BildEr
dEr PFinGStZEit
AuSGEWäHltE litErAtur
ABkÜrZunGEn
EA = Etnológiai Adattár (Ethnologisches Archiv des Ethnographischen museums, Budapest)
Ethn. = Ethnographia. A magyar néprajzi társaság folyóirata 1890–
EPhk = Egyetemes Philologiai közlöny 1887–1948 itk = irodalomtörténeti közlemények 1890–
mÉ = művészettörténeti Értesítő 1952–
mkSZ = magyar könyvszemle 1876–
mmt = magyarország műemléki topográfiája
mnGy = magyar népköltési Gyüjtemény. i–Xiv. Pest, Budapest 1872–1924.
mnt = magyar népzene tára 1951–
mny = magyar nyelv. A magyar nyelvtudományi társaság folyóirata 1905–
nÉ = néprajzi Értesítő nk = néprajzi közlemények nyr = magyar nyelvőr 1872–
ÖZv. = Österreichische Zeitschrift für volkskunde.
ÚmnGy = Új magyar népköltési Gyűjtemény i–Xviii. Szerkesztette ortutay Gyula. Budapest 1940–1975.
vu = vasárnapi Újság, Wochenzeitung, 1854–1921.
Agendarius liber.
Continens ritus et caeremonias, quíbus in administrandis sacramentis, benedictionibus et aliis quibusdam ecclesiasticis functionibus parochi et alii curati in dioecesi et provincia Stri
goniensi utuntur. tyrnaviae, 1583.
Aggházy mária
1958 Régi magyarországi faszobrok. Budapest.
Alszeghy Zsolt
1914 Magyar drámai emlékek a középkortól Bessenyeiig, XVI–XVIII. század. Budapest.
Andree – Eysn, marie
1910 Volkskundliches aus der bayrischösterreichischen Alpengebiet. Braunschweig.
Angyal dávid
1909 mátkámasszony (meine Frau Gevatterin). Magyar Nyelv 5 Jg. 130.
Antal Sándor
1947 A társadalmi szervezet befolyása egy székely falu betlehemes játékára (der Einfluß der ge- sellschaftlichen organisation auf das krippenspiel eines Szeklerdorfes). miscellanea Ethnographica, kolozsvár.
Apor Péter
1927 Metamorphosis Transylvaniae. Budapest P. Antal
1891 A gyõri karmelita rendház kétszáz éves története. 1691–1891. (Zweihundert Jahre Geschichte des karmleiten klosters in Győr/raab) Gyõr.
Artner Edgár
1923 Az egyházi évnek, ünnepeinek és szertartásainak kimerítõ leírása és magyarázata a müvelt közönség számára (Beschreibung und Erklärung des kirchlichen Jahres für das gebildete Publikum). Budapest.
Assion, Peter
1968 Altarwäsche am Gründonnerstag. Zur Geschichte eines karwochenbrauches. Hessische Blätter für Volkskunde. Bd. 59. 100–104.
Babik József
1891 Ünnepeink magyar elnevezései. Hittudományi Folyóirat. 263–278, 524–539.
Bachó lászló
1944 A gyöngyösi templomok története. Gyöngyös.
Balanyi Görgy
1927 Assisi Szent Ferenc. Budapest.
Balásy dénes
1905 udvarhely vármegyei babonák (Aberglauben im komitat udvarhely). Ethnographia XVI. 40–42.
Balázs márton
1942 Adatok Háromszék vármegye néprajzához (Angaben zur volkskunde des komitates Háromszék). Sepsiszentgyörgy.
Balics lajos
1885 A róm. kath. egyház története Magyarországon. I. kötet: SzentIstván király koronázásától SzentLajos király haláláig. 1000–1095. (Geschichte der römisch-katholischen kirche in ungarn. i. Band. von der krönung bis zum tode von ludwig dem Großen). Szent istván társulat, Budapest.
1888–1890 A római kath. egyház története Magyarországon. II. kötet, 2 részben. Kálmán király
tól az Árpádház kihaltáig 1195–1301. (Geschichte der römisch-katholischen kirche in ungarn. ii. Band in zwei teilen. von könig koloman bis zum Aussterben des Hauses Arpad). Szent istván társulat, Budapest.
Bálint József
1953 A lármafák népe. Csíkmenaság székely falu élete. Párizs.
Bálint Sándor
1931 Hódoltságkorabeli népszokás a Szeged-alsóvárosi föltámadási körenetben (Ein Brauch aus der türkenzeit in der Auferstehungsprozession von Szeged-Alsóváros). Ethnogra
phia XLII. 97–98.
1937 népünk imádságai (Gebete des ungarischen volkes). Regnum. 19–47.
1938 Népünk ünnepei (Feste der ungarischen volkes). Budapest.
1942 Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza (Ein ungarischen heiliger mann. Au- tobiographie von istván orosz). kiadta Bálint Sándor. Budapest.
1944 Sacra Hungaria (Heiliges ungarn). kassa.
1957 Szegedi Szótár III. (Wörterbuch des dialektes in Szeged). Budapest.
1966 A Szegedalsóvárosi templom. Budapest.
1968 A Háromkirályok a magyar néphagyományban (die Hl. drei könige in der ungari- schen volksüberlieferung). Teológia, 199–205.
1970 A széplaki juhász (der Schäfer von Széplak). Új Ember nr. 1276.
1972 Szegedi példabeszédek és je:es mondások. Budapest.
Bálint vilmos
1932 A dúsgazdag (der Steinreiche). Cluj.
Balogh Jolán
1943 Az erdélyi renaissance (die renessaince in Siebenbürgen). kolozsvár.
Balogh József
1924 Az ünneprontók. Széljegyzetek Arany János balladájához (Feierverderber. randbemer- kungen zu Aranys Ballade). Budapesti Szemle 197. 71. ???
1926 Ünnep és ünneprontás (Fest und Entheilung des Festes). Ethnographia XXXVII. 113–121.
1926 Szemgyógyítás szenteltvízzel (Augenheilung mit Weihwasser). Ethnographia 37.
1927 Flagellánsok magyarországon (Flagellanten in ungarn). Ethnographia XXXVIII. 199.
Bán János
1959 Sopron újkori egyháztörténete. Gyõregyházmegye múltjából. iv. 2. Sopron.
Baranyai Béláné
1954 Adatok a magyar falusi templomok berendezéstörténetéhez (Angaben zur Einrich- tungsgeschichte der ungarischen dorfkirchen). Művészettörténeti Értesítő 265–269.
Baring, maurice
o.J. Krisztus köntöse (mantel des Christus). i–ii. Übersetzt von miklós Szenczi Budapest.
Bartalus istván
1810 A magyar egyházak szertartásos énekei a XVI. és XVII. században (Zeremonielle Gesänge der ungarischen kirchen in 16.–17. Jahrhundert). Pest.
n. Bartha károly
1933 A szatmárcsekei bábtáncoltató Betlehem (das Stockpuppen-krippenspiel von Szat- márcseke). Ethnographia XLIV. 117–130.
1939 Húsvéti rigmusok (osterreime). debrecen.
Bartók Béla – kodály Zoltán (Hrsg.)
1953 A magyar népzene tára II. Jeles napok. Sajtó alá rendezte kerényi György (ungarisches volksmusikarchiv ii. Festtage. Zum druck vorbereitet von György kerényi). Budapest.
Bartos tibor
1958 Sosem volt cigányország (nie vorhanden gewesenes Zigeunerland). Gesammelt und ge- schrieben von – Budapest.
Bartunek János
1927 körmendről (Über Stadt körmend). Ethnographia XXXVIII. 124.
Bátky Zsigmond – Györffy istván – viski károly (Hrsg.)
1933–1937 A magyarság néprajza (volkskunde der ungarn). Budapest. 1. Auflage.
Bauerreiss, romuald o. S. B.
1936 Sepulcrum Domini. Studien zur Entstehung der christlichen Wallfahrt auf deutschen Boden.
münchen.
1938 Arbor vitae, Der „Lebensbauní‘ und seine Verwendung in Liturgie, Kunst und Brauchtum des Abendlandes. münchen.
Bächold-Stãubli, Hanns – Ernst Hoffmann-krayer (Hrg.)
1930–1942 Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens. I–X. Berlin.
Bednárik rudolf
1943 Slowakische Volkskultur. Bratislava-Pressburg.
Bedy vince
1936 A győri székesegyház története (Geschichte der kathedrale in Győr/raab). Győr.
1939 Győr katolikus vallásos életének múltja (vergangenheit des religiösen lebens in Győr/
raab). Gyõr.
Beitl, klaus
1972 die österliche Fusswaschung am kaiserhof zu Wien. in: klaus Beitl (Hrsg.) Volkskun
de: FaktenAnalysen. Festgabe für Leopold Schmidt zum 60. Geburtstag. Wien, 275–286.
Békefi remig
1884 Kethely és környékének néprajza (volkskunde des dorfes kethely und seiner umge- bung). Budapest.
1907 A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban (kirchen und Burge der Balaton- Gegend im mittelalter). Budapest.
Beluleszkó Sándor
1909 Bodnarescul, leonidas: Einige osterbräuche der rumänen. Jahrbuch für Bukowiner landesmuseum 13. und 14. Jg. 1905–1906. Csernovitz, 1908, 3–28. Ethnographia XX.
