ÁRAK, PÉNZÚGY
Résumé. A la suite de son indépendance reconguise en 1867 et de la separation de son administration dlavec celle de I'Autriche, la Hon- ' grie vit ses finances publigues et son activité e'conomigue prendre un magni/igue essor gut ne dévai! slarréter gulen 1914, du fait de la guerre mondiale. En 1867, le budget de I'État hongrois iut rendu indépendant de celui des pays représentés au Reichsrut, et la Hongrie posséde depuis 1867 des budgets et des comptes définitifs d elle. Le législateur hongrois a vote' le premier budget indépendant en créani la loi XXVIII de 1868.
Dans cette loi, les principes suivant lesguels les budgets devaient étre établis ne sont donnés gue sous une forme générale, et le premier budget ne répond pas conditions gu'on pose a ce sujet dans les temps modemes. Ce nlest gue la Ioi XX de 1897 relative á la eomptabilité publiaue gui définit les principes fondamenlaul: des budgets de l'Etut.
Entre ces deux dates (1867—1897) et pendant la période suivante gui finissait en 1913, on a pu assister á un puissant développement économigue gui élargissait constamment les cadres du budget, gui multipliait les táches gouvernementales et gui, par lá, faisaít faire du progrés au droit financier en harmonie avec Ile'volution économigue. C,est moins les dispositions législatives gue des mesures gouvernementales et des resolutions parlementaires gut apportaient des re'/armes pratigues au budget poster—ieurement á la Ioi de 1897. Llintz'oduction du systéme (lu ,,budget normal". en principe opportun et desirable, aurait comporté trop d'inconve'nients en raison de I'activíté intense gui régnait dans tous les domaines de la vie de llÉtat et gui n,auraií pas mangué de briser, en un ou deua: uns, les cadres d,un tel budget.
Le progrés immense accompli entre 1867 et 1914-15 ressort clait'ement des chiffres suivants gui
(1 [II
1) [f(uileur des lignes gui suivent a été pen- dant longtemps chef de la section du budget au Ministére des finances, puis pendant guinze ans president de la Cour des comptes. Lle'tude gu*íl a écrite vers la fin de llannée 1921 el gue nous reproduisons ci—aprés ne pouvait reposer, pour les dernt'éres années du demi-siecle envisage', gue sur des données et calculs provisoires; elle fait preuve cependant d'une telle compétence gulaujourdjhui
:néme, on la lira avec intérét.
Állami pénzügyeink fejlődése 1867. és 1921. közt.*)
Les finances de llÉtat hongrois entre 1867 et 1921?)
indiguent, en millions de couronnes, les dépenses prévues dans les budgets:
1870 1875 1885 1895 1904 1914-15 Dépenses ordinaires 3009 415'0 6174 8421 1024'6 1878'3
,, transitoires 8'6 4923 126 54-7 496 150'4 Investissemenls . . . 66'5 90 460 402 116'2 235'4 Dépenses ioíales . . 382'0 47323 676'0 9370 1190'1 22641
011 voit gue les dépenses de IIÉtat se sont sertuplées presgue en 45 uns, alors gue, pendant le méme intervalle de temps, la proportion de llaugmentation a été de 5 en Autriche, de AV: en Belgigue, de 3 environ en Italie et en Grande- Bretagne, de 2% en France.
Les comples dé/initi/s des opérations finan—
ciéres de Plí'tat présentent un tableau plus [roppant encore. Én 1870, ils accusent une dépense totale de 516'4 millions ile couronnes en face des prévi- sions montant [1 3820 millions seulement; et en 1913, ils indiguent un total de 2.318'5 millions contre les 20727 millions prévus. En marge des budgets, le Parlement hongrois u toujours ouvert aux gouvernements des crédíts supple'mentaires lorsgue le besoin se faisuít sentir de faire des investissements extraordinaires, dlintérét vital.
Comme le pays amit a cette épogue un caractére fortement agraire, le développement de l'industrie, du commerce et des iransports exigeait souvent une aide financiere considérable.
Prenons; á titre dlexemple, les comples défini- tifs de 1913, pour nous faire une idée de la réparti- tion des dépenses de PÉtat:
D e' ;: e n 5 e s m millions m proportíon
, : decouronnes pOltl' cent
Entrepríses de l'Etat 881'1 38'0
Dette publigue 3419 147
Administration 3390 147
De'penses communes . , , . 2740 118 Instruction publigue et Eglises 127'8 5'5
Defense nationale . . 105'2 4'5
Autres buts . 2495 108
Les entreprises de llÉiat y ont la part du (ion.
I.es dépenses nécessitées par le service de la dette publigue (342 millions) servent au fond á financet' les investissements. Ces deux postes représentent plus gue la moitie' des dépenses totales; ils englobent les sommes affectées aux aciéries et hauts-four—
neauac de lyÉtat, aux chemins de fer, postes, telé- graphes, te'Iéphones, au port sur I'Adriatigue, au
9. szám
— 7494 _ 1943
commerce maritime, [) la navigation inte'rieure, ete.
