?. szám
Recensement du 20 juin 1939. I. köt. La super-
íicie, animaux domestiaues, etc. Bureau central destatistigue, Oslo. (Norges ofl'isielle stutistikk, IX.
191.)
Statistíriue des hospíces d,aliénés, 1938. Bureau central de st'alisligue. Oslo. (Norges oflisielle sta-
tistikk. IX. 193.)
Statistígue des télégraphes et des téléphones de
I'État de Norvége, 1938/9. Telegraphstyret. Oslo.
(Norges oft'isielle statistikk. IX. 120,)
Olaszország. (Italia) —-— Centro di preparazione politiea per i giovam'. Partito nazionale fascista.
Roma.
Industrie alimenlari, 1937. (lensimento indu—
striale e commerciale, 1937/1940.) 1. rész. Materie prime e materie aasiliarie. Prodolti e soltopro-
datti. Giacenze. Impiant—í e macclzinari. Istituto cen
trale di statistica. Roma.
Relazioni del Consiglio di amministrazione e
del Colleg'ío dei sindaci, 1939. Istituto nazionale delle assicurazioni. Homa.
Giurlice, Riccardo del: Le assícumziom' sociali sino alla ríforma de ventennale. 68 1. Roma. 1940.
(()uaderni de l,.ássistenza sociule. 6.)
Mezzasoma, Fernando: Preparazione politica.
Istituto poligrallico dello stalo, 8. l. Roma. 1939.
Románia. (Roamam'e.) — Conflictele coleclive
,muncá, 1939, Minísterul muncii. Bucuresti.
Contractele colective de muncű, 1930. Ministerul muncii. Bukaresti.
Enciclopdia Romániei. I. köt. Statul. ll. köt.
Tara románeascű, Ill. köt. Economía nationala.
Cadre si prodzzctie. Bucuresti. 1938 . ,_
Recensűmántal general al populatiei, 1930. ül.
köt, Sex, state civilű, grupe de várstá, gospodűrii,
——ö26— 1940
íniotmitűti, populaíia flotantű. ll. köt. Neam, Iimbcí matemű, religie. III. köt. Slíínia de carte. X. köt._
Intreprinderi industriale si comerciale. Instilutul central de statistica. Bucuresti.
Fall Endre dr.: Jogunk Erdélyhez. 68 l. —l— '"5
térkép, Budapest. 1940Svájc. (Suisse) _ Die privaten Versicherungs—
Unternehmungen in den Schweiz, 1938. Eidgenös—
sisches Versiherungsamt. Bern.
Jahresbericht der scluveizerischen Handelssta- listík, 1939. I. rész. Eidgenőssische Oherzolldirek- tion. Bern.
Staats—Rechmmg des Kantons Basel—Stadt, 1939.
Basel.
Untersachungen über die Renlabilitát der suhweíz. Landwirtschaft, 1937/38, II. rész. Schweize—
risches Bauernsecretariat Bem.
Svédország. (Suede) —— Enguéle sur les coupe—s,
de bois, 1937. Bureau central de statistiaue. Stock-
holm. (Cammunications statistigues. A. V. 6.)Hygiene et service sanitaire en Suede, 1938. Con—
seil supérieur de l'administration miédicale de l'État.
Stockholnr (Statistigue officielle de la Suede.) Justice crimínelle, 1938. Bureau central de sta-
tistigue. Stockholm (Statistigue officielle de la
Suede. )
L-fiz'arutbildm'ngen. 1928/9 ————— 1938/9. Kungl. sko- löverstyrelse. Stockholm (Sveriges Offizielle statis- tik.)
Péche, 1938. Bureau central de statistigue.
Stockholm, (Stutistigue officielle de la Suede.)
Rikssiat for budgetűret, 1940/1. Stockholm.
Venezuela. —— Censos agricola y pecuarío, 1937, Estado Anzoategui. Dirección general de esta- dística. Caracas.
Folyóiratszemle. —— Revues.
Der deutsche Volkswírt (14. évi. 1.
sz.. Berlin 1941), ném.). —_ Croon H.: A textilgazdál—
kodás lehetőségei Németországban és a szomszédos
államokban. ——— Fischer W. A .- l'lj célkitűzések Dá—
niában. —— (3, sz.), _— Wíel P.: Kontinentális zárlat
1940-ben. —— (40. sz.). —— Reichert J. W.: Francia—ország vaspolitikája.
Die Volkswírtsehaft (13. évi. 6. sz.,
Bem 19416, ném.). —— Pályaválasztási tanácsadó és állásközvelíte'sek Svájcban az 1939. év folyamán. ——
A svájci munkaügyi bíróságok (iparhatóságok) te—
vékenysége 1939-ben.
