t ek fel a mik roszk óp l át óm ezej éb en. Nem r i t k ák a lánd zsaal akú s h a j l o t t Ankistrodesmusok sem. Az uralkodó nö vén yzet h ez t art ozn ak a gö mb alakú zöldalgák telepei is.
A n ag y med en ce és az új me d en c e mikros zko pikus növényzete nem azonos. Míg a n ag y me d en cé ben sok a Scenedesmus, addig az ú j m e d e n- cében egyetlen p é l d á n y át sem l át tam, viszont a Gloeocystis planctonica t e r én éppen ellenkező a helyzet.
A kisebb díszmed encékben a Cladophora sp. erősen elszaporodik.
A f on a dé k á b an (lasion) mindazon szervezetek megtalálh at ók, amelyek a régi n a g y me d en c éb en élnek, c su p án sokkal n ag y o b b egyedszámban, m e r t viszonylag n y u g o d t a b b a k ö r n y eze t ü k.
Közl em én y emb en a n ag yme den céb en, s a t úl fol yó (zuhanyozó) lasi- o n j á b an talált n y á ri g y ű j t é s ű algákról számolok be. A két me de nc éb en merí té ss el g y ű j t ö t t e m.
C Y A N O P H Y T A
1. Lyngbya Lagerheimii (M ö b.) G o m. — A t rich omák h u l l á mo- sak, vagy kissé hullámosak, vagy erősen görbültek, szélességük 2,2—2,5^.
A sej t ek világoskékek, homogen t ar t a l m ú a k. A vé k o ny hüvely színtelen.
E gy e nk é nt és kötegek ben élnek. — Nagymedence. — Fig. 85—87.
2. Oscillatoria geminata var. sulphurea S t r z e s z e w s k i — A tri-
533-
ch o mák egyenesek, 2,5—2,8 ß szélesek, világoskékek, p l a s m á j uk homo- gen. A h a r á n t f a l ak m e n t én egy vagy két nag y o b b cyan op hyci n szemcse foglal helyet. A s e j t e k 4—6 ß hosszúak. — S t r an d , t úl fo l y ó (zuhanyozó).
— Fig. 84.
C H L O R O P H Y T A C HLOR OP HY CE AE
3. Ankistrodesmus convolutus var. minutum (N a e g.) R a b h. — A k ü lö n bö zők ép pen haj l ott t o mp a v é g ű s e j t ek m ér ete 5,5—9X2—2,5 ß.
— Strand, t úlfo lyó, ú j m e d e n c e. — Fig. 96.
4. Ankistrodesmus falcatus var. mirabile W. e t W. — A sejtek m é r e te 17—24X2, 8—4,5^. A szélsőséges m é r e t ek 8 aut osp orás p él dá ny ra vo natko zn ak. — S t r a n d , túlfol yó. — Fig. 97—99.
5. Gloeocystis planctonica (W. e t W.) L e m m. — St ra nd , ú j m e- dence.
6. Scenedesmus armatus v a r . ecornis W o l o s z . — A coenobiumok n ég y s ej t ű ek, egy síkban ál l anak a sejtek, a me l y ek en egy -eg y hosszanti b o rd a f u t végig. S e j m é r et 8,4—9X3,3—3,7 ß. — St ran d, nagymeden ce.
— Fig. 94.
7. Scenedesmus brasiliensis var. quadrangularis B o r g e — A n é g y- s e j tű coenobiumok s ej t j ei n hosszanti i r á n y b an egy-egy b o rd a f u t végig.
A szélső sej tek v é g e in 1—2, a középsők végein 1—1 rövid t ü s ke ül. S e j t - m é r et 8,8—9,5X2,7—3 ß. — S t r a n d , túlfolyó. — Fig. 95.
8. Scenedesmus brevispina (G. M. S m i t h ) C h o d. — A coeno- b i u m ok n é g y s e j t ű e k, a s ej t ek m é r e te 8—8,5X3,3—3,5 ß. A s ejtv égeken röv id tüskék ü l h e t n e k. — S t r a n d , túlfolyó. — Fig. 91.
Nagy a hasonlóság a S. brasiliensis v a r . quadrangularis B o r g e alakhoz. Mérete, s e j t f o r m á ja azonos, csupán a bordázottsága hiányzik.
Még in kább meg egy ezik a S. denticulatus var. linearis H a n s g. algával. Ez és a S. brevispina a nnyi r a hasonl ít an ak egymáshoz, h ogy a két t ax on n e m állja meg a h elyét.
9. Scenedesmus ecornis ( R a l f s ) C h o d. — A s ej t e k nincsenek egymagass ágban és emellett a t e l e p hajlott is. S e j t m é r et 10—11X5—6 ß.
S t r a n d , n a g y m e d e n c e. — Fig. 89.
10. Scenedesmus falcatus C h o d. — A sejtek orsóalakúak, még a szélsők sem h a j l a n a k . Mé r e t ük 15—16X3—4 ß. A te le pek n égy s ej t űek, a s e j t e k al t e r n ál t a k. — S t r a nd , túlfolyó. —Fig. 90.
11. Scenedesmus intermedins C h o d. — A n é g y s ej t ű coenobiumok s e j t m é r e te 9—11,2X4—5 ß. A szélső s e j t e k tüskéi k b . 4 & hosszúak.
A közti sejtek v ég ein igen r övid tüskék lát ható k. Val am en ny i t ü ske igen v éko n y. — S t r a n d , túlfolyó. — Fig. 92.
12. Scenedesmus intermedins var. bicaudatus H o r t o b . — A tele- p ek négys ejt űek, a sejtek m é r e te 9—11X3—3,8 ß. A s ej t v ég ek en kis t ü s k ék lehetnek, am el y e k fel á l l hat n ak, de a s e j t e k r e is ha j o l h a t n a k . Ilyen a p ró tüskés f o r m ák eddig m ég n e m ke rü l t ek elő. — S t r an d , túlfolyó. — Fig. 93.
13. Scenedesmus ovalternus C h o d. — A telepek ált al ában nyolc-
5 3 4 -
sejtűek, a sej t ek csupán a rá n y l ag kis fe lül e tt el éri nt keznek egymással. S e j t m é r et 9,5—13X4,3—5,8 ß — Strand, ú j m e d e n c e. — Fig. 88.