Viennent ensuite les dépenses pour les écoles et les Eglises; plus de 100 millions de couronnes sont absorbés par la cre'ation des Universités nouvelles de Pozsony (Presbourg) et de Debrecen, par la con- struction des clinigues de lJUniversite' de Kolozsvár, etc, Ainsi, dans llanne'e gui pre'ce'dait immediate- ment la guerre mondiale, la Hongrie a dépense' tant pour son índustríc gue pour son commerce ou pour Pe'ducation de son peuple plus gue pour son armée gui ne lui coútait gue 4'5% de l"ensemble des dépenses.
Tel était le tableau des finances publioues de la Hongrie jusguld la conflagration générale de 1914 gui devait donner une orientation entiérement nouvelle a lyévolution des choses.
La guerre a grossi les de'penses, multiplié les tűches gouvernementales, et exigé du Parlement (ies credits ertraordinaires pour faire face aux besoins (le dernier budget ordinaire a été celui de 1914-15). Sortant du cadre normal, ltadministra- tion financiére a du recourir a des méthodes exceptionnelles. On le voit clairement si on com—
pare les résultats des comptes définitifs des deux premieres anne'es de la guerre aux pre'uisíons du dernier budget d'avant-guerre:
Resultals des Prevzsrons eonzptes déűnítz'fs
1914-1915 ; 191547
en millions de couronnes
( !
De'penses ordinaires. . . f 1.878'3 l 1.657'5l 1.853'4 ,, transito'ires . . ; 1504 ; 4685; 7023 Investissements . . . . . 235'41 1271; 1203
Total . . . : 2.264'1 § 22531; 2.676'0
Cre'dits extraordinaires . . — — § 4.405'5 9572'3
Total général ; 2.264-1 )' 6.658'612248'3
(
La situation, montrée par ce tableau, allait en s'aggravant, Il suffira de dire gue la dette publigue, se clziffrant au commencement de la guerre par 8'3 milliards de couronnes, siest trouuée grossie á la fin d,octobre 1918 de 309 milliards de couron- nes, de I'll milliard de marks, de 16 millions de florins Izollandais, de 1'5 million de couronnes suédoises et de 78 millions de couronnes danoises.
La répuingue dite papulaire de Károlyi, sans se soueier des formes légales ni des opportunite's éeonomigues, slest Iancée dans une prodigalite' immense _pour parvenir a ses fins. Pendant les ([uatre mois et demi de son existence, elle a dé- pense' un milliard de couronnes par mois, alors gue méme pendant les derniers mois de la guerre, les de'penses ne s'étaient e'leve'es gu'a 700 ou 800 millions. La dette publigue s'enflait. les biens de I'État et la fortune nationale slamoindrissaient. La
majeure partie des investissements militaires a passe' en mains e'irangeres. Au moment de Pei- fondrement, le matériel de guerre emmagasine' dans dífie'rentes localités de la Monarclzie valait _ sui- vant Pestimation du ministére des Finances — 15 a 20 milliards de couronnes, dont 5 a 8 milliards représentaient la part de la Hongrie. La plus grande partie de ce mate'riel de guerre fut l'apanage des États successeurs, et il n'en resta gu,environ pour 300 millions de couronnes a llinte'rieur de la ligne de démarcation pour tomber entre les mains de pillards.
En dehors du matériel de guerre, toute sorte djautres stocks, vivres, ouvrages dfart, etc., ont subi une dévastation effrénée. .
La dette publigue a naturellement augmenté;
ljaugmenlation a été de ()"2 milliards de couronnes, soit de 1'32 milliard par mois.
Le régime communiste, institue' en mars 1919, a continue le gaspillage; Sans ordonnaneement régulier, Ilusage slest généralisé de faire payer des millions sur simples notes de service ou sur dispo- sitions verbales. Pour parer aux conse'guences funestes d'une telle administration, on a en recours a la falsificalion de la monnaie dont nous n'avons pas á détailler les répereussious sur lléconomie nationale. Sous le communis-me, la dette publiaue a monte' en moyenne de I'lrlr. milliard de couronnes par mois.
Le gouvernement dit soviétigue tombé, un gouver—
nement national prit la direction des affaires. Mais avant gu*il eút pu commencer lyoeuvre de recon—
struction, une nouvelle catastrophe frappa le pays sous la forme des ,,réguisitions" opérées par les troupes roumaines gui enlevérent le peu de provi—
sions en denrées alimentaires et articles de con- sommation, lloutillage agricole ei industriel, le matériel de la Poste, etc.
