А VIZ NEК

É R T E K E Z É S E K

А Г Г E R M É S % E T TII D O H Á N Y O K KÖ R É В Ő L.

Kiadja л Maqyar Tudományos Akadémia.

А III. Ő S Z T Л L Y К E N D E L E T É H Ő L

SZERKESZTI

SZABÓ JÓZSEF

0 3 Z T Á I.Y T IT K Á IÍ.

X I. KÖTET. XVII. SZÁM. 1 8 8 1.

---Ыг~ : ‘ --- - ' -{—гг—г :

А VI Z N E К

KÉPZŐDÉSI M KLEDÉRŐL.

♦

SCHULLER ALAJOS

L . TAGTÓT..

(E lő a d ta a 1 IT. o sz tály ülésén 1881. ju n iu s '20.)

B U D A PEST , 1881. \

A M. TDD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.

(A z A k a d é m ia é p ü le té b e n .)

Ё R Т Е K E Z E S E К

a természettudományok köréből.

E ls ő k ö te t. 1 8 6 7 —1 8 7 0 .

"%■ M á so d ik k ö te t. 1870—1871.

-* H a r m a d ik k ö te t. 1 8 7 2 .

I. A kapaszkodó h a jó z á sró l. K e n e s s e y. 20 кг. I I . Em lékezés N eilreich Á gostról. H a z s l i n s z k y 10 кг. I I I . Privaldszky Im re életrajza. N e n d t V i c h . 20 кг. IV. A dat a s z a r u h á rty a gyurm ájába le ra k o d o tt festan y ag ism ertetéséhez.

H i r s c h l e r . 20 кг. V. K özlem ények a m. k. egyetem v e g y ta n i intézetéből. D r.

F leisch er és Dr. S tein er részérő l. E lő te rje s z ti T h a n . 20 k r. — VI. K özlem ényei a m . k. egyetem v e g y tan i in tézetéb ő l, saját m aga, v a la m in t D r. Lengyel és D r.

R o h rb ach részéről. E lő te rje s z ti T h a n . 10 kr. — V II. E m lékbeszéd F ló r Eerenoz fe le tt. Dr. P ó o r . 10 k r. — V III. Az ásványok o lv ad ásán ak -m eghatározása bj m ódja. S z a b ó . 16 kr. — IX . A gom bák jellem e. H a z s 1 i n s z к у . 10 k r. — X.

A d ato k a zsirfelszivódáshos. T h a n h o f f e r . 60 k r. — X I. A datok a m adárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődéséhez. M i h á 1 к о v i c.s. 25 k r. — X II. A vese vérkeringési viszonyairól. II ö g у e s. 50 kr. — X III. R h izid iu m E nglenae A lex.

B raun. Adalék a C h y trid iu m félék ism eretéhez. D r. E n t z . 30 k r . — X IV . V izs­

g á lato k az em lősök fü lcsig ájáró l. D r. К 1 u g. 40 k r. — XV. A pesti egyetem á s ­ v á n y tá rá b a n levő fö ld p á to k jeg ee zso ro zatai. A b t . 60 k r.

N c g jo d ik k ö te t. 1 S 7 5 .

I. A m ag y ar g o m b á sz a t fejlődéséről és je le n á lla p o tá r ó l. К a 1 c h b r e n- u e r . 25 kr. — II. Az A e th y lo x a lá tn a k h a tá s á ró l a N a p h ty la m in ra . B a l l ó . 10 k r. — III. A s a lv in ia -n a ta n s sp ó ráin ak kifejlődéséről. J u r á n y i 20 k r. — IV . H y r tl C orrosio-anatom iája. L e n h o s s e k . 10 k r. — V. E g y új m ódszer a föld­

p á to k m eg h atáro zására k ő z ete k b en . S z a b ó . 80 k r. — VI. A beocsini m árg a fö ld ta n i kora. H a n t k e n . 10 k r .

Ö tö d ik k ö te t. 1 8 7 4 .

