A FID hírei megtekintése

Beszámolók ° Szemlék ° Referátumok

A F I D H Í R E I

A F I D Magyar Nemzeti Bizottságának ülése

zett az Országos Széchényi Könyvtárban. A F I D 44.

helsinki kongresszusa alkalmából tartott ülést Juhász Gyula a k a d é m i k u s , az OSZK főigazgatója, a F I D M N B új elnöke nyitotta meg. Megnyitójában egyebek között arról szólt, hogy az információs és d o k u m e n t á c i ó s szakma patinás nemzetközi szerve­

z e t é b e n , a FID-ben a magyar k ö z r e m ű k ö d é s n e k milyen gazdag hagyományai vannak. Rámutatott arra is, hogy az 1947 óta hivatalos magyar részvétel­

nek milyen nagy szerepe volt és van jelenleg is abban a folyamatban, amely a F I D egyetemességé­

nek, nemzetközi jelentőségének n ö v e k e d é s é h e z ve­

zetett. A hazai szempontból érdekes és fontos ta­

pasztalatok gyűjtése és terjesztése a szervezetben folyó magyar k ö z r e m ű k ö d é s egyik fö hasznát jelen­

tette és jelenti napjainkban. Szólt arrói, hogy a meg­

újuló szervezet a nemzeti tagok m ű k ö d é s é n e k a megújítását is szükségessé teszi, amennyiben m é g gyümölcsözőbben kívánunk hozzájárulni a szakte­

rületen folyó nemzetközi e g y ü t t m ű k ö d é s további erősítéséhez, i l l . amennyiben m é g hatékonyabban és e r e d m é n y e s e b b e n kívánjuk hasznosítani az e g y ü t t m ű k ö d é s b ő l fakadó szakmai előnyöket a kor­

szerű információs módszerek és technika megismer­

tetése és hazai adaptálása terén. Külön üdvözölte a tanácskozás résztvevőit abból az alkalomból, hogy a F I D M N B Titkársága 1988. júliustól az OSZK-ba tette át székhelyét. Rámutatott arra, hogy a rendez­

vény első lehet azon szakmai fórumok sorában, amelyeken olyan felelős szakmai vélemények han­

gozhatnak el, olyan nézetekről lehet vitatkozni, me­

lyeket a FID-en keresztül az egész információs szakma számára hasznosan lehet érvényesíteni.

A z ülés elnökségében helyet foglaltak még: ár.

Billédi Ferencné, a Magyar Könyvtárosok Egyesüle­

tének e l n ö k e , dr. Földi Tamás, a F I D M N B a l e l n ö k e , a F I D Tanácsának tagja, a F I D T á r s a d a l o m t u d o m á ­ nyi Információs és D o k u m e n t á c i ó s Bizottságának

( F I D / S D ) e l n ö k e , Hegedűs Péter, a F I D M N B és a F I D / S D titkára, Juhász Jenő, az M M Könyvtári Osz­

tályának vezetője és dr. Lázár Péter, a F I D volt alel­

n ö k e , a F I D Programbizottságának e l n ö k e , a F I D tiszteletbeli tagja.

A z ülésen a következő előadások hangzottak el:

Hegedűs Péter: Számítógépes információ felhaszná­

lása a társadalomtudományi információ terén; az első lépések

Bakonyi Péter: K + F információs infrastruktúra fej­

lesztése Magyarországon

Darányi Sándor: A modern információtechnikai m ó d s z e r e k oktatása a hazai képzésben

Kyllikky Ruokonen (Helsinki): C D - R O M alkalma­

zása szakkönyvtárakban

Prof. Jacob Cohen (Pittsburg): A z információgazda­

ságtan egyes kérdései

Lázár Péter: A F I D Ipari Tájékoztatási Bizottságá­

nak tevékenysége és a magyar k ö z r e m ű k ö d é s Babiczky Béla: A z ETO-val kapcsolatos m u n k á l a t o k

20 é v e Magyarországon

Időhiány miatt nem került sor a F I D stratégiai programjának vitájára. A rendező testület az előze­

tesen szétosztott dokumentummal kapcsolatos ja-

453

B e s z á m o l ó k , s z e m l é k , referátumok

vaslatokat, észrevételeket írásban kérte meg a részt­

vevőktől, s az összesített állásfoglalást a FID főtitká­

rához továbbította.

A F I D 44. konferenciája és kongresszusa (1988. augusztus 28-szeptember 1.)

"Információ — tudás — e v o l ú c i ó " — ez a Nem­

zetközi Információs és D o k u m e n t á c i ó s Szövetség helsinki kongresszusának a témája. A házigazda sze­

repét az 1947-ben alapított Finn információs Szol­

gáltatások Egyesülete tölti be. A gazdag program a tervek szerint száznál is több előadás meghallgatá­

sára, érdekfeszitő panelvitákra nyújt lehetőséget. A főbb szekcióülések: Az ember mint információfel­

dolgozó, Tartalomelemzés és d o k u m e n i u m l e í r á s . Az ipari d o k u m e n t á c i ó nyelvi szempontjai. Az in­

formációs szolgáltatások evolúciója. Elektronikus ismeretek. Információ az iparban és az információs ipar, Nemzeti és nemzetközi információs politikák.