Dans ces conditions, on nla pu préparer pour 1920-21 gu'un budget djun earactére transitoire, et le premier budget ordinaire de Pére nouvelle était celui de 1921—22. Voici les chiffres principaux de ces deux budgels (en millions de couronnes).-
1920—21 1921-22 De'penses ordinaires . . . . . 11.759'7 17.6029 De'penses transitoires . . . . 7.448'5 7.091 '8' Tnvestisseme'nts . . . . . . 1.0025 2.069'8 Total eles dépenses . . 20.210"? 26.764'5 Total des reeettes 10.520'í 20.296'2
De'/icit . . 9.690'2 614682";
Le gouvernement s,est empresse' de faire fat-e ("1 ses obligations envers Pétranger. Le ministre des Financcs a déclare' vouloir régler la dette envers la 'rance et la Grande-Bretagne, et inscrit a cet effet au budget des sommes amortissant ? millions de
9. szám
francs iraneais dlintéréts, et 150000 livres sterling dlarrie're'.
Ces bonnes intentions iaisaíent naitre des problemes ani rendaient douteux gue les lignes du budget pussent étre respectées. Les prévisions budgétaires imposaient déja des charges tres gra- ves aux contribuables: 3.432 couronnes par téte, contre 104 couronnes en 1914-15. De plus, il a iallu trouver une eouverture pour le deficit de 6'5 mil—
liards. Afin de diminuer les dépenses énormes, une mesure sévere sűmposait: _licencier une partie du personnel de PÉtat. La táche était surhumaine.
dlautant plus gue liÉtat Iiongrois devait se charger de I'entretien de plusieurs milliers d*anciens fonc- tionnaires gue la persécution des États successeurs avait chasse's (tes territoires tranférés, contraire- ment aur articles 54 d 60 du traite' de Trianon, et aut avaient clierche' refuge dans la Hongrie dé—
membrée.
—.495 —— 1943
II nous entraínerait loin si nous voulions énu-
mérer tous les problemes diapparence insolubles
dont tes gouvernements avaient á s'occuper, Nous
nous bornerons á celui de la dette publigue:
Avant la guerre . . . 8.330 millions de couronnes Dette nee pendant la guérria 30.888 ,, ,, ,, Dette nég entre le 31 oct. 1918
et le 31 dec. 1.920 22.7ÉLMWEWW—w "_,"
Total de la dette en eouronnes 62.006 millions de couronnes 1.446 ,, ,, marks
. , . 15 ,, _florins hall.
Bette eu mormmes etrangefes , 2 ; " dollars 0'2 ,, ,, llvres sterl.
Voilá guelle était la situation
reurs du communisme el á la veille de la signature du traite' de paix, jen matiére iinaneiére et econo- migue. Lwnatíon a du s*imposer des sacrifices énormes pour venit a bout (les difficultés, et elle attendait encore de longues années avant de re—
prendre sa place au milieu des peuples europe'ens ayant une vie économigue consolide.
aprés les hor—
1. Pénzügyi fejlődésünk korszaka.
Állami pénzügyi viszonyai'nknak a ki—
egyezés után elmúlt ötven év alatti alakulá- sát tárgyalva, ezt a félszázados időtartamot két főre'szre kell osztanunk.
Az első időszak kezdődik a magyar ál—
lam pénzügyeinek Ausztriától való külön- válásána'k időpontjával és tart a világ—
háború kitörés—éig —— a másik pedig a világ—
háború kezdete óta lefolyt időszak. Az előbbeni a fejlődés, az utóbbi a hanyatlás és összeomlás korszaka.
Alkotmányos életünknek az 1867. évben történt helyreállása után a magyar ál—
laiml'iáztartás elkü'löiní'ttetett az akkori
*) A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal fél- százados jubileumát 09321.) egy ünnepi kiadvány közreadásával szándékozott megünnepelni. E jubi—
!áris kiadványban a Hivatal egykori és akkori tagjai ismertették volna a úKözponti Statisztikai Hivatal ötvenéves munkásságát, valamint Magyar- ország félszázados fejlődését (az ország közállapo—
tainak félszázados7 nagy vonalú ismertetése alkotta volna a kiadvány anyagának zömét). A tervezett kötet az állam akkori mostoha pénzügyi helyzete következtében nem jelenhetett meg; kéziratban azonban a mű több fejezete elkészült, A Magyar Statisztikai Szemle még 1925-ben u megkezdte a kész kéziratok közreadását; a Szemlének ebben az évfolyamában két cikk jelent meg — Kovács Alajos ,,A népesség fejlődése Magyarországon az utolsó félszázad alatt" c_ tanulmánya és Buday
László .,A M. vkir. Központi Statisztikai Hivatal
halottai" c. megemlékezése —, az új anyag bősége és torlódása miatt azonban a további kész fejeze- tek közlése elmaradt. Minthogy az időszerű adat- közlések terjedelmét a rendkívüli körülmények nap—
jainkban bizonyos mértékig korlátozzák, most mód
ausztriai birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok háztartásától és egy rövid átmeneti időszak lejárta után, az 1868. év óta Magyarországnak önálló ál- lami költségvetései és zárszámadásai *Van- nak.
