A római Nemzetközi Népességkutató Nagygyűlés

10. szánr

[iiippin A.: A vegyesházasság terjedése a zsidók közt.

—— Gergel N.: A zsidó kolonizáeió eredményei Szovjet—Oroszországban. —— (5. sz). —— Gutfeld A.:

A zsidók a német népiskolákban. —- Theilhaber [.

A.: A zsidók Németországban és Lengyelországban

korábbi századokban. __ (6. sz.). —— Korulnik I.: A

zsidók Poroszország gazdaságában 1925-ben. — Bornstein I.: A lengyelországi zsidó községek pénz—

ügyei. —— Theilhaber F. A.: A zsidók Németország—

ban és Lengyelországban korábbi századokban.

(6. évf. 1. sz, Berlin 1931). _ Letschinsky J.: A zsidok gazdasági struktúrájának karaktere Lengyel—

országban. __4 Gergel N.: A zsidók az Orosz Kommu- nista Pártban. (lui/eld A.: A zsidók a porosz tiet—

sőbb iskolákon. —— (2. sz.). —— Koralnik I.: A zsidók

ipara és kereskedelme Poroszorszz'igban. — Segall J.:

A zsidók népességi és foglalkozási viszonyai Német-

országban. —— Menes x,.l A zsidó munkavállalók

száma és megoszlása Palesztinában. —— Becker R.:

A zsidó elmebeteg gonosztevők statisztikája a kon- gresszusi Lengyelországban. ___ (3. sz.). ——— Komlnik l.: Vizsgálatok a zsidók számáról Európában 1931

-——970——— 1931

elején. ———— Gutfeld A.: A zsidók statisztikája a porosz népiskolákban.

Zeitschrift für die gesamte Staats—

11) i s s e n 8 c h (1 ft (91. Icöi. 2. f., Tübingen 1931,

ném.). —-- Winter E. K.: A vallás—szociológia prob—

lémája. ——- Spitzmüller A.: A jelen bankpolitikája. ——

Brauer T.: Tőke és munka. —- Walther A.: A német

szociológia újabb fejlődése,

Zeitschrift für Sehweizerische

Statistik und Volkswirtschaft (67. évf.

2. f., Bázel 1931, ném.—ir.). —— Sonne (J.: A dán

mezőgazdaság a világpiacon. —— Howold O.: A svájci mezőgazdaság a világpiacon, -——- Anrooy J.: A né-

metalföldi szántóföldmívelés helyzetének rövid szem—

léje. — Niederer E.: Közlemény egy tuberkulózis—biz—

tosítás statisztikai alapjairól. —— Grütler—Mojon W.:

A megélhetési költségek különbségei 587" svájci köz-

ségben 1929 tavaszán. —— Yost W: A munkások

haszonrészesedése és annak biztosítása Svájcban. ——

A mezőgazdasági termények árai 1930-ban. —— Pif—

ford E: A termet növekedése Svájcban 25 év lefor—

gása alatt.

online-'n...-eln-un-.:!n-u.n-Illino-ollo-'ll-.all-'n.-'-nun-Inn...-nun-notl-llallnnnnlanlonlnl-lu-

EGYÉB E

IIIIJIIIIIIIII"I-IIIInc.-I'lllllltlIIIblllI-lllllllIll-ll.llIIIlllIIIIll!II.-IIIIIIIIIIIIIIIIIIIl

A római Nemzetközi Népességkutató NagygyűlésJ)

Lo Congres International de Rome pour les Études sur la Populotz'on.')

Az ókori romoktól t'estői, közel háromezeréves

multú Róma tudomz'inyegyetemének tantermeiben, a világ statisztikusainak nagy érdeklődése mellett

ült össze t' évi szeptember 7—től 11—ig a népességi kérdések tudományos kutatására alakult Nemzetközi Népességkutatási Nagygyiilés. li nemzetközi kon—

gresszust egybehívó nemzetközi szervezet csírája a két év előtt Rómában ülésezett Nemzetközi Eugene-

tikai Társaságban van, a jelenlegi római nagygyűlés pedig főkép Gini buzgólkodásának kifwetkezménye.

E nagygyűlést szervezői különböző nagyvárosokban ezentúl kétévenkint megismételni tervezik s az elő-

készítési munkálatokra már több országban —w így Olasz—, Francia— és Spanyolországban, Belgiumban

és Argentínában is w— megalakult az illető ország ,,népességkutatási albizottsága".

Mi sem bizonyítja jobban, hogy jelenleg a római nagygyűlés iránt az érdeklődés tényleg szo—

kattanni nagymérvű volt, mint az, hogy e nagygyű—

lésre 255 előadó összesen 323 felolvasást jelentett be.

A kongresszus tiszteletbeli elnöke maga Mussolini,

1) A Magyar Statisztikai Társaságban 1931. évi október 20—án tartott előadás. — Conférence inite dans la sérmce du 20 ocfobre 1931 de la Société Ilon-

groisc (le Statistigue.

ügyvezető elnöke pedig Gini Konrád volt, aki a római

egyetem tanára, az olasz állami statisztikai intézet

elnöke 5 mint ilyen,

nöke. volt az

Molinari igazgatónak is fő—

elnőke a római Nemzetközi Népességkutatási Nagygyülést előkészítő ,,olasz né—

pesst'igkutatási albizottsz'ignak" is.

Gini

A diszelnökség soraiban ott láttuk ["erlerzonit, az olasz szenátus elnökét, Giuliano olasz népnevelési

és Rocco kultuszminisztert, Boncompagni Lajos her- ceget, aki ltóma kormányzója, más olasz miniszte—

reket és az olasz közgazdaság és statisztikai tudo—

mány előkelőségeit. A nemzetközi díszelnökse'g 16 tagja közül statisztikusok előtt Davenport és Wester—

gaard neve a legismertebb. A végrehajtóbizottság 23

olasz egyetemi tanárból állott, akik közül Ginin kí—

vül Nice/*oro, Sovorgnon, Zinguli, Molinnri, Ercole,

Boldrini és Barbadoro nevei a legismertebbek. A szakosztályok elnökségeiben szerepelt még a már

idős Benini és Mortom is.

Az előadók közül első helyen ismét Giniről, az elnökről kell megemlékeznünk, ki egymaga 13 elő—

adást tartott, részben önállóan, részben más olasz tanárokkal, pl. Ferrarellivel, vagy Berurilinissel, vagy magyar származású asszisztense'rvel, Somogyi István—

nal egyiittesen. Gini a mai olasz statisztika legaktí-

10. szám.

vabb, leglelkesebb és legszorgalmasabb képviselője Gini lelkes fiatal statisztikus gárdát gyűjtött maga

köré, részben olasz tanárokból és asszisztensekből,

részben idegenekből, külföldi állainlmlgárokból. Sok fiatal egyetemi tanár van ma Olaszországban, a szá-

mos új olasz egyetemen, de más kereskedelmi és jogakadémiaszerű olasz főiskolákon is több új tehet—

séges előadó fejlődik. Ma már a régi, patinásnevű

olasz egyetemi városokon, Bolognán, Páduán, Firen—

zén, Milánón, Rómán, Nápolyon kívül, sok egészen ,újhangzású, különösen délolasz város egyetemi ta—

;nára szerepel, mutatva, hogy Cataniában, Szicíliában Palermóban, Bariban, Modem-ában, Messinában, sőt

*(Zagliáriban, Camerinóban, Sassariban, Sienában

lés más egészen kis olasz városokban is egyetem van már. Az említett 323 előadás köziil 178—at, az

—előadások 55'100-át olaszok olaszul tartották!

A külföldi előadók közül a német statisztikusok jól ismert nevei tüntek előttünk szembe, Wolfe, a valláserkölcsi tényezők régi apostoláé, aztán Würz—

burger, Burgdörier, Muclcernmnn, Bernstein, Grot—

jalm és Zahn rég ismert neveit olvashatjuk sűrűn.

Előadtak még a berlini Rosse, Meier, Wagcnführ is.

A franciák köziil Lucien March, Bovemt, Lefebure—

.I)íb0n, Víeuille, Bonvoísen és Siredey említhetők.

Az angolok közül Carr—Sanders, Maliuouslcy, az ame- rikaiaknál Willcox, Macomber, Mealrer és ()gbum :a nevesebbek. A cseheket Bohac", a hollandokat Met- horst, a lengyeleket Rosset és Kawan képviselték. A japánok köziil Yanagismva és Shinwjo vett részt. Még Szovjet-Oroszország kiküldötte is megjelent, Botlnak

és Boleslay Smulcvic képviselték. Ez utóbbi az or—

vosstatisztikai osztaly ülésein elnökölt is.