Ez alkalommal sem marad el a kongresszushoz kapcsolódó rendezvények sora; egyebek között tu­

d o m á n y o s szemináriumot szervez a FID Oktatási és Továbbképzési Bizottsága (F1D/ET) " A z informá­

ciós m u n k a e r ő prognosztizálása" címmel, az Ipari Információs Bizottság ( F I D / I I ) " A z információ mint az ipari versenyképesség javításának stratégiai e s z k ö z e " címmel. A Társadalomtudományi Infor­

mációs és D o k u m e n t á c i ó s Bizottság (FID/SD) két­

é v e n k é n t megrendezett nyílt fórumán a pénzügyi információ helyzetét vizsgálják meg, különös tekin­

tettel a fejlődő világra.

Szigorúbb pénzügyi politika a FID-ben

A FID költségvetése 1986-ban jelentős deficitet mutatott. A deficit 1987-ben mérséklődött, azonban a szövetség irányító szervei a költségvetési kiadások csökkentését, a költségvetési politika megszorítását rendelték el. Ez különösen nehéz feladat egy olyan időszakban, amikor a FID - új, stratégiai program­

jának megfelelően - átalakulóban van, s nem egy területen a korábbiaknál kiterjedtebb tevékenységet kíván folytatni. A takarékos gazdálkodás melleit fo­

kozódtak a bevétel növelését célzó erőfeszítések.

A programok zavartalan lebonyolítását a szövet­

ség új pénzügyi módszerek bevezetésével is elő kí­

vánja segíteni. Mivel az egyes szakbizottságoknak egyelőre nem tud tartós szubvenciókat adni. olyan pénzeszközöket ajánl fel, amelyek segítségével egy projektet be lehet inditani. ugyanakkor meghatáro­

zott időn belül ezeket az eszközöket a projektekből

származó bevételekből vissza kell fizetni. Ugyan­

csak eltökélt szándéka, hogy a jövőben nem finan­

szíroz olyan kiadványokat, amelyek iránt nincs piaci kereslet legalább olyan m é r t é k b e n , hogy az előállí­

tási költségeket fedezni tudják.

Új elnök az Osztályozáskutatási Bizottság élén

1988-tól Kanadába teszi át székhelyét az Osztá- lyozáskulatási Bizottság (FID/CR) az 1987-es moszkvai tanácsülésen elhangzott javaslat szerint.

Dr. Ingetraut Dalilbergel, a bizottság eddigi vezető­

jét Nancy WMiamson, a torontói egyetem pro­

fesszora követi az elnöki székben. Az új elnök hosszú ideje oktat osztályozáselméletet, és számos szakmai szempontból jelentős osztályozási rendszer kialakításában vett részt. Kutatásai során foglalko­

zott a víewdata rendszerekkel is, valamint vizsgálta a washingtoni Kongresszusi Könyvtár osztályozási rendszerének alkalmazhatóságát az online katalógu­

sokban.

A bizottság titkársága 1951 és 1960 között Indiá­

ban, 1962 és 1972 között Dániában, 1973 és 1980 között ismét Indiában, s 1981 cs 1987 között az NSZK-ban székelt.

Kitüntetés

A FID tiszteletbeli elnökét, a Római Klub elnö­

keként a t u d o m á n y o s körökben világszerte ismert dr. Alexander Kingei Erasmus-díjjal tüntették ki Hollandiában. A holland uralkodóház által alapított dijat évenként ítélik oda olyan személyiségeknek vagy i n t é z m é n y e k n e k , akik vagy amelyek az európai kultúra, társadalom vagy társadalomtudományok terén jelentős eredményeket értek el. Dr. King a magas kitüntetést a t u d m á n y és a környezetvédelem terén kifejtett ösztönző tevékenységéért kapta a hol­

land kultúra, tudomány és ipar kiemelkedő képvise­

lőiből álló bírálóbizottság indoklása szerint.

Új affiliált tagok

1987, április és 1988 áprilisa között 20 országból 30 új affiliált taggal bővült a F I D . Az új tagoknak csaknem fele a fejlődő országokból küldte eljelent- kezesét.

Két nemzetközi affiliált tag intézményi tagságért folyamodott. A Hollandiában székelő Centre Tech- nique de Coopération Agricole et Ruralc (Mezőgazda­

sági Együttműködés Technikai Központja) és a ka-

454

T M T 35. évf. 1988.10. sz.

nadai International Development Research Centre (Nemzetközi Fejlesztéskutatási Központ) jelentke­

zését a szövetség közgyűlése a helsinki konferencián tűzi napirendre.

