9. szám. _ 796 — 1935
M
A balesetekkel kapcsolatos anyagi ká—
rosodásra nézve a kárösszeg feltüntetése
mellett rendelkezésre álló adatok az alábbi összegeket tüntetik fel:
Együtt
Budapest V i d é k
db. ( kárösszeg P ( db. ( kárösszeg ? db. kárösszeg ?
1. Állatok.
!
Ló . . . 15 1.135 132 15.694 147 16.829
Egyéb . . . . . . . . . . . . -— _ 318 [ 3.166 318 3.166
Együtt. . . . 15 1.135 450 18.860 465 19.995
2. Járóművek.
Vasúti, vagy közúti vasúti járómű 311 11.166 9 291 320 11.457
Gépkoosí.Motorkerékpár. .. .. .. .. .. .. .. .. 62874 89.1285.387 346124 (' 28407816.527 974198 378.20121.914 HintóLábhajtású kerékpárSzekér.. . .. .. .. .. .. . 241—96 2.9824.704—— 19725116 ( 9.1815.3791.093 49229316 12.06310.0831.093
Egyéb . . . 34 2.370 21 ( 1.104 55 3.474
Együtt: . 1.384 115.687 964 ) 817.598 2.348 433285
)
A fentiekhez hozzá kell fűznünk, hogy
mint az adatok előtt is megjegyeztük, a kö—
zölt összeállítás kizárólag azokra az ese—
tekre vonatkozik, ahol a kárösszeget is be—
vallották. Ezeket kiegészítendő, befejezésül megemlítendőnek tartjuk, hogy az összes megsebesült vagy elpusztult lovak száma a fővárosban 62 (1033-ban 35), vidéken 197 (205), az egyéb állatoké pedig 402 (61) volt a vidéken. A szerencsétlenségek alkal-
zmrával megsérült ősszes járőművelk száma 3.456-ról 4.144-re emelkedett, melyekből 2.884 (2.209) esett a fővárosra. Ebben az ország területén a következő járóművek szerepeltek: vasúti vagy közúti vasúti já—
rómű 731 (537), gépkocsi 1.724 (1.507),
motorkerékpár 334 (272), hintó 24 (29),
szekér 480 (466), kerékpár 755 (562), egyéb és ismeretlen 96 (83).
Várszeghy János dr.
tip—lui.
G
A világgazdasági helyzet újabb alakulása.
Les changements récents de la situation économigue mondiale.
A világgazdasági viszonyok alakulásának vizs- gálói csak abban :a negatívumban egyeznek meg, hogy az általános helyzet nem halad a további romlás felé, de a jelenlegi irányzatot illetően már eltérnek a vélemények. Az optimistább nézet sze- rint 1932 vége, illetve 1933 eleje óta a fokozatos, bár itt-ott megtörő javulás vonalában vagyunk, míg mások szerint a gazdasági életet a stagnáció jel- lemzi.
Ha a világgazdasági adatokon áttekintünk, mindkét állításra találunk támpontokat. Általános.- ságban azt mondhatjuk, hogy a világtermelés adatai már mintegy 3 év óta emelkedő irányúak. Viszont azok az adatok, amelyek a konjunkturális helyze- tet pénzügyi oldalról világítják meg, némely vonat- :kozásaban éppenséggel aggasztóak.
A n—émetbirodalmi Konjunlktúrakutató Intézet legutóbbi jelentése érdekes táblázatban nytújt képet
az egyes országok gazdasági helyzetéről s a kon- junktúrának a rfolyó év nyarán megállapítható
irányzatáról. (1. tábla.)
A kép eléggé kedvező, mert a táblában meg- ítélésre került 38 állam között csak öt állam van, amelyben az Intézet szerint a gazdasági helyzet további romlását lehet várni, míg :a többi államok
a válság mélypontján túljutottak. Számos állam- ban erős javulás állapítható meg, sőt öt olyan ál—
lam is akad, ahol a helyzet a válság előtti ikon-
junkturális tetőpontnál is jobb.
Bizonyára nem véletlen, hogy a gazdasági ——
főleg üzlieti —— élet a legkevésbbé :az aranyalapnál megmaradt államokban tud lendületet venni. Kínán kívül Franciaország, Svájc .és Németalföld, az aranyalapnál legszilárdahban kitartott államok azok, amelyek nem érték el a válság mélypontját.