Az előadásokat illetőleg, ha azok tudományos színvonalát s a sok szép gyakorlati tanulságot el is is—

merjük, szigorú szakkritikával meg kell jegyeznünk azt

"is, hogy azok rendkívül nagy száma (íl23l), meg aza

"körülmény, hogy meg nem hivott statisztikusok szintén jelenthettek be előadásokat, nem biztosította .azt, hogy az előadások tudományos értéke egyfor-

mán meglegyen. Sok régismert demográfiai szabály- szerűség ismertetését kellett újból végighallgatnunk,

részben fiatal kezdő statisztikusok részéről, részben legkülönbözőbb államok képviselői részéről, amint saját adataikat kommentálva, bemutatták ugyanazt

és ismét, ugyanazt a törvényszerűséget, vagy amint

saját országuk statisztikájában elvileg újból felfe- dezni véltek olyan jelenségeket, amelyek máshonnan régen ismeretesek. A számos előadás szétfolyó tőm—

ikelegébe mégis telket és rendszert vitt az agilis

aszervezőbizottság előkészítő munkája, mely az egyes

szakosztályokba bejelentett előadásokat l'őtárgyak

szerint egyes kérdések körül csoportosította, —— jó-

részt a már előre megvitatásra kitűz—ölt s a kongresz—

'szusra való meghíváskor már körlevélben megadott problémák! — s így az egész kongresszus tárgya- ltásait kellőképen megszervezte. Az egyes előadáso—

— 971 —— 1931

kat nem, hanem csak az előadásosoportokat követ—

ték a hozzászólások, esetleg a viták.

Rátérve magukra az előadásokra s az ülésekre, meg kell említenem, hogy a tulajdonképeni tudo- mányos üléseket megelőzően szeptember 7—én reggel a Viktor Emanuel—emlék mögött lévő ,,Campidogli0"- nak nevezett régi olasz palotában együttes ünnepi üdvözlés volt, míg a felolvasások a római egyetem 8 tantermében folytak a statisztika 8 ágazata szerint való elkülönítésben. Ez a 8 ágazat vagy ,,szakosz- tály" (szekció) a következő volt: I. biológia és euge—

netika, II. antropológia és geográfia, III. orvostudo—

mány és közegészségtan, IV. demográfia, V. szocio-

lógia, VI. közgazdaság, Vll. történelem és VIII.

módszertan, Mindegyik szakosztályban úgy az elő- adások, mint a hozzászólások ötféle nyelven voltak eszközölhetők és pedig a programm szerint való sorrendben felsorolva: olaszul, franciául, angolul,

németül vagy spanyolul.-1) A különböző nyelveken

elhangzott beszédeket más nyelvre nem fordították

le. A nyolc szakosztály munkásságának ismertetése

a nevezetesebb eredmények méltatász'tval röviden a

következő:

Az I,, a biológiai és eugenctikai szakosztály tár—

gyalásai főleg a következő tíz kérdés megvitatására

szolgáltak: ], a születési arány csökkenésének bio-

lógiai tényezői, 2. az elhalálozás alakulásának a. e,

tényezői, 3 a sterilitás, 4, a vérrokonság demográfiai és genetikai hatásai, 5. különböző népek táplálko- zási módszerei testi és lelki tulajdonságaikkat való

összefüggésben, 6. az élet meghosszabbíta'isa, 7. a háború fajbiológiai hatásai, 8. az intelligencia és a születési arány kapcsolatai, 9, az örökléstan és a népegészségi proplémák összefüggése, 10. a sexuális szelekció. E 10 tárgykörön kíviil eső egyéb dolgoza—

tok összesen 11 előadótól érkeztek be.

A születési arány csökkenésének kérdését az I,

szakOSZtály első problémájául kitűzni indokolt volt, mert hiszen a több mint télszázadja regresszív szüle—

tésstatisztikai számsorok a fehér faj fejlődésének vál—

ságos megtörését jelentik s e jelenség a mai népes- ségpolitika legégetőbb kérdése. l') csökkenéssel laj—

biológiai szempontból fontos foglalkozni. A statiszti- kusok a vonatkozó arányszámok csökkenését ugyanis gyakran olykép indokolják, hogy annak ,,nem a faj

romlása az oka, a termékényiilést kívánó akarat hiányzik". Hiányzik és lanyhul gazdasági okokból, a valláserkölcs hanyatlása, az életmód megváltozása

és sok egyéb okból. Kérdés azonban, hogy a faj rom—

lásáról nem lehet-e szó, nem az egészségesek termé-

kenységének megváltozása révén, de a népesség ösz-

szetételének módosulása útján. Azt látjuk —— különö- sen nagyvárosokban —, hogy a kényszerűen steril itt Az előre bejelentett előadások közül t78 volt

olasz nyelvű (55'196l, 45 francia, 44 angol. 42 német

és csak 14 spanyol.

10. szám. —— 972 —— 1981

házasságok aránya évtizedek óta emelkedik, máshol Tényleg biológiai körülménynek a születési.

meg a sterilitásra vezető nemi betegségek terjednek. arái'iy csökkenésében való szerepével foglalkozott.

Szó lehet tehát arról. hogy —— legalább némely OY— Gini és Somogyi előadása. tűz a különböző korú

szágban, a nagy a nagyvárosokban -—m nem csökken—C an_jáktt')1 eredő szülések esiikkenésl'enek mérve között

a népesség szaporodi'nsi képessége is s nem járul—e ez

némikép szintén hozzá a születési arány visszafejlő- déséhez, bár bizonyos, hogy annak l'őoka tényleg a termékenységet mind gyakrabban nem kívánó aka—

ratban van.

A szuletesi arány csökkenésének biológiai ténye- zőiről a római kongresszuson Sirerley, a párizsi or—

vosakadémia tagja és Foo Károly milanói egyetemi tanár adott elő; kisebb referátumokkal Allaria, Fuelli, Gini, Somogyi, (iiuímzú és Brebbía szólottak e tárgy- hoz hozzá. Siredey tulajdonképen nem is élettani, hanem több oly patológiai kor

iilménnyel foglalko- zott, amelyeknek meddőség lehet a következménye.

A sterilitás az egészség megza 'arásának a következ—

ménye. A meddőség patológiás állapot. Az emberi szervezetben rejlő okai nem a biológia, hanem a patológia körébe, tartoznak. Patológia is volt mindaz,

amit a párizsi neves orvos biológia néven előadott.

Patológiai elmélkedések, általánosságok minden sta—

tisztikai adat nélkül. Felsorolásai azon

nyeknek, szervezeti rendellenességeknek és betegsé—

kö r iibné —

geknek, melyeknek az anya vagy apa részéről való fennforgása esetén gyermek nem születhet, Siredey a nemi szervek rendellenes fejlődésével, rendellenes helyzetével, az androgyn bermafroditizmnssal, a tu—

berkulózissal, a nemi betegségekkel s aztán a gyer- mekágy következmé!iyeivel, eoli vagy eoeeogén al'ek- ciók nyomán fejlődő női betegségekkel foglalkozott, hogy ezeknek mennyiben lehet sterilitás a következ- ménye. A preventív sterilizálás orvosi módjait is fel-

említette, ;. tuba alákötést, a röntgenes besugárzá—

sokat stb. Statisztikai adatok nélkül, orvosi praxisá—

ból állapitja meg, hogy a legtöbb sterilitásnak a nemi betegségek az okai, melyek pedig elkerülhetők. Éppen ezért az ifjúság erkölcsös életre való nevelése a steril

házasságok

csökkentése

céljából is

felel le fontos.

A kongenitalis szifilisz terméketlenítő hatásával

s arányaival Allaria, a diabetesznek a születések számát csökkentő befolyásával pedig Faellí foglal—

kozott. Fuelli nem ismeri Melly könyvét s olasz ada—

tokra támaszkodik, Olasz statisztikák szerint ama

házasságok közül, ahol a házastársak egyike cukor- beteg, 2000 a meddő. Igen magas (54%) e mellett az

ily bázasságkőtésekben az abortusok, a kora— és a hal'aszületések aránya is. Két angolnyelvii felolva—

sás, Macamberé és Meakeré szólott még a sterilitás-

ról. Macomber szerint a nem akaratlagos sterilitás

a városbatömö-

riilés, 2. a testileg nem dolgozók és a gyári munká—

sok fizikai (lt—generációja, 3. az élelem devitalizáló-

gyarapodásának négy főoka van: 1.

dása, különösen a 'árosélelmezésben, 44 lelki szuper- stimuláció.

lévő különbségeket vizsgálta, ismét igazolva a régi tételt, hogy az idősebb korban szülő nők sziilései

intenzívebben gyériilnek, fiatalabbakéi.