Első költségvetésünk azonban még nagyrészben hiányosak voltak; amellett a belső berendezés tekintetében sok részük—
ben még nem voltak a bruttó előirányzati rendszer szerint szerkesztve, s így különö—
sen a legrégibb, 1868. és 1869. évi költség- vetéseket statisztikai összehasonlításokra egyáltalán nem lehet felhasználni. A ké—
nyílik arra, hogy a Szemle a jubiláris mű kézirat- anyagá'ból legalább azokat a fejezeteket közre—
adja, amelyek korrajz-szerű részletességgel és máig is hézagpiótlióan vázolták fel az 1867. és 1921.
közti fejlődés statisztikai képének egy-egy rész- letét. A Szemle ezek közül elsőnek Zatvadowsici Alfréd (1862—193'5) ,,Állami pénzügyeink fejlő—
dése 1867. és 1921. közt" c. tanulmányát közli.
Zawadowski Alfréd pályafutását a Központi Sla- tisztikai Hivatalban kezdte meg, majd a pénzügyi szolgálatba lépett át, ahol a pénzügyminisztérium költségvetési osztályának vezetője lett; azután több éven át mint közigazgatási bíró tevékenyke- dett, majd élete végéig, közel másfél évtizeden át a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke volt. Az 1921. év végén készült tanulmánya a tárgyalt
utolsó éveket illetően természetesen csupán ideig—
lenes adatokon és számításokon nyugodhatoll. ki fejtegetések lényegét azonban ez nem befolyásolja.
úgyhogy a kéziratot a Szemle az 1921-ben fennálló államadósságok megosztására vonatkozó becslés—
szerű fejtegetések elhagyásától és néhány lényeg—
telen módosítástól, ill. rövidítéstől eltekintve az eredeti szövegezésben hozza a nyilvánosságra
9. szám
sőbbi évek adatai is csak nagy óvatosság—
gal és kellő szakszerű átdolgozások után szolgálhatnak ily összehasonlítás céljaira, s főleg egy hosszabb időtartam adatainak összehasonlításra alkalmassá tétele igen nagy munkát igényel.
Ezért az alábbiakban, amidőn állami pénzügyeink fejlődését tárgyaljuk, csakis az 1870. évi költségvetés illetve zárszám- adásból indulunk ki és az állami költség- vetések tekintetében az 1914/15. évi költ- ségvetésig, a zárszámadások tekintetében pedig az 1913. évi zárszámadásig terjesz—
kedünk.
Az 1913. év volt ugyanis az utolsó, amelynek folyamán államéletünkben nor—
mális viszonyok állottak fenn és amely évnek a zárszámadási adatait ily célokra még fel lehet használni, mert habár az 1914/15. évi állami költségvetés is még normális időkben készült, illetve törvény-
erőre emelkedett, az 1914. év nyarán ki- tört világháborúval kapcsolatosan oly nagymérvű rendkívüli szükségletek jelent—
keztek, oly nagy igények támasztattak az államkincstárral szemben, s oly nagy—
mérvű eltolódások álltak be ennek folytán az évi zárszámadási eredményekben, hogy az 1914/15. évi zárszámadás erre a célra szintén már nem alkalmas.
Foglalkozni fogunk pedig ennek a tárgynak a keretében az állami kiadások és bevételek fejlődésével, az adópolitika egyes kimagasló fázisaival, az állami üze—
mek gazdálkodási eredményeivel, továbbá az állam beruházási tevékenységével, az ál- lami vagyonmérlegekkel, az áliamvagyon fejlődésével, az állami adósságokkal és a valutapolitikával, — mégpedig az állami költségvetések adatai, illetve a zárszámadá- sok eredményei nyomán lehetőleg tisztán csak statisztikai alapon, —— abból a gondo- latból kiindulva, hogy semmi sem nyújt könnyebb áttekintést, semmi sem bír oly
nagy meggyőző erővel, és semmi sem alkal- masabb helyes következtetések levonására,
mint a hiteles, megcáfolhatatlan statisztikai adatoknak és tényeknek egyszerű előtárása.
Mindenek előtt azonban a magyar bud—
getjognak fejlődését kell röviden jellemez- nünk.
Alkotmányos életünk újrafelvétele után első önálló állami költségvetésünket, Lónyay Menyhért gróf pénz—ügyminisztersége alatt,
—- 496 _ ' 1943
az 1868 :XXVIII. t.-c.-kel állapította meg a magyar törvényhozás.