51–52.
Benedek André
1950 les jeux hongroise de noël. Folia Ethnographica 55–94.
Benedek András
1943 Betlehemes játék Homoród-remetén (krippenspiel in Homoród-remete). Magyar
ságtudomány, 97–118.
Benedek András – vargyas lajos
1943 Az istenesi székelyek betlehemes játéka (krippenspiel der Szekler von istenes). Ethno
graphia LIV. 155–176.
Benkóczy Emil
1907 Egervidéki abonák (Aberglauben im Erlauer Gebiet). Ethnographia XVIII. 99–102.
1910 Sájbózás (Scheibenschlagen). Ethnographia XXI. 113–114.
Benyovszky, karl
1932 Sagenhaftes aus AltPressburg. 3. Auflage, Bratislava - Pressburg.
1934a Die Oberuferer Weihnachtsspiele. Bratislava - Pressburg.
1934b Die alten Pressburger Volksschauspiele. Bratislava – Pressburg.
Béres András
1967 Rozsályi népmesék. Gyűjtötte, a bevezető tanulmányt írta és a fényképfelvételeket készí- tette Béres András. A jegyzeteket készítette kovács ágnes (volksmärchen aus rozsály.
Gesammelt, die Einleitung geschrieben und die Photoaufnahme gemacht von András Béres. Anmerkungen von ágnes kovács). Budapest.
Berkovits ilona
l. Magyar kódexek.
Berliner, rudolf
1955 Arma Christi. Münchener Jahrbuch der bildenen Kunst. 3. F., 6. 35–152.
Berliner, rudolf
1928 die Cedronbrücke als Station des Passionsweges Christi. in: Joseph maria ritz (Hg.) Festschrift für Marie AndreeEysn. münchen, 73–82.
Berrár Jolán
1951 női nevek 1400-ig, Magyar Nyelv 154–214.
Berze nagy János
1927 A csodaszarvas mondája (die Sage vom Wunderhirsch). Ethnographia XXXVIII. 65–
80, 145–164.
1940 Baranyai magyar néphagyományok IIII. (ungarische traditionen aus Baranya i–iii.).
Pécs.
Biblia Sacra
1922 Biblia Sacra vulgatae editionis. ratisbonae et romae.
A Biblia.
1913 Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás. Budapest.
Blandl György
1936 Nagymányok története (Geschichte des dorfes Großmanyok). Pécs.
Bod Péter
1740 Szent Hilarius vagy szívet vidámító, elmét élesítð, kegyességre serkentö, rövid kérdésekbe és feleletekbe foglalt dolgok, amelyek mind az hasznos soctöltésre s mind az épületes tanuságra egybeszedegettetvén kibotsátattak. B. P. által. nyomtattatott mdCClX. Esztendőben.
1786 Szent Heortokrates avagy A Keresztyének Között Elõ forduló Innepeknek és a rendes Kalen
dáriomban feljegyeztetett Szenteknek rövid Históriájok mely a szava bévehetó hiteles Irókból egybe szedegettetett és Magyarra fordíttatott közönséges haszonra intéztetett, egy Bujdosó Magyar által 1757. esztendőben. Pozsonyban, 1786.
Bogyay tamás
1940/41 isten báránya (lamm Gottes). Regnum, 94–122.
Bonomi Jenõ
1933 Az egyházi év Budaörs német község nyelvi és szokásanyagáhan. Tekintettel Budaörs környékére (das kirchenjahr in dem Sprach- und Brauchmaterial des deutschen dorfes Budaőrs/Wudersch mit der rücksicht seiner umgebung). Német Philologiai Dolgozatok 53. Budapest.
Boros Fortunát
1927 Az erdélyi ferencrendiek története (Geschichte der Franziskaner in Siebenbürgen). kolozs- Borovszky Samu (szerk.)vár.
o.J. Gömör vármegye. Magyarország városai és vármegyéi (komitat Gömör. Städte und ko- mitate ungarns). Budapest.
o.J. Temes vármegye és Temesvár. Magyarország vármegyéi és városai (komitat temes und temesvar. Städte und komitate ungarns). Budapest.
Bosnyák Sándor
1967 A mohácsi hajósok, komposok és gátmunkások meséi (die märchen der Schiffsleute, Fährbootsleute und dammarbeiter von mohács). Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 89–101.
1968 A moldvai csángók mondáiból (Aus den Sagen der moldauer tschangos). Janus Pan
nonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 169–183.
Bödei János
1939 A karácsonyi ostya (die Weihnachtsoblate). Vasi Szemle, 98–99.
Brenndörfer János
1913 Az óbrassói szt.-Bertalani egyházközség szász lakossága (die sächsische Bevölkerung der St. Bartholomeus-kirchengemeinde in Brassó/kronstadt). Néprajzi Értesítő 102–
Breznay imre120.
1933, 1934 Eger a XVIII. században. I–II. (Eger/Erlau im 18. Jh. i–ii.). Eger.
Browe, Peter S.J.
1929 die Ausbreitung des Fronleichnamfestes. Jahrbuch für Liturgiewissenschaft. 107–143.
1929b die eucharistischen Flurprozessionen und Wettersegen. Theologie und Glaube, 742–755.
1931 die Entstehung der Sakramentsprozessionen. Bonner Zeitschrift für Theologie und Seel
sorge, 8. 97–117.
P. Bruno
1944 Csodatevő Kisded Jézus (Wundertätiges Jesuskind). Budapest.
Brüsztle, Josephus
1874–1880 Recensio cleri dioecesis OuinqueEcclesiensis. I–IV. Pécs.
Buchberger, michael (Hrg.)
1932–1938 Lexikon für Theologie und Kirche. IX. Freiburg i. Breisgau. (verkürzt: lThk) Buchner, Franz r.
1936 Volk und Kult. Studien Zur deutschen Volkskultur. Forschungen zur Volkskunde 27. düs- seldorf.
Bunyitay vince
1883, 1884 A nagyváradi püspökség története. I–III. (Geschichte der diözese nagyvárad/Groß- wardein). nagyvárad.
Bunyitay vince – málnási Ödön
1935 A váradi püspökök a száműzetés és újraalapítás korában. debrecen.
Búzás, József
1966 kanonische visitationen der diözese raab aus dem 17 Jahrhundert. Burgenländische Forschungen 52. Eisenstadt.
Ceremoniale ordinis Servorum
1884 Ceramoniale Ordinis Servorum Beatae Mariae Virginis. romae.
Cocchiara, Giuseppe
1956 Il paese di Cuccagna. torino.
Csaba József
1948 A vendek népi méhészkedéséről (Über die volkstümliche imkerei der Wenden). Eth
nographia LIX. 125–128.
Csák lajos Czirjék
1927 Kelemen diák csodás élete és működése (Wundertätiges leben und Arbeit von deac kele- men). miskolc.
Csáki János
1895 A „pünkösdi király“ választása ugocsában (die Wahl des Pfingstkönigs in ugocsa).
Ethnographia VI. 226–227.
Csánky dezső (Hrsg.)
o.J. Somogy vármegye. magyarország vármegyéi és városai (komitat Somogy. komitate und Städte ungarns). Budapest.
Csefkó Cyula
1927 Szemgyógyítás szentelt vízzel és a szentelményekkel kapcsolatos hiedelmek. Ethno
graphia XXXviii. 40–42.
1931 régi feljegyzések a méltatlan ünneplésról (Alte Aufzeichnungen über das unwürdige Feiern). Ethnographia XLIII. 150–153.
1949 Szótörténeti adatok és magyarázatok (Wortgeschichtliche Angaben und Erklärungen) Magyar Nyelvőr, 340–342.
Csemegi József
1940 krisztus az olajfák hegyén (Christus auf dem Ölberg). Dunántúli Szemle 43–55, 144–153.
1942 két, krisztus az olajfák hegyén ábrázoló ismeretlen erdélyi dombormű a Xv. századból (Zwei Christus auf dem Ölberg darstellende, unbekannte siebenbürgische reliefs aus dem 15. Jahrhundert). Erdélyi Múzeum 407.
Csete Balázs
1960 karácsonyi és újévi népszokások a kalotaszegi nyárszón (Weihnachts- und neujahrs- bräuche in nyárszó in kalotaszeg). Néprajzi Közlemények 122–134.
Csodák könyve
1858 Csodák könyve. Szent hagyományok éa népies mondák, melyekben százötven csodák foglal
tatnak (Buch der Wunder. Sakrale traditionen und Sagen, die hundertfünfzig Wunder beinhalten) Pest, Bucsánszky Alajos. (noch weitere zahlreiche Auflage!)
Csóka lajos
1911 Szent Benedek fiainak világtörténete III (Weltgeschichte der Söhne von Hl. Benedikt i–ii.) Budapest.
Csőregi Ferenc
1908 karácsonyi kántáló versek (Weihnachtsgesänge). Ethnographia IX. 295–297.
Csűry Bálint
1930 néprajzi jegyzetek a moldvai magyarokról (volkskundliche notizen über die ungarn in der moldau). Erdélyi Múzeum, XXXV. 4–6. sz. 155–160.
1935, 1936 Szamosháti szótár. I–II. (dialektwörterbuch der Gegend “Szamoshát”) Budapest.