I. Em lékbeszéd K ovács G yula fö lö tt. G ö n c z y . 10 k r. — II. M a g y a ro r­

sz á g téhelyröpüinek futo n czféléi. P ,r i v a l d s z k y . 40 k r. — I I I . B eryllium és a lu ­ m inium kettős sók. W e 1 к о v. 10 k r. — IV. Je le n té s a G apronam id elő állitásá- n a k egy m ódjáról. P a b i n у i 10 k r. — V. Id ő já rá si ^iszonyok M agyarországban 1871. év b e n ; különös te k i n te t te l a liőm érsékre és csapadékra. 7 tá b lá v a l.' S c h e n z 1. 50 k r. — V I. A N um m ulitok ré te g z e ti (stra tig ra p liia i) jelentősége a.

d éln y u g ati k ö zép m a g y aro rszág i hegység ó-harm ad k o ri képződm ényeiben. H a n t - k é n . 20 k r. — V II. A v ízb ő l való élet- és vagyonm entés és eszközei. K e n e s s e y.

20 k r. — A datok a lá ta h á rty á -m a ra d v á n y k ó ro d ai ism e re té h e z . V III. H i r s e b ­ i é r . 15 kr. — IX . T a n u lm á n y a ré g i zsidók o rv o sta n á ró l. D r. R ó z s a y. 25 k r.

— X. Em lékbeszéd A gassiz L ajos k. ta g fölött. M a r g ó . 15 k r. — XI. A rak o - váci sanidintrachyt (?) és fö ld p á tja in a k vegyelemzése. К о c h. 10 kr.

H a t o d ik k ö te t. 1 8 7 5 .

I. E m lékbeszéd g r. L á z á r K álm án felett. X á n t u s . 10 k r. — Й . D o rn er Jó zsef emléke. K a l c h b r e n n e r . 12 kr. — I I I . ' E m lékbeszéd T örök Já n o s 1.

t. felett. E r k ö v y . 12 k r . — IV . A súly- és a hő állító lag o s összefüggéséről- S c h u l l e r . 10 k r. — V. V izsg álato k a kolo zsv ári m . k. tu d . egyetem v e g y tan , in tézetéb ő l. D r. F l e i s c h e r , 2 0 'kr. — VI. A k n y a h in a i m eteorkő m ennyilegel vegyelemzése. D r. T h a n . 10 k r. — VII. A szin érzésrő l in d ire c t lá tá s m e lle tt. D r.

К 1 u g. 30 kr. — V III. E g y felszin ti Hypogaeus. H a z s l i n s z k y . 10 k r. — IX . A m arg itszig eti hév fo rrás vegyi elefrizése. T h a n. 10 k r. — X. Öt közlem ény a m.

k. E gyet, vegytani in té z e té b ő l. E lő te rje sz ti T h a n . 20 k r. — X I. A kőzetek ta n u l­

m ányozásának módszei;ei s tb . D r. К о c h 30 kr. — X II. N yolcz közlem ény a m. k.

egyetem vegytani in té z e té b ő l. E lő te rje sz ti T h a n . 30 kr.

KÉPZŐDÉSI MELEGÉRŐL.

SCHULLER ALAJOS

Ti. T A G T Ó L .

(E lőadta a H L osztály ülésén 1881. június 20.)

B u d a pest , m i

A M. TDD . AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA, Az Akadémia épületében.

A V Í Z N E K

B udapest, 1881. Az A U e t u e u m r. tá rs. коп у vüyom dája.

A víznek képződési melegéről-.

Kénytelen vagyok egy előbbi, Юг. Wartha V. barátom­

mal együtt közzétett — a H égési melegére és víznek valódi képződési melegére vonatkozó munkánk J) érdekében felszó­

lalni, miután a közölt eredmények egynémelyikét dr. Than Károly barátom legújabban megjelent »Vegyerélytani vizs­

gálatok* 2) czímű Il-ik értekezésében kifogásolta. Legyen sza­

bad először a közvetlen me gh^hí.fq z (t s о к közti különbséget tárgyalnom.