Ebben az időben budgetjogunk még csak elvileg volt megállapítva, amennyi- ben az 1848:III. t.-c. 37. §—áiban ki volt mondva, hogy ,,a ministerium az ország javadalmainak és szükségeinek kimutatá- sát -— s a multra nézve az általa kezelt jövedelmekrőli számadását onszággyűle'Si megvizsgálás, illetőleg jóváhagyás végett évenkint az alsó táblánál bemutatni köte- les". A költségvetés mikénti szerkesztése és technikai berendezése azonban törvény- nyel rendezve még nem volt, sőt még ez—
után is igen sokáig csak egyes országos határozatok és kormánymegállapodások alapján fejlődött költségvetési jogunk, míg végül az 1897. évben az állami számvitelről szóló 1897 :XX. t.-c.-kel iktattattak csak törvénybe azok a rendelkezések, amelyek szerint az állami költségvetés megállapítá—
sának történnie kell, Az ebben a törvény- ben lefektetett alapelveken, melyek nagy—
jában az addigi joggyakorlattal megegyez- nek, azóta is, —— az itt tárgyalt időszakot értve —— alig történtek mélyebbre ható változtatások egynek a kivételével, mely azonban már ennek az időszaknak a vé- gére esik. Az 1914. évi június hó 1-től kez- dődőleg ugyanis Teleszky János pénzügy—
minisztersége alatt áttértünk a naptári költségvetési évről a gazdasági költség- vetési évref) s azóta a tárgyalt egész idő-- szak alatt állami költségvetésünk július hó 1-töl a következő év június hó végéig terjedt.
Annál több változás esett ellenben az 1868.
év óta az állami költségvetés belső alaki berendezésén. Az 1870. évi állami költség—
vetésünk rendes kiadásai 19 fejezet és 59 cím alatt voltak részletezve, —— az utolsó
rendes költségvetésünk, az 1914/15. évi ál- lami költségvetésünk ezzel szemben már 23 fejezetre, 219 címre és azonkívül igen számos rovatra, alrovatra és tételre oszlik, holott ily további részletezés az egyes cí—
mek keretében eleinte nem is létezett.
Költségvetéseink alaki berendezésének ez a fejlődése fokozatosan, de gyors ütem—
ben ment végbe. Évről-évre szaporodtak különösen a költségvetési címek és azok—
nak alosztályzatai, s e mellett gyakran sok változtatás történt a tárcaközi viszony- latban is. Egyes költségvetési címek, ro- vatok stb. áthelyeztettek egyik tárcából a
1) 1918:XXVI. t.-c.
9. szám
másikbaf) azonkívül egyes tárcák is át-
szervezéseken mentek keresztül, úgyhogy költségvetésünk belső berendezése az ál- landó változás, fejlődés képét mutatja.
Ezeknek az állandó változásoknak oka az állami életünk folytonos és gyors fejlődé- sében keresendő. Külső szimptómái voltak ezek a budgettechnikai változtatások an—
nak a hatalmas fejlödési processzusnak, mely állami életünket az önálló rendelke—
zésünk visszanyerése óta elmúlt időszak alatt oly magas színvonalra emelte. Abban a mértékben, amint az állam a nemzet gazdasági életének újabb és újabb ágaza- tait vonta bele a maga irányító és támo- gató ingerenciája körébe, abban a mérték- ben szaporodtak az egyes költségvetési cí—
mek s azok alosztályzatai.
Stagnálás e részben még az 1914/15.
évi költségvetés idején sem állott be, —— s ily körülmények között bizonyára meddő kísérlet lett volna nálunk az ú. n. ,,Normal—
budget" szisztémájára áttérni, mert bár- mennyire is célszerűnek és kívánatosnak látszott elvben ily normálköltségvetésnek a megállapítása, állami életünk tovább—
fejlődésének lendülete azt —— normális időkben is —— a következő egy-két év alatt kétségkívül már felborította volna,
A költségvetéseink rovatrendszerén mu- tatkozott eme fejlődésnek teljesen megfe- lelnek a költségvetéseink összegszerű vál—
tozásai is.
Az 1870. évi első állami költségvetésünk rendes kiadásai kereken 153'4 millió fo- rinttal (3069 millió K) voltak előirányoz-- va. Ehhez járult 37'6 millió forint (75'2 millió K) rendkívüli kiadás, úgy hogy az összes kiadás 191. millió forinttal (382 mil- lió K) volt praeliminálva.