C O N J U GA T O P H Y C E AE
14. Cosmarium granatum B r é b. — S e j t m é r et 20—24,5X15—17 ß;
i s t hmu s 4—5 ß. Egy al kal o mmal ab normis példányt l á t t am (101. ábra). A rendell ene s f él s ejt hossza 9,5 ß, szélessége 16 ß. — S t r a n d , túlfolyó.
- Fig. 100—101.
15. Closterium sp. — St ra nd , ú j m e d e n c e. II. Eger patak
Az Eger p ata kb ól az 1956. VII. 19-i g y ű j t é s b en (leg. dr. i fj . Szabó Z.) két p l an k t on g omb át találtam.
1. Cerasterias raphiäioides R e i n s c h — A telepek n ég y k a r ú a k, a karok fokozatosan elvékonyodva tompa h e gy be n végződnek. A színte- len karok hossza 20—32 ß, szélessége 2,6—3,2 ß. — Fig. 102—103.
2. Cerasterias raphidioides var. inaequale R e i n s c h — A színte- len karok hossza elérheti a 80 ß-t, szélességük az 5 ß-t. A c e n t r u m b a n gömbös részletek láthatók. — Fig. 104.
III. Regie
1956 m á j u s á b an Regécen egv g é me sk út k út v á l y ú j á b ól g y ű j t ö t t e m.
A kovamoszatokon kívül cs upán n égy szervezet élt a biot opban. Közülük az Oscűlatoria formosa kékalga a legjelentősebb, a többi cs upán kísérő szervezet.
C Y A N O P H Y T A
1. Lyngbya Lagerheimii (M ö b.) G o m. — A t r i ch o mák h ul l ámo- sak, vagy kü lönb özőképpen h aj lo t tak, szélességük 2 ß.
2. Oscillatoria formosa B o r y — A t richomák egyenesek, vagy kissé h aj l o t t a k , olykor g y e n g én h ullámosak, szélességük 5,6—5,8 ß.
A végsejt, illetve a fonál utolsó s ej t j e i igen különböző al ak ú ak, amin t az a mellékelt raj zokb ól is ki t űn i k. A hü vely vé k ony és színtelen. A h a r á n t- f a l a k n ál hat ározo tt szemcsézettség látszik, s itt a t richoma olykor kissé befűződhet. A s e jt t a rt al om homogen, világoskék. Tömegesen élt a fa vá- l yú oldalán és a l j án s zöld bevonatot alkotott . — Fig. 75—83.
G e i 11 e r a f a j i smertet és ekor hüv e l y ről nem emlékezik meg (p. 970), viszont a nemzetség leírásánál megemlíti, hog y r i t k án zsenge h üvely előfordu lhat.
Igen ellenálló szervezet, amit egy m ű k ö d ő mozdonyon való előfor- dulása is igazol (Hortobágyi, 1952:227—228).
C H L O R O P H Y T A C HLOR OPHYC EAE
3. Hormotila mucigena B o r z i — A gömbalakú s ej t ek át mé r ő je 4—11 ß; ovális alak úak sem ri tk ák. Egy chloroplastisuk a s ej t et kitölti, be nne egy pyr en oi da van.
535-
4. Scenedesmus ecornis ( R a l f s ) C h o d. — A telepek négy sej t ű e k, a s ej t e k m é r ete 6—7X3,4—3,7 ß.
A k ú t v á l y ú b an előforduló szervezetek százalékos a r án y a:
Az Ecsedi láp v a l a m i k or Magyarország egyik legnag yobb n á d as r é t- sége volt. S z a t m ár m eg y é b en m i n t e g y 70 000 ka t as zt er i hold t e r ü l e t et foglalt el. Ebből 50 000 kataszteri holdon ren des en víz állott, míg a h á t r a- levő 20 000 k at as zt eri hold csupán mag as ab b vízálláskor k e rü lt víz alá, t eh át az á r t ér s zere pét töltötte be. A Szamos felt öl tött melléke és a N y í r- ség h o mo k k al v as t agon fe d et t löszplatója között húzódott észak—déli i r á n y b a n.
A m a g y a r t ö r t é n e l e m b en is igen jelentős hely et biztosított ma g án a k. A n o n y m u s elbeszélése szerint a honfoglalók a l ápon m ár v á r at épí- tet tek. Nagyecsed h a t á r á b an a l ápban levő hosszúkás emelkedésen T a s s vezér Tass v ára azonos a S árv á rr al. J el ent ő s ebb n ála az Ecsedi vár, a Nagyecsed k özel ében épült vízvár. Még a m a g y a r korona is el k erült az ecsedi v ár ba 1621-ben B e t h l e n G á b or ré vén. A török világ- utazó, E v l i a C s e l e b i szerint az ecsedi v ár fel leg vár nélküli erős vár, a m e l y n e m hó dolt meg a török előtt. Az os ztrákok I I . R á k ó c zi F e r e n c z szabadság harca i d ej én lerombolták, de a ku ruco k 1705-ben ú j j á é p í t e t t é k, s e b b e n egri vonatkozások is szerepelnek. A F e j e d e l e m u gy anis 1705-ben egri táborából re nde l k ezet t új j áépí t és ére. 1718-ban a v á r at fe l ro b b a n t o t t á k, s m a k öv ei n ek egy részét a ny ír bát ori t e m p l om őrzi. Az egykori v á r d o mb egy része m a a nagyecsediek ny u g vó h el y e. Az Ecsedi l áp t a l a j a Ca t a r t a l mú lápt alaj. T a c k e ren d sz ere sze- rint S z l a d i t s I m r e vizsgálatai al a p j án az alföldi és a felvidéki lápok között áll. Közbeeső helyzete nö vé n y vi l ág á ra is hat. A t a l a j a k t u á- lis aciditása 3—5 p H között ingadozik. A l ápban g y a k r a n előforduló t a l a j - égés h a t a pH-ra , m e r t ilyen h e l ye ke n a pH 6-ig is fel emel kedh et , ami a h a mu a l k o t ó r é s z ek alkalikus h a t á s á ra és az égés következt éb en fel - bomló h u m u s z s a v a k csökkenésére, rés zben l ekö tődésére vezethetők visz- sza. A h o l az égés h a t á s á ra besüllyed a talaj, ott 3—3,5 p H-t mé r h et n i, ami a felhalmozódó, odagyülemlő h u m u s z s a v a k na k t u d h a tó be. A láp- t al aj összes f o s z fo rs avb a n s kül önö sen K- b a n szegény, míg h u m u s z t a r - talma o rga ni kus e r ed et é n él fogva magas, elérheti a 41—49 százalékot. Az égett részeken a h u m us z t a r t a l o m m i n t eg y a f e l é re csökken. A m ag as N t a r t a l o m ell en ére a fel vehető ni t ro g én men n yi sé ge csekély.