Megmértük a tömegegység / /elégésekor fejlődő meleget, midőn az égés állandó nyomás alatt történt s

Ep = 34126

hőegységet találtunk. Than úr pedig ismételve megmérte a H égési melegét állandó térfogatnál s legutóbb 419-274 jégcalo- riát, azaz:

Ev = 33483

hőegységet talált. Megjegyzendő, hogy hőegységnek a víznek közép fajmelegét 0 ° és 100° közt tekintem. 3)

Azt állítottuk, hogy Ep és Ev 403 egységgel különböz­

nek, hogy ugyanis

E p —Ev = 403, ellenben Than úr szerint

Ep— Ev = —j-'+vApw P V

ahol az első .4-nak 424-et, ellenben a másodiknak -et kell 424 jelenteni.

') É rtekezések V III. kötet XII. sz. H őm ennyiség-m érések 17. lap.

9) Értekezések X I. köt. IV. sz.

s) Hőmennyiség-m érések 8. lap.

M. T. AKAD. ÉR TEK . A TERM. TUD. KÖR.

1881.

17.

4 SC H U L LE R AL AJOS.

Ezen kifejezésben Р У

А vagy lia A alatt 7-et értünk 424

Л Г У azt a meleget jelenti, m it-а II és О gázok kifejtenek, midőn az állítólagos vacuumba tódulnak, vApn pedig a gőz sűrűsödésekor fellépő külső munkának megfelelő melegség.

Ez eltérést illetőleg, most is azt állítom, hogy E p— Ev

= 403 ; a különbség t. i. csakis a külső munkától származik, mely tz állandó nyomás alatti égésnél a térfogat változás köz-

11 0

D

d

ben végeztetik, s ez a munka a külső erők által csak egyszer végeztetvén, csak egyszer jöhet szá­

mításba, a mint a következőből kitűnik.

Ábrázolja a mellékelt idom­

ban a folytonos vonalokkal elő­

tüntetett rész az állandó nyomásra vonatkozó készüléket, melynek felső részét a két gáztár, alsó ré­

szét a calorimeter C és a benne

“ i foglalt égető képezi. Égés közben, 1 '• mialatt Ep fejlődik, a dugók ZMől lesülyednek d pontozott állásig s e közben az utánuk tóduló légnem P .V munkát fejt ki, ha P alatt értjük az uralkodó nyomást, V alatt pedig a térfogatváltozást.

Akárhogy képzeljük az égésfolya­

matát, bizonyos, hogy több külső munka nem végeztetik. Még ha a nyomás lényegesen más volna is, ugyanaz lenne a munka értéke, mert a Mariotte-féle törvény értel­

mében P. V = Const.1)

Atmenve most az állandó térfogatnál történő egyesülés esetére, képzeljük a kis calorimetert C eltávolítva, helyette a szakadozott vonalakkal ábrázolt nagyobbat alkalmazva és a dugókat kezdeti állásukban megtartva. Ha ez esetben egyesül

X,

ч Ш I I

\ V

\ N

*) V csaknem tökéletesen megegyezik a gáz térfogatával.

A VÍZNEK képződési m e l e g é r ő l. •R

a két gáz, kétség kívül Eo meleg fejlődik, mely az előbb fejlő­

dött Ep-tői csakis a külső munkának megfelelő meleggel A P V különbözhetik, mely 403 liőegységet kitesz.

Kétségtelen, bogy a szóban forgó munka összefügg a vízgőz lecsapódásával, hiszen leginkább ennek tulajdonítandó a térfogatváltozás. Ez alapon szintén kiszámíthatjuk a megfe­

lelő melegséget s helyesen eljárva, természetesen ugyanazon eredményhez jutunk. Ellenben nem vezethet helyes eredmény­

hez, ha — mint Than úr teszi — a null-foknak megfelelő külső munkát vesszük számításba; mert ez feltételezi, hogy a lecsapó­

dás csak null foknál történt. Pedig esetünkben a lecsapódás egészen úgy, mint Regnault-nak a vízgőz rejtett melegére vo­

natkozó kísérleteinél, egy átm. nyomása alatt ment végbe és így a 100°-nak megfelelő rejtett meleg — illetőleg a hozzátartozó külső munka szerepel, mely utóbbihoz még hozzá jön az a munka, mely a túlhevített vízgőznek lehűlése közben végezte­

tik, azalatt, hogy állandó nyomásnál a gázkeverék eredeti tér­

fogatától egészen a 100°-ú vízgőz térfogatáig összehúzódik. — Mindenesetre eltűnik az az összevágás, melyre támaszkodva, Than úr következteti, hogy mind az ő meghatározása, mind az általa adatainkból számított érték helyesek.