1") Az 1897:XX. t,—c. életbelépése óta az ál- lami költségvetés alaki berendezésén a kormány csakis a legfőbb állami számvevőszék elnökével egyetértően változtathat, illetve módosíthat. Mégis e törvény életbelépése után is jelentős tárcaközi változtatások történtek. így pl. az 1898. év folya—
mán a m. kir. államvasutak gépgyárának és a diósgyőri állami vas- és acélgyárnak a kezelése az akkori közmunka— és közlekedésügyi tárcából átment a pénzügyi tárcába (a "Károlyi—kormány"
ismét a kereskedelemügyi minisztérium alá he—
lyezte), 1900. óta pedig az eladásra szánt állam—
jószágok és a telepítési szolgálat ügyeit a pénz—
ügyminisztériumtól átvette a földmívelésügyi mi- nisztérium, viszont pedig a hidak, révek, kompok és vámszedési jogok ügyköre a földmívelésügyi tárcából a pénzügyibe helyeztetett át, stb., stb.
—-— 497 -— 1943
Ezzel szemben az 1914/15. évi költség- vetésben a rendes kiadások 1.878'3 millió K—val, a rendkívüli kiadások 3858 millió K—val, s így az összes kiadások 2.264'1 millió K—val voltak előirányzatba véve.
Ami a bevételeket illeti: az összes bevé—
telek az 1870. évi költségvetésben 1828 millió forinttal (365'6 millió K) voltak be- állítvaf) míg ezzel szemben az 1914/15.
évi költségvetésben az összes bevételek 2.264'2 millió K-val voltak felvéve.?)
E kétrendbeli számadatokna—k egybe—
vetéséből látjuk, hogy ,a '*költségvetésbeli
összes kiadások tehát ez alatt a 45 év alatt
az 1870, évi összegnek majdnem a hatszo- rosára — a bevételek pedig —— kihagyá- sával a kölesönműveletekből, valamint az államvagyon csökkenésével járó bevételek- nek, —— több mint a hatszorosára emelked—
tek; szóval mondhatni. hogy állami költ- s-égvetésünk összegszerű terjedelme ez alatt az időtartam :alatt meghatszoro—sodott.
Ugyanez—en idő alatt az állami bndgetek számszerű terjedelme Ausztriában az ere—
deti összegnek mintegy ötszörösére, Francia—
országban a két és félszeresére, Nagy—Britan—
niában nem egészen a háromszorosára, Olaszországban a háromszorosára, Belgium- ban a négy és félszeresére emelkedett.
Megállapítható Web-át, hogy mindezek—
ben az államokban az állami költségveté—
sek összegszerű terjedelmének aránylagos emelkedése többé-kevésbbé alul maradt a magyar állam költségvetéseiben mutatko- zott emelkedése—n, ami azt bizonyítja, hogy amióta a magyar állam önrendelkezési jo—
gát visszanyerte, intenzívebben terjesztette ki állami gazdálkodását és fejlesztette to- vább állami életét, mint a vele szomszédos Ausztria és mint az itt elősorolt egyéb ál- lamok is.
Áttérve a költségvetésszerű állami ki—
adásokra és azoknak részletezésére, min—
denek előtt az összes kiadások fejlődésé—
nek az általános képét kell figyelembe vennünk.
Az egyes évek költségvetéseiben a ki—
adások a következő összegekkel voltak elő- irányozva (millió koronákban):
1) Ebből 27'1 millió forint kölcsönbevételbölés 3 millió forint az ü. n. ,,közös aktivák"-ból és más állami vagyonból.
'),Ebből 229'2 millió K kölcsönbevételből és.
400000 K állami javak eladásából.
9. szám
§is7o 4875 § 1885 §1895 § 19042) §1914/15
m i l 1 i () K
Rendes kiadások 306' 9 1)4l5'O§ 617 4 8421 1.024'6 § 1.878'3 Átmeneti kiadások 1)8' 6 1)49 3 12 6 547 49 3 § 150'4 Beruházások . 1)66'5 1)9'0 46'0 40'2 116'2 § 235'4
Összesen: §382-o §473-3 §676'O §937-0 ! 1.190-1§ 22541
§
Egy-lakosra tehát esett (korona):
§ 1870 § 1875 ; 1885 1904 §1914/15
§ * * -" .
§ k o r o n a
§ §
A rendes kiadások- : §
ból. . . . % 19'8 250§ 372 460 50-7 862
Azösszeskiadások- §
ból. . . . . .§ 24'6§ 292§ 4o7§ 512 58'9§ 103—9
, § §
Ha .az évi költségvet-ésszerű ös—szhite- leknek az egyes főbb tárcákra való meg- oszlását vizsgáljuk, a szóban levő idősza—
kot illetőleg a következő képet nyerjük.
Az összes kiadásokból (rendes és rend- kívüliekből) esett az egyes itt feltüntetett
években, millió koronákban:
——498—
x
1943 az addigi ,,közmunka és közlekedésüg,,"yi minisztéiium az iparügyi és kereskedelem- ügyi címek átvétele mellett "kereskedelem—
ügyi" minisztériummá szerveztetett át, az addigi ,,földmivelés-, ipar- és kereske—
delmi" minisztéiium pedig ugyanezen cí—
mek kiválásával ,,földmivelésiivgyi minisz—
térium"-má alakult át.