Gnifiazú és Ilrebbia, Argentina hivatalos kiküldött—

jei. a születési a 'ánynak Argentínában mutatkozó—

csökkenését mutatták be, az arány 1925—29-lu rsak 32'0%o az tarom-13. évi 38'2%o—kel szemben.

Minő magas délamerikai arányok ezek a mai európai mint a

születési arányokhoz képest! Buenos-Ayreshen ugyan—

ezen két időszakban 34'9'llm-ről 23'5%o-re történt visz- szal'ejlődés. li'idokolásul az argentiniak a népesség korösszetételének megváltozását, a í'ogamzást gátló szerek terjedését, s a nehéz közgazdasági helyzetet emlegették.

,,Áz elh-.ilz'ilozás alakulz'isz'mak biológiai tényezői"

rímmel egyetlen előadás, Bernsteiné, a giittingai egyetem matematikai statisztikai tanszékének tanáráé érkezett be. lt'őleg a halandóság kor szerint való

alakulász'inak a XX. és XlX. századbeli különbségeit

állitja szembe. Azt találja, hogy az öreg korban a

férfiak és nők halandósága között lévő különbség

Csak külső kőriilnu'lnyekre vezethető vissza, talán alkoholizmusra és nikotin hatására, míg a legfiata- labb korban a fiúk nagyobb halandóságát hajlandó konstitueioln'ilis különbsége—k hatásainak tulajdoní—

tani, amire már I.e.ris is utalt A kínai l—(Jhin Jonn-

statisztiknsnak az angol (l. Reed Ösztönzésére vég-

zett tanulmányai azt bizonyítják, hogy" a nemek s életkorok szerint Kinában is u. a. különbségeket

mutatják. mint Európa'iban. Ám a balai'uhiság emel—

kedő irányzata rsak a kinai adatok sajátsága,

A vérrokonság demogral'iai és genetikai hatá—

sainak megvitatása a berlini Kaiser—NYHhelm-lnstitut osztályvezetőjének, Muelrernmnn llermannak elnök—

lése mellett, az olasz (iian/errari Lujza felolvasásá *al

kezdődőtt, mely után több olasz tag olaszul élénken

vitatkozott. lílána mutattam be a vérrokonság dis—

genetikai hatását bizonyító magyar adatokatf) Istev

nes igazgató a budapesti Állami Siketnémaintézetben

ISSN-től 1927-ig kezelt 1.011 siketne'ma adatait bocsá-

totta rendelkezésemre. lilőadásomhoz többen hozzá—

szólottak s kérdezték_ hogy a budapesti intézet ada—

tainak az országos népszámlálásbeli eredményekkel

'aló összehasonlítása indokolt-e, mire rámutattam a budapesti intézet növendékeinek az egész ország- ból valo származását igazoló származási statisztika adataira. Ezután Cuntoní olasz statisztikus beszélt az északolaszországi hegyvidéki fal vakban gyakori vér—

rokoni bázasságokról.

1) L. Szél T.: ,,Les eti'ets disgénigues de la von—

sanguinité" (Róma, mat.).

lt). szám.

Különböző népek táplálkozási módjáral s an—

nak testi—lelki tnlajdrinságaikat alakító hatásai'al het előadó foglalkozott. Doré, a római Nemzetközi Mezőgazdasz'igi intézet, kikiildötte, az ilyirányú sta-

tisztik: nehézségeit Maurizio

az alsóbb néposztályok s a mezógazdasz'xggal tog—

lalkozó tápli'tlkozz'isz'inak

;:álta. tiz könnyebb feladat, mert kutatásnk hozzá—

t'érhetóbli. A háborús

jelenségeit (iiu/i'rídu és Pirim emlegették. A szoctá- lis fejlodés s az élelmezés alakulása között való

fejtegette. A varsói

népesség mérlegét vizs—

élelmezés egykori szomorú

kapcsolatot a milánói egyetem élettantam'ira, Au-

gelo rálasztolla ,,Az

'mi, amit eszik", mondja Feuerbmrli Pugliese dolgozata tárgyául.

ember abból

Lajos al'oriznn'lja s tudományosan vonható testi-lelki alkat a táplz'llkozással benső összefüggésben van.

sem

kétségbe, hogy a konstitueió s a

A hosszú élet lehetőségeivel (lininek és Benn—

(Iínisnek, az élet mesterseges megl1osszabbításának

illuziójával pedig a bolognai egyetem élettantam'i—

'ának, Pritrl'zinek előadása foglalkozott.

A háborúnak népességi hatásait is számos elü- adás vizsgálta. Sok olyan, az elmult évtizedben már számos alkalommal megvitatott kérdést, amelynek elméletéhez az újabb dolgozatok csak további számszerű adalékokat hoztak, de a teóriát tovább nem fejlesztették. ilyen előadások voltak Briundé a fiúsziiletések arányának háborús en'ielkedéséről, Rosseté a nemi betegségek háborús terjedóséról, Wi'irzburgeré a világháborúnak a népmozgalomra való hatásáról, Burgdöríeré az engenetika és a há- ború kapesolatz'lról.

Négy előadás foglalkozott az intelligencia és a születési arány között lévő kapcsolatokkal: Eduard Juliáé, Woodsé, Genie/lit? és Plum-(lű, A már emlí;

tett berlini Aflnckvrmmm pedig mélyenszz'mtt') elmé—

leti értekezést mutatott be a kultúrnépek jövőjéről

s a differenciált szaporodás kérdésért'il A szexuális szelekció kérdéseiről Gini, Haslrovec és Tirelli szó—

lottak s nagy tetszéssel találkozott az az indítvány, hogy a házassz'igköti'fst orvosi vizsgálat előzze meg s hogy azt orvosi bizonyítványhoz kellene kötni,

Főleg Haskovec és Harmsen pártolták azt.

Igen különböző biológiai és eugenetikai tárgyú felolvasások szóltak még a délolasz kalábriai nők

korai pubertásáról és menopausájáról az örege—

désról, a fehér faj fizikai standardizálásáról, az embrióknál mutatkozó nemi különbségekről. A programm szerint tl olyan felolvasás volt, mely nem tartozott az eugenetikai szakosztályban meg—

vitatott tiz főkérdés egyikének tárgykörébe sem.

A ll. szakosztálynak, az antropológiai és geográfiai szakosztálynak tárgyalásai a statisztiku- sokat kevésbbé, érdekelhetik. limbertan és földrajz legalább is kívül esnek a tömegjelenségek hivata—

los statisztikai megfigyelési körén. Ám az e szakosz—

tályban elhangzott 57 előadás is tanuskodik róla,

——973— 1931

hogy a statisztikai módszer 0 tudományok körében

is gyümölcsöző alkalmazást talál. Másrészről azért sem hagyhatjuk statisztikai szempontból sem ügyel—

men kívül ezen szakosztály előadásait, mert azok nem tulajdonkt'zpeni földrajzi vagy antropológiai előadások voltak s nem is csak a statisztikai mód—

szernek e szakludományok körében 'aló alkalma-

zásai, hanem olyan demográfiai kérdések megvilá—

gításai7 amelyeknek e szaktudományokkal kapcso- lataik vannak. llyenek pl. a termékenységnek meg a halandóságnak a konstitueíóval való kapcsolata a vórl'ajták szerint mutatkozó különbségek. Az északi vért'ajták általában szapo'ábbak, mint a

déliek. Igen szapo'a a kollektív érzésű dinári fajta vagy az alpesi sváb. Nálunk idevágó Gáspár ,,Faj-—

ismeret" (fínn'i, újabban megjelent munkája, mely—

ben t'ajbiológiai alapon kísérli meg a dunántúli

egyke magyarázatát. Az egykós ret'ornu'ttus községek lakói ugyanis túlnyomóan a kevésbbé szapora tu—

ráni fajhoz tartoznak, míg a katolikusok a magyar—

ság másik vérfajtájához, a minden más európai or—

szághan is termékenyebb kelet-balti vért'ajtáhól valók, Nem hisszük, hogy a vérkép a miliónél, a nevelésnél, vagy az erkölcsnél a szz'ipo'aságrz je- lentősebb hatású, avagy éppen [wedesztinált'i volna., de — közvetve,, más körülmények révén -

pontból is lehet némi korreláció.