Az aranyblokk e három államának helyzetét sú-
9. szám. -— 797 —- 1935
l. A konjunktúra alakulása a főbb államokbanJ)
Tetőpontwa Mélypont H ely 2 et [193 5" n y a r a n
0 I' S z á g valsag elott a mélyponttal l a YÉÉÉÉÉÉÁW
[rányzat
é v n e g v e cl s z e m b e n
Japán 1929. III. 1931. IV. erős javulás jobb felmenő
Finnország . 1928. III. 1931. III. ,, ,, ,, ,,
Délafrikai-Unio 1929. IV. 1932. IV. ,, , ,, ,,
Svédország 1980. I. 1932. III. ,, ,, ,, ,,
Nagy—Britannia 1929. II. 1932. III. ,, ,, kissé jobb ,,
Olaszorszag . . 1929. Il. 1932. III. ,, ,, rosszabb ,,
Nemetorszag . . . 1929. II. 1982. III. ,, ,, ,, ,,
Ausztráliai államszövetség 1928. 1931. IV. ,, ,. ,, ,,
Esztorszag . 1928. II. 1933. l. ,, ,, ,, ,, "*
Kanada . 1929. I. 1933. I. javulás ,, ,, §
Argentina . . . 1929. I. 1932. IV. ,, ,, ,,
Brit-Maláj-Allamok 1929. IV. 1932. Ill. , ,, ,,
Portugália . 1929. 1932. I. ,, ,, ,,
Norvégia . 1930. I. 1933. III. ,, ,, ,,
Uj—Zéland . 1930. I. 1932. 111. ,, ,, kissé felmenő
Dania . 1930, III. 1932. II. , ,, stagnáló
Csile . 1929. IV. 1933. II. ,, lényegesen
rosszabb felmenő
Ausztria 1929. Ill. 1933. I. ,, ,, kissé felmenő
Jugoszlávia . 1929. II. 1982. I. , ,, ,, ,,
Görögország . . 1929, II. 1932. I. ,, ,, , ,
Am.-Egy.-Allamok 1929. II. 1633. I. ,, ,, felmenő
Brazilia . . . 1928. II. 1932. IV. ,, ,, ,
Brit—India . 1929. III. 1932. II. a ., stagnáló
Belgium . . 1929. I. 1935. I. kevés javulás ,, ielmenő
Magyarország . . 1929, II. 1933. I. ,, ,, ., kissé felmenő
Románia 1929. ll. 1935. I. ,, ,, , _ "
Bulgária 1929. I. 1933. II. ,, ,, n ,, ,,
Lettország . . 1929. ll. 1934. I. ,, ,, ,, ,, ,
Cseh—Szlovákia 1929. III. 1933. I. , ,, ,, ,, ,,
Lengyelország . . 1928. IV. 1983. l. ,. .. ,, stagnáló
Németalföldi—lndia 1927 . 1933. III. kevés valtozas ,, ,,
Spanyolország . 1931. II. 1933. ,, ,, ,, ,,
Litvánia . . . 1929. IV. _— ezutani mély-
pont valószínű ,, lemenő
Franciaország . . . 1930. I. —— ,, ,, ,,
Németalföld . . . 1929. IV. — ,, ,, ,,
Svajc . . 1929. IV. —— ,, ,,
Kína - 1931. —— , ,,
1) Vierteljahrshefte zur Konjunkturforsohung, 1935. 2. A. alapján.
lyvosbitja, hogy valutáiLk állandó támadásoknak vannak kitéve.
Viszont a legjobbnak ítélhetjük a jelentősebb államok között Németország és Japán helyzetét, de Nagy-Britannia és a sterling—blokk államok kon- junlktúrája is kedvező. Belgiumban a március ve'- gén történt 28%-os devlalváeió okozott élénkülést, míg Olaszországban nem annyira a líra gyengülé—
sének, mint inkább a :háborús készülődéseknek tulajdoníthatunk konjunktúrafokozó hatást, amint—
hogy a fegyverkezések ily hatást másutt is (kivál- tuttak.