2. Hasonló nem kevesbbé lényeges eltérés van a valódi vegyiilési melegnek, az úgynevezett »valódi chemiai erélynek«

kiszámításánál.

Than úr abból a nézetből indul ki, hogy az állandó tér­

fogatnál meghatározott égési melegből csak a 0°-nak megfe­

lelő belső rejtett meleget kell kivonni, hogy a vegyi erők okozta meleget megnyerjük. De ez egyrészt föltételezi, hogy a keletkezett vízgőz csak 0°-ig lehűlve sűrűsödik, holott kísér­

leteinél már 96-4°-nál kellett egy részének lecsapódni; más­

részt nem is a belső rejtett meleg jön tekintetbe. Különösen kiemelem, hogy a belső rejtett hő egymaga nem is fejlődhetik gőznek sűrűsödésekor, hogy mindig más meleggel együtt, esetünkben mint a gőznek összes melege *) jelentkezik.

Miután Than úr kísérleteinél a kezdeti- és a vég-állapot különböző, nézetem szerint itt sem lehet másként, mint felosz-

') Zennel'. W a n n e tlie o rie p. 270.

6 S C H I L L E R A L A JO S.

tani a változások sorát olyan részekre, melyek közűi az egyik, a vegyi átalakulást magában foglaló, gázállapotú alkatré­

szekre és ugyanilyen terményre szorítkozik. Az illető számítást azonban, az adatok hiánya miatt, csak durva megközelítéssel tudom megtenni, ha példáúl képzelem a gázkeveréket ama 96-4°-ra felhevítve, mire N hő kívántatik, azután elégetve s ismét 96'4°-ig lehűtve, mialatt az egyesülési hő E fejlődik, végre a vízgőzt N 2 hőfejlődés közt 0°-ig sűrítve; akkor

Ev = — ATj -j- E-\- N 2- Itt Ni = 3 4 9 , AjJ= 8 -98 / i ) = 5 3 5 2 tehát

E = E v — 5U03.

Than ur szerint £ e = 3 3 4 8 3 és így

£■=28480

Ezen érték 110 caloriával nagyobb, mint Than úr-é, de még mindig 330-al kisebb a miénknél.

Áttérve már most a mi — a valódi vegyülési meleget illető — számításunkra, Than úr szerint ez sem lenne helyes.

Ellenvetése ugyan, azt hiszem, már az előbbiek folytán elvesz­

tette nyomatékét, mégis a tárgy általánosabb érdeke miatt kissé részletezni akarom értekezésünkben csak röviden vázolt

Képzeljük, hogy calorimeterünk két részből áll, melyek közűi a felső 225 fokú, az alsó О fokú legyen. Az égető szintúgy két részből álljon: felső 225 fokú részében történjék az égés, alsó О fokú részében sűrűsödjék a 225 fokkal belétóduló vízgőz. A calorimeterbe érkező gázok legyenek О fokúak és 760 mm-nyi higany-oszlop nyomása alatt álljanak.

Akkor az égetőbe ömlő gázok először is felmelegszenek 225 fokig s ez alatt meleget vonnak el a felső résztől, mely meleget a valóságos kísérletnél a már elégett gázrészektől nyerik; azután égés közben kifejtik az eljárásunkat.

„ o mm

0 , 760

Г r

<

1

225

0

J) Zeuner. W arm etlieorje ТаЪ. 1 b.

Л viZNM.lv K É P Z Ő D É S I M E L E G É R Ő L .

egyesülési energia egyenértékűt E, melyet, valamint a 2/3-ra való sűrűsödés melegét M2, átvesz a calorimeter meleg része.