Mindazonáltal, a közvetlen összehason- líthatóságot akadályozó ezen körülmények (llenére, általánosságban mégismegállapít- ható az, hogy úgy az összes, mint az egyes szaktárcákra esők költségvetési hitelek az 1870. évtől de már természetesen az
1868. évtől is ——— .az 1914/15. évig nemcsak
állandó, de mindinkább fokozódó, sőt a legújabb 'években, ugyszólván, mintegy mértani arányban növekedő emelkedésben voltak. Különösen kiemelkedik e részben a pénzügyminisztérium mellett a kereske- delemügyi, a vallás- és közoktatásügyi és a földmívelésügyi tárca. Ezeknél a tárcák—
nál'a törvényhozás által rendelkezésre bo- csátott hitelek a legnagyobbmérvű emel-
§ 1870 § 1875 1885 1895 , 19044) ' 1914/15
§ m i' 1 1 i a K ' ' '
.N— _ , , § W,
! §
A belügyminisztériumra 21'2 i 15'2 * 20'4 29'8 42'1 § 124"?
A pénzügyminisztériumra . 98'7 § 130'2 § 129 2 1888 § 199'0 § 318'4 A közmunka- és közlekedési minisztériumra _' 3)63'7 § 29'2 § 1048 1900 § 02191 722'5
A földmivelés—, ipar— és kereskedelemügyi § § §
minisztériumra. . . § 15'8 § 21'6 § 220 40'4 1 580 § 1072
A vallás- és közoktatásügyi minisztériumra. ' 3'9 8'0 11 6 266 t 4228 1524 Az igazságügyi minisztériumra 6'5 § 2l'5 § 22' 0 § 31'0 § 37'1 ** 655
A honvédelmi minisztériumra 9'1 § 12'4 15 8 § 338 893 966
Az ezeket a hitelösszegeket képviselő kedést mutatják fel; az emelkedési arány- számadatokat az evyes évekre vonatkozólag
osszehasonlitani azonban legfeljebb csak nagyjában lehet, és ezekből az egyes tárcá- kat illetőleg semminemű következtetéseket nem szabad levonni mert mint már em- líttetett egyes években eayes költségvetési címek stb. egyik tárca keretéből a másikba vétettek át; — és itt különösen figyelemmel kell lennünk arra is, hogy az 1890. év óta
1) Az 1870. és 1875. évi költségvetésekben az átmeneti kiadások és a beruházások még nem vol—
tak elkülönítve, úgyhogy ezek csak most válasz—
tattak szét.
2) Az 1905." évben nem volt költségvetés.
') Ebből 50 millió K vasúti beruházásokra, és 0'6 millió K vasúti igazgatási költségekre,
4') Az 1905. évben nem volt költségvetés.
51) Azonkívül 13'8 millió K beruházási célokra a m. kir, államvasut—aknál az 1897:XXX. t.-c.
alapján.
szám helyes megállapítása céljából azon—
ban előbb akként kell az 1870. évi költség—
vetésben szereplö tárcákhoz tartozó költ- ségvetési címeket átcsoportosítani, hogy ez az 1914/15. évi költségvetés berendezé- sének megfeleljen. Ha ezt az átcsoporto—
sítást végrehajtjuk, arra az eredményre jutunk hogy az 187()—1914/lö. évi időszak alatt az összkiadások a kereskedelemügyi tárcánál az eredeti (1870. évi) összeg
1.028%—ára,1) a vallás- és közokialásinál
3.908%—ára, a földmívelésiigyi tárcánál
818'3%-ára, —— az összkiadások keretében
pedig a rendes kiadások a kereskedelemügyi tárcánál 3.20'6%-ára, a vallás— és közokta—
1) Ez az emelkedési arányszám azért oly ala—
csonv, mert az 1870. évben egy nagyobb összeg, 510 millió K volt rendkivüli kiadásként a vasutak és (satomák céljaira előiiányozva.
9. szám —499—— 1943
tásügyi tárcánál 3.4900/0-ára és a földmíve- lési tárcánál 842%-ára emelkedtek.
A tárgyalt időszaknak csupán legutolsó békés tíz évi (1904—1913) szakaszát te—
kintve az emelkedés különösen erőteljes volt a kereskedelemügyi tárcánál, valamint avallás- és közoktatásügyinél, ellenben jó- ' val szerényebb maradt a földmnívelésinél és pl. a hadügyi folyó kiadásokhoz fizetett hozzájárulásunk is ez alatt az idő alatt valamivel kisebb mértékben növekedett.
