S c m i n a r i u m i k f i n y v t á r j
POLGARI^e-G
; KAPCSOLATBAN:
KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY
lm-
'• Szerkesztők:
Dr. BÉCK S A L A M O N Dr. LÉNÁRT VILMOS Dr. GLÜKSTHAL A N D O R Dr. V A R A N N A I ISTVÁN
Dr. Baüa Ignác Dr. Blau György Dr. Bánlaky Zoltán Dr. Brozik Bódog Dr. Deutsch Maurus
(Wien)
Dr. Fenyves Béla Dr. Fornheim Ernő
Főmunkatársak:
Dr. Frankel Pál Dr. Frigyes Béla Dr. Huppert -Leo Dr. Kemény György Dr. Kende Ernő Dr. Király Ferenc Dr. Mahler Sándor Ifj. Dr. Nagy Dezső Dr. Nyulászi Alajos
Dr. Pályi Gyula Dr. Steinhaus Ernő Dr. Szalay Zoltán Ifj. Dr. Szigeti László Dr. Vági József Dr. Vályi Lajos Dr. Wagner György Dr. Zoltán József
IX. ÉVFOLYAM
1933.
I. Belföldi jog.
1.. Magánjog.
Általában.
Az 1932. évi joggyakorlat tanul-
ságai. ( I f j . dr. Nagy Dezső.) 30 Deflációs magánjog. (Dr. Varan-
nci István.) 199 Előhang. (Dr. Medvigy Gábor.) 293
Jogszabály nem ismerése — . ment. (Dr.. Beck Salamon.) — 412 A kény szeregyezségi joggyakor-
lat. (Dr. Nyulászi Alajos.) — 296 Kötelező bosszúállás. (Dr. Éalla
Ignác.) 39 A Magánjogi Törvénykönyv ja-
vaslatának felszívódása a bí- rói gyakorlatba. (Dr. Zoltán
József.) : 273 Structura-változás a jogban.Y-Dr.
Beck Salamon.) : " 133 Visszaélés a joggal. (Dr. Mesz-
lény Artúr.) 1 Személyi jog.
A fényképezett személy szerzői
• joga. (Dr. Grossmann László.) 428 A judikatura kiemelkedő dön-
tései. (Dr. Vági József.) 446., 497 Modern technika és szerzői jog. 517
Házassági és családjog.
A házassági culpacompensatió elvi alapja. ( I f j . dr. Szigeti László.) —' — 416 A H. T. 80. §. utolsó bekezdésé-
nek helyes értelme. (Dr. Tóth
György.) — 395 ,,H. T. 80. §. utolsó bekezdésé-
nek helyes értelme." (Dr. Wag-
ner Lilla.) , 453 A telekkönyvvezető nem hono-
rátior.' (Dr. t. gy.) — 174
Dologi jog.
Állategészségügy. .271 Az , elidegenítési és terhelési ti-
lalom hatályos-e köztartozá- sokkal szemben? (Dr. Balla,
Ignác.) 319 A Jelzálogtörvény 3. §-ához.
(Dr. Árvay Kálmán.) • 466 A keretbiztosítéki jelzálogjog
kérdéséhez. (Dr. Árvay Kál-
• mán.) . 506 Néhány szó a Jelzálogtörvény
3. §-ához. (Dr. Rakovszky
Menyhért.) — 367 A 4420/1918. sz. rendelet judí-
caturájához. (Dr. Beck Sala-
mon.) 371 Törvényes zálogjog és igény-
per. (Dr. Borsodi Miklós.) — 48 Tulajdonjog a követeléseken.
( I f j . dr. Nagy Dezső.) 359 Tulajdonjog a követelésen. (Dr.
Ehrenthal Aladár — ifj. dr.
Nagy Dezső.) 457 Kötelmi jog.
Állategészségügy. 271 Átértékelés gyámpénztárba be-
fizetés után. (Dr. Nizsalovszky
. Endre.) : i 346
Baleseti kár megtérítési módja.
^ ( I f j . dr. Szigeti László.) 182 Denegatio Justitíae. (Dr. Prosz-
wimmer Béla:) 109, 145 Devalorizáció a földárak esése
miatt. (Dr. Vági József.) — 318 Gazdasági munkaszerződéseken
alapuló követelések védelmé-
ről. (Dr. Vályi Lajos.) 262 A gazdatartozások fizetésének
újabb szabályozásáról. (Dr.
Kohner Artúr.) 475 •
*
A hitelezői késedelem tanához.
(Dr. Beck Salamon.) 313 A kártyajáték céljaira adott i
kölcsön. (Dr. Vági József.) 180 j A kártyaveszteség kifizetésével j
kapcsolatos kölcsönügyletről.
(Dr. Böhm Ferenc.) 176 Lakbérleti kérdések. (Dr. Zoltán
Emil.) 118;
A magasabb érdek szerepe a j gazdasági lehetetlenülésnél. i (Dr. Schneller György.) 422 Magánjogi Törvénykönyvünk Ja- i
vaslatának 990. §-ához. (Dr. [
Schwartz Izidor.) 495;
A m. kir. Curia 56. sz. jog- i egységí döntvénye. (H j. dr. |
Szigeti László.) 354 A megbízás nélküli ügyvitel kér-
déséhez. (Dr. Beck Salamon.) 209 j Mezőgazdasági adósvédelem. (Dr.
Kohner Artúr.) 17 A mezőgazdasági földbirtokva-
gyon adósságainak rendezése.
(Dr. Vályi Lajos.) 21 Néhány kérdés az új lakásren-
delettel kapcsolatban. (Dr.
Jabtonkay Géza.) 214 A 4420/1918. sz. rendelet judi-
caturájához. (Dr. Beck Sala-
mon.) 371 A részleges érvényesség kérdé-
séhez. (Dr. Beck Salamon.) — 180 Szolgáltatások értékaránya vissz-
terhes szerződésnél. ( I f j . dr.
Szigeti László.) 251 Az új gazdavédelmi rendelet.
(Dr. Görög Frigyes.) 11 Az új lakbérleti szabályrendelet
tervezetről. (Dr. Halom Ist-
ván.) r — 440
Üzembentartó fogalma tárgyi fe- lelősségnél. ( I f j . dr. Szigeti
László.) 321 örökjog.
Végintézkedések kihirdetése. (Dr.
Stamberger Sándor.) 467 2. Hiteljog.
Biztosítási szerződés átszállása tulajdonátruházás esetén. (Dr.
Fonyó György.) 128 Biztosítási szerződés — naturá-
lis obligáció. (Dr. Fonyó
György.) 419
218 168 Biztosításjogi döntések. (Dr. Fo-
nyó György.) 462 Cégvalódiság és tisztességtelen
verseny. (Dr. Huppert Leo.) 123 Hatályos-e a kereskedelemügyi
miniszter felhívására utólago- san bemutatott kartellmegálla- podás. (Dr. Grossmann László.) -
Hitel jogi birói gyakorlat. (Dr.
Huppert Leó.)
Időszerű váltójogi kérdések. (Dr.
Pethő Tibor.) 113 Kezesség és kényszeregyezség.
(Dr. György Ernő.) 278 Kezesség és kényszeregvezség.
(Dr. Huppert Leó.) — • 282 A Magyar Nemzeti Bank jog-
hatósága. ( I f j . dr. Nagy Dezső.) 156 A 4140/1933. M. E. sz. rendelet
a függőszámlára való fizetés kérdéséhez. (Dr. Gárdonyi Ist-
ván.) 311 A részvénytársaságok, szövetke-
zetek é9 korlátolt felelősségű társaságoknál a szolgálati já- randóságokat csökkentő 4600/
1933. M. E. sz. rend. egyes' intézkedéseiről. (Dr. Huppert
Leó.) 308 A versenytörvény módosítása.