Czettler Jenő
1914 Pásztor-köszöntés Pest vármegyében. Ethnographia XXV. 343–344.
Czirbusz Géza
1882 A délmagyarországi bolgárok ethnologiai magánrajza. temesvár.
Czuczor Gergely – Fogarasi József
1862–1871 A magyar nyelv szótára (Wörterbuch der ungarischen Sprache) Pest.
dankó József
1871 Magyar szertartási régiségek (ungarische Altertümer in der liturgie). Esztergom.
1872 A húsvéti isteni szolgálat a régi magyar egyházban (Gottesdienst zu ostern in der alten ungarischen kirche). Esztergom.
darvasy mihály
1942 Középkori városaink címereinek eredete és fejlődése (Entstehung und Entwicklung der Wappen der ungarischen Städte im mittelalter) Palaestra Calasanctiana 22. Budapest.
darnay kálmán
1919 Kaszinózó táblabírák. I–II. 30. Budapest.
deák Farkas (szerk.)
1861–1879 Magyar Leveles Tár I–II. Pest–Budapest.
deák Ferenc
1906 Irodalomtörténeti tanulmányok a kuruc korból (literaturhistorische Studoen aus der ku- rutzenzeit). Budapest.
dégh linda
1955–1960 Kakasdi népmesék I–II. (volksmärchen aus kakasd i–ii). Budapest, ÚmnGY 8,9.
Akadémiai kiadó.
deneke, Bernwald
1958 Legende und Volkssage. untersuchungen zur Erzählung von Gottesdienst. Frankfurt a.
dercsényi dezsőm.
1944/1946 Az esztergomi Porta Speciosa (Porta Speciosa in Esztergom). Regnum VI. 69–94.
dercsényi dezső
1947 A Porta Speciosa. Budapest.
dercsényi dezső
1962 A pécsi kőtár. Pécs.
dézsi lajos
1928 régi magyar verseskönyvek ismertetése viii. A körmendi -kódex (veröffentlichung al- ter ungarischer Gedichtbücher viii. der körmendi-kodex). Irodalomtörténeti Közle
mények, 225–251.
diószegi vilmos
1958 A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben (reste des Schamanenglaubens in der ungarischen volkskultur). Budapest.
diószegi vilmos
1960 Embergyógyítás a moldvai székelyeknél (Heilung der menschen undter den moldauer Szeklern). Néprajzi Közlemények V. 1960. 35–124.
1969 A honfoglaló magyarság hitvilágának kérdései. A világfa (Fragen der Glaubenswelt der landnehmenden ungarn. der Weltbaum). Népi kultúra – népi társadalom II–III, 295–326.
diplich, Hans – karasek, Alfred
1952 Donauschwãbische Sagen, Mãrchen und Legenden, münchen.
divald kornél
1904 Eperjes templomai. Budapest.
1912 Húsvét a régi magyar művészetben (ostern in der alten ungarischen kunst) Vasárnapi Újság, 275.
doering. oscar
1933 Christliche Symbole. Freiburg im Breisgau.
domokos Pál Péter
1941 A moldvai magyarság. kolozsvár.
domokos Pál Péter
1959 Júlia szép leány (Schönes mädchen Júlia). Ethnographia LXX. 13–60.
domokos Pál Péter
1964 dramatizált “Credo” a Xv. század első negyedében. Filológiai Közköny X. 1–2. 123–131.
dömötör Sándor
1959 Adalékok népszokásaink ismeretéhez (Beiträge zur kenntnis ungarischer volksbräu- che). Ethnographia LXX. 345–358.
dömötör tekla
1930 A passiójáték (das Passionsspiel). Budapest.
1958 árpádházi imre herceg és a csodaszervas monad (Herzog Emerich aus dem Arpaden- haus und die Sage vom Wunderhirsch). Filológiai Közlöny. 317–323.
1964 Naptári ünnepek, népi színjátszás (kalenderfeste, volksschauspiel) Budapest.
dörrer, Anton
1957 Tiroler Umgansspiele. innsbruck.
dudás Juló
1955 Népünk hagyományaiból (Aus den traditionen unseres volkes). Budapest.
dugonics András
1820 Magyar példa beszédek és jeles mondások. Öszveszedte, és megvilágositta. 1–2. Szegeden, 1820.
1794 Jeles történetek II. Pozsony és kassa.
1788 Etelka II. Pest.
Ébner Sándor
1939 lányok Háromkirályjárása mogyoródon (dreikönigsgehen der mädchen in mogyo- ród). Ethnographia L. 35–36.
Eckerdt lászló
1943 karácsonyi népénekek tápén (Weihnachtliche volkslieder in tápé). Délvidéki Szemle Nr. 12. 538–547.
Eckert irma
1935 Egy jeles időszak kalocsán (Eine besondere Zeitperiode in kalocsa). Búvár. I. évf. 3. sz.
189–193.
Eckhardt Sándor
1929 középkori természetszemlélet a magyar költészetben (mittelalterliche naturanschau- ung in der ungarischen literatur). Egyetemes Philológiai Közlöny, LIII. 93–98.
Elek Zoltán
1896 Gömörmegyei babonák (Aberglauben aus kom. Gömör). Ethnographia VII. 285–288.
Ernyey József – karsai Géza
1932, 1938 Német népi színjátékok III. (deutsche volkschauspiele aus dem oberungarischen Bergstädten). Budapest.
Fábián Gyula
1908 A húsvét és a hímes-tojás losoncz vidékén (ostern und das bunte Ei in der Gegend um losonc). Néprajzi Értesítő 9. 29–35.
Fallenbüchl Ferenc
1943 Az ágostonrendiek Magyarországon (die Augustiener mönche in ungarn). Budapest.
Falusi, maria
1970 Zur Siedlunggeschichte und Volkskunde der Deutschen des Dorfes Etyek. A pécsi Pedagógiai Fõiskola német tanszékén őrzött szakdolgozat.
Faragó József
1945 Aranycsitkóverés magyarbökényben (Aranycsitkó = goldener Fohlenschlagen in ma- gyarbökény). Erdélyi Múzeum 50. 1–2. füzet, 99–100.
1947 Betlehemezők és kántálók Pusztakamaráson (krippenspiler und Sänger in Pusztaka- marás). kolozsvár.
1949 Betlehmezés Csíkcsobotfalván 1946-ban (krippenspiel in Csíkcsobotfalva in 1946).
Ethnogrqphia LX. 222–236.
1968 A mennybe vitt leány balladájához (Zur Ballade vom in den Himmel getragenen mäd- chen). Ethnogrqphia LXXX. 503–525.
Fasciculus triplex
1739 Fasciculus Triplex exorcimorum et benedictionum in RomanoCatholica Ecclesia usitatarum ex vanis approbatos collectus. tyrnaviae.
Fehér mátyás
1942 A hétszázados vasvári Szent Domonkosrendi kolostor története. 1241–1941. Budapest.
Fehrle, Eugen
1955 Feste und Volksbräuche im Jahreslauf europäischer Völker. kassel.
Fél Edit
1935 Harta néprajza (volkskunde des dorfes Harta). 2. Aufl. Budapest.
Fél Edit – Hofer tamás
1966 Parasztok, pásztorok, betyárok (Hirten, Bauer, Betyaren) Budapest.
Fél Edit – Hofer tamás – k. Csilléry klára
1969 A magyar népművészet (die ungarische volkskunst). Budapest.
Ferenczi imre – ujváry Zoltán
1962 Farsangi dramatikus juátékok Szatmárban (dramatische Faschingsspiele in Szatmár).
Műveltség és Hagyomány IV. debrecen.
Fetzer Ferenc
1959 Volksbrãuche der Gemeinde Kakasd. Handgeschriebene diplomarbeit im Germanischen institut der Pedagogischen Hochschule zu Pécs/Fünfkirchen.
Földes lászló
1958 A Budajenőre telepített székelyek betlehemezése (krippenspiel bei den nach Budajenő umgesiedelten Szeklern). Ethnographia LXIX. 209–257.
Fettich nándor
1958 A regösénekekről (Über die regös-lieder). Ethnographia LXIX. 352–380.
Filipović, m. S.
1961 Zum Problem des „Frautragens“. SüdostForschungen, 260–266.
Fluck, H.
1934 der risus paschalis. Ein Beitrag zur religiösen volkskunde. Archiv für Religionswissen
schaft. XXXI. 188–212.
Fludorovics Zsigmond
1913 A matyókról (Über die matyós). Néprajzi Értesítő XIV. 219–248.
Forster Gyula
1905–1918 Magyarország műemlékei. I–IV. Budapest.
Fraknói vilmos
1889 A római SzentlélekTársulat anyakönyve (die matrikel der römischen Heiliggeistgesell- schaft). 1446–1523. monumenta vaticana i. 5. Budapest.
Franz, Adolf
1909 Die kirchlichen Benediktionen im Mittelalter. III. Freiburg in Breisgau.
Friedrich, C. G.
1905 Naturgeschichte der deutschen Vögel. Stuttgart.
Fülep lajos
1961 A magyarországi művészet története. III. (Geschichte der kunst in ungarn). Budapest.
Fülöp Arpád
1891 Csíksomlyai nagypénteki misztériumok (mysterien zu karffreitag in Csíksomlyó). régi magyar könyvtár 3. Budapest.
Gál kálmán
1895 Határkerülés és húsvéti öntözés a nyárád vidékén (Flurbegehung und österliches Gie- ßen in der nyárád-Gegend). Ethnographia VI. 301–303.