Számos oly

' O 87.01" —

felol rasás volt az embertani és földrajzi szakosztályban, mely csak a statisztikai módszer 0 tudományok körébe,!i való alkalmazásá- nak tekinthetű s a demológiától már többé,-ke- vésbbé eltávolodott. Ilyen volt pl. az emberfajták keresztezr'ldéseire, vagy számos család antro—

pometriai és konstitueióbeli kialakulására vonat—

kozó felolvasás, a népek testi és lelki tulajdonsá—

;;ainak állandóságz'i'a, morfológiai és patológiai sa—

játosságaira vonatkozó vizsgálatok. Egyenesen em—

hertani és földrajzi természetű volt Bcrnstcínnek a vr'lrt'ajtz'iknak geográfiai

kozó

elhelyezódi'rsére vonat—

értekezése.

'llöblmn foglalkoztak a római kongresszus e szakosztáljz'iban az antropológiai és eugenetikai múzeumok felállításának elveivel, különösen ezen intézeteknek a népességi problémákhoz való — sta—

tisztikai szemponttuil is figyelemreméltó —— vonat—

kozásaival. így különösen Kmuss, az uppsalai faj—

biológiái intézet kikiildötte fejtegette, hogy minő tanulságos a statisztikai ábrázolás és múzeumszerű gyűjtés az ily antropológiai és t'ajbiológiai intéze—

tekkel kapcsolatban.

li szakosztály munkálatai között figyelemre—

méltó Clayton Conyers Morellll érdekes állítása, hogy a népmozgalmi statisztika eredményeinek cik-

') (l. Conyers Morell: _,An investigation and

theory concerning eyelo-periodieity in vital rates and its possible relationship to meteorological and astrophysical cycles" (Roma. 1931)

10. szanr —— 974 —— 1931

likus, változásai s

asztrofizikai ciklusok között összefüggés lehet. Első pillanatra túlzásnak látszik, de bizonyos, hogy az

periodikus meteorológiai és

időjárás változásaitől a mezőgazdasági termés, attól

meg az egész közgazdaság függ. Másrészről pedig

az időjárás asztrofizikai tényezőktől függ. A köz-

gazdasági élet kedvező vagy kedvezőtlen alakulása

pedig tudvalevőleg visszahat a házasságkötések, a születések és az elhalálozások alakulására is. így juthatunk el csillagászati, napfoltváltozásbeli, me- teorológiai és más, tőlünk látszólag igen messze

fekvő tényeknek a népmozgalmi arányszámok ala—

kulására való hatásához, bizonyos párhuzamos

vagy ellentétesen kifejlődő periodikus változások-

hoz, korreláeiőkhoz.

Az is bizonyos, hogy az időjárás a népmozga—

lom alakulásának havi eredményeire több kétség- telenül kimutatható közvetlen hatással is van, így különösen egyes halálokok —— hüleses betegségek, nyári bélhurut, stb. _— gyakoriságára, de az egész eseesemőhalandóság vagy eppen az ősszhalandóság havi eredményeire is. Még a születések statisztiká—

jában is vannak az időjárástól kétségtelenül függő eredmények. Ilyenek a halvaszületések arányának

havi adatai. Ez ugyanis télen, a szülés kedvezőt—

lenebb körülményei miatt (fűtetlen, téglás, szegeny szobákl), mint tavasszal vagy nyá—

ron. Én is foglalkoztam ez utóbbival s kimutat- magasabb

tam, hogy a halvaszületések s a havi átlagos tem—

peratúra között lévő negatív korreláció a művelet-

lenebb, több analfabétát felmutató felekezeteknél

magasabht'okú, mint a műveltebbeknél. Nálunk pl.

Budapesten magasabbfokú a római katolikusok—

nál, mint az izraelitáknál. A műveltség terjedése mindenkor a természet hatásaitól való eltávolo—

dást, azoktól fiiggetlenebbóválást jelent!

A Ill., az pusztán

orvosslatisztikai szakosztály nem

kérdésekkel nem is

csak a kőzegószségtannal,

orvosi foglalkozott,

csecsemő- és gyermekhalandóságra, a jelen kor járványaira, a

hiszen a

városi népesség különös halandóságára, s az egyes

balálokokra, különösen rákra, öngyilkosságra, stb.

vonatkozó dolgozatok nak.

mind e szekcióba tartoz- Amíkor Gini az olasz statisztikában is kimu—

tatta a veleszületett gyengeségnek, mint csecsemő—

halandósági haláloknak mavas arányát — mely egyébként a legtöbb országban legnagyobb jelentő- ségű csecsemőkori halálok —- visszagondoltam arra, hogy a hazai csecsemőkori halálokok első feldolgo- zásáról a Budapesti kir. ()rvosegyesülethen tartott felolvasásom alkalmával minő éles ellenzést és kri—

ikát váltott ki a hazai statisztika e megállapitása.

Pontatlannak mondta Zalka akkor a magyar sta—

tisztikát s a Szent istván—kórház prosektúrájának

eljárásával jellemezte a haláloki statisztika pontat—

lanságát, hogy utólag a boneolások eredményei szek

rint a statisztikát nem javítják. Úgyhogy akkor e

tárgyban köriratot is intéztünk a kórházakhoz. Ér—

dekes volt látni ()Imsaki Japánra vonatkozó elö-

adásából, hogy a csecsemőhalandóság ott 1929-ben csak 145600, míg a megfelelő magyar adat a legújabb években is 17—18%. Amit Böhmert előadott, hogy

a rákhalandóság Németországban nem emelkedett,

viszonylag sem, csak több ma a rák által leginkább

veszélyeztetett Öreg, azt nálunk Melly, Pudet és má-

sok régen bemutatták már magyar anyagon.

A lY., a demográfiai szakosztály tárgyalásait (;ininek a házasok s a házasságkötések arányára

vonatkozo felolvasásaival kezdte meg. Gini!) első felolvasása a házasságban még nem élt egyének—

nek a bennszülött :; a bevándorolt népességbeni

különböző arányára vonatkozott. Először az 1920.

évi svéd népszámlálás tette azt az érdekes meg—

állapítást, hogy az egyes kőzségekbe csak bevándo-

rolt, szóval idegen népességben a nőtlenek és ha- jadonok aránya sokkal alacsonyabb, mint az u. n.

környéken született lakosoknál. A különbség eny- hiil, de nem szűnik meg teljesen, ha a bennszülött

es bevándorolt

népesség kor szerint való meg—

oszlásának eltéréseit kiküszöböljük. Berlinre vo- natkozolag Brz'ickner es Knapp foglalkoztak még

a mult század végén hasonló jelenséggel, Savorgnan

pedig ugyanevvel a svéd népszámlálás eredményei

alapján. Gini az_ olasz városok, nevezetesen Roma,

(lenua és Bari statisztikáját dolgozta fel hasonló

szempontból és azt találja, hogy a bevándorolt né—

pesség alacsonyabb műveltségi fokon áll s nagyobb

arányban tartozik alsóbb testi munkából, esetleg

iparból, kereskedelemből élők közé, melyek között több a házas, míg a városi intelligencia, ház- és földbirtokos es vagyonosahb osztály ———- melynél magasabb műveltségénél fogva kevesebb a házas __. a belső vándorlásokban kevésbbé vesz részt. A jelenség azért érdekes, mert a tétel vidéki közsé- gekre is érvényes.

Gini másik előadása a házasságkötési hajlan—

dóságnak foglalkozási csoportok szerint való kü—

lönbségeit kutatta s kimutatta az olasz statisztiká—

ban is, hogy az értelmiség ebbeli hajlandósága a legkisebb. Adatai szerint Olaszországban 1920-ban száz 35 éven felüli lakos közül a szabad értelmi—

ségnél csak 58 élt házasságban, a mezőgazdaság

nál 79. Gini előadásához csatlakozott volna Cas- tríIIi és Wagemmm'z) hasonló tárgyú előadása, de

az illetők — bár dolgozataikat a nagygyűlésre be-

nyujtották s az szétosztásra is került —-— felolvasásra nem jelentek meg. Magyar szempontból érdekes.

Ál L. Gini C.: ,,La pereentuale dei eelibí nella popolazione nativa e nella popolazione immigrata", és ,,Sulla nuzialita differenziale delle varie classi sociali".

Él L. Wagenmnn Pl.: .,Heiratskurve in den Agrar- und [ndustrieliindern seit 1870"

10. szám. ——975— ¹⁹³¹

sürün idézi l'l'eiss Béla 1879. évi munkáját, mely a ga-

tiogy ll'ugemunn benyujtott dolgozatában

bonaáraknak a házasságkötések gyakoriságára való

hatásáról szól. Nyilván 'alóan nem tudja, hogy ezen törvények nálunk —— a szerző névváltoztatása miatt

_, mint Földes—féle t(')rvényszerűségek közismertek.