Alekszandr Ivanovics Mihajlov (1905-1988)

ban elhunyt Mihajlov professzor, a moszkvai V I N I T I igazgatója, a F I D alelnöke. Mihajlov pro­

fesszor 1958-tól k ü l ö n b ö z ő területeken dolgozott a FID-ben az információtudmány e l m é l e t é n e k és gya­

korlatának fejlesztése é r d e k é b e n . Kiemelkedő sze­

repet játszott a szakterület nemzetközi kapcsolatai­

nak kibővítése, a kelet —nyugati t u d o m á n y o s e g y ü t t m ű k ö d é s ösztönzése, erősítése t e r é n . T e v é ­ kenységét mind a Szovjetunióban, mind nemzetközi szakmai körökben elismerték, 1985-ben a F I D tisz­

teletbeli tagjává választották. Mihajlov professzor halálakor nem csupán alelnöki funkciót töltött be, de ö volt a szövetség t u d o m á n y o s folyóirata, az In­

ternational Forum on Information and Documeniathn (FID) főszerkesztője, valamint a F I D Információel­

méleti Bizottságának ( F I D / R I ) e l n ö k e is.

Összeállította: Hegedűs Péter

Az online ipar 1987-ben

Az online ipar 1987-es fejlődésére megint első­

sorban a mennyiségi változások jellemzőek: új adat­

bázisok és kapuszolgálatok létesültek, adatbázisokat átcsoportosítottak, n é h á n y n a k a létezése megszűnt.

Az új adatbázisok elsősorban az üzleti szférában jöttek létre. Sokkal több publikációjelent meg teljes

szövegű adatbázisként, mint eddig, gyakoribbá vált az adatbázisok aktualizálása, hogy az üzleti életben v é g b e m e n t változásokat minél gyorsabban, ponto­

sabban lehessen nyomon követni.

A tudományos és műszaki információs ipar Európában — 1987-es áttekintés

Adatátvitel

Az EUSIDIC felmérése szerint az európai adathá­

lózatokban a hívások meghiúsulásának aránya 29%-ra csökkent (1987. január) az 1986-os 30,7%-ról. A kapcsolási hibák nagyobb része a háló­

zat vagy a helyi c s o m ó p o n t o k hibájára vezethető vissza, kevesebb a szolgáltatóközpont meghibáso­

dása vagy a használók tévedése.

A szolgáltatóközpontok (hostok) összekapcsolása egymással lassabban megy a vártnál. Az InfoLine és az E S A - I R S közötti kapuszolgálat 1987-ben nyílt meg, vagyis ettől kezdve az InfoLine felhasználók online használhatják az E S A - I R S adatbázisait saját jelszavukkal és fordítva. ( A z InfoLine jelszóval ren­

delkező magyar felhasználók továbbra is ki vannak zárva az E S A - I R S - b ö l , tehát a kapuszolgálat a mi szemszögünkből nem létezik. - A ref.)

A Datasolve nevű brit szolgáltatóközpont ugyan­

csak megnyitotta kapuszolgálatál a svéd Data A r k i v - val. Utóbbi a svájci Data-Starral is kapuszolgálati kapcsolatba lépett, ezek a kapuszolgálatok azonban egyelőre egyirányúak.

Az NSZK-beli D I M D I és a luxemburgi székhe­

lyű, de az E G K által üzemeltetett ECHO közötti ka­

puszolgálat keretében a D I M D I - n keresztül is elér­

hetőek az ECHO többnyire ingyenes adatbázisai.

M i n d k é t host az európai közös parancsnyelvet, a Common Command Language-et használja.

Újdonságok a szolgáltatóközpontoknál

Az E S A - I R S parancsnyelvében 1987 szeptem­

berében vezették be a Cluster Searching elnevezésű keresési lehetőséget. Ezzel maximum 8 adatbázis­

ban lehet egy időben, egyetlen kiadott paranccsal online keresést végezni. Ez az első európai host, amely ezt a lehetőséget kínálja. ( A D I A L Ó G rend­

szerben is tavaly vezették be a hasonló szolgáltatást nyújtó OneSearch nevű lehetőséget. — A ref.) A Cluster Searching az ESA —IRS-szel kapuszolgálat­

ban m ű k ö d ő InfoLine adatbázisaira az eltérő szoft­

ver miatt nem használható. A Cluster Searching ára 75 £ / ó r a , függetlenül az együtt keresett adatbázisok számától és kapcsolódási óradíjától. A z offline k i - nyomtatott vagy online megjelenttett találatok ára az illető adatbázis(ok) találati árával azonos, hozzá­

adódik a keresés óradijához.

Az egyes szolgáltatóközpontok adatbázis-kínálata is szépen gyarapodott. Közülük k i e m e l h e t ő a Data-

455