Apáczai Csere, nagyajtai Cserei

Apáczai Csere, nagyajtai Cserei

Apáczai János életét nyomozva, régóta feltűnt nekem az a kö- rülmény,hogy az Olt jobh és bal partján elterülő s egymástól csu- pán csak a folyómederrel elválasztott határu két községben egy időben él ez a két, különbözőnek tartott, tulajdonképpen azonban mégis csak azonos nevű család. Bár nagyon jól tudom, hogy a nagy-

ajtai Csereiek fészke a kissé északabbra fekvő Bárót községig nyo- mozható vissza, azonban e csekély térbeli eltolódás mit sem vál- toztat azon a helyzeten, hogy az átáramlás a folyó egyik partjá- ról a másikra, minden feltűnőbbnek tetsző külső indok nélkül is könnyen megtörténhetett.

Mielőtt e feltevés bebizonyításához fognék,e családok erede- ti nevét annál is inkább megállapitandónak tartom, mivel Apáczai professzorról tudjuk, hogy megállapodott férfikorétól kezdődőleg Cseri-nek irta magát. Igaz, semmi kétség sem fér hozzá, hogy ne- vét eredetileg ő is csak Csere alakban használta. így találjuk a külső országokbeli akadémiai anyakönyvekben, továbbá a Magyar En- cyclopaedia eimlapja szövegében, valamint ezekkel egyidejű saját- kezű feljegyzéseiben,eleintén még akkor is,amikor könyvtári köny- veinek tulajdonjogát jelölendő, birtokos esetbe helyezett nevét 1651-ben Johannis Tsere Apatzaei-nek irta. Későbben azután a csa- ládnevét is megkísérelte hajlítani, azonban az alanyesetben Chie- reius Apacaius nehézkesen hangzó szavakból - a hangtorlódást meg- szüntetendő - az egyik magánhangzót egyszerűen kiugratta s az igy formálódott Chierius Apacius alakot helyezte Johannessel együtt birtokos esetbe. Ezért olvashatjuk több könyvén a Johannis Chiari Apacii sajátkezű megjelölést ."^De, egy feltevés szerint ezért tör-

1) Az átvizsgált könyvek mind a kolozsvári református kollégium nagykönyvtáréban vannak, ahol külön csoportba gyűjtöttem össze.

téahetett az is,hogy β génitivusban levő alakból ismerősei és ba- rátai nem tudván kihámozni a helyes nevet, alanyesetben is ezt a Chjeri-vé módosult formát kezdették használni.2^Minthogy pedig é- lőszóval mindég csak az Apáczai névvel illették, későbbi korában - az idegenek példamutatását követve - egy vagy két,tőlünk tudott esetben őmaga is ebben a változatban irta nemcsak birtokos-, ha- nem alany- vágy más esetben is előforduló teljes nevét

Az elmondottakban részleteztünk egy, szemünk előtt lefolyt С se reiser i névváltozás! folyamatot, ez azonban amint keletkezett, Apáczai professzorral együtt éppen olyan hamar ki is halt: nem lévén nevének senki folytatója, aki e fejtörést adó névformálást, talán kegyeletből, avagy megszokásból tovább erőszakolja.

Ezzel szemben vegyük részletesebb taglalás alá a család ere- deti Csere nevét. Természetesen azonnal féretehetjük a cser - cse- refával - cserjéssel való rokonhangzás elemzését, minthogy névadó fáról nem is tudnék magyar példát felsorakoztatni.4) De nem vehet- jük tekintetbe Cserei Mihály krónikairónk szószármaztatását sem;

édesanyja ugyanis hasonlóképpen Cserei-leány, a csikszéki madé- falvi Csereiek közül, akiknek nevét csikrákosi jószáguk Csere nevezetű domboldalétól eredeteztetteMindezekkel szemben való- ságnak állapitható meg az a körülmény,hogy régi okiratokban az A- jándok-féle ősi személynevekkel együtt a Csere tulajdonnév is elő- fordul. Személynév-voltát bizonyitja különben éppen a Székelyföl- dön Marosszéken levő Cserefalva község neve is, amely egykori tu- lajdonoséról nyerte elnevezését.^^ Ez a név azután a későbbi időben már inkább csak a jobbágy sorban élők között fordul elő,e-

2) Igy irta 1658-ban Enyedi M. János gyalui pap Apáczai nevét da- tivusban:Johanni Chierj Apacio-nák. (E könyv hasonlóképpen a kollégiumi nagykönyvtárban van.)