Érdekes e kimutatásnak az a rovata is, amely arról tájékoztat, hogy az egyes államok melyik élv—
niegyedben vol-tak a válság előtti konjunktúra csúcs- pontján s melyik évnegyedhen (voltak a mélyponton.
A csúcs-pont az államok túlnyomó részében 1929 s;
annak is leginkább a második vóxvnegy-edve. A mély- pont viszont 1932, de csaknem ugyanannyi állam- iban 1933, éspedig ez utóbbi évnek főleg első fele.
A továbbiakban nem annyira a legújabb kon- junkturális (változásokat, mint inkább a válság,
egész időszakát kívánjuk átfogóan szemügyre venni.
E célból a 2. számú táblázatban az 1928—1934.
evek minél több gazdasági adatsorát állítjuk 'egy—
más mellé. Az adatotk forrásául elsősorban a Niép—
szövetség Statisztikai Évkönyve szolgált, amelyből?
kiemeltük a :világtermelésről és forgalomról ren- delkezésre álló összesítő adatsorokat. Az adatokat a római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet és a!
német Konjunktúrakutató Intézet közlései alapján—x kiegészítettük.
_____"_
11; _.
7m
. 4444444444Fyo(1_xx.n;kxeí,f
.zrua)x;wtxb
s'
!
§
32 33 1934
13D392
!00
2g1
os
A.M.
9111...
;1:
__
3.
a%t?
23_.....(.1m3.....v;
.m_!_.m,,%wilőrrV1ExbIWII.
.v._N.N04AIL
- - % n ., 2
1.!!Úü;;;;;;;_.....,!8..l*..2._,9_.A1so5005osoos921171y!111
_4.
3!MÉN-x.-:%wE
3
I n m 1 ?
K....:,.aEN"M x.Y:—m"4xxxxxw:;vfosAirrwxxxxxxxxx..!fxÉxtrvxxfgá"sT._1
N a a m " M a
IgY?;)-.y;;TE:,]l .—62"m8...;f)..nwm:.wA_aLÉV_ I...ll.........É,N1.;::'IfvE%"Ö .9.LN_9.u........:-lu.............f:..f:,..Éfouxf"É____mm.
...9_ ___el.0s05o55o55o5o5oos90os
1 1 1 m w s m m s e 7 7
M 5va
"935
, 'IOO , : !
VILAGINDEXEKHH ' 95 ___; kill" :VILÁGPIAGI ÁRAK ____ __ , A világgazdasági adatok _ e
19292100. 90 fu—v—ul—ÁLT.SZINTJE.?—--— suritett ossz—efoglalasa szemlel- 400 Les ___;M) ___, ____.____5_________ h_e_3tove tesmiuhogy milyen melyre i ;l ( : 1 ; sullyedt a Világ gazdálkodása az
95 [son ! "Alix ! 1928—29—ben mutatkozott kon-
90 junkturális csúcspontról és hogy
es az elért mélypontokról mily
eo mértékű javulás következett be.
75 Látható az adatokból, hogy a
70 __ termelés kb. 1932-lig rohamosan
süllyed—t, ezután azonban megélén-
65 A leült. Ez sa szabályszerűség azon.
60 3 ban nem érvényesül a gazdasági
55 1—0 l———*———P——3——4———k———*——" élet egész területén. A mező-
50 wow gazdasági termelés egyes adatai
45 95 " "ÉHXW "i ÉLELMlSIEREK' ?" —— különösen éppen az ü. 11. fő-
40 f ! * terményeké — nem rugalmasak,
a válságra kevéssé reagálnak. A kereskedelmi növényvek terme- lésében már nagyobb a simulé—
konyság, ezeknél a termelés megszorítása, illetve kiterjesz—
tése könnyebben is keresztül-
vihető. Végül a bányáSzati-ipari
termelés világadatainak alaku- lása teljes egészében tülkrözí vissza a válság nagy pusztítását, de a gazdasági élet újabb lendü- letét is.
A forgalom adatai szintén
, ;
' !
115 es -—-—3—— -x—--? --- r "t . reagibilisek. A világkuereskede—
, . i l ; , . .
