A bírálóbizottság értékelése
Az elemzés fő célja a második világháború és a 2007/2009-ben kezdődő válság közötti időszak állami szerepvállalásának komplex, átfogó, több síkon és vetületben mozgó vizsgálata, az európai modell és változatainak elemzése. A szerző az állam és a piac viszonyát három vizsgálati szinten elemzi: az állami szerepvállalás tényeinek és tendenciáinak, a gazdaságpolitika alakulásának elemzése, valamint gazdaságelméleti szinten.
Az értekezés egyesíti a rendszerszemléletet, az intézményi megközelítést, az új politikai gazdaságtan módszereit, a gazdaságtörténeti/statisztikai, nemzetközi összehasonlításon alapuló kutatási módszereket. A disszertáció statisztikailag jól dokumentált.
A legfontosabb eredmények:
1. Az elmúlt két évtized gazdaságelméleti irányzatainak átfogó rendszerezése, ami egyebek mellett jelentős hozzájárulás a fiskális konszolidációk stratégiai megalapozásához.
2. Az állam és a piac szervesen összekapcsolódó intézmény, nem egyik vagy másik mérete számít, hanem a két intézményrendszer minősége, hatékonysága, összhangja, összekapcsolódási módja. A „minimális állam” önmagában nem megoldás.
3. A piaci és bürokratikus koordináció többféle kombinációi eredményezhetnek hatékony rendszert.
4. Az állami szerepvállalás kiterjedtségének vizsgálata, főként az államháztartási kiadások elemzése alapján.
5. Hozzájárulás az államháztartás optimális mérete és szerkezete vitához.
6. Az intézményi közgazdaságtani alaptézis megerősítése, miszerint a nemzeti adottságok, erkölcsi értékrendek, elfogadott normák, kulturális hagyományok fontos tényezők a teljesítmény alakulása szempontjából.
7. A globalizációhoz való sikeres alkalmazkodás megnöveli a nemzeti intézmények felelősségét.
8. A tömegdemokráciák ellentétbe kerülhetnek a makró-gazdaság hatékony működtetése és egyensúlya követelményeivel.
Az országok újszerű csoportosítása a vizsgált témakörök szerint, mégis az európai modell közös jellemzőinek részletes kifejtése és elemzése hiányos maradt. Az állami szabályozás szupranacionális szintjére, az európai integráció elemzésére nem tér ki.
A bíráló bizottság az értekezést alapos, összefoglaló műnek tartja és javasolja az MTA doktora cím odaítélését.