A lengyel Kawan az exodosokról, nagy nép- tömegek egyidejű ki vándorlásín'ól értekezett. Az exodos a ki 'ándorlásnak pathológiás jelensége, ki—

'ándorlás. Okai

lehetnek: l. lizikaiak, pl. földrengés Messinában és

('.alábriában, mely ott 1908—ban 77 ezer halálozást is okozott, vagy járványok a középkorban, 2. gaz—

veteles esemenyek okozta tömeges

dasá iak )l. nomád ne eknél terelő eléetelense'ee,

: D D

nepvz'mdorlások, 3. rendkívül kedvezőtlen gazda—

sági viszonyok, pl, éhinség, rossz termes, 4. 'allási es politikai üldözések, forradalmak, polgarhábort'ik és általában háborúk. A jelenkorban az utódállamok menekültjeinek a csonka területre való (' önlése s a kommiinl)en exponáltak vagy a törölmrszági

örmények tömeges kivándorlásai: exodosok. Mo—

dern korban ezeknek politikai okaik vannak.

Az elvetélósnek s a gyermekölesnek a nepesseg fejlődésére 'aló hatásai körül csoportosuló fel—

olvasások között csak egy elvi jelentőségű értekezés volt, Engelsnwnn kieli orvosé, A többiek csak ki- sebb közlések, melyek egy—egy állam vagy város statisztikai adatainak be- mutatására szorítkoztak. így Alberti milánói egye—

temi abortusok

e kérdésre vonatkozó

alaluilz'isával.

Iv'ulcone a kinai gyermekkitelellel, Spallnnzoni ál—

talában a vonatkozó olasz statisztikával stb. foglal- koztak. Engelsmmm vizsgal(')d:'isaira

tanár az milánói

hogy a bűnös abortusok, melyek különösen a 2. és 3. gyermek megszületése után gyakoriak, mennyiben okai a szíi—

letesi a'ány csökkenésének, csak azt jegyzem meg.

hogy az abortusok s a eoneeptio megakadi'ilyozz'isa nem okai, hanem módjai a születési a'ányl csök- kentő akarat érvényesiilt'zsr'xnek. Orvosi körökben az okot, a móddal e kérdésben rendszerint felcseré—

lik, így Schubert is a Népegészsógiigyben. A valódi okok: a gazdasági okok, a megélhetés megnehezü- lése, az erkölcsi okok, a csökkent vallásosság stb., ugyanis nem tartoznak az orvostadományok korebe.

Azok az előadások melyek az exotikus és más primitív népek demográfiz'ijz'ival foglalkoztak. tőlünk távollévő s nekünk egészen idegen tömegjelensó- geket mutattak be.

foglalkozott

Egesz sora az előadásoknak különböző gyarmatok nópmozgalmá—

val. A francia Mezmier általában foglalkozott a be—

vándoroltaknak a gyarmatokon csökkent mérvű szaporodásával, a mexikói Gamio az amerikai ős-

lakosokkal és primitív népekkel: Jonglze Kongó,

Bunle Togo, Passat-gc általában Afrika bennszülöt- teivel. Az egyik szovjetorosz kiküldött, Bourmk, a moszkvai egyetem tanára, a szibériai idegenek fej- li'idósóveL gyarapodz'isával foglalkozott. ami nekünk

w— kik Szibériában csak éhséget és szenvedést tu—

dunk elképzelni — felette idegenül hangzott.

Mi lesz a jövő? Fejlődés, szaporodás, európai

szűrpopuláció vagy depopuláeió, fogyás, pusztulás,

halál: vagyis, hogy messzi évszázadok inul'a mi lesz liurópa és általában a fehér faj jövője, olyan

kérdés, melyről a római kongresszuson is számos előadás szólott. Amíg a nemet Burgdörier, vagy a t'rane'ák, különösen Boverut, a legfelső francia szil—

tetési tanács alelnöke, aggódva vizsgálják, hogy mikor fog a népesség számszerű csökkenése is or—

szágaikban már megkezdődni, ha a születési a'ány mai csökkenése még tovább, pl, 1935-ig vagy ép-

pen ltlöö—ig t'(,)lytatódik, addig más világrészbeli,

különösen amerikai és japán statisztikusok lakos—

ságaik rendkívül mervű szaporodásáról számolnak be. Az an'ierikai thelpion szerint az északanieri—

Államok trianoni

bekétől napjainkig ismét több mint kétszer annyi kai l'lgyesült népessége rsak a

einberélettel gyarapodott, mint amekkora Magyar—

ország mai egész lakossága, 1920-ban ugyanis meg csak 105"? millió, 193! január l-ón pedig már 123'6

millió volt. A náluk

évente ma is 2'5 millió körül mozog. .lapánnál, a

lakosa születések száma

már Napoleon részéről megjósolt es sokat emlege—

lelt sárga veszedelemmel, a ma is 3000 felett álló japán születési aránnyal pedig, azt hiszem, nem

kell. külön foglalkoznom.

A demográfiai szakosztályban is többen adtak

így különösen llerscli,

háború hatásairól.

kinek immár 15 éve számos dolgozata jelent meg elő a

a háborús csokkent házasságkötési és születési ará—

emelkedett Briund,

Würzhuryer és mások is foglalkoztak e kérdéssel.

nyokról s az akkor Rosset a

halandósz'igról.

lodzi statisztikus, Burgdöri'er, A zsidók nepmozgahna, különösen az e fajnál nagy szerepet játszó kiilső 'ándormozgalmak is külön kórdescsoportként szerepeltek napirenden.

izraelita íróktól Bochi és Az idetartozó előadások jórészt

származtak. A jelenleg olasz állampolgár

Livio Livi foglalkozott az olaszországi zsidók nőp—

mozgalmának az utolsó száz évben valo alakulz'isával, alacsony születési és kedvező lialantlósa'gi arányuk—

kal, Lestschinskg] Jakab llersch

deniograius a zsidó

berlini iró es XlX,

A magjarorszz'lgi szánnazz'isi'l So—

neves genti századbeli

'á ndo rlásokk al.

magyi lstván a magyar zsidósig t'ejlt'ídesóről érle—

kezelt.

A népmozgalom havi alakulása s annak havon—

kent mutatkozó különbségei. Gini e kedvenc korm

(it'-se. ismet elsősorban az ő előadásával kapcsolat—

ban került szőnyegre. Van Zunten hollandi, Fegiz

lriesti es Ciunci római statisztikus ugyanerről ér—

lekeztek.

A tíz előre kitűzőt! demográfiai szakosztálybeli' előadást,-som)rton kívül eső, az előre megvitatandc'i—

nak jelzett problémákhoz nem csatlakozó ertekei?!—

10. szanr

sek közül nevezetes Kovács Alajosó, mely ,,a házas—

sági lt*t'lllÖlí0ll)'SÓg magyarorszá'uxi statisztikz'ijz'n-ol'"

szólott.') Regi magyar buszkeseg a mi kozel fel—

százados. meg a nyolcvanas évekből származó jeles—

módszeri'i házassági statisztikánkal a külföld előtt emlegetni. Ráth Zoltán is ezzel ment annak idejen a Nemzetközi Statisztikai Intézet buda—

ternu'xkenysegi

pesti iilesen a nyilvánossá'ig ele, llazz'tnktia, Kőrösy volt a Nemzetközi Statisztikai intezetben az e sta—

tisztika kiküldött bizottság elo—

adoja. És mégis, ami buszkeseg eltölthet minket a ]l](*gSZDPVCZÓSÓl'O

módszert illetőleg, annyi szomorúság fog el a gyüj—

tött számok alakulásának lakosai lerinekenysegt'lnek

láttára.

esokkeneset. a

Magyarország nemzet gyengülése! delnonstráljz'ik az adatok.