(Dr. Thein Alfréd.) 410 3. Eljárási jog.
Adós eltartása a hitelezők ter-
hére. (Dr. Ballá Ignác.) 500 Behajthatók-e a 25 pengőn aluli
követelések? (F. P.) 432 A bérbeadó perreutasítása 400
' pengőn aluli bérkövetelésnél.
(Dr. Vági József.) 461 A Curia újabb házassági per-
jogi- gyakorlata. (Dr. Hajnal
Henrik.) 150 A devizarendeletek és a per-
költség. (Dr. Balla Ignác.) — 386 Az engedményes speciális illeté-
kessége: (Dr. Beck Salamon.) 35 Fegyverhasználat jogosságának
kérdése a polgári perben. ( I f j .
dr. Szigeti László.) 126 Fellebbezés a perköltség kérdé-
sében az egyszerűsítési tör- vény alapján. (Dr. Habermann
Gusztáv.) 513
A gazdatartozások fizetésének újabb szabályozásáról. (Dr.
Kohner Artúr.) 475 Harmadik javára történő ma-
rasztalás. (Dr. Beck Salamon.) 452 Igényper nemlétező felperes ne-
vében. (Dr. Borsodi Miklós.) , 46.
Kötelező-e az ellenfél meghall- gatása, ha az ügyvéd csak az iratok alapján kéri Élt. 18. §.
szerint költségeinek megálla-
pítását. (Dr. Rudolf Lóránt.) 334 Közbenszóló ítélet. (Dr. Beck
Salamon.) 376 Közszerzemény és végrehajtási
törvény. ( I f j . dr. Szigeti László.) 448 Lakbérleti kérdések. (Dr. Zol-
tán Emil.) 118 Lefoglalható-e. az OTDalkalma-
zottiak fizetése és egyéb já- randósága? ( I f j . dr. Szigeti
László.) 508 Lehet-e végrehajtást foganatosí-
tani, ha az fel van függeszt-
ve? (Dr. Harmath Zoltán.) 43 Mezőgazdasági adósvédelem. (Dr.
Kohner Artúr.) 17 A mezőgazdasági földbirtokva-
gyon adósságainak rendezése.
(Dr. Vályi Lajos.) 21 Perjogi egyszerűsítési törekvé-
sek. ( I f j . dr. Szigeti László.) 315 Perjogi kérdés a jogegységi ta-
nács előtt. ( I f j . dr. Szigeti
László.) 277 Perköltség aranypengőben. (Dr.
Vági József.) 217 A Pp. 599. §-ának judikatúrá-
jához. (Dr. Grossmann László.) 512 Perveszteség perbenállás nélkül.
(Dr. Marton Géza.) ' — 435
„Perveszteség perbenállás nél-
kül." (Dr. Beck Salamon.) — 504 A relatív szegénységi jog. ( I f j .
dr. Dajkovich István.) 510 Törvényileg támogatott álláshal-
mozás. (Dr. Balla Ignác.) — 269 Törvényes zálogjog és igényper.
(Dr. Borsodi Miklós.) 48 Az új gazdavédelmi rendelet.
(Dr. Görög Frigyes.) 11 Végrehajtás lábonálló termésre.
(Dr. Nyulászi Alajos.) 36 Végrehajtási és perköltségek a
földbirtokvagyon teherálladé-
kában. (Dr. Vályi Lajos.) — 160 Vitás kérdések a perorvoslati
érték körül. ( I f j . dr. Szigeti
László.) 373
4. Perenkívüli eljárás.
Denegatio Justitiae. (Dr. Prosz- wimmer Béta.) 109, 145 A kényszeregyességi joggyakor-
lat. (Dr. Nyulászi Alajos.) — 2 % Választott bíráskodás. ( I f j . dr.
Szigeti László.) 418
II. K ü l f ö l d i jog, n e m z e t k ö z i v o n a t k o z á s o k .
Belga törvéhy az üzletbérek csökkentéséről. (Dr. Schulcz
Ferenc.) 444 A Curia 57. sz. polgári jogegy-
ségi döntvénye. (Dr. Balla Ignác.) — 356 Devizajogi határozatok. (Dr.
. Deutsch Maurus.) 51 Devizarendszabályok. (Dr. Deutsch
Maurus.) 184 A perköltség és ítéleti illeték
biztosítása a magyar nemzet- közi per jogban. (Dr. Szász y
István.) 98 A ráadás a német törvényhozás-
ban. (Dr. J. Auerbach.) 187
Szlovénszkói jogélet az 1932. év-
ben. (Dr. Taenzer Hugó.) — 224 Szovjetoroszország családi és
házassági joga. (Dr. Mezey
István.) 102 U j német szükségrendelet a jel-
zálogos követelések és telek- adósságok esedékességéről.
(Dr. Brúnó Altenberg.) 54 Valutatartozdsok és aranyklau-
zula a bécsi Legfelsőbb Tör- vényszék döntései szerint. (Dr.
Maurus Deutsch.) 221 A Zola-eset. (Dr. Goldberger
József.) 425
III. Ügyvédség és jogélet-
A bírói út kizárása és az ügy- védség. ( I f j . dr. Nagy De-
zső). 322 A budapesti ügyvédi kamara
jelentése. (F. P.). 331 A budapesti ügyvédi kamara
költségvetése. 192 A Civiljogászok Vítatársaságá-
nak 1932. november 16-iki
ülése. 73 A Civiljogászok Vitatársaságá-
nak 1932. november 23-iki
ülése. 73 A Civiljogászok Vitatársaságá- 1
nak 1932. november 30-iki 1
ülése. 74!
Az egyik budapesti adófelszó- lamlási bizottság. 71 ' Az elcsatolt cseh területen mű- ,
ködő ügyvédek helyzete, (bb.) 66 I 1933. február. 190 j Az 1932. év törvényalkotásai. i
(F. P.). - 27 ! Gazdaságj ogi kérdések és az j
ügyvédi rend. (Dr. Groák |
László.) 235 Hozzászólás az ügyvédi költ-
ségrendszer reformjához. (Dr.
Hódy János). 337 Igazságügyi racionalizálás. (Al-
íöldy Ede). - 91 Jogéleti Munkaterv. (Dr. Hoff
György). — 469 Dr. Kende Ernő előadása a Ci-
viljogászok Vitatársaságában. 131 A közigazgatási bíróság 169. sz.
jogegységi megállapodása.
(Dr. Szűcs Miklós). — 136 ,,Á közmegbizatásokból eredő
jövedelmek közös felosztása." 70 A külföldi hitelezők perei és
az ügyvédség. (Dr. Brózik
Félix). 390 A Magyar Jogászegylet köz-
gyűlése. 72 A Magyar Jogászegylet magán-
jogi szakosztálya. 471
A II. Országos Ügyvédi Érte- kezlet.
Márciusi gondolatok.
Meszlény Artúr.
Németország.
Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet reformja. (Dr.
Pályi Gyula).
Országos Ügyvéd Múzeum.
(Sz-i).
Az Országos Ugyvédszövetség IV. vándorgyűlése. (Dr. Neu- gröschel Endre).
A pécsi országos ügyvédgyűlés illeték jogi bizottságának mun- kája. (Dr. Pályi Gyula.) -—
Összeférhetetlenség. (—így—).
Törvényjavaslat a zugirászat- - ról. (Dr. Kramer Emil). — Az új jogszabályok rendszeres
feldolgozása a „Polgári Jog"- ban.
69'- 245 345.
67
377 434
381 388.
63 493
72 72 70 335 Az ügyvédek gyám- és nyugdíj-
intézete. (St. E.).
Az ügyvédek reformszövetsége és a zugirászat.
Ügyvédi betegbiztosítás. (Dr.
Pályi Gyula).
Ügyvédi érdekképviselet. (Dr.