Journal de la Société Hongroise
de Statistit] a e (18. évi, 1. sz., Budapest 1940.
ft., ném., (mg.). Meyer M.: Mire tanít bennünket a rák leküzdésére alakult német birodalmi bizott- ság rákstatisztikája? —— Kovács A.: Az erdélyi ma-
gyarság és a román statisztika. —- Balás K.: Nyers-
anyagok és népesedés _— Surányi—Unger T.: A város szerepe a nemzetgazdasághan.Közgazdasági Szemle ((S/l., évf. 6. sz.,
Budapest 1940, mi). —— Neubauer Gy.: A magyar nemzeti jövedelem megoszlása. _ Jirlrovszky S.:Pénzintézeteink a huszas évek fellendülése idején.
—— Sorbi W.: A korporatívizmus és az önellátás a
mai történelmi időkben. —— Éber E,: Új állattenyész-
tési törvény.L áthatár (8, évi. 7, sz., Budapesf 1940, m.).
Molnár E.: A lll'ClOI'lOk szabadságmozgalma. _ Joó
T.: Magyar nemzet ——— szlovák nép. m Baumgart—
ner S.: Az 1939 júl. 25—i szlovák közigazgatási törvény.
Magyar Kisebbség (19. évf. 11—12. sz., Lagos 1940, m.). —— Duka Zólyomi N.: A szlovákiai magyarság helyzete. —— Cseresnyés I.: A nemzetiségi kérdés Belgiumban. —— Magyar kisebbségi nyilatko- zatok a Vajdaság kettéosztása ellen. —-— A kérdezés módja a nemzetiséget a nyelv alapján tudakoló államokban.
Magyar Szemle (39. köt. 14 [155] sz.
Budapest 1940, m.). —— Szekfű Gy..- A legújabb nem—
zetiségi törvényjavaslat. — A finn szabadságharc mérlege.
Munkaügyi Szemle (14. évi. 7. sz., Bu- dapest 1940, m.). —— Gortvay Gy.: Az iparfelügyelet reformja. _ Csury J.: A magán betegbiztosítás.
Girardelli V.: Mezőgazdasági munkavállalók beteg—
ségi biztosítása Olaszországban. — Elekes Gy.:
Munkásbiztosító és hetegsegélyző intézmény Sel—
mecbányán 150 évvel ezelőtt.
N e' 1) e gé s 2 s e' ii g y (21. évi, 13. sz., Budapest 1940, m.). —— Geday J.: A pétervásárai járás lakos—
ságának vérbajjal való fertőzöttsége a végzett vér—
vizsgálat alapján. —— Kelemen I.: A bábake'rd-és
reformja.Notizíario demografíco (12. évi.
10—12. sz., Roma 1939, ol.) _— A kereskedelemmel foglalkozó népesség társadalmi szerkezete az olasz
.
7. szám —— 627 —— 1940
nagyvárosokban 1936 április 21-én —— Termékeny-_ pességproblémák. — ScIierzer G..- Mezőgazdasági ségi együtthatók kor szerint, 1935—37. években. —— kis- és nagyüzemek. — von Ungern-Sternberg R.:
Az olasz királyság területén a géperejű közlekedési A születéscsökkenések okainak vizsgálata. — Meím-
eszközök által előidézett balesetek az 1938. évben. berg R..- A kiskereskedelem biztosítása a hadigazdál-
—— Statisztikai jelenségek grafikai ábrázolása. -— A kodásban. — Hashagen J.: Történeti és gazdasági nagy német városok népességének növekedése. —- filozófia.
(13. évi. 1. sz.). -—— A termékeny életkorban levő nők s 0 ziale Pra cris (49, évf. 13_ sz., Berlin Olaszországban, —— Az olasz családoknak a családfő 1940, ném_)_ _ Drá'ger W.: Testületi ellátás a bábu- foglalkozása átlagos lélekszáma és eltartott család— l—úban. __ Donau w_, Újjárendezés Spanyol- tagjaik szerinti megoszlása —— Az európai népesség országban,
szaporodása a Délat'rikai Unióban. _— A halvaszüle- , .
tések száma a megelőző szülés óta eltelt idő szerint Varost Szemle (26' évi; 2' sz.: BmW/Je,"
Olaszorszádban Am Családvédelmi törvény Francia- 1940' m.). "— thmer P.:rRoma WFOS fejlesztese es
orszáobanh ' városrendezése. —— Hergar V.: Modszer a magyar
IIF * ' _ . _ vidéki városok övezeti tervének elkészítésére. _.