Ennek hőnyeresége tehát — Mx-\-E-\-M 2. Megtörténvén mindez a képződött 225 fokú vízgőz eljut az alsó részbe, a hol egészen 0°-ig lehűl s ezalatt M3 melegséget ad át a calorimeteruek.

Az utóbbi mennyiség természetesen magában foglalja ama munka melegét, melyet a lecsapódás közben az utána tóduló gőzrészek kifejtenek. Ezen M3 értékét közvetlenül a Regnault- féle kísérletekbőlx) vettük át, melyeknél a szóban forgókhoz egészen hasonló viszonyok szerepeltek. — Ezek szerint az ösz- szes bőfejlődés

— Mi -\-E-\- M2 + M3— Ep, tehát E = E p—( M2+ M3— Mx).

Than ur szerint a jobboldali részből még le kellene vonni azt a bőt, »mely a durranólégnek beömlése által a vácu- umban keletkezik.* Ez alatt csak a külső munkának megfelelő meleget érthetem, mert csak ez a munka szolgáltat meleget, mikor a gáz vácuumba ömlik. Miután azonban utolsó egyen­

letünk M2 és M3 mennyiségeiben máris az összes térfogatvál­

tozásnak megfelelő munka szerepel, azt hiszem, hogy az emli*

tett, nem is indokolt ellenvetés magától elesik. Mindezek után lényeges különbség mutatkozik az általunk közölt valódi egye­

sülési meleg (28810) és a Than ur által nyert (28370 = 355'245 jégc.) érték közt.

3. Megemlitendőnek tartom még, hogy mekkora tényle­

ges eltérés van a két meghatározás közt. Tisztán, az átszámí­

tás gyarlóságaitól menten látjuk ezt, ha Than urnák E v— 33483 értékéhez hozzáadjuk a külső munkának megfelelő melegséget 403-at s az összeget 33886-ot összebasonlitjuk az általunk kö­

zölt értékkel E p = 34126, miből kitűnik, hogy az utóbbi 240 caloriával nagyobb. A különbség, mely az egésznek közel 2/3°/0-a, csak a követett módszerek hiányos voltában találhatja magyarázatát. Miután nem ismerek hibaforrást, mely az ál­

landó nyomás alatt végbemenő égésnél ekkora bizonytalansá­

got okozhatna, hajlandó vagyok hinni, hogy a Than ur által

*) Memoires de l ’academ ie des sciences XXVI. p. 175.

SCHULLEtt ALAJOS.

> *5

használt, eddig eléggé még ki nem próbált módszer, a kiváló gonddal és tökéletes •eszközökkel "végzett mérések daczára, még nem'hibátlan. Ugyanis van ennél két hibaforrás, melyek befo­

lyásáról alig szerezhetünk fogalmat, t. i. az eldurranást kisérő élénk felvillanás és a jelentékeny rázkódás, melyek bizonyos munkát kölcsönöznek a calorimeter környezetének, minek megfelelő melegség hiányzik a calórimeterből. Ez okból azt hiszem, hogy a durranólég eldurrantásával nyert adatok ném tarthatnak igényt teljes bizalmunkra, mig olyan ellenőrző kí­

sérletek nem tétettek, melyeknél az említett hibaforrások el vannak kerülve. Erre vonatkozólag megpróbáltam a durranó léget zárt edényben lassan elégetni, s azt találtam, hogy erre elég kis égető kamrát alkalmazni, mely a gáztérrel például ezüst srét rétegen át közlekedik. Fajdalom; nem vagyok jelen­

leg abban a helyzetben, hogy. hőméréseket végezhetnék és így meg kell elégednem azzal, hogy az említett körülményekre mint lehetséges hibaforrásokra irányítom a tekintetes Aka­

démia figyelmét.

H e te d ik k ö te t. 1876.

• I.,V izsgálatok a k o lo zsv ári m. k. tud. egyetem v e g y ta n i in tézetéb ő l. K özli .Dr. F l e i s c h e r . 20 k r. — I I . B áró P rónay G ábor em léke. H a b e r e r n . 1 2 k r.

— III. A légnyom ás v á lto z á sa in a k pontos m eghatározásáról. S c h u l l e r 10 kr.