Pályi Gyula).
Az ügyvédi képviselet kiterjesz- tése. (Dr. Pályi Gyula).
Ügyvédi középpárt. — — —•
A z ügyvédi munkaalkalmak sza- porítása.
Ügyvédi Szemle. (St. E.). — 193, 247 Az ügyvédi szolidaritás* ünnep- Az ügyvédjelöltek szerzett joga.
Az ügyvédség 1932.-ben. (Dr.
Varannai István).
Az ügyvédség fiatalabb tagjai- ból álló pártok.
Az ügyvédség korlátozott számú rendszerének bevezetése. — Ügyvédstatisztika, (— igy —).
328 430' 518
70 69 70' 57 71 71 67
IV. J o g i r o d a l o m .
Dr. Almási Antal: Dologi jog.
II. k. (Dr. Beck Salamon).
Das Eherecht Ungarns. (Dr.
Hajnal Henrik). —
I Dr. Erdélyi Sándor: Mérleg-
79 1 analízis, mérlegrevizió. 197"
• Dr. Gábor Gyula: A kormány -
288 | zői méltóság a magyar jogban. 392'
!Dr. Harmath Zoltán: Ideiglenes Intézkedésiek. (Dr. Grossmann
László). 291 .Max Hamburger: Aufsichtsrat
und Bilanzprüfer im neuen Aktienrecht. (Dr. Hoff Gy.). 196 .A Jogi Hírlap Magánjogi Dönt-
vénytára.- —- .520 Jogirodalom és j o g f e j l ő d é s. ( I f j .
dr. Szigeti László). 75 Dr. Keresztes Gyula: Magyar
értékpapírjog. ( I f j . dr. Szi-
geti László). 144 Kettős mutató a Grill-féle Tör-
vénytárakhoz. (Dr. Balla Ig-
nác). — 342 Dr. Kuncz Ödön: A biztosítás.
(Dr. Király Ferenc). 284 Kiilley Rhorer Viktor: Életbiz-
tosítási joggyakorlat. (Dr.
Beck Salamon). 287 A magyar föld jelzálogos terhei
a z 1931. év végén.' (Dr. Vályi
Lajos). r 139
Dr. Medvigy Gábor: A földte- herrendezés és a kamat sors- döntő problémái. (Dr. Fraen-
kel Pál). 472 Dr. Nizsalovszky Endre: A ke-
reskedelmi jog szabályai. (Dr.
Huppert Leó). 341 Dr. Pongrácz—Dr. Balassa: A
végrehajtási eljárás egységes szerkezetben. ( I f j . dr. Szi-
geti László). 144 A részvénytörvény előkészítése.
(Dr. Huppert Leó). 518 Dr. Sárffy Gyula: Magánjogi
alapismeretek. • 393 Dr.' Schwartz Tibor: A kereske-
delmi vétel jogszabályai. (Dr..
Glücksthal Andor). 138 Dr. Személyi Kálmán: Római
Jog. (Dr. Beck Salamon). — 391 Dr. Takács György: A z adójog
zsebkönyve. 342
A P o l g á r i J o g belüsoros t á r g y m u t a t ó j a .
Adós eltartása 500.
Állategészségügy 271.
Álláshalmozás 269.
Átértékelés 346.
Baleseti kár 182.
Bérbeadó perreutasítása 461.
Bírói út kizárása 322.
Biztosítási jog 128, 284, 287, 419, 462.
Cégvalódiság és tisztességtelen, ver- seny 123.
Civiljogászok Vitatársasága 73, 74, 131.
Culpacompensatio a házassági jogban 416.
Deflációs magánjog 199.
Denegatio Justitiae 109, 145.
Devalorizáció 318.
Devizajog 51, 184, 386.
Előhang 293.
Elidegenítési és terhelési tilalom 319.
. Ellenfél meghallgatása 334.
Engedmény illetékessége 35.
Fegyverhasználat 126.
Fellebbezés a perköltség kérdésében 513.
Fényképezett személy szerzői joga 428.
Gazdasági munkaszerződés 262.
Gazdaságjog 235.
Gazdavédelem 11, 17, 21, 475.
Harmadik javára marasztalás 452.
Házassági culpacompensatio 416.
— perjogi gyakorlat 150.
H. T. 80. §. 395, 453.
Hitelezői késedelem 313.
Hiteljogi bírói gyakorlat 168.
25 pengőn aluli követelések 432.
Igényper 48.
Jelzálogtörvény 3. §. 367, 466.
Jogéleti munkaterv 469.
Joggyakorlat 30, 371, 446, 497.
Jogirodalom ós jogfejlődés 75, 79, 138, 139, 144, 1%, 197, 284, 287, 288, 291, 341, 342, 391, 392, 393, 472, 518, 520.
Jogszabály nem ismerése 412.
Kartelljog 218.
Kártyajáték oéljára adott kölcsön 176,, 180.
Kényszeregyességi joggyakorlat 296.
Keretbiztosítéki j elzálog 506.
Kezesség és kényszeregyesség 278, 282.
Költségrendszer reformja 337.
Kötelező bosszúállás 39.
Közbenszóló ítélet 376.
Közigazgatási bíróság 169. sz. jogegy- ségi megállapodása 136.
Közszerzemény és Vht. 448.
Kúria 56. sz. jogegységi döntvénye;
354.
— 57. sz. jogegységi döntvénye 356..
Külföldi hitelezők perei 390.
Lakbérlet 118, 214, 440.
Magasabb érdek 422.
M. T. a bírói gyakorlatban 273.
M. T. 990. §. 495.
Magyar Jogászegylet 72, 471.
Magyar Nemzeti Bánk joghatósága- 156.
Megbízás nélküli' ügyvitel 209.
Meszlény Artúr 345.
Modern technika és szerzői jog 517;
Németország 67, 187.
Német szükségrendelet a jelzálogos követelések és telekadósságok ese- dékességéről 54.
4420/1918. sz. rend. 371.
4600/1933. sz. rend'. 308.
4140/1933. sz- rend. 311.
Orsz. Ügyv: Értekezlet' TI. 69.
Orsz. Ügyv. Múzeum- 434'.
Orsz. Ügyv. Szövetség 381.
OTI fizetés és járandóság lefoglalha- tósága 508.
összeférhetetlenség 63.
Perjogi egyszerűsítés 315.
— kérdés a jogegységi tanács előtt 277'.
Perköltség arany pengőben 217. !
— és ítéletilleték biztosítása a ma- gyar nemzetközi per jogban 98.
Perorvoslati érték 373.
Pervesztesség perbenállás nélkül 435, 504.
Pp. 599. §. 512.
Racionalizálás 9Í.
Reformszövetség és zugírászat. 70.
Relatív szegénységi jog 510.
Részleges érvényesség 180.
Részvénytörvény 520.
Szlovenszkói jogélet 224.
Struktúraváltozás a jogban 133.
Szolgáltatások értékaránya 251.
Szovjet családi és házassági jog 102.
Telekkönyvezető nem honorácior 174.
Törvényalkotás 1932-ben 27.
Törvényes zálogjog.és igényper 48.
! Tulajdonjog a követeléseken 359, 4b7.
Ügyvédjelöltek szerzett joga 70.
Ügyvédség 57, 66, 67, 69, 70, 71, 72, 192, 193, 245, 247, 328, 331, 335, 381, 388, 430, 434, 518.
Üzembentartó fogalma 321,
Üzletbérek csökkentése a belga jog- ban 444.
Valutatartozások és aranyklauzula a bécsi Legfelsőbb Törvényszék dön- tései szerint 221.
Választott bíráskodás 418.
Váltójog 113.
Versenytörvény 410.
Végintézkedések kihirdetése 467.
Végrehajtási jog 36, 40, 160.
Visszaélés a joggal 1.