3) Többek között az Apáczai-album cimlapján ablativusban levő

I 6 5 6 . évi saját keza aléirésában: a Joh.Chierj Apacio. (Ref·

Koll. Lt.)

4) Az ismert Cser családnév sem származtatható a cserfától,sem a cser( jjétőrr-

5) Nagyajtai Cserei Mihály jegyzőkönyvei. Közli Szádeczky Lajos a Történelmi Tárban.

6) Erre a helynévre dr.Török Pál jogtanácsos hivta fel a figyel- memet a következő értékes megjegyzés kíséretében: "Bizonyitá- sodhoz annyit még hozzáfűzhetek, hogy (a Csere névnek) a szé- kelyek között is használatosnak kell lennie. Ennek bizonyité-

l e i n t é n mint melléknév, majd pedig családnévképpen. í g y t a l á l j u k p é l d á u l a g y a l a i vártartomány jobbágyai között Ttirében l6o9-ben Czerre Dorotthiát és Martinus Czerét, ugyanott 1652-ben Czere Bá- l i n t o t é s Czere J á n o s n é t . ? ) Ebben a Czere-névben azután már c s a k - ugyan f e l l e l h e t j ü k az e r e d e t i gyökeret,amely a c s e r e , c s e r é i - f o r g a - lommal hozható ö s s z e f ü g g é s b e · Egyelőre azonban t a l á n nem i s szük- séges mást látnunk benne, mint egy i g a z i j e l e n t é s é t többé-kevésbé már e l i s v e s z t e t t személynevet· Ezt ugyanis akár születéskor,alsár pedig f e l n ő t t korban r a g a s z t o t t á k egy olyan személyre, a k i az a - dott esetben névadójává l e t t egy teljedelmesen s z é t á g a z o t t s u t ó - daiban még ma i s é l ő c s a l á d n a k , mindenképpen h e l y e s magyarázatot t a l á l u n k , anélkül i s , h o g y tovább nyomoznánk e névadás körülményei u t á n .

Ez t ö r t é n t az Olt középfolyásának b a l p a r t j á n e l t e r ü l ő Apécza községben.

Ennek t i s z t á z á s a után f e l t e h e t j ü k a k é r d é s t : bevezető s o r a - imban vajon miképpen mondhattam a Cserei nevet a Cserével azonos- nak, vagy - hozzátehetjük - éppen b e l ő l e származottnak! Az á t v á l - t o z á s f o l y a m a t á t , minthogy szemmel csak egy bizonyos irányban l e - h e t s é g e s követnünk, a v a l ó s z e r ű k i f e j l ő d é s megértéséhez szükséges bizonyítékokat i a f e l k e l l kutatnunk.

Adatot t a l á l t a m a r r a vonatkozólag, hogy a M á r i a - T e r é z i a - k o r i rendi igazolások során a főkormányszék 1 7 7 0 · december 7-én v i s z - szaküldötte a marosszéki táblához Antonius C s e r e i de Apatza pro nunc in Possessione Naznanfalva r e s i d e n s i r a t a i t k i e g é s z í t é s v é - g e t t ; ® ^ t o v á b b k e r e s g é l v e , 1839-ben a Kolozs megyei Dedrádszépla - kon apáczai Cserei Ferencz arendae p e r c e p t o r - t t a l á l t a m . ^ E g y h a r -

kát"látom a marosszéki C s e r e f a l v a nevében. Ez nem egyéb,*mint Csere f a l u j a . A f a l u , l a k , ház ö s s z e t é t e l ű helységnevek az a - l a p i t ó j u k nevét v i s e l i k , de későbbi a l a p i t á s o k azoknál a h e l y - ségeknél, amelyeket minden más ö s s z e t é t e l n é l k ü l a l a p i t ó j u k ne- vén hivnak. B r r e a f a l u r a a l e g r é g e b b i adat 1 5 o 5 - b ő l v a l ó n á - lam. De egészen bizonyos már nevénél f o g v a , hogy а X I I I . s z . - ban már meg k e l l e t t l e n n i e · Orbán В . I V . , 53. azt i r j a , hogy nevét onnan n y e r t e , hogy régen a Nyárád mentén nagy csereerdok v o l t a k . Csakhogy Orbán B a l á z s szószármaztatása ma már t e l j e s e n meghaladott n y e l v é s z k e d é s . "

7) Jakó Zsigmond: A g y a l u i vártartomány urbáriumai. K o l o z s v á r , 1 9 4 4 · 9 6 · , 4 2 6 I 2 7 . , 4 3 2 .