110 80— "Ji-llf lem aranywertekben kifejezett
105 75 -——i——-—§—lv í---—1—- —:---'i* adataiban az utolsó évek regene-
. . . , i .
100 70 ,. . . .l— —l— 1. , ..J... '. _ .; rációja még nem mutatkozik, de
* J a mennyiségi adatok (l. az in—
dexeket tartalmazó táblát) a ja-
290 vulas iranyat mar Jelz1k.
A világgazdasági viszonyok még nagyvonalúbb átpillantását
285
eso .
275 : teszik lehetővé .a gazdasági élet
] : : § : legföbb nyilvánulásait :kifyej—ező
270---—'—--.'—-—-'— 1- . ,
'; , : . indexs'zamok, amelyeket 3. sz.
...- _.__'__-_J___ .;
,
265 _; ; 1 ; táblázatunkban közlünk. A Nep—
260——--,L ——————— ' ——-J- .. , , , , .
. : : szovetseg es a nemet konjunk—
255 TnT—'T—"I—H ! túrakut'ató Intézet számításai
250 ""f""? ' "; """""""""" nyomán egységesen 1929 : 100
zus *'"E'""§'""f* alapra visszavezet—ott ez indexek 2u0"",*'"i""f '''' főtanulság'ii a köietkezők.
235 ""f"—fu":— _ ' . A világtermelés általános
230—H—lu-í—u—l --- § * - ' , ' indexe 1929-ben kulminál,
225H———§——-—1v-—1— l-uíu-l— - . ' 1932-ben jut a mélypontra, ez—
220___-L,__LH__; 4 '- után javul s 1934-ben eléri
1928 29 30 31 32 33 1934 az 1927. évi színvonalat. Én—
1930.*164 nek az indexnek a kilengé-
19293100 '?5 sei aránylag nem nagyok, mert
mag,. * 1928 29 30 31 32 33 1934 .
2. Vílágtermelés és világforgalom.
1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934
Termelés
Búza ... 1,000.00011 1.320 1.172 1.329 1.259 1.249 1.312 1.242 ,
Rozs . . . . . . . . ,, 438 459 493 434 475 510 440 —
Árpa ... , ,, 430 449 426 363 405 400 379
Zab . . . . ,, ,, 710 086 687 591 644 610 380
Tengeri ... ,, ,, 1.086 1.139 1.021 1.173 1.254 1.100 920
Burgonya ... ,, ,, 1.861 2.025 2.037 1.995 2.059 2.039 2.158
Répacukor ') . . . . ,, ., 85 85 104 80 72 81 88
N ádcukor 1) . . . ,, ,, 169 172 158 162 146 145 136
Bor 1) ... ,, hl 183 179 155 171 180 168 .
Kávé 1) ... ,, g 24 23 24 20 24 25 16
Kakaó 1) ... ., ,, 5'6 54 56 59 61 58 . *
Gyapotmag . . . . ,, ,, 118 117 115 120 107 118 10
Lenmag ... ,, ,, 38 31 41 42 33 32 36 ,
Kendermag . . . . ,, ,, 61 47 42 38 23 3-3 . —
Repcemag ... ,, ., 10'9 11'2 13'4 122 122 124. 122
Szézámmag . . . . ,, ,, 69 70 B']. 75 7'4 74 6'1
Szója ... ,, ,, 61 61 68 69 53 68 .
Kopra ... ,, ,, 152 158 137 135 132 163 .
Arachíd ... ,, ., 51-7 49-2 566 48-8 590 607 . *
Pálmaolaj ... ,, ,, 4'7 4'9 52 49 56 58 60
Olivaolaj ... .. _ 6'7 12'6 45 85 87 7'8 7'1
Bálnaolaj 1) . . . . 1.000 13 319 474 624 155 440 43 .
Kaucsuk ... ,, ,. 673 882 839 812 721 863 1.031 ,
Gyapot ... 1,000.000g 567 570 562 595 51'7 575 510 '
en ... ,, ,, 54 62 63 68 60 68 6'8
Kender ,, ,, 54 50 50 39 34 3-3 .
Gyapjú ... , ,, 17-4 17-5 17-0 17-1 17-0 170 .
Juta ... , ,, 180 186 206 10-2 13-0 14—7 146
Selyem, természetes 1.000 t 58'4 61-41 596 58-0 526 54'1 .