Zola-eset 425.
Zugirászat 70, 493.
t á r g y m u t a t ó j a .
A) A d ó k .
Oldal 1. Adók általában.
Kényszeregyességi eljárás alatt álló adózó ellen foganatosított zá- logolás feloldása tárgyában a határozathozatal a kényszer-
egyességi eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. — 149 2. Házadó.
Az állandó házadómentesség nem illeti meg a nyugdíjas gazda-
. sági cseléd és az uradalmi kőműves által lakott épületet. — 116 Vasúti vendéglöhelyiség bérbeadása esetén a házadóalaphoz hozzá-
számítandó bérnek tekintendő a bérbeadó vasúttársaság alkal-
mazottjainak biztosított százalékos étlapkedvezmény értéke. 117 Az irodahelyiséget az állandó házadómentesség megilleti akkor is,
ha abban alkalomszerűen kész vagy félgyártmányt adnak el. 144 A háztulajdonost terhelő csatornadíj megtérítésére a bérlőktől be-
szedett összegeket a nyers házbérjövedelemhez kell számítani. 144 A háztulajdon közterhei. — — — — — — — — — — 169 3. Kereseti adó.
Egyházközség által bérelt ingatlan jövedelemből az adóköteles tiszta jövedelem kiszámításánál a kulturális kiadásokra for-
dított 'összegeket a nyers bevételből levonni nem lehet. — — 13 4. Társulati adó.
Az effektív valorizációs veszteséget nem lehet hozzáadni az ered-
ményszámla egyenlegéhez. — — — — — — — — 11 A z évközben beszerzett vagyontárgyak értékéből értékcsökkenés
címén csak a tényleges használati idő tartamára eső részt
szabad leírni. — — — — — — — — — — — 116 Mennyi is a 2°/oo-es minimális társulati adó? Dr. Meller Viktor. 141 A társulati adónál az adóköteles nyereséget az üzleti (gazdasági)
év megváltoztatása folytán akkor is a két mérleg együttes eredménye alapján kell megállapítani, ha a két mérleg nem
egy naptári évben készült. — — — — — — — — 145
Oldal A 7000/1925. P. M. számú rendelet alapján készített megnyitó
mérlegben kimutatott nyugdíj tartalék nem számítható a sa-
ját tőkéhez. — — — — — — — — -— — — — 146 A társulati adó változásai. — — — . — — — — — — 169 -5. Jövedelemadó.
A tiszta jövedelem kiszámításánál az összes jövedelemforrások együttes ösizegéből a megelőző évben tényleg fizetett 'köz-
úti adót is le lehet vonni. — — —• — — — — — , 11 A rendes üzemterv szerint kezelt erdőknél, ha a vágás több év-
ről összevonva történik, az eladásból eredő egész vételárnak egy-egy évre eső hányadát kell számításba venni akkör is, ha a- vételár nem egyszerre, hanem több évi részletben vá-
lik esedékessé. — — — — — — — — — — — 12 A már jogerősen megállapított adóalapokból a be nem vallott
köztartozások utólagos levonása a K. K. H. Ö. 19. §. alap-
ján kövelelhető. — —1 — — — — — — — — — 15 Adatok a jövedelem- és vagyonadó bevallások helyes szerkesz-
téséhez. •— — • — — — — — — •— — — — , 58 . Az adóköteles nyers bevételének a megállapításánál a gazdasági
javak forgalmi értékét akként kell számításba venni, hogy az éveleji és az éwégi készlet nagyságát össze kell hasonlítani és azon gazdasági javaknál, melyek évvégi készlete kisebb, mint az éveleji volt, az éveleji forgalmi árakat kell számí- tani, ahol pedig az .évvégi készlet nagyobb, mint az éveleji, ott az évnyitó készletnek megfelelő mennyiséget, az évnyitó leltár egységáron!, a többletet (a szaporodást) pedig az év-
végi forgalmi áron kell számításba venni. — — — — — 147 '6. Forgalmi adó.
A városnak a kisüstök használatáért a termelőktől szedett díja- zásból és a vámpálinkák értékesítéséből származó bevétele
általános forgalmi adó alá esik. — — — — — — — 47 Áruszállítás ellenértéke fejében kapott és megadózott váltók
prolongálása után lerótt általános forgalmi adó visszatérí-
tését a befizetéstől számított- hat hónap alatt lehet kérni. 49 A bérhizlalás mezőgazdasággal kapcsolatban űzött állathízlalás-
nak minősül, tehát általános forgalmi adó alá nem vonható, ha a bérhizlalást a mezőgazdaság kapcsán űzik és csupán a saját termésű takarmányt használják fel a bérhizlalás céljára. 117 7. Egyéb közterhek.
Járulékos adók utólagos kivetése. — A rokkantellátási adó utó-
lagos kivetése. —• — — — — — — — — — — 62 Árverési vevő adószámlájára nem lehet átvezetni a forgalmi enge-
dély megadását megelőző időre -eső közúti adót. — — — 148
Oldat Az alkalmazottak nyugtatványi illetékének alapját képezik az
alkalmazottat személyileg terhelő, de a munkaadó által ki-
fizetett adóösszegek is. — — — — — — — — — 151
B) Illetékek.
1. Általában.
Hatóságilag megvont illetékamnesztia. Dr. Balla Ignác. — — — 30- Az alkalmazottak nyugtailletéke. Dr. Almásy Károly. — — — 43
•2. Vagyonátruházási illeték.
A bevetett mag értéke és a föld megművelésére fordított költség
az ingatlán vételárának alapjához hozzászámítandó. — — 118 Alapítandó részvénytársaság részére történt ingatlanvásárlás ese-
tén az adásvételi illeték csak egyszer követelhető, ha a meg- alakult részvénytársaság a vételt a maga nevében kötöttnek
elismerte. — — —• — — — — — — — — 118.
3. Okirati illeték.
Szerződésileg megállapított természetbeni járandóságnak átmene- tileg pénzben való megállapítása iránti szerződés nem ügylet-
újítás és nem esik újabb illeték alá. — — — — — — 50 1928. évi X I I . t.-c. rendelkezései alapján átértékelhető pénztarto-
zások csak abban az esetben és oly mérvben értékelhetők át, amikor és amily mérvű átértékelés bírói határozattal, vagy bírói úton való érvényesítésre alkalmas okiratban foglalt egyezséggel tényleg megtörtént. — — — — — — — 130 Az örökrész biztosítására szolgáló zálogjog bekebelezésére vonat-
kozó engedély után az illeték az öröklési illetéktől függetle-
nül lerovandó. — — — — — — — — — — — 134 A Budapesti Kereskedelmi Biztosító Intézet által hátralékos járu-
lék behajtása iránti eljárás lefolytatása céljából kiállított meghatalmazás illetékköteles. — — — — — — ' — — 150' _ 4. Törvénykezési illeték.
A törvénykezési illetékről szóló 1914: XLIII. t.-c. 57. §-ának azon rendelkezése, hogy a bíróság által hiánypótlás végett visszaadott beadványok újbóli benyújtása esetében a bead- ványi illetéket újból'le kell róni, a kényszeregyezségi eljárás-
ban nem nyerhet alkalmazást. — — — — — — — 64 A törvénykezési illetékért való ügyvédi felelősség kérdéséhez.
Dr. Pályi Gyula. — — — — — — — — — — 96 A jegyzőkönyvi illeték mérvére nincs befolyással a csupán írásban
támasztott és a bírósági tárgyaláson szóval elő nem terjesz-
tett viszontkereset. — — — — — — — — — — 131 A perbeli egyezségbe foglalt biztosítéki jelzálogbekebelezési enge-
dély illetékköteles, ha a jelzálogjog nem kizárólag az egyez-
ségben foglalt kötelezettség biztosítására szolgál. — — — 131'
Oldal.