Galambos Ferenc
1942 A pécsi jezsuiták működése 1681–1728. (die Wirkung der Jesuiten in Fünfkirchen). Bu- dapest.
Galla Ferenc
1944/46 Fulgenzio de Jesi ferences misszionárius vitája a böjtről a gyöngyösi jezsuitákkal (der Streit über das Fasten des franziskanischen missionars Fulgenzio da Jesi mit den Gyön gyöser Jesuiten). Regnum, 141–169.
Garas klára
1955 Magyarországi festészet a XVIII. században (ungarische malerei im 18. Jahrhundert).
Budapest.
Gath, Goswin
1939 Kölner Sagen und Geschichten. köln.
Gebhard, torsten
1951 Christus sucht seine kleider. Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde. 56–58.
Genthon istván
1961 Magyarország müvészeti emlékei. I–III. (kunstdenkmäler in ungarn) Budapest.
Gerecze Péter
1893 A pécsi székesegyház (der dom zu Fünfkirchen). Budapest.
Gerencsér ilona
1941 Pásztorszokások, babonák ácsteszéren (Hirtenbrauch und volksglaube in ácsteszér).
Ethnographia LII. 193.
Gerevich lászló
1942–43 A garamszentbenedeki Úrkoporsó (der Herrensarf von Garamszentbenedek). Gere
vich TiborEmlékkönyv. Budapest.
Gerevich tibor
1938 Magyarország románkori emlékei (romanische denkmä,er in ungarn). Budapest.
Gerő lászló
1959 Pápa (die Satdt Pápa). Budapest.
Gerő lászló
1944 A római Santo Stefano Rotondo, a magyarok nemzeti temploma (Santo Stefano rotondo in rom, nationalkirche der ungarn). Budapest.
Gesta romanorum.
1900 Gesta Romanorum (Gesta romanorum). Übersetzt von Haller, János. Hersg. katona, lajos. régi magyar könyvtár 18. Budapest.
Göetz, oswald
1965 Der Feigenbaum in der religiösen Kunst des Abendlandes. Berlin.
Gönczi Ferenc
1895 Muraköz és népe (die murinsel und ihr volk). Budapest.
1914 Göcsej, s kapcsolatosan Hetés vidékének összevontabb ismertetése (Beschreibung der Gegen- den Göcsej und Hetés). kaposvár.
1931 A somogyi gyermek (das kind im komitat Somogy). kaposvár.
1948 Göcsej népköltészete (volksdichtung von Göcsej). Zalaegerszeg.
Grandpierre Edit
1936 A kolozsvári Szent Mihálytemplom (St. michael-kirche in klausenburg). kolozsvár.
Grass, nikolaus (Hrg.)
1957 Ostern in Tirol. universitätsverlag, innsbruck.
Grünn, Helene
1968 volkskunde der heimatvertriebenen deutschen im raum von linz. Veröffentlichungen des österreichischen Museums für Volkskunde. XIII. Wien.
Gugitz, Gustav
1949, 1950 Das Jahr und seine Feste im Volksbrauch Österreichs. I–II. Wien.
1955–1958 Österreichs Gnadenstätten in Kult und Brauch. I–V. Wien.
Guldan, Ernst
1966 Eva und Maria. Eine Antithese als Bildmotiv. Graz-köln.
Gulyás János
1914 Húsvéti népszokások Gyulán (osterbräuche in Gyula). Gyula.
Gunda Béla
1933 karácsonyi köszöntés a réckeresztesi Szentlászlópusztán (Weihnachtsgrüßen auf der Szentlászlópuszta von réckeresztúr). Ethnographia XLIV. 162.
1958 magyar népszokások a Zobor-vidékén (ungarische volksbräuche im Zobor-Gebiet).
Ethnographia XLIX. 151–155.
Györffy György
1966 Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza. I. (Geschichtliche Geographie un- garns in der Arpadenzeit). Budapest.
György lajos
1938 Világjáró andekdoták (Weltresiende Anekdoten). Zusammengestellt von – Budapest.
Györgypál-Eckert, irma
1941 Die deutsche Volkserzãhlung in Hajós, einer schwäbischen Sprachinsel in Ungarn. Hamburg.
Gyulai Pál
1872 karácsonyi mysteriumok és vízkeeszti játékok (Weihnachtsmysterien und Epiphania- spiele). mnGY i. 365–394.
Haiczl kálmán
1913 A garamszentbenedeki apátság története (Geschichte der Abtei zu Garamszentbenedek).
Budapest.
Hain, matilde
1958 Arme Seelen heilende tote. Eine Studie zum Bedeutungswandel der legende. Rheini
sches Jahrbuch für Volkskunde IC. 54–64.
Hajós Elemér
1941 karácsonyi és újévi népszokások a rábaközben (Weihnachts- und neujahrsbräuche im rábaköz). Soproni Szemle Jg. V. Heft 1. 25–31.
Hamvas istván
1971 Egy dél-alföldi magyar város (Eine ungarische Stadt in der südlichen tiefebene). Vigi
lia 36. Jg. 386–391.
Harmath lujza
1899 nyárádmenti székely népszokások (Székler volksbräuche an der nyárád). Ethno
graphia X. 44–47.
Harsányi istván
1912 A sárospataki református főiskolai könyvtár három régi, eddig ismeretlen Passionaleja (drei bisher unbekannte Passionale der Bibliothek der reformierten Hochschule von Sárospatak). Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 63–65.
Hartig, michael
1937 die Schulterwunde Christi. ihre verehrung in Wort und Bild. Volk und Volkstum II.
313–316.
Hartmann, rudolf
1930 das töttöser Adam-Eca-Spiel. Deutschungarische Heimatblätter Jg. II. 314–317.
Házi Jenő
1939 Sopron középkori egyháztörténete (die mittelalterliche Geschichte der Stadt Ödenburg) Győregyházmegye múltjából iv, i. Sopron.
Hegedüs lajos
1952 Moldvai csángó népmesék és beszélgetések (volksmärchen und Gespräche von den mol- dauer tschangos). Budapest.
1946 Népi beszélgetések az Ormánságból. Hanglemezre felvette, átírta és közzéteszi – (Gespräche mit dem volk. Auf Schallplatten aufgenommen, durchgeschrieben und veröffentlicht von – ) Pécs.
Herkely károly
1937 A matyók betegsége és halála (krankheit und tod der matyós). Ethnographia XLVIII.
181–187.
Herrmann, Anton
1894 der volkstümliche kalenderglaube in ungarn. Zeitschrift für Volkskunde, 320. ???
Hindringer, rudolf
1932 Weiheross und Rossweihe. Eine religionsgeschichtlich - volkskundliche darstellung der umritte, Pferdesegnungen und leonhardi tahrten im germanischen kulturkreis. mün- chen.
Hofmann W.
1964 Stephanskult und Stephansbrauch. 4. Arbeitstagung über Fragen des Atlas der deutschen volkskunde in Bonn vom 28. bis 30. April 1964. Protokollmanuskript. Bonn. 90–99.
Holik Flóris
1922 Adalékok codexeink forrásaihoz (Beiträge zu den Quellen ungarischer kodices). itk.
XXXii. 123.
Holl Béla
1952 Egy régi magyar betlehemes játék (Ein altes ungarisches krippenspiel). Vigilia 617–619.
1966 ismeretlen régi magyar iskolai nyomtatványok (unbekannte alte Schuldrucke). Magyar Könyvszemle 168–176.
Horak, karl
1940 Burgenländische Volksschauspiele. Wien–leipzig.
Horvat, Andjela
1956 Spomenici arhitekture i likovnik umjetnosti u Medjumurju. Zagreb.
Horváth Henrik
1937 Zsigmond király és kora (könig Sigismundus und seine Zeit). Budapest.
Horváth Cyrill
1894 Pomerius. Budapest.
1921 Középkori magyar verseink (Alte ungarische Gedichte). régi magyar költõk tára i. 2.
kiadás. Budapest.
Horváth Henrik:
1937 Zsigmond király és kora (könig Sigismund und seine Zeit). Budapest.
Horváth istván
1971 Magyarózdi toronyalja. Irói falurajz (unter dem turm in magyarózd). kolozsvár.
Horváth richárd
1932 Laskai Ozsvát (ozsvát laskai). Budapest.
Horváth Sándor
1921 A Physiologus. Ethnographia XXXII. 1–40.
Hoss József
1940 A kaposvári plébánia története. A veszprémi Egyházmegye múltjából 12. veszprém.
Höffler, max
1903 neujahrssgebäcke. Zeitschrift für österreichische Volkskunde IX. Jg. 185–205. mit viii.
tafeln Huszár Ernõ
1949 Egyházi szokások (observantia) a kalocsai főegyházmegye népe között. (manuskript in der Erzbischöflichen Bibliothek zu kalocsa).
Huszár, maria magdalena
1963 Angaben aus der Siedlungsgeschichte und Volkskunde des Deutschtums der Gemeinde Dunas
zentmiklós. diplomarbeit an der Pedagogischen Hochschule zu Fünfkirchen.