A XVIII. században m egi ndul t hazai vízszabályozási, lecsapolási m u n k á l a t ok a m ú lt század végefelé úgyszólván utols ónak l á tt ak hozzá
Oscillatoria formo sa Bory . . . Ly n g b ya Lagerheimii (Möb.) Gom.
Ho rmo ti la mu ci g en a Borzi . . . S ce n e d e s m us ecornis (Ralfs) Chod. . Bacillariophyceae . . . .
100 °/(
IV. Ecsedi láp
536-
Az Ecsedi-láp Nagyecsednél 1958 májusában
e t áj kiszárításához. A láp életére az első komoly veszedelmet az 1870.
és az 1881. árvizek hatás ára létrejött Új Krasznának nevezett K raszna- csatorna jelentette, amelyet 1883—1884. években ástak meg. Az 1896—
1899. években végzett munkálatokkal a külvizeket vezették el a láptól, s a belvizek levezetését is csaknem hiá nytal anul megoldották. A láp fel- színe szárazabbá vált, s nagy t erül eteken megindulhatot t a földművelés.
1898-ban, amidőn a Kraszna vizét új mederb e terelték, megpecsételődött a láp sorsa. Eltűntek a nádrengetegek, a zsombékosok, a gyékényes, a tocsogós helyek. Ma már alig tár elénk valamit ősi múltjából, csupán n é h á ny helyen, így az egykori ingólápok alatti haj latokban találkozha- t u n k nádas foltokkal, s kisebb-nagyobb, de sekély mélységű vízterüle- tekkel, min t a régi, nagykiterjedés ű víztükör reliktumaival.
E me gma ra d t vízterületek élővilágának a feltárása az Alföld ősi láp- jai nak a mikrovegetációja megismerésének szempontjából nagyjel entő- ségű. Sem makroszkopikus, sem mikroszkopikus növényzetéről részletes t a n u l m á n yt nem ismerünk, utóbbiról pedig egyetlen irodalmi adat sem áll rendelkezésünkre. Ma alig találunk vízfoltot a lápon, míg egy-két évszázaddal ezelőtt, egyik községből a másikba is leginkább csónakon t u d t a k eljutni. A lecsapolások sokszor a felismerhetetlenségig megvál- toztatták az Alföld természetes képét, átalakították növény- és állatvilá- gát. Kötelességünk tehát a még megmaradt, s csakhamar egészen eltűnő m ar ad vá ny t er ül e t ek et számba ven nünk, élővilágukat ki k ut at nu nk .
1958. má j us 14-én a nagyecsedi lápról és Nagyecsed község szélén levő Úsztató tóból vett vízminták vizsgálatainak eredményeit az aláb-
537-
b i a k b a n i s m e r t e t e m . — A lá pi részen a p H 6,3, míg a láptól f ü g g e t l en Ús z ta t ó tó ban 9 volt.
Ecsedi láp Nagyecsednél
E U G L E N O P H Y T A
1. Euglena proximo. D a n g . — V a l a me n n y i egyed oválisán va g y gö mb sz e r űen összehúzódott á ll a pot ban volt. A s e j te kb e n sok az ovális- a l a kú pa r a myl o ns z e m .
2. Phacus Wettsteini D r e z. — A s e j t m é r et 16—17,5X7—8,6 ß. — Fig. 14.
C H L O R O P H Y T A C H L O R O P H Y C E A E
3. Ankistrodesmus convolutus C o r d a — A kihe gy ez e t t végű s e j - t e k kü lö nbö z őké p pen g ör bü lt e k, e gy e n ké nt élnek, szélességük 2—2,5 ß.
— Fig. 15—16.
4. Lambertia Judayi (G. M. S m i t h ) K o r s c h i k. = Characium Judai [sic!] (G. M. S m i t h ) F o t t . — A m e g ny ú lt, or sóalak ú s e j te k egyenesek v a g y kissé h a j l o t t a k . Felső v é g ük t űhe g ye s en végződik, alsó r é sz ükön két l e v é l f o r m á j ú t a l p látható, me l y e k der ékszögben íz űinek a testhez. A p y r e n o i d a jól észrevehető. S e j t m é r et 43—70X3—5,3 ß. — Fig. 1—2.
5. Lambertia Judayi n. var. microspina H o r t o b . = Characium Judayi n. var. microspina H o r t o b . — A s e j t e k a t őa l a kn ál zöm ökeb- bek. A felső r é sz a tüs kébe h i r t e l e n m e gy át, s a vé gt ü s ke a r á n y t a l a n ul r övi d. Az alsó rész f okoz at osan elvékonyodva, két le vé lsz er ű t a l p b a n végződik. S e j t m é r et 23—45X2,8—5,3/^. E k i s m é r e t ű alak f ő k é p p en rövid v é g t ü s ké j é v el és f e l ül kiszélesedő testével t ér el a typustól. — Fig. 3—4.
6. Lambertia lanceolata K o r s c h i k . — K o r s c h i k o v 1953-ban m e g j e l e n t u k r a j n a i algákról szóló m u n k á j á b an í r ja le ezt a különleges me g j e l e n é s ű zöldalgát. A s e j t e k m e g n y ú lt orsóa lakúa k, m i n d k ét v é g ü- k ön fokozatosan e l k e s k e ny e dn e k . Fe lül t ű h e g y e s en végződnek, míg alul h i r t e l e n kiszé lesednek és l á n dz s a sz e r ű en végz ődnek. E lándzsa szer ű rész oldal né ze tben alig vehe tő észre (Fig. 12), c su pán elölné zetben válik f e l - t ű nő v é. A s e j t e k r i t k án egészen egyenesek, m a j d n e m min dig kissé m e g - ha j ol t a k , S e j t m é r et 4 3 — 1 1 8 X 2 —A lá ndzsa sz er ű vég hossza 3,5—6,5^, szélessége 1—2,5 ß. Lágyabb, m i n t a s ej t többi része, f á z isk ontr a szt b e - rendezéssel n e m t ű n ik ki o l y a n élesen, m i n t a sejtfal. A l áp gyakor ibb , ige n jellegzetes, k ö n n y en é sz r ev eh et ő algá ja. — Fig. 5—13.