Ha a perbíróság az alperest a felperes részére megítélt perköltsé- geknek a jelzálogból vájó kielégítése útján való viselésére kötelezte, a kiszabás alapján járó határozati illetéket egészen
az alperes köteles megfizetni. — — — — — — — — 150 A fellebbviteli eljárásban a fellebbezési bíróság által kiküldött
vagy megkeresett bíró előtt felvett jegyzőkönyv kétszeres ille-
ték alá esik. — — — — — — — — — — — 152 5. öröklési illeték.
Túlterhelt hagyatéknál az 1920: X X X I V . t.-c. 96. §-ának 3.-ik be- kezdése csupán a 88. §. 4., 5. és 6. pontjaiban felsorolt örökö-
sökkel szemben nyert alkalmazást. — — — — — — 132 Hagyatéki eljárás során nem érvényesített közszerzeményi igényt
az illetékkiszabás szempontjából sem lehet érvényesíteni. — 133
CJ G a z d a s á g i j o g .
A társadalombiztosítási bíráskodás 1930—1932. évi joganyaga.
Dr. Iványi Lajos. — — — — — — — — — — v 35
;Az alkalmazottak nyugtailletéke. Dr. Almásy Károly. — — 43- Törvényjavaslat az üzleti hirdetések korlátozása és a tisztesség-
telen versenyről szóló 1923: V. t.-c. módosítása tárgyában.
Dr. Huppert Leó. — — — — — — — — — — 53 A törvénykezési illetékért való ügyvédi felelősség kérdéséhez.
Dr. Pályi Gyula. — — — — — — — — — 96 A nem vagyoni kár a versenytörvényben. Dr. Beck Salamon. — 97 Az új mezőgazdasági adósvédelmi rendelet, Dr. Vályi Lajos. — 101 Aranydollár-tartozások teljesítése pengőben. Dr. Dach József. — 106 Munkabéruzsora, vagy midőn a szorult helyzetben levő fél előle-
gez. Dr. Bratmann Pál. — — — — — — — — — 112:
Érvényes-e a jogügylet, mellyel a korlátolt felelősségű társaság
a saját üzletrészét megszerzi? Dr. Hatom István. — — — 113 A védjegyutánzat kritériuma. Dr. Fazekas Oszkár. — — — 121 Munkabérkövetelések a mezőgazda munkaadó csődügyében. Dr.
Bíró György. — — — — _ _ _ — — 127
Mennyi is a 2°/oo-es minimális társulati adó? Dr. Meller Viktor. 141 Elállás a részletügylettöl. Dr. Grossmann László. — — — — 142 Az új váltótörvény javaslata. I f j . dr. Nagy Dezső. — — — — 153
„A teljesítési igény kizárása." Dr. Kohner Arthur. — — — — 155 Az aktorátus a tisztességtelen versenyben. Dr. Somogyi Ferenc. 159' A kereskedelmi üzlet (fonds de commerce) eladóját terhelő ver-
senytilalom a francia jogban. Dr. Mittler Hugó. — — — 163' A francia haszonbérek és szerződések revíziójáról. Dr. Mittler
Tibor. — — — — — — — 165 A jövedéki büntetőjog és jövedéki büntető eljárás. Dr. Ernyei Béla. 168"
Dl K ö z g a z d a ság.
Oldal A 10 éves fascizmus gazdasági mérlege. Major Róbert. — — — 1 A nemzeti munkaterv gazdasági programmja. Dr Keszthelyi Nándor. 17 Hatóságilag megvont illetékamnesztia. Dr. Balla Ignác. — — — 30 Ungarisches-Wirtschafls-Jahrbuch V I I I . évfolyama. — — — 31 Adatok a jövedelem- és vagyonadó bevallások helyes szerkeszté-
séhez. — — — — — — — — — — — — 58 Adóemelések a magyar Jogászegyletben. — — — — — — 60 M i van a külföldi államokkal kötött adóügyi egyezményekben?
Dr. Kneppó Sándor. — — — — — . — — — — — 65 A kötött devisa-gazdálkodás kérdéseihez. Major Róbert. — — 74 Hitelezési csalás és hitelezői érdeket veszélyeztető cselekmény.
Dr. Huppert Leó. — — — — — — — — — — 87 Telepítés. Dr. Vályi Lajos. — — — — — — —- — — 92 A tőzsdei szokványok reformja. Dr. Frigyes Béla. — — — —• 137 A szavazati jog szabályozása a részvényesek közgyűlésén. Dr.Mitt-
ler Tibor. — — — — — — — —' — — — — 166 A társulati adó változásai. — — — — — — — — — 169 A háztulajdon közterhei. — — — — — — — — — —• 169
t á r g y m u t a t ó j a .
Adásvételi illeték (részvénytársaság alapításánál). 118,
Adóbevallások szerkesztése. 58.- Adóemelések. 60.
. Adósvédelmi rendelet. 101.
Aktorátus a tisztességtelen verseny- ben. 159.
Alkalmazottak nyugtailletéke. 43.
—- nyugtailletékének alapja. 151.
Aranydollár-tartozások teljesítése.
106.
Bérhizlalás forgalmi adója, 117.
Csatornadíj megtérítése. 144.
Egyezségi illeték biztosítéki jelzálog- nál. 131.
Értékcsökkenés leírása társulati adó- nál. 116.
Fascizmus gazdasági mérlege, 1.
.Fellebbviteli eljárás illetéke. 152.
Fonds de commerce. 163.
Forgalmi adó bérhizlalásnál. 117.
prolongált váltók után. 49.
— — visszatérítése. .49,
vámpálinkák értékesítéséből. 47 Föld művelésére fordított költség és
az ingatlan vételár alapja. 118.
Francia haszonbérleti szerződések.
165.
Gazdasági épület házadómentessége.
116.
— javak forgalmi értéke. 147.
Házadómentesség (gazdasági épület- nél). 116.
—• (irodahelyiségnél). 144, Háztulajdon közterhei. 169.
Hitelezési csalás. 87.
Illetékamnesztia megvonása. 30.
Illeték fellebbviteli eljárásnál, 152.
Ingatlanvételár alapja és a bevetett mag értéke. 118.
Irodahelyiség házadómentessége, 144.
Járulékos adók utólagos kivetése. 62.
Jegyzőkönyvi illeték és viszontkere- set. 131.
Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztá- l y a ülése. 15.
Jövedelemadó erdőknél, 12.
Jövedéki büntetőjog és eljárás. 168.
Kötött devisagazdálkodás. 74.
Köztartozások levonása (adóalapból).
- 15.
Közúti adó (árverésnél). 148.
—• — levonása jövedelemadónál. 11.
Kulturális kiadások levonása a nyers bevételből. 13.
Külföldi államok adóügyi egyezmé- nyei. 65.
Megállapított adóalapból köztartozá- sok levonása. 15.
Meghatalmazás illetéke. 150.
Mezőgazdasági adósvédelmi rendelet..
101.
Minimális társulati adó. 141.
Munkabérkövetelések a mezőgazda- munkaadónál. 127.
Munkabéruzsora. 112.
Nem érvényesített közszerzeményi igény illetéke. 133.
Nem vagyoni kár. 97.
Nemzeti munkaterv gazdasági pro- grammja. 17.
Nyugdíjtartalék. 146,
Nyugtailleték (alkalmazottak után) 43. •
• Perköltség kielégítése jelzálogból. 150' Részletügylet. 142.
Rokkantellátási adó utólagos kivetése 62.
Szavazati jog szabályozása (francia).
166.
Társadalombiztosítási bíráskodás. 35..
Telepítés. 92.
Teljesítési igény. 155,
Természetbeni járandóság pénzben való megállapítása. 50.