Huszka József
1908 Az istenfa (der Gottesbaum). Budapest.
ila Bálint
1944, 1946, 1969 Gömör megye ii, iii, iv. (komitat Gömör). Budapest.
illyés Gyula
1937 Puszták népe (das volk der Pußten). Budapest.
ipolyi Arnold
1929 Magyar mythologia. I–II. (ungarische mythologie). Hersg. von Ferenc Zajti. Budapest.
istvánffy Gyula
1890 Egy kis adalék a palócznép babonáihoz ( Ein kleiner beitrag zu den Aberglauben der Palozen). Ethnographia I. 295–299.
1894 mátravidéki palóc szokások (Palozische Bräuche der mátra-Gegend). Ethnographia V.
120–127.
1895 Palóc babonák és gyermekjátékok (Palozische Aberglauben und kinderspiele). Ethno
graphia VI. 108–118.
1911 A borsodmegyei palóczok (Palozen im kom. Borsod). Ethnographia XXII. 292–303.
Jablonkai Gábor S.J.
1910 Taxonyi János S.J. (János taxonyi SJ). kalocsa.
Jajczay János – Schwartz Elemér
1942 Karácsony a müvészetben (Weihnachten in der kunst). Budapest.
Jankó János
1893 Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe (das ungarische, szeklerische volks von torde, Aranyosszék, toroczko Gegend). Budapest.
1896 Adatok a bácsbodrogvármegyei sokácok néprajzához (Zur volkskunde der Schokatzen im komitat Bács-Bodrog). Ethnographia VII. 34–64, 132–165. mit 11 tafeln
1902 A balatonmelléki lakosság leírása (die Beschreibung der Bevölkerung am Plattensee).
Budapest.
Jánosi Gyula oSB
1935 Barokk hitélet Magyarországon a XVIII. század közepén a jezsuiták működése nyomán (Ba- rockfrömmigkeit in ungarn in der mitte des 18. Jahrhunderts nach der Wirkung der Jesuiten). Pannonhalma.
Jedlicska Pál
1882, 1891 Kiskárpáti emlékek Vöröskõtõl Szomolányig. III. (Andenken aus den kleinkarpathen von vörösk bis zum Szomolány). Budapest, Eger.
Juhász kálmán
1931–1941 A csanádi püspökség története I–VIII. (Geschichte der diözese Csanád). makó.
Juhász kálmán
1941 A csanádi székeskáptalan a középkorban (der tschanader kapitel im mittelalter). makó.
Juhász máté
1761 A Krisztusnak érettünk való kínszenvedéséről és némely példáiról, melyek előre árnyékozták és jelentették jövendőbeli kínszenvedését és ártatlan halálramenetelét és megölettetését. makó.
Juhász miklós
1944 A pünkösdi király legrégibb okleveles emléke (das älteste urkundenzeugnis des Pfingstkönigs). Ethnographia LV. 42–43.
Juhász Péter
1948 községünk vallási szokásai és hagyományai (religiöse Bräuche und traditionen unse- res dorfes) Papi Lelkiség 18. Szeged.
Jurkovich Emil
1901 Besztercebánya múltjából (Aus neusohls vergangenheit). Besztercebánya.
kájoni János
1676 Cantionale Catholicum, régi és új, deák és magyar aitatos egyházi énekek, dícséretek, zsoltárok és litániák (Cantionale Catholicum, alte und neue, lateinische und ungarische kirchenlieder, lobgesänge, Psalmen und litaneien). Csíksomlyó.
káldy József
1908 Bakonyi babonák és szolások (Aberglauben und Sprüche aus dem Bakony-Gebirge).
Ethnographia XIX. 284–299.
kálmán Béla
1963 A nevek világa (die Welt der namen). Budapest.
kálmány lajos
1881, 1882, 1891 Szeged népe IIII. (das volks der Stadt Szeged). Arad, Szeged.
1877–1878 Koszorúk az Alföld vadvirágaiból III. (kränze aus den Wildblumen der tiefebene).
Arad.
1885 Boldogasszony ősvallásunk istenasszonya (Boldogasszony [unsere liebe Frau]
Göttin der urreligion der ungarn). Budapest.
1893 világunk alakulásai néphagyományainkban. mythológiai tanulmány (das Formen der Welt. Eine mythologische Studie). Ethnographia IV. 225–247, 314–322.
kallós Zoltán
1958 Hejgetés moldvában (Hejgetés – Glückwünschen in moldau). Néprajzi Közlemények 40–48.
kandra kabos (Hrsg.)
1885 Adatok az egri egyházmegye történetéhez (Angaben zur Geschichte des Bistums Erlau).
Eger.
1905 Ordinarius secundum veram notulam sive rubricam alme ecclesie Agriensis de observatione divinorum officiorum et horarum canonicarum. (nach dem unikalischen originalen in krakau veröffentlicht von –) Eger.
kaposy veronika
1956 Életfa ábrázolás egy románkori timpanonon (darstellung des lebensbaumes auf einer romanischen timpanon). Művészettörténeti Értesítő 122–124.
karácsonyi János
1926 Szent László király élete (das leben von könig Hl. ladislaus) Budapest.
1940 Középkori faszobrászat Magyarországon (mittelalterliche Holzbildhauerei in ungarn).
Budapest.
kardos tibor
o.J. (1942) Középkori kultúra, középkori költészet (mittelalterliche kultur, mittelalterliche dichtung). Budapest.
1958 megjegyzések árpád-házi imre herceg és a csodaszarvas kérdéséhez (Bemerkungen zur Frage Herzog Emerichs aus dem Arpadenhaus und des Wunderhirsches). Filológiai Közlöny 4. Jr. 323–325.
1960 régi magyar drámai Emlékek. i–ii. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta kardos tibor és dömötör tekla. Budapest.
karsai Géza
1943 középkori vízkereszti játékok. A gyõri “tractus Stellae és rokonai (mittelalterliche Epiphaniaspiele. tractus Stellae aud raab und ihre Parallele). Budapest.
1939 Főrév és a színháztörténet (oberufer und die Schauspielgeschichte). Ethn. L. 200–210.
katona lajos
1900 Az ünneprontók (Feierverderber) Ethn. Xi. 297–309.
1912 katona lajos irodalmi tanulmányai. i–ii. Budapest.
1912 A húsvéti bárány (das osterlamm), in. irodalmi tanulmányai i–ii. Budapest.
kazinczy Gábor
1852 nagyajtai Cserei mihály históriája (Hostorie mihaly Csereis von nagyajta). Pest.
kecskés Péter
1966 Szőlőmetszés a mátraalján (Weinstockverschneiden am Fuße des mátra-Gebirge) Ethnographia LXXVII. 495–516.
kelemen Zoltán
1964 Tolna megyei székely népmesék (Szekler volksmärchen au dem komitat tolna). Szek- szárd.
kertész József
1900 mátkáló vasárnap (der Sonntag der Gevatterwahl). Ethnographia XV. 422–423.
kïrschbaum Engelbert S. J.
1968–1976 lexikon der christlichen ikonographie. i–viii. Herder verlag, Freiburg.
kisbán Eszter
1969 A sertéshús tartósítása a paraszti háztartásban (Schweinefleischkonservierung im bäu- erlichen Haushalt). Népi kultúra – népi társadalom II–III. Budapest, 103–116.
kiss Géza
1931 Ormányság (die ormányság-Gegend). Budapest.
1952 Ormánysági szótár (dialektologisches Wörterbuch der ormányság-Gegend). Hrsg.
von kálmán keresztes. Budapest.
kiss ignác
1880 Győrvidéki tájszók (dialektwörter in der raaber Gegend). nyr. 286.
kiss ilona
o. J. miskei jeles napok (Festtage in miske). diplomarbeit, manuskript im Archiv des lehrstuhls für volkskunde der universität Szeged.
P. kiss istván
1958 Jeruzsálemi Utazás (Jerusalemfahrt). Einleitung und Anmerkungen geschrieben von lajos Pásztor. róma.
kiss lajos
1957 karácsony szavunk őstörténetéhez (Zur Geschichte des Wortes karácsony‚ Weihnach- ten’). nyr 81. Jg. 247–251.
kiss mária
1964 Adatok a pomázi szerbek karácsonyi ünnepköréhez (Angeben zum Weihnachtsfest- kreis der Serben in Pomáz). Ethnographia LXV. 95–120.
knauz nándor
1862 A budai királyi várpalota kápolnája (die königliche Burgkapelle von ofen). Magyar Tudományos Értekező Bd. I. Heft 1. 41–63, 333–341.
1868 A magyar egyház régi szokásai v. (Alte bräuche der ungarischen kirche v.). Ma
gyar Sion Jg. VI. 177–194.