7. Oocystis Borgei S n o w . — Eg ye d ül élő se jt e ke t l á t t am csupán, m e l y e k b e n k ét chloroplastis volt 1—1 jól f e j l e t t pyr e noid áva l. A s e j t - vé gek kissé me g v a s t a g od t a k . S e j t m é r et 12X8,2 ß. — Fig. 18.
8. Oocystis parva W. et W. — A se j te k széles orsóalakúak, t o m p a h e g y b e n vég ződn ek. A s e j t v é g ek kissé me g v a s t a g od h a t na k . A b u - r o k két p ól u s án ug ya nc s ak t o m p a h e g yű m eg vas tag odás látszik. S e j t - m é r et 7,5—11X5—6 ß. A te le p ek ké t- va g y n é g y se jt ű e k, m é r e t ük
5 38 -
18—23X14,5—17 ß. A s ej t ek b e n egy vagy két nagy chloroplastis fog l al helyet, s a plastisok a s ej t ü re g et kitöltik. A b u r o k színtelen. — Fig. 17.
9. Scenedesmus acutus M e y e n — A coenobiumok n é g ys e j t ű e k, a s ej t ek eg ymagass ág ban, de kissé a l t e r n á l t an is ál l h at na k; m é r e t ük
11—12X3,4—3,8 ß. — Fig. 19.
10. Scenedesmus columnatus var. bicaudatus H o r t o b . — A coeno- biumok n ég y s ej t ű e k, a sej tek egy s í kban és egy magasságban állanak.
A szélsők q ua d r i ca u d a - s ze r ű en d o mbor od n ak , a középső végei laposab- ban vagy erő sebb en d omb or od nak; m é r e t ük 8,3—14X2,5—5 ß. A szélső s ej t ek e n az egyik átló i r á n y á b an vízszintesen vagy f e r d én elhelyezkedő, egyenes va gy kissé h aj l ot t, 4,3—7,5 ß hosszú tüske ül. A tüs kék igen erőteljesen fe j l e t t e k, s b ázi suk nál megv ast agodnak . A más ik átló i r á n y á- ban a szélső s e jt e k en cs u pán kis púp, rövid vagy hosszabb, l egf el j eb b 1 ß-t elérő egy v agy két t ü ske van, de az is előfordul, hogy sem ki eme l - kedés, sem t ü s ke nem látható. A s ej t f a l színtelen, s ará n y l ag vastag, fel ü le te f í n o m a n - e rő t e l j e s e b b en p ont s or okkal díszített; a sorok közel egymáshoz a l ak u l n ak ki. A pontozottság immerzióval, f ázi s ko n t ras zt t al mindig hat á roz o t t an látszik, míg ezek n é l k ül n em m in dig tűnik ki jól. A s e j t v ég ek en eg y-két nagy obb pont, bibircsszerű kiemelkedés, v a g y 1—2 rövid t ü s ke is h el y e t foglalhat. A t ü sk ék hossza itt l eg f el j eb b 1,6 ß-t é r h et el. A sej tek találkozásában gyak ori ak az ékszerű m e g v a s - tagodások. Az eg yetlen chloroplastis a s e j t ü r e g et egészen kitölti, s b e n n e egy nagy, jól szembeötlő py reno ida van. — Fig. 23—28. Ez a szokatlan s c u l p t u r á j ú zöldalga először a buzsáki h ala st avakból k er ü lt elő a S. colum- natus H o r t o b . f a j j a l egy üt t. Taxonomi ai ért ékel és ük a buzsáki hal a s- t avakr ól szóló, jelenleg még k ézirat b an levő t a n u l m á n y o m b an tal álhat ó. 11. Scenedesmus ecornis ( R a l f s ) C h o d. — A t elepek k ét s e j t ű ek, a s ejt ek m é r e te 5,6—6X2,8—3 ß.
12. Scenedesmus ecornis var. disciformis C h o d. — A coenobiumok négy s ej tűek, a s ejt ek m é r e te 9—10X5,6—6 ß.
13. Scenedesmus subspicatus var . brevicauda (G. M. S m i t h ) C h o d. — A coenobiumok n égy sej tűek, a s e j t e k egysíkban és egy magas- ságban h el yezk ed ne k el, m é r e t ük 6—8X2—2,2 ß. A szélső s ejt ek en cca.
6, a köztiek végein egy-egy, 1—1,7 ß hosszú t üs ke alakul. — Fig. 20.
14. Schroederia ecsediensis H o r t o b . n. s p . = Ankistrodesmus ecsediensis H o r t o b . n. s p. — A s ej t ek r i t k án egyenesek, de ekkor is az egyik oldaluk erősen domború. R e n d s z er i n t S - a l a k b a n g ör bü l tek. Végeik fok ozatos an t ompavégű, n e m t ű h egyes, erősen h a j l ot t, k un k o ro dó farokszerű rés zben végződnek. Kivételesen az egyik sejtvégződés e g y e - nes is lehet. A chloroplastis falmelletti, egészen vagy csaknem egészen beb o r í t ja a falrés zt. P y re n o i d a jól fej l et t , s a köz ép tá jon foglal hel yet . A s ejt t est m é r e te 15—20X1,5—3,8 ß. Au t os porás szaporodásukat f i g y e l - tem meg. — Fig. 41—46.
A Schroederia spiralis (P r i n t z) K o r s c h i k . == Ankistrodesmus nitzschioides var. spiralis P r i n t z algához áll legközelebb. A s ej t t es t e egészen hasonló alakulású, azonban az a r á ny l ag rövid, kunkor odó s n e m tűhegyes sej tvégi ny úl vá nyok jól el vá l a szt j ák attól.
5 3 9 -
C O N J U G A T O P H Y C E A E
15. Closterium strigosum var. elegáns (G. S. W e s t ) K r i e g e r
— Meg n y úl t, egy en esn e k t ek i nt hető változat. A sej t külső fala e n y h én domború, a belső fal íjszerű, a s ej t k ö ze p e t á j án a körvonal f i n o m a n kihasadó. A végek t o m p án legömbölyítettek. A py renoi d o k száma s e j t - f el e n k é nt 8—8. Gi ps zkristály egy v ag y kettő, s megl ehet ősen n agy ok.
A m e m b r a n a színtelen és sima. S e j t m é r et 177X14 ß. A s ej tvégek szé- lessége 2—2,5 /'. — Fig. 69.
