10——125zám
az említett.statisztikai jellegü a'iegtiízásra.
_— 35 Pray iii. HL ,.Ail liectorenr6 (3. rész—
ben a címlap után lapszám nélkül. — 36 Micha—elis Hamá/h: Statistices Regal Hungariae Sitpplementa, l'osoaii, 11790. —- 37 (T. a. P 'ael'atio. 2. l, _ % .lacoh Fer- dinand Mille/': l'i'aemgnila Statistica :ltl Notitiam his!mim-puliticaia Universal-um lmperim'ai-n, et ltei'um publicaram meccs-—
Htll'itl, Viei—mae. l7$l2. 31'807nvarlacr atm. II. kiadas", 5. ]. .M 40 JI/ílh'l' ill. m.
Áll lecmreax, lapazam aóllzi'iL __ 41 fire, vo—
natkozólag ["Mi/(w Béla a
litwikiopódia IX'. ltíitetóhen, Badapeat; ev—
szz'im ne'-lkül. .,Statiaztika" (*ímszó alatt itt íigszet'uglaló tanalniz'tnyallaii ia; 'keatí vó—
lelietlik: ,,...A 18. a; mi végre t'elt'r min- iinallóan művelik a ,,atisztikal, így Mil—
Yei'uü' (SH—t. l.) láz a megállapítás azon—
ban nem latszik kell(lta megiindokoltnak. __
2 Ilorráth: Statistii—a Regal Hungariae, l'ars l,, Posoait 'lTll—l, l'arg H., [T. a. 1795.
__ 4?— Nehiimi'lnm' iii. ia. !. kiad, ill. es köv.
lx'íizgazilasagi
], _; 44 :llárlri, ill. ill. 21). 'l. .-- 45 Schwart- am; a. e. 32, l. ..._ '*U Ilm'wílh : Statistira ltegni Hungariae et
nexai'um, Posonil, lStlíl.
l'artim eidem Hd—
__ 47 Xűnm/h, id. m.
12, l. 68 109. l. — "3 l'. 0. Itt. l. —— 49 U. 0.
Vll. ]. -—_ 5!" 13, e. 3, es ki'—V. !. ,_ m U. 0.
4. es köv. l .—— 52 l'. e. —_ M U. a.
ll'w'M-x lll. ln. U, l. _. 53 122. l. _v 55 17. n. (i. 1. ——
142 ti?-46
56 U. 0. ti., 55. és (itt. és köv. l'. _ 5-7 Márki id. in. 33. es köv. i. —_. 58 U. a. 87. la- w 59 17. o. 58. l. —— "0 U. a. 123. l. _ 61 Laky Dezaő : Sühimrmm' Márton eiiiilókeziete, Magyar Statisztikai Szemle, 1022, 205. és köv. l. —— 62 l'. a. 20—i. ]. __ 63 U. a. 208.
l_ _ 64 la'. Láng Lajos-: A statisztika tör—
ténete, lip, 1013. (itt es köv. l. 65 [,a/MJ id.
m. 207. l. __ titi [lány id. m. 81). l. _ (37 Soha,-arizm- itt. iii. II. kiad. XI. l. ——
ha ,l/tíl'l'fi, ia. a. 15. l. 69 Seliaftlri'aer ltl. m. ]. kiad. V. ]. ._w 7" ,llúl'Ai itl, in. 13. (s ltiiv. ], _____ 71 l'. a. lábjegyzet es ["íildm id. m.
__ 72 Statistiane (ln liayamae de Hongrie par M. N'Jurarinm'. ti'atluite (le Valle—mami?
sur la semmin ótlitioa de Dude, 1809 ;)an M. ll'muml. Frankfurt, S. M., 1813. _—
751 l'. Sici: Leó: Magyar és Erdély Ur—
sxagnak i'i'witl ismerete, Pest,, 1791. __- H Hill/í Andras, ei'atleti elm: Lekszikonnya Magyai'nrszz'igi-ól. Megjelent Magyzii*01'_—
magnak leh-(ma címen, Buda, 1798. —._
75 Khmm]; S. Caev ia id. m. XII. l. _ ar; (;, a. BL ], 77 Márk—i id. m. 31. l.
Tf igen kiváló. rövid llwzefofxlalímt közül a )rlaf—ryar Statisztikai Szemle 1931. évf. til?