1876 Kortan (Zeitkunde). Budapest.
kniewald károly
1938 A Hahóti-kódex (zágrábi mr. 126. kézirat) jelentősége a magyarországi liturgia szem- pontjából. mkSz. lXii. 97–112.
1941 Hartwick gyõri püspök Agenda Pontificalisa (Agenda Pontificalis von Hartwick, Bischof von Gran). Budapest.
kocsis istván
1907 varjasi ökör- és szamárjáték (ochs- und Eselspiel von varjas). nÉ 130–131.
kocsis lászló
1941 Falum képeskönyve (das Bilderbuch meines dorfes). Budapest.
kodály Zoltán
1913 Pótlék a zoborvidéki népszokásokhoz (Ergänzungen zu den volksbräuchen in Zobor- Gebiet). Ethnographia XXIV. 114–116, 169–174, 235–239.
kollányi Ferenc
1906 A magánkegyúri jog hazánkban a középkorban (das Privatpatronatsrecht im mittelalter in ungarn). Budapest.
kolumbán lajos
1903 A hétfalusi csángók a múltban és jelenben (die tschangos in Hétfalu in der vergangenheit und der Gegenwart). Brassó.
kolumbán Samu
1904 Babonás hiedelmek a dévai csángóknál (Aberglaubensvorstellungen bei den diemri- cher tschangos). Ethnographia XV. 35–42.
konsza Samu
o.J. Háromszéki magyar népköltészet (ungarische volksdichtung in Háromszék). maros- vásárhely.
kónya imre
1914 Gyergyói népszokások (volksbräuche in Gyergyó-Gegend). nÉ Xv. 127–129.
kovács Béla
1965 noszvaji templom festett famennyezetei (die bemalten Holzdecken der kirche von noszvaj). Az Egri Múzeum Évkönyve.
kovács Ferenc
o.J. Iratosi kertek alatt. Kisiratos népköltészete (unter den Gärten von iratos. kisiratoser volksdichtung). Bukarest.
kovács János
1901 Szeged és népe. Szeged ethnographiája (Szeged und ihr volk. Ethnographie der Stadt Szeged). Szeged.
kovács János
A jeles napokhoz fűzõdö hiedelmek és szokások Vásárosdombón (Abergaluben und Bräuche in vásárosdombó). manuskript, diplomarbeit Szeged.
kovács Pál dr. (Hrsg.)
1894 Hornyikalbum. A Hornyik-emlékünnepély alkalmából kiadta a »kecskeméti katona József-kör«. kecskemét.
kovács Sándor iván – kulcsár Péter
Szepsi Csombor márton összes müvei (Werke von márton Csombor von Szepsi). Bu- dapest.
kováts József
1910 A karácsonyi ünnepkör Gyergyóban (der Weihnachtsfestkreis in Gyergyó). Erdély, XIX. Jg. 181–191.
krausen, Edgar
1968 Heilige Stiegen im bayerisch-österreichischen raum. Bemerkungen zu einem Buch von Walter Schulten. Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde, 45.
kretzenbacher, leopold
1952 Passionsbrauch und ChristiLeidenSpiel in den SüdostAlpenländern. Salzburg.
1953 Weihnachtskrippen in Steiermark. Wien.
1960 die legende von der Hostie im Bienenstock. vom Predigtmärlein des mittelalters zur lebendigen volksdichtung. Zeitschrift für Volkskunde, 177–193.
1961 Heimat im Volksbarock. Kulturhistorische Wanderungen in dem Südostalpenlãndern. klagen- furt.
1961b Heldenlied und Sarajevomord. Ein serbisches Epenfragment aus der vrlika. Südost
Forschungen Bd. XX. 248–259.
1961b verkauft um dreißig Silberlinge. Apokryphen und legenden um den Judasverrat.
Schweizerisches Archiv für Volkskunde Bd. 57. 1–17.
1962 Lichterschwemmen als Kultbrauch. Zbronik za narodni život i običaje. 287–
1971 Bilder und Legenden. Erwandertes und erlebtes Bilder Denken und BildErzählen zwi
schen Byzanz und dem Abendlande. klagenfurt.
1971b Rituelle Wahlverbrüderung in Südeuropa. münchen.
kriss, rudolf
1936 Die schwãbische Türkei. Beitrãge zu ihrer volkskunde, Zauber und Segen, Sagen und Wallerbrauch. Forschungen zur volkskunde 30. düsseldorf.
kriss-rettenbeck, lenz
1963 Bilder und Zeichen religiösen Volksglaubens. münchen.
kristály Balázs
1896 A tej-elvitel és visszahozatal hiedelme a székelynél (milchwegnahme und Zurückbrin- gen unter den Szeklern). Ethnographia VII. 84–89.
krogmann, Willy
1963 die Wurzeln des Weihnachtsbaumes. Rheinisches Jahrbuch für Volkskunde XIII–XIV.
60–80.
krupa András
1971 Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál. Békésgyula.
kuhe, Siegfried
1965 Frisches Grün! langes leben! Deutsches Jahrbuch für Volkskunde Bd. XI. 108–122.
kuret, niko
1965, 1967, 1970 Praznično leto Slovencev. I–IV. Celje.
kuszter m. lydia
1939 Volkskundliche Beobachtungen in der Rhön – Siedelung Feked (Baranya). Szeged.
künstle, karl
1926, 1928 Ikonographie der christlichen Kunst. I–II. Freiburg i. Breisgau.
lajta Edit
1958 két adalék a magyarországi középkori festészet ikonográfiájához (Zwei Beiträge zur ikonographie der ungarischen malerei im mittelalter). mÉ 116.
lakatos ottó
1881 Arad története (Geschichte der Stadt Arad). i–iii. Arad.
lauchert, Friedrich
1889 Geschichte des Physiologus. Strassburg.
laufer, otto
1934 Der Weihnachtsbaum in Glaube und Brauch. Berlin – leipzig.
lászló Gyula
1944 A honfoglaló magyar nép élete (das leben des landnehmenden ungarischen volkes).
Budapest.
lászló Elek
1896 Csíki székely népszokások (volksbräuche der Csíker Székler). Ethnographia VIII. 383–398.
lauchert. Friedrich
1889 Geschichte des Phisiologus. Straßburg.
lázár istván
1896 Alsó Fehér vármegye magyar népe I. Etnográfiai tanulmány (das ungarische volk des komitats Alsó-Fehér i. Eine ethnographische Studie). nagy-Enyed.
lechner, mari-lioba
1958 Beichteier. Ein Beitrag zum kirchlichen Abgabenwesen und zum ostereierbrauchtum.
Rheinisches Jahrbuch für Volkskunde IX. 244.
lehmann, P.
1929 Judas Ischarioth in der lateinischen Legendenüberlieferung des Mittelalters. Studi medi- evali. torino.
lehóczky tivadar
1881 Beregvármegye monographiája, I–III. ungvár.
lévainé Gábor Judit
1963 A barátságkötés és ének változatai az énekes népszokások között (varianten von Freundschaftsschluß und – lied unter den gesungenen volksbräuchen). Ethnographia LXXIV. 230–260.
lócskay József
1875 A kánai menyegző (die Hochzeit zu kana). nyr. Bd. iv. Heft 1. 89–90.
lonovics József
1857 Népszerű egyházi archaelogia, vagyis a katolikus ünnepek, szentségek, ünnepélyek s szertar
tások értelmezése. I–III. Pest.
luby margit
1928 rontó babonák (verderbliche Aberglauben). Ethnographia XXXIX. 200–204.
lugosi döme
1930 A piaristák szegedi drámajátékai (die Szegediner dramenspiele der Piaristen). Szeged.
lükõ Cábor
1936 A moldvai csángók I. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsággal. Budapest.
magyar Ferenc
1936 Húsvéti népszokások a Felsõ-ipoly-mentén. Új Élet (kassa) 1936, 216–222.
Magyar kódexek
1965 Magyar kódexek a XI–XVI. században. Összeállította Berkovits ilona. Budapest.
magyari istván
1911 Az országokban való sok romlásoknak okairól (Über die Gründe der vielen verderben in den ländern). Sárvár, 1602. régi magyar könyvtár 27. Budapest.
magyar nyelvtörténeti Szótár i–iii. Budapest.
1890–1893
magyarország műemléki topográfiája:
i. Esztergom műemlékei. i. rész. múzeumok, kincstár, könyvtár. 1948.
ii. Győr-Sopron megye műemlékei. i. rész Sopron és környéke műemlékei. 1956.
iii. nógrád megye műemlékei. i. rész. 1955.
iv. Budapest műemlékei. i. rész. 1955.
v. Pest megye műemlékei. i ii. rész. 1958.
vi. Budapest műemlékei. ii. rész. 1962.
vii. Heves megye műemlékei. i. rész. 1969.
vlii. Heves megye műemlékei. ii. rész. 1972.
mahler Ede
1902 tanulmányok a vallástörténet és chronologia köréből. Ethnographia XIII. 241–253.
major Balázs
1971 A császári plébánia freskóinak sorsa (das Schicksal des Fresken der Pferrei von Császá ri).
Új Ember II. 21.
makkai Endre – nagy Ödön
1939 Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez. Erdélyí tudományos Füzetek. 103. kolozs- makula nélkül való tükörvár.
1746 Makula nélkül való Tükör, melly az Üdvözitõ Jésus krisztusnak és szent Szüleinek életét, úgy keserves kínszenvedését és halälát adja eló. Cseh nyelvbö1 magyar nyelvre fordíttatott. most pedig újonnan sok keresztyén lelkek buzgó kívánságára harmadszor kinyomattatott. nagyszombat, a Jézus társasága Akadémiája betüivel. 1746. Eszt.
manga János
1941 A téli ünnepkör hagyományai a nyitramegyei menyhén (traditionen der Winterfeste zu menyhe im kom. nyitra) Ethnographia LII. 189–217.
1942 Ünnepi szokások a nyitramegyei Menyhén (Festbräuche im dorf menyhe, kom. nyitra).
Budapest.