V. Nagyecsed. Üsztató tó zöld vize C Y A N O P H Y T A
1. Merismopedia minima G. B e c k — A telepek kicsik, 4 v agy 8 sejtűek, u t ó b b i ak d o m i ná l n ak. A s e j t ek kékeszöldek, homogen p l as m á- jú ak. Hosszuk 1,3—1,5 ß, szélességük 0,6—0,8 ß.
2. Oscillatoria limnetica L e m m . — A t ri cho mák egyenesek vagy alig g ö rb ül t ek, 2—8 s ej t ből állanak, szí nük világoskék. A s ej t ek széles- sége 1,5—2 ß, hosszuk 7—8,6 ß. — Fig. 29.
3. Aphanizomenon flos-aquae var. Klebahnii E l é n k. — A t r i ch o ma szélessége 3—3,5 ß. Tel ve gázvacuolumokkal.
E U G L E N O P H Y T A
4. Phacus Wettsteini D r e z. — A me g n y últ ovális sej tek m é r e te 10—12X20—21,5 ß. A periplast hosszában h a l v á n yan csíkolt. A s ej t ek oldalnézet ben n e m laposak, h ane m c s a kn em olyan vastagok, m i n t a mi - lyen szélesek: 8—9 # - o s a k . Csupán egy nagy par amy lon s zem l át h at ó a s ejt ek alsó részében, s ez elölnézetben kör, oldalnézetben b e m é l y e dt peremű, s meg l eh et ősen vastag. S t i g m át n e m l át t am határo zo tt an. Kissé nag yo bbak H u b e r —P e s t a l o z z i mé ret e i nél (1. c. p. 183).
5. Trachelomonas scabra P 1 a y f. — A lorica ovális, alul kissé ki - púposodhat, világossárga és erősen rücskös-szemcsés. Mérete 17—17,5 X 12,5—13,5 ß. Porusa p e r e m nélküli, á t m é r ő je kb. 4 ß. A fl agel lu m hosz- szabb a t e s t m é re t n é l. — Kissé kül önbözik P l a y f a i r leírásától, m e r t pórusa p e r e m nélküli és némileg ki s eb b (cf. Huber—Pestalozzi, p. 323).
— Fig. 33.
C H L O R O P H Y T A C HLOR OPH YCEAE
6. Actinastrum Hantzschii var. fluviatile S c h r ö d e r
7. Ankistrodesmus falcatus var. acicularis (A. B r.) G. S. W e s t 8. Ankistrodesmus falcatus var. mirabile W. et W.
9. Chodatella balatonica S c h e r f f e l . — Ügy látszik, ez a Bala- tonból l e í rt k i s m é re t ű zöldalga n e m r i t k a t ag ja h az á nk al gavegetációj á- nak, m e r t a többízbeni balatoni el őfordulása u t án ug yancs ak sokszor t al á l ko z t am vele h a l a s t a v a k b a n , s mos t Északkelet-Magyarország ból is előkerült Nagyecsedről. A sejtek t oj á sal akúa k, oldalaik kissé m e g n y o - mottak l eh et n ek ; m é r e t ük 7—9X3—5,6 ß. A felső poluson mi nd i g 2, az
540-
alsón egy, v a gy két egyenes vagy kissé h a j l o t t és kifelé te k i ntő vékony t üs ke található, m e ly e k m é r e t ük a l a p j án két csoportba oszthatók. A f első tüskék és az alsók közül az egyik mindig c sa kne m azonos hosszúságú, míg az alsó t ü s k ék közül — h a ke ttő va n — az egyik min dig jóval r ö v i- debb. A hosszabbak m é r e te 6—7 ß, a r övi de bb é 1, 7- 2, 3 ß. — Fig. 3 4 - 3 5 . 10. Kirchneriella subsolitaria G. S. W e s t — A s e j t e k négyes cso- por tokban, de egyedül is előf ordulnak, egyik vé gük mi ndi g v é k o n y a bb és kissé me gg ö r bü l he t. A s e jt ek szélessége 1,7—2 ß, az á lta luk b e z á rt körív á t m é r ő je 6,5—7,5 ß. — Fig. 39—40.
Ezt a f a j t P a s c h e r é rt elm ez é séb en t a r t o m Ki r c hn e r i e ll á n ak (cf.
1. c. p. 182). K o r s c h i k o v ugyanis a K. subsolitariát a Nephrochla- mys ge n usb a helyezi N. subsolitaria (W e s t ) K o r s c h i k. né ve n. A nagyecsedi példányok Kirchnerie llák, m e r t s e j t f a l u k m i n d e n ü tt e gy e n - letesen vastag, s a l a k j u k is elüt K o r s c h i k o v á b r á j á t ól (1. c. p. 312, fig. 278). P é l d á n y a im e rősen e m l é ke z t e t nek a Kirchneriella cornuta K o r s c h i k. alakra, de e n n e k a n ö v é n y n ek m i n d k ét vége elvé konyo- dik, s meggör bül, míg a nagyec sedieknél c s up án az egyik vég k e s k e n y e - dik el, s az g ö r b ü l h et meg, de n e m mi n d e n esetben; e mellett a hazai algák jóval kisebbek is. Ez a rokonvonás is a l á t á ma s z t ja f e lf og á somat a Kir c hne r ie llá kh oz helyezését illetően.
11. Nephrochlamys Willeana (P r i n t z) K o r s c h i k. — A se j te k mindig e g y e nk é nt élnek, gye n gén vagy e rő se bben ha j l ot t a k , végeik kissé elvé konyodna k, t o m pán legömbölyödöttek, s itt a s e j t f a l me gvastagodik . A se j t e k b en egye tlen chloroplasti s van, s ez nem tölti ki egészen a l u me nt . A se jt e k hossza 8—10 ß, szélessége 3,8—6 ß. — Fig. 36—37.
P r i n t z ezt az algát Nephrocytmm Willeanum né ven írta le.
A Nephrochlamys ge nust K o r s c h i k o v állította fel 1953-ban, s e bbe a most i sm e r t e t e t t f a j o n kívül még h á r om f a j t helyezett, többek között itt közli a Kirchneriella subsolitariát is, a m i n t arról f e n t e b b m ár m e g - emlékeztem.