(1120. l,-(m 'l'hírring Gusztav mum ) Mha'a'rtnu'ről es .Yóllwfhriíl. az 1034, (L'—VIZ, aaa—212. bun lwdl'g 'I'hírrim/ Lajos tolla—
la'il Bél Mz'ttyz'isri'vl.
Hun—rím Nó mert (li;
"l
A szlovákiai magyar nyelvterület, varosai.
Lm Milos du, lm'rifoil'n iingnislmuc
mois ca, Shi/mania .
Kővágó József előszavával. Összeállította Budapcsl SZÉLTS- főváros Statisztikai Hivatila. Budapest Székeitővárm Irodalmi és M ásnti lntéz.léack kiadása.
Práfaré par josepb Kővágó. Classc' par le Bureau de Szam- miw de [a Ville rz'r Budapest. Edition de [kimutat ].itré—
mire cl Artiylitiuc de la Capitale Budapm.
Hadapcet, lO—tő. 67 L __ pages és egv iórképllldlfkki el me mm how-Mme.
Ima—
A párizsi tai'gyalz'if—tak előestéjén készült, el ez a, szep dolgozat, melyben Budapest F'zóltesti'ívams Statisztikai Hivatala gazdag;
atlatanyag alapján igazolja azt, hogy a szlo- vakiai magyar nyelvterület Vai'osaival együtt
Szervmen es titulalnilatlaiail mlat'ai'tozik az
(§! magyar telepíilóatórliez. Ebből a (iólhúl eli'ífx'ziii' a varosok IlÓjtt'fx'r: " (is mztlarz—igi mmm-m rajzolja meg. majd a magyar és (':WllS'AlOVflk
mas; ('s túl sul: nem' mellei—'etlósi
ia'épszamli'tlasi ilagm' viz alata
,bi kepet xazolja, fel s jellemzi angalmakat, tovabba a törté—
nelmi statiaztika t'ónyóaói a n'iesszellll mult—
tia visazaayúlú tt'inyt—izi'ilm'il nyujt magyara—
atlatol; parhuza- sm-an a val-U—
IRODALMISZEMLE' _ ?
Könyvismertetések. _ Chronigue de livres.
zatot. Vegezetiil földrajzi és Statis ikai x'izü'f-ilati im'ulszei'ek útján a gazdasagi USZ—
RZM' zíitlrzt'i: ki'ki'ili'wt'in'íl tájékoztat.
A targyalt i'ai'oxnlc Kninai'ma, itrsektijvár, la'wa, Log—mux iiaiasznm'hai. Rozsnyó és;—
l—(aaaa. A hatter lililltll'g': magyar telepiiléa- tei'iilet, megpedig annak lx'isall'öltli resze ((*mllóliíiz. Vag—Nyitra Völgye, (iai'am viii—, ilye) es a llltHithtW'Ntll'
nu'Si'i, abaúji titeileaeel;
vunattmzamlillan a vagy egyes: vaz'nsnk (UZÓ ti'laimni rú— ' liez eazakra
A Város; (v
v
thmiti, mim-(uti, gli—
valamint hizonytm földrajzilag összefüggő
wmzasteríileti'lhe itll'l
; (is a magyar nyelvterület—
matlalmző teriilottlarahok.