— IV. Négy közlem ény a m. k ir. orvosi- tan in tézétb ő l. B e m u tatja D r. X h a n h o f - f é r . 50 k r. — V. F ftlya Jó zsef emléke. Dr. T ö r ö k . 10 k r. — V lí T anulm ányok a ta la j absorbtiója fö lö tt. D r. P i 11 i t z. 20 kr. — V II. A szőlő öbölye. H a z s - 1 i n s z к y. 10 kr. — V III. Az agy féltekéinek és a kis a g y n a k m űködéséről.

B a l o g h . 40 k r.— IX . K ry s tá ly ta n i vizsgálatok a b e tlé ri w o ln y n o n . 3 k ép táb láv al.

S z é c s k a y . 30 kr. — X . Az agy befolyásáról a szívm özgásokra. B a l o g h 10 kr.

— X I. K ét isomór M o n o b ro m itro n a p h tlia lin ró l. D r. F a b i n y i. 10 k r. — X II.

K ub in y i Ferencz és Á g o sto n életrajzu k . K e n d t v i c h . 10 k r. — X III. Jelen tés G örögországba te tt g eo ló g iai u tazá sairó l. D r. S z a b ó . 10 k r . — X IV . A felső­

bányái tra c liit w o lfram itja. 1 tá b lá v a l. Dr. K r e n n e r . 10 k r. — XV. V izsgálatok a kolozsvári m. k. tu d . egyetem vegytanintézetéből. 6) A cyansav vegyületek szö v eti alk atáró l. D r. F l e i s c h e r . 10 kr- — X V I. A villanyosság kiegyenlődése

a szik ráb an és a szig etelő k oldaliuflúentiája. К о n t. 10 kr.

N y o lc z a d ik k ö te t. 1 8 7 7 .

I. Az isogouok ren d h ag y ó m e n e té rő l' M agyarország erd ély i részeiben í t e h e n z 1. 40 kr. — II. A h o rto b ág y i keserűviz elem zése. D r. S c h v a r c z e r.

10 k r. — III. A datok a já ru lé k o s gyökerek fejlődéséhez. S c l i u c h . 10 k r. — IV.

V izsgálatok a fu lm in áto k (dursavvegyelc) vegyalkata felett. D r. S t e i n e r. 20 kr.

— V. Az em beri vese M alpighi-féle lo b rai. L e n h o s s é k József. 20 k r. — VI.

A dalékok a kárp áto k fö ld tan i ism eretéhez. II a n t к e n M iksa. 10 kr. — VII.

T anulm ányok az ald eliy d ek vegyűleteiről plienolokkal. (Első értekezés.) Di- hydroxyphenyl-aetlian és vegyííletei. Dr. F a b i n y i R udolf. 10 k r. — V III.

M agyarhoni A nglesitek. Székfoglaló értekezés D r. K r e n n e r J ó z s e f S á n ­ d o r t ó l . (9 tá b lá v a l.) 20 k r .— IX . A vas chem iai a lk a ta és kem énysége közötti vonatkozások. K e r p e l y A n t a l t ó l . K ét tá b lá v a l és tö b b ra jz z a l a szöveg k ö zö tt. 20 lev. — X . Á sv án y - és k ő zettan i közlem ények E rd ély b ő l. D r. К о c h A n t a l lev. tag tó l. 20 k r. — X I. E m lékbeszéd D r. E n tz F eren cz a m. tud. ak ad é­

m ia levelező tag ja fö lö tt. G a l g ó c z y K á r o l y , lev. ta g tó l. 10 kr. — X II.

Hőm ennyiség-m érések. S c h u l l e r A lajos és dr. W a r t h a V incze ta n á ro k tó l.

E gy táblával. 20 kr. —" X III. Folyékony cyánsó vas-nagyolvasztóból. Közli K e r p e l y . A n t a l 1. ta g . 10 'k r. — X IV . D olgozatok a k. m. tu d . egyetem éle tta n i intézetéből. K özli J e n d r á s s i k J e n ő 1. ta g . 50 k r . — XV. Lázas b á n talm ak egyik okbeli tényezőjéről. Székfoglaló értekezés. B a l o g h K á l ­ m á n t ó l . 20 kr. — X V I. Szibériai és délam erikai gom bák (F u n g i e Sibiria et A m erica A ustrali.) K a l c h b r e n n e r K ároly r. tag tó l. N égy tá b lá v a l. 60 kr.