12. Oocystis Borgei S n o w — A te lep k é ts e j tű, m é r e te 11,5—8,5 ß. A f i ók a se j t ek 8—8,5X5—5,5 ß mé r e t ű e k. M i nd e gy i kb e n 2—2 chloroplas - tis van. A pyr e no ido k jól látsza nak. —Fig. 38.
13. Selenastrum minutum (N a e g.) C o 11 i n s — A se j t ek á l ta lá- ba n egye dül élnek, r i tk án 2 vagy több ta l á l ha t ó me gle het ősen szorosan egymás melle tt. Le gi nká bb f é lhol da la kúa k, de S- a l a k úa k, 6-os f o r m á- j úak is a k a d n a k közöttük. Végeik felé el vékonyodnak, s t o mp a csúcsban végződnek. Hosszuk 2,5—6 ß, szélességük 1—1,5 ß. B r o w n - f é le mozgást mu t a t n a k . S zí nte s tük a l u m e n t egészen kitölti. P yr e no i d o t n e m lá t ta m.
— Fig. 47—49.
Kissé eltér B r u n n t h a l e r leírásától, m e r t a s e jt e k n e m m ind ig f él hol da la kúa k, h a n e m változ atosan g ö r b ü lh e t n e k; tová bb á kisebbek és ka r cs ú bbak a nagyecsedi példá nyok, a z on ba n szorosan csatlakoznak a Pa s ch e r - sor o z a tb a n közölt adatokho z (7—9X2—3 ß).
14. Scenedesmus ellipsoideus C h o d. — A telepek k é t s e j tű e k. 15. Scenedesmus falcatus C h o d. — A coenobiumok né gy s e j t ű e k. Nagyon r i t k án f igye lhe tő meg az alga együt tesbe n.
541-
16. Scenedesmus falcatus f. tortuosa S k u j a — A legjellegzete- sebb S c en ed es mus . A telepek s e j t s z á ma r e nd k í v ül változatos. Egyedei közül a monodesmoid, e gy se j tű f o r m ák t ú l sú l yb an v a n n a k , míg a r e n d e s tor tuos a alak a r á n y l ag ritka. A monode smoi d se j te k a l a k ja sz okatl anu l nagy va ria bili tást á r ul el. Az orsóalaktól az S - és U-alakoki g m i n d e n lehetséges á t m e n et előf ordul. A c oenob iumokba n a se j te k na g yon lazán ta r t oz na k össze, a mit igazol, hogy a megszokott k é t- és n é gy se j t ű tel epe k melle tt igen g y a ko r i a k a három-, ö t s e j t ű coenobiumok. Sok ezer te lep et f i g ye l t e m meg, s azokból csupán e g ye tl e n h a t - és h é t s e j t űt lá t ta m, míg ny olc se j tű n e m k e r ü lt elő. A r e n d k í v ül laza sej tka pcsolat n é g y s e j t ű coe- n o b i um o kn ál n a gy o b b s e j t s z á m ú a k at c s up án r i t k án tesz lehetővé.
A se jt v é gek n e m tű heg ye se k, a s e j t t a r t a l o m a vé gekbe is b e n y o m u l . Py r e n o i do k h a t á r o z o t t an látszanak. A s e j t m é r et 15—33,4X1,7—6 ß kö- zött váltakozik. A szélsőséges na gy s e j t m é r e t et egy autospór ás mon o de s - moid a l a k n ál l á t t a m: 3 3 , 4 X 6 ß. — Fig. 50—68.
17. Scenedesmus quadricauda C h o d. — A me gf igye l t coenobiu- mok n é g y s e j t ű ek v ol ta k.
18. Tetrastum glabrum ( R o l l ) A h l s t r . e t T i f f . — A n é g y- sejtű c oe no bi umo kb a n a sejte k szorosan, hézag n é lk ül illeszkednek ösz- sze. S e j t m é r e t: 5—5,7 ß. A chloroplasti s a l u me n t csupán részben tölti ki. A pyr e no ido k jól l átsz an ak. — Fig. 21.
19. Tetrastum punctatum ( S c h m i d l e ) A h l s t r . e t T i f f . A t ele pe k n é g y s e j t ű e k. A gömba la k ú s e jt e k á t mé r ő je 3—4 ß\ ta lál kozá- su kn ál meg le he tős en n a g y üreg l á t ha tó. A sejtek k ife lé tek intő részein egymástól távol álló nagyobb f él gö mb sz e r ű kie melkedé sek v a n n a k . A chloroplastis a s e j t ü r e g et ne m tölti ki teljesen. Pvr e no i d a van.
Fig. 22.
Lillafüredi tó
1957. j úni us 6-án, t e r e pg y a k o r l a t o k alkalmával j á r t am a Li l la f ü r e di tónál, s me rí té ses g y ű j t é s e k et vé geztem. A tó a r á n y l ag szegény p l a n k - t onj á ból a Scenedesmusok a je lent ősebbe k. A p a r t közvetlen közelében v e tt v í z m i nt á b an az alá bbi szervezeteket t a l á lt a m:
C H R Y S O P H Y T A
1. Chrysococcus biporus S k u j a — A h éj b a r n a , s e j t á t m é r ő 7 — 8 #. 2. Chrysococcus triporus M a t v. ( = Chrysosoccus r u f e sc e n s f. t r i - pora Lund). A héj itt is bar na , a s e j t á t m é r ő ugy an cs a k 7—8 ß.
P Y R R O P H Y T A
3. Ceratium hirundinella f. furcoides S c h r ö d e r — A 73. á b ra a b n o r m i t á st m u t a t : az apicalis szarv erősen me gha j li k . A sejthossz 274 ß, a sejtszélesség 42 fc. A ha jl ot t szakasz hossza 65 ß. A hajlá sig a s e j t - hossz 238 ß.
C H L O R O P H Y T A C HL OR O P HYC E AE
4. Palmellocystis planctonica K o r s c h. — A gömbala kú te l e p e k-
542-
be n nyolc sej t látható, me lyek á t m é r ő je 5—5,6 ß. A se jt e k zöldek, chlo- roplastisu k nagy, serlega la kú. — Fig. 74.
5. Scenedesmus costulatus C h o d. — A telepe k ny ol c se jt űek és a se jte k mindi g két e gy m ás fe lett i sorba n h el ye z ke dne k el. A coenobiu- mok mi n d k ét végén k é t - k ét sejt szabadon áll. A sej tek m é r e te 14—15 X 4—4,5 V. — Fig. 72.