8) B e f e r a d a В. V. B á n f f i . Catalogue Nobilium T r a n s y l v a n i a e . Anno 1 7 7 1 . ( K é z i r a t k ő t e t a k o l o z s v á r i r e f . k o l l . l e v . t á r á b a n . ) 9) A Nemzeti Társalkodó 1 8 3 9 · évfolyamára e l ő f i z e t ő k n é v s o r á b ó l .

( 1 . az évfolyam végén l e v ő f e l s o r o l á s t ! )

madik adat szerint Kolozs megye 1815· évbeli egyik biztosát Apáczai Cserei András-nak hivták,10) ugyancsak Kolozs megyében Szucsék községben pedig 1777-től 1820-ig Tserei-Márton de Apatza nevű férfiú volt a kántortanító. Finnek 92 éves Cserei János ne- vű apja 18o6-ban hasonlóképpen Szucsákban halt meg.leszármazottai pedig Sándor nevű kántortanító után, mint kis- és törpebirtokos

földmivesek, de a maguk idejében nemesi szabadsággal élő szabad emberek, e mai napig is ugyanebben a községben, ugyanez alatt a név alatt élnek.11'Tehát kétségtelen ennek az Apácáról származott családnak az otthoni Cseré-tői eltérő Cserei névhasználata! De hogy itt nem a XVIII. századvég és a XIX.századfolyam önkényeske-

déséről van sző, mutatja, hogy a fent megnevezett szucsáki kántor a kolozsvári református kollégiumban tanulván,ott 1774-ben Marti- nus Cserei néven irta alá az iskolai törvényeket. Kivüle az 1741- ben subscribált Michael Tserei és az 1743-ban törvényeket aláirt 5

12 )

Johannes Tserei ' hasonlóképpen a szucsákiak köztil kerülhetett ki, sőt egy 1754· április 17-én ismét csak Szucsákban tartott ta- núkihallgatás többek között egy "nobilis Ladislaus Cserei (Anno - rum) $0" férfiú vallomását foglalja magában.1^)

Ha a szucsáki adatokat összevetjük azzal a szokással, hogy a kollégiumi tanulók subscriptioja - legfennebb egy, ritkább eset- ben két év eltéréssel - a 16. életévben történt.megállapithatjuk, hogy a Kolozsvár melletti Szucsákban élt Cserei László 17o4, Já- nos 1714, Mihály I725, ifj. János 1727, Márton 1758 és Sándor 1796 körül született. Ilyeténképpen László és idősebb János vagy testvérek, vagy unokatestvérek, tehát előttük még egy vagy két nemzedéknek kellett itt élnie, ha egyetlen beköltözőre akarjuk β

családot visszavezetni. Ezek szerint László és netalán János apjá- nak legalábbis I 6 8 0 táján kellett meglátnia a napvilágot.Semmifé- le irásos bizonyítékom nincsen rá, de ugy sejtem,hogy az itt fel- 10) Nagy Iván: Magyarország családai. III. 133·

11) A szucsáki ref· egyházközség anyakönyvei. (Az egyházközség i- rodájában.)

12) "Nomina studiosorum" cimű névlajstrom a kolozsvári ref. koll.

törvényeit aláirt diákokról. (Akoli. lev.tárában.)

13) A Kolozs- és Kalotaszegi ref. egyházmegye levéltára az 1754.