'Társulati adó. megállapítása (két mér- leg alapján). 145.
minimuma. 141.
változásai. 169.
Tisztességtelen verseny. 53.
Törvénykezési illeték ke. eljárásban- 64.
újbóli lerovása. 64.
Tőzsdei szokványok. 137.
Túlterhelt hagyaték. 132.
Ügyvédi felelősség törvénykezési ille- tékért. 96.
j Ungarisches Wirtschaftsjahrbuch. 31.
! Valorizáció. 130.
j Valorizációs veszteség. 11.
[ Váltótörvény-javaslat. 153.
; Vasúti vendéglő bérlete. 117.
| Versenytilalom a francia jogban. 163.
: Védjegyutánzat. 121.
| Zálogjog bekebelezése örökrész biz-
• tosításánál. 134.
| — bekebelezési engedély illetéke és i az öröklési illeték. 134.
Zálogolás feloldása ke. eljárásnál. 149.
szerzői n é v m u t a t ó j a .
(A vastagon szedett számok önálló cikkek oldalszámára utalnak.) Alföldi Ede P. J. 91.
Almásy Károly K. P. 43.
Attenberg Brúnó P. J. 54.
Auerbach J. P. J. 187.
Árvay Kálmán P. J. 466, 506.
Balla Ignác P. J. 39, 269, 319, 342, 356, 386, 393, 500, K. P. 30.
Beck Salamon P. J . 35, 79, 133, 180, 209, 287, 313, 371, 376, 391, 412, 452, 504, K. P. 97.
Bíró György K. P. 127.
Borsodi Miklós P. J . 46.
Böhm Ferenc P. J. 176, Bratmann Pál K. P. 112.
Brózik Bódog P. J. 66.
Brózik Félix P. J. 390.
Dach József K. P. 106.
Ifj. Dajkovich István P. J. 510.
Deutsch Maurus P. J. 51, 184, 221.
Ehrnthal Aladár P. J. 457.
Ernyei Béla K. P. 168.
Fazekas Oszkár K. P. 121.
Fonyó György P. J . 128, 419, 462.
Fraenkel Pál P. J. 27, 331, 432, 472.
Frigyes Béla K. P. 137.
Gárdonyi István P. J. 311.
Glücksthál Andor P. J. 138.
Goldberger József .P. J . 425.
Görög Frigyes P. J. 11.
Groák László P. J . 235.
'Grossmann László P. J. 218, 291, 428, 512, K. P. 142. .
György Ernő P. J . 278.
Habermann Gusztáv P. J. 513.
Hajnal Henrik P. J. 150, 288.
Halom István P. J . 440.
Harmath Zoltán P. J. 43.
Hódy János P. J. 337. . Hoff György P. J . 196, 469.
Huppert Leó P. J . 123, 168, 282, 308, 341, 518, K. P. 53, 87.
Iványi Lajos K. P. 35.
Jablonkay Géza P. J. 214, K. P. 58.
Keszthelyi Nándor K. P. 17.
Király Ferenc P. J . 284.
Kneppó Sándor K. P. 65.
Kohner Artúr P. J. 17, 475, K. P. 155.
Kramer Emil P. J. 493.
Major Róbert K. P. 1, 74.
Marton Géza P. J. 435.
Medvigy Gábor P. J. 293.
Meiler Viktor K. P. 141.
Meszlény Artúr P. J . 1.
Mezey István P. J. 102.
Mittler Hugó K. P. 163.
Mittler Tibor K. P. 165.
ifj. Nagy Dezső P. J . 30, 156, 322, 359, 457, K. P. 153,
Neugröschel Endre P. J . 381.
Nizsalovszky Endre P. J. 346.
Nyulászi Alajos P. J. 36, 296.
Pályi Gyula P. J . 63, 67, 328, 335, 377, 388, 430, K. P. 96.
Pető Tibor P. J. 113.
Proszwimmer Béla P. J . 109, 145.
Rakovsziky Menyhért P. J. 337.
Rudolf Lóránt . P. J . 334.
Schneller György P. J. 422.
Schulcz. Ferenc P, J. 444.
Schwarz Izidor P. J . 495.
Somogyi Ferenc K. P. 159.
Stammberger Sándor P. J. 467, Steinhaus Ernő P. J. 72, 147, 193.
Szászy István P. J. 98.
ifj. Szigeti László P. J. 75, 126, 144, 182, 251, 277, 315, 321, 354, 373, 392, 416, 418, 434, 448, 508.
Szűcs Miklós P. J. 136.
Taenzer Hugó P. J . 224.
Thein Alfréd P. J. 410.
T. Gy. P. J. 174.
Tóth György P. J . 395.
Varannai István P. J . 57, 199.
Vági József P. J. 180, 21 f, 318, 446, 461, 497.
Vályi Lajos P. J . 21, 139, 160, 262.
K. P. 92, ¿01.
Wagner Lilla P. J . 453.
Zoltán Emil P. J . 118.
Zoltán József P. J . 273.
MEGJELENT
A MAGYAR TÖRVÉNYEK GRILL-FÉLE KIADÁSA KERETÉBEN
DR. SZENDE PÉTER PÁL:
MAGYAR HITELJOG
IV. KÖTET.
Tartalmazza a Hiteljog már megjelent 3 kötetének kiadása óta a mai napig felmerült joganyagot a „ K e r e s - k e d e l m i T ö r v é n y é s a ' r e á k ö z v e t l e n ü l v o n a t k o z ó j o g a n y a g" - h o z , a „ K e r e s k e d e l m i m e l l é k t ö r v é n y e k " - hez, a „ V á l t ó i ö r v é n y" - h e z , a „ F i z e t é s k é p t e l e n s é g i jog"-hoz és az „ I p a r j o g" - h o z . Tartalmazza azonkívül az első 3 kötet megjelenése óta hozott és illetőleg megjelent
„ E l v i h a t á r o z a t o k" - a t , valamint összefoglalásban a k o r - l á t o l t f e l e l ő s s é g ű t á r s a s á g r ó l és c s e n d e s t á r s a s á g - r ó l szóló 1930. évi V. t.-c.-hez eddig még sehol meg nem jelent judikaturát. Részletesen közli az 1931. juliusi bank- zárlat óta kiadott hiteljogi rendeleteket, azokat is — törté- nelmi teljesség kedvéért —, melyek már hatályon kivül helyeztettek.
Bolti ára 20'— aranypengő
MEGJELENT!
KETTŐS MUTATÓ
A GR1LL-FÉLE T Ö R V É N Y T Á R A K H O Z C I M Ü M U N K A I I . K Ö T E T E :
SZÁM- MUTATÓ
SZERKESZTETTÉK:
Dr. PETROVAY ZOLTÁN és Dr. TÉRFY BÉLA
m. kir. igazságügyminísztériutní titkárok.
E L Ő S Z Ó V A L ELLÁTTA:
Dr. VLADÁR GÁBOR
kir. kúriai tanácselnök,
a m. kir. igazságügyminisztérium törvényelőkészitő-osztályának főnöke.
Ez a kötet teljesen uj — eddig nem alkalmazott — rend- szerben dolgozza fel a kiadásunkban megjelent jogszabály- gyűjteményekben közzétett összes jogszabályokat és fel- tünteti azt is, hogy a m e n n y i b e n a k é r d é s e s jogsza- b á l y n i n c s v á l t o z a t l a n u l h a t á l y b a n , m e l y k é s ő b b i jog- s z a b á l y helyezte h a t á l y o n k i v ü l , m ó d o s í t o t t a vagy
egészítette k i azt.
A mű I. kötete B e t ü s o r o s m u t a t ó (tárgymutató) már korábban megjelent.
A k é t k ö t e t b o l t i á r a 4 0 a r . p e n g ő .
POLGÁRI JOG
V i s s z a é l é s a joggal.