6. Scenedesmus falcatus C h o d. — A coenobiumok n é g y se j tű e k, a sejtek orsóalakúak, a szélsők olykor c s ak ne m egyenesek, míg m á s k or erősen h a j l o t ta k . Ka rc sú bba k, zömöke bbek lehetnek. S e j t m é r et 12—15 X 2,5—3 ß. — Fig. 70—71.
A dolgozatban ismertetett szervezetek áttekintő táblázata
S p e c i e s E g e r
Strand Patak
Cyanophyta:
1. Aphanizomenon flos-aquae var. Klebahnii
2. Lyngbya Lagerheimii 3. Merismopedia minima 4. Oscillatoria formosa 5. Oscillatoria geminata
var. sulphurea
6. Oscillatoria limnetica E uglenophyta:
7. Euglena proxima 8. Phacus Wettsteini 9. Trachelomonas scabra Chrysophyta:
10. Chrysococcus biporus 11. Chrysosoccus triporus Pyrrophyta:
12. Ceratium hirundinella f. furcoides
Chlorophyta, Chlorophyceae:
13. Actinastrum Hantzschii var. fluviatile
14. Ankistrodesmus convolutus 15. Ankistrodesmus falcatus
var. acicularis
1G. Ankisti'odesmus falcatus var. mirabile
17. Chodatella balatonica 18. Gloeocystis planctonica 19. Hormotila mucigena 20. Kirchneriella subsolitaria 21. Lambertia Judayi
(Characium Judayi) 21. Lambertia Judayi n. v.
microspina
23. Lambertia lanceolata
Regéc Ecsedi láD Nagy- Üsztató-
ecsednél tó Lilla- íüred
543-
S p e c i e s
24. Nephrochlamys Willeana 25. Oocystis Borgei
26. Oocystis parva
27. Palmellocystis planctonica 28. Scenedesmus acutus
29. Scenedesmus armatus var. ecornis
30. Scenedesmus brasiliensis var. quadrangularis 31. Scenedesmus brevispina 32. Scenedesmus columnatus
var. bicaudatus
33. Scenedesmus costulatus 34. Scenedesmus ecornis 35. Scenedesmus ecornis
var. disciíormis
36. Scenedesmus ellipsoideus 37. Scenedesmus falcatus 38. Scenedesmus falcatus
f. tortuosa
39. Scenedesmus intermedius 40. Scenedesmus intermedius
var. bicaudatus
41. Scenedesmus ovalternus 42. Scenedesmus quadricauda 43. Scenedesmus subspicatus
var. brevicauda
44. Schroederia ecsediensis (Ankistrodesmus ecsediensis) 45. Selenastrum minutum
46. Tetrastrum glabrum 47. Tetrastrum punctatum Ch lorophyta, Conjugatophyceae:
48. Closterium strigosum var. elegáns
49 Cosmarium granatum Hyphomycetes:
50. Cerasterias raphidioides 51. Cerasterias raphidioides
var. inaequale
E g e r
Strand P at ak Regéc Ecsedi láp Nagy- Üsztató- ecsednél tó
- f+
+4-
Lilla- f ür ed
- f
+4
4 -
14 15 19
Á b ra m a g y a r á z at Figurenerklärung
Nagyítás:
Vergrösserung:
1—2: Lambertia Judayi (G. M. Smith) Korschik. — — 1500 X 3—4: Lambertia Judayi n. var. microspina Hortob. — — 600 X 5—13: Lambertia lanceolata Korschik. — •— — — — 1000 X
12: a lándzsaszerű alsó rész oldalnézetben.
544-
Nagyítás:
Vergrösserung:
14: Phacus Wettsteini Drez. — — — — — — — 1000 X 15—16: Ankistrodesmus convolutus Corda — — — — 1500 X 17: Oocystis parva W. et W. — — — — — — — 1500 X 18: Oocystis Borgei Snow — — — — — — — 1500 X 19: Scenedesmus acutus Meyen — — — — — — 1500 X 20: Scenedesmus subspicatus var. brevicauda
(G. M. Smith) Chod. — — — — — — — — 1500 X 21: Tetrastrum glabrum (Roll) Ahlstr. et Tiff. — — 1500 X 22: Tetrastrum punctatum (Schmidle) Ahlstr. et Tiff. 1500 X 23—28: Scenedesmus columnatus n. var. bicaudatus Hortob 1500 X
25—27: a szélső tüskék végződései.
29: Oscillatoria limnetica Lemm. — — — — — 2000 X 30—32: Phacus Wettsteini Drez. _ — — 1200 X
30: oldalnézet. Seitenansicht.
33: Trachelomonas scabra Playf. — — — — — — 1500 X 34—35: Chodatella balatonica Scherffel — — — — — 1500 X 36—37: Nephrochlamys Willeana (Printz) Korschik. — — 2000 X 38: Oocystis Borgei Snow — — — — — — — 1500 X 39—40: Kirchneriella subsolitaria G. S. West — — — — 2000 X
41—46: Schroederia (Ankistrodesmus) ecsediensis Hortob.
n. sp. — — — — — — — — — — — 1500 X
47—49: Selenastrum minutum (Naeg.) Collins — — — 1500 X 50—68: Scenedesmus falcatus f. tortuosa Skuja — — — 1500 X
69: Closterium strigosum var. elegáns. (G. S. West)
Krieger — _ _ _ _ _ _ — — _ 600 X
70—71: Scenedesmus falcatus Chod. — — — — — — 1000 X 72: Scenedesmus costulatus Chod. — — — — — 600 X 73: Ceratium hirundinella f. furcoides Schröder — — 350 X 74: Palmellocystis planctonica Korsch. — — — — 1000 X 75—83: Oscillatoria f ormosa Bory _ _ _ _ _ _ 1000 X 84: Oscillatoria geminata var. sulphurea Strzeszewski 1000 X 85—87: Lyngbya Lagerheimii (Möb.) Gom. — — — — 1000 X' 88: Scenedesmus ovalternus Chod. — — — — — 1000 X 89: Scenedesmus ecornis (Ralfs) Chod. — — — — 1000 X 90: Scenedesmus falcatus Chod. — — — — — — 1000 X 91: Scenedesmus brevispina (G. M. Smith) Chod. — — 1000 X 92: Scenedesmus intermedius Chod. — — — — — 1000 X 93: Scenedesmus intermedius var. biaudatus Hortob. — 1000 X 94: Scenedesmus armatus var. ecornis Wolosz. — — 1000 X 95: Scenedesmus brasiliensis var. quadrangularis Borge 1000 X
96: Ankistrodesmus convolutus var. minutum (Naeg.)