évről. 290. (Az egyházmegyei lev.tárban.)

sorolt szucsáki nemes Csereiek, akik Apáczáról irták magukat, Apáczai professzor öccseinek valamelyikétől származtak.Ugyanis e- zek szülőföldjüknek a hatalmaskodó Brassó város földesurasága alá jutása ( I 6 5 I ) ,1 4) vagy még inkább az I 6 5 8 . évi török-tatár-dulás következtében otthonukból elmenekülni kényszerültek. Maga Apáczai emlékezik meg róluk, mondván, hogy közülök egyik négy gyermekkel nyomorog Kolozsvárott,15) akiket azután maga támogatott. E test- vérek egyike pedig azzal az Apáczai Máté-val lehetett azonos sze- mély, aki az 1 6 6 0 . évben Kolozsvárt a "longa" vár 0 sn egye db en,még- pedig "Extra Moenia", vagyis a Magyar utcai hóstátban lakott s 75

denárius adóval rovatott meg.¹*⁵) Bár nem döntő fontes ságu, vajon a szuesákiak eredetileg akár Apáczai testvéreinek leszármazottai- val,akár pedig az ősi fészekből kiköltözött más rokonaival azono- sak-e,mert nevük mindenképpen a Csere családnévből fejlődött tel- jesen függetlenül a Csere - Cseri alakváltozattól, de függetlenül az Erdély-szerte ekkor már eléggé jól ismert nagyajtai Cserei-for- mától is.Ugyanis e két családtörzsnek a tőszomszédos otthon elle- nére is a XVII-XVIII.században csaknem semmiféle személyes érint- kezési lehetősége nem volt, minthogy e családnevet ebben a korban legkönnyebben továbbfejleszthető, szülőfalujukból kirajzó, diákos készültségű tanulók közül a nagyajtaiak és barátiak Udvarhelyen, az apáczaiak pedig Kolozsváron és Enyeden jártak közép- és felső- iskolába.

A Kolozs-megyei példák alapján sikerült bebizonyítanunk,hogy a Csere-Cserei továbbfejlődés kétségtelenül egy és azonos család- ban fordult elő. Ha azután arra gondolunk, hogy az itt végbement

"i"-s továbbképzés tulajdonképpen filiációs megjelölés, mint And- rásfalvi Balázs leszármaaói Balázsi, Andrásfalvi ős utódai Ősi, Héderfáj i Barnabás maradékai Barlabási, Patakfalvi Ferenc gyerme- kei Ferenczi, Szentkirályi Tamás sarjadékai Tamási stb. néven ö- rökitették tovább családjuk nevét,1?) ilyen formán a Csere- őstől eredők neve könnyen képződhetett Cserei-családnévvé.

14) Orbán Balázs: A Székelyföld leirása. Pest, 1868-1873* Barcza- ság.

15) Szilágyi Sándor: Vértanuk a magyar történetb61*Pest,1867* l4o.

16) Dica* I 6 6 0 . 23.

17) E példákat dr.Török Pál adattárából idézem*

Ismételjük meg: ezek szerint nemcsak az apáczai,hanem a nagy- ajtai, illetőleg baróti Csereieknek is bizonyos Csere nevű férfiú- tól, vagy sai még valószínűbb, eredeti fészkekben már Csere né- ven ismert családtól való leszármazásuk kétségen felül áll· Miért gondolok pedig inkább a más családnévvé alakult Cseré-bői való le- származásra, arra válaszul a Kolozs-megyében feltalált és szülő- földjükről csak a XVII.század közepén kiszakadt apáczai Cserei- ek példáját idézem az ősi fészekben még ma is Csere néven élő törzszsel párhuzamosan. De támogatom néhány másik,pontosan megfe- lelő példával is,amelyben még az otthonból való kiszakadás körül- belöli idejét is okmányok alapján tudjuk meghatározni.

Δ gyergyószéki kilyénfalvi Ferencz lófő rendű család tagjai közül a XVIII. század elején az egyik testvér: Ferencz ш ь Л Т у le- származottéival együtt Gyergyóban maradt,de a másik: Ferenczl Já- nos átvándorolt az udvarhelyszéki Dobófalvára. Mig az előbbinek minden maradéka Ferencz néven élt tovább,addig az utóbbinak Dobó- falváról Székelyudvarhelyre, onnan Kézdivásárhelyre, majd Dálnok- ra költözött utódai (köztük Fereneζi Ferenc és fia János,mindket- ten református esperesek) már mindannyian Ferenczi néven élnek.1®)

A felsorolt két bizonyságon kivül hivatkozhatunk még csikva- csárcsi Balási Sámuel. Balázsi Zsigaond és Balázsi József testvé- rek nevére is,akik mindannyian kirajozva az ősi fészekből,részint a Torda megyei Komjátszegen, részint pedig a Kolozs megyei Septé- ren telepedtek le. Ők azután nemességigazolási perüknek I 7 7 0 / 7 I .