1946 A kánai menyegző változatai (variante der Hochzeit zu kana). Ethnographia LVII. 49–64.
1947 Szálláskeresés (Herbergsuche). Ethnographia LVIII. 270–274.
1948 A magyar katolikus népélet képekben. Budapest.
1968 Ünnepek, szokások az ipoly mentén (Feste und Bräuche dem Fluß Eipel entlang).
Budapest. Akadémiai kiadó.
1969 A magyarországi kiszehajtás történeti. rétegei (Historische Schichten des Brauches Winteraustragen). A magyar tudományos Akadémia i. osztályának közleményei.
Budapest, 113–142.
margalits Ede
1900 koledák a délszlávoknál (Sammelgänge bei den Südslawen). Ethnographia XI. 163.
márkus mihály
1943 A bokortanyák népe. Budapest.
mathia károly
1954 dunántúli karácsonyi játék a Xviii. Század köezpéről (Ein transdanubisches Weih- nachtsspiel aus der mitte des 18. Jahrhunderts). Vigilia, Jg. 20. 19–27.
matthiás mátrainé varga róza
1908 Szarvasvidéki babonák (Aberglauben in der umgebung von Szarvas). Ethnographia XIX. 159–165.
de meester, Placidus P.
1935 Szentelések és áldások a görög szertartásban (Weihen und Segnungen in der griechi- schen ritus). Keleti Egyház II. 137–140.
meisen, karl
1949 Die heiligen drei Könige und ihr Festtag im volkstümlíchen Glauben und Brauch. köln.
melich János
1904 Szláv jövevényszavaink X. (Slawische lehnwörter im ungarischen). Nyelvtudományi Közlemények 240–354.
mester imre
1954 magyar népi liturgikus szentelmények. Budapest. kéziratos laurea-értekezés a Hittu- dományi Akadémián.
mezey lászló
1955 Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Árpádkor végén. A középkori laikus nőmoz- galom, az ó-magyar mária siralom és a margit-legenda eredetkérdése. Budapest.
1955b Egy ismeretlen középkori drámai emlékünk és európai rokonai (Ein unbakanntes mit- telalterliches dramenzeugnis und seine europäischen verwandten). Filológiai Közlöny Jg. I. Heft 1. 59–63.
1958 Adalékok a középkori dráma történetéhez. két liturgikus ludi (Beiträge zur Geschichte des mittelalterlichen dramas. Zwei liturgische ludi). Filológiai Közlöny Jg. IV. Heft 1.
103–106.
1971 leuweni jegyzetek az ó-magyar mária siralomról. Irodalomtörténet, 356–370.
mihályfi Akos
1933 A nyilvános istentisztelet. Budapest.
mikes kelemen
1966 Mikes Kelemen összes művei. Szerkeszti Hopp lajos. (Gesammelte Werke von kelemen mikes i.). Budapest.
miklós Zsuzsa
1967 Magyaregres története és néprajza (Geschichte und volkskunde von magyaregres). manus- kript.
mitterwieser, Alois
1930 Geschichte der Fronleichnamsprozessionen in Bayern. münchen.
mitterwieser, Alois
1936 Ein bayerischer Himmelfahrtsbrauch. Volk und Volkstum. 212–217.
mohl Adolf
1903 Szarvkő és urai (Hornstein und seine Herren). Századok 612–633, 713–730.
1919 Tata plébánia története. Győr.
1933 Győr egyházmegyei jeles papok (vortreffliche Priester im Bistum raab). Győr.
moldován Gergely
1913 A magyarországi románok (die rumänen ungarns). Budapest.
molnár viktor
1890 Húsvéti tojások (ostereier). Budapest.
moór Elemér
1933 A ház karbantartásával, tisztálkodással és táplálkozással kapcsolatos szokások, hiedel- mek és babonák rábagyarmaton. Ethnographia XLIV. 156–158.
1933b Az állattartással kapcsolatos szokások, hiedelmek és babonák rábagyarmaton (Bräu- che, Glauben und Aberglauben im Zusammenhang mit der viehhaltung in rábagyar- mat). Ethnographia XLIV. 57–64.
móra istván
1913 Jeles napok (Festtage). nÉ 76–88.
morvay Péter
1951 A templomkertben, temetőben és halotti toron tánolás s a halottas játék (Zum volks- brauch des tanzens im kirchgarten, Friedhof und beim leichenschmaus). Ethnogra
phia LXII. 73–82.
moser, Hans
1957 osterei und ostergebäck. Brauchgeschichtliches aus bayerischen Quellen. Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde. 67–89.
moser-rath, Elfride
1964 Predigtmärlein der Barockzeit. Exempel, Sage, Schwank, und Fabel in geistlichen Quel- len des oberdeutschen raumes. Berlin.
mrlian, rudolf
1953 Slowakische Volkskunst. i–ii. Bratislava.
mucsi András
1969 Kolozsvári Tamás. Budapest.
müller Géza
1964 Szökéd népéletéböl. Egyetemi szakdolgozat, néprajzi tanszék. Szeged.
nádasdi Ferenc
1884 Nádasdi Ferenc utasítása a mezei pásztorok számára (1649) (Ferenc nádasdis Anweisung an die Hirten auf den Weiden, 1649). Történelmi Tár, 558.
nádasdy tamás
1928 Római martirologium. Székesfehérvár.
nagy Béni
1901 A ferences szellem és hatása hazánkban. Eger.
o. nagy Gábor
1957 Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete (An welchem Baum wächst es? ursprung der ungarischen redensarten). Budapest.
nagy Gyula
1932, 1934 Bágyog, Rábaszovát. I–III. Sopron.
nagy József
1891 árvamegyei tót népbabonák (Slowakische Aberglauben im komitat árva). Ethnogra
phia II. 81–85, 130–133.
nagy miklós
1938 irodalmi élet. Magyar Kultúra, Nr. 13–14. 41.
nagy Sándor
1909 Ötven év (Fünfzig Jahre). Szeged.
nagyfalusy lajos S.J.
1938 Az Eucharisztia, magyarország életforrása (1308–1938) (die Eucharistie, die lebens- quelle ungarns 1308–1938). A kalocsai Jézus Társaság érseki Szent István Gimnázikum Értesítője az 1937/38. tanévben. kalocsa, 66–69.
náray György
1695 Lyra coelestis. nagyszombat.
nemes mihály
1897 Bibliai tárgyú mondák a talaborvölgyi rutén népnél (Biblische Sagen der ruthenen im talabor-tal). Ethnographia VIII. 431–436.
németh imre
1931 Vág sopronmegyei község története. rákospalota.
1966 A nép közösségben élő fiatalok életmódja és kultúrája (lebensweise und kultur der in volksgemeinschaft lebenden Jugendlichen). Arrabona, 241–263.
1966 Szokás, forgatókönyv, szerep (Brauch, drehbuch, rolle). Valóság, Jg. iX. H. 10.9 50–58.
németh lajos
1901 A gyermek krisztus köntöskéje (das mäntelchen des Christuskindes). Magyar Sion 358–371, 458–473.
némethy lajos
1878 Úrnapi körmenet a budai várban. (Fronleichnamprozessein in der ofner Burg). religio i/29–31.
novák József lajos
1913 Adatok Bény község néprajzához (Angaben zur volkskunde der Gemeinde Bény). nÉ 32-68.
nyáry Albert
1909 Piliny néprajzi vázlata (volkskundeskizze von Piliny). Ethnographia X. 129–152.
nyelvemléktár
1874–1908 régi magyar codexek és nyomtatványok. közzéteszi volf György, majd katona lajos. i–Xv. Budapest.
okálová, Edita
1964 Ludové drevené sosky. martin.
orbán Balázs
1868–1873 A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismereti szempontjából.
I–VI. Pest.
ortutay Gyula
1956 kérdőív betlehemes játékok gyűjtéséhez (Fragebogen für die Sammlung von krippen- spielen). Ethnographia LXVII. 91–98.
1960 Magyar népmesék I–III. (ungarische volksmärchen). Budapest.
ortvay tivadar
1892, 1900 Pozsony város története I–III. (die Geschichte der Stadt Preßburg). Pozsony.
oszvald Arisztid
1939 Magyarországi középkori premontrei prépostságok. Budapest.
Öhler Anna
o.J. A pécsváradi németek (die deutschen in Pécsvárad). diplomasbeit, manuskript.
Padányi Bíró márton
1756 Micae et Spicae evangelicoapostolicae. Avagy evangyéliomi kenyér-morzsalékok és ap- ostoli búzakalászok. mellyeket... egész esztendõbéli vasárnapokra és némely jelesb ün- nepekre elkészített Padányi Biró márton. Gyõr.
Pais dezső
1949 Reg. A magyar nyelvtudományi társaság kiadványai 75. Budapest.
P. Pálffy Aladár
1907 A húsvéti határkerülők Székely-udvarhelyről (die österlichen Flurbegeher von Székely udvarhely). Erdély, 43.
Pap bácsi (= mohl Adolf)
1926 Nyugatmagyarországi mondák és mondafélék. Gyõr.
Pásztor lajos
1940 A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Budapest.
Pechany Adolf
1913 A tótokról (Über die Slowaken). Budapest.
Peinkofer, max
1950 von niederbayerischen Palmeseln. Bayrisches Jahrbuch für volkskunde. 79–85.