Az V.. (1 tárgyköre is

tartalmazott számos olyan előadást, melyet a; ma—

modális smkosztály

gyar hi 'atalos statisztika a nepmozgalmi osztályban művel s melyek így a demográfiai szakosztály pro—

gramn'ijába is beillettek volna. li szakosztályba előre bejelentett 43 felolvasás közül 18 a szuletesi arány alakulásának fejtegetéa'et, tűzte ki céljául. Programm szerint való sorrendben első lett volna W'olfnolf, a katolikusok születesi aránv'ának kedvező alakulását régóta és számos könyvben isn'iertető hírneves ber- lini statisztikusnak előadása, aki előre b—euyujtotta ertekezeset felekezetek dift'ereneit'ilis születesi arányárólfg) Ebben a dolgozatban Wolf ismet újabb adalékokat nyujt, a poroszországi kalo—

likusoknak a többi liitl'elekezetek

liívőinél kedvezőbb születesi arányaihoz. Ntwezetesel'i

hogy Poroszországban 192046! 192643; száz házas-

ságkötésre a katolikusoknál 275, a protestz'insokm'il 195, a zsidóknál pedig csak 169 szuletes esett, Ám

..a különböző

poroszországi

Wolf az ülésen nem jelent meg, hasonlókepen hiá—

nyoztak Baron, Hulme, Katmelson es Lorenc is, akik Yemetország Csehország l'alesztn'ia, illetve Olaszor—

szág születesi arz'inyának vallás szerint való alakuli'e

sáról i'iyujtottak be dolgozatokat. igy a születések vallás szerint való alakulását megvitató iiles első tenyleg elhangzott előadása Sanders—é 3) volt, ki Hot,—

terdain születesi a 'ányának a mutatkozott

legutolso 50 evben lianyatlz'tsz'ival foglalkozott társadalmi osztályok es hitt'elekezetek szerint való részletezésben.

Sanders azt vitatta, hogy Rotterdamban az evange—

likusok születesi aránya úgy szinvonala, mint időben katolikusokenz'il kedvezőbben alakul. nem fejtette azonban kelloke—

kisebb mérvű csokkenese reven a

pen ki azt. hogy ebben a rotterdami evangélikusok 1) Kovács Alajos: ._l.a slatistittue hongroise de la l'eeoi'iditt" des niariages" (Róma Will.),

2) l,. Wolf J.:

versehiedenen

.,l)ifferenzialgeburtenzi[fer der Kont'essionen" (Róma 1931).

3) li. Sanders J.: ._Le déelin de la natalit'l a Rot- terdam pendant les derniers 50 ans dans les ditl'e- rentes classes soeiales et dans les religious differen—

tes" (Róma. ttlílll.

—— 976 "— 1931

es katolikusok foglalkozás vagy vagyonosság tekin- teteben való eltérő megoszlásának minő szerepe van, mert hiszen a Wolf—féle skála értelmében az ilyen jelenségek csak a vallás és a valláserkölcs hatásának

nem tulajdol'iílhatók. A protestáns egyházak, bár kö—

ztilük az e 'angelikus áll legtöbb tekintetben —— dog—

mák, tanok, 'alláserkölesi felfogás ——- a katolikus egyházhoz a legközelebb távolabb tole a református.

meg inkább az unitárius: megis a szülési arány te—

kinteteben a Wolf-fele, skálában a katolikus után so—

rakozik. előadása után következett az enyemf) a magyarországi hitfelekezetek születési és

Sanders

terinekenysegi arányszámainak alakula'isíuw'yl, különös tekintettel azok 'a a zavaró körülményekre, amelyek

miatt a mutatkozó számszerű különbségek nem ta-

lajdoníthatok csak a vallás vagy a valláserkölcs ha—

tásának.

A születesi arz'inyszz'nnoknak társadalmi osztá—

lyok szerint *ato kiilöubsegeről JUSI'IIIHI Talt'am japán statisztikus értekezett. Távol keletnek a mienk—

től számos tekintetben különböző társadalmi beren—

dezkedése tárult elenk. Japánban a születési arány esökkel'iese meg nem mutatkozik, legfeljebb az eurt'i—

pai műveltség hatásának leginkább kitett nagy 'áro-

sokban, különösen Tokióban, ahol a konszideráeios születési típus nemi első jelei már jelentkeznek.

Japán. születesi aránya ina magasabb, mint, volt 1913—ban lílíl'Tlliml, hiszen 1919-ben ílt'i'ZO/Éw volt. lít'Z—l—

ben Il—f'lllllm, 1927—ben 344060. Ám a tokiói irány 1927—

ben vsak 22'80/64) s az osakai is 26'950/00. lle jellemző hogy Kognmu japán statisztikus azt vitatja. hogy

Japánban meg nincs különbség gazdagabb es szegé—

nyebb társadalmi osztályok szaporodási kepessege között. Tulrota is hoz fel példákat, hogy a nagyobb jövedelműek születesi aránya kedvezőbb s a kisebb vá—

rosokat es a vidéket illelt'ileg igazat ad Koglziizának, Ámbátor 'I'uli'olu ismeri Bc'rlillon vonatkozo tételeit.

hangoztatja. hogy az europai műveltsegtt'il már nem intakt Tokió s más nagyvz'irosok már nem mutatják az osregi japán erkölcsre a vidéken meg jellemzö e sajátságot.

.Xz egyes társadalmi osztályok születesi arányai között, levő különbséggel I)íeulef(1il az argentínai iierseh a pár , Somogyi es l'eronese az olaszoiv szági, Soroicin es Anderson pedig, az angolor zági ere: menyek alapján foglalkozott. tizen elc'iadásokban erdekes volt az egyes országok társadalmi beren—

dezkedése között levő kiilönbsegeket látni s olyan osztályok viszonjait is i'negistnerni, amilyenek ná—

lt ll. Su"! T.: ,,lv'lwr (lie (ieslaltung (ler lieburts—

und lfrueblbarkeitsverbíiltniszalilen in Ungarn.

mit besonderer Riieksieht auf jt'ttO storeir (len. lfmstánde. wegen denen die wahrnehmbaren lfntersebiede nicht bless der XVirkung der Religion oder der (llaubensmoral zugesel'irieben werden kön—

nen" (Róma. 1931).

10, szam. ——977-— 193l

tunk nincsenek, mint pl. az egvkori rabszolgákboi

származó délamerikai proletz'iriátus.

Igen jelentős és számos előadással és hozzá lással megvitatott kérdés volt a szociális osztályban

a család ft'jlÖdÓSÓIlOk es a ,,sokgyermekes (*salávilok"- nak kerdese. Le/ehurr— Dilion, a f *anein népszapo—

rodás OlÖSt'gíiÓSÓI'O alakult nemzeti szövetség elnöke ezzel kapcsolatban szólott a franciaországi legújabb- kori prómiumokról, melyeket ma l'"raneiaországban

tudvalmw'ileg reszben az állam, részbeli tz'irsadalnli alakulatok osztanak ki sokgyermekes családoknak.

l*'eltünóslkeltő, szep felolvasás volt a szoeiális statisztikai szakosztz'llyban [le:—sehr") a szegt'mysóg—

nek s bizonyos betegségekben valo elhalálozás—

nak párhuzamos alakult'lsáről, liz az előadás eredetileg az orvosstalisztilmi szakosztály prog—

iammján szerepelt, de Cini azt Hersrli kerelmere áttette a szot—iális osztályhoz, minthogy Iz'n'gyánál inkább ez osztály keretébe, *aló. Ilel'sch

"árizs kerületek szerint reszletezett területi szám- fogva

sorain vegezte, vizsgálatait s e 2—1 kerület vagyo—

nossági fokára adózás és lakz'xsviszonyok alapján külön függvenyt konstruált. li függvény adatait

grafikusan áb'ázolta a derékszögű koordináta—

rendszer tengelyen olykepen, hogy az abszcisszán

egyenlő távolságban a 24 kerületet jelölte, meg. Az

egyes balálokokkal való g'afikusan

mutatta be olykepen, hogy a kerületek vagyonos—

lmrreláeiót

sági viszonyait a fenti módon ábrázoló grafikont-a az illető betegsegben való mortalitás a'ányait is (elvitte. Foglalkozott a lógzt'iszervek belegsógeiben, a tuberkuhőzisban, az influenzában, a gyermekfer—

tőző betegségekben és több más betegsegben való

elhalálozásaak a kerületek jt'xlelevel párhuzamos alakulásával. A léptek megfelelő 'álasztr'isz'tval több baláloknál elérte azt, hogy a vagyonosság fokát ábrázoló görbe az illető mortalitásra vonat—

kozót majdnem teljesen fedte. Ilezsch előadz'isálioz

való hozzászólásomban kifejti—t lem azt,

szegénység s az egyes halálokok korrelz'ieióji'lt vizs—

hogy a gálva helyesebb a szegenyseg egyes jellemző tulaj- idonságait kiemelni és pedig az egyik betegsegnel a kedvezőtlen táperejű. nagy tömegben kevés ka-

lóriát tartalmazó élelmezést, a másikban a nagy-

fokú milveletlenst'fget, az analfabetx'ik magas ará—

nyát vagy a sűrűn való lakást, mint mindig az

egész szegenyseget, annak penzbeli, vagyontalan- sági ertekeleset állitani párhuzamba az egyes be—

tegségekben való elhalálozz'ts arz'myz'ival. A tuber—

kulózisnál a szegenveknel a táplálkozz'is kedvezőt—

len, elégtelen volta, a gyermekfertőző—betegsegek—

nél a szegények műveletlensege, rossz lakásviszo—

nyai a kedvezőtlen mortalitz'ist közvetlen előidéző okok. E közvetlen okok az egesz szegénységben