évi tárgyalásain bemutatták, hogy mindhárman a Csikvacsárcson élt néhai Bálás Jánosnak és Czerjék Juditnak a fiai: a bemutatott

I 6 8 I . , 1687·, I 6 9 4 . , 17ο2·, 17ο4·, I74I., 1754. években keltezett okmányok minden elődjüket Bálás családnéven nevezték meg.Ugyaner- ről tanúskodik Csikszék I 6 5 8 . évi lustrája is, sőt a család ott- hon maradt törzsének velők egykorú leszármazottai is (például 1753-ban Samuel Bálás nobilis de Csik Vatsártsi és 1756-ban csik- vacsárcsi Bálás Ádám nemes személv, nemes Felcsik-széknek hütes assessora) mindannyian a változatlan Bálás családnéven jelentkez- nek. Azt a körülményt pedig, hogy az 177o-ben bemutatkozott utó- dok nevét nem a referadát készitő báró Bánfi Farkas változtatta Bálási-ra. bizonyitja ugyanezeknek az iratoknak egyik, 1770· évi 18) Ferenczi János dálnoki ref. pap, esperes levéltára a SzNM-ban.

bekezdése:Balási Sigismundus de Csik Vacsárcsi In Kom .látszeg spe- cif icatus ....(et)...Josepíius Baiasi alias Bálás produeentis Fra-

19Ì ter Germanus»•. "

Mindezekhez csatolva, megemlítem még azt a közismert példát is, hogy az eredethelyUkrSl kiszármazott és azután gráffá lett Andrássv-család származási helye Csikszentkirály: e faluban azu- tán még ma is élnek mint egyszerű harisnyás székelyek, az András meg az André-leszármazottak, akik még mindig megőrizték családi nevük változatlan alakját.

Ez a négy példa magában is arra utalhat,hogy az újkor folya- mán a személynévből az "i" képzővel valé bővülés már egészen tu- datalatti "filiációs"-megjelölésen alapul. Különösen az előzete- sen kialakult vezetékneveknek továbbképzése a szülőhazából való kiszakadás után idegenben mehetett végbe, népi szószármaztatással a helységnévből alakult családneveket hihetvén kaptafának.

Az elmondottakat összegezzük. Tehát az Apácáról kirajzott Cseré-k. hacsak nem származási helyük nevét vették fel családne- vükül (Apáczai János és Tamás), a szokatlannak tetsző névmódositá- son (Cseri) kivül, az idegen környezetben mindnyájan a Csere-Cse- rei névbővülésen mentek át, mignem az odahaza maradtak továbbra is csak a Csere nevezetet használták.Erre például emlitem a XVII.

században (1658-ban) Apácán előforduló Georgiius) Czere-t.20) va- lamint a legújabb korban még mindig ugyanott élő leszármazotta- kat. 2 1) Ebből a körülményből,továbbá az idézett Ferencz-Ferenczi- féle példákból az a folyamat is feltételezhető,hogy a változásnak nemcsak a kétségtelen nyomrcl-nyomra kimutatható esetekben kellett bekövetkeznie, hanem nagy valószínűséggel azoknál is, amelyeknél

csupán csak az eredményt látjuk. Vágjunk tehát neki az eddig csak kerülgetett tételnek: könnyen elképzelhető, hogy netalán a XVI.

század derekán valamelyik teljes egyéni szabadsággal rendelkező apácai Csere átkelt az Olt jobb partjára, székely testvérei közé vegyülve,egykori kifejezéssel élve? reájuk házasodott.Az a körül- mény ugyanis, hogy Apáczai Cs. Tamás, a professzor öccse, iskolai 19) Beferada B.V.Bánffi. 1771· - Genealógiai Füzetek. 1 9 1 1 . I 7 . -

Sándor Imre: A csikszentmihályi Sándor család levéltára. Ko- lozsvár, 1914. 298., 3o2., 317·, 333·

20) Orbán Balázs: i.h.

21) Néhai nagybaconi dr.Baló József budapesti tanitóképezdei igaz- gató 1914· évi szóbeli közlése.