Penavin olga
1972 Székelykeve (Skorenovac) népének hitvilága (Glaubenswelt des volkes von Székelyke- ve). A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei 11–12., 121–146.
1969 Szlavóniai (kórógyi) szótár I. Újvidék.
Péhm József
1934 Padányi Bíró Márton élete és kora. veszprém.
Petánovits katalin
1960 A vörsi bábtáncoltató Betlehem (das Puppenkrippenspiel von vörs). A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei V. 303–324.
Petrovich Ede
1956 Pécsi székesegyház. Pécs.
Pfister, J.
1894 Hódság, herausgegeben von – . u novom Sadu.
Pigler Andor
1922 A pápai plébániatemplom mennyezetképei (die deckengemälde der Pápaer Pfarrkirche).
Budapest.
Cs. Pócs Eva
1964 Zagyvarékas néphite. nk. 3–4.
1965 A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre. nk. 3–4. sz.
Podmaniczky Zsuzsanna
1943 Kapuvár néprajza (volkskunde der Stadt kapuvár). Pécs.
Pongrácz Eszter
1855 Igaz isteni szeretetnek harmatjából nevekedett, drága kövekkel kirakott ARANY KORONA, az az különbféle válogatott ájtatos szép imádságokból, lelki fohászkodásokból, elmél- kedésekbõl, dicséretekböl, és szívbéli indulatokból, mintegy mennyei világossággal ragy- ogó, istenhez ébresztö drága kövekkel formáltatott és készített imádSáGoS kÖnYv, mellyet a‘ keresztény hiveknek buzgo lelkek javára ‚s a jó pályafutásnak boldog végzete koronájának elnyerésére szorgalmatos munkájával szerzett tekintetes, és nagyságos óvári
‚s Szentmiklósi PonGrACZ ESZtEr, néhai tekintetes, nemzetes és vitézlõ Aponyi miklós úr meghagyatt. özvegye. Pesten, 1855. (Első kiadása nagy szombat 1719.) Popinceanu, Joan
1964 Religion, Glaube und Aberglaube in der rumänischen Sprache. nürnberg.
Prohászka ottkár
1929 Soliloquia. I–II. Budapest.
Prokopp mária
1969 Gömöri falképek a Xiv. században. MÉ. Jg. XVIII. 128–147.
radocsáy dénes
1954 A középkori Magyarország falképei. Budapest.
1955 A középkori Magyarország táblaképei. Budapest. = radocsay.
1967 A középkori Magyarország faszobrai. Budapest.
radó Polikárp
1940 Sopron város kéziratos misekönyve, a Calsa-kódex (das handgeschriebene meßbuch der Stadt Ödenburg, der Golso-kodex). mkSz Jg. 64. 226–235.
1941 Esztergomi könyvtárak liturgikus kéziratai. Pannonhalma.
1941 Batthyány Boldizsár misekönyvének hitelessége (Authentizität des meßbuches von Boldizsár Batthyány) mkSz Jg. 65. 132–149.
1943 Aprószentek és a magyar liturgiatörténet (unschuldige kindlein und die ungarische liturgiegeschichte). Theologia, 257.
1944 Nyomtatott liturgikus könyveink kézírásos bejegyzései. Az országos Széchényi könyv tár kiadványai. XiX. Budapest.
1952 Három kislány nyomában (Hinter drei mädchen). Új Ember, 1952. Nr. 32.
1957 Az egyházi év. Budapest.
1961 Enchiridion liturgicum I–II. romae, Herder.
raffay Sándor
1935 A magyarhoni evangélikus liturgia történetéhez. Budapest.
rajczy mária mechtildis
1943 Csepreg irodalmi múltja és népköltészeti hagyományai. Sopron.
rajeczky Benjamin
1956 Melodiarium Hungariae Medii Aevi. I. Hymni et sequentiae. Budapest.
rajner lajos
1901 A Ritualekérdés Magyarországon (die rituale-Frage in ungarn). Budapest.
rédeyné, Hoffmann mária
1926 Egy bújdosó naplójából. népéleti adalékok i–iii. (Aus dem tagebuch eines land- flüchtigen. Angaben zum volksleben). Ethnographia XXXVII. 20–28, 73–77, 139–143.
régi magyar költők tára. i–viii. Budapest, 1877–1930.
reinsberg-düringsfeld, otto
1898 Das festliche Jahr. In Sitten, Gebräuchen, .Aberglauben und Festen der germanischen Vö1ker.
leipzig.
reizner János
1884 A régi Szeged I. (das alte Szegedin i.). Szeged.
1900 Szeged története. I–IV. Szeged.
relkovic davorka
1916 A Balaton keletkezésének mondái (die Entstehungssagen des Plattensees). Ethnogra
phia XXVII. 281–293.
1928 Adalékok a Somló-vidék folklorejához (Angaben zur Folklore des Somló-Gebietes).
Ethnographia XXXIX. 104.
résõ Ensel Sándor
1867 magyarországi népszokások. Pest.
richter m. istván
1898 Évi szokások, babonák és szólásmódok német-Prónán és vidékén. Ethnographia IX.
75–85, 221–232.
1934 mesterek a régi célvilágbanm (meister in der alten Zunftleben). Ethnographia XLV.
47–61.
riedl Adalbert
1962 Die Hirtenzunft in Burgenland. Ein Beitrag zur Geschíchte des Hirtenwesens im bur- genlãndischen raum. Eisenstadt.
riedl Frigyes
1930 Magyarok Rómában (ungarn in rom). Budapest.
ringbom, l. J.
1951 Grabtempel und Paradies. Stockholm.
rittsteuer, Josef
1968 Das Heiligtum in OberbergEisenstadt. Eisenstadt.
róheim Géza
1915 A lucaszék (der luzienstuhl). nÉ Xvi. 1–35, karte 1916 A lucaszék (der luzienstuhl). nÉ Xvii. 15–52.
róheim Géza
1925 Magyar néphit és népszokások. Budapest:
roth, Elisabeth
1967 Der volkreiche Kalvarienberg in Literatur und Bildkunst des Spätmittelalters. Berlin.
rózsafüzér királynéja (königin des rosenkranzes). monatzeitschrift. Budapest.
ruff Andor
1938 Mosonmegyei és környékbeli népregék, mesék és mondák. magyaróvár.
rupp Jakab
1870, 1872, 1876 Magyarország helyrajzi története. Fő tekintettel az egyházi intézetekre vagyis nevezetesebb városok, helységek, s azokban létezett egyházi intézetek, püspökmegyék szerint rendszerezve. i–iii. Pest, Budapest.
Sándor istván
1957 ostereier in ungarn. Schweizerisches Archiv für Volkskunde Bd. 53. Heft 2/3. 175–179.
Sarosácz György
1967 Baranyai délszláv népszokások i. A Janus Pannonius. Múzeum Évkönyve. Pécs.103–121.
1971 A mohácsi kerémia és története (die mohácser keramik und ihre Geschichte). Pécs.
Sági károly
1970 magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei IX. 247–274.
Scheiber Sándor
1949 Mikszáth Kálmán és a keleti folklore. Budapest.
1953 lebeg mint mohamed koporsója mny Jg. XliX. Heft 5–6. 477–479.
1962 A fanyűvő Sámson párhuzamai és forrásai (Parallelen und Quellen des baumaus- reißenden Samson). Archeológiai Értesítő Bd. 89. 68–71.
Schematismus historicus venerabilis cleri dioecesis magno-varadiensis l.atinorum. nagyvárad, 1896.
Schmidt, leopold
1934 Zur Paradeisspielverbreitung im osten. Deutschungarische Heimatblätter Jg. VI. Heft 1–2. 150–155.
1954 das Weihnachtsstroh im Burgenland. Burgenländische Heimatblätter. Jg. XVI. Heft 2.
67–71.
1963 der hängende Christbaum. Aus der Arbeit am Atlas der burgenländischen volkskun- de. Österreichische Zeitschrift für Volkskunde Neue Serie Bd. XVII. Gesamtserie 66. 213–
1966 242.Das Frisch und GesundSchlagen im Burgenland. Festschrift für Alphanos A. Barb. Ei- senstadt, 522–564.
1968 Burgenländisches Brauchtum am Stefanitag. Aus der Arbeit am Atlas der Burgen- ländischen volkskunde. Österreichische Zeitschrift für Volkskunde Neue Serie Bd. XXII.
Gesamtserie Bd. 71. 228–249.
Schneeweis, Edmund
1925 Die Weihnachtsbräuche der Serbokroaten. Ergänzungsband Xv zur Wiener Zeitschrift für volkskunde: Wien.
1935 Gundriss des Volksglaubens und Volksbrauchs der Serbokroaten. Celje.
1961 Serbokroatische Volkskunde. Berlin.
Schnell, Hugo karl maria
1936 Der baierische Barock. Die volklichen, die geschichtlichen und die religiösen Grundlagen. Sein Siegeszug durch das Reich. münchen.
Schnitzl Erzsébet
1933 Adatok Nagytószeg telepítéstörténetéhez és néprajzához. német Philologiai dolgozatok 55. Budapest.
Schoen Arnold
1930 A budai Szent Annatemplom. Budapest.
Schönwitzky Bertalan
1896 A pozsonyi királyi katolikus főgymnasium története (Geschichte des königlichen ka- tholischen Hauiptgymnasiums von Preßburg). Pozsony.
