Fritz Giese: Die öffentliche Persönlichkeit

2 f Szám.

———190— 1931

A gazdálkodás belterjessége szempontjából rendkívüli fontossága van a mezőgazdasági szesz—

gyártásnak. Szerző egy pár példával élénken meg—

világítja, hogy az állattartás fokozása —— ennek le—

hetőségét a szeszgyári moslék adja meg —— milyen kedvező eredményeket okozhat. így például a nyír—

ségi szeszgyári gazdaságokban az ugar átlaga 3'4800.

Az ugar országos átlaga 4'50%, az Alföld ugarátlaga 5'40%, Szabolcs vármegyében ez az átlag l2'lO%. Az ugarteriilet ilyen jelentékeny csökkenthete'sét ezek a gazdaságok főleg annak köszönhetik, hogy a nyír- ségi szeszgyári középbirtokon egy kat. holdra az országos 24'49 métermázsás átlaggal szemben 43 métermázsa istállótrágyát bírnak juttatni. A szesz—

gyárral rendelkező nagybirtokon is a 23'56 méter- mázsás átlaggal szemben kat. holdankint 30 méter—

mázsa istállótrágya jut. Ilyen intenzív gazdálkodás mellett nem csodálkozunk azon sem, hogy a gyenge nyírségi homokon a szeszgyári gazdaságok katasz—

trális holdankint átlag 788 métermázsa burgonyát képesek termelni akkor, amikor az országos átlag 392 métermázsa.

A termelési viszonyok ismertetése mellett jelen—

tékeny tért enged a szerző a nyírségi szeszgyárral rendelkező gazdaságok üzemi adatainak ismerteté- sére, 23 ilyen üzem adatait a leggondosabban felül- vizsgálja, az eredményeket 16 könnyen áttekinthető táblázatban láthatjuk. Mellékel egy térképet, ame- lyik a nyírségi mezőgazdasági szeszgyárak elhelyez—

kedését mutatja be, végül egy 700 literes napi szesztermelésű mezőgazdasági szeszgyár alaprajzát és homlokzatát feltüntető rajzot is csatol tanul—

mányához.

Különösen érdemes munkát Keztyűs Lajos dr. napjainkban, amikor szó van a mező- gazdasági szeszgyárak számának

Igen sok gazdaság használhatja fel kalkulációihoz szerzőnek szakszerű megállapításait, aki különben ettől eltekintve is, szakirodalmi tanulmányával az körök várakozását

S, I.

végzett

szaporításárt'tl.

üzemi kérdésekkel foglalkozó teljesen kielégítette.

Fritz Giese: Die öttentlíche Persöntichkeít.

Leipzig, 1928. 249 1, x— p.

Szerző szellemi vezetőire vonat kozó statisztikai vizsgálódásnak" nevezi művét.

Két okból is számíthat ez a munka érdeklődé—

sünkre. Ez az érdeklődés részben a nagy embe—

általános emberi részben ,,a jelenkor

reknek szól és vonás,

pedig az újszerű, statisztikailag fel nem tárt terü-

letnek. A feladat azonban nem könnyü. A ,,nagy

ember" fogalmát olyan konkréten körülhatárolni, hogy az statisztikai feldolgozás alapját képez- besse, elég körülményes probléma. Nem szabad

elfelejtenünk, hogy a statisztika a tárgykör meg—

határozását illetőleg abszolút merev formákhoz

szokott. Ha a férfiak vagy nők, elemi iskolai

tanulók, öngyilkosok, pénzintézetek, vagy hár;

mely jelenség csoportadatait dolgozom fel, olyan

ismérvek által meghatározott körben mozgok,

amelyek félreértésre nem adhatnak okot. Ezzel szemben az, hogy kit tartok a jelenkor szellemi vezetőjének, az meglehetősen rugalmas határok

között mozog. Szerző a ,,közszemélyiség" (,,öffent—

liehe Persönliehkeit") fogalmát így írja körül:

Olyan egyéniség, aki szellemi és helyzeti előfelté- telek folytán abban a helyzetben van, hogy a sze—

mélyes ismerősök és barátok körén túli környeze—

tének egyiittes megbecsülését és figyelmét meg—' nyeri. Ha már ez a meghatározás problematikus, mennyivel vitásabb még az a kérdés, hogy kire al—

kalmazhatók joggal ezek az előfeltételek. Szerző megszűkíti a vizsgálódás körét azzal, hogy csak az 1912-ben életben volt német kiválóságok adataival foglalkozik. 10.000 egyénre terjed ki., Ezeket öt főesoportba osztja, ú. m.: t. művészet,.

2. szellemtudományok, 3. természettudományok, 4. technika, 5, gyakorlati élet körébe tartozók, Itt egy második nehézségre bukkanunk. Az egyes csoportok létszáma ugyanis igen különböző. A technika nagyjai összesen löő-an vannak míg pls csak a festők, (a művészek egyik alcsoportja) 832—en. így az összeállítás talán alkalmas volna arra, hogy a 60 milliós német nép egyes ágak

Kereken

iránti fogékonyságát megmutassa azonban a eso- portok egymásközti összehasonlitása csak arány- számok alapján lehetséges, ez viszont nem illesz- kedhetik mindig bele a vizsgálódás kereteibe. Van azonban egy másik esopmtosítás is. Három kate—

góriába osztja a vizsgáttakat. Az alaptípus, ame- lyet: let'ordítható szóval ,,Berufstiichtig"—

nek nevez, azokat foglalja magában, akik saját foglalkozásukat tökéletesen betöltik. A második csoport (,,Berufsproduktiv") azokra

akik saját hivatásuk körén belül újat teremtettek"

Végül a harmadik (,,l'reiproduktivU) azokat fog- lalja magába, akik polgári pályájuktól függetle—

nül tudtak tökéletesen újat példával megvilágítva: Arany költő és nem tanár.)

nehezen

vonatkozik,

teremteni. (Magyar János elsx'isorban

A vizsgálat 10.000 egyén a három főcsoport között és nemek szerint százalékban a következő—

képen oszlik meg: !. csoport: férfi 21'38, nő 1'8, 2. csoport: férfi 59'04, nő 056, 3. csoport: férfit 15'55, nő 1'84.

Az életkor szerinti vizsgálat a következő ered- ményekre vezet: A háborús születési éveknek semmi befolyása nincs az alakulásra. A technikában a legtöbb kiválóságot a legöregehbek és az 1861—70 között születettek adják. A művészet terén a fia- talabb évjáratok uralkodnak. Bár egyik évtized sem mutat feltűnő előretörést valamelyik téren, mégis észrevehető. hogy például a kiváló festők

2. szám. —— 191 —— 1931

legnagyobb része 1856—70, az építészek 1871—75, a mezőgazdák pedig 1851—55 között születtek.

Igen érdekes az az összehasonlítás, amely nyilvá- nosság előtti első szereplést veti egybe az életkorral.

A művészek és a gyakorlati élet emberei nagyrészt egész fiatalon, már 20 éves koruk előtt megkez—

dették karrierjüket. így a zenészeknek 3'9%—a tíz évesnél fiatalabb, 3'6"o—a 10 és 15 év között, 302

%-a pedig 15 és 20 év között lépett a nyilvánosság elé először. Ezzel szemben például a politikusok 19%-a 35 évnél öregebb korban kezdte meg pálya- futását.

A könyv következő része a származás föld—

rajzi helyét vizsgálja. Ebből a szempontból szerző a szélességi és hosszúsági köröknek 9 négyszögből álló hálózatába osztja be Németországot.

Ez a beosztás annyira merev és sematikus, hogy az erre épített eredmények értékkel nem bir- hatnak.

Nagyobb érdeklődésre tarthat számot az a szembeállítás, amely a születésbely szerint csopor- tosítja a vizsgált egyedeket. Az alap itt: nagyváros -—- kisváros — vidék. Feltűnő, hogy milyen nagy mértékben jut előtérbe a kis város. Átlagban az Összes kiválósz'igoknak vl0%-a származik innen, míg a nagyvárosok a természettudósoknak csak 12—l4%-át, a művészeinbereknek pedig 20 egy—

néhány "(;-át adják. Az, hogy a mezőgazdaság terén kilűntek háromnegyed részben falusi szár—

mazásúak, természetesnek tűnhetik fel; viszont

annál feltűnőbb, hogy vidékről indult el a teoló- gusok 68"), az iparosok 69"), a pedagógusoknak pedig éppen 72'6%-a.

A szerző figyelme kiterjed a társadalmi tago- zódásra is. Az alapbeosztás ugyan itt is kissé me- rev, amennyiben alsó, középső és felső réteg sze- rint osztályoz: nagyobb részletességű beosztás azonban talán az áttekinthetőség kárára lenne.

Legfeltűnőbb itt a felső réteg termékenysége. ln- nen származott az építészet, teológia, jogtudo- mány, nyelvészet, orvostudomány, vegyészet, fi- zika, állattan, kohászat, ipar és szervezés kiváló-

ságainak több mint a fele. Ellenben a legalacso- nyabb osztályok aránylagos terméketlense'gét mu- tatja az a körülmény. hogy csak a következő eso—

portoknál érte el részesedésük a tíz százalékot:

szobrászat, építészet, pedagógia, növénytan, poli- tika és ipart

E legutóbbi 32'30%-os részesedésével annyival is feltűnőbb, minthogy itt a középosztály alig van képviselve. Átlagértékben a legalacsonyabb réte—

gekből 720, a középosztályból 4930, s a legmaga—

sabb rétegekből 43'50% származott. Az iskolázott- ság foka is érdekes eredményeket mutat. így pél—

dául megtudjuk, hogy szobrászok közül 4'75%

autodidakta volt, újabb 4'75% csak elemi iskolát 5 96576 vsak polgári iskolát végzett, míg gimná—

ziumba csak 38'10% járt. Ugyancsak nagy az auto—

didakták száma a publicisták, a zoológusok és a festők között. Mig természetesen a szellemi és ter- mészettudósok kategóriáinak legnagyobb részében a magas képzettségűek játszanak túlnyomó szerepet.

A vizsgálat kiterjeszkedik arra is, hogy a kör- nyezet műveltsége milyen arányban áll az illető kiválóság műveltségével. A művészek atyáinak műveltsége általában alacsonyabb, mint fiaiké, viszont a művészeknek 57'5000-a olyan nőt vett feleségül, aki magasabb műveltségi fokon állott, mint ők. Viszont gyermekeiknek csak 61'65%-a érte el az ő műveltségi fokukat s 14'05 azon alul maradt. Ennek az összehasonlításnak legértéke—

sebb eredménye az, hogy minden kategóriában alacsonyabb műveltségű szülők fiait látjuk előre-

törni, kivételt csak a gyakorlati élet emberei tesz-

nek, ezeknél 54'95%—nak volt meg ugyanaz a mű- veltségi foka, mint a később kiválóvá lett gyerme- keknek: fölötte állott fia műveltségi fokának 8'45, és alacsonyabban 36'60%. Viszont a leszármazot- taknál feltűnő az, hogy a gyermekeknek alig 10

%—a tudott magasabb műveltségi színvonalra jutni, mint atyja. Itt a művészek gyermekei vezetnek 24'3000—kal, ami annál jellemzőbb, minthogy ép- pen ennél a csoportnál láttuk a legnagyobb távol—

ságot a kiválóság és atyja műveltségi színvonala között.

A társadalmi kérdéshez tartozik még a est- ládi állapot vizsgálata. Legnagyobb a nőtlenek arányszáma a szellemtudományok művelői között (557095), legkisebb a technikusok között (32-05%),

Ennek megfelelően a családos technikusok aránya

55'75%, míg a művészeké csak 30'85%. A gyer-

mektelen házasok között vezetnek a művészek,

1780, s leghátul maradnak a szel]emtndománnyal foglalkozók 9'95%—kal.

Szerző ezután az egyes foglalkozási ágak és érdeklődési területek egymáshoz való viszonyába mélyed el s azokat boncolgatja.

Végül nemzetközi összehasonlításokkal szol-

gál. Ezekből ki kell emelni azokat a számításokat,

amelyek a nagy embereknek az ősszességhez való számszerű viszonyát szemléltetik. Különböző felfogá- gások szerint 5.000-1'0 300, 1 millióra 425, 1 millióra 250 kiváló ember jut. A nők aránya a kitűnőségek között egyes számítások szerint 1 a 184102, azaz 5'3%, Giese számítása szerint 463 a 10.000-hez, ami 4'6%—ot jelent. A könyvet francia, amerikai és angol példák egészítik ki.

Végeredményben megállapíthatjuk, hogy a tárgyalt munka főleg részletességét, alaposságát tekintve első helyen áll, mint úttörő tanulmány.

Ezzel szemben _— és éppen úttörő voltából követ- kezőleg —— természetesen vannak benne olyan módszertani különlegességek, amelyek vita tárgyát

Sai—P. A, dr.

18 képezhetik.