54 425

tanulmányainak elvégzése után nem ment egyházi pályára,hanem köz- hivatalt tölthetett be (szolgabíró, majd portai követ), mutatja, hogy Székelyföldön kivüli Apácza lakói, minttörcsvári várhoz tar- tozó katonák,egyéni szabadsággal és jogokkal élő székelyek vol- tak, akiket a világi pályára való menetelben akkor még nem korláto- zott jobbágyi sors. így tehát az Olt jobb partjára feltételezetten áttelepedő Csere nem volt szökevény, hanem - uj életlehetőségeket találva - mint szabad székely folytathatta tovább életét. Ezen a néhány lépésnyi válaszfalon való átjutás pedig éppen elégséges le- hetett,hogy idegen környezetbe kertiive, elveszítse nevének ottho- ni közismert alakját,s a népi szóképzés azonnal működésbe lépjen.22)

Az elmondottakkal állitsuk szembe azt a körülményt, hogy a baróti és nagyajtai Csereiek messzebb időből eredeztetik család-

jukat, mintsem az ilyen értelmű vezetéknevesitési folyamat megin- dulhatott volna, ámde az az oklevél, amely baróti Cserei Balázs Nikápolynál szerzett érdemeiről számol be, hamis. Erre céloz már az egyik közlő, Fejér Ignác is azzal a megjegyzéssel, hogy a ni- kápolyi csata az oklevél kelténél éppen három esztendővel történt későbben.*^) Ehhez vegyük hozzá még azt a körülményt is, hogy a székely rendi tagozódást elsősorban az ősöktől örökölt helyzet szabályozta, az egyik rendi fokozatból a másikba való átlépés pe- dig csak külön feltétel (vagyonosodás) alapján történhetett az er- délyi vajda s a székely ispán tudtával.így tehát nem tartható va- lószínűnek, hogy az a család, amelynek állítólagos első ismert őse Zsigmond király életét mentette meg, másika pedig 1566-ban tul a dunai Szigetvár védelmében hős Zrinyi Miklós kapitánysága alatt esett el,2 4) a XVI-XVII. századfordulóra ismét alacsonyabb rendbe sülyedhetett volna vissza! Ugyanis a Basta császári tábor- nok rendeletére l6o2-ben történt lustráláskor az egész Székelyföl- dön csupán egyetlen Cserei neve jegyeztetett fel: a Baróton lakó Cserei Lukácsé,ez pedig rendileg csupán szabad székelvnek jelöl- 22) Ezért valószinű, hogy a kolozsmegyei apácai Csereiek otthonuk-

ból akkor telepedtek ki, amikor szülőföldjük ha már Brassó bir- tokába is került, de a városi tanács mesterkedései ellenére sem szakittatott még ki Felsőfehér-megyéből s igy lakossága még nem jutott jobbagyi sorsra. Tehát mindenképpen a XVII.sz.

utolsó évtizede előtt.

23) Szegedinél közölt oklevelet Fejér Ignác megismétli a Codex diplomaticus Hungariae-ben.

24) Cserei Mihály deductioja Apor verses műve és leveleiben. (Bp.

1 9 0 3 . ) I. köt. (Közli: Szádeczky Lajos.)

tetett.25) Ezzel csaknem egyidejűleg Udvarhelyszék l6o4»évi lust- rálásakor Telegdihaconban (a mai Nagybacon nyugati felében) Ko- lumbán Ferenc százához tartozó, de az összeszámlálásnál távollevő Cserey Gergely darabontot találjuk.2^) így tehát az a körülmény, hogy emelkedését csak a tekintélyes Henterekkel való házasság ré-

elért ág mutat, megérteti velünk, hogy az 1713· évi homá- gium összeállításakor Baróton még mindig miért volt nemes, lófő, sőt gyalogos tagja is a családnak·28) Ez a helyzet azután kétke- dővé tesz a család többi hagyományával szemben is, jóllehet а Ш - kápolynál szerepeltetett Cserei Balázs költött alakjának kikap- csolása után még mindég ott marad a szigetvári hősnek: a Cserei Mihály szerinti Cserei Antal Pál "nevű fiának lehetősége· Kétség- telen ugyan, hogy Zrinyi Miklós Szigeti Veszedelmé-ben ilyen so- rokat olvashatunk:

Nem tarthatja magát lovon Cserei Pál, Akaratja nélkül az kemény földre száll;

Ibrahim Olaj bég már feje fölött áll, Könyörgeni kezde sebes Cserei Pál:

"Vitéz ember, ne bánts, mert jó rabod vagyok.