Kilcnc/.o<l»k k ötet. 1 8 7 8 —1879.

I. A datok a dentin fo g ak finomabb szerkezetének ism eretéhez. T e s c h l e r G yörgy reáliskolai ta n á r tó l K örm öczbányán. 7 táblán ra jz o lt 28 áb ráv al. 60 k r. — II. A d itroi syenittöm zs k ő z e tta n i és hegyszerkezeti viszonyairól. К о c h. 1 tá b la rajzzal. 30 kr. — II I. A gyuladásról. T h a n h o f f e r . 3 tá b la rajzzal. 40 kr. — IV . N ehány gázkeverék szinképi vizsgálata. L e n g у e 1. 1 tá b la rajzzal. 10 kr. — V. U j adatok M agyarhon k ry p to g ám virányához az 1878. évből. E t a z s l i n s z ky

10 kr. — V I. A gyszöveti vizsgálatok. L a u f e n a u e r . 2 tá b la rajzzal. 10 k r • — VH. Emlékbeszéd B a lia K. felett. G a l g ó c z y . 10 kr. — V III. Az érv erésrő l T h a n h o f f e r . 64 fam etszvény és 1 tábla. 50 kr. — IX . U rv ö lg y it egy u j ré z ­ ásvány. S z a b 6. 1 tá b la rajzzal. 10 kr. — X. A P in g u icu la alp in a m in t rovarevő növény. K l e i n G y u l á t ó l . 2 táb la rajzzal. 20 kr. — X I. Az aczél m egkülön- böztető jelei. (In d íto tt töm ecsü állapot, meleg törő próba.)K e r p e l y A n t a l t ó l . 30 k r. — X II. H éb ert és M unier Chalmas közlem ényei a m agyarországi ó h a r­

m adkori képződm ényekről. H a n t k e n M i k s á t ó l . K ét tá b la rajzzal. 20 kr. — л X III. Fouqué m unkája S antorin vulkáni szigetről, m eg ism erteti és jegyzetekkel

kiséri dr. S z a b ó J ó z s e f . 20 kr. — XIV. Emlókbeszéd n éh ai dr. Kovács- Sebestyén E n d re lev. ta g fölött. D r. R ó z s а у J ó z s e f t ő 1. 10 k r. — XV. Floris- ticai adatok, különös te k in te tte l a R oripákra. В o r b á s V i n c z é t ő l . 40 k r . — X V I. A hazai epilobium ok ism eretéhez. B o r b á s V i n . c z é t ő l . 20 kr. — X V II. A sz a ru h á rty a szalagszerü elhom ályosodásáról. (Bundfürm ige H ornliauttrü- buug.) R ajzzal egy tá b lá n . D r. G o l d z i e h e r V i l m o s t ó l . 10 kr. — X V III

vizsgálatok az agy corticalis látóm ezőjéről. Dr. L a u f e n a u e r K á r o l y t ó i 20 kr. — XI X. Ú jabb átlátok a te n g e ri m oszatok krystalloidjairól. K l e i n G y u ­ l á t ó l . E gy táb láv al. 30 kr. — X X . A m agas hőm érsék és karbólsavgőz h atása sz ;rves testekre. T l i a n K á r o l y t ó l . 10 kr. — X X I. Az alsó-kékedi gyógyforrás cliem iai elemzése. S t о 11 á r G y u l á t ó l . A felső-rákosi savanyúviz, v alam in t a székely-udvarhelyi hideg sós fürdő cliemiai elemzése. D r. S o l y m o s i L a j o s ­ t ó l 20 kr. — X X II. A felső-ruszbachi ásványviz vegyelemzése. S o h e r f e l W . A a r é 1 1 ó 1.10 kr. —X X III. A g rá n á t ésC o rd ierit(D itro it) szereplése a m agyarországi T rach y to k h an D r. S z a b ó J ó z s e f t ő l . 30 k r — X X IV . M egemlékezés B ernard Claude fölött. B a l o g h K á l m á n t ó l . 20 kr. — X X V . R eg n an lt H. V ictor em lékezete. D r. T h a n K á r o l y t ó l . 10 kr.