1) L. Herscli L.: ,,Pauvretó el, mortalite selon les principales causes de deces (Yapres les statistigues de la Ville de Paris" (Rome, ttlíátl,

irányító jelentőségűek. Az inllnenzamortalilás s a vagyonosság összeliasonlítasánál stamlardszámitást kerületekben a sok produktívkorú bázieseled emeli az ebben valo is ajánlottam, mert a, vagyonos

mortalitás arányát, Ilerseh vz'ilaszában 'agaszko—

dott teoretiee megalkotott ,,szegeriysegi fiimwenye—

hb

bez", azt állítva, hogy ez __ olyik betegsegnel meg

ennek negyzetgyökel —— igen nagyfokú párhuzamos

változást mutat egyes lietegm'igekben 'aló elhalá- lozással s ő éppen azt akarta megxizsgálnh hogy ily tulajdonsz'igú szegenyst'g'i l'iiggvenyt lebet konstruálni.

A niunkanólkülisóg — e nagyfontossi'igú. nap—

jainkban annyi *a ege^1,'í szoeiális problen'ia — a gazdasági

osztály

munl'aprogrannnjába

keríiltt A VL, (( gmdusági szakosztály nem volt a szo

s oros ertelmt'lben vett gazdasági statisztikai osz—

tály. Nem foglalkozott a közgazdaság egyes tenye- zőivel, a mezt'ígazdaságnak, iparnak vagy kereske—

(lelen'mek statisztilu'ijz'wal, hanem e szakosztályba

is csak úgy nepessegstatiszlikai tárgyú előadz'tsok

tartoztak, mint, a többiekhez. lde olyan népességi stat ,tikai ret'eráluniok kerültek, amelyeknek gazdaságstatisztikai vonatkozásaik is voltak va__v amelyek egyenesen :: (lelnográfiának

másik közgazdasági kerdessel valo kapesolatát fej—

tegettek. így e szakosztály kérdései között láttuk a egyik vagy

demográfia és a munkaügyi kerdesek kapesolatál.

a munkanélküliség lizt a

Amsterdamban

kerdeset.

melynek ein-(')paszerte egető

legutóbb említett ki'-rdesl, külön

nagy

eziden már nemzetközi

kongresszusa volt, tehát a római gyűles is lár—

g Vatta.

Á népesség ijlÖdÓSC es vagyonossága között 'alo kapcsolatot, vagyis azt a nagy kérdést, melyet egyko ' az angol Malflius nevevel kapcsolatban ismert meg az egész világ, most is elsősorban angolul tár- gyalták, angolok, amerikaiak és egy japán: Shiomi Saban). Az angolok közül a cambridgei Spengler, az

amerikaiak kö il pedig Guire es Howard Woolston

nyujtottak be a római ülésen ily tárgyú tanulmányt, A belső s a nemzetközi vándormozgalom kérdése a római ülésen szinten a gazdasági szakosztály pro—

grammjz'lba tartozott, hiszen e 'ándorlások rugoi el—

sősorban gazdaságiak. A belső 'a'mdormozgalommal

túlnyonn'mn olaszok foglalkoztak, az olasz viszonyo- kat ismertetve, reszben a városképződós, az urbani—

zálódás folyamatát, részben pedig a magas hegyek némely videken mutatkozó elnéptelenedóset. A nem olasz előadok közül a nemet városokba irányuló vándormozgalmat 'I'ueuber, a XIX. századbeli franeia belső vándorlásokat Gaston Richard. a palesztiniaikat Ifrebbia, a svájci alpesieket pedig Sehwur: adta elő.

Preusz, az argentinaiakat Guífmzú és

Az ('llSÖgSltlliSlekák is gazdasági kérdésnek mi—

nősültek, előadásai

voltak ilyenek. Több igen különböző, gazdasági vo- Kuwan, Vugnettí es Munrizió

10. szám.

natkozású kérdésről volt még e; szakosztályban szó.

Nevezetesebbek: Rajnai Kanta Das a jelenleg Genf- ben a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalban alkalma—

zott indiai statisztikus felolvasása India túlnépessé—

géről, Hsu kínai statisztikus előadása Kína népessé—

géről s gazdasági viszonyairól és Engelsmanné

,,Malthus redivius" cimmel. E cím méltó jellemzője

is a sok gazdasági nyomorúsággal küzdő legújabb

kornak, melynek születési aránya, szaporodása is

elsősorban gazdasági okokból csökkenő irányzatú.

A VII., szakosztályhoz tartozó

értekezések legnagyobb része a különböző államok

népességének számszerű fejlődésével foglalkozott.

E szakosztály 37 előadása közül 23 volt ily tárgyú.

A föld legkülönbözőbb államainak, s a legkülönbö—

zőbb történelmi korszakoknak népszámlálásaiból készültek a bemutatott dolgozatok. Különösen az olaszok tettek ki e szakosztályban magukért. Pro—

gramm szerint Gelderen—nek, Batávia és Java fej- lődéséről szóló munkájának kellett volna a sort

megkezdenie, Ruiz

Spanyolország különösen természetes

szaporodásáról dolgozata érkezett be. (líc—

vot/i az ókori Róma, Craig Egyiptom, Gamio De'l—

amerika, Ix'oren Ko Korea, Shimojo Japán, Vulhopp Belgium népességének történetéből olvastak stat'

a történelmi

de csak Javier Almansának fejlődéséről,

szóló

_Z_

tikai adatokat. ()lasz 'árosok és vidékek közül A(piila, Piemont, Sardegna, Liguria, Friulánia,

Parma stl). középkori és ókori története elevenedett

meg újból s a kiosztott kiilönlenyomatok az olasz szerzők rendkívül alapos forrástanuhnányait doku—

mentálják. Külön kien'ieljiik Perorí előadását arról.

hogy az ókori Róma népességél'ien a malária minő pusztításokat végzett.

A járványok közül Bilunemií a légzőszervek jár- 'ánytanának történetével, Costa pedig az 1656/57.

évi genuai pestissel foglalkozott. Más előadások a népsűrűség történelmi időkben való változásait, a régi eenzusok szervezetét és eredményeit és több hasonló történelmi vonatkozású részkérdést tár—

gyaltak.

A Vlll.. a

kevés felolvasást

módszertani szakosztály aránylag ölelt, fel s amazoknál kevésbbé

látogatott is volt. Mindössze 16 metodológiai érle—

kezést jelentettek be s még azok egy részét sem

olvasták tényleg fel, minthogy szerzőik —— —— mint pl, Kaczynski _. nem jelentek meg a római kongresz—

sznson, l? szakosztályban éppen Kiiczínskynek kel-

lett volna az első felolvasást tartania a természetes

szaporodás mérésének niódszereiri'iUl lit—nyujtott dolgozatának módszertani tételei demogral'usok előtt jórészt ismertek. A születések, halálozások és a természetes szaporodás nyers arányszámain kívül szükséges tiszta arányszámok számításainak elő—

li ll. R. R. Kaczynski: __Methods of measuring

the balance of births and deaths" (Róma, 1931).

———978— 1931____

nyeiről szólt, melyek tudvalevőleg az egyes nép—

mozgalmi jelenségek abszolút számainak nem az_

egész, hanem az illető népmozgalomban képes népességhez

résztvenni

való viszonyitásából állanak

elő. A születések tiszta arányszámait termékenységi

mutatóknak nevezi s ezzel szembeállítja a termé- szetes szaporodás mérésére szolgáló arányszámokat, Mindössze az szokatlan, hogy a természetes szapo—

rodásnak nemcsak az egy—egy évre, hanem az egy—

generáeió átlagos fennállására esö arányszámait is kiszámítani ajánlja. Ám a generációk fennállásá- nak átlagos időtartama is változik országonkint.

Kaczynski szerint az átlagok 281 és 32'4 év között vannak.

A módszertani osztály masodik vitakérdése

Savorgnannak az endogamia és homogamia mérése-—

nek módszereire vonatkozó értekezése, a harmadik

pedig Furlan, Pietru és Ferrari társelőadóknak az ember pénzbeli értékét ismertető dolgozata volt. Ezek után következtek a népesség középpontjának és

súlypontjának megállapítására törekvő módszere—

ket tárgyaló előadások, miután az ezt megelőzőleg

előadni tervezett kartograliai ábrázolásmódokra vonatkozó tanulmanyok nem érkeztek be, A népes-

ség középpontjára vonatkozóan eredetileg négyen

akartak felolvasni, de Galvani előadása elmaradt.

