A fizetett szabadság tervezése és mérése

SZEMLE

A fizetett szabadság tervezése és mérése

A jelenlegi tervmetodika szerint amim—

kások állományosoportjába—n vállalati szin- ten a fizetett szabadságot a munkaidőme'r- leg alapján, vagyis az elmúlt időszak tény- számarinak figyelem—bevételével tervezzük.

Ez a módszer azonban nem egészen helyes, mert e kérdés speciális jellegénél fogva maga a "tényszám" is bizonytalan. Ugyan—

is teljes biztonsággal csak azt tudjuk meg- állapítani, hogy mennyi a munkások által kivett napok száma. De, hogy hány fő vette ezt ki, vagy még pontosabban, hogy milyen mértékben lett kielégítve a munká—

sok állománycsoportjána—k szabadságjáran' dósága, azt nem könnyű megállapitani. Itt a munkásvándorlás okoz nehézséget, de ezen túlmenően a vállalat létszámában be- állott mindennemű változás megnehezíti a

körülményeket.

Nézzünk meg egy gyakorlati példát:

100 fő 31 20 nap : 2 000 nap 100 tő á 18 nap : 1 800 nap 100 fő á 14 nap : 1 400 nap 100 fő rá 12 nap : 1 200 nap

__ 400 fő 6 400 nap átlag 16 nap

Az év folyamán (az egyszerűség ked-

'véért választjuk a példát) kilép 50 fő, aki—

nek 20 nap jár és belép, helyettük 50 fő, akiknek csak 12 nap jár. Tehát táblázatunk így alakul:

50 fő a" nap ! 000 nap 100 fő (1

20

18 nap 1 800 nap 14 nap 1 400 nap 150 fő a 12 nap 1 800 nap

400 fő 6 000 nap átlag 15 nap

Anélkül tehát, hogy a vállalat létszámá-

ban változás állott volna be, az egy főre eső szabadságnapok száma lényegesen csökkent. Ilyen körülmények között fenn- áll az a veszély, hogy a vállalat szabad—

ságolási tervét nem tudja teljesíteni, mert egyszerűen nincs szükség a: megtervezett számú szabadságnap kiadására. Hasonló- íképpen eltolódhat az arány a vállalati lét- :szám növekedése, vagy csökkenése miatt,

f'badságát

mert az új belépőknek rendszerint az átlag- nál kevesebb szabadsásgnarp jár, a kilépők zöme pedig a régi munkásokból adódik.

Ezenkívül megnehezíti még a kiértéke-

lést az is, hogy a kilépőknél 3 eset fordul—

hat elő: vagy kivette már teljes évi járan—

dóságát, vagy még nem vett ki semmit, ;

vagy annak csak egy részét. '

Ilyen esetben előfordulhat, hogy kilép

egy olyan dolgozó, aki már egész évi szar kivette és belép helyette egy olyan, aki még nem vett ki semmit.

Mindezekből láthatjuk, hogy a: ténylege- sen kivett napok száma vállalati szinten nem sokat mutat, mert előfordulhat az az eset, hogy a vállalat szasba-dságolási ter' vét már teljesítette és mégis van olyan dolgozója, akinek még van szabadság—

járandósága, vagy fordítva, minden dol- gozó kivette már szabadságát és a válla—

lat mégsem teljesíti tervét.

Nem-sokat enyhít a helyzeten a negyed—

éves tervek által adódó konrekciós lehető- ség sem, hiszen a fentebb leírt változások úgyszólván naponta is bekövetkezhetnek.

Még sokkal nehezebb a helyzet, ha a vállalati tervet üzemekre, üzemrészekre bontjuk. llt erősen közrejátszik az egyes üzemre'szek közötti belső munkásvándorlás is. Ennél a kérdésnél kerül szoros kapcso- latba n szaba—dságolási terv a műhely számadással, illetve az egyes'üzemrészek létszámtervével. Az üzemrészeken belül ugyanis a szabadságok kivétele rendszerint nem egyenletes, hiszen gyakori az az eset, hogy az egyes üzemrészek, brigádok; mes- tercsoport'ok, egyszerre vesznek ki 1—2 heti szabadságot. Ilyenkor az üzemre—szek dolgozói úgyszólván egyszerre veszik ki egész évi szabadságukat és így állományi—

létszámigényük is csökken más üzemrészek

javára.

Mindezekből követ-kezik, hogy a sza—

badságolási terv helyes megállapításához a munkaidöme'rleget nem elég az .,tényszá—

gé.

SZEMLE

677

mok" alapján kitölteni, hanem meg kell állapítani az egyéni kartonokról, hogy minden egyes munkavállalónak hány napi szabadság jár és ezeket kell műhely és , vállalati szinten összesíteni. Az ellenőrzés és a negyedévi tervezés kedvéért ezt leg—

alább negyedévenként, de célszerűbb ha- vonta megismételni, mert így tudjuk csak figyelemmel kísérni a szabadságolási ter- vet és az szabadságolás tényleges teljesité- sét. Ennek bemutatására szolgál a II. sz.

i

zett be változás és munkaerőforgallom sem volt. Itt látjuk, hogy az I. sz. üzemnél, noha látszólag csak 90 teljesítendő nap van hátra, átcsoportosítás, illetve létszám- növekedés folytán a szabadságnap-járan- dóságok is megnőttek, melynek felmérése a tényleges járandóságok figyelembevéte- le'vel történhetik csak meg. Ellenkező az eset a 2. sz. üzemnél, aihol csökkent a lét—

szám és valószínűleg olyanok mentek el, akiknek még nem volt kivéve semmi sza- táblázatunk, mely üzemági szinten mutatja bvadságuk, tehát a hátralék lényegesen be a lehetséges eltolódásokat, feltételezve, csökkent

hogy a vállalat létszám—árban nem követke-

II. sz. M') la

Létszám fő Ténylegesen

I. negyedévi kivett szalmá— Terv szerinti Tényleges

1. 11. 111. szabadság ság hátralék hátralék

üzem -————— járandóság —.—————— III. hóra IH. hóra

hó 1. II.