Elég ezüst arany pénzt magamért adok;

Én Zrinyi Miklósnak fő embere vagyok:

Nem sokáig vasat tenálad viselek."

Nevet kegyetlen bég; akkor hozzá vága, Mikor Pál még többet is szólni akara, Az éles szablyával gégéjét elcsapá,

Életét és szavát egyszersmind szakasztá.2^) Mivel azonban az olvasóhoz intézett előszóban maga Zrinyi is arról világosit fel, hogy "fabulákkal kevertem az históriát", az 25) Székely Oklevéltár. V. k.

26) GenFüz. I912. 56.

27) Apor Péter i.h.(A közölt családfán fordul ugyan elő egy Lukács nevű egyén, de a beosztás szerint ennek korábbi időben kellett volna élnie.)

28) I.h. II. k.

29) Zrinyi Miklós : Szigeti Veszedelem. III.ének 92-100; IV.ének 18. és V. ének 53· szakasz.

ő munkáját nem tekinthetjük forrás gyanánt. De még ha volt is a szigetvári hős Zrínyinek Cserei Pál nevű hadnagya,a kérdéses pon- tok e találkozása még nem bizonyíték ennek erdélyi,sőt éppen szé- kely származása mellett.E derék férfiúnak ugyanis sokkal valószi- nfíbb eredetét rejthetné az a kétségtelen körülmény, hogy Sziget- vár lakossága között a vár ostroma idején élt egy Mathias Chere és egy Stephanus Chere nevezetű férfiú Ha tehát akár fel- tételeznők, akár sem, e Cserei Fáinak Chere Mátyás és István nevezetű egyénekkel való atyafiságát,e puszta neveket mégsem állit- hatjuk bizonyítékul a báróti Cserei-családból való származás mel- lé, különösen, hogy az utóbbiak névalakja a filiációs jelzés nél- küli egyszerű alapszó: a Chere· "Cserei" névalakkal kapcsolatosan pedig feltételezzük, hogy az erdővidéki (baróti, nagyajtai) Csereiek leszármazási táblázatát összeállítónak talán éppen a Szi- geti Veszedelem adt'a a gondolatot, hogy családjának homályba ve- sző múltját ismerős eseményekkel világítsa meg, s ezért a Sziget- várnál másfél, sőt két évszázaddal korábban elesett Cserei Pál hadnagyot a. család egyik, hasonló nevű tagjával azonosítsa.

Tekintettel arra a körülményre, hogy a baróti Csereiek bebi- zonyítható emelkedése csupán a XVII. század első felétől mutatha- tó ki, ezért a Csere-családból kikövetkeztetett elszakadást - a nemleges bizonyítékoknak a főtétellel való egybevetése alapján -

a messzi távolból talán éppen évszázadokkal is közelebbi idő- re rövidithetjük meg·

Kétségtelen: semmiféle arra vonatkozó irásos adatom nincsen, hogy az a bizonyos apácai Csere csakugyan megtette-e azt a néhány lépést az Olt jobb partjára, ellenben a fentebb elmondottak alap- ján valószínűnek kell tartanunk, hogy a baróti és a nagyajtai Csereieknek se Bárót, mégkevésbé Nagyajta nem volt ősi fészkük.

Ezt tehát ott kell keresnünk, ahol családnevük továbbképzetlen, ősi formájában mégiscsak előfordul·

Ãz l6o2. évi Basta-féle összeírásban az egész Székelyföldön csak a keresztur-széki Ais ób o1dogas szonyfalvára vonatkozólag ta- láltam irásos adatot,hogy ott szabad székely Cserék és a szomszé- dos Szenterzsébetre, hogy ott Csere (Cziere) nevű jobbágyok él- 30) Magyar Történeti Emlékek. Okmánytár. II. k. (Zrinyi M. a szi-

getvári hős·életére vonatkozó levelek és okiratok).