Műselyem ... ,, ,. 165'3 1989 1926 2246 2402 349? 4138
Papirosanyag(fapép) 1,000.000 t 153 171 167 15-1 143 160 .
Papiros és pap.-lemez ,, ,, 215 231 217 200 184 203 . —
ó ... , ,, %% 267 259 242 230 248 . ?
Cement ... ,, ,, 720 756 720 622 493 48'5 . 'g
Barnaszén ... ,, ,, 2135 2266 1917 1761 1637 1662 1775
Kőszén ... ,, , 1.251 1.383 1.224 1.080 960 1.006 1.100 .
Petróleum ... ,, ., 184 206 196 189 180 197 206
Pirit ... ,, (; 72'4 79'9 74'7 592 553 635 .
Vas és vasötvény ,, t 887 986 801 556 895 49—4 626
Acél ... ., . 110 121 95 70 51 68 82 L
Rézérc ... 1.000 t 1.725 1.947 1.608 1.399 920 1.050 .
Réz ... ,, . 1.707 1.910 1.589 1.384 935 1.043 1.280 ;
Ólométc ... ,, . 1.637 1.719 1.661 1.336 1.198 1.180 . :
Olom ... ,, ,, 1.762 1.825 1.699 1.413 1.176 1.173 1.330
Cinkérc ... , , 1.596 1.714 1.558 1.207 945 1.185 .
Cink . . ... ,, ,, 1.401 1.452 1.394 995 782 989 1.178
Ónérc . . . . . . , ,, 181 195 179 151 100 88 122 *
n ... ,, ,, 185 190 179 152 105 106 122
Alumínium . . . . ,, , 240 273 265 217 153 141 16 "
Nikkel ... ,, ,, 502 55-9 542 35-8 195 454 680 .
Arany ... ,, kg 576 579 603 641 697 706 723
Ezüst ... ,, t 8.047 8.234 7.728 5.999 5.161 5.206 5.664
Nitrogén ') . . . . ,, t 2.113 2.204 1.694 1.585 1.677 1.787 .
Foszfát ... 1,000.000(1 102 107 121 87 76 82 88 ,
Szuperfoszfát . . . ,, ,, 148 159 154 193 103 120 .
Kálisó ... ,, ,, 228 247 23'0 160 135 163 191 *
Kén ... ,, ,, 24'5 284 807 268 139 198 197
Automobil ... 1.000 db 5.248 6.315 4.145 3.028 1.979 2.684 3.745 , Forgalom
Automobilállom. 2) 1,000.000 db 297 320 351 358 353 336 336 '
Kereskedelmi tengeri hajó:
a) építés alatt a) . . 1.000 t 2.520 2.990 2.326 1.404 765 757 1.252
b) vízrebocsájtás . ,, ,, 2.674 2.759 2.889 1.617 726 489 967
c) állomány 4) . . 1,000.000 1; 670 681 696 701 697 679 656
d) üzemen kivül3) . 1.000 ,, 4.862 3.253 8.898 12.354 12.909 8.943 6.500 Világkeresk. (bevitel 4— kivitel)
ar. dollár . . . 1.000,000.000 67'5 68'6 55'5 397 269 242 234 ig
1) Gazdasági év, pl. 1928 :1928/29. —— 2) Év elején. 1935 elején 354 millió. —— 3) Év végén. — 4) Év közepén.
9. szám.
—-801—— 1935
3. Világindexek.
1929 : 100.
l
1 n d e x 1928 1929 1930 1931 1932' 1933 1934
A nyersanyagtermelés világindexe . . . 981 1000 97'2 92'5 906 934 934
Élelmezési nyersanyagiermele's 101'0 1000 1010 990 101'9 101'0 99'0
Növényi eredetü . 1020 1000 1020 1000 1030 1020 950
Ebből gabona. . 103-0 1000 1020 99-0 1040 102—0 920
Hús . . . 99'0 1000 1010 1000 100' 1010 1048
Bor és maláta . . 101'9 100'0 86'0 944 991 90? 1098
Kávé, tea, kakaó 98'2 100'0 97'4 912 1000 1009 81'6
Ipari nyersanyagtermelés . 92'8 1000 919 829 73'0 8032 84'7
Dohány . 93'3 100'0 103'8 101'9 876 952 .