1 üzem 40 40 50 150 30 30 90 130

2 ,, 60 60 40 250 100 ' 50 100 zo

3 ,, 15 15 15 50 10 20 20 20

4 ,, 25 20 30 100 " 50 10 40 50

5 ,, 10 15 10 50 20 10 20 20

6 , ,. 40 40 50 150 50 50 50 90

7 ,, 50 40 45 150 70 30 50 40

8 ,, 20 30 20 100 20 80 -— -—

260 260 1000 350 280 370 370

A gyakorlatban persze a vállalati lét- szám sem állandó, úgy, hogy a terv sze—

rinti hátralék nem igen egyezik meg a tény-

leges hátralékkal, vállalati szinten sem.

További nehézséget jelent az esetlegestúl- teljesítés vagy lemaradás. III. sz. tábláza- tunk azt mutatja, hogy a vállalati szabad- ságolásl terv mérésénél milyen nehézségek

mutatkozhatnaik. Az első sor a tervlétszá-

mot, a második sor a tényleges létszámot,

a harmadik sor a munkaidőmérleg alapján készített tervet mutatja A negyedik sornál már a létszámváltozások figyelembevételé- vel (személyenként) felmért tervet állitot- tuk be. Az 5. sor a ténylegesen kivett napo- kat, a 6. sor pedig a kivett napok közül aozkét tartalmazza, akik a 3. hó végén állo—

mányban maradtak.

111. sz. tábla

Megnevezés L II. III. negggdév

hó

Létszámterv (fő) ... 130 130 130 130 Tényleges létszám (fő) ... 130 130 160 140 Vállalati terv (nap) ... 500 500 500 1 500

Helyes terv (nap) ... 500 500 620 1 620

Tény (nap) ... 550 550 650 1 750

Ebből állományban maradtaké (nap) ... 500 '480 520 1 500

5 Statisztikai Szemle —— 5-1

678

Itt tehát a vállalati terv (1500 nap) a ténylegesen kivett (l750 nappal 117%-ra

van teljesítve, de a helyesen megállapított

(1600) naphoz viszonyítva már csak 108

százalék lesz a teljesítés.__ Még jobban csök-

ken ez a százalék, ha: csak azokat a napo—

kat vesszük teljesítésnek, melyek a válla- lat szempontjából megmaradtak, tehát a kilépettek napját nem. Itt a tervteljesítés éppen 100% lesz, viszont a helyesen meg—

állapított tervhez viszonyítva csak 92,6%

és éppen az utolsó a döntő a vállalat sZem- pontjából.

_ szauna;

Lényeges ugyanis, hogy a vállalat-' dol—

gozói számára egyenletesen adja ki asza- badság-járamdo'ságukat, mert csak ígylehet

a termelés tervszerű ütemességét biztosí—

tani, illetve fenntartani. , _ i A IV. sz. táblázat egy kis, 7 főből álló—

üzemrészben mutatja be, hogy egy dolgozó kicserélése milyen nagy mértékben el tudja tolni a kivett napok arányát. Példánkban

június l—én az üzemrész kb. 42%-ra telje—

sítette évi szabadságtervét, míg egy fő ki- cserélése folytán ez az arány június vé- gére 22%-ra csökkent.

IV. sz. tábla: - ;

Helyzet június I—én __ Helyzet július I-én

Név Étiááágn' Xégtíi $$$; Eme-renden État? átüti;

Kovács ... 18 6' 12 18 6 12

Nagy ... 16 — 16 16 —- 16

Kissf ... 12 2 10 12 2 10

Lencsés ... _ 22 22 —- kilépett —— —

' Bogdán ... 12 2 10 12 a 10

Márki ... 14 7 7 14 7

Szombati ... 14 7 14 ?

Kor-sos ... - — —- új belépő 22 -- 22

108 a es , 108 2; a;

Osszefoglalva, ha tiszta képet akarunk kapni a szabadságolási terv teljesítéséről, akkor minden hó végén, minden műhely-

szerinti kis mérleget, melyeket összesítve vállalati szinten is tiszta képet kapunk. Az így nyert eredményt kell azután viszonyí—

ben meg kell csinálni a IV. sz. táblázat tani az eredet! ütemterv %% arányához,.

Hó ' 1. ! II. !! III. , IV. , V. ! VI. . VII. lanI IX. ! X. ! XI. 'XII.

% terv 7 7 7 9 9 9 11 11 10 7 7 6

kumu- ,

lált % 7 14 21 30 29 48 59 70 80 87 94 100"

tényl.

kiv. % 6 7 7 10 10 12 —- —- —— __ -- _—

kumu- ,

lálva% 6 13 20 30 40 52 —- -— —- -— —- —-

Mint látjuk, aDVI. hó végén'sikerült a— másképpen —— legalábbis nagy üzemekben lemaradást behozni, sőt 4%-os túlteljesítés

is van, ami a következő hónap operatív tervénél figyelembe vehető.

Természetesen ez a módszer, annak elle—

_nére, hogy tökéletesen helytálló, nagyon nehézkes és primitív, nem is oldható meg

—.— csak decentralizáltan. Éppen ezért va—

tettem fel ezt a problémát, mert az üze—

mek szempontjából a kérdés aktuális és remélem, hogy az olvasók hozzászólásuk- ban jobb megoldást is tudnak majd aján—

lani. Georgevits György