így első lett Griffinnek, az oregoni (Egyesült Álla—

mok) Reed College matematikai tanszéke tanári nak elméleti előadása _ minden statisztikai adat nélkül, csak képletesen — — arról, hogy különböző területi eloszlást mutató népesség ..középpontja"

miképen hatz'irozandó meg. Második volt Limit'rs hasonló előadása —— de nem angol nyelven, mint az előző, hanem németül ugyanarról s még ezen-

kívül a népesseg ,,tehetetlenségi elipszisének" meg—

hatz'irozásáról. liz utóbbi a llltlt'iiátllllx'z'tltttll ismert, ilynemi'i elipszis adatai meghatározz'isz'inak meg—

felelő modon történnék. Harmadik Douglas E. Sm- tes, a cincinnati (Ohio. igjesiilt Államok) kutató- intézet igazgatójának elöadás: arról, hogy de facto hol fekszik az Északamerikai Egyesült Államok

népességének középpontja. Azt találta. hogy az az 1920. évi népszámlálási adatok alapján ——— Mont—

gomery eonntyban. Ohió államban fekszik 15 milesre.

vagyis 29 kin—nyire észak'a Dayton várostól.

A korrelációszámitás lllt'HlSZCFOlVOlIl angol—

nyelvű előadásom foglalkozott. melyben a térbeli for—

makkal kifejezhető tőhlwáltozós népmozgalmi je- lenségek összehasonlitását tanuhnányr)ztain.

ltzután progrannnszeri'ien ll'vvinbergnek az őrök—

lékenység megtigyelr'asének dolgozata következett.

módszertanáról szóló

Nevezetesebb előadások voltak még a módszer—

1) L, Szól T.: ,,On the correlations ot multi—

variahle demographic mass phenoinena exypressihle

by torms ot spaceu (Rome 1931).

10. szám,

tani szakosztt'ilyban Bernstein Félixnek, a gőttingai egyetem matematikai statisztikai taním'inak tel- olvasása ,,az emberi élet természetes bosszúról s

annak egyéni és statisztikai megítéléséről". liz az előadás azonban csak biológiai, szövettani tények t'elsorolz'tsz'ibt'il állott s

minden statisztikai

adatot

vagy képletet, nélkülözött. l'lelemlílhett'i még a két

(

argentínai előadó, tíuinuzú és Brebln'u spanyol—

nyelvű ismertetése Argentina hivatalos statisztikája- nak teehnilu'ijarók mely tulajdonképen az ott meg szervezett ————— elég szegényes "w népességi és gazda- sagi adatgyíijtt'ések felsorolz'lsz'ibt'n tlllOll,

Mindezen kivonatolt eredmt'niyek rsak hal—

vány színekkel et-setelik a romai nagygyűlésen statisztikai anyagot, melyet a maga teljesst'xgeben majd a több—

megtargyalt rendkívül terjedelmes

kötetesnek tervezett kongresszusi jegyzt'íkőnyv fog elénk tárni.

—979——— 1931

A sok tudoim'myos értéket felmutató s gya—

korlati eredményekben gazdag romai nagygyűlés tl—én a 'l'artpliniaba, Róma kőrnyélu'a'e telt kirán-

dulással zárult. Úgy ez alatt? mint az ülés napjain is számos alkalommal lattuk ('sodz'ilkozással az el-

nöklő tiinivel élén dolgozo s olasz egyetemi taná—

rokbol állott ligyelmességék

rendezőbizottság mindenre kiterjedő

Roma látta vendégül a kongresszus tagjait, teat adott az olasz—

vendégszerett') kulvességét.

kormanyzoja, Bont'onipu_()ni herceg 'aesorara

országi főldmivelési minisztérium s a Marco Besso- alap is. A résztvevt'ik ismereteikben, tndz'isukban gazdagodva, a jelenleg rohamos gya *apodashan lévő olasz nemzet nagyságúnak és műveltségének impo—

zans t'ejlt'idésért'íl meggyőződve? felejthetetlen emlé-

kekkel távoztak az orok varosbol, az olasz kultúra és tudományos élet központjából.

Szél Tivadar dr.

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegáltapitó Bizottság.

Commission hang?/vise pour la fixation oles valeurs de statistigue mmmercz'ale.

Szakosztályülések.1) — Se'ances de sections.

A második szakosztály ülése májas hó 21-én zajlott le Serhán lfán dr. elnöklete alatt. Az ülésen jelen voltak: Benedek Sándor, Blitz Miksa, Frankl Mór, Gergely István és 'l'usmítly-Szz'its András ke-

reskedelmi tanácsosok, továbbá [lovas Menyhért

szakértő.

A bizottság meghallgatta Pongrácz Sándor je- lentését a hagymakereskedelemről.

1930. évben a hagymával és t'okhagymíwal be—

vetett terület úgy Magyarországon, mint az összes hagymatermelő államokban majdnem megkétszere- ződött. Magyarorszagon hatarozottan tt'lltermelés volt, mégis esaknem az egész termelt mennyiséget sikerült elhelyezni. liz annak köszönhető, hogy a főldművelésiigyi min térinm a kivitelt export- prémiummal és l'uvardijkedvezményekkel támo—

gatta.

Felolvasasr: került Kecskeméti Adolf besza- molója a gyümőleskereskedelemrt'il.

Az 1930. év a gvíimőlestermelés szempontjz'tbr'd a gyenge—közepes evek közé sorozhatő, amennyi- ben, a mostoha időja *ási viszonyok miatt, úgy gyü—

mölesben, mint főzelékfélékben gyenge hozam volt.

A kereskedelem szempontjaln'n pedig az évi vég—

eredmény katasztrot'alis volt, minthogy az összes exportőrök sok pénzt vesztettek. Belföldön a ke- reskedők mohősaggal vetették

készletek külföldön

rossz kereseti viszonyok folytán, a gyiimöles és

nagy magukat a

fel'asz'trlast'i'a, azonban, a

zöldség csak nyomott arakon volt értékesíthető és különösen lesújtó volt a helyzet az eddig favorizált

*(lseh-Szlovákiában, ahol gyakran a be 'úsarlasi ar

20—40%—a Szőlőexportunk ez évben

meglehetős nagy lendülettel indult és nenit-sak ese- veszett el.

mege, hanem több borl'ajla szőlőből is nagvobb mennyiségek kerültek kivitelre. Kár, hogy a sz tret elején beállott fagy miatt a kivitelt idő előtt kellett, beszüntetni. Ha

termelőink a gyümöles minőségi lPl'l'thlÓSÓl'U nagyobb súlyt fektetnének és nem

volna egyes gyiimőlest'ajla 70%-a férges, nagy

mennyiségeket lehetne, könnyít szerrel, 'amkiil- földön értékesíteni.

Ezutan Benedek Sandor tartott előadást a gyül möles— és zöldségkereskedelemről.

Gyilmőles- és zöldségkivileliinket az 1930. ev—

ben az előző évekhez képest igen kevés eltéréssel bonyolítottak le. Eltérés rsak szőlőexportnnk fej- lődésében talalhato.

; magyar kertgazdasag még mindig külterjes és nehezen lehet a magyar gazd-[it a belterjes ter—

melés szükségessi'xgéről tűnnek oka a gazdata'irradalom tőkehiz'n'iyz'in és megfelelő képzett-

meggyt'ízni.

ségén kívül a termelési költségek aranytalanul ma—

gas voltában keresendő. A magyar termelőnek, szemben az amerikai, holland stb. termelőkkel, számolnia kell a magas lonnatteherrel, szállítási költségekkel és teherbírasz'lt erősen meghaladó köz-

adókkal; amiből következik, hogy nem tudja tőke

hiz'inyúbai'l igénybe venni azokat az eszközöket, ame-

lyek a termelés intenzívvé tételéhez szükségesek. A

balkáni allamok gyümölestermelése a mienkéhez hasonlóan szintén kezdetleges stádiumban van.

Ellenben ott, ahol a fent, felsorolt okok a gyü—

möles— és zöldst'egrtermelés elé jelentékenyen kisebb 'l I'lelyreigmzílús. A Magy. Stal. Szemle 1931.

évi. S). szamaban meh elent ]. szako .taly ülésének jOlt'lllÖSÓl a szalámi ipar hel_ :téről nem Brunell

Ferenc. hanem Bokor Adorjan ismertette.

65