i'iilólw m'aa'i első fejezet (fczei'm zi'ljv, Győrt I'll'ZM'illtil, dr.) ezt a vidéket, a azhwzikiai ltiatryat' telet—iiiegett—rület aaa—
ralizilaf: (w SláliíSZtiliillltlg' egyarant alaposan tnegvilíigitia. A ki'—vetkező fejezetben 35);sz
Lajos (ll'_ (x,—; lt'ü/u-xríily/i ltozfí (iii a ma—
;z'yai' nyelvterület városait illetően a, nemze—
Hal'-gi ko'-pet, ea az anyanyelvi eltalódz'tsokat
% azal; nkat. azután a lwlgíiltiizóseket, a nemm zetisógi jelleg.: elbirálása HZPHlDOilTjálN'H döntő súlyú tör , ilmRRz'iaat', valamint a fogla'llw—
zt'tSi ós nemzetisegi adatuk összefüggéseit:
5 x
10—12. szám
és :: kétnyelvűseg kérdését vázolja. A jelen—
legi nemzetiségi kep tanulságos .— :: m::-
;'a1'úgnnk :: városok többségében mutat- kozó allando fölényét előidéző fejlődés ter—
mészetes voltát, igazolo __ torteneti hátterét Pallos Jenő dr. részletezi, Györ/vö.? Erzsébet dr. pedig (illetőleg az ide;—*enfmjgalon: te- kintetében 'I'öröI-(t istván dr.) föle; közle- kedésfiildrajzi alapon :: ':"irosok vonzóteríi—
letet taglalja, tovább:": Budapesttel való kapcsolamiki-ól számol be, a trianoni és az etlin)——,;:':":t'i::i hata:- összehasonlíttását is nvnjt—
A tárgyalt ténn'uól jó :":ttekintest ad .::7 :olio. evi anvanyelvi (nlatok alapján készült s: :: V:":roSok vonzo: elíiletetí is :":brúzolo ':iz—
latoS telepíilesi terkep. Kár. hogy ezt az egyeS videkeke: ("x% medem—é—kot körülhatá- rolt") lie;_x— e." Vízraizi 'nlamint közlekedési terkep xagry te:-ke; av:':zlat nem :);eszítlwtte ki ): tannlnniny sok Hiszen": :ne;:""tigyelest és ::da:esoportosíh'w: nyujt es hasznos gazda- godása :: felvideki magyarsag lu'xrdtiső—vM fo;—
lalkozó szakirodalomnak.
A Dunatáj.
[(f: Hümm: (lunnbímnm.
Történelmi, gazdasági és _f'iilzlmjzi adniuk a Duna- táj államainak életéből.
Donnees historíryuvg, émnomigues pt gócgmphígues de la vie, (lex Etats- de la Rí'gíon dnnuhíenne.
Synl. "lcménBudapcs'1.046 I. lo": VIII "§- 490 l. 'vvgkövti iérLép. ll. ko': X 111 4 2 0 1.
L 3 Mövcgközti tr'rl—Ép lll.lköt. A Dunatui orszá guímxk története időrendi lúb/ákbnn. Főmunka:
társ; Kemény G. (lábon 625 [Il !
Róla"; par Elemér Radísicx: Budapest, 1946. Vol. I' VIII 4— 480 pages c: 6 ((l/((*! inmrculérr. Vol. 1]: VIII 4- 250 pasi-7.5 el ? farm irnam/[es. Vol IH. Histoirp (le-x pour (le, ln Is'égíon :lnnubíenne en tables (hro- nnlngiguvs Auf: [( (ontom: (l: (Ja/m:! G. Kemény.
625 [I] pagcs.
A Duna kör::yűduin
;ilagr egymasra utalt
elterülő es ;fnzdasm orszagok bekes emitt:
eler—enek lel:t*t4'í.*%'*;£eíi es a szorosabb egy- ségének lt'dreltozasaral kapexolatog proble- inakat targx'alo Hzepszúnn': irodalomnnk ór- ttíkes nyeiesege ez :: [%d:/"Mtv: Elemér :":lttal :':':n_x:'tott, nagykesziilteegíi Szakembo rokből idrószt statisztikusokbol (nm mun- kak: sse; :;xiit'tes nnn:k:':_": A 4 kii—
tele. 'e, tmrezett műből, melynek munkatar- mi kozt a Központi Statisztikai Hivatal az:":mos tisztviselője foglal helyet, :;fvelőre az el:;(i baron: kotet, hagyta el :: S: ím: A hatalmas terjedelmi: nmnkúnak az :: t'ö eólja, l'n'ig'y :: d::nalaji orezagok őszinte megi:éken'xseziek ele'it'eltételéhez: egymas kol—
esiiniis' lllOnglllOl'ÖSÓllOZ nyujtson lehetősé—
;;et'.