Rabh. — — — — — — _ — — — „„ looo X 97—99: Ankistrodesmus falcatus var. mirabile W. et W. — 1100 X 100—101: Cosmarium granatum Bréb. — — — — — — 1000 X 102—103: Cerasterias raphidioides Reinch. — — — — — 1000 X 104: Cerasterias raphidioides var. inaequale Reinsch — 500 X
34* 5 4 5
L I T E R A T U R A
[1] Berey J.: Nagyecsed története 1930-ig. I. Nagyecsed község története 1896-ig. — Mátészalka, 1937:1—81.
[2] Bourrelly, P.: Recherches sur les Chrysophycées. — Revue Algologique Mém.
Hors-Série n° 1. Paris, 1957.
[3] Brunnthaler, J . —L e m m e r m a n n , E.—Pascher, A.: Chlorophyceae II. — in Paschers Süssw. — FI. 5. Jena, 1915.
[4] Chodat, R.: Scenedesmus — Extráit de la Revue d'Hydrologie III. 3/4. Aarau, 1926.
[5] Geitler, L.: Cyanophyceae (Blaualgen) — in Rabenhorst's Krypt. — Fl. XIV.
Leipzig, 1930—1932.
[6] Hortobágyi T.: A buzsáki halastavak mikrovegetációja. (Kézírat.)
[7J Huber—Pestalozzi, G.: Das Phytoplankton des Süsswassers. Die Binnengewässer XVI. 1—4. Stuttgart, 1938—1955.
[8] Korschikov, O. A.: Protococcineae — in Viznacsnik Prisznovodnih Vodorosztej Ukrainszkoi RSZR. V. Kiiv, 1953.
[9] Krieger. W.: Die Desmidiaceen — in Rabenhorst's Krypt. — Fl. XIII. Leipzig, 1937.
[10] Lovassy, S.: Az Ecsedi-láp és madárvilága fennállása utolsó évtizedeiben. — Budapest, 1931:1—87.
[11] Matvienko, A. M.: Zolotyisztüje Vodoroszli. Opregyelityelj Presznovodnüh Vodoroszlej SZSZSZR. Vüpuszk 3. Moszkva, 1954.
[12] Schulhof ö. (szerk.): Magyarország ásvány- és gyógyvizei. — Budapest, 1957.
[13] Szladits, I.: Talajkémiai és enzimes vizsgálatok az Ecsedi-lápon. — Budapest, 1930:1—67.
[14] Willén, T.: Conidia of Aquatic Hyphomycetes amongst Plankton Algae. — Bot. Notiser 111. 2. Lund, 1958:431—435.
Dr. HORTOBÁGYI TIBOR:
Angaben zu den Algen Ungarns, III.
Mit 104 Originalabbildungen.
1. Ich gebe 14 Organismen aus den radioaktiven lauwarmen Quellen von Eger bekannt. Die hier geschilderten Algen sind auch ökologisch beachtungswert, da diese sich im 28;1 C° warmen und 7,1 pH-inhaltigen Wasser fortwährend vermeh- ren, obwohl das Wasser im Laufe des Tages ständig getauscht, allabendlich voll- kommen heruntengelassen und ausserdem der Einwirkung einer permanenten Chlor- und Cu.S04-Zufuhr ausgesetz wird.
2. Aus dem Gewässer des Eger-Baches führe ich zwei Plankton-Hyphomyce- tes vor.
3. Im dorf Regéc fand ich im Trog eines Schwengelbrunnens ein Algen- coenosis vor, dessen bedeutendster Faktor die Oscillatoria formosa B o r y war;
diese ergab 85 % aller Gewächse. Sie ist ein sehr zäher, sich den extremsten Lebensverhältnissen anpassender Oi'ganismus, welcher in Ungarn sowohl in Ther- malquellen, als auch in Teichen aller Art, ja sogar an Lokomotiven vorzufinden ist.
4. Von dem einst gewaltigen Ecseder Moorgebiet (Ecsedi láp) sind heute nur einzelne Reste übrig geblieben. In einem solchen Restteil bei Nagyecsed (pH 6.3) habe ich Sommerforschungen geführt. Aus den hier beobachteten 15-lei Organis- men sind die Chlorophyceae äusserst interessant. Es kamen hier mehrere seltene Algen zum Vorschein, deren zwei auch für die Wissenschaft neu sind. Diese sind:
Lambertia Judayi n. var. microspina H o r t o b. (—Characium Judayi n. var.
microspina Hortob.) — Ihre Zellen sind aussertypisch gedrungen die Zellenoberteile gehen jäh in Stalchen über, der Endstachel verbleibt aber dabei unverhälnismässig kurz. Der Unterteil verdünnt sich stufenweise und endet in zwei blattartigen Soh- len. Zellendimension: 23—45X2,8—5,3 (i. — Von dem Typus weicht sie durch ihren Endstachel und durch ihren obenzu ausbreitenden Körper ab.
550-
Schroederia ecsediensis H o r t o b . n. sp. (— Ankistrodesmus ecsediensis Hor- tob. n. sp.) — Die Zellen sind selten gerade und auch dann ist die eine Zellenseite gewölbt. Gewöhnlich wölben sie sich in S-Form. Die Zellenenden gehen stufen- weise in eine stumpfe Spitze über, die nie nadelartig wirkt; sie sind stark gebogen und enden in einem krausen schweifartigen Teil. Ausnahmsweise kann der eine Zellenfortsatz auch gerade bleiben. Die Chloroplastis zieht sich entlang der Zellen- wände und bedeckt völlig, oder fast völlig die Wandfläche. Ihre gut entwickelte Pyrenoide befindet sich um die Zellenmitte. Dimension des Zellenkörpers:
1,5—3,8X15—20 (l. — Sie vermehrt sich durch Autosporen.
5. Aus dem in der unmittelbarer Nähe vom Ecseder Moorgebiet und der Ort- schaft Nagyecsed gelegenen — doch vom Moor völlig unabhängigen — Schwemm- Teich erstatte ich über 19 Organismen Bericht. Das pH beträgt 9. — Zufolgo der grossen Anzahl der hier befindlichen Algen, war auch die Wasserfarbe ganz grün.
6. Aus dem Teiche bei Lillafüred beschreibe ich 6 Organismen.
551-