etermanns Geographische Mit
íeilungen (86. évi. 6. sz., Gotha 1940, ném.). -—-
Sapper K.: Guatemala köztársaság területi igénye
Belicére (Brit-Honduras). Plaetschke B.: A mult- évi szovjetorosz népszámlálás eredményei földrajzi tekintetben. —— Jusalz J. II.: A járványos betegségek földrajz-gyógyászati vizsgálata.Reichsarbeitsblatt (20. évf. 17, sz., Berlin 1940, ném.), _ Sclia'fgen: Testületi ellátás az ipari üzemekben a háború alatt. —— Rillce A.: A női munkaerő kérdése. —4— Vollweiler: Az állami hadi—
gazdálkodás irányításának kiépítése. —— /18. sz.). —-
A háború utáni időszak épitési tervezetének előké- szítése. _ Knolle; Női munkabérek a ln'ilmrt'lban.Bellinger: A kistelepülések statisztikája.
Schmollers Jahrbuch (64. évf. 3. sz., Berlin 1940, ném.). —— Scltorer E..- Mennyiségi né-
Áira Nagy J.: Mennyit ér Budapest földje. — Buda- pest mezőgazdaságának fejlődése. — Nagy—London
közlekedési és települési viszonyai. ,
V á r o s o Ic L a p j a (35. évi. 13. sz., Budapest 1940, m.). _ Medriczlcy A..- Szigetvár, a történelmi nevezetességű városias nagyközség. — A trianoni magyar városok tervezett költségvetései 19—10. évre.
Voix des Peaples (7. évf. 5. sz., Genf 1940, ft.). __ Danko M.: A nemzeti kisebbségek és a
háború. —— Ebrey A,: Kárpátalja és Magyarország.
Wirtschaftsdienst (25. évf. 24. sz., Hamburg 1940, ném.), _— Lősch A.: Az új kontinen- tális zárlat. — Skandinávia ásványolajellátása. —
Egyiptom gyapotgazdasága. — (25. sz.). —— Nor-
vegia gazdasági újjáépítése. —— (26. sz.). -—— Az ás—ványi kincsek korszerű kihasználása Észtországban.
KÚLÖNFÉLE
Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság.
Commission Hongroise pour la Fixation des Valeurs de Statistigue Commerciale.
Szakosztályülések. -—— Séances de sections.
(Harmadik közlemény. —— Communication no 3.)
A XVIII. szakosztály folyó évi május hó 16—án megtartott ülésén vitéz Markotay-Velsz Jenő m. kir.
kormányfőtanácsos, a Mávag vezérigazgatója elnö-
költ. Jelen voltak: Dunclcel Károly m. kir. kor—
mányfőtanácsos, Chatel Ottó, Heinrich Antal, Zor- Icóczy Béla, Artner Dezső dr., Dérczy Ferenc és
Tóthvárady-Asbóth Miklós bizottsági tagok.
Dunclcel Károly a vas— és acélipar 1939. évi
termelési-, forgalmi- és árviszonyait ismertette:A munkásviszonyok az 1939. évben általában nyugodtak voltak. A munkáslétszám az év folya-
mán kb. 31%—kal, a munkás átlagos órakeresete kb. 1%-kal és az átlagosmunkaidő 5——6%—kal
emelkedett.A kormány a német-lengyel háború kitörése után véderőink kiépítésére szükséges fokozott termelés biztosítása érdekében felfüggesztette, illetve módosította a munkaidő korlátozására és az alkalmazottak tizetéses szabadságára vonat- a kozó rendelkezéseket.
A vas- és acélipar által gyártott félkész- és
kész gyártmányok árai az év folyamán változást nem mutatnak fel. Külföldön a vas- és acélipar vas- és fémötvözeteiben azonban a háború kitöréseerős hosszmozgalmat indított el, amelynek ered- ményeként a nyersanyagárak átlagos világpiaci:
árszínvonala az év végén átlagban kb. II)—207-
kal volt magasabb, mint a háború kitörése előtt.A hivatalos bankkamatláb az év végén válto- zatlanul 4%. A magánhitel után fizetett kamat
734-—8%% volt.
A hitel biztonsága általában kielégítő volt.
Úgy az óvatolt váltók száma, mint értéke, vala-
minta magán- és kényszeregyességek száma az1938. évihez képest csökkent. A fizetésképtelensé-
gek által érintett passzívák összege két nagy—mérvű fizetésképtelenség következtében ugyan je- lentősen emelkedett, ezeket azonban az általános,
gazdasági helyzettől független okok idézték elő.
A betétképződe'st a nyugtalan nemzetközi
helyzet ugyan zavarta s bár két ízben: március és augusztus—szepteamberhen jelentősebb betét- elvonások voltak, a betétállomány az év folya—mán, ha mérsékelt keretekben is, de végeredmény- ben emelkedett.