T iz e d ik k ö te t. 1880.

I. K özlem ények a m. k. egyetem vegytani intézetéből. I. A datok a carbonyl- sulfld phisikai sajátságaihoz. D r I l o s v a y Lajostól. — A budapesti világító gáz cliem iai analysise. — U gyanattól. — E g y földpát m ennyiségi analysise. L о c z к a J ó z s e f t ő l . — II. G róf Vass Sam u emlékezete. D e á к F a r k a s t ó l . — III. A m agyarországi dunaszigetek fö ld ira ti csoportosulása s képződésük tényezői. Dr.

O r t v a y T i v a d a r t ó l . E gy m ellék lettel. — IV. A datok a M artin-aczél tu la j­

donságainak ism ertétéséhez. K e r p e l y A n t a l t ó l . — V. A viz-elvonó testek behatásáról a kám forsavra és am id jaira. В á l l ó M á t y á s t ó l . — V I. A vad- gesztenye gyökereinek ism ertetéséhez. K l e i n G y u l á t ó l és S z a b ó F e- r e n e z t ö l . E gy táb láv al. — V II. Az utóvilágit’ásról G eissler-féle csövekben.

Dr. L e n g y e l B é l á t ó l . ■— V III. A rank-herleini és szejkei ásványvizek che- m iai elemzése. Dr. L e n g y e l B é l á t ó l . — IX . A v árosligeti a rtézi k ú t h év fo r­

rásának vegyi elemzése. T h a n К á г о 1 у t ó 1. — X . A datok a M ecsekhegység és dom bvidéke Ju rak o rb eli lerak o d ásán ak ism ertetéséhez. I. S tra tig ra p h ia i rész.

B ő c k h J á n o s t ó l . — X I. M yelin és idegvelő. (Szövettani tanulm ány.) T é r t i k O t t ó t ó l . 16 rajzzal. — X II. K özlem ények a m. k. egyetem v eg y tan i intézetéből.

I. A durranó lég sűrűségének m eghatároása. К a 1 e c s i n s z к у S á n d o r t ó l .

— II. A nitrosylsav néh án y sójáról. D r. C s u l a k L ajostól. — X III. A m agyar te n g e rp a rt szivacsfaunája. I. közlem ény. Dr. D e z s ő B é l á t ó l . — X IV . A bábolnai m eleg »M átyás-forrás« és a szovátai »Eekete-tó« hideg sósforrás cliemiai elemzése. D r. H a n к ó V i l m o s t ó l . — XV. Közlemények a kolozsvári egyetem élet- és kórvegytani intézetéből. D r. O s s i l c o v s z k y J ó z s e f t ő l . I. A dalék a hyrosin és a skatol vegyi szerkezetéhez. II. A rsenkéneg m in t m éreg s an n a k sze­

repe törvényszéki kérdésekben. II I. A tellu rn ak előállítása a nagyági a ra n y te llu r érczekből és a nyers tellurból. — X V I. Az ágyéki és gerinczagyi dúczok többszö- rösségéről. D r. D a v i d a L e ó t ó l . E g y táblával. — X V II. Uj vagy kevesbbé is m e rt szömörcsögfélék. (Phalloidei nö v i vei minus cognitj.) K a l c l i b r e n n e r K á r o l y t ó l . H árom táblával. — X V III. Az associált szem m ozgások idegm echa- nism usáról. Dr. H ő g y e s E n d r é t ő l . I. közlemény. 2 kőnyom atú és 3 egyszerű nyom atú táblával. (Bevezetés. I. rész. A fej- és testm ozgásokat kisérő associált szemmozgások tünem ényei em lősöknél és az em bereknél.)

B u d a p e s t, 1881. A z A t h e n a e u m r. tá r s . k ö n y v n y o m d á ja .