Irta: Dr. Meszlény Artúr.
A M M T . 2. §-a, amikor a svájci magánjogi törvény- könyv 2. cikke nyomán a Treu und Glauben elvét mintegy zászlóként lobogtatja a magánjogi szabályok élén, egyúttal azt a kijelentést is teszi, hogy ,,a törvény nem nyújt oltal- mat a joggal való visszaélésnek." Szép és magasztos elv, amelyre a bírói gyakorlat szívesen hivatkozik, amikor igaz- ságérzete ezt diktálja és konkrétebb jogszabályt nem talál, amellyel a gyengébbet a summum jus summa injuria vesze- . delmével szemben megoltalmazhatná. Szép és veszedelmes elv, amelynek mértéktelen alkalmazása tűrhetetlen önkény- kedésre és jogtiprásra vezethetne. Ezért fontos és közér-
dekű feladat, megvonni azokat a határvonalakát, amelyeken . belül annak érvényesülnie kell és amelyeken túl érvénye-
sülnie nem szabad.
E határvonalak nem egyszersmindenkorra állanak, ha- nem minden korra, minden jogrendszerre vonatkozólag a társadalmi felfogások, az egyes jogviszonyokon belül he- lyesnek talált megoldások összességének mintegy közép- arányosaként adódnak.
A római források — eltekintve néhány egészen távoli és erőszakolt beléj ük-értelmezéstől — tudtommal csak két közvetlen utalást tartalmaznak, amelyekből következtet- hető, hogy bár az ő individualisztikus felfogásuk az egyén- nel szembenállók és a köz érdekeinek sokkal csekélyebb mértékű figyelembevételét kívánta meg, mint mai társa- dalmi berendezkedésünk, még sem részesítették oltalomban a nyilvánvaló bosszantást. A z egyik a Digesták V I . köny- vének 1. címében (De rei vindicatione) a 38. lex alatt van felvéve és Celsustól ered s benne arról van szó, hogy ha a nem tulajdonostól vásárolt ingatlant a vevőtől elperlik, ez azt a tulajdonosnak milyen kártérítés mellett köteles áten- gedni. Celsus többek között úgy vélekedik, hogy a tulajdo- nos visszakaphatja az ingatlant, ha a birtokosnak annyit fi- zet, amennyit az utóbbi kapna, ha a beépített ingókat ismét elválasztanák, s hozzáteszi, hogy a rosszakaratnak itt nem
1
gipszdiszítést vagy freskókat le akarná kaparni, anélkül, hogy ebből bármi haszna lenne, csak éppen hogy azokat megsemmisítse. A másik pandektahely a Digesták L. köny- vének 10. címe (De operibus publicis), ahol a 3. lex beve- zetése arról szól, hogy magános új épületet a fejedelem jóváhagyása nélkül nem emelhet, ha ez egy várossal való vetélkedést célozza, vagy forradalomra ad okot, avagy pe- dig egy színház vagy amfiteatrum közelében akarják fel- építeni. M á r amit Marcellusnak tulajdonít a 1. 1. §. 12. Dig.
De aqua et apuae pluviae arcendae 39., 3., hogy az ellen, aki a saját telkén kútat furt és ezzel a szomszéd telkét táp- láló forrást elvezette, nincs kereset, és pedig actio doli sem, feltéve, hogy ezt nem .károsító szándékkal tette, hanem csak azért, hogy saját földjét megjavítsa: ez már nem vág a chikane kérdésébe, mert egyszerűen a kártérítés tényál- lásához megkívánt vétkességet feltételezi.
H a valamikor, hát ma, amikor a magánjog alappillérei inognak, lehet legkevésbbé a felvetett kérdésben is fix és ön- ellenmondás nélküli állásfoglalásokra számítani. Puszta látszat, hogy amikor a M M t . id. 2. §. 2, bekezdésével szem- beállítjuk az 1711. §. ama rendelkezését, hogy „aki jogá- val él, az ebből másra háruló kárért nem felelős, kivéve, ha nyilvánvalóan csak károsítás céljából teszi" — akkor po- zitív és negatív oldaláról szabatosan elhatárolt tényállást írtunk körül. A kir. Kúria 1932. febr. 4-én P. V. 7231/1930.
sz. a. kelt ítéletében (Esettárunk f. é. 178. sz.) marasztalta az alperest, akinek a bűne az volt, hogy amikor 15 P-ős kö- vetelése erejéig a felperes ellen végrehajtást vezetett, e lé- pés megtétele előtt nem hivta fel a felperest arra, hogy ke- gyeskedjék beszámítási jogát gyakorolni a vele szemben fennálló 85 P-ős ellenkövetelés erejéig, hanem minden elő- zetes pourparler nélkül foglalt.1) S míg egyfelől nem talált a joggal való visszaélést abban, hogy a munkaadó magán- vállalat egyes alkalmazottait nyugdíjban részesíti, másokat pedig nem (Kúria 1932. jan. 26., P. II. 1310/1931. sz., Eset- tárunk f. é. 183. sz.), addig másfelől a gazdatisztet a jog- Tielyzetét hátrányosan érintő áthelyezéssel szemben meg- védelmezte és a mundaadót, aki a parancsnak nem engedel- meskedő gazdatisztet felmondás nélkül elbocsátotta, a fel- mondási időre eső illetmény megfizetésére kötelezte (P. I I . 4955/1928. sz., J o g i Hírlap I I I . 2. sz.). A m i k o r a szomszé- dos vadászterülettel bíró felek közül az alperes, valahány- szor a felperes a saját területén vadászatra megjelent, a h a t á r közelében hatalmas füsttel, tűzzel, lármával és riasztó lövésekkel ijesztgette a vadat, úgy, hogy a felperes-
*) E határozat találó megbeszélését ifj. dr. Szigeti László-tói 1. e lapok í. é. 129. s k. 11.
:.nek éveken keresztül nem sikerült egyetlen vadászata sem,, a Kúria az alperest kártérítésre kötelezte (VI. P. 1290/1927.
-sz., J o g i H i r l a p I I . 416. sz.). Viszont amikor a felperesnek az alperes állást ígért az üzletében arra az esetre, ha egy bizo- nyos mértékű forgalmat elér, d e ez a feltétel az alperes magatartása miatt nem következett be, a Kúria nem látott kártérítésre alapot, mert a felperes nem is állította, hogy az .alperes az áruk eladását szándékosan és kizárólagosan
azért tagadta meg, hogy felperesnek a jó erkölcsökbe üt- köző módon kárt okozzon (P. I I . 7824/1931. sz., Esettárunk f. é. 161. sz.).
Találkozunk a gyakorlatban azzal a szemponttal is, hogy a jogot nem szabad úgy gyakorolni, hogy ezáltal a má- siknak a joggyakorlás ú t j á n elérhető előnnyel arányban nem álló károsodása idéztessék elő (Kúria 159. sz. E. H. — PHT. I. 42. 1. és P. V I . 7676/1925. sz., utóbbit idézem a Grill-féle Magánjog V I . kiadás, I. k. 28. 1.), s hasonló irá- nyú az a tétel, amelyet a Kúria a fentérintett 15 P-ős be- számítás esetében úgy formuláz, hogy „általános magánjogi
jogszabály, hogy a jogok gyakorlásában a jóhiszeműségnek kell érvényesülnie és a jog csak méltányosan gyakorol- ható", aminek hiányában a megengedett joglépések igény- bevétele a joggal való visszaélés fogalma alá esik. Oly té- tel, amely messze túlmegy ama határokon, amelyeket más esetekben a fentiekből is kitetszőleg maga a Kúria vont meg.