Az I". lyó/el bevezető tanulmítnva :: llnna taj földrajzi es :netm:-oló;;iai
tovább:": talajviszonyait', javítás erdekeben kiséretében. A
ki::tossa :!t,
mutatja be, :: talaj—
kifejt: ert'ii'eszítéS—ik masodik toj ezetben .: %i (ln- natúji :":llam (A::sztlia llnlm'nia Csel.- szlmwikia, Jugoszlávia, Magvaunszag, Ilu—
nn'mia) főbb nepesseg: es ;azdasú;i statisz—
143 1946
tikai mdntai 'annak t:':bl:":zatosan össze- 'viiitve. A következő tanulmanyok :: néne—
sedés (?S ]xO/GWÓSYSPWIL) körébe ':"igó ker- dósekkel foglalkoznak s iiss7eiiordjúk és szöveges ismertetés kíséretében közlik :nii'nlazokat, az adatokat. melyeket :: SZÓ—
bant'orgo 6 állani népszfnniídzisai, mmm-:(
népmozgalmi és közegészségügyi statisztika:
liozzzili'órlnitt'ivé tettek. Eg e földterület;
nyelvi prol)l:'nn:':j:':tí ismertető, filológiai es :: taj irodalmi életének t'ejlődt'xset', bemutató irodalom:örténeti tanulmany után :: :::a;_v::r nemzetisegi kérdésről ad :: kötet (1thwa isnnirtetest :: törvények és; tervezetek Hi!;- reben az ISDO—JSHS evel' közti idűSzaki—ol.
A következő részletes 'tatlsztikai (Nix-zen?—
lít:":s; Délkelet-l4l:n'óp:: neinzetigegi kópé ' kozol :":ttekimest, az utána ldivet'kezt'í ien- zet pedig e terület, oerí:;ain(:l(' eddigi part- :lakni:':sairól es választ:":si e:ednienyeirol számol be. A :nezíif:::7,(l:.: __; e. tanulmány olt'iuzíir :: hat; :":llam területének :níiveleati [urak szerint: viSzonyait vizs;."lia, majd ::
növenytermelós es eidt'i;azdaSz' utána pe- dig az :":llattenyeszltes; llelxzetet ex lehet(iSév j.:eit :(:rvv ll](1 :: te: mes/et: adottságok alun—
_i:':::, _A ban.:aszat, es lmln'wzat e. '*t"eie7et llelkelet—Europa ásványi kineseinel' gazdag.
f:":g'ín'al s e, kincseknek jelenni—1 nie: teki":
kiternielesevel ismertet me A d::nak'iinrxeki
allamok lielyzetert'il
ipari xi szonyai'al, iparpolitik:":,i:":val es Szt-nezo vel t'og'lnlkozó m:;áj tanulmany ki'—vetkezi k.
melyhez a kötet, két utolsó —_ :: raeinnali- zalasról es :: l::k:"sgazdalkmlasrol besza- molo ._. fejezete (*satlakozik,
A, [I. kötel, az
energiagazdasa:;anak kapott kep után az itteni :":rlanmk
id:'$szakis::jtó tortenet-("wil es :: masodik Vil:':;'li:'d)or:': előtti ln—xlyzetóről adott érdekes; beszamolo k'ivótelMel, :: im- natúj orszá;ainak gazdasag: viszonyai: ' merteti. Az ide: ::rtozo országok nemzetkozi bitelíig'yét t:"::';:'yaló elsö tanulmany különb.—í figyelmet: erdemlő :nem'dlapitzisaibol :: hely—
szűke, ellenere is kiemelésre kiv:':nl('ozil(* az.
bo v :: jelentő; külföldi lim'etelówkkel vena delkező (*selwzltwídiiíln ('*S' Ausztrián kivül :: többi idetartozó orszag eáak ::d:'usorsz:':;'—
l.:ón't volt tekinthető a ket vi:l":;l::":lm:*::
között. A Vil:':;:'V:":lS:':;' idején :: külföldi ol- adówdottsím mertt'xket mutato egy főre eső idrgen tőkék ("ikszege
(ausztriában 70.
Magyarorszíuon 84.
Romániában 57 .ln—thzlú- vi:":ban 46, (lselwzlovakiaban 27. Bulgaria- bnn 23 dollár volt. M::gyarorszín: helyzetet e tekintetben meg" S:":lyoSbitotta az :: teny.
hogy l'ieinzetkíizi adosgagterliiinkben az ("mz—
yzes országok között legnagyobb Szazalekkni (37) sz:—lrepeltek :: rövid leja'att": kolt-sünök.
De nemcsak :: d::nnkörnyéki államok eladó- *'
sodotts::;anak mértékéről, hanem annak 'okairól is átfogó képet ad' a tanulmány szerzője. A kötet: masodik tannlmímya :: dn—
eakörnyeki ():-Szaud; pénzügyi viszonjairoi számol be, ismertetve az :":llamlniztar:(wok;