tek·^1) Ezek a helységek azonban egészen más vásári és közigazga- tási központjuk, legfőképpen pedig nagy távolságuk miatt aligha bocsáthattak rajt a miklósvárszéki Barótra, ellenben az egészen közeli távolságban, csupán az Olt folyásától elválasztott felső- fehér-megyei Apácán élő törzsökös Csere-család kínálva kinálja a fentebb vázolt folyamat kiindulópontját» ktllönösen ha tekintetbe vesszük, hogy az Olt jobb partján élő Csereieknek egy-két század elmultával is még mindig volt birtokbeli kapcsolatuk az Olt bal partjával. Igy egy 1675· február 13-án tartott tanuvallatás bi- zonyságot tesz nagyajtai Cserei Farkasnak a Felsőfehér megyei Apá- cán, közvetlenül az Olt folyása mellett levő Kis-Szeg nevezetű földjéről;^2) Cserei Mihály krónikairó pedig a XVIII. század első felében megemlékezik az apácai határban saját tulajdonát képező szántóföldről és s z é n a f ü r ő l M i n d e z e k h e z még hozzákapcsolhat- juk azt a körülményt is, hogy mind az apácai Cserék, mind pedig a baróti és nagyajtai Csereiek is arefonaátus vallást követték, holott Bárót lakosságának legtekintélyesebb része a hitujitás után is megmaradt katolikusnak.

Feltevésem ellen támasztható ellenvetésnek jobbára csak arra a sikamlós útra való figyelmeztetést gondolom, amely különösen a személynevekből képzett családneveknél könnyen megcáfolható ered- ményekre mutathat. Ugyanis csupán csak azonos hangzás alapján nem

szabad mindjárt a származás közös voltára gondolnunk, hiszen idők folyanán bármennyire is kihalt a nevek régi értelme, egykor még- iscsak élők, sőt talán az egész magyar nyelvterületen általáno - sai tudott jelentésűek és használatuak voltak. Ilyenek különösen a naptári szentek nevéből képzett Ábrán, Barta + Bartos, Веке + Benkő, Cintos, Kilin + Kilyén stb. vezetéknevek, de ilyenek régi személyneveink maguk is: Aba(fi), Apa(fi), Bán(fi), Bátor(i),Csa- 31) Székely Oklevéltár. V. 317. (Ez az összeírás a székelyek fel- sorolásán kivül a jobbágyok közül csakis a székely portákon lakokra terjed ki; ezért nem lehetetlen, hogy máshol is éltek ilyen nevű jobbágyok, ami annál is inkább valószínű, mert e név - belső tartalma miatt - nagyon megfelelő volt a csere- képpen kapott jobbágyok megjelölésére.)

32) A SzKM. lev.tárában.

33) Szádeczky I.: Cserei Mihály jegyzőkönyvéből. TT. 19o3: 484-

429

nád(i), Erdő, Kemény, Meggyes stb. Világos, hogy a magyar nyelvte- rület különböző pontjain való előfordulásuk nem szükségszerűsége az egyetlen törzsből való kisarjadásnak. Ilyennek kell tartanunk a most tárgyalt Csere"'Cserei nevet is. Tehát eleve tiltakoznunk kell az ellen a feltevés ellen, hogy e nevet viselők mindenikét közös őstől szándékoznék eredeteztetni, hiszen egészen bizonyos, hogy sem az 1443-ban Kolozs megyei birtokos álmosdi Cherefyeknek, sem az 1453-ban Kolozsvárt élt Czere Michael és Chere Lucas nevű polgároknak, sem az 1491-ben gyerőmonostori lakós Csere Gergely- nek, ^ sem az 1754· évben a Kolozs-megyei Bábonyban éldegélő 6- reg Csere Jánosnak,35^ sem a türei.sem a gyalai, sem a keresztur- széki Cseréknek,sőt még az 1655-ben lőfősitett tusnádi Cserei Pé- ternek, vagy pedig a csikmadéfalvi, csikrákosi Csereieknek3^) sem volt semmi vérségi közük az apácai Cserékkel és a nagyajtai Сse- relekkel · Változata:

(Irodalomtörténeti Közlemények, 1958: 52-57. 1.)

34) TT. 1382: 525 és Csánki Dezső: Magyarország történelmi föld- rajza. V. Bp. 1913. 317, 358, 458.

35) A Kolozs- és Kalotai ref. egyházmegye 1754. évi leltára. 135.

(A nagykapusi ref. lelkészi hivatalban.)

36) Endes Miklós: Csik-, Gyergyó-, Kászonszékek...története· Bp.

1938. 113, 522.