Ezeknek a százalékszámoknak egymás— ' sal való ősszehasonlításából látjuk, hogy bár hazánkat elsősorban mezőgazdasági államnak kell elismernünk, a ma_gyar kormányok és a törvényhozás mégis inily nagy súlyt fektettek az ország agrárérde- kei mellett mindenkor annak iparának és kereskedelmének az emelésére, valamint az ország különböző kultur-intézményeinek a fejlesztésére is, mégpedig olyannyira, hogy úgy az összkiadásoknál mint a ren—
des kezelésben is, az utóbb említett két célra szolgáló hitelek'nek emelkedési szá—
zaléka jóval túlhaladja az agrárérdekű hi—
telek növekedési aránvszámát
Az állami költségvetési hiteleknek most tárgyalt emelkedésén kívül azonban állami háztartásunk fejlődésének a kérdésénél még egyéb törvényhozási rendelkezésekre is figyelemmel kell lennünk.
Állami gazdálkodásunk kereteit u?yan—
is nem egyedül csak a költségvetési tör- vények állapítják meg. Az évi költségveté—
sektben megszavazott hitelösszegeken kívül a törvényhozás az évközben felmerült szükségletekhez mérten külön felhatalma- zási törvényekkel is jelentékeny összege—
ket bocsátott esetről esetre az egyes kor- mányzati ágazatoknak rendelkezésre, még—
pedig legfőképpen beruházási, azaz épít- kezési és beszerzési célokra.
Ezeknek a külön felhatalmazási törvé—
nveknek hosszú sorozatából csak egyné—
hányat említve, figyelemreméltó az hogy a törvényhozás mindjárt az első években adott ily külön törvényekkel felhatalma- zást a kormánynak a fiumei kikötő kiépí- tésére ) később az ottani tárházf) a kir.
tengerészeti hatóság elhelyezésére szol- gáló állami épület létesítésére3) és végül a kormányzói új palota költségeinek fede—
zésére. ) Élénk tanujele ez annak hogy
1) 1871 : XIX. t.—c.
") 1880 ) )
: XXIV. t.—c.
1884 : XI. t.—c.
1896 : XVlll. L—c.
:!
4
mily nagy és életbevágó fontosságot tulaj- donított (mindjárt eleintén a magyar tör—
vényhozás annak, hogy tengeri hajózásunk előfeltételei mielőbb biztosíttassa'nak és tengerentúli külkereskedelmi forgalmunk lebonyolítására a szükséges bázis megte- remtessék. A hazánk külkereskedelme szempontjából annyira fontos adriai kikö—
tönk kiépítése mellett a belföldi Vízi köz—
lekedés érdekében szintén több ily felha—
talmazási törvény tartalmaz költségvetésen kívüli hitelengedélyezéseket. Az ország egységes 'Vízmedencéjének és folyóhálóza—
tának a hajózás szempontjából végrehaj- tott általános rendezését tárgyaló több- rendbeli tiirvény közül ki kell emelnünk az 1889:XII. t.—c.-et, mellyel az aldunai Vaskapunál és az ottani zuhatagoknál lé—
tezett hajózási akadályoknak az 1888:
XXVI. t,—c.—kel már elhatározott elhárítá—
sára szükséges költségek bocs—('tttattak, költ—
ségvetésen kívül, az akkori közrnunka— és közlekedésügyi minisztérium rendelkezé- sére.
Külön felhatalmazási törvények intéz—
kednek továbbá különösen a magyar állam—
Vasutak hálózatának kiépítéséről és a szük—
séges forgalmi eszközök beszerzéséről, mü—
he—lyépítésekről stb., nemkülönben az iál- lami kohók és vasgvárak berendezésének kibővítésenek és felszerelésük kiegészíté—
sének költségeiről,) továbbá az állami kőszénbányászat fejlesztésérőlf) számos nagymérvű állami építkezés költségeinek fedeles—eről stb., stb. Mindezek a törvények jelentékenyen kibővítették az évi állami költségvetésnek kereteit. Kibővítették azo—
kat ezenkívül az 1897 :XX. t.—c. 16. §—án alapuló jogon a minisztertanáes állal ha- lasztást nem tűrő sürgős esetekben adott egyes külön felhatalmazások is, tip'yhoyV végeredményben az évi zárszámadásaink—
ban az állami kiadások rendsz-erint igen nagy mértékben haladták túl a költségve—
téssel megszabott határokat.
Pénzügyi államéletiink fejlődése teljes mivoltában tehát nem annyira az állami költségvetésekből, hanem inkább a zár- számadások eredményeiből ítélhető meg, mert ezek a zárszámadási adatok képvise—
lik az állami költségvetésekben engedélye—
zett hitelekkel szemben az államháztartás valóságos, tényleges eredményeit.
1) Különösen az 1878:II..
XXX., 19181XXU. és Illt—JIXII.
3) Az 1909:X.V. t.-c.
1907:XXXV., t.-cikkek.
1908:
