:STA'I'ISZTIKAI IRODALm FIGYELÖ
_1'07'9
kiadások 86 milliárd dollár kihatásúak voltak.
Szerzők közlik a végső felhasználó szek- torok 21 termelő szektor szerinti felhasz—
nálási szerkezetét jellemző koefficiense—
ket. A tanulmány ezenkívül számításokat tartalmaz az egyes végső felhasználó szek- torok által a különböző szektorok irányá—
ban gyakorolt. munkaerő—szükségletre. A számítások alapjául egy olyan táblázat szolgál, amelyben a kilenc felhasználó szektor mindegyike 100 millió dollárnyi vásárlása által kiváltott munkaerő—szük- ségletet mutatja be munkaévekben ki- fejezve 21 termelő szektorban, figyelembe véve a közvetlen és a közvetett munka—
erő—szükségletet is.
Leontief és Hoffenberg számításai ki—
terjednek arra is, hogy a hadikiadások csökkentése, illetve felváltása polgári ki- adásokkal a különböző szektorokban mi- lyen hatással járna a termelés és a fog- lalkoztatottság színvonalára nézve. A hadikiadások feltételezett 8 milliárdos (mintegy 20 százalékos) csökkentése, il—
letve a költségvetési kiadások átterelése polgári vonalra —— feltételezve a polgári felhasználó szektorok egymásközti — ará—
nyainak változatlanságát —- Leontief és Hoffenberg szerint 58 vizsgált ágazat kö—
zül 19 ágazatban 253000 munkaerő elbo—
csátását, a többi 39 ágazatban 542 000 munkaerő felvételét teszi szükségessé, vagyis 288000 új munkalehetőséget nyitna meg. Ez a számítás azonban nem 'veszi figyelembe a hadsereg állományából feltehetően elbocsátandó személyek szá—
mát. Szerző szerint minden 100 millió dol—
lár hadikiadás—csökkentésre 1977 polgári és 6329 egyenruhás személy elbocsátása
*várható a hadseregtől, akik számára az előbbi becslés alapján számított 288000 új munkalehetőség nem jelent elegendő munkaalkalmat. Leontief és Hoffenberg végül felhívják a figyelmet az input-out- put'módszer segítségével a témával kap- csolatban végezhető egyéb számításokra.
Szerzők cikkükben nem foglalnak állást
*abbán a kérdésben, hogy a leszerelést a maguk részéről kívánatosnak tartják—e, illetve, hogy megvalósításához milyen lépések szükségesek, mégis maga az a tény azonban, hogy az input-output mód—
szer segítségével megvizsgálják ezta kér—
dést az Egyesült Államok gazdaságának viszonyai között, figyelemre méltó kisér—
letet jelent,
(Ism.: Kenessey Zoltán)
Ljando, A.:
A pénzügyi források és ráfordítások összevont elszámolási mérlegének összeállítása ,a. szovjet köztársaságokban
(O szosztavlenil szvodnüh otcsetnüh balan- szov finanszovüh reszurszov l zatrat szojuznüh ges-zpublik.) —— Vesztnik Sztatisztiki, 1961. 3. sz.
. 20. p.
A szövetségi köztársaságok önállóságá—
nak fokozódása folytán az állami költség—
vetés és a köztársaságok költségvetései közti kapcsolatot szorosabbá kell tenni. A gazdasági önállóság fokozódása a helyi költségvetés szerepét nagymértékben nö—
veli.
A szövetségi köztársaságok költségveté- seinek a szerző véleménye szerint nemcsak a terület irányító szervei által eszközölt különböző financiális manipulációkat kell felölelniök, hanem az egyes önálló gazda"- sági egységek (kolhozok, társadalmi szer- vek) költségvetését is. Ilyen módon a szö—
vetségi köztársaság mérlegében szerepel- nie kell a kolhozok tiszta jövedelmének, valamint azon kiadásainak, amelyek a ter—
melés bővítésével, a szociális—kulturális ellátással kapcsolatosak, továbbá tükröznie kell a mérlegnek a kolhozok és a költség- vetés, bank stb. közötti kapcsolatokat is.
A területi mérlegek összehasonlításának fő kérdése, hogy a mérleg az adott területen működő valamennyi vállalat, vagy pedig csak a terület igazgatási apparátusa alá tartozó Vállalatok adatait tartalmazza-e?