A megszokott emberi dimenziókat messze túlszárnyaló látókörű Kohler1) a joggal való visszaélés esetét akkor látja
Lehrbuch des Bürgerlic'hen Rechts, III. Bd., I. Teil, Berlin, 1915., 6. s k. 11.
fennforogni, ha 1. a jogot jogcélja ellenére valakinek el- nyomására használják fel, 2. a jogot úgy gyakorolják, hogy jog és ellenjog nem állanak egymással a kellő arányban, 3.
ha a joggal úgy bánnak, hogy az egyéni és az összességi jog nem lép egymással a kellő vonatkozásba, 4. ha a joggal úgy élnek, hogy ez ellentétbe jut a kultúrális renddel, és végül 5. ha a jogot chikane céljára gyakorolják.
ad 1. Ide tartozik: a) az alaki joggal való élés abból a célból, hogy az anyagi jogot kijátsszák. Ide sorozza a véd- jeggyel, névvel űzött megtévesztéseket, váltók és más alak- szerű papírok jogkerülő felhasználását, az elévülés kihasz-.
nálását, hibásan létrejött ítélet végrehajtását stb., b) vala- mely jog gyakorlása szükségtelenül bántó módon, pl. bün- tető ítélet közzététele, a férj részéről annak közzététele, hogy nejétől megvonta a kulcsok hatalmát, történetíró, em- lékirat szerzője részéről intimitások időelőtti közlése stb.,
c) az adós részéről elkövetett jelentéktelen mulasztásokból
• súlyos jogkövetkezmények levonása, pl. csekély késedelem 1-
a l a p j á n a részfizetési kedvezmény megvonása, elengedett követelés felélesztése stb., d) az adós szorult helyzete, h a a hitelezőnek a teljesítéshez nem fűződik jelentékenyebb- érdeke, különösen gazdasági válságok idején (utalás a C o d e Civil 1244. cikkére, amely nálunk most éppen fájdalmasan aktuális.1)
ad 2. Jogok összeütközése a magánjog minden terén előfordul, akár ugyanahhoz a szűkebb jogterülethez tartozó, akár különböző területekre eső jogokról legyen szó. így kollidálhat tulajdonjog tulajdonjoggal vagy korlátolt do- logbeli joggal, családjogi jogosítvány ugyanolyannal, de szembekerülhet családjogi jogosítvány vagyonjoggal is.
Részletezés túlmesszire vezetne. Néhány további példa, alább.
ad 3. Egyéni joggal nem szabad úgy élni, hogy az ösz- szességi jog sérelmére szolgáljon. Példa: a par conditio creditorum érvényesülése a fizetésképtelenségi jogban, ahol a jog gondoskodik arról, hogy egyes hitelező az összeomlás küszöbén ne kapjon kedvezményes kielégítést vagy biztosí- tást, ne elégíthesse ki magát beszámítás ú t j á n a többiek ro*- vására, a megajándékozott adja vissza, amit ingyenesen kapott stb.
ad 4. A kulturális rend elsőbbsége a magánérdekkel • szemben megköveteli, hogy pl. az ingatlan tulajdonosa tűrje el nemcsak ama behatásokat a telke fölötti légürbe, amelyek az ő érdekszféráját már nem érintik — ezt k ü l ö n dologjogi szabály biztosítja (MMT. 499. §.) — , hanem ezen túlmenőleg pl. bizonyos magasságban el kell tűrnie a légha- józást még akkor is, ha ebből reá bizonyos veszedelmek származnak, mert az ő külön érdeke nem gátolhatja meg a.
léghajózás fejlődését. Viszont a tulajdonostól nem lehet tulajdonjoga korlátozásának tűrését követelni az említett, előfeltétel nélkül pusztán azon az alapon, hogy ez a korlá- tozás reá nézve nem jelentős.
ad 5. Chikane nem rejlik önmagában a kimétetlen jog- gyakorlásban vagy abban, hogy a jog gyakorlása más szá- mára kellemetlen vagy hátrányos, s elvileg közömbösök azok az indokok is, amelyek a jogosultat ily joggyakorlásra bír- ják. Ha telkemen csak azért építek, mert örömem telik ab- ban, hogy ez a szomszédot bosszantja: ebbe a jog nem szói bele, mert nem hivatása, hogy a szíveket és veséket vizs- gálja és a személyt joga gyakorlásának m ó d j a felől leckéz- tesse. Csak ha a joggyakorlásnak nem is lehet más észszerű
') Les juges peuvent . . . en considération de la position du dé- biteur, et en usant de ce pouvoir avec une grandé réserve, accorder- des delais modérés pour le paiement et surseoir t'exécution des:
poursuites, toutes choses demeorant en état.
«célja, mint másnak bosszantása vagy károkozás, á l l a hely- zet másként. Nem az tehát az irányadó, v á j j o n a magatar- tásnak a konkrét esetben csupán bosszantási célja lehetett, hanem az, hogy annak egyáltalán nem lehet más célja (így R G . is 1905. május 23., J u r . Wschr. 34. k. 388. 1.).
Nagyjában ez Kohler geniális áttekintésének rövid foglalata. Érdemes egy futó pillantást vetnünk arra, hogyan
•érvényesülnek ezek a meglátások a mi m a i jogunk terüle- tén.
ad 1. a) Mindjobban tért foglal az a gondolat, hogy tisztességtelen verseny miatt nyilván alaptalanul és káro- sító céllal folyamatba tett per kártérítésre kötelez (Bpesti T. P. V I I . 2786/1932. sz.). M a g a m már ismételten lándzsát törtem a mellett, hogy a keresetet el kell utasítani, ha kizá- rólag lappáliák fontoskodó és torzító nagyítására, agent provccateurösködésre, tömeges perek üzletszerű megindí- tására, reklámhajhászásra irányul. A joggal való vissza- élés tilalmának érvényesítését nem zárja ki, hogy a jog íté- lettel van megállapítva (Kúria P. V. 1613/1924. sz., M j . D t á r X V I I . 58. sz.). A váltójoggal való visszaélés gazdag kazuisztikájáből csak egy-két újabb döntést: a fedezeti váltó csak annak a követelésnek az érvényesítésére hasz- nálható fel, amelynek fedezetére adatott, miértis a vételár fedezetére adott váltó nem használható fel kötbér fedeze- tére (Kúria P. V I . 2875/1927. sz., Jogi Hirlap I I . 644.), a vétel pótlásakép kötelezett fizetések behajtására (Kúria P.
IV. 5624/1928. sz., u.'ott I I I . 932.), a közvetítési díj fejé- ben adott váltó a váltóhitelező által végzett szakértői mun- kálatok díjának behajtására (Kúria P. V I I . 3595/1928. sz., Jogi Hirlap Döntvénytára, Bpest, 1930., 183. 1.). H a a vál- tót feltétellel adták, a feltétel bekövetkeztének hiányában a váltót nem lehet érvényesíteni (Jogi Hirlap I. 847.). A 160. sz. kúriai elvi határozatról 1, alább.
ad 1. b) Felsőbíróságaink állandó gyakorlata, hogy tisztességtelen verseny miatti perben a z ítélet közzétételé- nek elrendelését mellőzik, ha annak súlya nem állana arányban az elkövetett cselekménnyel (pl. ha az utóbbi hir- névrontó nyilatkozat, amelyet szűk körben tettek) és ha az alperes megokolatlan megbélyegzését eredményezné (Bpesti T. P. V I I . 4079/1932., idézi az Ung. Rundschau für Recht u. Wirtscháft IV. évf. 11. sz.) vagy, ha az egyébként mél- tánytalanul sújtaná a marasztaltát (Jogi Hírlap I I I . 758., V. 182.).
ad 1. c) Túlzottan súlyos jogkövetkezményekkel szem- ben bíróságaink a kötelezettet igyekszenek minden módon
— még értelmezési művészkedéssel is — megvédelmezni, í g y a Kúria a m a kikötést, hogy nemteljesítés esetében a hi-