Olajnövény . 943 1000 96'2 99'1 96'2 99'1 90'6
Textil-nyersanyag 97'2 100'0 981 991 925 1028 1000
Kaucsuk . 76'3 100'0 95'4 92'4 81'7 977 1183
Fapép 889 1000 97'4 88'9 84'6 84'9 .
Tüzelőanyag 92'7 1000 927 83'6 76'4 809 87'
Fém 91'4 1000 819 62']. 448 560 681
Ásvány . . . 938 1000 965 84'1 68'1 70*8 77'9
Vegyianyag . . 933 1000 933 692 68'3 70'0 .
Világkereskedelem (mennyiség) , . 1000 928 85'3 739 749 753
Nyersanyag— világkészlet . . 920 1000 1360 1560 1690 1590 ' 154'0
Munkanélküliség . 1000 1640 2350 2910 2740 222 0
Világpiaci árak általános szintje . . . . 100'0 52'6 412 483 613
Élelmiszerek . . . A . 1000 581 4453 510 63-6
Mezőgazd. nyersanyagok . . 1000 454 327 45'1 58'9
Ipari ,, 100'0 49'2 456 460
588
az egyik főkomponens, n nyers élelmiszerindex, aránylag kis mértékben változott a válság hatására.
Jóval érzékenyebb a többi nyersanyagok termelté- sének indexe, amelynek maximális és minimális értékei szintén az említett években jelentkeznek.
A nyersanyagindex összetevői közül a növényi ere- detű nyersanyagok jóval kisebb (évi változásokat mutatnánk, mint az ásványi, fém stl). anyagok. A világkereskedelem mennyiségi adatainak tenden-
I'll-nu
nnetten-Inculnnlo-unnnnn-.uc-innen.-l...-nun-ol-u.n-nuonl-l-u.n—on.-lun-nn-un.-n-o-nnnogonuco-noln u-———————
6 IRODALMISZEMLE e §
D.III—"Il'l.'IICIOUIIIIII-...IIIÚOIIIll..ll.l!......IIIIOIOIII'IOIIOIIll-CIIIIICIIIICI-lICO-Il nú
ciájn hasonló. A munkanélk—ülisegre és a készle-
tekre vonatkozó indexek, amelyeknél a többiekkel
ellentétben az alacsony számok jelentik a kedvező s a magasak a kedwezőtlen konjunktúrát, ugyan—
csak 1932—ben kulminálnak. Végül valamennyi ár—
index is 1932-ig lanyhulást s azután szilárdulást tüntet fel. Tehát a gazdasági konjunktúrát jellemzö fővonalak egyike sem kivétel a szabály alól.
Könyvismertetések.
Chronigue de livres.
Emlékkönyv Bernát István agrárpolitikai munkásságának negyvenedik évfordulója alkal—
mából.
Livre de souuenir pour le .40e anniversaire de l'actim'te' déployée par Etienne Bernát dans la poli- tigue agmire.
Többek közreműködésével szerkesztette Ihrig Károly.
Rédigé par Charles Ihrig et par plusieurs autres auteurs. Budapest, Stephaneum 1935. 228 1. — p.
1895—ben alakította meg gvnóf Károlyi Sándor a kisgazdatársndalom érdekeinek képviselete cél- jából a ,,Magynr andaszövetség"—et és ezzel egy- idejűleg indította meg első munkatársa, Bernát
István, a ,,Magyar Gaulíuk SzemléjeH című folyó- iratot. Unnepi köntösben jelent meg e mag—as szín- vonalú szaklap 1935 január—májusi száma, amely—
ben a közgazdasági tudományok legkiválóbb fáklya- Vivői emeltek méltó emléket Bernát István négy- évtizedes agrárpolitikai munkásságának, A Szemlé- ben megjelent tanulmányok fenti címen külön ki—
adványban tis közzétvétettek.
A kiadvány két fejez-etre oszlik. Az. első rész—
ben Bernát István életét és egyéniségét ismerteti Csepregi Horváth János ,,Dr. korláti Bernát István
58