A szerző javaslata szerint a szövetségi köz—
társaság elszámolási mérlegének az alábbi táblázatokból kell állnia:
1. a szövetségi köztársaság összevont be—
vételi mérlege (pénzügyi eszközök);
2. a szövetségi köztársaság összevont ki—
adási mérlege;
3. a köztársaság területéről nyert szövet—
ségi, köztársasági és helyi költségvetési be—
vételek összevont táblázata;
4. a köztársaság területére vonatkozó, a szövetségi, a köztársasági és a helyi költ—
ségvetés terhére eszközölt kiadások össze- vont táblázata;
5. a népgazdasági tanács (szovnarhoz), a minisztériumok és a köztársaság területén működő egyéb szervek összevont bevételi
és kiadási elszámolási mérlege;
6. a köztársaság kolhozainak összevont
elszámolási bevételi—kiadási mérlege. ' Az első és a második táblázat javasolt
formáját a szerző az alábbiak szerint mu- tatja be:
1080
A,??ATWZTWM IRODALMI NGKM.A szövet-5495 köztársaság összevont elazámotási bevételi mérlege
I._Allami vállalatok és szervezetek a, S, övek—égi l ,r
b)) x%üámasá ipar
a) Népgazdasági tanúval lna!-
d) Autonóm köztársaságok és helyi
tanácsok ipara *
e) Mezőgazdaság
f) Közlekedés s távközlés
II. Kolhozok és szövetkezeti szervezetek
131. Allami hitel- és biztosítóintézetek (beleértve a takarékgénztárakatl W. Állami jóléti intézm nyek
v. Bevételek lakosságtól
adók: és illetékek) VI. gyel) bevételek
Bévételek összesen
VII. A szövetséges köztársaság költségvetésébe
WWW forgalm ndó
Összesen 313, __ : a szövetségi i az atás alá !; rtozó
madagibglamgf _ 3 s §
Egyem; '
A területein jelentkező forgalmi! adó a sz vetse és ;; köztársasá l költáígvet s számára g
;. Nyereség
:. Tarsadalombiztoaítás éa egyéb levonások
3. Kolhozok jövedelmi adója 4. Fogyasztási szövetkezetek
Mmmm! adója
A utazik.—ló
el;-1161: a kolhozoknál
6. Levonások a kel—hozok ie! nem (zamatú alapja részére
'I. Levonások kulturális célokra
, 8,_Anandó nasszwák növekedése
,, Dggzesgn
?
Ebböl befolyik:
a) 'a' szövetségi költségvetésbe
§! ,, öm! _mi_ , költsé itt be e; Éz gutggómáíiöztársasggofs
és helyi tanácsok
költségvetéseibe d), az Állami Bankba
e) a Beruházások Bankjába
Vlsszamarad és újrafelhasználásra kerül?
a) a nép a_Zdasá tanácsnál ' b) a kollgiomkbagii
0) egyél: szervezetekben
A szövetségi köztársaság összevont elszámolási kiadási mérlege
!. Allami vállalatok és szervezetek
(z)—g) oontok mint a bevételi mérlegben
a) pítöipar
hl Geole al kutató szervezetek
!) Keres edelml és ellátó szervezetek
!) Az anyam termelés egyéb ágai lc) Kommunális vállalatok e;
lakásgazdaság
II. Kolhozok és szövetkezeti szervezetek m. Allami hitel— és biztositólntézetek
(beleértve a takarékpénztárakat) Iv- Költségvetési szervek
V. Allami jólétl intézmények VI. Egyéb kiadások
Összes kiadás Bevételi többlet
Ebből: a szövatsegl költségvetésbe átadandó
Egyenleg
A többi mérleget a szerző nem ismerteti, de hivatkozik arra, hogy a jelenleg alkal—
mazott mintákkal szemben a fentieknek
Msztiszlavszkij, P.:
A gazdasági kancsolatok és folyamatok mennylnégl liliom
(O kolicsesztvennom vürazsenli cseszkih szviazej i processzov.) .,
Ekonomtki, 1961. 2. sz. 95—106 9.
Cikke bevezető részében a szerző vitába száll azokkal a közgazd—ászakkal, akik a szocialista népgazdaság egésze szabályozó—
jának a granada—elégí törvények valamelyikét (a tervszerű, arányos fejlődés törvényét, az értéktörvényt stb.) tartják. s kifejezést ad
ékonomi- Vopreszü
!. Beruházások
z., Forgóeszközök feltöltése
Ebböl: normalizált forgóeszközök
%. Levonások az alapokba * _ . zeclális és kulturális kiadások . Igazgatási kiadások
. Tartalékok
. Egyéb kiadások
dhwb
Kiadások összesen Ebből a fedezetet az alábbiak biztosítják:
%) szövetségi költségvetés ) köztársasági költségvetés el az autonóm köztársaságok
és helyi tanácsok költségvetései d) társadalomblztositás
6) Állami Bank [) Beruházási Bank
9) egyéb szervezetek bevételei h) a népgazdasági tanáesok,
kolhozok
egyéb szervezetek eszközei
értelemszerűen megfelelő változtatásokat tart célszerűnek.
(Ism.: Csihák György) azon meggyőződésének, hogy a szocialista népgazdaság szabályozójaként, a gazdasági"
törvényeknek a szocializmus gazdasági alaptörvénye által egyesített rendszerét kell tekintenünk, majd kísérletet tesz az
egyes gazdasági törvények menayíaési
összefüggések formájában történő megha- tározására. Ennek során legfigyelemt'ay—méltóbb a tervsmrű, arányos fejlődés töm- vényéVel kapcsolatos egyes arányosságok közül a következő négynek a matematikai megformulázása :
